76. BK vélemény[1]

A súlyosítási tilalom a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban[2]

A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.

A megismételt eljárásban érvényesülő relatív súlyosítási tilalom szerint, ha a vádlott terhére az alapeljárásban nem jelentettek be fellebbezést, úgy a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetést a megismételt eljárásban nem lehet súlyosítani.

A tilalom alóli kivételeket a 2017. évi XC. törvény (Be.) 634. § (3) bekezdése állapítja meg. A (3) bekezdés c) pontja a megismételt eljárásban felmerült új bizonyítékon alapuló új tényre tekintettel oldja fel a súlyosítási tilalmat azzal a feltétellel, hogy súlyosabb büntetés kiszabására - az előbbiek megvalósulása mellett is - csak akkor van lehetőség, ha ezt az ügyészség indítványozza.

A súlyosítási tilalmat feloldó említett szabály helyes értelme az, hogy az ügyészségi indítványnak határozottan tartalmaznia kell a szigorúbb joghátrány alkalmazására irányuló közvádlói akaratot.

Ebből következően, ha a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján az ügyészség olyan új tény megállapítására tesz indítványt a bíróságnak, amely folytán súlyosabb büntetést kellene kiszabni (akár azért, mert a cselekmény a 2012. évi C. törvény (Btk.) Különös Része szerinti, vagy az Általános Rész valamely büntetésre kiható intézménye szerinti szigorúbb szankció alkalmazását rendeli), úgy e ténynek a súlyosabb büntetőjogi minősítést eredményező elbírálása is csak akkor vezethet - az alapeljárásban alkalmazott szankcióhoz képest - szigorúbb büntetés kiszabásához, ha az ügyészség ez utóbbit kifejezetten indítványozta.

A büntetőjogi minősítésre kiható új tény - szigorúbb büntetés, intézkedés alkalmazására irányuló kifejezett ügyészségi indítvány hiányában - akkor sem teszi lehetővé a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott (alkalmazott) joghátrány szigorítását, ha az a Btk. Különös Részében előírt törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkeretnek egyébként nem felel meg.

Lábjegyzetek:

[1] A 2012. évi C. törvényre (Btk.) tekintettel a Kúria Büntető Kollégiuma a korábbi büntető tárgyú kollégiumi véleményeket felülvizsgálta. Ennek eredményeként a 2/2013. (VII. 8.) BK vélemény alapján e vélemény számozását módosította (korábban: 76/2009. BK vélemény)

[2] A 2012. évi C. törvényre (Btk.) és a 2017. évi XC. törvényre (Be.) tekintettel a Kúria Büntető Kollégiuma a korábbi büntető tárgyú kollégiumi véleményeket felülvizsgálta. Ennek eredményeként a 2/2023. (VII. 5.) BK vélemény alapján e vélemény tartalmát módosította.