BH 2018.2.47 INCOTERMS szokványokra utalással kötött nemzetközi szállítmányozási szerződés esetén vizsgálni kell a feleket a szerződés alapján terhelő kötelezettségek meghatározásánál a kikötött paritást is. Ha nem a szállítmányozó végez fuvarozási tevékenységet, a felelősségére a gondossági kötelmekre irányadó szabályok alkalmazandók [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:302. §, 6:309. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2014-ben 160 hordó paradicsomsűrítményt vásárolt a perben nem álló kínai cégtől 22 936 USD vételáron. Az alperes az áru Magyarországra való szállítása érdekében szállítmányozási ajánlatot kért a felperestől. Az árajánlat szerint a felperes 1430 USD + 650 euró díj ellenében vállalta a teljesítést szállítmánybiztosítással. Az árajánlat külön tartalmazta, hogy a felperes a szállítmányozást a mindenkor hatályos Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek (MÁSZF, www.szállítmányozok.hu) szerint bonyolítja le.

[2] Az árajánlatot az alperes visszaigazolta, a peres felek között tengerentúli import szállítmányozási szerződés jött létre két konténer paradicsomsűrítményt Xingang hajózási kikötőből Koper rendeltetési kikötőbe, majd onnan Magyarországra történő szállítás megszervezése érdekében FOB (Free on Board) Xingang paritással. A fizetési határidőt Koperbe érkezéstől számított 30 napban határozták meg. A felperes a szállítmányozási szerződés alapján 2014. november 13-án a szállítmányozási biztosítást megkötötte.

[3] A felperest a közreműködője, 2014. november 19-én e-mailben arról tájékoztatta, hogy a szállítmány 2014. november 26-án indul hajón Xingangból és 2014. december 29-én érkezik Koperbe. A felperes a tájékoztatást továbbította az alperes részére. Az eladó képviseletében eljáró személy 2014. november 21-én e-mailt küldött a közreműködő alkalmazottja részére, amelyben a paradicsompüré szállításához kapcsolódó konténerszámokat és az ahhoz tartozó plombaszámokat az alábbiak szerint jelölte meg: MRKU9859310-es számú konténerszámhoz rendelt plombaszám: ML-CN1493534; MSKU4154930 számú konténerszámhoz rendelt plombaszám: ML-CN1493533. A kapott információk alapján a közreműködő kiállította a tengeri hajózási fuvarlevelet (Bill of Landing, a továbbiakban: B/L), amelyet a felperes megküldött az alperes részére.

[4] Az alperes a szállítmányozási megbízást 2014. de­cember 12-én úgy módosította, hogy az egyik konténert a felperesnek Belgrádba kell szállítania, amelynek díját 1620 euróban határozták meg.

[5] A felperes fuvarozási szerződést kötött a Maersk Line hajós társasággal FOB Xingang paritás mellett mindkét konténerre, majd az MRKU9859310-es számú konténer vasúton, illetve közúton történő Magyarországra való szállítására, míg a belgrádi úticélú MSKU4154930 számú konténer közúti szállítására további szerződéseket kötött.

[6] A konténerek 2014. december 29-én érkeztek Koper kikötőbe, a belgrádi kiszállításhoz kapcsolódó CMR-en a konténerszám MSKU4154930, és a plombaszám CN1493539 volt. A konténert vámkezelést követően 2015. január 6-án szolgáltatták ki a címzett részére. Ekkor a konténer kék hajózára összetört állapotú volt, a konténerre Koperben egy másik, jelölés nélküli zárat tettek fel, amit a sofőr távolított el a konténerről.

[7] A másik, MRKU9859310-es konténeren kiszolgáltatáskor CN1493533 kék hajózár volt.

[8] Mindkét konténer paradicsompüré helyett kőzúzalékot tartalmazott.

[9] Az alperes jelezte a felperes felé, hogy nem azt az árut kapta meg, ami a szállítmányozási szerződés tárgyát képezte. A biztosító a kárt - a felperes bejelentése ellenére - azért nem térítette meg, mert álláspontja szerint nem az áruban történt károsodás, így nem állt be biztosítási esemény.

[10] A felperes ezt követően kiállította számláit a szállítmányozási díjról és a felmerült egyéb költségekről, melyek kifizetését az alperes megtagadta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes keresetében 3 261 165 forint szállítmányozási díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Érvelése értelmében nem az ő érdekkörébe tartozott, hogy a lezárt konténerbe ténylegesen milyen árut raktak. A feladata az eladó által megadott adatok alapján a B/L nyomtatvány kitöltése, az átvett, lezárt konténer számának és a plombaszámnak az ellenőrzése volt. Állította, hogy a konténerhez tartozó hajózárakat felcserélték, míg a Belgrádba érkezett küldemény esetén a plombazár rosszul került rögzítésre. Szerinte a konténerek már a feladáskor kőzúzalékot tartalmaztak, ezért a FOB-paritásból adódóan kártérítési felelősséggel nem tartozik.

[12] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy a felperes szerződésszegést követett el, mert a szerződést sem a vállalt határidőben, sem azt követően nem teljesítette, ezért szállítmányozási díj nem illeti. A felperestől elvárható lett volna, hogy az általa választott közreműködőtől megkövetelje a konténerszám és a plombaszám ellenőrzését. Az alperes beszámítási kifogást terjesztett elő kártérítés címén, a kárigényt az általa kifizetett áru ellenértékében határozta meg.

Az első- és másodfokú ítélet

[13] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felek között nemzetközi szállítmányozási szerződés jött létre, amelynek részévé vált a MÁSZF. Az elsőfokú ítélet értelmében az áru konténerbe történő berakodása, a konténerek hajókorlátig történő továbbítása nem a felperes feladata volt, így az esetlegesen ebben a fázisban előforduló hibák nem a felperes terhére esnek. A felperes által kiállított B/L ténylegesen azt igazolja, hogy a felperes 2014. november 26-án átvette az MSKU4154930-as számú CN1493533-as konténerzárral ellátott, valamint az MRKU9859310-es számú CN1493534-es konténerzárral ellátott konténert. Az elsőfokú bíróság a perbeli adatokból azt állapította meg, hogy a B/L-en szereplő konténereken az áru átvételekor és az áru kiszolgáltatásakor különböző számú plombák voltak, így arra következtetésre jutott, hogy a felperes nem ugyanazt az árut szolgáltatta ki, mint amit Kínában átvett. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:307. § (1) bekezdés b) pontja, 6:309. §-a, 6:266. § (2) bekezdése és 6:288. § (1)-(2) és (4) bekezdései alapján kifejtette, miután a felperes a teljesítési határidő lejártát követő 30 napon belül sem szolgáltatta ki az átvett konténereket, a küldemény elveszettnek minősül, ami miatt a felperes a szállítmányozási díjra nem tarthat igényt. A kimentés körében pedig a felperes nem hozott fel olyan körülményt, ami igazolná, hogy a küldemény elvesztését az ellenőrzési körén kívül eső előre nem látható körülmény okozta.

[14] A másodfokú bíróság jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolással - helybenhagyta. Kifejtette, hogy a Ptk. különválasztja, mikor felel a szállítmányozó fuvarozóként, és mikor az általános szabályok szerint. A perbeli esetben, miután a szállítmányozó fuvarozást nem végzett, a birtokában lévő küldemény elvesztésének kérdése nem merült fel, illetve nem gyűjtőforgalomban történt a továbbítás, ezért a fuvarozókénti felelőssége sem áll fenn. A felperes mint szállítmányozó feladatát a FOB-paritás megjelölése miatt az árunak az eladótól történő átvétele képezte. A Ptk. 6:309. §-a alapján a küldemény átvételénél a szállítmányozó az alperes képviseletében járt el, közreműködő bevonásával. A felek szerződésének részévé vált MÁSZF 4. § 1. pontja szerint ilyenkor az adatok ellenőrzésére a szállítmányozó csak abban az esetben nem köteles, amikor a megbízó adja át a küldeményt részére. Ebből következően a szállítmányozót minden más esetben ellenőrzési kötelezettség terhelte, emellett a szállítmányozási szerződésben a FOB-paritásra utalás is kifejezetten ezt rögzíti. A perbeli esetben tehát az átvétel azt jelenti, hogy a B/L kitöltésekor a felperesnek a tényleges állapotnak megfelelő adatokat kellett feltüntetnie. A MÁSZF 4. § (2) és (3) bekezdései meghatározzák, hogy az adatok ellenőrzése során felmerült eltérések esetén a szállítmányozót milyen kötelezettségek terhelik. E kötelezettségek megszegése szerződésszegésnek minősül, amelyért a felperes az általános szabályok szerint felel.