3056/2023. (II. 8.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VI.30.480/2021/5. számú közbenső ítélete, valamint a 2/2014. Polgári Jogegységi Határozat 1. pont második bekezdésének "és állapítható meg" fordulata és az Indokolás pont negyedik és ötödik bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A jogi képviselővel (dr. Lajer Zsolt ügyvéd) eljáró jogi személy indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VI.30.480/2021/5. számú közbenső ítélete, míg az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszában a 2/2014. Polgári Jogegységi Határozat 1. pont második bekezdésének "és állapítható meg" fordulata és az Indokolás pont negyedik és ötödik bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[2] Az indítványozó a Kúria Gfv.VI.30.480/2021/5. számú közbenső ítéletével szemben az alkotmányjogi panasza mellett jogegységi panaszt is előterjesztett. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi panaszt befogadta.

[3] 2. Az Alkotmánybíróság a 3437/2022. (X. 28.) AB végzésében rögzítette, hogy a jogegységi panasz eljárás sui generis eljárás, melyet lezáró érdemi döntés alkotmányjogi panasszal támadható (Indokolás [16]). Az Alkotmánybíróság a 3187/2022. (IV. 22.) AB végzésében arra a következtetésre jutott, hogy miután a jogegységi panasz alapján indult eljárásban a jogegységi panasz tanács a támadott határozatot egészében vagy részben hatályon kívül helyezheti és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ezért a jogegységi panasz eljárás joghatása az alkotmányjogi panaszok elbírálása (azaz az Alkotmánybíróság hatásköreinek gyakorlása) szempontjából hasonló a felülvizsgálati eljáráshoz (Indokolás [22]). Az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. § (3) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el.

[4] 3. Figyelemmel arra, hogy az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárás még a folyamatban lévő jogegységi panasz eljárásra tekintettel nem zárult le, ezért az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatban lévő jogegységi panasz eljárás az Alkotmánybíróság eljárásának törvényi akadályát képezi.

[5] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy abban az esetben, ha az indítványozó utóbb a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntését követően, annak átvételéhez képest határidőben ismételten előterjeszti alkotmányjogi panaszát immáron a Jogegységi Panasz Tanács döntésével szemben, mely alkotmányjogi panasz egyben a Kúria Gfv.VI.30.480/2021/5. számú közbenső ítéletére, illetőleg a közbenső ítélet meghozatala során alkalmazott jogegységi határozatra is kiterjed, az alkotmányjogi panasz az Ügyrend 32. § (4) bekezdése értelmében nem minősül majd elkésettnek.

[6] 4. Mindezen szempontokra figyelemmel az Alkotmánybíróság - az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva - az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2023. január 24.

Dr. Salamon László s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1937/2022.