32015L1513[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/1513 IRÁNYELVE

(2015. szeptember 9.)

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, valamint 114. cikkére az ezen irányelv 1. cikkének (3)-(13) bekezdése és 2. cikkének (5)-(7) bekezdése vonatkozásában,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az adott tagállamban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. E célérték elérésének a tagállamok számára rendelkezésre álló és várhatóan a legszámottevőbb hozzájárulást nyújtó egyik módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása. A 2009/28/EK hangsúlyozza továbbá, hogy különösen fontos az energiahatékonyság megvalósítása a közlekedési ágazatban, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó, százalékban meghatározott kötelező célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedés általános energiaigénye tovább nő. Ezért tekintettel az energiahatékonyságnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében is játszott fontos szerepére, ösztönözni kell a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazatra vonatkozó energiahatékonysági intézkedésekkel kapcsolatos részletesebb információkat foglaljanak bele a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) IV. melléklete, valamint az energiahatékonyság közlekedési ágazatban történő előmozdítására vonatkozó más uniós jogszabályok alapján benyújtandó jelentéseikbe.

(2) Tekintettel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 7a. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamoknak arra kell kötelezniük az üzemanyag-, illetve energiaforgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúti önjáró munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a belvízi, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. A fosszilis tüzelőanyagok forgalmazói számára a fosszilis tüzelőanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.

(3) A 2009/28/EK irányelv fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása az említett irányelvben megállapított célértékek teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérendő, a fosszilis tüzelőanyagok használatához viszonyított üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítás minimális mértékét. A 98/70/EK irányelv ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében.

(4) Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet vagy a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi eset a földhasználat közvetett megváltozásával jár, amely - ha nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterület átalakításával jár - jelentős mértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának hatását szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő. E rendelkezéseknek kellőképpen figyelembe kell venniük a már végrehajtott beruházások védelmének szükségességét.

(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást. Ennek oka, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése céljából célszerű különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a cukornövények és gabonafélék, valamint más keményítőben gazdag növények között. Ezenfelül ösztönözni kell az olyan, új és fejlett bioüzemanyagok kutatását és fejlesztését, amelyek nem jelentenek konkurenciát az élelmiszernövények számára, valamint tovább kell tanulmányozni az egyes terménycsoportok hatását a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására.

(6) A feldolgozási maradványok szándékosan növelt, a fő termék rovására történő előállítására való ösztönzés elkerülése érdekében a feldolgozási maradványok fogalommeghatározásából ki kell zárni az olyan feldolgozási eljárás eredményeként létrejövő maradványokat, amelyet kimondottan e célból módosítottak.

(7) A közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. A fejlett, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátás takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versenyeznek az élelmiszer-és takarmánypiaci növény előállítására szolgáló mezőgazdasági területért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen fejlett bioüzemanyagok kutatásának, fejlesztésének és termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért.

(8) Kívánatos lenne az Unióban felhasznált fejlett bioüzemanyagok fogyasztásának a jelenlegi tendenciákhoz képest jelentősen magasabb szintjét elérni már 2020-ban. Az egyes tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a fejlett bioüzemanyagok fogyasztását, és törekedniük kell arra, hogy a területükön felhasznált bioüzemanyagok fogyasztása elérjen egy minimális szintet, mégpedig az elérni kívánt, nemzeti szintű, jogilag nem kötelező erejű célértékek azon kötelezettség keretében történő meghatározásával, melynek értelmében a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában való részaránya 2020-ban legalább az adott tagállamban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. Amennyiben rendelkezésre állnak, a nemzeti célérték elérésére irányuló tagállami terveket az átláthatóság és a piac számára biztosított kiszámíthatóság növelése érdekében közzé kell tenni.

(9) Célszerű továbbá, hogy a tagállamok a nemzeti célérték meghatározásának időpontjában beszámoljanak a Bizottságnak a területükön fogyasztott fejlett bioüzemanyagok szintjéről és ezeknek a 2020-ra kitűzött nemzeti célértékeknek a teljesítése terén elért eredményekről, és erről összefoglaló jelentést tegyenek közzé annak céljából, hogy fel lehessen mérni, hogy az ezen irányelv által bevezetett intézkedésekkel mennyire eredményesen csökkenthető a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás kockázata a fejlett bioüzemanyagok előmozdítása révén. A földhasználat közvetett megváltozását kisebb mértékben előidéző és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében nagy mennyiségű megtakarítást eredményező fejlett bioüzemanyagok és azok alkalmazásának előmozdítása várhatóan 2020 után is fontos szerepet töltenek majd be a közlekedés dekarbonizációjában és a karbonszegény közlekedési technológiák kifejlesztésében.

(10) Az Európai Tanács 2014. október 23-24-i következtetései hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a közlekedési ágazatban csökkenjenek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés okozta kibocsátások és veszélyek az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretében, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg olyan további eszközöket és intézkedéseket, amelyek a 2020 utáni időszakban is átfogó és technológiai szempontból semleges módon közelítik meg a közlekedés kibocsátáscsökkentésének és energiahatékonyságának, az elektromos hajtású közlekedésnek és a megújuló energiaforrások használatának támogatását.

(11) Szintén fontos, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó Megújulóenergia-útiterv - amelyet a 2009/28/EK irányelv 23. cikkének (9) bekezdése értelmében a Bizottságnak, többek között a közlekedési ágazat vonatkozásában, 2018-ban kell előterjesztenie - az Európai Tanács 2015. március 20-i ülésén megállapított következtetéseknek megfelelően kidolgozandó, energiával és éghajlattal kapcsolatos, szélesebb körű uniós technológiai és innovációs stratégia részeként kerüljön kidolgozásra. Ezért célszerű megfelelő időben felülvizsgálni a fejlett bioüzemanyag-technológiák kifejlesztésére és bevezetésére vonatkozó ösztönzők hatékonyságát annak biztosítása érdekében, hogy a felülvizsgálat eredményeit teljes körűen figyelembe lehessen venni a 2020 utáni időszakra vonatkozó útiterv kialakításakor.

(12) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások becsült mennyisége közötti különbségek az eltérő adatbevitelből és az olyan mezőgazdasági fejleményekre vonatkozó, eltérő alapfeltevésekből fakadnak, mint például a mezőgazdasági terméshozamokkal és termelékenységgel kapcsolatos tendenciák, a társtermékek hozzárendelése, a megfigyelt globális földhasználat-változás és az erdőirtás aránya, amelyek nem állnak a bioüzemanyag-gyártók ellenőrzése alatt. A bioüzemanyag-alapanyagok legnagyobb részét az Unióban állítják elő, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült kibocsátásokra viszont várhatóan az Unión kívül olyan területeken kerül majd sor, ahol a töblettermelés megvalósítására valószínűleg alacsonyabb költségek mellett nyílik lehetőség. Az Unión kívüli, trópusi erdővel benőtt területek más földhasználati formára való átállítására és az Európai Unión kívüli tőzeglápok lecsapolására vonatkozó feltételezések erőteljesen befolyásolják a biodízel olajnövényekből történő előállításával összefüggő, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült kibocsátásokat, ezért nagyon fontos ezeknek az adatoknak és feltételezéseknek a - földterületek más földhasználati formára való átállításával és az erdőirtással kapcsolatos - mindenkori legfrissebb információk alapján történő felülvizsgálata, beleértve az e területeken a folyamatban lévő nemzetközi programok keretében elért eredmények rögzítését is. A Bizottságnak ezért jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékok alapján fel kell mérnie az ezen irányelv által bevezetett, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggő közvetett földhasználat-változásból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozását célzó intézkedések hatékonyságát és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kiigazított becsült kibocsátási tényezőknek a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé történő felvételének lehetőségét.

(13) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az "Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság" című 2012. február 13-i bizottsági közleménnyel és "Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve"című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleménnyel, amelyek Európa-szerte az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítók működését szorgalmazzák, a 2009/28/EK irányelvben az ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.

(14) A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nagyobb mértékű felhasználása - csakúgy, mint más energiaágazatok esetében - eszközül szolgálhat a közlekedési ágazatot érintő számos kihívás megoldásához is. Indokolt ezért további ösztönzést biztosítani a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a közlekedési ágazatban való használatához, és oly módon megemelni a megújuló energiaforrásból előállított villamos energiának az elektromos vasúti és közúti járművek energiafogyasztásában képviselt részaránya kiszámításakor alkalmazandó szorzótényezőket, hogy ezáltal fokozódjon e járművek bevezetése és piaci térnyerése. Ezenkívül célszerű megvizsgálni a közlekedési ágazatban megvalósítandó energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzésére irányuló további intézkedések bevezetésének lehetőségét.

(15) A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) elősegíti, hogy az Unió közelebb kerüljön a hulladékkeletkezés elkerülésére és a hulladék erőforrásként történő felhasználására törekvő "újrahasznosító társadalom" kialakításának céljához. A hulladékhierarchia a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák területén általánosságban prioritási sorrendet állapít meg a környezet szempontjából legelőnyösebb lehetőségek között. A tagállamoknak támogatniuk kell az újrahasznosított anyagoknak a hulladékhierarchiával és az újrahasznosító társadalom kialakításának céljával összhangban történő felhasználását, és amennyiben lehetséges, nem szabad támogatniuk az ilyen újrahasznosított anyagok hulladéklerakóban való elhelyezését vagy elégetését. Egyes olyan alapanyagok, amelyek a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentenek, hulladéknak tekinthetők. Mindazonáltal ezek még felhasználhatók lehetnek olyan egyéb célokra, amelyek magasabb prioritást képviselnek, mint a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiában szereplő energetikai hasznosítás. Ezért a tagállamoknak célszerű kellő figyelmet fordítaniuk a hulladékhierarchia elvére a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok előmozdítására irányuló ösztönzési intézkedéseikben, illetve az ilyen bioüzemanyagok előállításával kapcsolatban a csalási lehetőségek minimalizálására irányuló intézkedéseikben is annak érdekében, hogy az ilyen bioüzemanyag-alapanyagok felhasználását célzó ösztönzők ne hassanak a hulladékcsökkentésre, az újrahasznosítás fokozására, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hatékony és fenntartható kiaknázására irányuló erőfeszítések ellenében. A tagállamok a 2009/28/EK irányelv alapján tett jelentéseikbe belefoglalhatják az ennek érdekében hozott intézkedéseiket.

(16) Az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános üvegházhatásúgáz-mérleg javítása érdekében meg kell emelni, illetve negatív ösztönzést kell alkalmazni az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást hozó létesítményekkel kapcsolatos további beruházások tekintetében. A küszöbérték megemelése a 2009/28/EK irányelv 19. cikke (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően biztosítékot nyújt a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.

(17) A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások minimalizálása céljából célszerű korlátozni a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét, anélkül azonban, hogy egyúttal általánosan korlátoznánk az ilyen bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók felhasználását. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 193. cikkének megfelelően az uniós szinten bevezetett korlátozás nem sérti a tagállamok számára biztosított azon lehetőséget, hogy alacsonyabb határértékeket állapítsanak meg a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyisége vonatkozásában.

(18) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a korlátozást a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítéséhez beszámítható mennyiségére alkalmazzák.

(19) Tekintettel a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók mennyisége korlátozásának szükségességére a tagállamoknak törekedniük kell az ilyen bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók e korlátot meghaladó fogyasztásához nyújtott támogatások kivezetésére.

(20) A gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségére vonatkozó korlátozás nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok szabadon eldönthessék, hogy milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10 %-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piachoz való hozzáférése továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv ezért nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.

(21) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeiről a bioüzemanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról szóló, a 98/70/EK irányelv szerinti, az üzemanyag-forgalmazók és a Bizottság által végzett jelentéstétel, valamint a bioüzemanyagokból és a folyékony bio-energiahordozókból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról szóló, a 2009/28/EK irányelv szerinti, a Bizottság általi jelentéstétel alkalmával be kell számolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.

(22) A földhasználat közvetett megváltozása nyomán jelentkező kockázatok akkor merülhetnek fel, ha a kifejezetten energiakinyerés céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növények termesztése olyan meglévő mezőgazdasági területen zajlik, amelyet élelmiszer és takarmány termesztésére használnak. Az élelmiszer- és takarmánynövényekhez képest azonban a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett növények magasabb terméshozammal rendelkeznek és képesek hozzájárulni az erősen leromlott és szennyeződött földterületek helyreállításához. Ennek ellenére a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett növényekből származó bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításával és az ennek következtében létrejött földhasználat-változás tényleges hatásaival kapcsolatos információk korlátozottak. Ezért a Bizottságnak figyelemmel kellene követnie a kifejezetten nem élelmezési célú növényekből származó bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók Unió területén történő előállítását és fogyasztását és az ehhez kapcsolódó hatásokat, és arról rendszeresen be kellene számolnia. Az Unióban már működő projekteket azonosítani kellene és fel kellene használni a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó kockázatok és előnyök alaposabb elemzéséhez használt információbázisok fejlesztéséhez.

(23) Az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok esetében a termelékenység fokozását célzó rendszerek hiányában szokványosnak tekintett szinteken túlmutató, az intenzív kutatáson, a technológiai fejlődésen és a tudástranszferen keresztül a mezőgazdasági ágazatokban megvalósuló hozamnövekedés, valamint az olyan területeken megvalósuló másodvetés, amelyeket korábban nem használtak másodvetés céljára, hozzájárulhat a földhasználat közvetett megváltozása hatásainak enyhítéséhez. Amennyire e hatások enyhítésének mértéke nemzeti szinten, illetve projektszinten számszerűsíthető, az ezen irányelv keretében bevezetett intézkedések kétféleképpen is tükrözhetik a termelékenység terén elért javulást: egyrészt a földhasználat közvetett megváltozásából eredő alacsonyabb becsült kibocsátási értékeken keresztül, másrészt pedig a megújuló energiaforrásból származó energiának a közlekedés területén 2020-ra elérendő részarányához az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok által biztosított hozzájárulás révén.

(24) Az önkéntes rendszerek egyre fontosabb szerephez jutnak a 98/70/EK irányelvben és a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Ezért helyénvaló a Bizottságot megbízni azzal, hogy az önkéntes rendszerek számára - ideértve a Bizottság által a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (6) bekezdésével és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (6) bekezdésével összhangban már elismert rendszereket is - előírja a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy a legjobb gyakorlatok azonosításának, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtásának a céljából elkészíthesse jelentését az önkéntes rendszerek működéséről.

(25) A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében célszerű tisztázni, hogy milyen feltételek alapján kell alkalmazni a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvvel összhangban létrehozott, a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzését célzó valamennyi rendszer közötti kölcsönös elismerés elvét.

(26) Az élelmezés- és táplálkozásbiztonság terén minden szinten elengedhetetlen a helyes kormányzás és az összes emberi jogot felölelő, jogokon alapuló megközelítés, az élelmezés- és táplálkozásbiztonságra gyakorolt kedvezőtlen hatások esetén pedig egységességre kell törekedni a különböző szakpolitikák között. Ebben az összefüggésben különösen fontos a földbirtoklást és a földhasználati jogokat érintő kormányzás és biztonság. Ezért a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari rendszerekbe történő felelős beruházásra vonatkozó elveket, amelyeket az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Világélelmezés-biztonsági Bizottsága 2014 októberében fogadott el. Helyénvaló, hogy a tagállamok támogassák a földbirtoklás, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó, a Világélelmezés-biztonsági Bizottság által 2013 októberében elfogadott önkéntes iránymutatások végrehajtását.

(27) Az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok kapcsán általában felmerülnek a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében jelentkező kockázatok, de ez alól vannak kivételek is. A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell az olyan rendszerek kialakítását és alkalmazását, amelyekkel megbízhatóan igazolható, hogy az adott projekt keretében előállított, adott mennyiségű bioüzemanyag-alapanyag nem szorította ki az egyéb célokat szolgáló termesztést. Ez például abban az esetben fordulhat elő, amikor az előállított bioüzemanyagok mennyisége megegyezik azon többlettermelés mennyiségével, amely a termelékenység fokozását célzó ilyen rendszerek nélküli termelési mennyiségek meghaladását célzó termelékenység-fokozó beruházások révén állítható elő, vagy amennyiben a bioüzemanyagok előállítása olyan földterületeken történik, amelyeken a földhasználat közvetlen megváltozása nem fejtett ki jelentős negatív hatást az adott földterület által már előzőleg is biztosított olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokra, mint például a szénkészletek védelme és a biológiai sokféleség. A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia az ilyen rendszerek azonosítására és tanúsítására vonatkozó kritériumok meghatározásának lehetőségét, amelyek megbízhatóan képesek igazolni, hogy az adott projekt keretében előállított, adott bioüzemanyag-alapanyag mennyisége nem szorította ki a bioüzemanyag-előállítástól eltérő célú termesztést, és hogy a bioüzemanyag-alapanyagot az Unió bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumaival összhangban termesztették. E célból az alapanyagoknak csak a kiszorítás ilyen rendszer révén elért tényleges mérséklődésének megfeleltethető mennyiségei vehetők figyelembe.

(28) Indokolt egymáshoz igazítani az alapértelmezett értékek alkalmazásának szabályait, mert ezzel biztosítható a gyártás földrajzi helyétől független, egyenlő bánásmód a gyártók számára. Míg a harmadik országok használhatnak alapértelmezett értékeket, addig az uniós gyártóknak a jelenlegi szabályok szerint a tényleges értékeket kell alapul venniük, ha azok meghaladják az alapértelmezett értékeket vagy ha az adott tagállam elmulasztott jelentést benyújtani, ez pedig növeli adminisztratív terheiket. A jelenlegi szabályozás ezért egyszerűsítésre szorul annak érdekében, hogy az alapértelmezett értékek használata ne kizárólag a 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (2) bekezdésében említett listákon szereplő uniós földterületekre korlátozódjon.

(29) Az EUMSZ hatálybalépésével a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelv alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket az EUMSZ 290. és 291. cikkében foglaltakhoz kell igazítani.

(30) A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(31) A 98/70/EK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a bioüzemanyag-előállítási módokat illetően a becsült jellemző és alapértelmezett értékek hozzáadása, valamint az üzemanyagokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos engedélyezett elemző módszerek és a bioetanol tartalmú benzin esetében engedélyezett gőznyomáseltérés kiigazítása, továbbá a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó alapértelmezett értékek megállapítása, a szén-dioxid-leválasztás és a közlekedési célú felhasználás tekintetében.

(32) A 2009/28/EK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon bioüzemanyag-alapanyagokat és üzemanyagokat felsoroló jegyzék esetleges kibővítése tekintetében, amelyek esetében úgy kell tekinteni, hogy az említett irányelv 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítéséhez való hozzájárulásuk az energiatartalmuk kétszeresének felel meg, továbbá a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításának módjait illetően a becsült jellemző és alapértelmezett értékek hozzáadása, valamint a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez való, a 2009/28/EK irányelv III. melléklete szerinti hozzáigazítása tekintetében.

(33) Különösen fontos, hogy a Bizottság a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv alkalmazása tekintetében végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(34) A Bizottságnak a mindenkori legkiválóbb és legfrissebb tudományos eredmények alapján felül kell vizsgálnia, hogy milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás hatásának korlátozása, valamint az e hatás további minimalizálását célzó módszerek alkalmazása szempontjából.

(35) Fontos, hogy a földhasználat közvetett megváltozásának alacsony kockázatával járó, fenntartható bioüzemanyagokba és a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésének egyéb módjaiba történő befektetések hosszú távú kilátásainak megteremtése érdekében a Bizottság késedelem nélkül benyújtsa a 2020 utánra szóló költséghatékony és technológiasemleges szakpolitikára vonatkozó átfogó javaslatát.

(36) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (8) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely részletesen ismerteti az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy az ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(37) Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a közúti gépjárművekben és a nem közúti önjáró munkagépekben használt üzemanyagok egységes piacának biztosítását és az ilyen üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38) A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 98/70/EK irányelv módosításai

A 98/70/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk az alábbi pontokkal egészül ki:

"10. »nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok«: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak;

11. »keményítőben gazdag növények«: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy - mint például a silókukorica esetében - a növény egészét), gumós és gyökérnövények (például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér), valamint kukoricafélék (például taró és tánia);

12. »a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok«: azok a bioüzemanyagok, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 7b. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

13. »feldolgozási maradvány«: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; ez az anyag nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;

14. »mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok«: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban.".

2. A 7a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

"A légi közlekedésben használt bioüzemanyagok forgalmazói számára a tagállamok lehetővé tehetik, hogy hozzájáruljanak az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettséghez, amennyiben a bioüzemanyag megfelel a 7b. cikkben lefektetett fenntarthatósági kritériumnak.";

b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az e cikk első albekezdésében említett célértéknek való megfelelés céljából a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből és az elsősorban energiakinyerés céljára mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok maximális hozzájárulása nem haladhatja meg a 2009/28/EK irányelv 3. cikk (4) bekezdése második albekezdésének d) pontjában meghatározott maximális hozzájárulást.";

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) A Bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el e cikk (4) bekezdésének a tagállamok általi egységes végrehajtását biztosító részletes szabályok megállapítása érdekében.";

d) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki: "(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy legkésőbb 2017. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapértelmezett értékeinek megállapítása érdekében, amennyiben ezeket az értékeket 2015. október 5-ig nem állapítják meg a következők tekintetében: (7) A tagállamok az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel keretében gondoskodnak arról, hogy az üzemanyag-forgalmazók évente jelentést tegyenek a tagállam által kijelölt hatóságnak a bioüzemanyag előállítási módjairól, az V. melléklet A. részében szereplő alapanyag-kategóriákból nyert bioüzemanyagok mennyiségéről, valamint a teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátásról, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő, a bioüzemanyagok által okozott kibocsátások becsült előzetes középértékeit is beleértve. A tagállamok ezeket az adatokat továbbítják a Bizottságnak.".

a) nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó közlekedési célú üzemanyagok;

b) szén-dioxid-leválasztás és közlekedési célú felhasználás.

3. A 7b. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli csökkenésnek legalább 60 %-nak kell lennie a 2015. október 5-ét követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok vonatkozásában. Egy létesítmény akkor tekintendő úgy, hogy üzemel, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok előállítását.

A 2015. október 5-én vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli csökkenésnek 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-jétől pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátásbeli megtakarítást a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.";

b) a (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

4. A 7c. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság az e bekezdés első két albekezdésében említett megfelelő és lényeges információk jegyzékének összeállítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Így a Bizottság elsősorban azt biztosítja, hogy ezen adatszolgáltatás ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet általában a gazdasági szereplők és a mezőgazdasági kistermelők, termelői szervezetek és szövetkezetek számára.";

b) az (5) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

"A (4) bekezdésben említett önkéntes rendszerek (a továbbiakban: önkéntes rendszerek) rendszeresen, évente legalább egyszer közzéteszik a független auditot végző tanúsító szervek jegyzékét, feltüntetve, hogy az egyes tanúsító szerveket mely szervezet vagy nemzeti hatóság ismerte el, illetve hogy azok mely szervezet vagy nemzeti hatóság ellenőrzése alatt állnak.

Elsősorban a csalás megelőzése érdekében a Bizottság kockázatértékelés, illetve az e cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett jelentések alapján pontosan meghatározhatja a független auditra vonatkozó előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezt a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.";

c) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(6) Az e cikk (4) bekezdése alapján meghozott határozatokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen határozatok érvényességének időtartama legfeljebb öt év. A Bizottságnak elő kell írnia, hogy az önkéntes rendszerek közül azoknak, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdés alapján határozatot hoztak, 2016. október 6-ig és azt követően évente, minden év április 30-ig egy, az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott szempontok mindegyikére kiterjedő jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság számára. A jelentésnek általában az előző naptári évre kell kiterjednie. Az első jelentésnek 2015. szeptember 9-ét követő legalább hat hónapos időszakra kell kiterjednie. A jelentéstételi kötelezettség csak azokra az önkéntes rendszerekre vonatkozik, amelyek legalább 12 hónapja működnek. A Bizottság 2017. április 6-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben elemzi az e bekezdés második albekezdésében említett jelentéseket, és áttekinti azoknak a (4) bekezdésben említett megállapodásoknak vagy azoknak az önkéntes rendszereknek a működését, amelyekre vonatkozóan e cikkel összhangban határozatot hoztak, valamint meghatározza a legjobb gyakorlatokat. A jelentésnek a rendelkezésre álló legjobb információkon - így többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból származó információkon -, továbbá az érintett megállapodások vagy rendszerek alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia. A jelentésben a következőket kell elemezni: A tagállamok a nemzeti rendszerüket bejelenthetik a Bizottságnak. A Bizottság e rendszereket elsőbbséggel értékeli. Az ily módon bejelentett nemzeti rendszerek az ezen irányelv által meghatározott feltételeknek való megfelelésére vonatkozó határozatot - a bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzésére szolgáló rendszerek kölcsönös két- és többoldalú elismerésének a megkönnyítése érdekében - a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a határozat kedvező, az e cikkel összhangban létrehozott rendszerek a 7b. cikk (2)-(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzését illetően nem utasíthatják el az adott tagállam rendszereinek kölcsönös elismerését.";

általánosságban:

a) az auditok függetlensége, módja és gyakorisága az e követelmények kapcsán a Bizottság által a szóban forgó önkéntes rendszer elfogadásáról szóló dokumentációban megfogalmazottakkal, valamint az ágazati legjobb gyakorlattal kapcsolatban;

b) az előírásoknak való nem megfelelés feltárására és kezelésére szolgáló módszerek hozzáférhetősége, az e módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok és e módszerek alkalmazásának átláthatósága, különös tekintettel a rendszer tagjai részéről elkövetett - vélt vagy valós - súlyos jogsértésekkel kapcsolatos helyzetek kezelésére;

c) átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országaiban és régióiban használt nyelveken elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsítvánnyal rendelkező üzemeltetők és a vonatkozó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége és az audit jelentések hozzáférhetősége;

d) az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel a határozathozatalt megelőzően az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata és az auditok során folytatott konzultációra, valamint az általuk tett észrevételekre adott válaszokra;

e) a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;

f) a rendszer piaci aktualizálása, tanúsítvánnyal ellátott alapanyagok és bioüzemanyagok mennyisége származási országonként és típusonként, a résztvevők száma;

g) a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről a rendszer által a tag(ok)nak nyújtott igazolások nyomon követésére szolgáló olyan mechanizmus végrehajtásának egyszerűsége és hatékonysága, amely a csalárd tevékenységek megelőzésének eszközéül szolgál, különös tekintettel a vélt csalás, illetve adott esetben egyéb szabálytalanság felfedésére, kezelésére és nyomon követésére, valamint adott esetben a felfedett csalások és szabálytalanságok eseteinek számára;

és különösen:

h) lehetőségek arra, hogy a szervezeteket felhatalmazzák arra, hogy a tanúsító szerveket elismerjék és ellenőrizzék;

i) a tanúsító szervek elismerésének és akkreditációjának feltételei;

j) a tanúsító szervek ellenőrzésének szabályai;

k) a legjobb gyakorlatok előmozdításának vagy további javításának módjai.

d) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(8) Valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja valamely bioüzemanyag-forrás tekintetében a 7b. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül - a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban - határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó forrásból származó bioüzemanyagot figyelembe veheti-e a 7a. cikk alkalmazásában.".

5. A 7d. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3), (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A tagállamok a (2) bekezdésben említett jelentésekben, az Unión kívüli területek pedig a (2) bekezdésben említettekkel egyenértékű és az illetékes szervek által készített jelentésekben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről.

(4) A Bizottság - a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján - megállapíthatja, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak az említett területeken szokványos bioüzemanyag-alapanyagok termesztéséből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására, a 7b. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.

(5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé a IV. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékekről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

Amennyiben az első albekezdésben említett jelentésekben foglaltak azt jelzik, hogy a IV. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékeket a legfrissebb tudományos eredmények alapján esetleg ki kell igazítani, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.";

b) a (6) bekezdést el kell hagyni;

c) a (7) bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő lép: "(7) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a IV. mellékletet azzal a céllal, hogy - amennyiben indokolt - beillessze az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazandó, további bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli a IV. mellékelt C. részében meghatározott módszertan módosítását is, különösen az alábbiak tekintetében: A hulladék növényi vagy állati eredetű olajból készült biodízelre vonatkozó alapértelmezett értékeket a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a Bizottság azt állapítja meg, hogy a IV. mellékletet ki kell egészíteni, a Bizottság felhatalmazást kap a 10a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, a IV. melléklet A., B., D. és E. részében szereplő, becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiegészítése - de nem törlése vagy módosítása - tekintetében, azon bioüzemanyag-előállítási módok vonatkozásában, amelyekre vonatkozóan az említett melléklet még nem tartalmaz konkrét értékeket.";

- a hulladékok és a maradékanyagok számításba vételének módszere,

- a társtermékek számításba vételének módszere,

- a kogeneráció számításba vételének módszere, valamint

- a mezőgazdasági haszonnövény-maradványok társtermékként való elismerése.

d) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(8) Amennyiben az a IV. melléklet C. része 9. pontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges, a Bizottság részletes műszaki előírásokat és fogalommeghatározásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.".

6. A 7e. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, a 7b. cikk (7) bekezdésében, a 7c. cikk (2) bekezdésében, a 7c. cikk (9) bekezdésében, 7d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett jelentéseket, valamint a 7c. cikk (3) bekezdése első és ötödik albekezdésének és a 7d. cikk (2) bekezdésének értelmében előterjesztett jelentéseket és információkat a 2009/28/EK irányelv és ezen irányelv alkalmazásában készítik és küldik el.".

7. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok a benzin esetében az I., a dízelüzemanyagok esetében pedig a II. mellékletben említett analitikai módszerek alapján figyelemmel kísérik a 3. és a 4. cikkben foglalt követelmények betartását.";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A tagállamok minden év augusztus 31-ig benyújtják az előző naptári évre vonatkozó nemzeti üzemanyag-minőségi adatokról szóló jelentést. A Bizottság egy, a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén egységes mintát dolgoz ki a nemzeti üzemanyag-minőségi adatok összesítésének a benyújtására. Az első jelentést 2002. június 30-ig kell benyújtani. 2004. január 1-jétől a jelentés formátumának meg kell felelnie a vonatkozó európai szabványban meghatározott formátumnak. Ezenkívül a tagállamok jelentést készítenek a területükön forgalmazott benzin és dízelüzemanyagok teljes mennyiségéről, valamint a legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú ólmozatlan benzin- és dízelüzemanyagok forgalmazott mennyiségéről. A tagállamok éves jelentést készítenek továbbá a területükön forgalmazott, legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú benzin és dízelüzemanyagok földrajzilag megfelelően kiegyensúlyozott eloszlásban való hozzáférhetőségéről.".

8. A 8a. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említett vizsgálati módszer alkalmazásával végzett értékelés fényében az Európai Parlament és a Tanács - a Bizottság jogalkotási javaslata alapján - felülvizsgálhatja a tüzelőanyagok MMT-tartalmára vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott korlátozást.".

9. A 9. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"k) az előállítási módokat, a forgalmazott mennyiségeket és a teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ideértve az Unióban fogyasztott bioüzemanyagoknak az V. melléklet szerinti, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő gázkibocsátás becsült előzetes középértékeit és az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományt. A Bizottság közzéteszi a földhasználat közvetett megváltozásából eredő gázkibocsátás becsült előzetes középértékeit, valamint az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományra vonatkozó adatokat.".

10. A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) A cím helyébe a következő szöveg lép:

"Az engedélyezett analitikai módszerek és a gőznyomás engedélyezett eltérése kiigazítására szolgáló eljárás";

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 10a. cikknek megfelelően, az engedélyezett analitikai módszerek kiigazításához szükséges mértékben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. mellékletben említett európai szabványok felülvizsgálataival való összhang biztosítása érdekében. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a benzinek etanoltartalmára vonatkozóan a III. mellékletben kPa-ban kifejezett gőznyomás megengedett eltérését a 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott határértéken belül kiigazítsa. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem érinthetik a 3. cikk (4) bekezdése alapján megadott eltéréseket.".

11. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 7d. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 5-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 7d. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 7a. cikk (6) bekezdése, a 7d. cikk (7) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.".

12. A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"11. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a Bizottságot az üzemanyagok minőségével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében vett bizottság.

(2) A 7b., 7c. és 7d. cikkek alapján a bioüzemanyagok fenntarthatóságával kapcsolatos ügyekben a Bizottságot a 2009/28/EK irányelv 25. cikke (2) bekezdésében említett, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."."

13. Ezen irányelv I. mellékletével összhangban a IV. melléklet módosul, és beillesztésre kerül az V. melléklet.

2. cikk

A 2009/28/EK irányelv módosításai

A 2009/28/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk második bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

"p) »hulladék«: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 3. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározást kell alkalmazni. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá az említett fogalommeghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok;

q) »keményítőben gazdag növények«: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy - mint például a silókukorica esetében - a növény egészét), gumós és gyökérnövények (például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér), valamint kukoricafélék (például taró és tánia);

r) »lignocellulóz-tartalmú anyagok«: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve hulladékanyagából származó biomassza;

s) »nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok«: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;

t) »feldolgozási maradvány«: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; ez az anyag nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;

u) »nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok«: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak.

v) »mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok«: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban;

w) »a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók«: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 7b. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.)."."

2. A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"Az e bekezdés első albekezdésében említett célértékeknek való megfelelés érdekében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, illetve olajnövényekből, valamint az elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített hozzájárulása nem haladhatja meg a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott maximális hozzájárulásnak megfelelő energiamennyiséget.";

b) a (4) bekezdés második albekezdése a következőképpen módosul:

i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) az első albekezdés alkalmazásában a nevező, vagyis a közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének kiszámításához kizárólag a közúti és vasúti közlekedésben felhasznált benzin, dízelolaj, bioüzemanyagok és villamos energia számítandó be, beleértve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására használt villamos energiát is;"

ii. a b) pont a következő mondattal egészül ki:

"Ez a pont nem érinti e cikk d) pontjának és a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazását;"

iii. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

"c) az a) és a b) pont alkalmazásában a megújuló energiaforrásból előállított és bármilyen típusú elektromos közúti jármű által fogyasztott, illetve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására felhasznált villamos energia hozzájárulásának kiszámításánál a tagállamok választhatnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átlagos uniós részarányának vagy a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átlagos saját országbeli, a szóban forgó évnél két évvel korábbi részarányának alkalmazása között. Ezenkívül az elektromos vasúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-input energiatartalma 2,5-szeresének tekintendő. A b) pontban említett elektromos közúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-input energiatartalma ötszörösének tekintendő;"

iv. az albekezdés a következő pontokkal egészül ki: (11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról (HL L 239., 2015.9.15., 1. o.).";"

"d) a számlálóban foglalt bioüzemanyagok kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, illetve olajnövényekből, valamint az elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok által képviselt energia-részarány nem haladhatja meg a tagállamokban közlekedési célra 2020-ban felhasznált végső energiafogyasztás 7 %-át; A IX. mellékletben említett alapanyagokból előállított bioüzemanyagok nem számítanak bele az e pont első albekezdésében említett határértékbe. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elsősorban energia kinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett, a gabonaféléktől és egyéb, keményítőben gazdag növényektől, cukor- és olajnövényektől eltérő növényekből előállított bioüzemanyagok részaránya nem számít bele az e pont első albekezdésében említett határértékbe, feltéve, hogy:

i. a 17. cikk (2)-(5) bekezdésében említett fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére a 18. cikkel összhangban került sor; valamint

ii. a terményeket olyan földön termesztik, amely az V. melléklet C. részének 8. pontja alá tartozik, és az V. melléklet C. részének 7. pontjában említett megfelelő »eB« bónuszt beszámították az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 17. cikk (2) bekezdésének való megfelelés céljából történő kiszámításakor.

e) az egyes tagállamok törekednek azon célkitűzés megvalósítására, hogy a területükön fogyasztott, a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok mennyisége legalább egy bizonyos szintet elérjen. Ennek érdekében 2017. április 6-ig minden egyes tagállam meghatároz egy nemzeti célértéket, amelyet törekszik elérni Az e célhoz tartozó referenciaérték a megújuló energiaforrásokból előállított energiának 2020-ban a közlekedés valamennyi, az első albekezdésben említett formájában való részaránya tekintetében 0,5 százalékpont energiatartalomra vonatkoztatva, amely célt a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok alkalmazásával kell teljesíteni. Ezen túlmenően, a IX. mellékletben nem szereplő, az illetékes nemzeti hatóságok által hulladéknak, maradványanyagnak, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagnak vagy lignocellulóz-tartalmú anyagnak tekintett alapanyagokból előállított bioüzemanyagokat a nemzeti célérték teljesítése céljából be lehet számítani abban az esetben, ha azokat már az (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) elfogadása előtt, meglévő létesítményekben használják. A tagállamok - az alábbi okok közül egynek vagy többnek az alapján - a 0,5 százalékpontos referenciaértéknél alacsonyabb nemzeti célértéket is meghatározhatnak: Nemzeti célértékeik meghatározásakor a tagállamok megosztják a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból és más üzemanyagokból fogyasztott bioüzemanyagok mennyiségére vonatkozóan rendelkezésükre álló információkat. A IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból származó üzemanyagok előállításának ösztönzésére irányuló szakpolitikák kidolgozásakor a tagállamok kellőképpen figyelembe veszik a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiát, ideértve a hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélettel kapcsolatos rendelkezéseket. A Bizottság ezen irányelv 24. cikkével összhangban közzéteszi a következőket:

i. objektív tényezők, például a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok fenntartható előállításával kapcsolatos korlátozott lehetőségek, illetve az ilyen bioüzemanyagoknak a - gazdaságos áron - korlátozott beszerezhetősége a piacon;

ii. a közlekedési célú üzemanyagok nemzeti piacának sajátos technikai vagy éghajlati jellemzői, például a gépjárműpark összetétele és állapota; vagy

iii. olyan nemzeti szakpolitikák, amelyek arányos mértékű pénzügyi forrásokat irányoznak elő az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben történő alkalmazásának az ösztönzésére.

- a tagállamok nemzeti célértékei,

- amennyiben rendelkezésre állnak, a nemzeti célérték elérésére irányuló tagállami tervek,

- adott esetben a nemzeti célértéknek a referenciaértéktől való eltérésének az indokai, az (EU) 2015/1513 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerint tett bejelentések alapján, valamint

- összefoglaló jelentés a tagállamoknak a nemzeti célértékeik teljesítése terén elért eredményeiről;

f) az első albekezdésben meghatározott célértékek teljesítéséhez való hozzájárulásuk tekintetében a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok esetében az energiatartalom kétszeresnek tekintendő.

c) a (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság 2017. december 31-ig szükség esetén olyan javaslatot nyújt be, amely - bizonyos feltételek teljesülése esetén - lehetővé teszi a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú elektromos jármű meghajtására, illetve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására használt villamos energia teljes mennyiségének a beszámítását.";

d) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egyes szállítmányok Unión belüli többszöri elszámolása kockázatának minimalizálása érdekében a tagállamok és a Bizottság a nemzeti rendszerek közötti, valamint a nemzeti rendszerek és a 18. cikk szerint létrehozott önkéntes rendszerek közötti együttműködés megerősítésére törekednek, amely adott esetben az adatok megosztását is magában foglalja. Annak megelőzése érdekében, hogy egyes anyagokat szándékosan úgy módosítsanak vagy azért váljanak meg tőlük, hogy a IX. melléklet hatálya alá tartozzanak, a tagállamok ösztönzik olyan rendszerek kifejlesztését és alkalmazását, amelyek az értéklánc teljes hosszában nyomon követik az alapanyagokat és a belőlük készült bioüzemanyagokat. A tagállamok biztosítják, hogy csalás esetén megfelelő intézkedésre kerüljön sor. Minden tagállam 2017. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít az általa hozott intézkedésekről, feltéve, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és használata terén elért előrehaladásról készített jelentéseik keretében még nem szolgáltak - a 22. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban - ezzel egyenértékű tájékoztatással a rendszer megbízhatóságára és csalás elleni védelmére vonatkozóan.

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alapanyagok IX. melléklet A. részében foglalt jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítése céljából, azonban a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való eltávolítására nem terjed ki. A Bizottság a IX. melléklet A. részének jegyzékébe felveendő minden egyes alapanyagra vonatkozóan külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, illetve nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy érdemi üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást eredményez a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érintő negatív hatások kockázatával.".

3. Az 5. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.".

4. A 6. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(1) A tagállamok megállapodásokat köthetnek megújuló energiaforrásból előállított, meghatározott mennyiségű energiának az egyik tagállamból a másik tagállamba történő statisztikai átruházásáról. Az átruházott mennyiséget: (2) A 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdése tekintetében az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások időtartama egy vagy több év lehet. A Bizottságot minden olyan év végét követően legkésőbb három hónappal tájékoztatni kell a megállapodásokról, amelyben azok hatályosak voltak. A Bizottsághoz eljuttatott tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érintett energia mennyiségét és árát.".

a) le kell vonni a megújuló energiaforrásból előállított energia azon mennyiségéből, amelyet az átruházást végrehajtó tagállam általi, a 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelés mérése során figyelembe vesznek; valamint

b) hozzá kell adni a megújuló energiaforrásból előállított energia azon mennyiségéhez, amelyet az átruházást fogadó tagállam általi, a 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelés mérése során figyelembe vesznek.

5. A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésének legalább 60 %-nak kell lennie a 2015. október 5-ét követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor tekintendő úgy, hogy üzemel, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítását.

A 2015. október 5-én vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésének 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-jétől pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.";

b) a (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

6. A 18. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság az e bekezdés első két albekezdésében említett megfelelő és lényeges információk jegyzékének összeállítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Így a Bizottság elsősorban azt biztosítja, hogy ezen adatszolgáltatás ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet általában a gazdasági szereplők, konkrétan pedig a mezőgazdasági kistermelők, termelői szervezetek és szövetkezetek számára.";

b) a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomasszatermékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok vagy a folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3) (4) és (5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A Bizottság megállapíthatja, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetekben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (például vízgyűjtővédelmet és eróziógátlást) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.";

c) az (5) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

Elsősorban a csalás megelőzése érdekében a Bizottság kockázatértékelés, illetve az e cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett jelentések alapján pontosan meghatározhatja a független auditra vonatkozó előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezt a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.";

d) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(6) Az e cikk (4) bekezdése alapján meghozott határozatokat a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen határozatok érvényességének időtartama legfeljebb öt év. A Bizottságnak elő kell írnia, hogy az egyes önkéntes rendszerek közül azoknak, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdés alapján határozatot hoztak, 2016. október 6-ig és azt követően évente, minden év április 30-ig egy, az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott szempontok mindegyikére kiterjedő jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság számára. A jelentésnek általában az előző naptári évre kell kiterjednie. Az első jelentésnek 2015. szeptember 9-ét követő legalább hat hónapos időszakra kell kiterjednie. A jelentéstételi kötelezettség csak azokra az önkéntes rendszerekre vonatkozik, amelyek legalább 12 hónapja működnek. A Bizottság 2017. április 6-ig és azt követően a 23. cikk (3) bekezdése szerinti jelentései keretében jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben elemzi az e bekezdés második albekezdésben említett jelentéseket, és áttekinti azoknak a (4) bekezdésben említett megállapodásoknak vagy azoknak az önkéntes rendszereknek a működését, amelyekre vonatkozóan e cikkel összhangban határozatot hoztak, valamint meghatározza a legjobb gyakorlatokat. A jelentésnek az elérhető legjobb információkon - így többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból származó információkon -, továbbá az érintett megállapodások vagy rendszerek alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia. A jelentésben általánosságban a következőket kell elemezni: és ezen belül különösen: A Bizottság az önkéntes rendszerek által készített jelentéseket összesített formában vagy adott esetben azok teljességében elérhetővé teszi a 24. cikkben említett átláthatósági platformon. A tagállamok a nemzeti rendszerüket bejelenthetik Bizottságnak. A Bizottság e rendszereket elsőbbséggel értékeli. Az ily módon bejelentett nemzeti rendszerek az ezen irányelv által meghatározott feltételeknek való megfelelésére vonatkozó határozatot - a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzésére szolgáló rendszerek kölcsönös két- és többoldalú elismerésének a megkönnyítése érdekében - a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a határozat kedvező, az e cikkel összhangban létrehozott rendszerek a 17. cikk (2)-(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzése tekintetében nem utasíthatják el az adott tagállam rendszereinek kölcsönös elismerését.";

d) az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az auditok során a határozathozatalt megelőzően folytatott konzultációra, valamint az általuk tett észrevételekre adott válaszokra;

f) a rendszer piaci aktualizálása, tanúsítvánnyal ellátott alapanyagok és bioüzemanyagok mennyisége származási országonként és típusonként, a résztvevők száma,

g) a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről a rendszer által a tag(ok)nak nyújtott igazolások nyomon követésére szolgáló olyan mechanizmus bevezetésének egyszerűsége és hatékonysága, amely a csalárd tevékenységek megelőzésének eszközéül szolgál, különös tekintettel a vélt csalás, illetve adott esetben egyéb szabálytalanság felfedésére, kezelésére és nyomon követésére, valamint a felfedett csalások és szabálytalanságok eseteinek számára;

h) lehetőségek arra, hogy a szervezeteket felhatalmazzák arra, hogy a tanúsító szerveket elismerjék és ellenőrizzék;

i) a tanúsító szervek elismerésének és akkreditációjának feltételei;

j) a tanúsító szervek ellenőrzésének szabályai;

k) a legjobb gyakorlatok előmozdításának vagy további javításának módjai.

e) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(8) Valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja valamely bioüzemanyag-forrás tekintetében a 17. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül - a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban - határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó forrásból származó bioüzemanyagot figyelembe veheti-e a 17. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában.".

7. A 19. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3), (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(4) A Bizottság - a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján - megállapíthatja, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására, a 17. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.

(5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé az V. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékekről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

Amennyiben az első albekezdésben említett jelentésekben foglaltak azt jelzik, hogy az V. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékeket a legfrissebb tudományos eredmények alapján esetleg ki kell igazítani, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.";

b) a (6) bekezdést el kell hagyni;

c) a (7) bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő lép: "(7) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. mellékletet azzal a céllal, hogy - amennyiben indokolt - beillessze az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazandó, további bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében meghatározott módszertan módosítását is, különösen az alábbiak tekintetében: A hulladék növényi vagy állati eredetű olajból készült biodízelre vonatkozó alapértelmezett értékeket a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a Bizottság azt állapítja meg, hogy az V. mellékletet ki kell egészíteni, a Bizottságot felhatalmazást kap a 25a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az V. melléklet A., B., D. és E. részében szereplő, becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiegészítése - de nem törlése vagy módosítása - érdekében, azon bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításának módjai tekintetében, amelyekre vonatkozóan az említett melléklet még nem tartalmaz konkrét értékeket.";

- a hulladékok és a maradékanyagok számításba vételének módszere,

- a társtermékek számításba vételének módszere,

- a kogeneráció számításba vételének módszere, valamint

- a mezőgazdasági haszonnövény-maradványok társtermékként való elismerése.

d) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(8) Az V. melléklet C. része 9. pontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, amennyiben szükséges, a Bizottság részletes műszaki előírásokat és fogalommeghatározásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.".

8. A 21. cikket el kell hagyni.

9. A 22. cikk (1) bekezdésének második albekezdése a következőképpen módosul:

a) az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

"i) a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok fejlesztése és részaránya, és ennek kapcsán egy fenntarthatósági szempontokra összpontosító erőforrás-elemzés az élelmezési és takarmányozási célú növények termesztésének a bioüzemanyag-előállítással való helyettesítéséből fakadó hatásokhoz kapcsolódóan, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát, a regionális és helyi gazdasági és technológiai körülményekre is figyelemmel a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét, továbbá a talajban a szükséges szénkészlet fenntartásával, valamint a talajminőség és az ökoszisztémák minőségének a megőrzésével kapcsolatos szempontokat;";

b) a szöveg a következő ponttal egészül ki:

"o) a VIII. melléklet A. részében felsorolt egyes alapanyag-kategóriáknak megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók energiaegységben kifejezett azon mennyiségi értékei, amelyeket az érintett tagállam a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott célértékek elérése érdekében figyelembe vesz.".

10. A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni;

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatának köszönhető üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításról szóló jelentésében a Bizottság a tagállamok által a 22. cikk (1) bekezdésének o) pontjával összhangban bejelentett értékeket veszi figyelembe, ideértve a VIII. melléklet szerinti, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeit és az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományt. A Bizottság közzéteszi a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeit, valamint az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományra vonatkozó adatokat. Ezenfelül a Bizottság értékeli, hogy a közvetlen kibocsátás-megtakarításra vonatkozó becslés változna-e és milyen irányban, ha behelyettesítési módszer alkalmazásának keretében számba vennék a társtermékeket is.";

c) az (5) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"e) a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok hozzáférhetősége és fenntarthatósága, és ennek kapcsán az élelmezési és takarmányozási célú növények termesztésének a bioüzemanyag-előállítással való helyettesítéséből fakadó hatások értékelése, megfelelően figyelembe véve a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát, a regionális és helyi gazdasági és technológiai körülményekre is figyelemmel a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét, továbbá a talajban a szükséges szénkészlet fenntartásával, valamint a talajminőségnek és az ökoszisztémák minőségének a megőrzésével kapcsolatos szempontokat;

f) a bioüzemanyagok valamennyi előállítási módja vonatkozásában a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos kutatási eredményekre vonatkozó információk és azok elemzése, és emellett értékelés arról, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó kibocsátások becsléséhez alapul vett elemzésben azonosított bizonytalansági tartomány csökkenthető-e, illetve hogy figyelembe lehet-e venni az uniós szakpolitikák - mint például a környezetvédelmi, az éghajlat- és az agrárpolitika - lehetséges hatásait; valamint

g) technológiai fejlemények és az adatok rendelkezésre állása a kifejezetten energiakinyerés céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növényekből az Unióban előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alkalmazásával, gazdasági és környezeti hatásaival kapcsolatban.";

d) a (8) bekezdés első albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) a 3. cikk (4) bekezdésében említett célértékekkel kapcsolatban az alábbiak felülvizsgálata:

i. az e célértékek eléréséhez végrehajtandó intézkedések költséghatékonysága;

ii. annak felmérése, hogy e célértékek megvalósíthatók-e a bioüzemanyag-előállítás fenntarthatóságának az Unióban és harmadik országokban való biztosítása mellett, és figyelembe véve a gazdasági, a környezeti és a társadalmi hatásokat, ideértve többek között a biológiai sokféleségre gyakorolt közvetett hatásokat, valamint a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi beszerezhetőségét;

iii. a célértékek megvalósításának az élelmiszerek elérhető áron való beszerezhetőségére gyakorolt hatása;

iv. az elektromos, a hibrid és a hidrogénüzemű járművek kereskedelmi beszerezhetősége, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedési ágazatban felhasznált részaránya kiszámítására választott módszer;

v. a konkrét piaci feltételek értékelése, figyelembe véve különösen azokat a piacokat, amelyeken a közlekedési célú üzemanyagok a végső energiafogyasztásnak több mint a felét képviselik, valamint azokat a piacokat, amelyek teljes mértékben az importált bioüzemanyagoktól függenek;".

11. A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"25. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a Bizottságot a megújuló energiaforrásokért felelős bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett bizottság.

(2) A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságára vonatkozó ügyekben a Bizottságot a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, az Európai Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."."

12. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"25a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében és a 19. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 5-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében és a 19. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 3. cikk (5) bekezdése, az 5. cikk (5) bekezdése és a 19. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.".

13. Ezen irányelv II. mellékletével összhangban az V. melléklet módosul, és beillesztésre kerül a VIII. és IX. melléklet.

3. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság legkésőbb 2016. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben többek között felméri, hogy az uniós piacon 2020-ra rendelkezésre áll-e a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított költséghatékony bioüzemanyagok szükséges mennyisége - kitérve arra, hogy ezek fenntarthatóságának biztosítása érdekében szükség van-e további kritériumokra -, illetve felméri ezek környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint áttekinti a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítása tekintetében a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos legmegbízhatóbb tudományos eredményeket. A jelentéssel együtt adott esetben be kell nyújtani olyan további intézkedésekre irányuló javaslatokat, amelyek figyelembe veszik a gazdasági, a társadalmi és a környezeti megfontolásokat.

(2) A Bizottság 2017. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben a legkiválóbb és legfrissebb tudományos eredmények alapján megvizsgálja a következőket:

a) az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések hatékonysága a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozása tekintetében. Ezzel összefüggésben a jelentésbe bele kell foglalni a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggő, a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátások modellezése során nyert eredményeket befolyásoló legfőbb feltételezésekhez kapcsolódó mindenkori legfrissebb információkat is, ideértve a mezőgazdasági terméshozamok és termelékenység tekintetében mért tendenciákat, a társtermékek hozzárendelését, a megfigyelt globális földhasználat-változást és az erdőirtás arányát, valamint az uniós szakpolitikák - mint például a környezetvédelmi, az éghajlat- és az agrárpolitika - lehetséges hatásait, és a felülvizsgálati folyamatba be kell vonni az érdekelt feleket is.

b) a földhasználatot nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdése szerinti ösztönzők hatékonysága, beleértve azt is, hogy várható-e, hogy 2020-ban az Unió egészében a közlekedés valamennyi formájában felhasznált megújuló energiaforrásokból előállított energia - energiatartalomban számított - 0,5 százaléka a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagokból és az ott felsorolt más üzemanyagokból származik;

c) a biomassza iránti fokozott keresletnek a biomasszát felhasználó ágazatokra gyakorolt hatása;

d) kritériumok meghatározásának lehetősége a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő azon bioüzemanyagok és bio-energiahordozók azonosítására és tanúsítására, amelyeknek előállítása megfelel a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, adott esetben a 98/70/EK irányelv V. mellékletének és a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének aktualizálása céljából;

e) a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növények fokozott termesztésével és felhasználásával összefüggő lehetséges gazdasági és környezeti előnyök és kockázatok, ennek során felhasználva a meglévő projektekkel kapcsolatos adatokat is;

f) a bioetanol és a biodízel uniós piaci részesedése és a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részaránya. A Bizottság emellett értékeli a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részarányát befolyásoló ösztönzőket és a bevezetés akadályait is. Ez az értékelés a költségekre, az üzemanyagszabványokra, az infrastrukturális és az éghajlati viszonyokra is kiterjed. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet az azonosított akadályok felszámolásának módja tekintetében; és

g) tartalmazza azt, hogy mely tagállamok döntöttek úgy, hogy alkalmazzák a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítéséhez beszámítható mennyiségére vonatkozó korlátozást, és hogy felmerültek-e problémák a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték végrehajtásával vagy teljesítésével kapcsolatban. A Bizottság emellett értékeli azt is, hogy a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagokat a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítése érdekében milyen mértékben forgalmazzák azon szint felett, amely hozzájárulhat a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek eléréséhez. Ez az értékelés tartalmazza a tagállamok által alkalmazott e megközelítésnek a földhasználat közvetett megváltozására gyakorolt hatása és költséghatékonysága értékelését is.

A jelentés adott esetben- amennyiben ez műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes - a lehető leghamarabb tájékoztatást ad a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagoknak és az ott felsorolt más üzemanyagoknak az Unióban a közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energián belüli, energiatartalomban számított 0,5 százalékpontos részarányának elérése irányába tett előrelépést támogató finanszírozás elérhetőségéről és az e célt támogató egyéb intézkedésekről.

Az első albekezdésben említett jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni, amelyek a legkiválóbb tudományos eredmények alapján:

a) a földhasználat közvetett megváltozásából eredő, kiigazított becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátás tényezőit beillesztik a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvben meghatározott megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé;

b) további, többek között uniós szinten meghozandó intézkedéseket vezetnek be a csalások megelőzése és a velük szembeni fellépés céljából;

c) az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló keretével összefüggésben technológiasemleges módon támogatják a fenntartható bioüzamanyagokat a 2020 utáni időszakban.

(3) A Bizottság - amennyiben az a 98/70/EK irányelv 7c. cikke (6) bekezdésének második albekezdése és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (6) bekezdésének második albekezdése szerinti önkéntes rendszerek keretében készített jelentések alapján indokolt - javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett irányelvek önkéntes rendszerekhez kapcsolódó rendelkezéseinek a legjobb gyakorlat elősegítése céljából történő módosítására.

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2017. szeptember 10-ig megfeleljenek. E rendelkezésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb intézkedéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A tagállamok ennek alkalmával tájékoztatják a Bizottságot a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének e) pontjával összhangban meghatározott nemzeti célértékeikről, valamint adott esetben a nemzeti célértékeiknek az említett pontban említett referenciaértéktől való eltéréséről és ennek indokairól.

A tagállamok 2020-ban jelentést tesznek a Bizottságnak a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének e) pontjával összhangban meghatározott nemzeti célértékeik teljesítése terén elért eredményekről, és megjelölik az esetleges elmaradások okait.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2015. szeptember 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT

(1) HL C 198., 2013.7.10., 56. o.

(2) Az Európai Parlament 2013. szeptember 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. december 9-i álláspontja első olvasatban (HL C 50., 2015.2.12., 1. o.). Az Európai Parlament 2015. április 28-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. július 13-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(8) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

I. MELLÉKLET

A 98/70/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1. A IV. melléklet C. részének 7. pontja helyébe a következő szöveg lép: (1) A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664." (2) Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó." (3) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)."."

"7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni: el = (CSR - CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P - eB, (1) ahol:

el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A »szántó« (2) és az »évelő növényekkel borított szántó« (3) egyazon földhasználatnak tekintendő;

CSR = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy - ha az későbbi - a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;

CSA = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy - ha az korábbi - a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;

P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

eB = 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.

2. Az irányelv a következő melléklettel egészül ki: "V. MELLÉKLET A. rész: A bioüzemanyagok előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás előzetesen becsült mértéke (gCO2eq/MJ) (4) Alapanyagcsoport Középérték (5) Az érzékenységi elemzésből származó százalékosztály-közi tartomány (6) Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények 12 8-16 Cukornövények 13 4-17 Olajnövények 55 33-66 B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagoknál úgy kell tekinteni, hogy nem keletkezik kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően: 1. az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok; 2. a földhasználat közvetlen megváltozását okozó alapanyagok, azaz amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe a szántó, illetve évelő növényekkel borított szántó lép (7). Ebben az esetben a földhasználat közvetlen megváltozásából eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani. (4) (7)

(+) Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik. A mellékletben szereplő értékek nagysága érzékeny arra, hogy a becslés céljára kidolgozott gazdasági modellek milyen feltételezéstartományt alkalmaznak (például a társtermékek kezelése, terméshozam alakulása, szénkészlet, más termények kiszorítása). Habár az e becslésekhez tartozó bizonytalansági tartományt emiatt nem lehet pontosan meghatározni, az eredményekről érzékenységi elemzés készült a legfőbb paraméterek véletlenszerű változása alapján (Monte-Carlo-elemzés).

(++) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).".

(5) Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik.

(6) Az itt szereplő tartomány az eredmények 90 %-át reprezentálja, az elemzésből származó öt és kilencvenöt százalékos értékek felhasználásával. Az öt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 5 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 8, 4 és 33 gCO2eq/MJ alatti eredményeket). A kilencvenöt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 95 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 16, 17 és 66 gCO2eq/MJ feletti eredményeket).

II. MELLÉKLET

A 2009/28/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1. Az V. melléklet C. részének 7. pontja helyébe a következő szöveg lép: (1) A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664." (2) Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó." (3) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)."."

el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bio-energiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A »szántó« (2) és az »évelő növényekkel borított szántó« (3) egyazon földhasználatnak tekintendő;

P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

eB = 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.

2. Az irányelv a következő melléklettel egészül ki: "VIII. MELLÉKLET A. rész: A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás előzetesen becsült mértéke (gCO2eq/MJ) (4) Alapanyagcsoport Középérték (5) Az érzékenységi elemzésből származó százalékosztály-közi tartomány (6) Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények 12 8-16 Cukornövények 13 4-17 Olajnövények 55 33-66 B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán úgy kell tekinteni, hogy nem keletkezik kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően: 1. az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok 2. a földhasználat közvetlen megváltozását okozó alapanyagok, azaz amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe a szántó, illetve évelő növényekkel borított szántó lép (7). Ebben az esetben a földhasználat közvetlen megváltozásából eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani. (4) (7)

(++) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).".

3. Az irányelv a következő melléklettel egészül ki: "IX. MELLÉKLET A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok és üzemanyagok: a) A földterületen tavakban vagy fotobioreaktorokban termesztett algák; b) Vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a külön gyűjtött háztartási hulladék, amelyre a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célértékek vonatkoznak; c) Magánháztartásokból származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott biohulladék, amelyre az ugyanezen irányelv 3. cikkének 11. pontja szerinti elkülönített gyűjtés vonatkozik; d) Ipari hulladék biomasszahányada, amely nem alkalmas az élelmiszer- vagy takarmánynövény-termesztésben való felhasználásra, ideértve a kis- és nagykereskedelemből, valamint az agrár-élelmiszeriparból, a halászatból és akvakultúrából származó anyagokat is, az e melléklet B. részében felsorolt alapanyagok kivételével; e) Szalma; f) Állati eredetű trágya és szennyvíziszap; g) Pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja; h) Tallolaj-szurok; i) Nyers glicerin; j) Kipréselt cukornád; k) Szőlőtörköly és borseprő; l) Dióhéj; m) Háncs és héj; n) Lemorzsolt kukoricacső; o) Az erdőgazdálkodásból és az erdőgazdálkodással kapcsolatos iparágakból származó hulladékok és maradékanyagok biomasszahányada, azaz fakéreg, ágak, ritkításból visszamaradt hulladékfa, levelek, tűlevelek, lombkorona, fűrészpor, faforgács, feketelúg, acetátoldat, rostiszap, lignin és tallolaj; p) A 2. cikk második bekezdésének s) pontjában meghatározott egyéb nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok; q) A 2. cikk második bekezdésének r) pontjában meghatározott egyéb lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével; r) Nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó közlekedési célú üzemanyagok; s) Közlekedési célú szén-dioxid-leválasztás és felhasználás, amennyiben az energiaforrás a 2. cikk második bekezdése a) pontjának megfelelően megújuló energiaforrás; t) Baktériumok, amennyiben az energiaforrás a 2. cikk második bekezdése a) pontjának megfelelően megújuló energiaforrás. B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett célértékhez való hozzájárulás szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok: a) Használt sütőolaj; b) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban 1. és 2. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok. (8) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.)."."

(5) Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32015L1513 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32015L1513&locale=hu

32015L1513[1]

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék