PK-GK 2. szám

(1996. december 9.)

I. A személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetőleg az olyan kár megtérítése iránti igény esetében, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége veszélyeztetve volt, a feleket megillető (tárgyi) illetékfeljegyzési jog nem függ attól, hogy az igény érvényesítése jogszabályon vagy szerződésen alapul.

II. Nem terjed ki az illetékfeljegyzési jog arra az esetre, amikor a károsulttal szemben egyetemlegesen felelős károkozók egymással szemben igényelnek megtérítést.

Nem illeti meg ez a kedvezmény azt sem, akit a károsultnak megtérített kár áthárítása végett érvényesít igényt.

III. Az időközi jogszabályváltozások miatt a Polgári Kollégium és a Gazdasági Kollégium a PKT-GKT 3/1974. és a PKT-GKT 1/1987. számú állásfoglalásokat nem tartja fenn.

I. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetőleg az olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt.

A törvény nem tesz különbséget attól függően, hogy a jogosult jogszabály alapján kártérítési vagy kártalanítási, illetőleg szerződésen alapuló igényt érvényesít. Nem feltétele a kedvezménynek a károkozóval szembeni közvetlen igényérvényesítés sem: nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe a károsult, ha az élet, egészség, testi épség sérelméből vagy veszélyeztetéséből eredő kárának a megtérítését nem közvetlenül a károkozótól követeli.

Ezért az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott igény érvényesítésének minősül pl. az is, ha a károsult a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésében írtaknak megfelelően a munkáltatóval (szövetkezettel) szemben érvényesít munkaviszonyával (tagsági viszonyával) összefüggésben okozott kár megtérítése iránt.

Illetékfeljegyzési jog illeti meg a károsultat akkor is, ha biztosítási szerződés (Ptk. 536. §) alapján járó biztosítási összeg megfizetése iránt érvényesít igényt, vagy ha a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló jogszabály [58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése] alapján a biztosítóval szemben közvetlenül lép fel kártérítési igénnyel.

Az illetékfeljegyzési jog szempontjából ezekre az igényekre kiterjed az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja, mivel az illetékfeljegyzési jogra vonatkozó szabályozásnak célja az életet, testi épségét, egészséget sértő vagy veszélyeztető cselekményekkel okozott kár megtérítésével összefüggő jogérvényesítés megkönnyítése.

Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja az illetékfeljegyzési jogot tárgyi alapon határozza meg. Ezért az illetékfeljegyzési jog nemcsak azt a személyt illeti meg, akinek az élete, testi épsége, egészsége károsodott, vagy veszélyeztetve volt, hanem mindazokat, akik ezen a címen igényt érvényesíthetnek. Illetékfeljegyzési jog illeti meg tehát a jogutódokat is. Az Itv. 56. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis csupán a személyes illetékmentesség nem terjed ki a fél jogutódjára.

II. A Ptk. 344. §-ának (1) bekezdése szerint, ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. E jogszabály értelmében, ha az egyetemlegesen felelős károkozók egyike (vagy a károkozók közül egyesek) az okozott kárt a károsultnak megtérítette(ék), akkor ő(k) a többi károkozótól közrehatásuk arányában - megtérítést igényelhet(nek). Ez a megtérítési igény azonban akkor sem ad alapot illetékfeljegyzésre, ha az igényt érvényesítő fél a személy életét, testi épségét vagy egészségét károsító, illetve veszélyeztető cselekményből eredő kárt térített meg. A jogszabály ugyanis az illetékfeljegyzési jog biztosításával a károsultak (illetőleg jogutódaik) igényérvényesítését kívánta megkönnyíteni, ez a jog azonban nem terjeszthető ki a károkozók egymás közti jogvitájából eredő perekre.

Ugyanebből az indokból nem alkalmazható a kedvezmény abban az esetben sem, amikor a károsultnak megtérített kár áthárítása végett (pl. a Ptk. 558. §-ában írtak alapján) indítanak pert.