37/1991. (VI. 27.) AB határozat

a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt előterjesztett indítványok alapján meghozta a következő

határozatát.

Az Alkotmánybíróság az 1990. évi LXXXII. törvény módosított, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 23/C. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.

Az országos rendőrfőkapitánynak a megyei rendőrfőkapitány kinevezésére vonatkozó joga felfüggesztésére irányuló kérelmet az Alkotmánybíróság visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság a rendőrfőkapitányi és a rendőrkapitányi beosztások betöltésének pályázati rendjéről szóló 27/1990. (XI. 21.) BM rendelet alkotmányosságának vizsgálatát ettől az ügytől elkülöníti és más, erre irányuló indítványokkal egyesített eljárásban végzi el.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. Bács-Kiskun megye Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) 1991. február 26-ai ülésén elfogadott 26/1991/Kgy. határozatával úgy döntött, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi az 1990. évi LXXXII. törvénnyel módosított, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 23/C. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására.

A közgyűlés álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezetének szellemét és a 43. § (1) bekezdésében szereplő előírást az önkormányzatok alapjogainak egyenlőségéről. Az indítvány hivatkozott az Alkotmánynak az önkormányzatok alapjogait megállapító 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjára és a 42. §-ára. A megyei főkapitány kinevezésével kapcsolatos önkormányzati jogosultságot a közgyűlés helyi közügynek és önkormányzati alapjognak tekintette, s azt sérelmezte, hogy az indítvánnyal támadott rendelkezés a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi közgyűlés számára a rendőrfőkapitányok kinevezése előtt véleményezési jogot biztosít, míg a Tvr. 23/C. § (2) bekezdése a rendőrkapitányok kinevezéséhez a települési önkormányzatok egyetértését kívánja meg.

Az indítványozó szerint a különböző fokozatú önkormányzatok alkotmányosan deklarált egyenlőségét sérti, hogy a megyei közgyűlésnek csak véleményezési joga van akkor, amikor a települési önkormányzat az őt érintő kinevezésekkel összefüggésben egyetértési jogot gyakorolhat. Ezért a kifogásolt rendelkezés visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte, s kérte, hogy az Alkotmánybíróság függessze fel az országos rendőrfőkapitány ama jogának gyakorlását, amelynek alapján a megyei rendőrfőkapitányt a megyei közgyűlés egyetértése nélkül nevezheti ki.

2. Nógrád megye Közgyűlése [8/1991. (II. 14.) Kgy. határozata alapján] indítványában - a fentieken kívül - arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont előírások indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak a megyei önkormányzatok terhére. A közgyűlés véleménye szerint ez a megkülönböztetés nem csupán indokolatlan és méltánytalan, hanem alkotmánysértő is.

3. Budapest Főváros főpolgármestere - a Fővárosi Közgyűlés 93/1991. határozata értelmében - az 1989. évi XXXII. törvény (ABtv.) 1. § b) , valamint h) pontjára utalva kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. A kifogásolt rendelkezés alkotmányellenességének utólagos megállapítása mellett az Alkotmány 43. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 3. §-a alapján a fővárosi önkormányzat jogainak az Alkotmánybíróság által történő védelmét is kérte. A főváros számára hátrányos megkülönböztetésnek tekintette, hogy a Tvr. kifogásolt előírása a fővárosi közgyűlés számára csak véleményezési jogot biztosít a rendőrfőkapitány kinevezése előtt. Kérelmében utalt arra, hogy az Ötv. 6. § (1) bekezdése, valamint 63. § (1) bekezdése szerint a fővárosi önkormányzat is települési önkormányzatnak minősül.

Mivel a Tvr. 23/C. § (2) bekezdése -a települési önkormányzatok esetében a véleményezésnél szélesebb körű jogosítványt biztosít a rendőrkapitányok kinevezéséhez (osztott hatáskört a kinevezés tekintetében), ezért a fővárosi önkormányzat ilyen megkülönböztetése - a Fővárosi Közgyűlés határozata szerint - diszkriminatív és sérti az önkormányzati jogokat.

Az indítvány szerint a rendőrfőkapitányi és a rendőrkapitányi beosztások betöltésének pályázati rendjéről szóló 27/1990. (XI. 21.) BM rendelet 8. § (2) bekezdésének rendelkezése is túlterjeszkedik azon a felhatalmazáson, amelyet a Tvr. 23/B. §-a a belügyminiszter számára biztosít, s ezáltal ez a rendelkezés is sérti az önkormányzati jogokat.

II.

1. Az Alkotmánybíróság e határozata megalkotása során az Alkotmány helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseiből indult ki. A 42. § a következőket írja elő: "A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."

A 43. § (1) bekezdése szerint "a helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek". Az Alkotmány 44/A. §-a megállapítja a helyi önkormányzatok alapjogait. Ezek sorában a rendőrkapitány (főkapitány) kinevezésével kapcsolatos jogkör tágabb összefüggésben sem szerepel. Így a rendőrfőkapitány kinevezése előtti véleményezési jog, illetve a rendőrkapitány kinevezése során gyakorolható egyetértési jog nem tekinthető önkormányzati alapjognak.

Megfelelő törvényi szabályozás alapján nem kizárt önkormányzati rendőrség létrehozása. Az Ötv. azonban kifejezetten nem állapít meg hatáskört a helyi önkormányzatok számára a rendőrség irányítása és vezetői kinevezése terén. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a rendőrség centrális irányítású szervezet. Az Alkotmány 35. § (1) bekezdése h) pontja szerint a rendőrség működését a Kormány irányítja.

2. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdésének első mondata szerint "a helyi önkormányzati jogokat és kötelességeket törvény határozza meg". Az 1990. évi LXXXII. törvény 2. §-ához fűzött indokolás szerint "a rendszerváltás, a vezetői posztokon bekövetkező cseréket szorgalmazó társadalmi igény kielégítése érdekében a közszolgálati reformmal összhangban" szükséges, hogy a rendőrfőkapitányi és a rendőrkapitányi beosztás betöltése pályázati rendszer keretében történjék. A Tvr. a pályázat útján betöltendő beosztásokba való kinevezés vonatkozásában az önkormányzatok számára jogosítványokat állapít meg. A 23/B. § szerint a pályázat elbírálásában biztosítani kell az érintett önkormányzat részvételét. A rendőrfőkapitányok kinevezése előtt a megyei, megyei jogú és a fővárosi közgyűlés véleményét kell kikérni, míg a rendőrkapitány kinevezéséhez a települési önkormányzatok egyetértése szükséges.

3. Budapest Főváros főpolgármestere az Alkotmánybíróságtól az önkormányzati jogok védelmét is kérte. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése második mondata így rendelkezik: "Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat".

Az Ötv. 3. §-a szerint "az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi". Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatának tekinti a helyi közbiztonságról való gondoskodást. A Tvr. rendelkezései ebben a tárgykörben az önkormányzatok számára az előbbiekben már említett hatásköröket biztosították. Indítványozó azonban nem ezek megsértését kifogásolta.

Az indítvány arra is hivatkozott, hogy a Tvr. a fővárosi önkormányzat számára - a rendőrfőkapitány kinevezésében - nem a települési önkormányzatok részére megállapított egyetértési jogot biztosítja. Az Ötv. 6. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdése szerint a főváros települési önkormányzat. A települések rendszerében azonban Budapest egyedülálló, sajátos helyzetet foglal el, pozíciója sem a többi város önkormányzatával, sem a megyei önkormányzatokéval nem azonos. A Tvr. a fővárosi önkormányzat, valamint a megyei jogú város önkormányzata (amely az Ötv. 61. § (1) bekezdése alapján ugyancsak települési önkormányzatnak tekintendő) részére a többi települési önkormányzattól eltérő hatáskört állapított meg. Ez az eltérő szabályozás azonban nem tekinthető alkotmányellenesnek, mivel - az előbbiekben kifejtettek alapján - nem sérti az önkormányzatok alapjogait, sem más önkormányzati jogot, illetve önkormányzati hatáskör gyakorlását. Az 1990. évi LXXXII. törvény 23/C. §-a az Alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján állapított meg hatásköröket a különböző önkormányzatok számára.

Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az országos rendőrfőkapitánynak a megyei rendőrfőkapitány kinevezésére vonatkozó joga felfüggesztésére, ezért az erre irányuló kérelmet visszautasította.

Mivel a rendőrfőkapitányi és a rendőrkapitányi beosztások betöltésének pályázati rendjéről szóló 27/1990. (XI. 21.) BM rendelet alkotmányosságának vizsgálatát más indítványozók már kezdeményezték, az Alkotmánybíróság az erre vonatkozó indítványokat önálló (a 484/B/1991. ügyszámú) eljárás keretében vizsgálja.

Ezért az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

Budapest, 1991.06.17

Dr. Herczegh Géza

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Ádám Antal

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter

alkotmánybíró

Dr. Szabó András

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János

alkotmánybíró