BH 2017.7.220 I. Felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti okot kivéve - minden jogosult csak egy ízben nyújthat be, és minden kifogást csak egy ízben lehet érvényesíteni, ismétlésnek helye főszabályként nincs. Nem jelent azonban ismétlést, ha a terhelt a korábbi indítványának elutasítását követően újabb indítványt nyújt be, amelynek tartalma alapján elutasításnak nem lenne helye és egy más jogosult - így a védője - azt saját indítványaként tartja fenn. Tartalmi - ekként más jogosultra is kizáró hatású - ismételtséget ugyanis csak olyan kifogás alapozhat meg, amit felülvizsgálati eljárásban érdemben érvényesítettek [Be. 418. § (3) bek., 421. § (3) bek.].

II. A felbujtói (bűnrészesi) magatartás jogi természetéből következően, a kizárólag felbujtói magatartás felülvizsgálatának - értelemszerűen - nem lehet tárgya, nem szempontja az adott bűncselekmény törvényi tényállásán belüli (tettesi) magatartás megvalósításának, megvalósulásának felülbírálata; annak elkövetője ugyanis nem alanya a felülvizsgálatnak. A felülvizsgálati jogosultság konkrét terheltre vonatkozik és ehhez kötött a felülbírálat és a döntési jogkör [Be. 423. § (4) bek.].

III. A rablás törvényi tényállása szerinti öntudatlan állapotba helyezés egyoldalú magatartás, s mint ilyen, az erőszakkal, fenyegetéssel egyenértékű hatalmaskodás, eleve a sértetti ellenállás leküzdését jelenti [1978. évi IV. tv. 321. § (1) bek.; Btk. 365. § (1) bek. b) pont].

Ezzel szemben a kifosztás szerinti lerészegítés (vagy 2013 óta a bódult állapot előidézése) valójában a sértett általi ital-, bódítószer-fogyasztás ösztönzését, s ezáltal a sértetti könnyelműség kihasználását jelenti [1978. évi IV. tv. 322. § (1) bek. a) pont; Btk. 366. § (1) bek. a) pont].

[1] A városi bíróság mint fiatalkorúak bírósága a 2007. február 21. napján kelt ítéletével az I. r. terheltet felbujtóként, csoportosan elkövetett rablás bűntette [1978. évi IV. tv. 321. § (1) bek., (3) bek. c) pont] miatt, mint többszörös visszaesőt 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a 2007. október 4. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az I. r. terhelt alapügyben korábban benyújtott felülvizsgálati indítványát a Legfelsőbb Bíróság a 2009. december 1. napján meghozott végzésével a Be. 421. § (2) bekezdése alapján elutasította. A végzés tartalmazta a fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó törvényi figyelmeztetéseket.

[4] Az irányadó tényállás szerint az I. és a II. r. terhelt felhívására egyezett bele a III. és a IV. r. terhelt a bűncselekmény elkövetésébe. A IV. r. terhelt ennek megfelelően beszélt meg találkozót a sértettel.

[5] Az I. r. terhelt személygépkocsijával a sértett házához mentek, ahol az I. vagy a II. r. terhelt legalább nyolc szem ismeretlen elnevezésű gyógyszert összetört, és átadta a III. és IV. r. terheltnek azzal, hogy a sértett italába keverjék bele, majd miután a sértett elaludt, a lakásából az értékesíthető tárgyakat hozzák el. A gyógyszert a III. r. terhelt vette magához azzal, hogy a sértett italába belekeveri.

[6] A III. és a IV. r. terheltnek a sértett lakásában tartózkodása során a III. r. terhelt a gyógyszert egy szeszes italt és gyümölcslevet tartalmazó koktélba keverte. A sértett, miután a koktélt megitta, annak hatására rövid időn belül elaludt. Ezt követően a III. és a IV. r. terhelt, kihasználva a sértett öntudatlan, védekezésre képtelen állapotát, a lakásból különféle tárgyakat vitt ki a személygépkocsiban várakozó I. és II. r. terheltnek, majd valamennyien eltávoztak.

[7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

[8] A beadványában foglaltak szerint az eljárt bíróságok törvénysértően minősítették a terhére rótt bűncselekményt rablás bűntettének, mivel erőszakos magatartást nem tartalmaz a megállapított tényállás. Ezért kérte, hogy a Kúria állapítsa meg a bűncselekmény törvénysértő minősítését és a rablás bűntettének vádja alól mentse fel.

[9] Mindemellett kifejtette, hogy a terhére rótt bűncselekmény nem rablás bűntettének, hanem kifosztás bűntettének minősül.

[10] Hivatkozott az 1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdésére és az 1978. évi IV. törvény 322. § (1) bekezdés a) pontjára.

[11] Álláspontja szerint a bíróság ítéletének indokolásában együttesen használta a bűncselekmény kapcsán a "helyezés" és az "előidéző" szavakat, azonban ez helytelen, mivel véleménye szerint a "helyezéshez" erőszakos magatartás szükséges, míg az "előidézés" erőszakmentes, közvetett cselekmény. Az előbbi alapján rablási cselekmény, míg az utóbbi alapján kifosztás állapítható meg.

[12] A Legfőbb Ügyészség átiratában indítványozta, hogy a Kúria a Be. 426. §-a alapján a megtámadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.

[13] Kifejtette, hogy az I. r. terhelt, amikor azt indítványozta, hogy a Kúria a rablás bűntettének vádja alól mentse fel, formailag a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálati okra hivatkozott, azonban a beadvány indokait tekintve a terhére megállapított cselekmény téves jogi értékelésével foglalkozott, amely a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont szerinti felülvizsgálati oknak felel meg. Ebből következően tartalmát tekintve az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványát a minősítés megváltoztatása érdekében nyújtotta be, mivel álláspontja szerint a cselekményének törvényes minősítése - rablás bűntette helyett - kifosztás bűntette.

[14] Ellenben a felülvizsgálati indítvány alapján a megtámadott határozat megváltoztatására csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése törvénysértő büntetés kiszabását is eredményezte.

[15] Az ügyészi átirat szerint az I. r. terhelt esetében egyik feltétel sem állapítható meg.

[16] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az elkövetéskori 1978. évi IV. törvény 2005. október 5. napján hatályban lévő rendelkezései az irányadók, figyelemmel arra, hogy az alapügyben eljárt bíróságok az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségéről ez alapján döntöttek.

[17] Ehhez képest az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 322. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás bűntette a bódult állapot előidézésével történő elkövetést nem tartalmazta, ezen elkövetési magatartás a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. (2012. évi C. tv.) 366. § (1) bekezdés a) pontjában jelenik meg. A rablás esetében az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés az 1978. évi IV. törvényben is szerepelt, mint a rablás egyik elkövetési magatartása.

[18] Ennek azonban a felülvizsgálati indítvány elbírálása szempontjából nincs jelentősége, mivel a kifosztás elkövetési magatartásaként a lerészegítés vagy a bódult állapot előidézése alatt a dolog elvételét csupán megkönnyítő ittas vagy kábult, de nem az öntudatlanságig leittasodott vagy tudatvesztett állapot értendő, szemben a rablással, ahol a (teljes) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés az elkövetési magatartás.