32015L1513[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/1513 IRÁNYELVE

(2015. szeptember 9.)

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

A 98/70/EK irányelv módosításai

A 98/70/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk az alábbi pontokkal egészül ki:

"10.

»nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok« : a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak;

11.

»keményítőben gazdag növények« : főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy - mint például a silókukorica esetében - a növény egészét), gumós és gyökérnövények (például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér), valamint kukoricafélék (például taró és tánia);

12.

»a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok« : azok a bioüzemanyagok, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 7b. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

13.

»feldolgozási maradvány« : olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; ez az anyag nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;

14.

»mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok« : olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban.".

2. A 7a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

"A légi közlekedésben használt bioüzemanyagok forgalmazói számára a tagállamok lehetővé tehetik, hogy hozzájáruljanak az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettséghez, amennyiben a bioüzemanyag megfelel a 7b. cikkben lefektetett fenntarthatósági kritériumnak.";

b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az e cikk első albekezdésében említett célértéknek való megfelelés céljából a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből és az elsősorban energiakinyerés céljára mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok maximális hozzájárulása nem haladhatja meg a 2009/28/EK irányelv 3. cikk (4) bekezdése második albekezdésének d) pontjában meghatározott maximális hozzájárulást.";

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) A Bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el e cikk (4) bekezdésének a tagállamok általi egységes végrehajtását biztosító részletes szabályok megállapítása érdekében.";

d) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy legkésőbb 2017. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapértelmezett értékeinek megállapítása érdekében, amennyiben ezeket az értékeket 2015. október 5-ig nem állapítják meg a következők tekintetében:

a) nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó közlekedési célú üzemanyagok;

b) szén-dioxid-leválasztás és közlekedési célú felhasználás.

(7) A tagállamok az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel keretében gondoskodnak arról, hogy az üzemanyag-forgalmazók évente jelentést tegyenek a tagállam által kijelölt hatóságnak a bioüzemanyag előállítási módjairól, az V. melléklet A. részében szereplő alapanyag-kategóriákból nyert bioüzemanyagok mennyiségéről, valamint a teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátásról, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő, a bioüzemanyagok által okozott kibocsátások becsült előzetes középértékeit is beleértve. A tagállamok ezeket az adatokat továbbítják a Bizottságnak.".

3. A 7b. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli csökkenésnek legalább 60 %-nak kell lennie a 2015. október 5-ét követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok vonatkozásában. Egy létesítmény akkor tekintendő úgy, hogy üzemel, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok előállítását.

A 2015. október 5-én vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli csökkenésnek 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-jétől pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátásbeli megtakarítást a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.";

b) a (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

4. A 7c. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság az e bekezdés első két albekezdésében említett megfelelő és lényeges információk jegyzékének összeállítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Így a Bizottság elsősorban azt biztosítja, hogy ezen adatszolgáltatás ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet általában a gazdasági szereplők és a mezőgazdasági kistermelők, termelői szervezetek és szövetkezetek számára.";

b) az (5) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

"A (4) bekezdésben említett önkéntes rendszerek (a továbbiakban: önkéntes rendszerek) rendszeresen, évente legalább egyszer közzéteszik a független auditot végző tanúsító szervek jegyzékét, feltüntetve, hogy az egyes tanúsító szerveket mely szervezet vagy nemzeti hatóság ismerte el, illetve hogy azok mely szervezet vagy nemzeti hatóság ellenőrzése alatt állnak.

Elsősorban a csalás megelőzése érdekében a Bizottság kockázatértékelés, illetve az e cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett jelentések alapján pontosan meghatározhatja a független auditra vonatkozó előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezt a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.";

c) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(6) Az e cikk (4) bekezdése alapján meghozott határozatokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen határozatok érvényességének időtartama legfeljebb öt év.

A Bizottságnak elő kell írnia, hogy az önkéntes rendszerek közül azoknak, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdés alapján határozatot hoztak, 2016. október 6-ig és azt követően évente, minden év április 30-ig egy, az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott szempontok mindegyikére kiterjedő jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság számára. A jelentésnek általában az előző naptári évre kell kiterjednie. Az első jelentésnek 2015. szeptember 9-ét követő legalább hat hónapos időszakra kell kiterjednie. A jelentéstételi kötelezettség csak azokra az önkéntes rendszerekre vonatkozik, amelyek legalább 12 hónapja működnek.

A Bizottság 2017. április 6-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben elemzi az e bekezdés második albekezdésében említett jelentéseket, és áttekinti azoknak a (4) bekezdésben említett megállapodásoknak vagy azoknak az önkéntes rendszereknek a működését, amelyekre vonatkozóan e cikkel összhangban határozatot hoztak, valamint meghatározza a legjobb gyakorlatokat. A jelentésnek a rendelkezésre álló legjobb információkon - így többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból származó információkon -, továbbá az érintett megállapodások vagy rendszerek alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia. A jelentésben a következőket kell elemezni: általánosságban:

a) az auditok függetlensége, módja és gyakorisága az e követelmények kapcsán a Bizottság által a szóban forgó önkéntes rendszer elfogadásáról szóló dokumentációban megfogalmazottakkal, valamint az ágazati legjobb gyakorlattal kapcsolatban;

b) az előírásoknak való nem megfelelés feltárására és kezelésére szolgáló módszerek hozzáférhetősége, az e módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok és e módszerek alkalmazásának átláthatósága, különös tekintettel a rendszer tagjai részéről elkövetett - vélt vagy valós - súlyos jogsértésekkel kapcsolatos helyzetek kezelésére;

c) átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országaiban és régióiban használt nyelveken elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsítvánnyal rendelkező üzemeltetők és a vonatkozó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége és az audit jelentések hozzáférhetősége;

d) az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel a határozathozatalt megelőzően az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata és az auditok során folytatott konzultációra, valamint az általuk tett észrevételekre adott válaszokra;

e) a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;

f) a rendszer piaci aktualizálása, tanúsítvánnyal ellátott alapanyagok és bioüzemanyagok mennyisége származási országonként és típusonként, a résztvevők száma;

g) a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről a rendszer által a tag(ok)nak nyújtott igazolások nyomon követésére szolgáló olyan mechanizmus végrehajtásának egyszerűsége és hatékonysága, amely a csalárd tevékenységek megelőzésének eszközéül szolgál, különös tekintettel a vélt csalás, illetve adott esetben egyéb szabálytalanság felfedésére, kezelésére és nyomon követésére, valamint adott esetben a felfedett csalások és szabálytalanságok eseteinek számára;

és különösen:

h) lehetőségek arra, hogy a szervezeteket felhatalmazzák arra, hogy a tanúsító szerveket elismerjék és ellenőrizzék;

i) a tanúsító szervek elismerésének és akkreditációjának feltételei;

j) a tanúsító szervek ellenőrzésének szabályai;

k) a legjobb gyakorlatok előmozdításának vagy további javításának módjai.

A tagállamok a nemzeti rendszerüket bejelenthetik a Bizottságnak. A Bizottság e rendszereket elsőbbséggel értékeli. Az ily módon bejelentett nemzeti rendszerek az ezen irányelv által meghatározott feltételeknek való megfelelésére vonatkozó határozatot - a bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzésére szolgáló rendszerek kölcsönös két- és többoldalú elismerésének a megkönnyítése érdekében - a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a határozat kedvező, az e cikkel összhangban létrehozott rendszerek a 7b. cikk (2)-(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzését illetően nem utasíthatják el az adott tagállam rendszereinek kölcsönös elismerését.";

d) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(8) Valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja valamely bioüzemanyag-forrás tekintetében a 7b. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül - a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban - határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó forrásból származó bioüzemanyagot figyelembe veheti-e a 7a. cikk alkalmazásában.".

5. A 7d. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3), (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A tagállamok a (2) bekezdésben említett jelentésekben, az Unión kívüli területek pedig a (2) bekezdésben említettekkel egyenértékű és az illetékes szervek által készített jelentésekben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről.

(4) A Bizottság - a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján - megállapíthatja, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak az említett területeken szokványos bioüzemanyag-alapanyagok termesztéséből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására, a 7b. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.

(5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé a IV. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékekről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

Amennyiben az első albekezdésben említett jelentésekben foglaltak azt jelzik, hogy a IV. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékeket a legfrissebb tudományos eredmények alapján esetleg ki kell igazítani, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.";

b) a (6) bekezdést el kell hagyni;

c) a (7) bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő lép:

"(7) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a IV. mellékletet azzal a céllal, hogy - amennyiben indokolt - beillessze az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazandó, további bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli a IV. mellékelt C. részében meghatározott módszertan módosítását is, különösen az alábbiak tekintetében:

- a hulladékok és a maradékanyagok számításba vételének módszere,

- a társtermékek számításba vételének módszere,

- a kogeneráció számításba vételének módszere, valamint

- a mezőgazdasági haszonnövény-maradványok társtermékként való elismerése.

A hulladék növényi vagy állati eredetű olajból készült biodízelre vonatkozó alapértelmezett értékeket a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a Bizottság azt állapítja meg, hogy a IV. mellékletet ki kell egészíteni, a Bizottság felhatalmazást kap a 10a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, a IV. melléklet A., B., D. és E. részében szereplő, becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiegészítése - de nem törlése vagy módosítása - tekintetében, azon bioüzemanyag-előállítási módok vonatkozásában, amelyekre vonatkozóan az említett melléklet még nem tartalmaz konkrét értékeket.";

d) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(8) Amennyiben az a IV. melléklet C. része 9. pontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges, a Bizottság részletes műszaki előírásokat és fogalommeghatározásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.".

6. A 7e. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, a 7b. cikk (7) bekezdésében, a 7c. cikk (2) bekezdésében, a 7c. cikk (9) bekezdésében, 7d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett jelentéseket, valamint a 7c. cikk (3) bekezdése első és ötödik albekezdésének és a 7d. cikk (2) bekezdésének értelmében előterjesztett jelentéseket és információkat a 2009/28/EK irányelv és ezen irányelv alkalmazásában készítik és küldik el.".

7. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok a benzin esetében az I., a dízelüzemanyagok esetében pedig a II. mellékletben említett analitikai módszerek alapján figyelemmel kísérik a 3. és a 4. cikkben foglalt követelmények betartását.";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A tagállamok minden év augusztus 31-ig benyújtják az előző naptári évre vonatkozó nemzeti üzemanyag-minőségi adatokról szóló jelentést. A Bizottság egy, a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén egységes mintát dolgoz ki a nemzeti üzemanyag-minőségi adatok összesítésének a benyújtására. Az első jelentést 2002. június 30-ig kell benyújtani. 2004. január 1-jétől a jelentés formátumának meg kell felelnie a vonatkozó európai szabványban meghatározott formátumnak. Ezenkívül a tagállamok jelentést készítenek a területükön forgalmazott benzin és dízelüzemanyagok teljes mennyiségéről, valamint a legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú ólmozatlan benzin- és dízelüzemanyagok forgalmazott mennyiségéről. A tagállamok éves jelentést készítenek továbbá a területükön forgalmazott, legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú benzin és dízelüzemanyagok földrajzilag megfelelően kiegyensúlyozott eloszlásban való hozzáférhetőségéről.".

8. A 8a. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említett vizsgálati módszer alkalmazásával végzett értékelés fényében az Európai Parlament és a Tanács - a Bizottság jogalkotási javaslata alapján - felülvizsgálhatja a tüzelőanyagok MMT-tartalmára vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott korlátozást.".

9. A 9. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"k) az előállítási módokat, a forgalmazott mennyiségeket és a teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ideértve az Unióban fogyasztott bioüzemanyagoknak az V. melléklet szerinti, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő gázkibocsátás becsült előzetes középértékeit és az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományt. A Bizottság közzéteszi a földhasználat közvetett megváltozásából eredő gázkibocsátás becsült előzetes középértékeit, valamint az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományra vonatkozó adatokat.".

10. A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) A cím helyébe a következő szöveg lép:

"Az engedélyezett analitikai módszerek és a gőznyomás engedélyezett eltérése kiigazítására szolgáló eljárás";

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 10a. cikknek megfelelően, az engedélyezett analitikai módszerek kiigazításához szükséges mértékben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. mellékletben említett európai szabványok felülvizsgálataival való összhang biztosítása érdekében. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a benzinek etanoltartalmára vonatkozóan a III. mellékletben kPa-ban kifejezett gőznyomás megengedett eltérését a 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott határértéken belül kiigazítsa. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem érinthetik a 3. cikk (4) bekezdése alapján megadott eltéréseket.".

11. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 7d. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 5-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 7d. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 7a. cikk (6) bekezdése, a 7d. cikk (7) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.".

12. A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"11. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a Bizottságot az üzemanyagok minőségével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) értelmében vett bizottság.

(2) A 7b., 7c. és 7d. cikkek alapján a bioüzemanyagok fenntarthatóságával kapcsolatos ügyekben a Bizottságot a 2009/28/EK irányelv 25. cikke (2) bekezdésében említett, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

13. Ezen irányelv I. mellékletével összhangban a IV. melléklet módosul, és beillesztésre kerül az V. melléklet.

3. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság legkésőbb 2016. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben többek között felméri, hogy az uniós piacon 2020-ra rendelkezésre áll-e a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított költséghatékony bioüzemanyagok szükséges mennyisége - kitérve arra, hogy ezek fenntarthatóságának biztosítása érdekében szükség van-e további kritériumokra -, illetve felméri ezek környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint áttekinti a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítása tekintetében a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos legmegbízhatóbb tudományos eredményeket. A jelentéssel együtt adott esetben be kell nyújtani olyan további intézkedésekre irányuló javaslatokat, amelyek figyelembe veszik a gazdasági, a társadalmi és a környezeti megfontolásokat.

(2) A Bizottság 2017. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben a legkiválóbb és legfrissebb tudományos eredmények alapján megvizsgálja a következőket:

a) az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések hatékonysága a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozása tekintetében. Ezzel összefüggésben a jelentésbe bele kell foglalni a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggő, a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátások modellezése során nyert eredményeket befolyásoló legfőbb feltételezésekhez kapcsolódó mindenkori legfrissebb információkat is, ideértve a mezőgazdasági terméshozamok és termelékenység tekintetében mért tendenciákat, a társtermékek hozzárendelését, a megfigyelt globális földhasználat-változást és az erdőirtás arányát, valamint az uniós szakpolitikák - mint például a környezetvédelmi, az éghajlat- és az agrárpolitika - lehetséges hatásait, és a felülvizsgálati folyamatba be kell vonni az érdekelt feleket is.

b) a földhasználatot nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdése szerinti ösztönzők hatékonysága, beleértve azt is, hogy várható-e, hogy 2020-ban az Unió egészében a közlekedés valamennyi formájában felhasznált megújuló energiaforrásokból előállított energia - energiatartalomban számított - 0,5 százaléka a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagokból és az ott felsorolt más üzemanyagokból származik;

c) a biomassza iránti fokozott keresletnek a biomasszát felhasználó ágazatokra gyakorolt hatása;

d) kritériumok meghatározásának lehetősége a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő azon bioüzemanyagok és bio-energiahordozók azonosítására és tanúsítására, amelyeknek előállítása megfelel a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, adott esetben a 98/70/EK irányelv V. mellékletének és a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének aktualizálása céljából;

e) a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növények fokozott termesztésével és felhasználásával összefüggő lehetséges gazdasági és környezeti előnyök és kockázatok, ennek során felhasználva a meglévő projektekkel kapcsolatos adatokat is;

f) a bioetanol és a biodízel uniós piaci részesedése és a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részaránya. A Bizottság emellett értékeli a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részarányát befolyásoló ösztönzőket és a bevezetés akadályait is. Ez az értékelés a költségekre, az üzemanyagszabványokra, az infrastrukturális és az éghajlati viszonyokra is kiterjed. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet az azonosított akadályok felszámolásának módja tekintetében; és

g) tartalmazza azt, hogy mely tagállamok döntöttek úgy, hogy alkalmazzák a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítéséhez beszámítható mennyiségére vonatkozó korlátozást, és hogy felmerültek-e problémák a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték végrehajtásával vagy teljesítésével kapcsolatban. A Bizottság emellett értékeli azt is, hogy a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagokat a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítése érdekében milyen mértékben forgalmazzák azon szint felett, amely hozzájárulhat a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek eléréséhez. Ez az értékelés tartalmazza a tagállamok által alkalmazott e megközelítésnek a földhasználat közvetett megváltozására gyakorolt hatása és költséghatékonysága értékelését is.

A jelentés adott esetben- amennyiben ez műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes - a lehető leghamarabb tájékoztatást ad a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagoknak és az ott felsorolt más üzemanyagoknak az Unióban a közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energián belüli, energiatartalomban számított 0,5 százalékpontos részarányának elérése irányába tett előrelépést támogató finanszírozás elérhetőségéről és az e célt támogató egyéb intézkedésekről.

Az első albekezdésben említett jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni, amelyek a legkiválóbb tudományos eredmények alapján:

a) a földhasználat közvetett megváltozásából eredő, kiigazított becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátás tényezőit beillesztik a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvben meghatározott megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé;

b) további, többek között uniós szinten meghozandó intézkedéseket vezetnek be a csalások megelőzése és a velük szembeni fellépés céljából;

c) az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló keretével összefüggésben technológiasemleges módon támogatják a fenntartható bioüzamanyagokat a 2020 utáni időszakban.

(3) A Bizottság - amennyiben az a 98/70/EK irányelv 7c. cikke (6) bekezdésének második albekezdése és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (6) bekezdésének második albekezdése szerinti önkéntes rendszerek keretében készített jelentések alapján indokolt - javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett irányelvek önkéntes rendszerekhez kapcsolódó rendelkezéseinek a legjobb gyakorlat elősegítése céljából történő módosítására.

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2017. szeptember 10-ig megfeleljenek. E rendelkezésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb intézkedéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A tagállamok ennek alkalmával tájékoztatják a Bizottságot a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének e) pontjával összhangban meghatározott nemzeti célértékeikről, valamint adott esetben a nemzeti célértékeiknek az említett pontban említett referenciaértéktől való eltéréséről és ennek indokairól.

A tagállamok 2020-ban jelentést tesznek a Bizottságnak a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének e) pontjával összhangban meghatározott nemzeti célértékeik teljesítése terén elért eredményekről, és megjelölik az esetleges elmaradások okait.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 98/70/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1. A IV. melléklet C. részének 7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR - CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P - eB, ( *2 ) ahol:

el

=

a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A »szántó« ( *3 ) és az »évelő növényekkel borított szántó« ( *4 ) egyazon földhasználatnak tekintendő;

CSR

=

a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy - ha az későbbi - a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;

CSA

=

a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy - ha az korábbi - a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;

P

=

a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

eB

=

29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.

2. Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

"V. MELLÉKLET

A. rész: A bioüzemanyagok előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás előzetesen becsült mértéke (gCO2eq/MJ) ( 1 )

Alapanyagcsoport

Középérték (*1)

Az érzékenységi elemzésből származó százalékosztály-közi tartomány (*2)

Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények

12

8-16

Cukornövények

13

4-17

Olajnövények

55

33-66

(*1) Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik.

(*2) Az itt szereplő tartomány az eredmények 90 %-át reprezentálja, az elemzésből származó öt és kilencvenöt százalékos értékek felhasználásával. Az öt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 5 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 8, 4 és 33 gCO2eq/MJ alatti eredményeket). A kilencvenöt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 95 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 16, 17 és 66 gCO2eq/MJ feletti eredményeket).

B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok

Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagoknál úgy kell tekinteni, hogy nem keletkezik kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:

1. az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok;

2. a földhasználat közvetlen megváltozását okozó alapanyagok, azaz amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe a szántó, illetve évelő növényekkel borított szántó lép ( 2 ). Ebben az esetben a földhasználat közvetlen megváltozásából eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.

II. MELLÉKLET

A 2009/28/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1. Az V. melléklet C. részének 7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR - CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P - eB ( *5 ) ahol:

el

=

a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bio-energiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A »szántó« ( *6 ) és az »évelő növényekkel borított szántó« ( *7 ) egyazon földhasználatnak tekintendő;

CSR

=

a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy - ha az későbbi - a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;

CSA

=

a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy - ha az korábbi - a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;

P

=

a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

eB

=

29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.

2. Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

"VIII. MELLÉKLET

A. rész: A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás előzetesen becsült mértéke (gCO2eq/MJ) ( 3 )

Alapanyagcsoport

Középérték (*1)

Az érzékenységi elemzésből származó százalékosztály-közi tartomány (*2)

Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények

12

8-16

Cukornövények

13

4-17

Olajnövények

55

33-66

(*1) Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik.

(*2) Az itt szereplő tartomány az eredmények 90 %-át reprezentálja, az elemzésből származó öt és kilencvenöt százalékos értékek felhasználásával. Az öt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 5 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 8, 4 és 33 gCO2eq/MJ alatti eredményeket). A kilencvenöt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 95 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 16, 17 és 66 gCO2eq/MJ feletti eredményeket).

B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók

Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán úgy kell tekinteni, hogy nem keletkezik kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:

1. az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok

2. a földhasználat közvetlen megváltozását okozó alapanyagok, azaz amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe a szántó, illetve évelő növényekkel borított szántó lép ( 4 ). Ebben az esetben a földhasználat közvetlen megváltozásából eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.

3. Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

"IX. MELLÉKLET

A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok és üzemanyagok:

a) A földterületen tavakban vagy fotobioreaktorokban termesztett algák;

b) Vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a külön gyűjtött háztartási hulladék, amelyre a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célértékek vonatkoznak;

c) Magánháztartásokból származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott biohulladék, amelyre az ugyanezen irányelv 3. cikkének 11. pontja szerinti elkülönített gyűjtés vonatkozik;

d) Ipari hulladék biomasszahányada, amely nem alkalmas az élelmiszer- vagy takarmánynövény-termesztésben való felhasználásra, ideértve a kis- és nagykereskedelemből, valamint az agrár-élelmiszeriparból, a halászatból és akvakultúrából származó anyagokat is, az e melléklet B. részében felsorolt alapanyagok kivételével;

e) Szalma;

f) Állati eredetű trágya és szennyvíziszap;

g) Pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;

h) Tallolaj-szurok;

i) Nyers glicerin;

j) Kipréselt cukornád;

k) Szőlőtörköly és borseprő;

l) Dióhéj;

m) Háncs és héj;

n) Lemorzsolt kukoricacső;

o) Az erdőgazdálkodásból és az erdőgazdálkodással kapcsolatos iparágakból származó hulladékok és maradékanyagok biomasszahányada, azaz fakéreg, ágak, ritkításból visszamaradt hulladékfa, levelek, tűlevelek, lombkorona, fűrészpor, faforgács, feketelúg, acetátoldat, rostiszap, lignin és tallolaj;

p) A 2. cikk második bekezdésének s) pontjában meghatározott egyéb nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;

q) A 2. cikk második bekezdésének r) pontjában meghatározott egyéb lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével;

r) Nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó közlekedési célú üzemanyagok;

s) Közlekedési célú szén-dioxid-leválasztás és felhasználás, amennyiben az energiaforrás a 2. cikk második bekezdése a) pontjának megfelelően megújuló energiaforrás;

t) Baktériumok, amennyiben az energiaforrás a 2. cikk második bekezdése a) pontjának megfelelően megújuló energiaforrás.

B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett célértékhez való hozzájárulás szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok:

a) Használt sütőolaj;

b) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( *8 ) összhangban 1. és 2. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok.

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).".

( *2 ) A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664.

( *3 ) Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.

( *4 ) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).".

( 1 )

(+) Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik. A mellékletben szereplő értékek nagysága érzékeny arra, hogy a becslés céljára kidolgozott gazdasági modellek milyen feltételezéstartományt alkalmaznak (például a társtermékek kezelése, terméshozam alakulása, szénkészlet, más termények kiszorítása). Habár az e becslésekhez tartozó bizonytalansági tartományt emiatt nem lehet pontosan meghatározni, az eredményekről érzékenységi elemzés készült a legfőbb paraméterek véletlenszerű változása alapján (Monte-Carlo-elemzés).

( 2 )

(++) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).".

( *5 ) A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664.

( *6 ) Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.

( *7 ) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).".

( 3 )

(+) Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik. A mellékletben szereplő értékek nagysága érzékeny arra, hogy a becslés céljára kidolgozott gazdasági modellek milyen feltételezéstartományt alkalmaznak (például a társtermékek kezelése, terméshozam alakulása, szénkészlet, más termények kiszorítása). Habár az e becslésekhez tartozó bizonytalansági tartományt emiatt nem lehet pontosan meghatározni, az eredményekről érzékenységi elemzés készült a legfőbb paraméterek véletlenszerű változása alapján (Monte-Carlo-elemzés).

( 4 )

(++) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).".

( *8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).".