BH 2016.3.57 Rablás esetén a fenyegetés lenyűgöző erejének az értékelésekor együttesen kell vizsgálni a megfenyegetett személy és az elkövető adottságait, az egymással szembeni erőviszonyokat, és az elkövetés külső tényezőit is [1978. évi IV. tv. 138. §, 321. §].

[1] A kerületi bíróság a 2013. április 5. napján - bíróság elé állítás alapján - meghozott ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 321. § (1) bek.].

[2] Ezért, valamint a próbára bocsátó rendelkezést hatályon kívül helyezve, további kábítószerrel visszaélés vétsége [korábbi Btk. 282. § (1) bek., (5) bek. a) pont] miatt is, mint erőszakos többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - 6 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[4] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a kiszabott büntetés súlyosítása végett, a terhelt és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést.

[5] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2013. október 1. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[6] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság részéről felülbírálatra irányadónak talált tényállás szerint a terhelt 2013. március 7. napján 9 óra 30 perc körüli időben a b.-i bevásárlóközpont főbejárata mellett odalépett az ott tartózkodó I. számú sértetthez, akitől pénzt kért vonatjegyre. Miután az I. számú sértett a kérésének nem tett eleget, többször bántalmazással - "adjál pénzt, mert belebaszlak a kukába", "felbaszlak az üvegre" - kifejezéseket használva megfenyegette az I. számú sértettet, aki e fenyegetések hatására, három alkalommal, összesen 900 forintot, valamint 1 szál cigarettát - melynek értéke 44 forint - adott át a terhelt részére.

[7] Az I. számú sértett a pénz, valamint a cigaretta átadását követően rendőri segítséget kért. A helyszín közelében a terhelt elfogásra került, és a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés, ruházat átvizsgálás során előkerült az eltulajdonított 900 forintból 700 forint.

[8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása és törvénysértő minősítés folytán törvénysértően súlyos büntetés miatt, a sérelmezett határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozva enyhébben büntetendő bűncselekménykénti minősítés és a büntetés enyhítése érdekében.

[9] Az indítvány - mely jogszabályi megjelölést nem tartalmaz - a Be. 416. §-ának (1) bekezdés b) pontján alapul.

[10] A terhelt felülvizsgálati indítványában arra hivatkozott, hogy a terhére megállapított rablás bűncselekmény helyett ún. trükkös lopás történt, ezt támasztják alá az egybehangzó terhelti és sértetti vallomások, mint bizonyítékok. Ezért a kiszabott büntetés eltúlzott.

[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a támadott határozatok hatályban tartását indítványozta. Az átiratban kifejtett jogi álláspont szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos. Kifejtette, hogy a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállásra figyelemmel a sértett dolgainak tényállásban rögzített körülmények között történt eltulajdonítása nem a lopás, hanem a rablás törvényi tényállást merítette ki. Ekként az eljárt bíróságok az anyagi büntető jogszabályok helyes alkalmazásával minősítették a cselekményt.

[12] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontjára alapított okból, valamint - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bek.] bírálta felül.

[13] A Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Felülvizsgálati indítványában a terhelt ilyen anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a cselekménye a jogerős minősítéssel szemben lopásnak minősül, ekként a vele szemben kiszabott büntetés mérséklése indokolt.

[14] Abban a kérdésben tehát, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, és az miként minősülhet, a jogerős ítéletben foglalt tényállás az irányadó.

[15] Ezt figyelembe véve a Kúria azt állapította meg, hogy a rablástól eltérő minősítés megállapítását célzó terhelti érvelés nem alapos.

[16] A korábbi Btk. 321. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rablás bűntettének a megállapítását megalapozó erőszaknak, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetésnek a sértett akaratát megtörő, megbénító jellegűnek kell lennie. A fenyegető magatartás lenyűgöző erejének értékelésekor együttesen kell vizsgálni a megfenyegetett személy és az elkövető adottságait, az egymással szembeni erőviszonyaikat, és az elkövetés külső tényezőit is. Ehhez képest abban, hogy a fenyegetés milyen hatással bír, mindig a konkrét sértett által az adott helyzetben átélt fenyegetettségi érzés vizsgálatával lehet állást foglalni.

[17] Az irányadó tényállás szerint a terhelt azzal a céllal lépett a sértetthez, hogy tőle pénzt szerezzen. Mi­után a sértett nem adott neki pénzt, a terhelt őt többször is bántalmazással fenyegette meg, aki e fenyegetés hatására összesen három alkalommal adott a terheltnek pénzt és cigarettát.

[18] A tényállásból megállapítható, hogy a terhelt azt követően kezdte a sértettet fenyegetni, amikor az próbált kitérni a pénzadás elől, majd miután kevesellte a kapott pénz, kitartóan, továbbra is fenyegetőleg lépett fel a sértettel szemben. A terhelt "belebaszlak a kukába", "felbaszlak az üvegre" kijelentéseivel egyértelműen azt fogalmazta meg a sértettnek, hogy ellenállása esetén testi épsége sérelmével is számolhat. Fenyegetésében olyan súlyos hátrányt helyezett kilátásba, amely nemcsak alkalmas volt arra, hogy a megfenyegetett sértettben komoly félelmet keltsen, hanem a komoly félelmét ténylegesen ki is váltotta. A többszöri fenyegetés akaratot bénító, lenyűgöző erejű (vis absoluta) hatást gyakorolt a sértettre, aki ezen hatás alatt magától adta át több részletben a pénzt és a cigarettát, amit a terhelt szintén akart tőle. Ezt támasztja alá az elsőfokú ítélet indokolása is, amely azt tartalmazza, hogy a sértett, akkor, amikor megkereste a járőrszolgálatot teljesítő rendőröket, még mindig nagyon zaklatott volt, még mindig félt, mert remegett a szája és a keze.

[19] A terhelt általi fenyegetés nyilvánvalóan meghaladta a korábbi Btk. 138. §-a szerinti mértéket, ekként elérte a rabláshoz megkívánt szintet. A testi épség elleni irányultsága kétségtelen, mint ahogy közvetlensége is, mivel a sértett annak hatása alatt adta át kikövetelt értékeit (pénzét és cigarettáját).

[20] A terhelt a számára idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett vette el a sértettől. Cselekménye a rablás törvényi tényállásának valamennyi elemét megvalósította, a minősítés ezért törvényes.