A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20511/2011/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22900/2009/18., Fővárosi Törvényszék P.22900/2009/19., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20785/2010/5., *Kúria Pfv.20511/2011/5.*

***********

Pfv.IV.20.511/2011/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a dr. Szemes Marianna pártfogó ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 33.P.22.900/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.785/2010/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben - a másodfokú perköltség és eljárási illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja: az alperes megsértette a felperes jóhírnevét annak valótlan állításával, hogy a felperes egy perben a másodfokú tárgyaláson "kiabált, ordítozott, az asztalt csapkodta, senkit nem hagyott szóhoz jutni, belevágott mindenki szavába". Az alperest ebben a vonatkozásban is a további jogsértéstől eltiltja és az elsőfokú ítéletben meghatározott módon elégtétel adására kötelezi, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy az alperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült díjának 50 %-át a felperes, 50 %-át az állam viseli.

A le nem rótt, összesen 108.000 (Száznyolcezer) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetékből a felperes 54.000 (Ötvennégyezer) forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó 54.000 (Ötvennégyezer) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint az alperes által a .. ellen, a Fővárosi Bíróság előtt a 33.P.21.734/2008. számon megindult perben - amelyben a .. jogi képviseletét a felperes látta el - az alperes a 2009. március 3-án kelt beadványában, valamint a felperes által, becsületsértés miatt az alperessel szemben tett feljelentés alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróságon megindult 8.B.MV.34.202/2009. számú eljárásban az alperes a 2009. április 30-án kelt beadványában a felperes személyét, jogi képviselői tevékenységét és a bírósági eljárásokban tanúsított magatartását minősítő közléseket tett.

A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes a beadványaiban a sértő és valótlan tényállításokkal, valamint az indokolatlanul bántó véleménynyilvánítással megsértette az emberi méltóságát, a becsületét és a jóhírnevét. Kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását, magánlevélben történő elégtételadásra kötelezését, valamint 500.000 forint nem vagyoni kár és kamatai megfizetésére kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte és jóhírnevének megsértése miatt a felperessel szemben viszontkeresetet terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság - a 18. és 19. sorszámú végzéseivel kijavított - ítéletében megállapította: az alperes megsértette a felperes becsületét és emberi méltóságát azzal, hogy a jelen bíróság előtt folyamatban volt 33.P.21.734/2008. számú perben 2009. március 4-én előterjesztett beadványában úgy nyilatkozott, hogy a felperes által benyújtott észrevétel kifejezetten elmekórtani kompetenciába tartozik, továbbá azzal, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 8.B.MV.34.202/2009. számú büntetőügyben a 2009. április 30-án kelt bejelentésében a felperes mondatának értelmezését, magyarázatát elmekórtani szakkérdésnek minősítette. Megállapította továbbá, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét és becsületét azzal, hogy ugyanebben a beadványban azt a való tényt, hogy a felek egy 1997-ben indult - az alperes által indított - büntető és polgári ügyben megegyeztek egymással, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperest családi helyzetére és kamarai tagságára való hivatkozással "hagyta futni". Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy magánlevél formájában kérjen bocsánatot a felperestől. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forintot és annak 2009. április 1-től járó törvényes kamatát, valamint 10.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet, valamint a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy felhívásra az államnak fizessen meg 24.100 forint le nem rótt kereseti illetéket és megállapította, hogy az alperes személyes költségmentessége folytán a 27.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. Rendelkezése szerint az alperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díjának 20 %-át a felperes, 80 %-át az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság a 8.B.MV.34.202/2009. számú eljárásban az alperes 2009. április 30-án kelt beadványában szereplő közlés tekintetében, mely szerint "a jelen eljárás feljelentője hirtelen megjuhászkodott, családi helyzetére hivatkozott, majdnem sírt, hogy ugye kiteszik a kamarából, megígérte, hogy fizet minden költséget, illetéket, csak még most az egyszer hagyjam futni", megállapította, hogy az tényállítást tartalmaz, amelynek alapja a felek között 1997-ben folyamatban volt polgári és büntetőeljárás volt. A jelen per felperese által személyhez fűződő jog megsértése miatt az alperessel szemben indított polgári eljárás a felek közös kérelmére szüneteléssel megszűnt, míg a felperes feljelentése alapján az alperessel szemben rágalmazás vétsége miatt indult büntetőügyben az eljárás megszüntetésre került, arra tekintettel, hogy a magánvádló a feljelentettel szemben az eljárás további folytatását nem kívánta. Ezen eljárásokra vonatkozóan tett az alperes a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő magánvádas ügyben olyan tartalmú kijelentést, amely azt a való tényt, hogy a felek a büntető- és a polgári eljárásban egymással megegyeztek és az alperes, mint feljelentett, illetve mint a polgári per alperese vállalta a költségek viselését, abban a hamis színben tüntette fel, mintha az alperes a felperest családi helyzetére és a kamarai tagságára való hivatkozással "hagyta volna futni". Ezzel az alperes a Ptk. 78. §-a alapján megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő jogát.

Az elsőfokú bíróság a további sérelmezett közlések vonatkozásában megállapította, hogy azok a felperes tevékenységével, illetve a tárgyaláson tanúsított magatartásával kapcsolatban megfogalmazott véleménynek minősülnek. Annak a véleménynek a megfogalmazása, mely szerint a felperes észrevétele "elmekórtani kompetenciába tartozik" (33.P.21.724/2008. sz. perben), illetve a felperes "ominózus" mondatának értelmezése, magyarázata "elmekórtani szakkérdés" (8.B.MV.34.202/2009. sz. büntetőügy) indokolatlanul bántó, sértő. Annak kifejezéséhez ugyanis, hogy az alperes a felperes álláspontjával a perben nem ért egyet, nem szükségszerű az alperes által idézett aránytalanul túlzó, bántó és indokolatlanul megalázó jelzők használata. Ezzel a véleményével az alperes a Ptk. 76. §-a alapján megsértette a felperes emberi méltóságát és becsületét. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az egyéb, felperes által sérelmezett kitételek - bár nem feltétlenül felelnek meg a kulturált pervitel szabályainak - ugyanakkor összeegyeztethetők a véleménynyilvánítás Alkotmányban biztosított szabadságával, különös tekintettel arra, hogy a polgári per nyilvánvalóan az ellentétes álláspontok és véleménykülönbségek összeütközésének a színtere. Ezért e közlések a jóhírnév és a becsület megsértésére nem alkalmasak.