PKv 2013.1 A Kúria Polgári Kollégiumának 1/2013. (VI. 17.) PK véleménye

egyes kollégiumi vélemények meghaladottá nyilvánításáról[1]

A Kúria a bíróságok egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 27. §-ának (1) bekezdése alapján a következő

v é l e m é n y t

nyilvánítja.

1. A Kúria Polgári Kollégiuma a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának az anyanyelv, regionális vagy kisebbségi nyelv használatának biztosításával összefüggő tolmács- és fordítási költség előlegezéséről és viseléséről szóló 3/2006. (XI. 27.) PK véleményt nem tartja fenn.

2. A Kúria Polgári Kollégiuma a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI. 28.) PK véleménye 3.b. pontját és az ahhoz kapcsolódó indokolást nem tartja fenn.

1. A Legfelsőbb Bíróság a 3/2006. (XI. 27.) PK véleményében az anyanyelv használat alapelvének biztosításával összefüggésben felmerülő tolmács- és fordítási költségek előlegezésével és viselésével kapcsolatban a vonatkozó Pp. rendelkezéseket [Pp. 6. §, 78. § (4) bekezdés], valamint a 7/1972. (XI. 28.) IM rendelet 19. §-át értelmezte. Ez utóbbi jogszabályhely képezte a jogszabályi alapját annak az álláspontnak, amely szerint a magyar nyelvtől eltérő más nyelv használatára jogosult fél részére kirendelt tolmács költségeit, valamint az ilyen fél beadványainak fordítási költségeit és a bizonyítási indítványai kapcsán felmerülő fordítások költségeit az állam előlegezi; e költségek viselésére pedig a perköltségviselésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

A 7/1972. (XI. 28.) IM rendeletet a 2007. évi LXXXII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése dereguláció kapcsán hatályon kívül helyezte anélkül, hogy a tolmács- és fordítási költségek előlegezésének és viselésének a kérdését más jogszabály rendezte volna. Ezáltal a meghozatalakor helytálló 3/2006. (XI. 27.) PK vélemény legfontosabb megállapításai (I. és II. pontjai) jogszabályi alap nélkül maradtak. A jogi szabályozás hiányossága következtében pedig a bírói gyakorlatban jogbizonytalanság alakult ki abban a kérdésben, hogy az állam által előlegezett tolmács- és fordítási költségeket az állam a pernyertesség-pervesztesség alakulásától függetlenül, mintegy tárgyi költségmentesen, avagy csak a perköltség viselésre vonatkozó szabályok szerint viseli.

A kérdés kollégiumi véleménnyel nem dönthető el, az mindenképpen jogi szabályozást igényel. Ezért a Kúria Elnöke javasolta az Országos Bírósági Hivatal Elnökének a kérdésben jogalkotás kezdeményezését. Annak érdekében, hogy a várható jogszabályi rendezésnek a jórészt meghaladottá vált 3/2006. (XI. 27.) PK vélemény semmilyen módon se jelentse akadályát, a Kúria Polgári Kollégiuma úgy döntött, hogy a véleményt - noha annak III. pontja ma is helytálló - teljes egészében meghaladottá nyilvánítja, azt nem tartja fenn.

2. A Pp. 23. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha valamelyik pertársra a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a tárgyi keresethalmazat esetében ilyen törvényi rendelkezés nincs. A bírói gyakorlat analógiaként a tárgyi keresethalmazat esetén is alkalmazta az említett szabályt, de ezzel ellentétes álláspont is kialakult a gyakorlatban, amely azon alapult, hogy ha az elsődleges kereseti kérelem a járásbíróság hatáskörébe tartozik, úgy azt a járásbíróságnak kell letárgyalnia, figyelemmel arra, hogy az eshetőlegesen előterjesztett további kereseti kérelem tárgyalására esetleg nem is fog sor kerülni.

Az érvénytelenségi perekben felmerülő eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI. 28.) PK véleménye 3.b. pontja szerint vagylagos vagy eshetőleges kereseti (viszontkereseti) kérelem esetében a bíróságnak a hatásköri és illetékességi szabályokat az adott, vizsgált kérelem vonatkozásában kell alkalmaznia. A PK véleményben foglaltak ellenére a bírói gyakorlat egységessége nem állt helyre, mert a PK véleményben kifejtett jogi álláspontot - különböző érvek alapján - sokan vitatták és az további jogalkalmazási kérdéseket is felvetett. A látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén felmerülő hatásköri kérdéseket illetően jogegységi eljárás iránti kezdeményezés is érkezett a Kúria Polgári Kollégiumához. A Polgári Kollégiumnak azonban az az álláspontja, hogy a kérdést jogértelmezéssel nem lehet megnyugtatóan megoldani, az jogszabályi rendezést igényel. Ezért a Kúria Elnöke javasolta az Országos Bírósági Hivatal Elnökének a kérdésben jogalkotás kezdeményezését. A várható jogszabályi rendezésre figyelemmel a Kúria Polgári Kollégiuma úgy döntött, hogy a 2/2010. (VI. 28.) PK véleménye 3.b. pontját és az ahhoz kapcsolódó indokolást nem tartja fenn.