A Kúria Kfv.35730/2012/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 9. §, A Bizottság 796/2004/EK rendelete 2. cikk, 12. cikk, 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 2. §, 5. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó
A határozat elvi tartalma:
Agrár-környezetgazdálkodási támogatás esetén nem tekinthető nyilvánvaló hibának, ha a kifizetési kérelemben megjelölt állatlétszám nem egyezik az ENAR nyilvántartással, a hatóság azt nem köteles hivatalból kijavítani.
Kapcsolódó határozatok:
Kecskeméti Törvényszék K.20677/2012/7., *Kúria Kfv.35730/2012/6.*
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Kfv.IV.35.730/2012/6.szám
A Kúria Dr. Miszkuly & Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Miszkuly Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2012. július 13. napján kelt 14.K.20.677/2012/7. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 14.K.20.677/2012/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
Az alperes 72/0301/2 314/33/2004. számú, 2011. augusztus 19-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság azon határozatát, amelyben a felperes 2007-2008. évi kifizetési kérelmének részben adott helyt, és így 1.765.770 forint támogatási összeget állapított meg a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatás iránti kérelme szerint.
Az alperes határozatával szemben felperes keresetet nyújtott be. Álláspontja szerint a kérelmét nem célprogramonként összevonva kellett volna a hatóságnak elbírálni. A jogszabályok alapján kizárólag az azonos fizikai blokkon belüli, azonos célprogramhoz tartozó területeket lehet támogatható területként összevonni. Előadta továbbá, hogy a kifizetési kérelem kitöltésekor hibázott, mert nem a támogatási határozatban alkalmazott tematika szerint sorolta fel a támogatás alapjául szolgáló parcelláit, hanem a támogatott fizikai blokkokat sorolta fel és a parcella sorszámokat nem a módosított támogatási határozatban megadottak szerint adta meg, hanem emelkedő sorrendben. Ezt a hibát a hatóság a hátrányára értékelte, de álláspontja szerint az agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § m) pontja szerint ez a hiba nyilvánvaló hibának minősül és ezek miatt szankciót a hatóság nem alkalmazhatott volna. Nyilvánvaló hibáról van szó, mivel csupán annyi történt, hogy a támogatási kérelmében - félreértve a nyomtatvány rovatának megnevezését - az azonos fizikai blokkban található, de két célprogramban támogatott parcellái területét együttesen tüntette fel. Erre a nyilvánvaló hibára azonban az azonos blokkazonosító szám miatt kerülhetett sor. Sérelmezte továbbá, hogy a támogatási határozat 1., 2., 4. parcellái vonatkozásában a kifizetési kérelmét elutasították gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírások célprogramban, mert a kifizetési kérelem főlapján a gazdasági állatállomány adatait tekintve nem teljesült a 0,2 állategység/ha jogosultsági kritérium. Ezzel szemben az ENAR nyilvántartás, amely a hatóság számára közvetlenül elérhető, tartalmazza, hogy 46 db hízót adott le a kifizetési kérelemmel érintett évben, így mindhárom parcellája vonatkozásában rendelkezett a megfelelő állategységgel. A hatóságnak a nyilvánvaló hibát, amely szerint a kérelmében 40 db állatot jelölt meg, az ENAR nyilvántartás adatai szerint javítania kellett volna, és részére a támogatást meg kellett volna állapítani.
Az ügyben eljárt Kecskeméti Törvényszék a 14.K.20.677/2012/7. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004.(X.12.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 2. § k) és n) pontja, 5. § (1) bekezdése és 6. § (1), (2) és (3) bekezdése alapján megállapította, hogy a kifizetési kérelem elbírálásakor az alperesnek, illetve az elsőfokú hatóságnak az egyes célprogramok előírásainak teljesítését célprogramonként és nem parcellánként kellett vizsgálnia. Ezt egyértelműen alátámasztja a Jogcímrendelet 16. § (1) bekezdése is, mely kimondja, hogy a jogosultsági feltételek és a kötelezettség-vállalások teljesítését az MVH az adott célprogramok lebonyolításában megbízás alapján közreműködő illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzik. Az alperesnek így a célprogramonkénti elbírálással kapcsolatos kifogása nem megalapozott.
A bíróság utalt arra, hogy a felperes maga is elismerte, hogy a kifizetési kérelemben nem a támogatási határozatoknak megfelelően tüntette fel az adatokat. A bíróság szerint az Eljárási tv. 9. § m) pontja alapján - amely meghatározza a nyilvánvaló hibát - a felperes tévedését nem lehet nyilvánvaló hibának minősíteni. A kifizetési kérelemben ugyanis a területadatok feltüntetése a kérelmező ügyfél kötelezettsége. A területadatok nem feltétlenül egyeznek meg a támogatási határozat területadataival, ebből következően azok téves megjelölése sem jelent nyilvánvaló hibát, amelyet a hatóságnak saját hatáskörben javítania kellene. Az Eljárási tv. 9. § m) pontjára és 12. § (2) bekezdésére utalással a bíróság megállapította, hogy a felperes által a kérelemben megjelölt állatlétszám ellenőrzése és az ENAR rendszer adataival történő összevetéssel a hatóságnak nem jogszabályi kötelezettsége. A kérelem elbírálásakor a kérelmező ügyfél által megjelölt adatokat kell a hatóságnak figyelembe venni. A bíróság szerint a megismételt eljárásban a hatóság eleget tett a Fővárosi Bíróság ítéletében foglaltaknak, megfelelően indokolt, a jogszabályok helyes alkalmazásával állapította meg az egyes célprogramokban kifizethető támogatás mértékét, és a felperesi kérelemben szereplő túligénylésre tekintettel a másodfokú határozatban megjelölt szankciók alkalmazása is jogszerű volt.
Az ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A felülvizsgálati kérelemben kezdeményezte a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését és az eljárt közigazgatási szervek új eljárásra kötelezését. A felülvizsgálati kérelem szerint a Kecskeméti Törvényszék az összes jogkérdésben jogszabálysértő választ adott.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!