32004R0796[1]
A Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
A BIZOTTSÁG 796/2004/EK RENDELETE
(2004. április 21.)
az 1782/2003/EK tanácsi rendelet és a 73/2009/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletre ( 1 ), és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére, 10. cikke (3) bekezdésére, 24. cikke (2) bekezdésére, 34. cikke (2) bekezdésére, 52. cikke (2) bekezdésére és 145. cikke b), c), d), g), j), k), l), m), n) és p) pontjára,
(1)
Az 1782/2003/EK rendelet bevezette az egységes támogatási rendszert, valamint egyes egyéb közvetlen kifizetési rendszereket. Ugyanakkor összevont számos meglévő közvetlen kifizetési rendszert. Továbbá kialakította az elvet, amely szerint a köz-, állat- és növényegészségügy, a környezet és az állatok kímélete terén bizonyos feltételeknek (kölcsönös megfeleltetés) nem megfelelő mezőgazdasági termelők számára odaítélt közvetlen kifizetéseket csökkenteni kell, vagy ki kell zárni őket a támogatás köréből.
(2)
Az elsőként a közös agrárpolitika 1992-es reformja eredményeképpen bevezetett, majd az Agenda 2000 intézkedései értelmében továbbfejlesztett közvetlen kifizetési rendszerek egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: integrált rendszer) alá tartoznak. A szóban forgó rendszer a közvetlen kifizetési rendszerek végrehajtásának hatékony és eredményes módjának bizonyult. Az 1782/2003/EK rendelet a szóban forgó integrált rendszerre épít, és tárgykörébe utalja mind az általa létrehozott közvetlen kifizetési rendszerek, mind a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának irányítását és ellenőrzését.
(3)
Ezért indokolt az egyes közösségi támogatási programokra vonatkozóan a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendeletet ( 2 ) hatályon kívül helyezni, és e rendeletet a 2419/2001/EK rendelet által meghatározott elvekre alapozni.
(4)
Az érthetőség érdekében indokolt egyes fogalommeghatározásokat megállapítani.
(5)
Az 1782/2003/EK rendelet - a kölcsönös megfeleltetési feltételek részeként - bizonyos kötelezettségeket ír elő egyrészt a tagállamok részére, másrészt az egyes mezőgazdasági termelők részére, az állandó legelők fenntartása tekintetében. Szükséges megállapítani a fenntartandó állandó legelő, valamint mezőgazdasági földterület arányának meghatározására vonatkozó részletes szabályokat, és előírni a mezőgazdasági termelők szintjén a betartandó egyedi kötelezettségeket abban az esetben, amikor megállapítást nyer, hogy a szóban forgó arány az állandó legelőként használt földterület hátrányára csökken.
(6)
A hatékony ellenőrzés és az egy tagországon belül különböző kifizető ügynökségekhez benyújtott többszörös támogatási kérelmek kiszűrése érdekében a tagállamoknak elő kell írniuk egy egységes rendszert az integrált rendszer keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására.
(7)
Részletes szabályokra van szükség a tagállamok által az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkével összhangban működtetendő, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer tekintetében. A szóban forgó rendelkezésnek megfelelően alkalmazni kell a számítógépes térinformatikai rendszer (GIS) technológiákat. Szükséges annak pontos meghatározása, hogy a rendszer milyen szinten működjön, illetve hogy az információk milyen részletességi szinten álljanak rendelkezésre a GIS-ben.
(8)
Továbbá a héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatásnak az 1782/2003/EK rendelet IV. címe 4. fejezete általi bevezetése új információs réteg bevezetését teszi szükségessé a GIS rendszerébe. Azonban e kötelezettség alól indokolt mentesíteni azon tagállamokat, amelyek esetében a garantált legnagyobb terület 1 500 ha vagy annál kisebb, és e kötelezettség helyett inkább a helyszíni ellenőrzések arányát kell növelni.
(9)
Az 1782/2003/EK rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak azonosítási és nyilvántartási rendszert kell felállítaniuk, amely alapján a támogatási jogosultságok nyomon követhetők, és amely lehetővé teszi, többek között, az egységes támogatási rendszer céljából bejelentett területek keresztellenőrzését az egyes mezőgazdasági termelők számára rendelkezésre álló támogatási jogosultságokkal, valamint a különböző támogatási jogosultságok mint olyanok összevetését.
(10)
A különböző kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez szükséges egy ellenőrzési rendszer felállítása és a megfelelő szankciók meghatározása. E célból a tagállamokon belüli különböző hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást a támogatási kérelmekkel, ellenőrzési mintavételekkel, a helyszíni ellenőrzések eredményeivel stb. kapcsolatos információkról. Rendelkezni kell egy ilyen rendszer alapelemeiről.
(11)
A Közösség pénzügyi érdekeinek védelméhez való hozzájárulás céljából elő kell irányozni, hogy az 1782/2003/EK rendelet szerinti támogatások csak a támogathatósági feltételek tekintetében végzett ellenőrzések befejezése után fizethetők ki.
(12)
Az 1782/2003/EK rendelet választási lehetőséget biztosít a tagállamok számára a szóban forgó rendeletben előírt bizonyos támogatási rendszerek alkalmazása tekintetében. Ezért e rendeletnek rendelkezéseket kell megállapítania a különféle választási lehetőségéknek megfelelő igazgatási és ellenőrzési szükségletekre. Ezért az e rendeletben megállapítandó rendelkezések csak olyan mértékben alkalmazhatók, amennyiben a tagállamok élnek a szóban forgó választási lehetőségükkel.
(13)
A hatékony ellenőrzés érdekében valamennyi területhasználatot és valamennyi érintett támogatási rendszert ugyanazon időpontban kell bejelenteni. Ezért rendelkezni kell egy egységes támogatási kérelem benyújtásáról, amely tartalmazza az összes, a területhez valamilyen módon kapcsolódó támogatási kérelmet.
(14)
Egységes igénylőlapot az egységes kérelem alá tartozó támogatások egyikét sem kérelmező mezőgazdasági termelőknek is be kell nyújtaniuk, ha rendelkeznek mezőgazdasági földterülettel.
(15)
Az 1782/2003/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdésével összhangban a tagállamok az egységes támogatási rendszer alá tartozó támogatási kérelmek benyújtására nem határozhatnak meg az adott év május 15-nél későbbi időpontot. Mivel minden területalapú támogatás iránti kérelmet egységesen kell benyújtani, ezért indokolt e szabály alkalmazása az összes többi területalapú támogatási kérelemre is. A Finnországban és Svédországban tapasztalható különleges éghajlati viszonyok miatt e tagállamok számára - a szóban forgó rendelkezés második albekezdése alapján - engedélyezni kell későbbi időpont meghatározását, amely nem lehet június 15-nél későbbi. Ezen felül ugyanezen jogalapon eseti eltéréseket kell előirányozni, amennyiben a jövőben valamely évben az éghajlati viszonyok azt szükségessé teszik.
(16)
Az egységes kérelemben a mezőgazdasági termelőnek nemcsak az általa mezőgazdasági célra használt földterületet kell bejelentenie, hanem a támogatási jogosultságait is. Ezenkívül a kender, a durumbúza, a rizs, a héjas gyümölcsűek, az energianövények, a keményítőgyártásra szánt burgonya, valamint a vetőmagok termelésére vonatkozó bármely különleges információt az egységes kérelemmel együtt kell bekérni.
(17)
A kérelmezési eljárás egyszerűsítése céljából és az 1782/2003/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésével összhangban ennek során rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok lehetőség szerint előre nyomtatott adatlapokkal lássák el a mezőgazdasági termelőket.
(18)
A hatékony felügyelet érdekében ezenkívül minden egyes tagállamnak meg kell határoznia a mezőgazdasági parcellák minimális méretét, amelyre támogatás iránti kérelem nyújtható be.
(19)
Ezenkívül biztosítani kell azt, hogy az egységes kérelemben azok a területek is be legyenek jelentve, amelyekre nem kérnek támogatást. A felhasználási formától függően fontos lehet pontos információk megszerzése, ez az oka annak, hogy egyes felhasználási formákat külön kell bejelenteni, míg más felhasználási formák bejelenthetők egy adott kategória megjelölésével. Azonban abban az esetben, ha a tagállamoknál már kialakult a szóban forgó információ megszerzésének rendszere, engedélyezni kell az e szabálytól való eltérést.
(20)
A mezőgazdasági termelők által a terület felhasználására vonatkozó tervezés tekintetében a lehető legnagyobb rugalmasság lehetővé tétele érdekében engedélyezni kell az általuk benyújtott egységes kérelem módosítását a vetés megszokott időpontjáig, feltéve hogy a különböző támogatási rendszerek összes vonatkozó követelményét betartják, valamint hogy az illetékes hatóság még nem tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt az egységes kérelemben szereplő hibákról, és nem is értesítette a módosítás által érintett rész tekintetében hibákat feltáró helyszíni ellenőrzésről. A módosítást követően lehetőséget kell biztosítani a benyújtandó kapcsolódó igazoló okmányok vagy szerződések kiigazítására.
(21)
Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző, állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, közös rendelkezéseket kell hozni az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmekben szerepeltetendő adatokról.
(22)
A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) előírja, hogy a szarvasmarhafélék állattartóinak az ezekre az állatokra vonatkozó adatokat továbbítaniuk kell egy számítógépes adatbázis felé. Az 1782/2003/EK rendelet 138. cikkével összhangban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek keretében odaítélt támogatások csak az 1760/2000/EK rendelettel összhangban megfelelően azonosított és nyilvántartott állatokra fizethetők ki. A számítógépes adatbázis a támogatási rendszerek kezelését illetően is nagy jelentőségre tett szert. A szóban forgó támogatási rendszerek keretében kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők számára ezért kellő időben biztosítani kell a hozzáférést a megfelelő információkhoz.
(23)
A tagállamok számára engedélyezni kell a számítógépes adatbázisban szereplő információk felhasználását egyszerűsített kérelmezési eljárások bevezetése céljából, feltéve hogy a számítógépes adatbázis megbízható. Különböző lehetőségekről kell rendelkezni, lehetővé téve a tagállamok számára a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő információk felhasználását a támogatás iránti kérelmek benyújtása és kezelése céljából. Azonban abban az esetben, ha az ilyen lehetőségek magukban foglalják, hogy a mezőgazdasági termelőnek nem kell egyenként azonosítania a szarvasmarhaféléket, amelyekre a támogatást kéri, egyértelművé kell tenni, hogy bármely potenciálisan támogatható állat, amely kapcsán szabálytalanságokat tárnak fel az azonosítási és nyilvántartási rendszernek való megfelelés tekintetében - a szankciók alkalmazása céljából -, támogatásra bejelentett állatnak tekinthető.
(24)
Meg kell állapítani a tejtámogatás és a kapcsolódó kiegészítő támogatások iránti támogatási kérelmek benyújtásával és tartalmával kapcsolatos részleteket.
(25)
Létre kell hozni az egyszerűsített eljárások bevezetésének keretrendszerét a mezőgazdasági termelő és a tagállamok hatóságai közötti kommunikáció tekintetében. Ennek a keretrendszernek biztosítania kell különösen az elektronikus eszközök alkalmazásának lehetőségét. Azonban garantálni kell különösen, hogy az ilyen módon feldolgozott adatok teljes mértékben megbízhatóak legyenek, és hogy az ilyen eljárások működtetése mentes legyen a mezőgazdasági termelők közötti bárminemű megkülönböztetéstől.
(26)
Amennyiben a támogatás iránti kérelem nyilvánvaló hibákat tartalmaz, azokat bármikor kiigazíthatóvá kell tenni.
(27)
A támogatás iránti kérelmek benyújtására, a területalapú támogatás iránti kérelmek és bármely igazoló okmány, szerződés vagy nyilatkozat módosítására vonatkozó határidők betartása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok a támogatás iránti kérelmek helytállóságának ellenőrzését megtervezhessék, és ezt követően hatékonyan lebonyolíthassák. Ezért rendelkezni kell a határidőkről, amelyeken belül a késedelmes benyújtás még elfogadható. Ezenkívül támogatáscsökkentést kell alkalmazni a mezőgazdasági termelőknek a határidők betartására való ösztönzése érdekében.
(28)
A mezőgazdasági termelők számára jogosultságot kell biztosítani támogatás iránti kérelmeik vagy azok egy részének visszavonására bármely időpontban, feltéve hogy az illetékes hatóság még nem tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt a támogatás iránti kérelemben szereplő hibákról, és nem is értesítette helyszíni ellenőrzésről, amely a visszavonás által érintett rész tekintetében hibákat tár fel.
(29)
Biztosítani kell az integrált rendszer keretében kezelt támogatási rendszerekre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés hatékony felügyeletét. E célból, valamint hogy összehangolt felügyeleti szintet biztosítsanak az összes tagállamban, szükséges részletesen megállapítani az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések végrehajtásának feltételeit és technikai eljárásait, mind a támogatási rendszerekre megállapított támogathatósági feltételek, mind a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében. Ezenkívül a támogathatósági feltételeknek való megfelelésre vonatkozó ellenőrzések tekintetében, a helyszíni ellenőrzéseket - általában - előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani. Adott esetben a tagállamoknak kombinálniuk kell az e rendeletben előírt különböző ellenőrzési módszereket.
(30)
Meg kell határozni a különböző támogatási rendszerek keretében helyszíni ellenőrzés formájában ellenőrizendő mezőgazdasági termelők minimális számát. Abban az esetben, ha a tagállamok különböző állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett döntenek, a szóban forgó rendszerek keretében támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők kapcsán integrált, a mezőgazdasági üzemen alapuló megközelítést kell alkalmazni.
(31)
Ha jelentős szabálytalanságokat állapítanak meg, azt az adott és a következő évben a helyszíni ellenőrzések számának növekedése kell, hogy kövesse annak érdekében, hogy az érintett támogatás iránti kérelmek helytállósága elfogadható megbízhatósági szintet érjen el.
(32)
A helyszíni ellenőrzések minimális arányára szolgáló mintát részben kockázatelemzés alapján, részben véletlenszerűen kell kiválasztani. A kockázatelemzés során figyelembe veendő főbb tényezőket meg kell határozni.
(33)
A támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőknél végzett helyszíni ellenőrzéseket nem feltétlenül kell elvégezni minden egyes állategyeden vagy mezőgazdasági parcellán. Bizonyos esetekben végezhetők mintavételen alapuló ellenőrzések. Azonban amikor ez engedélyezve van, a mintát olyan mértékben ki kell terjeszteni, hogy az hiteles és reprezentatív megbízhatósági szintet garantáljon. Bizonyos esetekben szükség lehet a minta teljes ellenőrzéssé történő kibővítésére. A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ellenőrizendő minta kiválasztására vonatkozó feltételeket.
(34)
A helyszíni ellenőrzés hatékonyságának biztosítása érdekében fontos tájékoztatni az ellenőrzéseket végző személyzetet a helyszíni ellenőrzésre való kiválasztás okáról. A tagállamoknak feljegyzéseket kell vezetniük az ilyen információkról.
(35)
Továbbá annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok, valamint bármely illetékes közösségi hatóság nyomon követhesse a végrehajtott helyszíni ellenőrzéseket, az ellenőrzések részleteit ellenőrzési jelentésben kell rögzíteni. A mezőgazdasági termelő vagy képviselője részére lehetőséget kell biztosítani a jelentés aláírására. Azonban a távérzékeléssel végzett ellenőrzések esetében a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy csak abban az esetben legyenek kötelesek e jogot biztosítani, ha az ellenőrzés során szabálytalanságokat állapítanak meg. A végrehajtott helyszíni ellenőrzés típusától függetlenül, ha szabálytalanságokat találnak, a mezőgazdasági termelő részére rendelkezésre kell bocsátani a jelentés másolatát.
(36)
A területek helyszíni ellenőrzése általában két részből áll, amelyből az első rész a bejelentett mezőgazdasági parcellák grafikus anyagok, légi felvételek stb. alapján végzett ellenőrzésével és mérésével kapcsolatos. A második rész a parcellák fizikai vizsgálatából áll a bejelentett mezőgazdasági parcellák tényleges méretének, valamint - a szóban forgó támogatási rendszertől függően - a bejelentett növénykultúrának és annak minősége ellenőrzése céljából. Szükség esetén méréseket kell végezni. Szántóföldön végzett fizikai vizsgálat végrehajtható minta alapján is.
(37)
Meg kell állapítani a területek meghatározására és az alkalmazandó mérési módszerekre vonatkozó részletes szabályokat. Amennyiben a támogatást bizonyos növények termelésére fizetik ki, a tapasztalat azt mutatja, hogy a területalapú támogatásokra jogosult mezőgazdasági parcellák területének megállapítása kapcsán szükséges meghatározni a szántóföld bizonyos tereptárgyai, különösen a sövények, árkok és falak elfogadható szélességét. A speciális környezeti szükségleteket tekintetbe véve indokolt teret hagyni bizonyos mértékű rugalmasságnak a regionális terméshozamok rögzítésénél figyelembe vett határértékeken belül.
(38)
Az egységes támogatási rendszer keretében igényelt támogatás érdekében bejelentett területek tekintetében azonban differenciált megközelítést kell alkalmazni, mivel az ilyen támogatásokhoz már nem kapcsolódik termelési kötelezettség.
(39)
Tekintettel az 1782/2003/EK rendelet 99. cikkével összhangban a vetőmag-támogatási rendszer sajátosságaira, különleges ellenőrzési rendelkezéseket kell megállapítani.
(40)
Meg kell állapítani a távérzékelés helyszíni ellenőrzésekre történő alkalmazásának feltételeit, és rendelkezni kell az azokban az esetekben elvégzendő fizikai ellenőrzésekről, amikor a képkiértékelés nem vezet egyértelmű eredményekhez.
(41)
Az 1782/2003/EK rendelet 52. cikke külön ellenőrzéseket ír elő a tetrahidrokannabiol- (THC-) tartalom tekintetében abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő az egységes támogatási rendszer céljából bejelentett parcellákon kendert termeszt. Meg kell állapítani az ilyen ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályokat.
(42)
Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző, állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, amennyiben a támogatás kérelmezése e támogatási rendszerek keretében történik, meg kell határozni a helyszíni ellenőrzések ütemezését és minimális tartalmát. A támogatás iránti kérelmekben szereplő nyilatkozatok és a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba küldött értesítések helytállóságának hatékony ellenőrzése érdekében nélkülözhetetlen, hogy a szóban forgó helyszíni ellenőrzések jelentős részét azon időszak alatt folytassák le, amíg az állatokat a birtokon tartási kötelezettség értelmében még a mezőgazdasági üzemben kell tartani.
(43)
Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző, szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt - mivel az 1782/2003/EK rendelet 138. cikke értelmében a szarvasmarhafélék megfelelő azonosítása és nyilvántartása a jogosultság feltétele - biztosítani kell, hogy a közösségi támogatást csak megfelelően azonosított és nyilvántartott szarvasmarhafélék esetében ítéljék oda. Az ilyen ellenőrzéseket olyan szarvasmarhafélék tekintetében is el kell végezni, amelyek még nem kerültek bejelentésre, de amelyek a jövőben valamely támogatás iránti kérelem alapját képezhetik, mivel ezeket az állatokat - a szarvasmarhafélék támogatási rendszerei közül jó néhány felépítése eredményeképpen - sok esetben csak akkor jelentik be támogatásra, amikor az állatok már elhagyták a mezőgazdasági üzemet.
(44)
Abban az esetben, ha valamely tagállam a vágási támogatás alkalmazása mellett dönt, külön rendelkezést kell hozni a vágóhidakon elvégzendő ellenőrzésekre annak ellenőrzésére, hogy a támogatásra bejelentett állatok támogatásra jogosultak, és hogy a számítógépes adatbázisban szereplő információk megfelelnek a valóságnak. Engedélyezni kell a tagállamok részére, hogy két különböző alapon válasszák ki az ilyen ellenőrzések által érintett vágóhidakat.
(45)
Ebben az esetben - a szarvasmarhafélék kivitele után nyújtott vágási támogatást illetően - az ellenőrzési célokban fennálló különbségek miatt az általánosságban a kivitellel kapcsolatos közösségi ellenőrzési rendelkezések mellett különleges rendelkezésekre van szükség.
(46)
Az állatállomány-alapú támogatással kapcsolatban előirányzott ellenőrzési rendelkezéseket adott esetben az 1782/2003/EK rendelet 133. cikke szerinti kiegészítő kifizetésekre is alkalmazni kell.
(47)
Az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében végrehajtandó minimális szintű ellenőrzések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. június 23-i 1082/2003/EK bizottsági rendelet ( 4 ) alapján különleges ellenőrzési rendelkezések kerültek megállapításra. Amennyiben a szóban forgó rendelet értelmében ilyen ellenőrzéseket hajtanak végre, az eredményeket az integrált rendszer céljából ellenőrzési jelentésben kell feltüntetni.
(48)
A tejtámogatás és a kapcsolódó kiegészítő támogatások iránti kérelmek tekintetében a legfőbb támogathatósági feltétel a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló referenciamennyiségen belül előállítható tej mennyisége, valamint az, hogy a mezőgazdasági termelő ténylegesen tejtermelő-e. A referenciamennyiség már ismert a tagállamok illetékes hatóságai előtt. Ennélfogva a helyszínen ellenőrizendő legfontosabb feltétel az, hogy a mezőgazdasági termelő tejtermelő-e. Az ilyen ellenőrzések végrehajthatók különösen a mezőgazdasági termelők számviteli vagy egyéb nyilvántartásai alapján.
(49)
Az 1782/2003/EK rendelet kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségeket vezet be azon mezőgazdasági termelők esetében, akik számára támogatást folyósítanak a szóban forgó rendelet I. mellékletében felsorolt valamely közvetlen kifizetési rendszer keretében. A rendelet támogatások csökkentésének és a támogatás köréből való kizárásnak a rendszerét írja elő azon esetekre, amikor nem tartják be a szóban forgó kötelezettségeket. E rendszer részleteit meg kell állapítani.
(50)
Meg kell állapítani azon kérdés részleteit, hogy a tagállamok mely hatóságai végeznek ellenőrzéseket a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében.
(51)
Bizonyos esetekben hasznos lehet a tagállamok részére, ha adminisztratív ellenőrzéseket végeznek a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelmények tekintetében. Azonban ezt az ellenőrzési eszközt nem kell kötelezővé tenni a tagállamok számára, ezzel szemben hasznos lehet előirányozni az egyedi mérlegelés alapján történő alkalmazását.
(52)
Meg kell állapítani a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek betartásának minimális ellenőrzési arányát. Ezt az ellenőrzési arányt az egyes ellenőrző hatóságok hatáskörébe tartozó mezőgazdasági termelők 1 %-ában kell meghatározni, akiket megfelelő kockázatelemzés alapján kell kiválasztani. A mintavételnek vagy a támogathatósági feltételek tekintetében helyszíni ellenőrzésre kiválasztott mezőgazdasági termelőkből álló minták alapján, vagy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők összességéből kell történnie. Ez utóbbi esetben engedélyezni kell bizonyos további lehetőségeket.
(53)
Általában - a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségeket figyelembe véve - a helyszíni ellenőrzéseknek összpontosítaniuk kell mindazon kötelezettségekre, amelyeknél a megfelelés a szóban forgó látogatás alkalmával ellenőrizhető. Ezenkívül azon követelmények és előírások tekintetében, amelyek megsértése a látogatás alkalmával egyértelműen nem állapítható meg, az ellenőrzést végző személynek azonosítania kell a szükség esetén további ellenőrzéseknek alávetendő eseteket.
(54)
Meg kell határozni a részletes és egyedi ellenőrzési jelentések kialakításának szabályait. A szakosított szántóföldi ellenőröknek fel kell tüntetniük minden megállapítást, valamint a szóban forgó megállapítások súlyossági fokát annak érdekében, hogy a kifizető ügynökség rögzíthesse a kapcsolódó támogatáscsökkentéseket, vagy adott esetben a közvetlen kifizetések nyújtásából való kizárás mellett dönthessen.
(55)
A Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében el kell fogadni a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalás elleni fellépés céljából. Külön rendelkezéseket kell hozni azokra az esetekre, amikor a szóban forgó különböző támogatási rendszerek általi támogathatósági feltételek tekintetében tapasztalhatók szabálytalanságok.
(56)
Az 1782/2003/EK rendeletben a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében előirányzott, a támogatás csökkentésének és a támogatás köréből való kizárásnak a rendszere azonban eltérő céllal jött létre, nevezetesen, hogy a mezőgazdasági termelőket a kölcsönös megfeleltetés különböző területein - már meglévő - jogszabályok tiszteletben tartására ösztönözze.
(57)
Tekintettel az arányosság elvére, és a támogathatósági feltételek esetében, a vis maior esetekhez, valamint a rendkívüli és természeti körülményekhez kapcsolódó különleges problémák figyelembevételével támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből történő kizárást kell meghatározni. Kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek esetében a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből történő kizárás csak abban az esetben alkalmazható, ha a mezőgazdasági termelő gondatlanul vagy szándékosan járt el. A támogatáscsökkentéseket és a támogatás köréből történő kizárást az elkövetett szabálytalanság súlyossága alapján kell besorolni, és egy vagy több támogatási rendszerből meghatározott időre történő teljes kizárásig terjedhetnek. A támogathatósági feltételek tekintetében figyelembe kell venni a különböző támogatási rendszerek sajátosságait.
(58)
A területalapú támogatás iránti kérelmek kapcsán a szabálytalanságok általában a területek egyes részeit érintik. Egy adott parcella tekintetében a ténylegesnél nagyobb terület bejelentését ellensúlyozhatja ugyanazon terménycsoportba tartozó egyéb parcellákra a ténylegesnél kisebb terület bejelentése. Bizonyos tűréshatáron belül elő kell irányozni, hogy a támogatás iránti kérelmek csak kiigazításra kerülnek a ténylegesen meghatározott területre, és támogatáscsökkentést csak akkor kell alkalmazni, ha a tűréshatárt túllépték.
(59)
Ezért szükséges meghatározni az ugyanazon terménycsoportba tartozó területeket. Az egységes támogatási rendszer céljából bejelentett területek elvben ugyanazon terménycsoporthoz tartoznak. Azonban különleges szabályokat kell megállapítani annak meghatározása céljából, hogy a kapcsolódó támogatási jogosultságok közül melyik került aktiválásra, amennyiben a bejelentett terület és a meghatározott terület között eltérést állapítottak meg. Továbbá az 1782/2003/EK rendelet 54. cikkének (6) bekezdésével összhangban a területpihentetési támogatás iránti jogosultságot az összes többi jogosultság előtt kell aktiválni. Ebben az összefüggésben két helyzet tekintetében rendelkezéseket kell hozni. Először is, a területpihentetési támogatás iránti jogosultság aktiválása céljából pihentetett területként bejelentett, de az ellenőrzés szerint valójában nem pihentetett területet le kell vonni az egységes támogatási rendszer céljából bejelentett teljes területből, mint nem meghatározott területet. Másodszor, fiktív alapon ugyanez a helyzet áll elő az olyan területpihentetési támogatás iránti jogosultságoknak megfelelő terület tekintetében, amelyet nem aktiválnak, ha ugyanakkor az adott területre más jogosultságokat aktiválnak.
(60)
Különleges rendelkezések szükségesek a keményítőgyártásra szánt burgonyára, valamint a vetőmagra vonatkozó támogatási rendszerek szerinti támogatás iránti kérelmek sajátosságainak figyelembevétele céljából. Abban az esetben, ha valamelyik tagállam különböző, állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, amennyiben a mezőgazdasági termelők állatállomány-alapú támogatást kérelmeznek, és e célból takarmánytermő területet jelentenek be, valamint amennyiben az ilyen területek ténylegesnél nagyobb területtel történő bejelentése nem eredményez nagyobb összegű támogatást az állatállomány után, nem kell szankciót előírni.
(61)
Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmek tekintetében a szabálytalanságok az érintett állatok támogatásra való jogosulatlanságát eredményezik. Már az első olyan állat esetében, ahol szabálytalanságokat találnak, támogatáscsökkentést kell alkalmazni, de - a támogatáscsökkentés szintjétől függetlenül - abban az esetben, ha három vagy annál kevesebb állat esetében találnak szabálytalanságokat, kevésbé szigorú szankciót kell alkalmazni. Minden egyéb esetben a szankció súlyossága azon állatok százalékos arányától függ, amelyek esetében szabálytalanságokat találtak.
(62)
A mezőgazdasági termelők számára engedélyezni kell, hogy a vonatkozó ágazati szabályok értelmében megengedett határokon belül pótolják a szarvasmarhaféléket, valamint juh- és kecskeféléket. Amennyiben a mezőgazdasági termelő - természeti körülmények miatt - nem képes teljesíteni az ágazati szabályok szerinti birtokon tartási kötelezettségeket, nem kell támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást alkalmazni.
(63)
Abban az esetben, ha valamely tagállam a vágási támogatás alkalmazása mellett dönt, a vágóhidaknak az egyes szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek megfelelő működtetésében betöltött fontos szerepe miatt rendelkezni kell azokról az esetekről is, amikor a vágóhidak súlyos gondatlanságból vagy szándékosan hamis igazolásokat vagy nyilatkozatokat állítanak ki.
(64)
Az 1782/2003/EK rendelet 133. cikkében előírt kiegészítő kifizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat illetően a tagállamoknak szankciókról kell gondoskodniuk, amelyeknek egyenértékűnek kell lenniük a területalapú és az állatállomány-alapú támogatási rendszerekkel kapcsolatban meghatározott szankciókkal, kivéve ha ez nem megfelelő. Ez utóbbi esetben a tagállamoknak megfelelő, ezekkel egyenértékű szankciókat kell előírniuk.
(65)
Támogatáscsökkentést és szankciókat kell megállapítani a tejtámogatás és a kiegészítő támogatások tekintetében arra az esetre, ha a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő nem teljesíti a tejtermelésre vonatkozó kötelezettségét.
(66)
A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek tekintetében - a támogatáscsökkentésnek vagy a támogatás köréből való kizárásnak az arányosság elvének figyelembevételével történő besorolása mellett - biztosítani kell, hogy egy bizonyos időponttól kezdve ugyanazon kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeknek való meg nem felelést - a mezőgazdasági termelő előzetes figyelmeztetését követően - szándékos meg nem felelésként kezeljenek.
(67)
A támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást a támogathatósági feltételek tekintetében általában nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tárgyszerűen pontos információt nyújtott be, vagy ha vétlenségét másképpen bizonyítja.
(68)
Azok a mezőgazdasági termelők, akik bármely időpontban értesítik az illetékes nemzeti hatóságot hibás támogatási kérelmükről, a hiba okától függetlenül nem büntethetők támogatáscsökkentéssel vagy a támogatás köréből történő kizárással, feltéve hogy a mezőgazdasági termelőt nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, illetve a hatóság még nem értesítette a termelőt a kérelem bármilyen szabálytalanságáról. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a számítógépes adatbázisban szereplő hibás adatokkal kapcsolatban is, mind az olyan szarvasmarhafélék esetében, amelyekre támogatási kérelmet nyújtottak be, s amelyek tekintetében a szóban forgó szabálytalanságok nemcsak a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeknek való meg nem felelést, hanem valamely támogathatósági feltétel megsértését is jelentik, mind az olyan szarvasmarhafélék esetében, amelyekre nem nyújtottak be támogatási kérelmet, s amelyek tekintetében a szóban forgó szabálytalanságok csak a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében állnak fenn.
(69)
A kis pénzösszegek kezelése terhet jelent a tagállamok illetékes hatóságai számára. Ezért engedélyezni kell a tagállamok számára, hogy bizonyos minimális értékhatár alatt ne fizessenek ki támogatási összegeket, és ne kérjenek visszatérítést a tévesen kifizetett összegek esetén, ha a vonatkozó összegek elhanyagolhatók.
(70)
Ugyanazon mezőgazdasági termelő egy vagy több támogatás iránti kérelme tekintetében alkalmazandó különböző támogatáscsökkentések méltányos alkalmazásának biztosítására egyedi és részletes rendelkezéseket kell megállapítani. Az e rendeletben előírt támogatáscsökkentést és támogatás köréből történő kizárást az egyéb közösségi vagy a nemzeti jogszabályok rendelkezései által meghatározott kiegészítő szankciók sérelme nélkül kell alkalmazni.
(71)
Ha vis maior vagy rendkívüli körülmények következtében valamely mezőgazdasági termelő az ágazati szabályok által meghatározott kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, nem veszítheti el jogosultságát a támogatás kifizetésére. Meg kell határozni, hogy különösen melyek azok az esetek, amelyeket az illetékes hatóságok rendkívüli körülményekből származó eseteknek ismerhetnek el.
(72)
A jóhiszeműség elve egész Közösségen belüli egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az indokolatlanul kifizetett összegek visszakövetelése esetére meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek fennállásakor erre az elvre lehet támaszkodni, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet ( 5 ) alapján érintett kiadások kezelésének a számlák elszámolásával összefüggésben történő sérelme nélkül.
(73)
Ki kell alakítani az olyan mezőgazdasági üzemek teljes egészben történő átruházásának következményeire vonatkozó szabályokat, amelyekre az integrált rendszerbe tartozó közvetlen kifizetési rendszerek alapján bizonyos kötelezettségek vonatkoznak.
(74)
A tagállamoknak általánosságban minden szükséges további intézkedést meg kell tenniük e rendelet megfelelő érvényesülésének biztosítására. Szükség esetén a tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.
(75)
A Bizottságot, adott esetben, tájékoztatni kell a tagállamok által tett bármely olyan intézkedésről, amely az integrált rendszer végrehajtásában változás bevezetésére szolgál. Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse az integrált rendszert, a tagállamoknak meg kell küldeniük bizonyos éves ellenőrzési statisztikákat. A tagállamoknak továbbá tájékoztatniuk kell a Bizottságot az állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása tekintetében tett bármely intézkedésükről.
(76)
Szabályokat kell meghatározni az 1782/2003/EK rendelet 10. cikkével összhangban alkalmazott moduláció értelmében alkalmazandó támogatáscsökkentés kiszámításának alapjával, az így rendelkezésre álló pénzügyi eszközök ezt követő felosztási kulcsával, valamint - a szóban forgó rendelet 12. cikkében említett 5 000 EUR értékű küszöbérték elérésének meghatározásához szükséges szabályok rögzítése érdekében - az említett cikkben előírt kiegészítő támogatási összeg kiszámításával kapcsolatban.
(77)
E rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni. Ugyanezen időponttal a 2419/2001/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A 2005. január 1. előtt kezdődött gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is az említett rendeletet kell alkalmazni. Különleges rendelkezésekre van szükség annak biztosítására, hogy a 2419/2001/EK rendeletben meghatározott szabályok következményeként alkalmazandó támogatáscsökkentéseket nem teszi tárgytalanná az erre az új rendszerre történő áttérés.
(78)
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. RÉSZ
HATÁLY ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Hatály
Ez a rendelet megállapítja az 1782/2003/EK rendelet II. címe által létrehozott kölcsönös megfeleltetés, moduláció és integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: integrált rendszer), valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet ( 6 ) 20. és 103. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetés részletes alkalmazási szabályait. Ez a rendelet nem érinti az egyedi támogatási rendszerekre vonatkozó rendeletek által megállapított egyedi előírásokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
1. "Szántóterület": növénytermesztés céljából megművelt vagy a 73/2009/EK tanácsi rendelet ( 7 ) 6. cikkével összhangban jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartott földterület, függetlenül attól, hogy az üvegház, illetve más rögzített vagy mobil fedél alatti földterület;
1a. "mezőgazdasági parcella": olyan összefüggő földterület, amelyen egyetlen mezőgazdasági termelő egyetlen terménycsoportot termeszt; amennyiben azonban egy meghatározott terménycsoporton belül egy adott terület hasznosítási formáját e rendelettel összefüggésben külön kell bejelenteni, a szóban forgó speciális hasznosítás további behatárolását adja a mezőgazdasági parcellának;
1b. "olajbogyótermő parcella": az 1973/2004/EK bizottsági rendelet ( 8 ) XXIV. melléklete 1. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerinti, olajfákkal beültetett mezőgazdasági parcella;
2. "állandó legelő": gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, kivéve az 1782/2003/EK rendelet 107. cikkének (6) bekezdése szerinti pihentetés alatt álló földterületeket, a 2078/92/EGK tanácsi rendelet ( 9 ) szerinti pihentetés alatt álló területeket, az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 10 ) 22., 23. és 24. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet ( 11 ) 39. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket;
2a. "gyep vagy más egynyári takarmánynövények": a tagállamokban a természetes gyepekben hagyományosan található egynyári növények vagy a gyepek vagy legelők magkeverékeiben rendes esetben megtalálható egynyári növények (akár használják állatok legeltetésére, akár nem). A tagállamok az 1782/2003/EK rendelet IX. mellékletében felsorolt gabonákat is ide sorolhatják;
3. "szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere": a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere, amelyet az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) hozott létre;
4. "füljelző": az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének a) pontjában és 4. cikkében említett, az állatok egyedi azonosítására szolgáló füljelző;
5. "szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis": az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének b) pontjában és 5. cikkében említett számítógépes adatbázis;
6. "marhalevél": az 1760/2000/EK rendelet 3. cikke c) pontjában és 6. cikkében említett marhalevél;
7. "nyilvántartás": a 92/102/EGK tanácsi irányelv ( 13 ) 4. cikkével, a 21/2004/EK tanácsi rendelet ( 14 ) 5. cikkével, illetve az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének d) pontjával és 7. cikkével összhangban az állattartók által vezetett nyilvántartás;
8. "a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének elemei": az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkében említett elemek;
9. "azonosítási kód": az 1760/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett azonosítási kód;
10. "szabálytalanságok": az adott támogatás nyújtására vonatkozó szabályoknak való bárminemű meg nem felelés;
11. "egységes kérelem": az egységes támogatási rendszer és egyéb területalapú támogatások tekintetében nyújtott közvetlen kifizetések iránti kérelem, kivéve az elismert termelői csoportok komlóra vonatkozó támogatási kérelmeit az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikke második bekezdésének megfelelően;
12. "területalapú támogatási rendszerek": az egységes támogatási rendszer, az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikkének második bekezdésében említett elismert termelői csoportok komlóra vonatkozó támogatása és az említett rendelet IV. és IVa. címe értelmében létrehozott valamennyi támogatási rendszer, kivéve a IV. cím 7., 10f., 11. és 12. fejezetében létrehozott támogatási rendszereket, az említett rendelet 143ba. cikkével létrehozott elkülönített cukortámogatást, valamint az említett rendelet 143bb. cikkével létrehozott elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást;
13. "állatállomány-alapú támogatás iránti kérelem": az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 11., illetve 12. fejezetében előírt juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszer, illetve marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatási rendszer szerinti támogatás kifizetése iránti kérelmek;
14. "tejtámogatás iránti kérelem": az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 7. fejezetében előírt tejtámogatási és kiegészítő támogatási rendszer szerinti támogatás kifizetése iránti kérelmek;
15. "használat": a terület használata a termény típusa vagy a növénytakaró, illetve a termény hiánya szerint;
16. "szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek": az 1782/2003/EK rendelet 121. cikkében említett támogatási rendszerek;
17. "juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszer": az 1782/2003/EK rendelet 111. cikkében említett támogatási rendszer;
18. "támogatásra bejelentett szarvasmarhafélék": a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerekben állatállomány-alapú támogatási kérelem tárgyát képező szarvasmarhafélék;
19. "támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélék": azok a szarvasmarhafélék, amelyek a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerekben még nem képezik állatállomány-alapú támogatási kérelem tárgyát, de potenciálisan támogatásra jogosultak lehetnek;
20. "birtokon tartási időszak": az az időszak, amely alatt a mezőgazdasági területen kell tartani azt az állatot, amely után támogatást igényeltek, a következő rendelkezések szerint:
a) az 1973/2004/EK rendelet 90. és 94. cikke a hímivarú szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatással kapcsolatban;
b) az 1973/2004/EK rendelet 101. cikke az anyatehénre vonatkozó támogatással kapcsolatban;
c) az 1973/2004/EK rendelet 123. cikke a vágási támogatással kapcsolatban;
d) az 1973/2004/EK rendelet 70. cikkének (3) bekezdése a juhokra és kecskékre kifizetett támogatással kapcsolatban;
21. "állattartó": bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely az állatokért felelős, akár állandó, akár ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, illetve a piacon történő tartózkodás alatti időszakot is;
22. "meghatározott terület": a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő terület; az egységes támogatási rendszer esetében a bejelentett terület csak akkor tekinthető meghatározott területnek, ha ahhoz megfelelő számú támogatási jogosultság tartozik;
23. "meghatározott állat": a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat;
24. "támogatási időszak": az az időszak, amelyre a támogatási kérelmek vonatkoznak, függetlenül azok benyújtásának időpontjától;
25. "térinformatikai rendszer" (a továbbiakban: GIS): az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkében említett számítógépes térinformatikai rendszertechnológiák;
26. "referenciaparcella": földrajzi értelemben körülhatárolt terület, amely az 1782/2003/EK rendelet 18. cikkében említett tagállami azonosítási rendszer GIS rendszerében meghatározott egyedi azonosítóval szerepel;
27. "grafikus anyag": a GIS tartalmának a támogatás kérelmezői és a tagállamok közötti közlésére szolgáló térképek vagy egyéb dokumentumok;
28. "nemzeti geodéziai rendszer": koordinált referenciarendszer, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági parcellák szabványosított mérését és egyedi azonosítását az adott tagállam egész területén; amennyiben különböző koordinátarendszereket alkalmaznak, azoknak az egyes tagállamokon belül kompatibilisnek kell lenniük;
29. "kifizető ügynökség": az 1258/1999/EK tanácsi rendelet ( 15 ) 4. cikkében említett hatóságok és szervek;
30. "kölcsönös megfeleltetés": a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkével összhangban;
31. "a kölcsönös megfeleltetés területei": az 1782/2003/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények különböző területei, és a szóban forgó rendelet 5. cikkében meghatározottak szerinti jó mezőgazdasági és ökológiai állapot;
32. "jogi aktus": az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden egyes irányelv és rendelet; azonban a szóban forgó rendelet III. mellékletének 7. és 8. pontjában felsorolt irányelv és rendeletek egyetlen jogi aktust alkotnak;
33. "előírások": a tagállamok által az 1782/2003/EK rendelet 5. cikkével és IV. mellékletével összhangban meghatározott előírások, valamint az e rendelet 4. cikkében meghatározottak szerinti állandó legelővel kapcsolatos kötelezettségek;
34. "követelmény": a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban alkalmazva az egyes, az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében említett cikkek bármelyikéből eredő jogszabályban foglalt olyan gazdálkodási követelmények egy adott jogi aktuson belül, amelyek a lényegükben eltérnek ugyanazon jogi aktus egyéb követelményeitől;
35. "megfelelés hiánya": a követelményeknek és előírásoknak való bárminemű meg nem felelés;
36. "szakosított ellenőrzési szervek": az 1782/2003/EK rendelet 25. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban az e rendelet 42. cikkében említett, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotnak való megfelelés biztosításáért felelős, illetékes nemzeti ellenőrző hatóságok;
37. "meghatározott egyéni referenciamennyiség": az egyéni referenciamennyiség, amelyre az adott mezőgazdasági termelő jogosult.
A 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke értelmében vett kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek alkalmazásában a "kifizetéstől" kifejezés jelentése: az első kifizetés folyósításának naptári évét követő év január 1-jétől.
E rendelet alkalmazásában az "új tagállamok" Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.
3. cikk
Állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása tagállami szinten
(1) Az 1782/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott kivételek sérelme nélkül, a tagállamok - a szóban forgó cikk első bekezdése értelmében - biztosítják, hogy az állandó legelőként hasznosított földterületnek - a 795/2004/EK rendelet 2. cikke a) pontjában meghatározottak szerinti - mezőgazdasági összterülethez viszonyított aránya fennmaradjon. Ezt a kötelezettséget nemzeti vagy regionális szinten kell alkalmazni.
Azonban amennyiben az állandó legelőként hasznosított földterület a (4) bekezdés a) pontjával összhangban megállapított abszolút értéken fennmarad, az 1782/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése első albekezdésében megállapított kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
(2) Az 1782/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése második albekezdése alkalmazása céljából a tagállamok biztosítják, hogy a jelen cikk (1) bekezdésben említett arány a rendelet 5. cikke (2) bekezdésében említett vonatkozó referenciaév arányához (továbbiakban: "referenciaarány") viszonyítva ne csökkenjen az állandó legelőként hasznosított földterület hátrányára 10 %-nál nagyobb mértékben.
(3) Az (1) bekezdésben említett arányt minden évben meg kell állapítani a mezőgazdasági termelők által az adott évre bejelentett területek alapján.
(4) Az új tagállamokon kívül a tagállamok esetében a referenciaarány a következő:
a) Az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 2003. évben bejelentett állandó legelőként hasznosított terület, hozzáadva az e rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 2005. évre bejelentett állandó legelőként hasznosított földterületet, amelyet 2003-ban nem jelentettek be legelőtől eltérő felhasználásra, kivéve ha a mezőgazdasági termelő bizonyítani tudja, hogy az adott földterület 2003-ban nem állandó legelőként volt hasznosítva.
Azokat a területeket, amelyeket 2005-ben állandó legelőként hasznosított területként jelentenek be, és amelyek 2003-ban az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1999. május 17-i 1251/1999/EK tanácsi rendelet ( 16 ) 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásra voltak jogosultak, le kell vonni.
Azokat a földterületeket, amelyeket 2003-ban állandó legelőként hasznosítottak és 2003 óta erdősítettek vagy az 1782/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítésre szánnak, le kell vonni.
b) A mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.
(5) Azon új tagállamok esetében, amelyek a 2004-es év tekintetében nem nyújtottak be kérelmet az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében említett egységes területalapú támogatási rendszerben, a referenciaarány a következő:
a) az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 2004. évben bejelentett állandó legelőként hasznosított terület, hozzáadva az e rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 2005. évben bejelentett állandó legelőként hasznosított földterületet, amelyet 2004-ben nem jelentettek be legelőtől eltérő felhasználásra, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő bizonyítani tudja, hogy az adott földterület 2004-ben nem állandó legelőként volt hasznosítva;
azokat a területeket, amelyeket 2005-ben állandó legelőként hasznosított területként jelentenek be, és amelyek 2004-ben az 1251/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásra voltak jogosultak, le kell vonni;
azokat a földterületeket, melyeket az 1782/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítésre szánnak, le kell vonni;
b) a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.
(6) Azon új tagállamok esetében, akik a 2004-es év tekintetében kérelmet nyújtottak be az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében említett egységes területalapú támogatási rendszerben, a referenciaarány a következő:
a) az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által az e rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 2005-ben bejelentett állandó legelőként hasznosított földterület;
b) a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.
(7) Bulgária és Románia esetében a referenciaarányt az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által az e rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2007-ben bejelentett állandó legelőként hasznosított földterület;
b) a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2007-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.
4. cikk
Állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása egyéni szinten
(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett arány csökken, az érintett tagállam - nemzeti vagy regionális szinten - elrendeli a kötelezettséget az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt valamely közvetlen kifizetési rendszer keretében támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők számára, hogy az állandó legelőként hasznosított földterület hasznosítási formáját előzetes engedély nélkül ne változtassák meg.
Amennyiben az első albekezdésben említett engedélynek az a feltétele, hogy a földterület állandó legelő legyen, a 2. cikk 2. pontjában megfogalmazott meghatározástól eltérve ezeket a területet a visszaállítás vagy a létrehozás első napjától kezdve állandó legelő hasznosítású területnek kell tekinteni. Ezeket a területeket az átállás dátumától kezdődően öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.
(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett kötelezettség nem biztosítható, az érintett tagállam az (1) bekezdéssel összhangban meghozandó intézkedéseken túl - nemzeti vagy regionális szinten - elrendeli azt a kötelezettséget az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt valamely közvetlen kifizetési rendszer keretében támogatást kérelmező olyan mezőgazdasági termelők számára, akik olyan földterülettel rendelkeznek, amelynek hasznosítási formája állandó legelőről egyéb hasznosítási formára lett megváltoztatva, hogy a földterület hasznosítását állítsák vissza állandó legelőre.
Ezt a kötelezettséget a 2005. évben az 1782/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében említett vonatkozó dátum óta más hasznosítási formájú földterületté átalakított földterületek tekintetében kell alkalmazni. 2006. január 1-től ezt a kötelezettséget az érintett tagállamban a jelen rendelet 11. cikkével összhangban az egységes kérelem benyújtására előírt legkésőbbi időpontot megelőző 24 hónapos időszak első napja óta ilyen módon megváltoztatott hasznosítású földterület tekintetében kell alkalmazni.
Ebben az esetben a mezőgazdasági termelők a szóban forgó terület meghatározott százalékát visszaállítják állandó legelő hasznosítási formára vagy a szóban forgó százaléknak megfelelő nagyságú állandó legelő hasznosítású területet alakítanak ki. A szóban forgó százalékos arányt a mezőgazdasági termelő által ilyen módon megváltoztatott hasznosítású terület nagysága és az egyensúly visszaállításához szükséges terület nagysága alapján kell kiszámítani.
Azonban amennyiben a szóban forgó területet az egyéb hasznosítási formára történő átállítás után átruházták, ezt a kötelezettséget csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a terület átruházása e rendelet hatálybalépése után történt.
A 2. cikk 2. pontjától eltérve, az állandó legelőhasznosítási formára visszaállított területeket vagy az állandó legelőként létrehozott területeket a visszaállítás vagy a létrehozás első napjától kezdve "állandó legelő" hasznosítású területnek kell tekintetni. Ezeket a területeket az átállás dátumától kezdődően öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.
(3) Azonban a mezőgazdasági termelők részére az (1) és (2) bekezdésben megállapított kötelezettségeket nem kell alkalmazni, amennyiben a mezőgazdasági termelők a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről szóló, 1992. június 30-i 2078/92/EGK ( 17 ), valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelettel ( 18 ) és a Portugáliában jelenleg szántóföldi növénytermesztésbe vont földterületek külterjes állattenyésztési művelésre való átállításáról szóló, 1994. április 26-i 1017/94/EK tanácsi rendelettel ( 19 ) összhangban meghirdetett programok keretében állandó legelő hasznosítású területeket hoztak létre.
II. RÉSZ
AZ INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
5. cikk
A mezőgazdasági termelők azonosítása
Az 1782/2003/EK rendelet 22. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a szóban forgó rendelet 18. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt, az egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszernek biztosítania kell az egyedi azonosítást az ugyanazon mezőgazdasági termelő által benyújtott összes támogatás iránti kérelem tekintetében.
6. cikk
A mezőgazdasági parcellák azonosítása
(1) A mezőgazdasági parcellák 1782/2003/EK rendelet 20. cikkében említett azonosítási rendszerét a referenciaparcellák - mint például kataszteri parcella vagy termelési blokk - olyan szintjén kell működtetni, amely biztosítja minden egyes referenciaparcella egyedi azonosítását.
A tagállamok biztosítják továbbá a mezőgazdasági parcellák megbízható azonosítását, és különösen megkövetelik, hogy az egységes kérelmek tartalmazzák a részletes adatokat vagy mellékeljék hozzájuk az illetékes hatóság által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik az egyes mezőgazdasági parcellák helyének meghatározását és azok felmérését. A GIS-t a nemzeti geodéziai rendszer alapján kell működtetni.
(2) A tagállamok ügyelnek arra, hogy a támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos referenciaparcellák legalább 75 %-ánál az adott területnek legalább 90 %-a támogatható legyen az egységes támogatási rendszer értelmében. Az értékelést évente egyszer, a megfelelő statisztikai módszerek segítségével kell végrehajtani.
7. cikk
A támogatási jogosultságok azonosítása és nyilvántartása
(1) Az 1782/2003/EK rendelet 21. cikkében előírt, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer tagállami szinten kialakított elektronikus nyilvántartás, és amely - különösen - az e rendelet 24. cikkében előírt keresztellenőrzések tekintetében biztosítja a támogatási jogosultságok hatékony nyomon követhetőségét, különösen az alábbi elemek vonatkozásában:
a) a jogosult;
b) az érték;
c) a megállapítás napja;
d) az utolsó aktiválás napja;
e) az eredet, különös tekintettel azok kiosztására (eredeti vagy nemzeti tartalék), vétel, bérlet, öröklés;
f) a jogosultság típusa, különösen: a 73/2009/EK rendelet 44. cikkével összhangban különös feltételekhez kötött jogosultságok és a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kiosztott jogosultságok;
g) adott esetben a regionális korlátozások.
(2) Azok a tagállamok, amelyek területén egynél több kifizető ügynökség található, dönthetnek úgy, hogy kifizető ügynökség szinten üzemeltetik az elektronikus nyilvántartást. Ebben az esetben az érintett tagállam biztosítja, hogy a különböző nyilvántartások kompatibilisek legyenek egymással.
8. cikk
A mezőgazdasági parcellákra vonatkozó általános elvek
(1) A 73/2009/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül azt a mezőgazdasági parcellát, amelyen fák találhatók, a területalapú támogatási rendszerek alkalmazásában támogatható területnek kell tekinteni, feltéve hogy mezőgazdasági tevékenységeket vagy adott esetben az előirányzott termelést hasonló módon lehet rajta véghezvinni, mint ugyanazon térség fák nélküli parcelláin.
(2) Ha egy területet közösen használnak, az illetékes hatóságoknak elméletben fel kell osztaniuk azt az egyes mezőgazdasági termelők között a használat vagy a használati jog arányában.
9. cikk
A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzési rendszer
A tagállamok létrehoznak egy olyan rendszert, amely hatékony ellenőrzést biztosít a kölcsönös megfeleltetés tekintetében. A szóban forgó rendszer e rendelet III. címének III. fejezetével összhangban előírja különösen a következőket:
a) amennyiben az illetékes hatóság nem a kifizető ügynökség, a közvetlen kifizetéseket kérelmező mezőgazdasági termelőkre vonatkozó információk továbbítása a kifizető ügynökségtől a szakosított ellenőrző szervekhez és/vagy adott esetben az 1782/2003/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében említett koordinációs szerven keresztül;
b) az ellenőrzéshez használt minták kiválasztásához alkalmazandó módszerek;
c) az elvégzendő ellenőrzések természetére és terjedelmére vonatkozó adatok;
d) ellenőrzési jelentések, amelyek tartalmazzák különösen a feltárt meg nem felelést, valamint súlyosságának, mértékének, tartósságának, illetve ismétlődő jellegének értékelését;
e) amennyiben az illetékes hatóság nem a kifizető ügynökség, az ellenőrzési jelentések továbbítása a szakosított ellenőrző szervektől a kifizető ügynökséghez vagy az 1782/2003/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében említett koordinációs szervhez, vagy mindkettőhöz;
f) a támogatáscsökkentés és a támogatásból köréből való kizárás rendszerének alkalmazása a kifizető ügynökség által.
A tagállamok előírhatnak továbbá olyan eljárást, amelynek értelmében a mezőgazdasági termelő jelzi a kifizető ügynökségnek a rá alkalmazandó követelmények és előírások azonosításához szükséges adatokat.
10. cikk
A támogatás kifizetése a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekkel összefüggésben
(2) E rendelet III. címének III. fejezetében meghatározott kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések esetében, amennyiben ezek az ellenőrzések nem fejezhetők be a kifizetés előtt, a jogosulatlan kifizetéseket e rendelet 73. cikke szerint vissza kell téríteni.
II. CÍM
TÁMOGATÁSI KÉRELMEK
I. FEJEZET
AZ EGYSÉGES KÉRELEM
11. cikk
Az egységes kérelem benyújtásának határideje
(1) Az a mezőgazdasági termelő, aki valamely területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igényel, évente csak egyetlen egységes kérelmet nyújthat be.
Az a mezőgazdasági termelő, aki nem igényel támogatást valamely területalapú támogatási rendszer keretében, de igényel az 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt valamely egyéb támogatási rendszer keretében vagy a 479/2008/EK rendelet 11., 12. és 98. cikke alapján, egységes igénylőlapot nyújt be, amennyiben rendelkezik a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének h) pontjában meghatározottak szerinti mezőgazdasági területtel, amely igénylőlapon e rendelet 14. cikkével összhangban feltünteti e területeket.
Az a mezőgazdasági termelő, aki csak a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozik, egységes igénylőlapot nyújt be minden olyan naptári évben, amelyben e kötelezettségek fennállnak.
Azonban a tagállamok mentesíthetik a mezőgazdasági termelőket a második és a harmadik albekezdésben említett kötelezettség alól, amennyiben a szóban forgó információk rendelkezésre állnak olyan egyéb igazgatási és ellenőrzési rendszerek keretében, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 26. cikkével összhangban az integrált rendszerrel kompatibilisek.
(2) Az egységes kérelmet az egyes tagállamok által megállapítandó időpontig kell benyújtani, amely nem lehet későbbi május 15-nél. Az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, Finnország és Svédország azonban meghatározhat ennél későbbi, de június 15-nél nem későbbi időpontot is.
Az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban egyes olyan övezetek tekintetében, ahol a rendkívüli éghajlati viszonyok következtében nem alkalmazhatók a rendes határidők, engedélyezhető az e bekezdés első albekezdésében említett határnapok későbbre halasztása.
Az említett határidő meghatározása során a tagállamok a támogatás megfelelő adminisztratív és pénzügyi igazgatása érdekében figyelembe veszik az összes vonatkozó adat rendelkezésére állásához szükséges időt, és biztosítják a hatékony ellenőrzések ütemezésének lehetőségét, különös tekintettel az 1782/2003/EK rendelet 44. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározandó időpontra.
(3) Amennyiben ugyanazon mezőgazdasági termelő vonatkozásában több kifizető ügynökség is felelős a támogatási rendszerek igazgatásáért, amelyek keretében az egységes kérelmet benyújtották, az érintett tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az e cikk által előírt információk minden érintett kifizető ügynökség számára rendelkezésre álljanak.
12. cikk
Az egységes kérelem tartalma
(1) Az egységes kérelemnek a támogatási jogosultság megállapításához szükséges minden információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:
a) a mezőgazdasági termelő személyazonossága;
b) a szóban forgó támogatási rendszer vagy rendszerek;
c) a támogatási jogosultságok azonosítása a 7. cikkben az egységes támogatási rendszerre előírt azonosítási és nyilvántartási rendszerrel összhangban;
d) a mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának azonosítását lehetővé tevő adatok, hektárban kifejezett területük két tizedes jegy pontossággal, elhelyezkedésük, és adott esetben hasznosításuk, valamint arra vonatkozó információ, hogy a mezőgazdasági parcellát öntözik-e;
e) adott esetben az olajbogyótermő terület olajbogyó-termesztési FIR-hektárban kifejezve, az 1973/204/EK rendelet XXIV. mellékletének 2. és 3. pontjával összhangban;
f) a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy ismeri a szóban forgó támogatási rendszerre vonatkozó feltételeket.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatási jogosultságok azonosítása céljából a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott formanyomtatványok tartalmazzák a 7. cikkben előírt azonosítási és nyilvántartási rendszerrel összhangban a támogatási jogosultságok azonosítását.
A mezőgazdasági termelőnek külön kell bejelentenie a területpihentetési támogatás iránti jogosultságokat alátámasztó területet és az egyéb jogosultságokat alátámasztó területet. Az 1782/2003/EK rendelet 54. cikkének (6) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági termelőnek a területpihentetési támogatás iránti jogosultságot az összes többi jogosultság előtt kell igényelnie. Következésképpen a mezőgazdasági termelőnek be kell jelentenie a területpihentetési támogatás iránti jogosultságai számának megfelelő, területpihentetésre szánt területet, feltéve hogy rendelkezik elegendő mennyiségű támogatható területtel. Amennyiben a támogatható terület kevesebb, mint a területpihentetési támogatás iránti jogosultságok száma, a mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló területnek megfelelő számú területpihentetési támogatás iránti jogosultságot jelenthet be.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában említett mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának azonosítása érdekében a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott formanyomtatványokon referenciaparcellánként fel kell tüntetni az egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásában támogatható maximális területet. Továbbá az említett rendelkezéssel összhangban a mezőgazdasági termelőnek biztosított grafikus anyagon fel kell tüntetni a referenciaparcellák határát és egyedi azonosítójukat, és a mezőgazdasági termelőnek jeleznie kell minden egyes mezőgazdasági parcella elhelyezkedését.
Azokban a tagállamokban, amelyekben az olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszer részét képezi az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkében említett, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszernek, az olajbogyótermő parcellákra vonatkozóan a mezőgazdasági termelő rendelkezésére bocsátott grafikus anyagnak minden egyes olajbogyótermő parcella tekintetében tartalmaznia kell a támogatható olajfák számát és parcellán belüli elhelyezkedését, továbbá az 1973/2004/EK rendelet XXIV. mellékletének 3. pontjával összhangban, olajbogyó-termesztési FIR-hektárban meghatározott olajbogyótermő területet.
Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10b. fejezetében előírt, olajfaültetvényekre vonatkozó támogatási kérelem esetén a mezőgazdasági termelőnek biztosított grafikus anyagban minden olajbogyótermő parcellánál a következőket kell feltüntetni:
a) a nem támogatható olajfákat és a parcellán belüli elhelyezkedésüket;
b) az olajbogyótermő területet olajbogyó-termesztési FIR-hektárban kifejezve, az 1973/2004/EK rendelet XXIV. mellékletének 2. pontjával összhangban;
c) azt a kategóriát, amelynek címén támogatást igényelnek, az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikkének (2) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;
d) adott esetben arra vonatkozó megjegyzést, hogy a parcellára az 1638/98/EK tanácsi rendelet ( 20 ) 4. cikkében meghatározottak szerint a Bizottság által jóváhagyott program vonatkozik, továbbá az érintett olajfák számát és a parcellán belüli elhelyezkedésüket.
(4) A támogatási kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelőnek ki kell javítania a (2) és (3) cikkben említett, előre nyomtatott űrlapokat, ha bármilyen módosítás - különösen az 1782/2003/EK rendelet 46. cikke szerinti támogatási jogosultság átruházása - történt, vagy az előre nyomtatott űrlapokon feltüntetett információk helytelenek.
Ha a javítás a referenciaparcella területének nagyságát érinti, a termelőnek be kell jelentenie az egyes érintett mezőgazdasági parcellák területére vonatkozó naprakész adatokat, és szükség esetén fel kell tüntetnie a referenciaparcella új határait. Azonban ha a grafikus anyagon feltüntetett olajfák elhelyezkedésére vonatkozó információk tévesek, a mezőgazdasági termelő nem köteles feltüntetni az olajbogyó-termesztési FIR-hektárban kifejezett terület valós nagyságát, csak a fák tényleges elhelyezkedését köteles megadni.
13. cikk
Az egységes kérelemre vonatkozó különleges követelmények
(1) Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkének megfelelően kendert vagy ugyanazon rendelet 106. cikkének megfelelően rostkendert szándékozik termelni, az egységes kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kenderrel bevetett parcellák azonosításához szükséges valamennyi információ, a vetőmag fajtájának megjelölésével;
b) a felhasznált vetőmag mennyiségének feltüntetése (kg/hektár);
c) a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel ( 21 ) - és különösen annak 12. cikkével - összhangban a vetőmag csomagolásán alkalmazott hatósági címkék.
Az első albekezdés c) pontjától eltérve amennyiben a vetés az egységes kérelem benyújtási határideje után történik, a címkéket legkésőbb június 30-ig kell benyújtani. Amennyiben a címkéket más nemzeti hatósághoz is be kell nyújtani, a tagállamok előírhatják, hogy a szóban forgó címkéket az e ponttal összhangban való benyújtásuk után juttassák vissza a mezőgazdasági termelőhöz. A visszajuttatott címkéken jelezni kell, hogy azokat már használták kérelem benyújtásához.
Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet IV. címe 10. fejezetének megfelelő, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásra irányuló kérelem nyilatkozatot tartalmaz az ugyanazon rendelet 106. cikkében említett rostlen és rostkender termesztéséről, az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a 106. cikkben említett szerződés vagy kötelezettségvállalás másolatát, kivéve, ha az adott tagállam rendelkezése szerint a másolat későbbi időpontban is benyújtható, amely azonban nem lehet később, mint szeptember 15.
(2) Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikkének (3) bekezdésével összhangban használt pihentetett terület esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell az alkalmazandó ágazati szabályok szerint előírt szükséges bizonyítékokat.
(3) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének I. fejezetében előírt, különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás, valamint a szóban forgó rendelet 105. cikkében előírt, durumbúzára vonatkozó pótlék és különleges támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek a tagállamok által megállapítandó szabályok szerint bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a durumbúza minősített vetőmagjából felhasználták a minimális mennyiséget.
(4) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 3. fejezetében előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell az elvetett rizsfajtára vonatkozó információt, valamint az egyes parcellák azonosítását.
(5) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 4. fejezetében előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a héjas gyümölcsű fák számát, fajonkénti lebontásban.
(6) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 5. fejezetében előírt, energianövényekre vonatkozó támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező által az 1973/2004/EK rendelet 25. cikke értelmében a felvásárlóval vagy az elsődleges feldolgozóval megkötött szerződés másolatát, illetve - az említett rendelet 33. cikke (2) bekezdésének alkalmazása esetén - egy, a szóban forgó cikkben foglaltaknak megfelelő írásbeli nyilatkozatot.
(7) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 6. fejezetében előírt, keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a termeltetési szerződés másolatát; azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az említett másolatot be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet június 30-nál később.
(8) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 9. fejezetében előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a termesztési szerződés vagy termesztési nyilatkozat másolata, azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az említett másolatot be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet szeptember 15-nél később;
b) az egyes parcellákba vetett vetőmagfajtákra vonatkozó információk;
c) az előállított minősített vetőmag mennyisége métermázsában, egy tizedes jegy pontossággal kifejezve; azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az említett információkat be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet a betakarítást követő év szeptember 15-nél későbbi időpont;
d) az említett vetőmagmennyiségek hatósági minősítését tanúsító iratok másolata; azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az említett másolatokat be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet a betakarítást követő év május 31-nél később.
(9) Az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikkében meghatározott kiegészítő komlótámogatási kérelmek esetében az egységes kérelemben fel kell tüntetni az egyes területeket.
(10) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10a. fejezetében meghatározott, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás iránti kérelem esetén az egységes támogatási kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a használt gyapotfajta vetőmagjának nevét;
b) adott esetben annak az elismert ágazati szervezetnek a nevét és címét, amelyben a mezőgazdasági termelő tagsággal rendelkezik.
(11) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10b. fejezetében előírt, olajfaültetvényekre vonatkozó támogatási kérelem esetén az egységes kérelemnek minden olajbogyótermő parcellánál tartalmaznia kell a következő olajfák számát és parcellán belüli elhelyezkedését:
a) a kivágott és pótolt olajfákét;
b) a kivágott és nem pótolt olajfákét;
c) a további ültetett olajfákét.
(12) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10c. fejezetében előírt, dohányra vonatkozó támogatás iránti kérelem esetén az egységes támogatási kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az 1782/2003/EK rendelet 110k. cikkének c) pontjában említett termeltetési szerződés másolatát vagy a nyilvántartási számára történő hivatkozást;
b) az egyes mezőgazdasági parcellákon termesztett dohányfajtára vonatkozó megjegyzést;
c) az illetékes hatóság által kibocsátott alátámasztó ellenőrzési igazolás másolatát, amely tartalmazza az elsődleges feldolgozónak leszállított száraz dohánylevelek kilogrammban kifejezett mennyiségét.
A tagállamok előírhatják, hogy a c) pontban meghatározott információk egy későbbi időpontig, de legkésőbb a betakarítást követő év május 15-ig külön is benyújthatók legyenek.
(13a) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10 g. fejezetében előírt elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás iránti kérelem, illetőleg az említett cím 10h. fejezetében előírt átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek az 1973/2004/EK rendelet 171da. cikkének megfelelően tartalmaznia kell a feldolgozásra vagy a szállítási kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződés másolatát.
A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdésben meghatározott információk egy későbbi időpontig, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő év május 1-jéig külön is benyújthatók legyenek.
(14) Az e cikkben meghatározott igazoló okmányokban megadandó információkat - amennyiben erre lehetőség van - az illetékes hatóság közvetlenül a szóban forgó információ forrásából is beszerezheti.
14. cikk
Az egységes kérelem és a területek különleges használatára vonatkozó nyilatkozatok általános szabályai
A 73/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében és 38. cikkében említett és a szóban forgó rendelet VI. mellékletében felsorolt földhasználatokat, valamint a rostlen termesztésére használt területeket és a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében meghatározott különleges támogatásra bejelentett területeket, amennyiben ezeket a területeket e rendelet 13. cikkével összhangban nem kell bejelenteni, az egységes igénylőlap külön rovatában kell bejelenteni.
Továbbá amennyiben egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikkének lehetőségével és a cikk második bekezdésében említett kifizetést tesz az elismert termelői csoportoknak, a mezőgazdasági termelő a komló termesztésére használt mezőgazdasági területeket feltünteti az egységes igénylőlap külön rovatában. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő feltünteti az érintett termelői csoportban lévő tagságát is az egységes igénylőlapon.
Az 1782/2003/EK rendelet III., IV. és IVa. címében előírt támogatási rendszerektől eltérő célra használt területeket, valamint a szóban forgó rendelet V. mellékletének felsorolásában nem szereplő földhasználatokat egy vagy több "egyéb felhasználás" rovatban kell bejelenteni.
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az első és második albekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben a szóban forgó információk rendelkezésre állnak egyéb, - az 1782/2003/EK rendelet 26. cikkével összhangban - az integrált rendszerrel garantáltan kompatibilis igazgatási és ellenőrzési rendszerek keretében.
(1a) Ha egy adott évre a mezőgazdasági termelő nem jelenti be az (1) bekezdésben említett területek mindegyikét és egyrészről az egységes igénylésben bejelentett összes terület és másrészről a bejelentett terület plusz a be nem jelentett parcellák összes területe közti eltérés meghaladja a bejelentett területek 3 %-át, az arra az évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő közvetlen támogatások teljes összege legfeljebb 3 %-al csökkentendő, a mulasztás súlyosságától függően.
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozik, az első albekezdés az említett rendelet 11., 12. és 98. cikke alapján nyújtott támogatásokra is alkalmazandó. A csökkentés százalékos mértéke az említett rendelet 20. és 103. cikkében hivatkozott évek számával elosztott teljes kifizetendő összegre alkalmazandó.
2. Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállamok eltérhetnek a 12. és 13. cikk rendelkezéseitől, ha a támogatási jogosultságokat az egységes kérelem benyújtására előírt határnapig még nem állapították meg véglegesen.
A tagállamok ugyanezen feltételek mellett lehetővé tehetik a felhasználást vagy a támogatási rendszert érintő módosításokat is az egységes kérelemben már bejelentett egyedi mezőgazdasági parcellák tekintetében.
Az első és második albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazandó az első olyan év tekintetében is, amikor új ágazatokat vesznek fel az egységes támogatási rendszerbe, és az e bevezetéssel érintett mezőgazdasági termelők esetében még nem állapították meg véglegesen a kifizetési jogosultságokat.
(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 1782/2003/EK rendelet IV. címe szerinti támogatások iránti kérelmeket az egységes kérelem keretében kell benyújtani. Ebben az esetben a szóban forgó rendszerek keretében nyújtandó támogatások iránti kérelem tekintetében megállapított különleges követelmények vonatkozásában e cím II. és III. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.
(4) Minden egyes tagállam meghatározza a mezőgazdasági parcelláknak azt a minimális méretét, amelyre kérelmet lehet benyújtani. Ez a minimális méret azonban nem haladhatja meg a 0,3 hektárt.
15. cikk
Az egységes kérelmek módosításai
(1) Az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejárta után lehetőség van egyes olyan mezőgazdasági parcellák hozzáadására az egységes kérelemhez, adott esetben a kapcsolódó támogatási jogosultságokkal együtt, amelyeket az egységes kérelemben még nem jelentettek be valamely területalapú támogatási rendszer igénybevétele céljából, feltéve hogy az érintett támogatási rendszerek szerinti követelmények teljesülnek.
Az egységes kérelemben már bejelentett egyéni mezőgazdasági parcellák vagy kifizetési jogosultságok tekintetében a felhasználást vagy a támogatási rendszert érintő módosítások ugyanezekkel a feltételekkel tehetők meg.
Amennyiben az első és a második albekezdésben említett módosítások hatással vannak valamely benyújtandó igazoló okmányra vagy szerződésre, az ilyen okmányok vagy szerződések megfelelő módosítását is engedélyezni kell.
(2) Az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, Finnország és Svédország által az egységes kérelem benyújtására a 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban megállapított határidők sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésével összhangban megtett módosításokról legkésőbb az adott naptári év május 31-ig - az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság Finnország és Svédország esetében június 15-ig - írásban értesíteni kell az illetékes hatóságot.
(3) Amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt az egységes kérelmében található szabálytalanságokról, vagy értesítette helyszíni ellenőrzési szándékáról, és ez a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságokat tár fel, az (1) bekezdéssel összhangban lévő módosításokra a szabálytalanságok által érintett mezőgazdasági parcellákkal kapcsolatban nincs lehetőség.
Ia. FEJEZET
ELISMERT TERMELŐI CSOPORTOK KOMLÓRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁSI KÉRELMEI
15a. cikk
Támogatási kérelem
Az 1973/2004/EK bizottsági rendelet ( 22 ) 171. cikkével összhangban a támogatást kérelmező termelői csoport támogatási kérelmének a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt tartalmaznia kell, különösen:
a) a termelői csoport meghatározását;
b) az érintett mezőgazdasági parcellák azonosítását lehetővé tevő részleteket;
c) a termelői csoport nyilatkozatát, miszerint ismerik a kérdéses támogatás feltételeit.
A termelői csoport a komló termesztésére használt mezőgazdasági parcellákat jelentheti csak be, és azokat, amelyeket ugyanabban a naptári évben a termelői csoport tagjai a jelen rendelet 14. cikk (1) bekezdése második albekezdésével összhangban bejelentettek.
A tagállamok a kérelmezési eljárást egyszerűsíthetik a termelői csoportnak a jelen rendelet 14. cikk (1) bekezdése második albekezdésével összhangban az erre a célra az egyes tagok által bejelentett valamennyi parcellát felsoroló kérelmezési formanyomtatvány megküldésével.
II. FEJEZET
ÁLLATÁLLOMÁNY-ALAPÚ TÁMOGATÁSI KÉRELMEK
16. cikk
Az állatállomány-alapú támogatási kérelmekre vonatkozó követelmények
(1) Az állatállomány-alapú támogatási kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges minden információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:
a) a mezőgazdasági termelő személyazonossága;
b) hivatkozás az egységes kérelemre, ha azt már benyújtották;
c) az állatok száma minden olyan fajta esetében, amelyekre vonatkozóan támogatást igényeltek, és a szarvasmarhafélék esetében az állatok azonosítási kódja;
d) adott esetben a mezőgazdasági termelő kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a c) pontban említett állatokat a birtokon tartási időszakban a mezőgazdasági üzemében tartja, valamint információ arról(azokról) a hely(ek)ről, ahol az állatokat az érintett időszak(ok)ban tartják;
e) adott esetben, az érintett állatokra vonatkozó egyéni határérték vagy felső határ;
f) adott esetben, az egyéni tejreferencia-mennyiség, amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll az érintett naptári év március 31-én, illetve, ha az érintett tagállam az 1973/2004/EK rendelet 130. cikkében előírt eltérés alkalmazása mellett dönt, április 1-jén; ha ez a mennyiség a kérelem benyújtásának időpontjában nem ismert, erről az illetékes hatóságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell;
g) a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatásra vonatkozó feltételeknek.
Amennyiben az állat tartási helyét a birtokon tartási időszak alatt megváltoztatják, a mezőgazdasági termelőnek erről előzetesen írásban értesítenie kell az illetékes hatóságot.
(2) A tagállamok minden állattartó számára biztosítják a jogot, hogy a róla és állatairól a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokról korlátozás nélkül, ésszerű időközönként és túlzott késedelem nélkül az illetékes hatóságoktól tájékoztatást kapjon. A támogatási kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szóban forgó adatok helyesek és teljes körűek, ellenkező esetben a téves adatokat helyesbítenie, a hiányzó adatokat pedig pótolnia kell.
(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási kérelemnek az (1) bekezdésben említett információk egy részét nem kell tartalmaznia, ha azokat már közölték az illetékes hatósággal.
A tagállamok különösen olyan eljárásokat vezethetnek be, amelyek révén a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat a támogatási kérelem céljából fel lehet használni, feltéve hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis a biztonság és alkalmazás tekintetében rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal. Az ilyen eljárások állhatnak egy olyan rendszerből, amely szerint a mezőgazdasági termelő támogatás iránti kérelmet nyújthat be az összes olyan állat tekintetében, amelyek a tagállam által meghatározandó időpontban a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő adatok alapján támogatásra jogosultak. Ebben az esetben a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:
a) a szóban forgó támogatási rendszerre alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban a vonatkozó birtokon tartási időszakok kezdő- és zárónapja egyértelműen meghatározott és ismert legyen a mezőgazdasági termelő előtt;
b) a mezőgazdasági termelő tudatában legyen annak, hogy a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerben nem megfelelően azonosított vagy nyilvántartott állat az 59. cikk értelmében szabálytalannak talált állatnak minősül.
Az 1782/2003/EK rendelet 125. cikkével összhangban lévő, anyatehénre vonatkozó támogatás esetében a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer tekintetében felfedett szabálytalanságokat arányosan felosztják a támogatás elnyeréséhez szükséges számú állat, és a szóban forgó rendelet 125. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tej vagy tejtermékek leszállításához szükséges számú állat között. Azonban az ilyen szabálytalanságokat először a 125. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 126. cikkben említett egyéni határértékek vagy felső határok keretében nem szükséges számú állatra tudják be.
(4) A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett információk egy részét az általuk jóváhagyott szerven/szerveken keresztül lehessen vagy kelljen továbbítani. A szolgáltatott információkért azonban a mezőgazdasági termelő továbbra is felelős marad.
III. FEJEZET
A TEJTÁMOGATÁS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOK IRÁNTI KÉRELEM
17. cikk
A tejtámogatás és a kiegészítő támogatások iránti kérelmekre vonatkozó követelmények
Minden egyes tejtermelőnek, aki az 1782/2003/EK rendelet IV. címe 7. fejezetében előírt tejtámogatást és kiegészítő támogatásokat igényel, támogatási kérelmet kell benyújtania, amely tartalmazza a támogatási jogosultság megállapításához szükséges összes információt, különösen az alábbiakat:
a) mezőgazdasági termelő személyazonossága;
b) a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatásra vonatkozó feltételeknek.
A támogatás iránti kérelmet az egyes tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani, amely nem lehet később május 15-nél, illetve Finnország és Svédország esetében június 15-nél.
IIIa. FEJEZET
A CUKORRÉPA- ÉS CUKORNÁDTERMELŐK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSA, AZ ELKÜLÖNÍTETT CUKORTÁMOGATÁS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGTÁMOGATÁS
17a. cikk
A cukorrépa- és cukornádtermelők közösségi támogatására, az elkülönített cukortámogatásra és az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásra vonatkozó támogatási kérelem követelményei
(1) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezetében meghatározottak szerint a cukorrépa- és cukornádtermelők közösségi támogatásáért vagy az említett rendelet 143ba. cikkében meghatározott elkülönített cukortámogatásért vagy az említett rendelet 143bb. cikkében meghatározott elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásért folyamodó mezőgazdasági termelők olyan támogatási kérelmet nyújtanak be, amely a támogathatóság megállapításához szükséges valamennyi információt tartalmazza, különösen az alábbiakat:
a) a mezőgazdasági termelő személyazonossága;
b) a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek.
A cukorrépa- és cukornádtermelők közösségi támogatására irányuló kérelemhez csatolni kell az 1782/2003/EK rendelet 110r. cikkében említett szállítási szerződés másolatát is.
(2) A cukorrépa- és cukornádtermelők közösségi támogatása, az elkülönített cukortámogatás vagy elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás iránti kérelmet az egyes tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani, amely nem lehet később, mint május 15., illetve Észtország, Lettország és Litvánia esetében június 15.
A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett szállítási szerződés másolata egy későbbi időpontig, de legkésőbb a kérelem benyújtásának évében december 1-jéig külön is benyújtható legyen.
IV. FEJEZET
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
18. cikk
Eljárások egyszerűsítése
(1) E rendelet vagy az 1782/2003/EK rendelet bármely speciális rendelkezésének sérelme nélkül, a tagállamok megengedhetik vagy előírhatják, hogy e rendelet szerinti bármely, mind a mezőgazdasági termelőtől a hatóságok felé irányuló, mind az ellentétes irányú közléseket elektronikus úton továbbítsák. Ebben az esetben meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket különösen annak biztosítására, hogy:
a) a mezőgazdasági termelőt egyértelműen azonosítsák;
b) a mezőgazdasági termelő az érintett támogatási rendszer összes követelményének megfelel;
c) a továbbított adatok a szóban forgó támogatási rendszer megfelelő igazgatása tekintetében megbízhatóak; ha a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis adatai felhasználásra kerülnek, az adatbázis a biztonság és alkalmazás tekintetében rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal;
d) amennyiben a kísérő dokumentumok elektronikus úton nem továbbíthatók, az illetékes hatóság az ilyen dokumentumokat a nem elektronikus adattovábbításra vonatkozó határidőig megkapja;
e) a hagyományos benyújtási módot, illetve az elektronikus továbbítás lehetőségét választó mezőgazdasági termelők között semmilyen megkülönböztetés se legyen.
(2) A támogatási kérelmek benyújtása tekintetében a tagállamok - az (1) bekezdés a)-e) pontjában előírt feltételek szerint - előírhatnak egyszerűsített eljárásokat, amennyiben az adatok már az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak, különösen, ha a szóban forgó támogatási rendszer keretében legutoljára benyújtott támogatási kérelemhez képest nem változott a helyzet.
19. cikk
A nyilvánvaló hibák helyesbítése
A 11-18. cikk sérelme nélkül, a támogatási kérelem a benyújtása után bármikor helyesbíthető azokban az esetekben, amikor az illetékes hatóság nyilvánvaló hibákat észlel.
20. cikk
Eltérés a támogatási kérelmek, igazoló okmányok, szerződések és nyilatkozatok benyújtásának határnapja, valamint az egységes kérelem legkésőbbi módosításának időpontja tekintetében
Az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 23 ) 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a támogatási kérelem vagy bármely igazoló okmány, szerződés vagy nyilatkozat benyújtásának e cím szerinti határnapja, vagy az egységes kérelem legkésőbbi módosításának időpontja munkaszüneti napra, szombatra vagy vasárnapra esik, úgy kell tekinteni, mintha az az ezt követő első munkanapra esne.
Az első bekezdés a mezőgazdasági termelők az egységes támogatási rendszer kérelmeinek tekintetében is alkalmazandó, a 73/2009/EK rendelet 56. cikkével összhangban.
21. cikk
Késedelmes benyújtás
(1) A vis maior eseteinek és a 72. cikkben említett rendkívüli körülmények kivételével az e rendelet szerinti támogatás iránti kérelmeknek a vonatkozó határidőt követő benyújtása munkanaponként 1 %-os csökkenést eredményez abból az összegből, amelyre a mezőgazdasági termelők a határidőig benyújtott kérelmek alapján jogosultak lettek volna.
A hatékony ellenőrzések ütemezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok által az igazoló okmányok kellő időben történő benyújtása tekintetében meghozandó bármely intézkedés sérelme nélkül, az első bekezdést alkalmazni kell a 12. és a 13. cikkel összhangban az illetékes hatóságnak benyújtandó okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok esetében is, amennyiben az ilyen okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok a szóban forgó támogatásra való jogosultságot megalapozó jelleggel bírnak. Ebben az esetben a csökkentést a szóban forgó támogatásként kifizetendő összegre kell alkalmazni.
Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják.
(2) Az egységes kérelem módosításának a 15. cikk (2) bekezdésében előírt határnapot követő benyújtása az érintett mezőgazdasági parcella tényleges használatára vonatkozó támogatási összeg munkanaponkénti 1 %-os csökkentését eredményezi.
Az egységes kérelem módosításai csak addig az időpontig fogadhatók el, ameddig az egységes kérelem késedelmes benyújtása az (1) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadható. Amennyiben azonban ez az időpont megegyezik a 15. cikk (2) bekezdésében említett határnappal, vagy annál korábbi, az egységes kérelem módosításait a 14. cikk (2) bekezdésében előírt időpontot követően elfogadhatatlannak nyilvánítják.
21a. cikk
Az egységes támogatási rendszer kérelmeinek késedelmes benyújtása
A vis maior eseteinek és a 73/2009/EK rendelet 56. cikke (2) bekezdésében említett rendkívüli körülmények kivételével és a jelen rendelet 21. cikkétől eltérve a 73/2009/EK rendelet III. címének 3. fejezetével összhangban az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében, amennyiben az érintett tagállamban a rendelet 56. cikke (1) bekezdésével összhangban a jogosultságok elosztásának kérelmét és az arra az évre szóló egységes kérelmet a mezőgazdasági termelőnek együtt kell benyújtania, a szóban forgó kérelmek határidőn túli benyújtása az említett évben munkanaponként 4 %-os csökkenést eredményez a mezőgazdasági termelő részére juttatandó támogatási jogosultságok tekintetében.
Amennyiben ez a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet nem elfogadhatónak minősítik és a mezőgazdasági termelő nem kap támogatási jogosultságot.
(2) Ahol a kérdéses tagállamban az egységes támogatási rendszer kérelmét és az egységes igénylést egymástól függetlenül kell benyújtani, az egységes igénylés benyújtásának tekintetében a 21. cikk alkalmazandó.
Ebben az esetben a vis maior esetek és a 73/2009/EK rendelet 56. cikke (2) bekezdésében említett rendkívüli körülmények sérelme nélkül, az említett cikknek megfelelően az egységes támogatási rendszer szerinti kérelem határidőn túli benyújtása az egységes támogatási rendszer szerinti kérelem első évében fizetendő összeg munkanaponként 3 %-os csökkenését eredményezi a mezőgazdasági termelő részére kiosztandó támogatási jogosultságok tekintetében.
Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak minősítik és a mezőgazdasági termelő nem kap támogatási jogosultságot.
(3) Az (1) és (2) bekezdés az új ágazatok egységes támogatási rendszerbe történő felvételének első évében, a mezőgazdasági termelők ilyen ágazatokban való részvételét érintő kérelmek tekintetében is alkalmazandó.
Az első albekezdésben említett részvételi kérelmet az egyes tagállamok által megállapítandó időpontig kell benyújtani, amely legkésőbb a szóban forgó év május 15-e lehet.
22. cikk
A támogatási kérelmek visszavonása
(1) A támogatási kérelmet részben vagy egészben bármikor vissza lehet - írásban - vonni.
Abban az esetben, ha valamely tagállam él a 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőségekkel, az adott tagállam rendelkezhet úgy, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatról küldött értesítés helyettesítheti az írásos visszavonást.
Amennyiben azonban az illetékes hatóság már tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt a támogatási kérelemben lévő szabálytalanságokról, vagy értesítette helyszíni ellenőrzési szándékáról, és ez a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságokat tár fel, a támogatási kérelemnek a szabálytalanságok által érintett részeit nem lehet visszavonni.
(2) Az (1) bekezdéssel összhangban történő visszavonást követően a kérelmező ugyanolyan helyzetbe kerül, mint amilyenben a támogatási kérelemnek, vagy a kérelem szóban forgó részének benyújtása előtt volt.
III. CÍM
ELLENŐRZÉSEK
I. FEJEZET
KÖZÖS SZABÁLYOK
23. cikk
Általános elvek
(1) Az e rendelet által előírt adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket olyan módon kell elvégezni, hogy biztosítsák a támogatás nyújtására vonatkozó feltételeknek, valamint a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak való megfelelés hatékony ellenőrzését.
(2) Az érintett támogatási kérelmet elutasítják, ha a mezőgazdasági termelő vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés lefolytatását.
23a. cikk
(1) A helyszíni ellenőrzések előre bejelenthetők, feltéve hogy ez nem veszélyezteti az ellenőrzés célját. A bejelentés megtételét szigorúan az ellenőrzést megelőző szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a 14 napot.
Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzéseknél azonban az első albekezdésben említett bejelentés - a kellően indokolt esetek kivételével - legfeljebb 48 órával az ellenőrzés előtt tehető meg. Ezenkívül, amennyiben a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogi aktusokra és előírásokra vonatkozó szabályozás úgy rendelkezik, hogy a helyszíni ellenőrzéseket bejelentés nélkül kell elvégezni, e szabályok a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő helyszíni ellenőrzésekre is alkalmazandók.
(2) Adott esetben az e rendeletben említett helyszíni ellenőrzéseket és bármely más, a közösségi szabályokban előírt ellenőrzéseket egyszerre kell végrehajtani.
II. FEJEZET
TÁMOGATHATÓSÁGI FELTÉTELEKKEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSEK
I. szakasz
Adminisztratív ellenőrzések
24. cikk
Keresztellenőrzések
(1) Az 1782/2003/EK rendelet 23. cikkében említett adminisztratív ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük a szabálytalanságok - különösen számítógép segítségével végzett automatikus - feltárását, beleértve az alábbi keresztellenőrzéseket is:
a) a bejelentett támogatási jogosultságokra, illetve bejelentett mezőgazdasági parcellákra vonatkozó keresztellenőrzések abból a célból, hogy elkerülhető legyen ugyanazon támogatás jogosulatlan többszörös odaítélése ugyanarra a naptári vagy gazdasági évre, és megelőzhető legyen az 1782/2003/EK rendelet I. és V. mellékletében felsorolt területalapú támogatások keretében odaítélt támogatások bármiféle jogosulatlan felhalmozása;
b) a támogatási jogosultságokra vonatkozó keresztellenőrzések a jogosultságok meglétének és támogathatóságának ellenőrzése céljából;
c) az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és a mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerében található referenciaparcellák közötti keresztellenőrzés a területek mint olyanok támogathatóságának ellenőrzése céljából;
d) a támogatási jogosultságok és a bejelentett terület közötti keresztellenőrzés annak ellenőrzésére, hogy a jogosultságokhoz rendelkezésre áll-e a 73/2009/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, megegyező számú támogatható hektár;
e) a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis segítségével végzett keresztellenőrzés a támogathatóság ellenőrzése, és ugyanazon támogatás ugyanazon naptári év tekintetében történő jogosulatlan többszörös odaítélése elkerülése érdekében;
f) amennyiben igazoló okmányokat, szerződéseket, termesztési nyilatkozatokat vagy az 1973/2004/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatokat kell benyújtani, adott esetben az egységes kérelemben, illetve az igazoló okmányokban, a szerződésekben, a termesztési nyilatkozatokban vagy az 1973/2004/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatokban bejelentett mezőgazdasági parcellák közötti keresztellenőrzés a terület támogathatóságának ellenőrzésére;
g) az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák, valamint azon parcellák közötti keresztellenőrzés, amelyeket hatósági vizsgálatnak vetettek alá, és a vetőmagágazatban nyújtott támogatásra és a finanszírozásra vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1972. augusztus 2-i 1674/72/EGK tanácsi rendelet ( 24 ) 1. cikkének (1) bekezdésében említett követelményeknek megfelelőnek találtak;
h) a 15a. cikk szerint a termelői csoportok által bejelentett mezőgazdasági parcellák és a 14. cikk (1) bekezdése második albekezdése szerint a termelői csoport tagjai által bejelentett megfelelő parcellák között, illetve a mezőgazdasági parcellák támogatásra való jogosultsága igazolásának azonosítási rendszerében foglaltak szerint a referenciaparcellák között;
i) az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és az 1782/2003/EK rendelet 110b. cikkével összhangban a tagállam által gyapottermesztésre engedélyezett parcellák között;
j) az egységes kérelemben a mezőgazdasági termelők elismert ágazati szervezetben való tagságra vonatkozó nyilatkozata, az e rendelet 13. cikke (10) bekezdésének b) pontja alatti információk, valamint az érintett elismert ágazati szervezetek által továbbított információk között, az 1782/2003/EK rendelet 110f. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnövelésre való jogosultság ellenőrzésére;
k) az 1782/2003/EK rendelet 110r. cikkében említett szállítási szerződésben megadott információ és a cukorgyártó által a szállításokról szolgáltatott információ közötti keresztellenőrzés.
(2) A szabálytalanságokra utaló jeleket, amelyeket a keresztellenőrzések által feltártak, valamely más megfelelő igazgatási eljárás segítségével, adott esetben helyszíni ellenőrzéssel kell nyomon követni.
Abban az esetben, ha egy referenciaparcellára két vagy több mezőgazdasági termelő nyújtott be támogatási kérelmet ugyanazon támogatási rendszer keretében, és abban az esetben, ha a bejelentett összterület a 30. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott tűréshatáron belüli különbséggel meghaladja a mezőgazdasági területet, a tagállamok rendelkezhetnek az érintett területek arányos csökkentéséről. Ekkor az érintett mezőgazdasági termelők fellebbezhetnek a támogatás csökkentéséről szóló határozat ellen, azzal az indokkal, hogy bármely más érintett termelő az ő kárukra az említett tűréshatáron túl a ténylegesnél nagyobb területet jelentett be.
II. szakasz
Helyszíni ellenőrzések
I. alszakasz
Közös rendelkezések
26. cikk
Az ellenőrzések aránya
(1) Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések teljes számának az egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igénylő mezőgazdasági termelők legalább 5 %-ára ki kell terjednie.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a helyszíni ellenőrzések az 1782/2003/EK rendelet III., IV. és IVa. címében előírt minden egyes egyéb területalapú támogatási rendszer keretében igénylést benyújtó mezőgazdasági termelők legalább 3 %-ára kiterjedjenek.
(2) Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések összes számának továbbá legalább a következőkre kell kiterjednie:
a) az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkében említettek szerint kendertermelésre bejelentett területek 30 vagy 20 %-os minimális ellenőrzési aránya.
Amennyiben valamely tagállam már bevezetett egy rendszert az ilyen jellegű termelés előzetes jóváhagyására, és a Bizottságot már e rendelet hatálybalépését megelőzően értesítette az e rendszerhez kapcsolódó részletes szabályokról és feltételekről, a Bizottságot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell e részletes szabályok és feltételek módosításairól;
b) a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszer keretében a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők 5 %-a. Azonban, ha a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis a biztonság és alkalmazás tekintetében nem rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal, az arányt 10 %-ra kell növelni. Ezeknek a helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük támogatási rendszerekként azoknak az állatoknak legalább az 5 %-ára, amelyekre támogatást kértek;
c) a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszer keretében támogatást kérelmező összes mezőgazdasági termelő 5 %-a, függetlenül attól, hogy a támogatási kérelmeket az egységes kérelem részeként vagy önállóan adták-e be; a vonatkozó helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a támogatási kérelem által érintett összes állat legalább 5 %-ára is; ha azonban a juh-, illetve a kecskefélékre vonatkozó, a 21/2004/EK rendelet 8. cikkében előírt számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében nem rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal, az ellenőrzött mezőgazdasági termelők arányát 10 %-ra kell növelni;
d) a tejtámogatást és/vagy kiegészítő támogatásokat kérelmező tejtermelők 2 %-a;
e) az összes olyan mezőgazdasági termelő 3 %-a, akinek mezőgazdasági parcelláit valamely, komlóra vonatkozó támogatást kérelmező termelői csoport jelenti be a 15a. cikk szerint;
f) az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10a. fejezetében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás iránti kérelmek tekintetében a szóban forgó rendelet 110d. cikkével összhangban elismert azon ágazati szervezetek 20 %-a, amelyekben való tagságukat a mezőgazdasági termelők az egységes kérelmükben jelentik be;
g) az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10c. fejezetében előírt, dohányra vonatkozó támogatás iránti kérelmek tekintetében az elsődleges feldolgozás és a piaci előkészítés során végzett ellenőrzések esetében az elsődleges feldolgozók 5 %-a;
h) az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezetében előírt cukorrépa- és cukornádtermelők támogatása iránti kérelmek tekintetében, a cukorgyártóknál végzett, a szóban forgó rendelet 110r. cikkével összhangban szállított cukorrépából és cukornádból nyert kvótacukor-mennyiséggel kapcsolatos ellenőrzések vonatkozásában az érintett gyártóknak szállító kérelmezők legalább 5 %-a.
(3) Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott támogatási rendszerrel, egy régióval vagy egy régió egy részével összefüggésben jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az illetékes hatóság az adott évben megfelelő mértékben növeli a helyszíni ellenőrzések számát, valamint a következő évben ellenőrizendő mezőgazdasági termelők százalékos arányát is.
(4) Amennyiben az előírásoknak megfelelően a helyszíni ellenőrzés egyes elemeit egy mintán kell végrehajtani, a mintának biztosítania kell az ellenőrzés megbízhatóságát és reprezentatív voltát. A tagállamok megállapítják a minta kiválasztásának szempontjait. Ha a mintán elvégzett ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, a minta terjedelmét és hatókörét megfelelő mértékben bővíteni kell.
27. cikk
Az ellenőrzési minta kiválasztása
(1) Az e rendelet szerinti helyszíni ellenőrzések ellenőrzési mintáit az illetékes hatóság kockázatelemzés és a benyújtott támogatási kérelmek reprezentativitása alapján választja ki. A kockázatelemzés hatékonyságát évente értékelni, tényezőit pedig frissíteni kell, a következőképpen:
a) meghatározva minden egyes kockázati tényező relevanciáját;
b) összevetve a kockázatok alapján, illetve a második albekezdésben említett, véletlenszerűen kiválasztott minta eredményeit;
c) figyelembe véve az adott tagállam sajátos helyzetét.
A reprezentativitás biztosítása érdekében a tagállamok a 26. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt, helyszíni ellenőrzésre kijelölt mezőgazdasági termelők minimális számának 20-25 %-át a véletlenszerűen választják ki.
Azonban ha a helyszíni ellenőrzések alá vonandó mezőgazdasági termelők száma meghaladja a 26. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt, helyszíni ellenőrzés alá vonandó mezőgazdasági termelők legkisebb számát, a kiegészítő mintában a véletlenszerűen kiválasztott mezőgazdasági termelők száma nem haladhatja meg a 25 %-ot.
(3) Az illetékes hatóság feljegyzéseket vezet a helyszíni ellenőrzésre való kiválasztás okairól. A helyszíni ellenőrzést végző ellenőrt a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt arról megfelelő módon tájékoztatni kell.
(4) Az ellenőrzési minta egy részét adott esetben már a szóban forgó kérelmezési időszak lejárta előtt ki lehet választani a rendelkezésre álló információk alapján. Amint valamennyi vonatkozó kérelem rendelkezésre áll, ki kell egészíteni az ideiglenesen meghatározott mintát.
28. cikk
Ellenőrzési jelentés
(1) Az e szakasz szerinti minden helyszíni ellenőrzésről ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek felülvizsgálatát. A jelentésben különösen az alábbiakat kell feltüntetni:
a) az ellenőrzött támogatási rendszerek és kérelmek;
b) a jelen lévő személyek;
c) az ellenőrzött mezőgazdasági parcellák, a lemért mezőgazdasági parcellák - adott esetben beleértve a parcellán belüli olajfák számát és elhelyezkedésüket -, a mérések eredményei lemért mezőgazdasági parcellánként, valamint az alkalmazott mérési módszerek;
d) a helyszínen talált állatok száma és fajtája, valamint - adott esetben - a füljelző-számok, a szarvasmarhafélékre és/vagy a juh- és a kecskefélékre vonatkozó nyilvántartás és számítógépes adatbázis bejegyzései és bármilyen ellenőrzött igazoló okmány, az ellenőrzések eredményei, továbbá - adott esetben - az egyes állatokkal és/vagy azok azonosítási kódjával kapcsolatos különleges észrevételek;
e) az a tény, hogy a mezőgazdasági termelő kapott-e értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, ez mennyi idővel előzte meg az ellenőrzést;
f) az egyes támogatási rendszerek tekintetében végrehajtandó esetleges különleges ellenőrzési intézkedések;
g) bármely további elvégzett ellenőrző intézkedés.
(2) A mezőgazdasági termelőnek az ellenőrzésen való jelenlétét tanúsítandó, lehetőséget biztosítanak a jelentés aláírására és észrevételei feltüntetésére. Ha szabálytalanságokat találnak, a mezőgazdasági termelő az ellenőrzési jelentésből másolatot kap.
Amennyiben a helyszíni ellenőrzést a 32. cikkel összhangban távérzékelés segítségével hajtják végre, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy ha a távérzékeléssel elvégzett ellenőrzés során nem találtak szabálytalanságot, nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelőnek vagy képviselőjének az ellenőrzési jelentés aláírását. Ha az ilyen ellenőrzések során szabálytalanságokra derül fény, lehetőséget biztosítanak a jelentés aláírására, mielőtt az illetékes hatóság az eredmények alapján levonja a következtetéseket az esetleges támogatáscsökkentés vagy a támogatásból való kizárás tekintetében.
II. alszakasz
Az egységes kérelmek helyszíni ellenőrzései a területalapú támogatási rendszerek tekintetében
29. cikk
A helyszíni ellenőrzések elemei
A helyszíni ellenőrzések kiterjednek minden olyan mezőgazdasági parcellára, amelyre az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek keretében támogatást igényeltek, kivéve a szóban forgó rendelet 99. cikkével összhangban lévő, vetőmagra vonatkozó támogatás iránt benyújtott kérelmekhez kapcsolódó parcellákat. A helyszíni ellenőrzés részeként ténylegesen kijelölt területet azonban korlátozni lehet egy, az 1782/2003/EK rendelet III., IV. és IVa. címében meghatározott támogatási rendszerek keretében benyújtott kérelmek által érintett mezőgazdasági parcellák legalább 50 %-ára kiterjedő mintára, feltéve hogy az adott minta az ellenőrzött terület és az igényelt támogatás tekintetében egyaránt garantálja az ellenőrzés megbízhatóságát és reprezentatív voltát. Amennyiben e minta vizsgálata szabálytalanságokat tár fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellák mintájának elemszámát növelni kell.
A tagállamok alkalmazhatnak távérzékelési technikákat, illetve globális navigációs műholdrendszereket is.
30. cikk
A terület meghatározása
(1) A mezőgazdasági parcellák területének mérésére olyan eszközt kell alkalmazni, amely bizonyítottan képes a közösségi szinten meghatározott hatályos műszaki szabvány által megkívánttal legalább egyenértékű minőségű mérést biztosítani.
A mezőgazdasági parcella kerületére alkalmazott legfeljebb 1,5 méteres pufferzóna alapján mérési tűréshatárt kell megállapítani. Az egyes mezőgazdasági parcellák tekintetében a maximális tűréshatár abszolút értékben nem haladhatja meg az 1,0 hektárt.
A második albekezdésben előírt tűréshatár nem alkalmazható azokra az olajbogyótermő parcellákra, amelyek területét az 1973/2004/EK rendelet XXIV. mellékletének 2. és 3. pontjával összhangban, olajbogyó-FIR-hektárban adják meg.
(2) A mezőgazdasági parcella teljes területét számításba lehet venni, feltéve hogy azt az érintett tagállam vagy régió szokásos szabályai szerint teljes mértékben hasznosítják. Egyéb esetekben a ténylegesen hasznosított területet kell számításba venni.
Azokban a régiókban, ahol bizonyos tereptárgyak, különösen sövények, vizesárkok és falak a helyes mezőgazdasági termelési vagy hasznosítási gyakorlatnak hagyományosan részét képezik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezek területe is beszámítható a teljes hasznosított területbe, ha ezek nem haladják meg a tagállamok által meghatározandó teljes szélességet. A meghatározott szélességnek meg kell felelnie az adott régióban szokásosnak, és az nem haladhatja meg a 2 métert.
A tagállamok a Bizottság előzetes értesítését követően 2 méternél nagyobb szélességet is engedélyezhetnek, ha a szóban forgó szántóterületeket figyelembe vették az érintett régiók terméshozamainak rögzítésekor.
(3) A (2) bekezdés rendelkezésein felül az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett tereptárgyakat, valamint azokat, amelyek a szóban forgó rendelet 5. cikkében és IV. mellékletében meghatározottak szerint a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot részét képezhetik, bele kell számítani a mezőgazdasági parcella összterületébe.
(4) A mezőgazdasági parcellák támogathatóságát bármilyen alkalmas módon ellenőrizni kell. Ebből a célból, amennyiben szükséges, kiegészítő bizonyítékot kell kérni
31. cikk
A vetőmagra vonatkozó támogatások iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések elemei
Az 1782/2003/EK rendelet 99. cikke szerinti vetőmagra vonatkozó támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:
a) a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő szintjén végzett ellenőrzések:
i. minden parcella, az egyes bejelentett parcellákon elvetett vetőmagok fajának és fajtacsoportjának ellenőrzése céljából;
ii. dokumentumok, a támogatás alapját képező vetőmag legalább első rendeltetési helyének ellenőrzése céljából;
iii. a tagállamok által annak biztosítására szükségesnek ítélt ellenőrzések, hogy a támogatást nem minősítés nélküli vagy harmadik országból származó vetőmagra fizetik ki;
b) ha a vetőmag első rendeltetési helye nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás, kiegészítő ellenőrzéseket kell végezni ez utóbbiak telephelyén annak biztosítására, hogy:
i. a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás a termesztési szerződéssel összhangban ténylegesen megvásárolta és kifizette a vetőmagot;
ii. a vetőmag kifizetése szerepel a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás pénzügyi könyveiben;
iii. a vetőmagot ténylegesen forgalomba hozták vetés céljára. A forgalomba hozatal a vetőmag rendelkezésre tartását, készleten tartását, értékesítés céljából történő közszemlére tételét, megvételre történő felajánlását, másik személy részére történő eladását vagy leszállítását jelenti. E célból a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás készletein és pénzügyi könyvein fizikai és iratellenőrzéseket kell végrehajtani;
c) adott esetben, a végfelhasználók szintjén végzett ellenőrzések.
31a. cikk
Elismert ágazati szervezetek helyszíni ellenőrzése
A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatások iránti kérelmek keretében az elismert ágazati szervezeteknél végzett helyszíni ellenőrzések során meg kell vizsgálni a szóban forgó szervezetek jóváhagyási kritériumainak teljesülését és a tagok jegyzékét.
31b. cikk
A cukorgyártóknál végzett helyszíni ellenőrzések
Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezetében előírt cukorrépa- és cukornádtermelőknek nyújtandó cukorrépa-támogatás iránti kérelmek keretében a helyszíni ellenőrzések során meg kell vizsgálni a következőket:
a) a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott szállítási szerződésekben szereplő információkat;
b) az illetékes hatóságnak a szállításokról szolgáltatott információk valódiságát;
c) a szállításokhoz használt mérleg hitelesítését;
d) a szállított cukorrépa és nádcukor szukrózarányának megállapítása érdekében végzett hatósági laboratóriumi elemzések eredményeit.
32. cikk
Távérzékelés
(1) Amennyiben valamely tagállam él a helyszíni ellenőrzések távérzékelés útján történő végrehajtásának a 29. cikk második bekezdésében biztosított lehetőségével, a következők szerint kell eljárnia:
a) a növénytakaró felismerése és a terület lemérése érdekében minden ellenőrizendő mezőgazdasági parcella tekintetében kérelmenként elvégzi a műholdas képek vagy a légi felvételek kiértékelését;
b) helyszíni fizikai vizsgálatokat végez az összes olyan mezőgazdasági parcellán, amely esetében a felvételek kiértékelése nem nyújt kielégítő bizonyítékot az illetékes hatóság számára a nyilatkozat pontosságát illetően.
(2) A 26. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő ellenőrzéseket a hagyományos helyszíni ellenőrzés módszerével kell végrehajtani, ha a folyamatban lévő évben azokat távérzékeléssel már nem lehet elvégezni.
33. cikk
1. Azon kenderfajták jogosultak közvetlen támogatásra, amelyek szerepelnek a támogatás tárgyévének március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK irányelv 17. cikkével összhangban közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében, a Finola és Tiborszállási fajták kivételével.
2. A tagállamok által az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tetrahidrokannabinol (a továbbiakban: THC) -tartalomnak a termesztett növényekben való meghatározására alkalmazandó rendszer az e rendelet I. mellékletében megállapított rendszer.
3. A THC-re vonatkozó eredmények nyilvántartását a tagállam illetékes hatósága vezeti. E nyilvántartás tartalmazza legalább a következőket: minden fajta esetében az egyes minták THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések.
Amennyiben azonban bármely minta THC-tartalma meghaladja az 1782/2003/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésében meghatározott értéket, az érintett tagállam legkésőbb a szóban forgó gazdasági év november 15-ig jelentést küld a Bizottságnak a kérdéses fajta valamennyi THC-eredményét illetően. E jelentésnek tartalmaznia kell a következőket: minden egyes minta THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések.
4. Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma meghaladja az 1782/2003/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a szóban forgó fajta esetében a következő gazdasági évben alkalmazzák az ezen rendelet I. mellékletében meghatározott B. eljárást. Ez az eljárás a következő gazdasági évek folyamán alkalmazandó, kivéve amennyiben a szóban forgó fajta összes elemzési eredménye az 1782/2003/EK rendeletben megállapított THC-tartalom értéke alatt van.
Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma a második évben is meghaladja az 1782/2003/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a 2002/53/EK tanácsi irányelv 18. cikkével összhangban engedélyt kérnek e fajta forgalmazásának megtiltására. Ezen kérvényt legkésőbb a szóban forgó gazdasági év november 15-ig kell a Bizottság részére megküldeni. A kérvény tárgyát képező fajta a következő évtől az érintett tagállamban nem jogosult közvetlen támogatásra.
5. A kendernövényeket a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell termeszteni a virágzás végét követően legalább 10 napon át, annak érdekében, hogy a (2), (3) és (4) bekezdésben megfogalmazott ellenőrzéseket el lehessen végezni.
Azonban a tagállamok engedélyezhetik a kender virágzás kezdete utáni, de még a virágzás végét követő 10 napos időszak vége előtti betakarítását, amennyiben a felügyelők jelzik, hogy az egyes földdaraboknak melyik reprezentatív részét kell a virágzás végét követő legalább 10 napon keresztül tovább termeszteni a vizsgálat céljaira, az I. mellékletben megfogalmazott módszerrel összhangban.
IIa. alszakasz
Elismert termelői csoportok komlóra vonatkozó támogatási kérelmeinek helyszíni ellenőrzése
33a. cikk
A helyszíni ellenőrzések elemei
A 26. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett helyszíni ellenőrzéseket a 29. cikkben, a 30. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdésében, a 30. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (4) bekezdésében és a 32. cikkben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell végrehajtani.
A helyszíni ellenőrzések igazolják azt, hogy az 1973/2004/EK rendelet 171. cikkében foglalt feltételeket betartják.
IIb. alszakasz
A dohányra vonatkozó támogatás iránti kérelmekhez kapcsolódó helyszíni ellenőrzések
33b. cikk
A leszállítások ellenőrzése
(1) Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10c. fejezetében előírt, dohányra vonatkozó támogatás iránti kérelmek esetében valamennyi leszállítást ellenőrizni kell. Minden egyes leszállítást az illetékes hatóságnak kell engedélyeznie, amelyet előzetesen tájékoztatni kell annak érdekében, hogy meg tudja határozni a leszállítás napját. Az ellenőrzés során az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell a leszállítás előzetes engedélyezését.
(2) Ha a leszállítás jóváhagyott felvásárlóközpontban történik, amint azt az 1973/2004/EK rendelet 171ck. cikkének (2) bekezdése meghatározza, akkor a feldolgozatlan dohány ellenőrzés után csak a feldolgozóüzembe történő átszállítás céljából hagyhatja el a felvásárlóközpontot. Az ellenőrzéseket követően a dohányt külön mennyiségekben kell kiszerelni.
E mennyiségeknek a feldolgozóüzembe történő átszállítását írásban engedélyezi az illetékes hatóság, amelynek előzetes tájékoztatást kell adni annak érdekében, hogy pontosan meg tudja határozni az alkalmazott szállítóeszközt, az útvonalat, az indulás és az érkezés időpontját, illetve az egyes esetekben szállított dohány mennyiségét.
(3) Amikor a dohány megérkezik a feldolgozóüzembe, az illetékes ellenőrző hatóságnak - különösen a dohány lemérésével - ellenőriznie kell, hogy a felvásárlóközpontokban ellenőrzött mennyiségek megfelelnek-e a ténylegesen leszállított mennyiségeknek.
Az illetékes hatóság meghatározhatja a műveletek ellenőrzése céljából általa szükségesnek tartott különleges feltételeket.
33c. cikk
Felügyelet alá helyezés és ellenőrzések az elsődleges feldolgozás és a piaci előkészítés során
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nyersdohány a mezőgazdasági termelőtől az elsődleges feldolgozást végző vállalkozáshoz történő leszállításakor felügyelet alá kerüljön.
A felügyelet alá helyezés biztosítja, hogy a nyersdohány ne legyen felszabadítható az elsődleges feldolgozási és piaci előkészítési műveletek elvégzése előtt, és a nyersdohányt egynél többször le lehessen ellenőrzés alá vetni.
(2) A dohánynak az elsődleges feldolgozás és piaci előkészítés során végzett ellenőrzése az 1973/2004/EK rendelet 171cb. cikkével való megfelelést hivatott megvizsgálni, különösen az ellenőrzött vállalkozásokba leszállított nyersdohány mennyiségének tekintetében, különbséget téve a Közösségben termesztett nyersdohány és a harmadik országokból származó vagy onnan érkező nyersdohány között. E célból az ellenőrzések a következőkre terjednek ki:
a) a feldolgozóvállalkozás készleteinek ellenőrzése;
b) ellenőrzések arra az esetre, amikor a dohány - az elsődleges feldolgozást és a piaci előkészítést követően - elhagyja azt a helyet, ahol felügyelet alá helyezték;
c) a tagállamok által szükségesnek ítélt valamennyi további ellenőrző intézkedés, különösen annak biztosítására, hogy ne fizessenek ki jövedelemtámogatást harmadik országokból származó vagy onnan érkező nyersdohányra.
(3) Az e cikk szerinti ellenőrzéseket a nyersdohány feldolgozásának helyén kell végezni. A tagállam által meghatározandó határidőn belül az érintett vállalkozásoknak illetékes hatóságaikat írásban kell értesíteniük a feldolgozás helyszíneiről. E célból a tagállamok pontosíthatják, hogy az elsődleges feldolgozást végző vállalkozásoknak milyen információkat kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságok számára.
(4) Az e cikk szerinti ellenőrzéseknek minden esetben váratlannak kell lenniük.
III. alszakasz
Az állatállomány-alapú támogatások iránti kérelmek helyszíni ellenőrzése
34. cikk
A helyszíni ellenőrzések időzítése
(1) Az 1782/2003/EK rendelet 123. cikkének (6) bekezdése és 130. cikke által előírtaktól eltérő támogatási rendszerek esetében a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának utolsó mondatában előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának legalább 60 %-át a szóban forgó támogatási rendszer birtokon tartási időszaka alatt kell végrehajtani. A helyszíni ellenőrzések fennmaradó részét a szóban forgó támogatási rendszerek legalább egyikének birtokon tartási időszaka alatt.
Azonban amennyiben valamely tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 68. cikkében meghatározott lehetőséggel, a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának utolsó mondatában előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányát teljes mértékben a szóban forgó támogatási rendszer birtokon tartási időszaka alatt kell végrehajtani.
(2) A 26 cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának legalább 50 %-át a birtokon tartási időszak alatt kell végrehajtani. Azonban az előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának 100 %-át a birtokon tartási időszak alatt kell végrehajtani azokban a tagállamokban, ahol a 21/2004/EK rendelet alapján létrehozott, a juh- és kecskefélékre vonatkozó rendszert, különösen az állatok azonosítása és a nyilvántartás megfelelő vezetése tekintetében nem vezették be, és nem alkalmazzák teljes mértékben.
35. cikk
A helyszíni ellenőrzés elemei
(1) A helyszíni ellenőrzéseknek kiterjednek a teljes állatállományra, amelyre az ellenőrizendő támogatási rendszerek keretében támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, és a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek esetében a támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélékre is.
(2) A helyszíni ellenőrzések különösen a következőkből állnak:
a) annak ellenőrzése, hogy a támogatási kérelem által érintett, birtokon tartott állatok száma, illetve a támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélék száma megegyezik-e a nyilvántartásba bejegyzett számmal, illetve a szarvasmarhafélék esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis felé bejelentett számmal;
b) a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerekkel kapcsolatban:
- a nyilvántartás bejegyzéseinek és a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis felé tett bejelentések helytállóságának ellenőrzése az igazoló okmányokból vett minta alapján, például a vásárlást igazoló és értékesítési számlák, vágási bizonylatok, állat-egészségügyi bizonyítványok és adott esetben marhalevelek segítségével, azokkal az állatokkal kapcsolatban, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző 6 hónapban támogatási kérelmet nyújtottak be; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra,
- annak ellenőrzése minta alapján, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt információk megfelelnek a nyilvántartásban szereplő információknak azon állatok tekintetében, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző 6 hónapban támogatási kérelmet nyújtottak be; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra,
- annak ellenőrzése, hogy minden, a mezőgazdasági üzemben lévő, és még a birtokon tartási kötelezettség alá eső állat megfelel a kért támogatás követelményeine,
- annak ellenőrzése, hogy a mezőgazdasági üzemben lévő összes szarvasmarhát füljelzőkkel jelölték meg, és adott esetben marhalevéllel látták el, továbbá bejegyezték a nyilvántartásba, és bejelentették a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba.
A b) pont negyedik francia bekezdésében említett ellenőrzéseket egyedileg kell elvégezni minden egyes, még a birtokon tartási kötelezettség alatt tartott hímivarú szarvasmarha esetében, amelyekre különleges szarvasmarha-támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, az 1782/2003/EK rendelet 123. cikkének (6) bekezdésével összhangban benyújtott kérelmek kivételével. Minden egyéb esetben a marhalevelekbe, a nyilvántartásba és az adatbázisba tett bejegyzések helytállóságának ellenőrzését el lehet végezni minta alapján;
c) a juh- és a kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszerrel kapcsolatban:
- a nyilvántartás alapján annak ellenőrzése, hogy az összes állatot, amelyre kérelmet nyújtottak be, a birtokontartási időszak egésze folyamán a gazdaságban tartották,
- a nyilvántartásban szereplő, a helyszíni ellenőrzés időpontját megelőző hat hónapban tett bejegyzések helytállóságának ellenőrzése igazoló okmányokból vett minta alapján, például a helyszíni ellenőrzés időpontját megelőző hat hónapra kiterjedő, vásárlást igazoló és értékesítési számlák, valamint állat-egészségügyi bizonyítványok segítségével; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra.
36. cikk
Ellenőrző intézkedések a vágóhídi helyszíni ellenőrzések tekintetében
(1) Az 1782/2003/EK rendelet 123. cikkének (6) bekezdésében előírt különleges szarvasmarha-támogatást és az említett rendelet 130. cikkében meghatározott vágási támogatást illetően, valamint azokban az esetekben, amikor a tagállam él a szóban forgó rendelet 68. cikkében meghatározott lehetőségekkel, a vágóhidakon helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Ebben az esetben a tagállamok helyszíni ellenőrzéseket végeznek:
a) az összes vágóhíd legalább 30 %-án, kockázatelemzés alapján kiválasztva, amely esetben az ellenőrzést az érintett vágóhídon a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban levágott összes szarvasmarhafélék 5 %-át kitevő mintán kell elvégezni; vagy
b) azoknak a vágóhidaknak legalább 20 %-án, amelyeket előzetesen a tagállamok által meghatározandó különleges megbízhatósági szempontok szerint jóváhagytak, és amelyeket kockázatelemzés alapján választottak ki, amely esetben az ellenőrzést az érintett vágóhídon a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban levágott összes szarvasmarhaféle 2 %-át kitevő mintán kell elvégezni.
A vágóhidakon végzett helyszíni ellenőrzések magukban foglalják a dokumentumok utólagos átvizsgálását, a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseivel való összehasonlítást és a vágási bizonylatok vagy azokkal egyenértékű információk összesítéseinek ellenőrzését, amelyeket az 1973/2004/EK rendelet 121. cikkének (3) bekezdésével összhangban megküldtek a többi tagállamnak.
(2) A vágóhidakon végzett helyszíni ellenőrzések magukban foglalják a helyszíni ellenőrzés napján a vágási eljárások minta alapján történő fizikai ellenőrzését. Ahol szükséges, meg kell vizsgálni, hogy a mérlegelésre bocsátott hasított testek megfelelnek-e a támogatási követelményeknek.
37. cikk
Ellenőrző intézkedések a kivitel után nyújtott támogatás tekintetében
(1) Az 1782/2003/EK rendelet 130. cikkével összhangban a harmadik országokba kivitt szarvasmarhafélékre nyújtott vágási támogatás esetén, amennyiben valamely tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 68. cikkében meghatározott lehetőséggel, minden rakodási műveletet helyszíni ellenőrzésnek kell alávetni, amelyet a következők szerint kell elvégezni:
a) berakodáskor meg kell győződni arról, hogy az összes szarvasmarhát füljelzőkkel azonosították. A továbbiakban az így megvizsgált szarvasmarhafélék legalább 10 %-át egyedileg meg kell vizsgálni azonosításuk igazolása érdekében;
b) a Közösség területének elhagyásakor:
- ha a szállítóeszközt hatósági vámzárral látták el, meg kell vizsgálni ennek sértetlenségét. Ha a vámzár sértetlen, csak egy minta ellenőrzésével kell meggyőződni a rakomány szabályosságáról, ha ezzel kapcsolatban kétségek merültek fel,
- ha a szállítóeszközt nem látták el hatósági vámzárral, vagy ha a vámzár sérült, a rakodáskor egyedileg megvizsgált szarvasmarhafélék legalább 50 %-át ismét ellenőrizni kell.
(2) A marhaleveleket az 1760/2000/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének megfelelően át kell adni az illetékes hatóságnak.
(3) A kifizető ügynökség megvizsgálja a támogatási kérelmeket a kifizetési akták és egyéb rendelkezésre álló információk alapján, különös figyelmet szentelve a kivitellel kapcsolatos dokumentumoknak és az illetékes ellenőrző hatóságok észrevételeinek, továbbá megvizsgálja, hogy a marhaleveleket a (2) bekezdésnek megfelelően átadták-e.
38. cikk
A kiegészítő kifizetésekre vonatkozó különleges rendelkezések
A különleges gazdálkodási formák alkalmazása vagy különleges minőség előállítása esetén nyújtandó, az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkében előírt kiegészítő támogatásokkal, valamint a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatással kapcsolatban a tagállamok adott esetben e cím rendelkezéseit alkalmazzák. Ha az érintett támogatási rendszer szerkezete miatt ez nem megfelelő, a tagállamok olyan ellenőrzéseket biztosítanak, amelyekkel megvalósítható az e rendeletben megállapított ellenőrzési szint.
39. cikk
Az ellenőrzési jelentésre vonatkozó különleges rendelkezések
(1) Ha a tagállamok e rendelet értelmében helyszíni ellenőrzéseket végeznek az 1082/2003/EK rendelet szerinti vizsgálatokkal összefüggésben, a 28. cikkben előírt ellenőrzési jelentést az 1082/2003/EK rendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelő jelentésekkel kell kiegészíteni.
(2) Tekintettel a 36. cikk (1) bekezdésében előírt vágóhídi ellenőrzésekre, a 28. cikkben előírt ellenőrzési jelentés állhat azon ténynek a vágóhídi nyilvántartásban történő feltüntetéséből, hogy mely állatokat ellenőrizték.
Tekintettel a 36. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzésekre, a jelentésnek a helyszíni ellenőrzés napján levágott és ellenőrzött összes állatra vonatkozóan tartalmaznia kell többek között az azonosítási számokat, a hasított testek súlyát és a vágás időpontját.
(3) A 37. cikkben előírt ellenőrzések tekintetében, az ellenőrzési jelentés állhat csupán annak jelzéséből, hogy az állatokat ilyen módon ellenőrizték.
(4) Amennyiben az e rendelet alapján végzett helyszíni ellenőrzés az 1760/2000/EK rendelet I. címének rendelkezéseinek meg nem felelő eseteket tár fel, az e rendelet 28. cikkében előírt ellenőrzési jelentés másolatait késedelem nélkül meg kell küldeni az 1082/2003/EK rendelet végrehajtásáért felelős hatóságok részére.
IV. alszakasz
A tejtámogatás és a kiegészítő támogatások iránti kérelmekre vonatkozó helyszíni ellenőrzések
40. cikk
A tejtámogatás és a kiegészítő támogatások iránti kérelmekre vonatkozó helyszíni ellenőrzések
A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a támogathatósági feltételekre, különösen a mezőgazdasági termelők számviteli vagy egyéb nyilvántartásai alapján.
III. FEJEZET
A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉSRE VONATKOZÓ ELLENŐRZÉSEK
I. szakasz
Közös rendelkezések
41. cikk
Általános elvek és fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában az alábbi általános elveket és fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) Az "ismételt" meg nem felelés a 4. cikkben említett ugyanazon követelmény, előírás vagy kötelezettség három egymást követő éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve hogy a mezőgazdasági termelőt értesítették a korábbi meg nem felelésről, és adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előző meg nem felelés megszüntetésére.
b) A meg nem felelés "mértékét" különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik.
c) A meg nem felelés "súlyossága" különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját.
d) Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés "tartós"-e, különösen attól az időtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől.
42. cikk
Az illetékes ellenőrző hatóság
(1) A szakosított ellenőrző szervek felelősek a szóban forgó követelmények és előírások betartásával kapcsolatos ellenőrzések végrehajtásáért.
A kifizető ügynökség felelős az egyes esetekben az e rendelet IV. címének II. fejezetével összhangban a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás megállapításáért.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az összes vagy egyes követelmények, előírások, jogi aktusok vagy kölcsönös megfeleltetési területek ellenőrzését a kifizető ügynökség végezze, feltéve hogy a tagállam garantálja, hogy az ellenőrzések hatékonysága eléri legalább azt a szintet, amely a szakosított ellenőrző szerv által végzett ellenőrzéseknél tapasztalható.
II. szakasz
Adminisztratív ellenőrzések
43. cikk
Adminisztratív ellenőrzések
A szóban forgó követelményektől, előírásoktól, jogi aktusoktól és kölcsönös megfeleltetési területektől függően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, különösen, ha azok elő vannak írva a vonatkozó követelményre, előírásra, jogi aktusra vagy kölcsönös megfeleltetési területre alkalmazandó ellenőrzési rendszerben.
III. szakasz
Helyszíni ellenőrzések
44. cikk
Az ellenőrzések minimális aránya
(1) Az illetékes ellenőrző hatóság - a hatáskörébe tartozó követelmények és előírások tekintetében - az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontja szerinti és az adott ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozó, közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási rendszerek keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők legalább 1 %-ára kiterjedő ellenőrzéseket végez. Az illetékes ellenőrző hatóság - a hatáskörébe tartozó követelmények és előírások tekintetében - az érintett naptári évben a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alatt álló és az adott illetékes ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági termelők legalább 1 %-ára kiterjedő ellenőrzéseket végez.
Az első albekezdésben említett minimális ellenőrzési arány megvalósítható minden egyes illetékes ellenőrző hatóság szintjén, illetve egy-egy jogi aktus vagy előírás, illetve ezek csoportjai szintjén. Azokban az esetekben azonban, amikor az ellenőrzéseket a 42. cikkben előírtakkal ellentétben nem a kifizető ügynökségek hajtják végre, az ellenőrzések minimális aránya az egyes kifizető ügynökségek szintjén is elérhető.
Amennyiben a jogi aktusra és előírásokra alkalmazandó jogszabályok már meghatároztak minimális ellenőrzési arányt, az első albekezdésben említett arány helyett az adott arányt kell alkalmazni. Másik lehetőségként a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a jogi aktusokra és előírásokra alkalmazandó szabályozás alapján - az első albekezdésben említett mintán kívül - végzett helyszíni ellenőrzések során feltárt meg nem felelés minden esetét be kell jelenteni a vonatkozó jogi aktus vagy előírás alkalmazásáért felelős illetékes ellenőrző hatóságnak, amely azt figyelemmel követi. E cím rendelkezései alkalmazandók.
(1a) Az ellenőrzések e cikk (1) bekezdésében említett minimális arányának megállapításakor az 1782/2003/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében, illetve 7. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt intézkedéseket figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott jogi aktus vagy előírás esetében jelentős mértékű meg nem felelést fednek fel, a következő ellenőrzési időszakban az elvégzendő helyszíni ellenőrzések számát növelni kell.
45. cikk
Az ellenőrzési minta kiválasztása
(1) A megfelelés hiányával összefüggésben bármilyen egyéb módon az illetékes ellenőrző hatóság tudomására hozott esetek kivizsgálására végzett ellenőrzések sérelme nélkül, a 44. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági üzemek minden egyes mintájának kiválasztását adott esetben az alkalmazandó jogszabályok szerinti kockázatelemzésre, illetve a követelményeknek vagy előírásoknak megfelelő kockázatelemzésre kell alapozni. A szóban forgó kockázatelemzés végrehajtható egy adott mezőgazdasági üzem szintjén, a mezőgazdasági üzemek vagy földrajzi övezetek kategóriáinak szintjén, vagy - e cikk (3) bekezdése második albekezdésének b) pontja esetében - a vállalkozások szintjén.
A kockázatelemzés figyelembe veheti az alábbiak egyik vagy mindkét elemét:
a) a mezőgazdasági termelőnek az 1782/2003/EK rendelet 13. és 14. cikkében előírt mezőgazdasági tanácsadó rendszerben való részvételét;
b) a mezőgazdasági termelőnek a tanúsítási rendszerben való részvételét, amennyiben a szóban forgó rendszer az érintett követelmények vagy előírások szempontjából releváns.
A 44. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállam dönthet úgy, hogy a közvetlen kifizetésben részesülő, illetve a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelőket ugyanazon kockázatelemzés alapján választja ki.
(1a) A reprezentativitás biztosítására a 44. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt, helyszíni ellenőrzésre kijelölt mezőgazdasági termelők számának 20-25 %-át véletlenszerűen kell kiválasztani.
Amennyiben azonban a helyszíni ellenőrzéseknek alávetendő mezőgazdasági termelők száma meghaladja a 44. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt, helyszíni ellenőrzés tárgyát képező mezőgazdasági termelők minimális számát, a kiegészítő mintában a véletlenszerűen kiválasztott mezőgazdasági termelők száma nem haladhatja meg a 25 %-ot.
(1b) Az ellenőrzési minta egy részét adott esetben már a szóban forgó kérelmezési időszak lejárta előtt ki lehet választani a rendelkezésre álló információk alapján. Amint valamennyi vonatkozó kérelem rendelkezésre áll, ki kell egészíteni az ideiglenesen meghatározott mintát.
(2) A 44. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági termelők mintáit azokból a mintákból kell kiválasztani, amelyeket a 26. és 27. cikknek megfelelően már kiválasztottak, és amelyekre a vonatkozó követelmények és előírások alkalmazandók. A 44. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második mondatában említett mintát azonban azok közül a mezőgazdasági termelők közül kell kiválasztani, akikre a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke az érintett naptári évben alkalmazandó.
A (2) bekezdéstől eltérve, a 44. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági termelők mintái azon mezőgazdasági termelők közül választhatók ki, akik az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontja értelmében a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási rendszerek keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, vagy akikre a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke alkalmazandó, és kötelesek betartani a vonatkozó követelményeket és előírásokat.
Ebben az esetben:
a) amennyiben a mezőgazdasági üzemek szintjén végrehajtott kockázatelemzés alapján megállapítást nyer, hogy a közvetlen támogatásban nem részesülők nagyobb kockázatot jelentenek, mint a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők, a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők helyettesíthetők közvetlen támogatásban nem részesülőkkel; az ellenőrzött mezőgazdasági termelők teljes számának azonban ebben az esetben is el kell érnie a 44. cikk (1) bekezdésben előírt ellenőrzési arányt; az ilyen helyettesítések okait megfelelően indokolni és dokumentálni kell;
b) ha hatékonyabbnak bizonyul, a kockázatelemzés a mezőgazdasági üzem szintje helyett a vállalkozások szintjén is elvégezhető, különösen vágóhidak, a kereskedők vagy a beszállítók szintjén; ebben az esetben az ily módon ellenőrzött mezőgazdasági termelők száma beszámítható a 44. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési arányba.
(4) Lehet úgy határozni, hogy a (2) és (3) bekezdésben megállapított eljárások kombinációját alkalmazzák, amennyiben ezáltal növekszik az ellenőrzési rendszer hatékonysága.
46. cikk
A követelményeknek és előírásoknak való megfelelés megállapítása
(1) Adott esetben a követelményeknek és előírásoknak való megfelelést a szóban forgó követelményre vagy előírásra alkalmazandó jogszabályban meghatározott módon állapítják meg.
(2) Egyéb esetekben a megállapítás esetlegesen az illetékes ellenőrző hatóság által meghatározott megfelelő módon történik, amely legalább a nemzeti szabályokban előírt hatósági megállapításokéval megegyező pontosságot biztosít.
(3) Adott esetben a helyszíni ellenőrzések elvégezhetők távérzékelési technológiák alkalmazásával.
47. cikk
A helyszíni ellenőrzés elemei
(1) A 44. cikkben meghatározott minta ellenőrzésének végrehajtása során az illetékes ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ilyen módon kiválasztott összes mezőgazdasági termelő ellenőrzésére sor kerüljön a hatáskörébe tartozó követelményeknek és előírásoknak való megfelelésük tekintetében.
Az első albekezdés ellenére, amennyiben az ellenőrzések minimális arányát a 44. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban elérik valamennyi jogi aktus vagy előírás, illetve a jogi aktusok vagy előírások egy csoportjának szintjén, a kiválasztott mezőgazdasági termelőket ellenőrizni kell a szóban forgó jogi aktus vagy előírás, illetve a jogi aktus és előírások adott csoportja tekintetében.
Általában valamennyi, a helyszíni ellenőrzés céljából kiválasztott mezőgazdasági termelőt akkor kell ellenőrizni, amikor a követelmények és előírások többsége - amelyek tekintetében a termelőt kiválasztották - ellenőrizhető. A tagállamoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi követelmény és előírás tekintetében megfelelő legyen az év során végzett ellenőrzések aránya.
(1a) A helyszíni ellenőrzések adott esetben a mezőgazdasági üzem valamennyi mezőgazdasági hasznosítású földterületére kiterjednek. A helyszíni ellenőrzés részeként megvalósított tényleges helyszíni vizsgálat azonban korlátozható egy olyan mintára, amely a vonatkozó követelménnyel vagy előírással érintett mezőgazdasági parcellák legalább felét képezi, feltéve hogy a követelmények vagy előírások tekintetében a szóban forgó minta megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosít. Amennyiben e minta vizsgálata a megfelelés hiányát tárja fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellaminta nagyságát növelni kell.
Továbbá, amennyiben az adott jogi aktusra vagy előírásokra alkalmazandó szabályozás előírja, a helyszíni ellenőrzések részeként elvégzett, a követelményeknek és előírásoknak való megfelelés tényleges vizsgálata korlátozódhat az ellenőrizendő elemek egy reprezentatív mintájára. A tagállamoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy az ellenőrzés minden olyan követelményre és előírásra kiterjedjen, amelyek tekintetében a megfelelés ellenőrizhető a látogatás idején.
(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket általában egyetlen ellenőrzési látogatás során hajtják végre, és azon követelményeknek és előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséből állnak, amelyek a látogatás idején ellenőrizhetők, abból a célból, hogy feltárják a szóban forgó követelményeknek és előírásoknak való esetleges meg nem felelést, és azonosítsák a további ellenőrzéseket szükségessé tevő eseteket.
(3) A mezőgazdasági üzemek szintjén végzett ellenőrzések felválthatók adminisztratív ellenőrzésekkel vagy a 45. cikk (3) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett, a vállalkozások szintjén végzett ellenőrzésekkel, feltéve hogy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek a helyszíni ellenőrzésekkel legalább azonos hatékonyságú ellenőrzést tesznek lehetővé.
(4) A helyszíni ellenőrzések végrehajtásakor a tagállamok használhatnak az egyes követelményekre és előírásokra jellemző objektív ellenőrzési mutatókat, amennyiben biztosítják, hogy a vonatkozó követelmények és előírások ellenőrzésének hatékonysága legalább megegyezik a mutatók felhasználása nélkül végzett vizsgálatok hatékonyságával.
A mutatók közvetlenül kapcsolódnak az általuk képviselt követelményekhez vagy előírásokhoz, és az adott követelmények vagy előírások ellenőrzésekor vizsgálandó valamennyi elemre kiterjednek.
(5) A 44. cikk (1) bekezdésében előírt mintához kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket a támogatási kérelmek benyújtásának naptári évében kell végrehajtani.
48. cikk
Ellenőrzési jelentés
(1) Az e fejezet szerinti összes helyszíni ellenőrzésről - függetlenül attól, hogy a szóban forgó mezőgazdasági termelőt a 45. cikkel összhangban választották ki helyszíni ellenőrzésre vagy illetékes ellenőrző hatóság számára más forrásból ismerté vált meg nem felelések nyomon követéseként - az illetékes ellenőrző hatóság ellenőrzési jelentést készít.
A jelentést az alábbi részekre kell felosztani:
a) általános rész, amely különösen az alábbi információkat tartalmazza:
i. a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott mezőgazdasági termelő;
ii. a jelen lévő személyek;
iii. azt, hogy a mezőgazdasági termelő kapott-e értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, ez mennyi idővel előzte meg az ellenőrzést;
b) az egyes jogi aktusok és előírások tekintetében végzett ellenőrzéseket külön-külön feltüntető rész, amely különösen az alábbi információkat tartalmazza:
i. a helyszíni ellenőrzés során vizsgált követelmények és előírások;
ii. a végrehajtott vizsgálatok természete és kiterjedése;
iii. az eredmények;
iv. azok a jogi aktusok és előírások, amelyek tekintetében meg nem felelés áll fenn;
c) értékelési rész, amely a nem megfelelés jelentőségét értékeli az egyes jogi aktusok és/vagy előírások tekintetében az 1782/2003/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a "súlyosság", "mérték", "tartósság" és "ismétlődő jelleg" kritériumok alapján, az alkalmazandó támogatáscsökkentés esetleges enyhítéséhez vagy súlyosításához vezető tényezők megjelölésével.
Amennyiben a szóban forgó követelményre vagy előírásra vonatkozó rendelkezések lehetővé teszik egy bizonyos tűréshatáron belül a felfedett meg nem felelés további nyomon követésétől való eltekintést, a jelentésben ezt jelezni kell. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a tagállam az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 25 ) 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban egy bizonyos időszakot tesz lehetővé a megfelelés biztosítására, vagy ha az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 26 ) alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 26-i 445/2002/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a fiatal gazdálkodók számára tesz lehetővé egy adott időszakot a minimumszabályoknak való megfelelésre.
(2) A mezőgazdasági termelőket a helyszíni ellenőrzés időpontjától számított három hónapon belül tájékoztatni kell a követelmények nem teljesítésének valamennyi feltárt esetéről.
Azon eset kivételével, ha a mezőgazdasági termelő azonnal meghozta a korrekciós intézkedéseket a követelményeknek az 1782/2003/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében megállapított nem teljesítésének orvoslására, a mezőgazdasági termelőt tájékoztatni kell arról, hogy az említett rendelkezés alapján az első albekezdésben megállapított időpontig korrekciós intézkedéseket kell hozni.
Ha egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése nyújtotta lehetőséggel, és nem alkalmaz csökkentést vagy kizárást, akkor legkésőbb a kifizetés csökkentésétől, illetve a kizárástól való eltekintésről született döntést követő egy hónapon belül az érintett mezőgazdasági termelőt tájékoztatni kell arról, hogy korrekciós intézkedéseket kell hozni.
(3) A követelményekre és előírásokra alkalmazandó jogszabályokban szereplő rendelkezések sérelme nélkül, az ellenőrzési jelentést a helyszíni ellenőrzés időpontjától számított egy hónapon belül véglegesítik. Azonban kellően indokolt esetekben ez az időszak három hónapra meghosszabbítható, különösen, ha a kémiai vagy fizikai elemzések ezt szükségessé teszik.
Amennyiben az illetékes ellenőrző hatóság nem a kifizető ügynökség, a jelentést a véglegesítését követő egy hónapon belül meg kell küldeni a kifizető ügynökség részére.
IV. CÍM
A TÁMOGATÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJA, TÁMOGATÁSCSÖKKENTÉSEK ÉS KIZÁRÁSOK
I. FEJEZET
A TÁMOGATHATÓSÁGI KRITÉRIUMOKKAL KAPCSOLATOS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSOK
I. szakasz
Egységes támogatási rendszer és egyéb területalapú támogatási rendszerek
49. cikk
Általános elvek
(1) E szakasz alkalmazásában - az esettől függően - a következő terménycsoportokat kell megkülönböztetni:
a) az egységes támogatási rendszer alkalmazása céljára szolgáló területek, amelyek mindegyike - adott esetben - kielégíti a rá vonatkozó feltételeket;
b) azon területek, amelyekre eltérő támogatási mérték vonatkozik;
c) az 1782/2003/EK rendelet IV. címe szerinti támogatási rendszerek értelmében bejelentett, területpihentetés alatt álló területek és adott esetben azon területpihentetés alatt álló területek, amelyekre eltérő támogatási mérték vonatkozik;
g) az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikke szerinti, az egységes területalapú támogatás céljait szolgáló területek;
h) az e rendelet 15a. cikke szerint a termelőcsoportok által bejelentett területek.
A b) ponttól eltérve, az a) pont alkalmazásában az adott területtel kapcsolatos különböző támogatási jogosultságok értékeinek átlagát veszik figyelembe.
(2) Amennyiben az egységes támogatási rendszer céljából meghatározott terület kisebb a bejelentett területnél, az alábbiakat kell alkalmazni annak meghatározására, hogy mely támogatási jogosultságot kell visszautalni a nemzeti tartalékba az 1782/2003/EK rendelet 45. cikkének (1) bekezdésével és 42. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban:
a) a meghatározott területet a legnagyobb értékű támogatási jogosultsággal kezdve kell figyelembe venni;
b) a legnagyobb értékű támogatási jogosultságokat először el kell számolni a szóban forgó területre, majd az értékben következő jogosultsággal kell folytatni.
(3) Ha ugyanaz a terület szolgál több területalapú támogatási rendszer keretében benyújtott támogatás iránti kérelem alapjául, az adott területet külön kell figyelembe venni minden egyes támogatási rendszerben.
50. cikk
A bejelentett területekre vonatkozó számítások alapja
(1) A területalapú támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelmek esetében - az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 6., 9., illetve 10c. fejezetében meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára, vetőmagra, illetve dohányra vonatkozó támogatás kivételével -, ha a terménycsoport tényleges területe nagyobb, mint a támogatási kérelemben bejelentett terület, a támogatás kiszámításához a bejelentett területet alkalmazzák.
(2) Az egységes támogatási rendszer keretében benyújtott támogatási kérelmek tekintetében, ha eltérés van a bejelentett támogatási jogosultságok és a bejelentett terület között, akkor a támogatás kiszámításánál az alacsonyabb értéket veszik figyelembe.
(3) Az 51. és 53. cikknek megfelelően alkalmazandó támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások sérelme nélkül, a területalapú támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelmek esetében - az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 6., 9., illetve 10c. fejezetében meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára, vetőmagra, illetve dohányra vonatkozó támogatás kivételével -, ha az egységes kérelemben bejelentett terület meghaladja az adott terménycsoportra meghatározott területet, a támogatást a szóban forgó terménycsoportra meghatározott terület alapján számítják ki.
Mindazonáltal - az 1782/2003/EK rendelet 29. cikkének sérelme nélkül - ha a meghatározott összterület és az 1782/2003/EK rendelet III., IV. és IVa. címe szerinti támogatási rendszer keretében támogatásra bejelentett teljes terület közötti különbség 0,1 hektár vagy annál kevesebb, a meghatározott terület és a bejelentett terület nagyságát egyenlőnek kell tekinteni. E számításnál kizárólag a terménycsoportok szintjén megállapított túligényléseket kell figyelembe venni.
A második albekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az említett különbség a támogatásra bejelentett teljes terület több mint 20 %-ának felel meg.
(5) Az 1782/2003/EK rendelet 72. cikkével összhangban lévő, a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás, valamint a szóban forgó rendelet 105. cikkében előírt, durumbúzára vonatkozó pótlék és különleges támogatás céljából bejelentett területek tekintetében, ha a minősített vetőmag tagállam által meghatározott minimális mennyisége és a ténylegesen felhasznált mennyiség között különbség van, a területet a mezőgazdasági termelő által bizonyítottan felhasznált teljes minősített vetőmagmennyiségnek a tagállam által a szóban forgó termelési övezetre meghatározott, a minősített vetőmagok minimális hektáronkénti mennyiségével történő elosztásával határozzák meg.
(7) Ha egy mezőgazdasági termelő a 72. cikk értelmében vett vis maior vagy rendkívüli körülmény miatt nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, a támogatásra való jogosultsága fennmarad a vis maior vagy a rendkívüli körülmény felmerülésének időpontjában meglévő támogatható terület tekintetében.
51. cikk
Túlzott mértékű bejelentések esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és kizárások
(1) Amennyiben egy terménycsoport tekintetében az egyik területalapú támogatási rendszer keretében - a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. és 5. szakaszában, valamint az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10c. fejezetében meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára, vetőmagra, illetve dohányra vonatkozó támogatás kivételével - bejelentett terület meghaladja az e rendelet 50. cikkének (3) és (5) bekezdésével összhangban meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a különbség kétszeresével csökkentik, ha ez a különbség 3 %-nál vagy 2 hektárnál nagyobb, de nem haladja meg a meghatározott terület 20 %-át.
Amennyiben a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, az érintett terménycsoportra területalapú támogatás nem adható.
Amennyiben a különbség meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból még egyszer kizárják egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a bejelentett terület és az e rendelet 50. cikke (3) és (5) bekezdésével összhangban meghatározott terület közötti különbséggel. Az összeget a 885/2006/EK bizottsági rendelet ( 27 ) 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.
(2a) Amennyiben a mezőgazdasági termelő több területet jelent be, mint kifizetési jogosultságot, és a bejelentett terület megfelel minden más támogathatósági követelménynek, az (1) bekezdésben említett csökkentések vagy kizárások nem alkalmazandók.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő több területet jelent be, mint kifizetési jogosultságot, és a bejelentett terület nem felel meg az összes többi támogathatósági követelménynek, az (1) bekezdésben említett különbség a minden más támogathatósági követelménynek megfelelő terület és a bejelentett kifizetési jogosultság összege közötti különbség lesz.
(3) E cikk alkalmazása céljából, amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 88. cikke szerinti, energianövényekre vonatkozó támogatás iránt kérelmet benyújtó, vagy - a szóban forgó rendelet 107. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban - parcellákat pihentetett területként bejelentő mezőgazdasági termelő nem szállítja le a szükséges mennyiséget valamely adott nyersanyagból, akkor az adott termelőt úgy tekintik, hogy az energianövények termelésére, illetve területpihentetésre szánt parcellákkal kapcsolatos kötelezettségét nem teljesítette egy adott terület tekintetében, amelyet úgy számítanak ki, hogy az általa a nyersanyagok termelése céljából megművelt és hasznosított területet meg kell szorozni a nyersanyag-szállítási elmaradásának megfelelő százalékkal.
52. cikk
Támogatáscsökkentések a keményítőgyártásra szánt burgonyára, vetőmagra és dohányra vonatkozó támogatási kérelmek kifizetéséhez bejelentett területnagyságokkal kapcsolatos szabálytanságok esetében
(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a burgonya- vagy dohánytermesztés céljából ténylegesen művelés alá vont terület több mint 10 %-kal kisebb az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 6. és 10c. fejezetében meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára, illetve dohányra vonatkozó támogatásra bejelentett területnél, a támogatást a megállapított különbség kétszeresével csökkentik.
(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a vetőmagtermesztés céljából ténylegesen művelés alá vont terület több mint 10 %-kal meghaladja az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 9. fejezetében meghatározott, vetőmagra vonatkozó támogatásra bejelentett területet, a támogatást a különbség kétszeresével csökkentik.
(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett szabálytalanságok szándékosak a mezőgazdasági termelő részéről, az (1) és (2) bekezdésben említett teljes támogatási összeget megtagadják.
Ebben az esetben, a mezőgazdasági termelőt még egyszer kizárják a támogatásokból egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a szóban forgó összeggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.
53. cikk
Szándékos túlzott mértékű bejelentés
Amennyiben a bejelentett és az 50. cikk (3) és (5) bekezdése szerint meghatározott terület közötti különbség szándékosan elkövetett szabálytalanság eredménye, azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő az 50. cikk (3) és (5) bekezdése szerint jogosult lenne, a szóban forgó évben az érintett támogatási rendszer keretében nem lehet odaítélni, ha az említett különbség meghaladja a meghatározott terület 0,5 %-át vagy nagyobb, mint egy hektár.
Továbbá, ha a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból még egyszer kizárják egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a bejelentett terület és az 50. cikk (3) és (5) bekezdésével összhangban meghatározott terület közötti különbséggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő több területet jelent be, mint kifizetési jogosultságot, és a bejelentett terület megfelel minden más támogathatósági követelménynek, az (1) és (2) bekezdésben említett csökkentések vagy kizárások nem alkalmazandók.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő több területet jelent be, mint kifizetési jogosultságot, és a bejelentett terület nem felel meg az összes többi támogathatósági követelménynek, az (1) és (2) bekezdésben említett különbség a minden más támogathatósági követelménynek megfelelő terület és a bejelentett kifizetési jogosultság összege közötti különbség lesz.
54. cikk
A vetőmagokra vonatkozó támogatással kapcsolatos támogatáscsökkentések és kizárások
(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a támogatási kérelem alapját képező vetőmagot a mezőgazdasági termelő nem hozta ténylegesen forgalomba vetés céljára a 31. cikk b) pontjának iii. alpontja szerint, a szóban forgó fajokra vonatkozó támogatást - az 52. cikkel összhangban alkalmazandó esetleges támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást követően - 50 %-kal csökkentik, ha a forgalomba nem hozott mennyiség több mint 2 %-a, de nem több mint 5 %-a a támogatási kérelemben foglalt mennyiségnek. Ha a forgalomba nem hozott mennyiség meghaladja az 5 %-ot a szóban forgó gazdasági évre nem nyújtható vetőmagra vonatkozó támogatás.
(2) Amennyiben megállapításra kerül, hogy hivatalosan nem minősített vagy abban a naptári évben a szóban forgó tagállamban be nem takarított vetőmagra kérték a támogatást, amelyre azon gazdasági év kezdete esik, amelyre a támogatást megállapították, sem a szóban forgó, sem a következő gazdasági évre nem nyújtható támogatás.
54a. cikk
A dohányra vonatkozó támogatási kérelmekkel kapcsolatos támogatáscsökkentések és kizárások
Amennyiben megállapítást nyer, hogy a betakarítási év június 20-ig nem történt meg a dohány újratelepítése a termeltetési szerződésben meghatározott parcellán:
a) a folyamatban lévő betakarítási évre a támogatás 50 %-át megtagadják, ha az újratelepítést legkésőbb június 30-ig elvégzik;
b) a folyamatban lévő betakarítási évre a támogatási jogosultságot megtagadják, ha az újratelepítést június 30. után végzik.
Azonban az első albekezdés a) és b) pontjában említett támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor az 1973/2004/EK rendelet 171cd. cikkének (4) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági termelő az illetékes hatóság számára kielégítő igazolást tud szolgáltatni a késedelemről.
Amennyiben megállapítást nyer, hogy az a parcella, amelyen a dohányt termesztik, eltér a termeltetési szerződésben megjelölt parcellától, az érintett mezőgazdasági termelőnek fizetendő támogatást a folyamatban lévő betakarítási évre 5 %-kal csökkentik.
54b. cikk
A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással kapcsolatos támogatáscsökkentések és kizárások
Az 51. vagy 53. cikkel összhangban alkalmazandó bármely támogatáscsökkentés vagy támogatás köréből való kizárás sérelme nélkül, amennyiben megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő nem teljesíti az 1973/2004/EK rendelet 171af. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, elveszíti az 1782/2003/EK rendelet 110f. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnöveléshez való jogát. Ezenkívül a 110c. cikk alapján a gyapotra vonatkozó támogatást támogatható hektáronként az adott mezőgazdasági termelő esetében az 1782/2003/EK rendelet 110f. cikkének (2) bekezdésében meghatározott növekmény összegével csökkentik.
II. szakasz
Állatállományra vonatkozó támogatások
57. cikk
A számítás alapja
(1) Amennyiben egy egyéni határérték vagy egyéni felső határ alkalmazandó, a támogatási kérelemben jelzett állatlétszámot az érintett mezőgazdasági termelő számára megállapított határértékre vagy felső határra csökkentik.
(2) A támogatási kérelemben feltüntetettnél több állatra vonatkozóan semmilyen esetben sem lehet támogatást nyújtani.
(3) Az 59. és a 60. cikk sérelme nélkül, ha a támogatási kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján számítják ki.
Amennyiben egy mezőgazdasági termelő a 72. cikk értelmében vett vis maior vagy rendkívüli körülmények miatt nem képes eleget tenni birtokon tartási kötelezettségeinek, a támogatásra való jogosultsága a vis maior vagy a rendkívüli körülmények felmerülésének időpontjában a támogatásra jogosult állatok száma tekintetében fennmarad.
(4) A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatos szabálytalanság felfedezése esetén a következőket kell alkalmazni:
a) azt a szarvasmarhát, amely két füljelzőjének egyikét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének más elemei alapján egyértelműen és egyedileg azonosítani lehet;
b) ha a szabálytalanságok a nyilvántartásban vagy a marhalevélben szereplő bejegyzésekkel kapcsolatosak, az érintett állatot csak akkor tekintik meg nem határozottnak, ha egy 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibákat. Minden más esetben az érintett állatokat az első ténymegállapítás után meg nem határozott állatoknak tekintik.
A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének bejegyzéseivel és a rendszer felé tett bejelentésekkel kapcsolatban a 19. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
58. cikk
Pótlás
(1) A birtokon lévő szarvasmarhákat csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat a támogatási kérelemben azonosították. Azok az anyatehenek és üszők azonban, amelyekre az 1782/2003/EK rendelet 125. vagy 129. cikkével összhangban kérnek támogatást, a birtokontartási időszak alatt, az említett cikkekben megállapított határokon belül, a kért támogatás iránti jogosultság elvesztése nélkül pótolhatók.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlásoknak a pótlást szükségessé tevő esemény után 20 napon belül meg kell történniük, és a pótlást követő legfeljebb három napon belül ezt be kell jegyezni a nyilvántartásba. A pótlást követő hét munkanapon belül értesíteni kell azt az illetékes hatóságot, amelyhez a támogatási kérelmet benyújtották.
Abban az esetben, ha valamely tagállam él a 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőségekkel, az adott tagállam rendelkezhet úgy, hogy szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatról, és az első albekezdésben meghatározott időn belül a mezőgazdasági üzembe érkező állatról küldött értesítés helyettesítheti az illetékes hatóság számára küldendő tájékoztatást.
(3) Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő mind anyajuhok, mind anyakecskék tekintetében igényel támogatást, és ha nincs különbség a támogatás szintjében, az anyajuh pótolható anyakecskével, az anyakecske pedig pótolható anyajuhhal. Azok az anyajuhok és anyakecskék, amelyekre az 1782/2003/EK rendelet 113. cikkével összhangban kérnek támogatást, a birtokon tartási időszak alatt, az említett cikkben megállapított határokon belül, a kért támogatás kifizetése iránti jogosultság elvesztése nélkül pótolhatók.
(4) A (3) bekezdés szerinti pótlásoknak a pótlást szükségessé tevő esemény után 10 napon belül meg kell történniük, és a pótlást követő legfeljebb három napon belül ezt be kell jegyezni a nyilvántartásba. A pótlást követő öt munkanapon belül értesíteni kell azt az illetékes hatóságot, amelyhez a támogatási kérelmet beadták.
59. cikk
Támogatásra bejelentett szarvasmarhákkal kapcsolatban alkalmazott támogatáscsökkentések és kizárások
(1) Amennyiben a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek keretében benyújtott valamely támogatási kérelem esetében különbséget találnak a bejelentett és a 57. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma között, annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő a támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított százalékkal csökkentik, ha a szabálytalanság legfeljebb három állatot érint.
(2) Amennyiben háromnál több szabálytalan állatot találtak, akkor annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben említett támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, csökkenteni kell:
a) a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalékkal, ha az nem több 10 %-nál,
b) a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalék kétszeresével, ha az 10 %-nál több, de 20 %-nál kevesebb.
Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja a 20 %-ot, megtagadják a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő az 57. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult.
Amennyiben az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított százalék meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt még egyszer ki kell zárni a támogatásokból a bejelentett állatszám és az 57. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatszám közötti különbségnek megfelelő összeg mértékéig. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett százalékok megállapítása céljából az adott támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó összes támogatási rendszerben támogatásra bejelentett és szabálytalannak talált szarvasmarhafélék számát el kell osztani az adott támogatási időszakban meghatározott összes szarvasmarha számával.
(4) Amennyiben a bejelentett és az 57. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatok száma közötti eltérések szándékosan elkövetett szabálytalanságok eredményei, megtagadják azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő a 57. cikk (3) bekezdése szerint a szóban forgó támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszer(ek) keretében jogosult lenne.
Amennyiben az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított különbség meghaladja a 20 %-ot, a mezőgazdasági termelőt még egyszer kizárják a támogatásokból a bejelentett állatszám és az 57. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatszám közötti különbségnek megfelelő összeg mértékéig. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.
60. cikk
Támogatásra bejelentett juh- és kecskefélékkel kapcsolatban alkalmazott támogatáscsökkentések és kizárások
(1) Amennyiben a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszer keretében benyújtott támogatási kérelem tekintetében az 57. cikk (3) bekezdésével összhangban különbséget találnak, az első szabálytalannak talált állattól kezdve az 59. cikk (2), (3) és (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely juhtenyésztő mezőgazdasági termelő juhtejet és juhtejből készült termékeket hoz forgalomba, és ezt nem jelentette be a támogatás iránti kérelemben, a támogatás összegét, amelyre jogosult, a juhtejet és a juhtejből készült termékeket forgalomba hozó juhtenyésztők számára fizetendő támogatásra csökkentik, levonva belőle a szóban forgó összeg és az anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatás teljes összegének különbségét.
(3) Amennyiben a kiegészítő jövedelemtámogatásra vonatkozó kérelmek tekintetében megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági céllal hasznosított területének kevesebb mint 50 %-a található az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken, a kiegészítő jövedelemtámogatást nem lehet kifizetni, és az anyajuhra és az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást a kiegészítő jövedelemtámogatás 50 %-ának megfelelő összeggel csökkentik.
(4) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági céllal hasznosított területének kevesebb, mint 50 %-a található az 1973/2004/EK rendelet X. mellékletében felsorolt területeken, az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást nem lehet kifizetni.
(5) Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely vándorlegeltetést folytató, a kiegészítő jövedelemtámogatásra kérelmet benyújtó termelő az állatok legalább 90 %-át nem legeltette legalább 90 napig az 1782/2003/EK rendelet 114. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett területen, a kiegészítő jövedelemtámogatást nem fizetik ki, az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást pedig a kiegészítő jövedelemtámogatás 50 %-ának megfelelő összeggel csökkentik.
(6) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben említett szabálytalanságok szándékosak a mezőgazdasági termelő részéről, a szóban forgó bekezdésben említett teljes támogatási összeget megtagadják.
Ebben az esetben, a mezőgazdasági termelőt még egyszer ki kell zárni a támogatásokból egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a szóban forgó összeggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.
(7) Ugyanolyan szintű jövedelemtámogatásra jogosult anyajuhokat és anyakecskéket is tartó mezőgazdasági termelők tekintetében, ha a helyszíni ellenőrzés különbséget tár fel a nyáj összetételében a fajonkénti állatszámot illetően, az állatokat ugyanazon csoporthoz tartozónak kell tekinteni.
61. cikk
Természeti körülmények
Az 59. és a 60. cikkben foglalt támogatáscsökkentéseket és kizárásokat nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor természeti körülményeknek a csordára vagy nyájra gyakorolt hatása folytán a mezőgazdasági termelő nem tud eleget tenni annak a kötelezettségének, amely szerint az igényelt támogatásra vonatkozó birtokon tartási időszakban meg kell tartania az állatait, feltéve hogy az illetékes hatóságot az állatok számában bekövetkezett bármilyen csökkenés észlelésétől számított tíz munkanapon belül írásban értesítette.
Az egyedi esetekben figyelembe veendő tényleges körülmények sérelme nélkül, az illetékes hatóság különösen a következő eseteket ismerheti el a csorda vagy nyáj természeti körülményeiként:
a) az állat elhullása betegség következtében;
b) az állat elhullása baleset következtében, ha a balesetért a mezőgazdasági termelő nem tehető felelőssé.
62. cikk
A vágóhidak által kiállított hamis igazolások és nyilatkozatok
Amennyiben az 1973/2004/EK rendelet 121. cikke szerinti vágási támogatásra vonatkozóan a vágóhidak által kiadott igazolásokkal és nyilatkozatokkal kapcsolatban azt találják, hogy a vágóhíd súlyos mulasztás következtében vagy szándékosan hamis igazolást vagy nyilatkozatot állított ki, az érintett tagállam megfelelő nemzeti szankciókat alkalmaz. Ha ilyen szabálytalanságokat második alkalommal is feltárnak, az érintett vágóhídtól legalább egy évre meg kell vonni a támogatás céljára szolgáló nyilatkozatok vagy igazolások kiállításának jogát.
63. cikk
A kiegészítő kifizetésekkel kapcsolatos ténymegállapítások
A különleges gazdálkodási formák alkalmazása vagy különleges minőség előállítása esetén nyújtandó, az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkében előírt kiegészítő kifizetések, valamint a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatások tekintetében a tagállamok rendelkezéseket hoznak a támogatáscsökkentésekről és kizárásokról, amelyeknek a lényeget illetően meg kell egyezniük az e címben előírtakkal. Területalapú vagy állatállománnyal kapcsolatos támogatások odaítélése esetén az ebben a részben foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.
III. szakasz
Tejtámogatás és kiegészítő támogatások
64. cikk
Tejtámogatás és kiegészítő támogatások
A tejtámogatás és a kiegészítő támogatások iránti kérelmek kapcsán tett megállapításokra az 50. cikket, az 51. cikk (1) bekezdését és az 53. cikket kell alkalmazni, azzal, hogy a "terület" helyett "egyéni referenciamennyiséget", a "meghatározott terület" helyett pedig "meghatározott egyéni referenciamennyiséget" kell érteni.
Amennyiben az 1973/2004/EK rendelet 22. cikkében említett esetben az érintett személy a kérelem benyújtásának határidejéig nem kezdi meg a termelést, a meghatározott egyéni referenciamennyiség nullának tekintendő. Ebben az esetben az érintett személynek a szóban forgó évre vonatkozó támogatási kérelmét elutasítják. Az elutasított kérelemben szereplő összeggel megegyező összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban levonják. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.
II. FEJEZET
A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉSSEL KAPCSOLATOS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSOK
65. cikk
Általános elvek és fogalommeghatározás
(1) E fejezet alkalmazása céljából a 41. cikk rendelkezései alkalmazandók.
(2a) Az 1782/2003/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének azon mezőgazdasági termelőkre történő alkalmazásában, akik a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke értelmében kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartoznak, az 1782/2003/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási kérelem benyújtása alatt az egységes igénylőlap évente történő benyújtása értendő.
(3) Amennyiben egynél több kifizető ügynökség felelős a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott közvetlen támogatási rendszerek kezeléséért és a 479/2008/EK rendelet 11., 12. és 98. cikkében említett kifizetésekért, a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket e fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása érdekében, különös tekintettel arra, hogy közvetlen kifizetések és összegek egészére a 66. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésével és a 67. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésével összhangban megállapított, egységes mértékű támogatáscsökkentést kell alkalmazni.
Amennyiben egy adott mezőgazdasági termelő tekintetében egynél több kifizető ügynökség felelős az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i-v. alpontjában, b) pontjának i., iv. és v. alpontjában meghatározott, a 73/2009/EK rendelet 2. cikke d) pontjában meghatározott és a 479/2008/EK rendelet 11., 12. és 98. cikkében említett kifizetések kezeléséért, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megállapított meg nem feleléseket és adott esetben a megfelelő támogatáscsökkentéseket és kizárásokat az e kifizetésekkel érintett valamennyi kifizető ügynökség tudomására hozzák.
(4) A meg nem felelést "meghatározottnak" kell tekintetni, ha e rendelettel összhangban, vagy az illetékes ellenőrző hatóság számára valamely más forrásból ismerté vált információ nyomán végrehajtott valamely ellenőrzés eredményeképpen kerül megállapításra.
(5) A vis maior és a rendkívüli körülmények 72. cikkben említett eseteit kivéve, ha a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikke értelmében kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő az egységes igénylőlapot az e rendelet 11. cikkében megállapított határidőig nem nyújtja be, munkanaponként 1 %-os csökkentés alkalmazandó. A csökkentés maximális mértéke nem haladhatja meg a 25 %-ot. A csökkentés a 479/2008/EK rendelet 11., 12. és 98. cikkében előírt kifizetések teljes összegére alkalmazandó, elosztva az említett rendelet 20. és 103. cikkében említett évek számával.
66. cikk
Támogatáscsökkentés alkalmazása gondatlanság esetén
(1) A 71. cikk sérelme nélkül, ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő gondatlanságából fakad, csökkentést kell alkalmazni az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontja szerinti közvetlen kifizetések teljes összegén, amelyet a mezőgazdasági termelő számára a ténymegállapítás naptári éve során az általa benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmek alapján odaítéltek vagy odaítéltek volna. Ez a támogatáscsökkentés főszabályként a teljes összeg 3 %-a.
Azonban a kifizető ügynökség - az illetékes ellenőrző hatóság által a 48. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elkészített ellenőrzési jelentésben rendelkezésre bocsátott értékelés alapján - határozhat úgy, hogy ezt az értéket a teljes összeg 1 %-ára csökkenti vagy 5 %-ára növeli, vagy a 48. cikk (1) bekezdése c) pontjának második albekezdésében említett esetekben, egyáltalán nem rendel el támogatáscsökkentést.
A 479/2008/EK rendelet 11., 12. és 98. cikkében előírt kifizetések csökkentése esetében a csökkentés százalékos mértéke a teljes kifizetendő összegre alkalmazandó, elosztva az említett rendelet 20. és 103. cikkében említett évek számával.
(2) Amennyiben ugyanazon kölcsönös megfeleltetési terület különböző jogi aktusai és előírásai tekintetében több meg nem felelést határoznak meg, ezeket az eseteket a támogatáscsökkentésnek az (1) bekezdéssel összhangban történő meghatározása céljából egyetlen meg nem felelésnek tekintik.
(2a) Ha egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése nyújtotta lehetőséggel, és nem alkalmaz csökkentést, illetve kizárást, és az érintett mezőgazdasági termelő az adott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a csökkentést, illetve a kizárást alkalmazni kell.
A határidőt az illetékes hatóság tűzi ki, amely határidő nem lehet a megállapítás évét követő év végénél későbbi.
(2b) Ha egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése nyújtotta lehetőséggel, és a követelmények nem teljesítését kisebb jelentőségűnek minősíti, és az érintett mezőgazdasági termelő az adott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a csökkentést alkalmazni kell.
A határidőt az illetékes hatóság tűzi ki, amely határidő nem lehet a megállapítás évét követő év végénél későbbi.
A követelmények szóban forgó nem teljesítése nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, és az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően legalább 1 %-os csökkentés alkalmazandó.
Továbbá a követelmények kisebb jelentőségűnek minősített nem teljesítése, amelyet a mezőgazdasági termelő az első albekezdésben megállapított határidőn belül orvosolt, a (4) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető a követelmények nem teljesítésének.
(3) Amennyiben a kölcsönös megfeleltetés különböző területeit érintő több meg nem felelést határoznak meg, a támogatáscsökkentésnek az (1) bekezdéssel összhangban történő meghatározására vonatkozó eljárást külön-külön alkalmazzák minden egyes meg nem felelésre.
Ugyanakkor egy előírást képező szabványnak történő meg nem felelés is egy meg nem felelésnek tekintendő.
Az eredményként kapott csökkentési százalékok összeadódnak. A maximális csökkentés azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett teljes összeg 5 %-át.
(4) A 67. cikk szerinti szándékos meg nem felelés eseteinek sérelme nélkül, ismételt meg nem felelés megállapítása esetén az első meg nem felelés tekintetében az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott százalékot az ismételt meg nem felelés alkalmával hárommal meg kell szorozni. E célból abban az esetben, ha a százalékot a (2) bekezdéssel összhangban állapították meg, a kifizető ügynökség meghatározza, hogy a szóban forgó követelmény vagy előírás ismételt megsértése alkalmával milyen százalékot alkalmazott volna.
További ismétlődések esetén minden egyes alkalommal a hármas szorzót kell alkalmazni az előző ismételt meg nem felelés tekintetében megállapított támogatáscsökkentés eredményére. A támogatáscsökkentés maximális értéke azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett teljes összeg 15 %-át.
A maximális 15 %-os érték elérését követően a kifizető hatóság tájékoztatja az érintett mezőgazdasági termelőt, hogy ha még egyszer megállapításra kerül ugyanaz a meg nem felelés, akkor azt a 67. cikk értelmében szándékos cselekménynek fogják tekinteni. Amennyiben ezt követően további meg nem felelést állapítanak meg, az alkalmazandó támogatáscsökkentés százalékos értékét az előző szorzás eredményének hárommal történő beszorzásával állapítják meg, adott esetben a második albekezdés utolsó mondatában meghatározott 15 %-os korlátozás alkalmazását megelőzően.
(5) Abban az esetben, ahol egy ismételt meg nem felelés kerül megállapításra egy másik meg nem feleléssel vagy egy másik ismételt meg nem feleléssel, az eredményként kapott csökkentési százalékok összeadódnak. A (4) bekezdés harmadik albekezdésének sérelme nélkül a maximális csökkentés azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett teljes összeg 15 %-át.
67. cikk
Szándékos meg nem felelés esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és kizárások
(1) A 71. cikk sérelme nélkül, ha a megállapított meg nem felelést a mezőgazdasági termelő szándékosan követte el, a 66. cikk (1) bekezdése első albekezdésében említett teljes összegre alkalmazandó támogatáscsökkentés főszabályként a szóban forgó teljes összeg 20 %-a.
Azonban a kifizető ügynökség - az illetékes ellenőrző hatóság által a 48. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elkészített ellenőrzési jelentésben rendelkezésre bocsátott értékelés alapján - határozhat úgy, hogy ezt az értéket a teljes összeg nem kevesebb mint 15 %-ára csökkenti, vagy adott esetben a teljes összeg 100 %-ára növeli.
A 479/2008/EK rendelet 11., 12. és 98. cikkében előírt kifizetések csökkentése esetében a csökkentés százalékos mértéke a teljes kifizetendő összegre alkalmazandó, elosztva az említett rendelet 20. és 103. cikkében említett évek számával.
(2) Amennyiben a szándékos meg nem felelés valamely meghatározott támogatási rendszerhez kapcsolódik, a mezőgazdasági termelőt az adott naptári évre kizárják a szóban forgó támogatási rendszerből.
A meg nem felelés különösen jelentős mértéke, súlyossága vagy tartóssága esetén, vagy ha ismételt szándékos meg nem feleléseket állapítottak meg, a mezőgazdasági termelőt a következő naptári évre is kizárják a szóban forgó támogatási rendszerből.
III. FEJEZET
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
68. cikk
Kivételek a támogatáscsökkentések és kizárások alkalmazása alól
(1) Az I. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes.
(2) Az I. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és kizárásokat nem kell alkalmazni a támogatási kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált, ha a mezőgazdasági termelőt még nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzés elvégzésére irányuló szándékáról, és az illetékes hatóság még nem értesítette a mezőgazdasági termelőt a kérelemben található bármiféle szabálytalanságról.
Az első albekezdésben említett, a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott információ a támogatás iránti kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását eredményezi.
69. cikk
A szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek módosítása és kiigazítása
A támogatásra bejelentett szarvasmarhafélékre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibáira és hiányosságaira a 68. cikket kell alkalmazni.
A támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélékre ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni az e cím II. fejezetével összhangban alkalmazandó támogatáscsökkentés és kizárás tekintetében.
V. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
70. cikk
Minimális kifizetések
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyáltalán nem nyújtanak támogatást azokban az esetekben, ahol a támogatási kérelmenkénti összeg nem haladja meg az 100 EUR-t.
71. cikk
A támogatáscsökkentések halmozódása
(1) Amennyiben a meg nem felelés esete egyben szabálytalanság is, ezért, mivel a IV. címnek mind az I., mind a II. fejezetével összhangban meghatározott támogatáscsökkentések vagy kizárások alkalmazása tekintetében releváns:
a) a IV. cím I. fejezete szerinti támogatáscsökkentéseket vagy kizárásokat kell alkalmazni a szóban forgó támogatási rendszerre;
b) a IV. cím II. fejezete szerinti támogatáscsökkentést vagy kizárást kell alkalmazni az egységes támogatási rendszer, az egységes területalapú támogatási rendszer, valamint az a) pontban említett támogatáscsökkenések és kizárások hatálya alá nem tartozó bármely támogatási rendszer keretében nyújtandó kifizetések teljes összege tekintetében.
Az első albekezdésben említett támogatáscsökkentést vagy kizárást a 71a. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell alkalmazni.
(2) A 2988/95/EK tanácsi rendelet ( 28 ) 6. cikkére is figyelemmel, az e rendelet értelmében alkalmazott támogatáscsökkentések és kizárások nem sértik a közösségi vagy nemzeti jog szerinti egyéb rendelkezések által előírt kiegészítő szankciókat.
71a. cikk
A támogatáscsökkentések alkalmazása az egyes támogatási rendszerek esetében
(1) Az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek keretében egy termelő számára odaítélendő kifizetés összegét a szóban forgó támogatási rendszerben előírt feltételek szerint a tagállamok számítják ki, szükség esetén figyelembe véve a bázisterület, a garantált legnagyobb terület, illetve a támogatásra jogosult állatok számának túllépését.
(2) Minden támogatási rendszerben a szabálytalanságok, késedelmes benyújtások, a parcellák be nem jelentése, a költségvetési felső határok túllépése, a moduláció, valamint a pénzügyi fegyelem és a kölcsönös megfeleltetés figyelmen kívül hagyása esetében a támogatáscsökkentést vagy kizárást szükség esetén a következő módon és sorrendben kell alkalmazni:
a) a IV. cím I. fejezetében előírt támogatáscsökkentést vagy kizárást kell alkalmazni szabálytalanságok esetében;
b) Az a) pont alkalmazása eredményeként megállapított összeg képezi az alapját az e rendelet 21. és 21a. cikkével összhangban késedelmes benyújtás esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának.
c) A b) pont alkalmazása eredményeként megállapított összeg képezi az alapját az e rendelet 14. cikkének (1a) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági parcella be nem jelentése esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának.
d) Az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt olyan támogatási rendszerek tekintetében, amelyeknél a költségvetési felső határ meg van szabva az említett rendelet 64. cikkének (2) bekezdésével, 70. cikkének (2) bekezdésével, 71. cikkének (2) bekezdésével, 110p. cikkének (1) bekezdésével, 143b. cikkének (7) bekezdésével, 143ba. cikkének (2) bekezdésével és 143bc. cikkével összhangban, a tagállamok összesítik az a), b) és c) pont alkalmazásának eredményeként megállapított összegeket.
Minden ilyen támogatási rendszer esetében egy együtthatót állapítanak meg, úgy, hogy elosztják a szóban forgó költségvetési felső határ összegét az első albekezdésben említett összegek végösszegével. Ha a kapott együttható 1-nél nagyobb, akkor az alkalmazott együttható 1 lesz.
Az egyéni termelő részére egy olyan támogatási rendszer keretében odaítélendő kifizetés kiszámításához, amelyben költségvetési felső határt állapítottak meg, az a), b) és c) pontok alkalmazásának eredményeként megállapított összeget meg kell szorozni a második albekezdésben meghatározott együtthatóval.
71b. cikk
A moduláció, a pénzügyi fegyelem és a kölcsönös megfeleltetés miatti támogatáscsökkentések kiszámításának alapja
(1) A 73/2009/EK rendelet 7. és 10. cikkében előírt modulációból, illetve adott esetben a 378/2007/EK tanácsi rendelet ( 29 ) (1) cikkében előírt modulációból származó támogatáscsökkentést, valamint a 73/2009/EK rendelet 11. cikkében meghatározott, a pénzügyi fegyelem megsértése miatti támogatáscsökkentést és ez utóbbi rendelet 8. cikke (1) bekezdésében előírt támogatáscsökkentést az e rendelet 71a. cikkében előírt eljárásnak megfelelően a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerekből származó kifizetések azon összegére kell alkalmazni, amelyre az adott mezőgazdasági termelő jogosult.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásából származó kifizetések összege alapul szolgál a kölcsönös megfeleltetés figyelmen kívül hagyása miatt az e rendelet IV. címének II. fejezetével összhangban alkalmazott támogatáscsökkentések kiszámításához.
72. cikk
Vis maior és rendkívüli körülmények
Az 1782/2003/EK rendelet 40. cikke (4) bekezdésének értelmében vett vis maior és rendkívüli körülmények eseteiről - az illetékes hatóság elvárásainak megfelelő vonatkozó bizonyítékokkal együtt - értesíteni kell az illetékes hatóságot attól az időponttól számított tíz munkanapon belül, amikor a mezőgazdasági termelő olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi.
73. cikk
A jogosulatlan kifizetések visszatérítése
(1) Amennyiben jogosulatlan kifizetés történt, akkor a mezőgazdasági termelőnek a szóban forgó összeget a (3) bekezdés szerint számított kamattal együtt vissza kell fizetnie.
(3) A visszafizetési kötelezettségről a mezőgazdasági termelőnek küldött értesítés és a visszafizetés vagy levonás között eltelt időszakra kamatot számítanak fel.
Az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell kiszámítani, de ez nem lehet alacsonyabb, mint a nemzeti rendelkezések alapján a visszatérítendő összegek esetében alkalmazandó kamatláb.
(4) Az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettséget nem lehet alkalmazni, ha a kifizetés az illetékes hatóság vagy más hatóság által elkövetett hiba következtében történt, és a hibát a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre.
Ha azonban a hiba az érintett kifizetés kiszámítására vonatkozó tényadatokat érinti, az első albekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a visszatérítésről szóló döntést a kifizetéstől számított 12 hónapon belül nem közölték.
(5) Az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettséget nem alkalmazható, ha a támogatás kifizetése és a kedvezményezett számára a kifizetés jogosulatlan voltával kapcsolatban az illetékes hatóság által tett első értesítés között tíz évnél hosszabb idő telt el.
Az első albekezdésben említett időszak azonban négy évre korlátozódik, ha a kedvezményezett jóhiszeműen járt el.
(6) A 21. cikk és a IV. cím szerinti támogatáscsökkentések és kizárások alkalmazása következtében visszatérítendő összegekre minden esetben négyéves elévülési időszak vonatkozik.
(7) A (4) és az (5) bekezdés előlegek esetében nem alkalmazandó.
73a. cikk
Jogosulatlan jogosultságok visszatérítése
(1) Amennyiben a támogatási jogosultságok 795/2004/EK rendelettel összhangban történő odaítélését követően megállapításra kerül, hogy egyes támogatási jogosultságok tévesen kerültek kiosztásra, az érintett mezőgazdasági termelő a tévesen kiosztott támogatási jogosultságot átadja az 1782/2003/EK rendelet 42. cikkében említett nemzeti tartalékba.
Abban az esetben, ha az érintett mezőgazdasági termelő időközben a támogatási jogosultságait átadta más mezőgazdasági termelőknek, a kedvezményezettekre is vonatkozik az első albekezdésnek megfelelően az átadott támogatási jogosultságok számával arányosan a kötelezettség, amennyiben az a mezőgazdasági termelő, akinek részére először tévesen kerültek kiosztásra a támogatási jogosultságok, nem rendelkezik elegendő számú támogatási jogosultsággal.
A tévesen kiosztott támogatási jogosultságot úgy kell tekinteni, mint ab initio nem odaítélt jogosultságot.
(2) Amikor támogatási jogosultságoknak a mezőgazdasági termelőknek a 795/2004/EK rendelettel összhangban történő odaítélését követően megállapítják, hogy a támogatási jogosultságok értéke túl magas, az értéket megfelelően módosítani kell. Ezt a módosítást azon támogatási jogosultságok tekintetében is el kell végezni, amelyeket időközben átadták más mezőgazdasági termelőknek. A csökkentés értékét az 1782/2003/EK rendelet 42. cikkében említett nemzeti tartalékba kell helyezni.
A támogatási jogosultságokat a módosítás eredményeképpen kapott értéken ab initio odaítéltnek kell tekinteni.
(2a) Amennyiben az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő számára a 795/2004/EK rendelettel összhangban odaítélt jogosultságok száma nem megfelelő, és amennyiben a jogtalan odaítélésnek nincs hatása a mezőgazdasági termelő által kapott jogosultságok összértékére, a tagállam újra kiszámítja a támogatási jogosultságokat, és adott esetben kiigazítja a mezőgazdasági termelőnek odaítélt jogosultságok típusát. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazandó abban az esetben, ha ésszerűen feltételezhető, hogy a mezőgazdasági termelő észrevehette volna a hibákat.
(2b) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem hajtják be a tévesen odaítélt támogatási jogosultságokat, amennyiben ezek teljes összege termelőnként nem haladja meg az 50 EUR-t. Ezenkívül abban az esetben, ha a (2a) bekezdésben említett összérték nem haladja meg az 50 EUR-t, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem végzik el az újraszámítást.
(3) Amennyiben egy mezőgazdasági termelő az 1782/2003/EK rendelet 46. cikk (2) bekezdése második albekezdését figyelmen kívül hagyva adta át bármennyi támogatási jogosultságát, úgy az átadást meg nem történtnek kell tekinteni.
(4) A jogosulatlanul kifizetett összegek a 73. cikknek megfelelően kerülnek visszatérítésre.
74. cikk
Az üzemek átruházása
(1) E fejezet alkalmazásában:
a) "az üzem átruházása": az érintett termelési egységek vonatkozásában az eladás, bérbeadás, vagy bármilyen hasonló típusú ügylet;
b) "átruházó": az a mezőgazdasági termelő, akinek az üzeme átruházásra kerül egy másik mezőgazdasági termelő részére;
c) "megszerző": az a mezőgazdasági termelő, akire az üzemet átruházzák.
(2) Amennyiben valamely üzem egy támogatási kérelem benyújtását követően teljes egészében átruházásra kerül egy mezőgazdasági termelőről egy másikra, azt megelőzően, hogy a támogatás odaítéléséhez szükséges minden feltételnek eleget tettek volna, az átruházó részére az átruházott üzemre vonatkozóan nem lehet támogatást nyújtani.
(3) Az átruházó által kért támogatást a megszerzőnek nyújtják, ha:
a) az átruházást követően a tagállam által meghatározandó időszakon belül a megszerző értesíti az illetékes hatóságot az átruházásról, és kéri a támogatás kifizetését;
b) a megszerző bármilyen, az illetékes hatóság által kért bizonyítékot bemutat;
c) az átruházott üzem vonatkozásában a támogatás odaítéléséhez szükséges minden feltételnek eleget tettek.
(4) Amint a megszerző tájékoztatja az illetékes hatóságot, és a (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás kifizetését kéri:
a) az átruházó összes joga és kötelezettsége, amely az illetékes hatóság és az átruházó között a támogatási kérelem eredményeképpen létrejött jogviszonyból származik, a megszerzőre száll át;
b) az átruházónak a támogatás odaítéléséhez szükséges minden cselekményét és az átruházást megelőzően tett minden nyilatkozatát a megszerzőnek tulajdonítják a vonatkozó közösségi szabályok alkalmazásában;
c) adott esetben, az átruházott üzemet a szóban forgó gazdasági év vagy támogatási időszak vonatkozásában különálló üzemnek tekintik.
(5) Amennyiben egy támogatási kérelmet a támogatás odaítéléséhez szükséges intézkedések elvégzését követően nyújtottak be, és az üzemet teljes egészében ezen intézkedések megkezdése után, de még a támogatás odaítéléséhez szükséges feltételek teljesítése előtt egy másik mezőgazdasági termelő részére ruházták át, a támogatás odaítélhető a megszerzőnek, feltéve hogy a (3) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételek teljesülnek. Ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontja alkalmazandó.
(6) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy adott esetben a támogatást az átruházónak ítélik oda. Ebben az esetben:
a) a megszerzőnek nem nyújtanak támogatást;
b) a tagállamok biztosítják a (2)-(5) bekezdésben megállapított követelmények értelemszerű alkalmazását.
75. cikk
Kiegészítő intézkedések és a tagállamok kölcsönös segítségnyújtása
(1) A tagállamok meghoznak minden további intézkedést az integrált rendszer megfelelő alkalmazása érdekében, valamint kölcsönösen segítik egymást az e rendeletben előírt ellenőrzések elvégzésében. Ebben a vonatkozásban, ahol ez a rendelet nem ír elő megfelelő támogatáscsökkentéseket és kizárásokat, a tagállamok megfelelő nemzeti szankciókat írhatnak elő a termelőkkel vagy egyéb piaci résztvevőkkel - például a vágóhidakkal vagy a támogatások odaítélésének eljárásában részt vevő társulásokkal - szemben, abból a célból, hogy biztosítsák az ellenőrzési követelmények betartását, amilyen például az üzem naprakész csordanyilvántartása vagy a bejelentési kötelezettségek.
(2) A tagállamok kölcsönös segítségnyújtással biztosítják a hatékony ellenőrzést és a benyújtott okmányok eredetiségének és/vagy az átadott adatok pontosságának ellenőrzését.
76. cikk
Értesítések
(1) A tagállamok minden évben legkésőbb július 15-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alá tartozó támogatási rendszerekről az előző naptári évre vonatkozóan, különösen a következő pontok tekintetében:
a) az integrált rendszer végrehajtásának helyzete, beleértve különösen a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelmények ellenőrzésének céljára választott lehetőségeket és a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelmények és feltételek ellenőrzéséért felelős illetékes ellenőrző szerveket;
b) az igénylők száma, az összterület, az állatok összesített száma és az összmennyiségek;
c) az ellenőrzések által érintett igénylők száma, az ellenőrzött összterület, valamint azon állatok összesített száma és azon összmennyiségek, amelyekre az ellenőrzések kiterjedtek;
d) az elvégzett ellenőrzések eredménye, a IV. cím szerint alkalmazott támogatáscsökkentések és kizárások feltüntetésével;
e) a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzések eredményei a III. cím III. fejezetének megfelelően.
(2) A tagállamok továbbá legkésőbb minden év október 31-ig tájékoztatást küldenek a Bizottságnak az állandó legelőként hasznosított földterületek arányáról, az összes mezőgazdasági területhez viszonyítva, a 3. cikk (1) bekezdésében említettek szerint. Ezen felül a tagállamok legkésőbb 2005. október 31-ig tájékoztatást küldenek a Bizottságnak a szóban forgó arányról a 3. cikk (2) bekezdésében említett 2003-as referenciaév tekintetében.
Bulgária és Románia azonban az állandó legelők arányáról a 3. cikk (7) bekezdésében említett 2007-es referenciaév tekintetében legkésőbb 2008. március 31-ig küld tájékoztatást a Bizottságnak.
(3) Kivételesen indokolt helyzetekben a tagállamok, a Bizottsággal történő megállapodás esetén, eltérhetnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőktől.
(4) Az integrált rendszer részeként létrehozott számítógépes adatokat az ágazati szabályok keretében meghatározott, a tagállamok által a Bizottságnak megküldendő információk alátámasztására kell felhasználni.
III. RÉSZ
MODULÁCIÓ
77. cikk
A csökkentés kiszámításának alapja
Az 1782/2003/EK rendelet 10. cikkével összhangban meghatározott csökkentés mértékét a közvetlen kifizetések azon összegei alapján kell kiszámítani, amelyekre mezőgazdasági termelők jogosultak az e rendelet 71a. cikkében előírt eljárással összhangban, illetve az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt, de az e rendelet III. vagy IV. címének hatálya alá nem tartozó támogatási rendszerek esetében, az ezekre alkalmazandó külön szabályozások alapján.
78. cikk
Fellosztási kulcs
A 73/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett, 4 százalékpontnak megfelelő összegekre vonatkozó felosztási kulcsot úgy kell képezni, hogy a tagállamok részesedését a mezőgazdasági földterületből, illetve a mezőgazdasági foglalkoztatottságból 65, illetve 35 %-os súllyal kell figyelembe venni.
Az egyes tagállamoknak a terület, illetve a foglalkoztatás tekintetében fennálló részesedését az adott tagállam vásárlóerő-paritásban kifejezett egy főre jutó relatív bruttó hazai termékének (GDP) függvényében kiigazítják, azon tagállamok átlaga különbségének az egyharmadát alapján, amelyekre a moduláció vonatkozik.
E célból az alábbi, az Eurostatnál 2003 augusztusában rendelkezésre álló adatokra támaszkodó alapadatokat kell alkalmazni:
a) a mezőgazdasági terület vonatkozásában, az 571/88/EK tanácsi rendelettel ( 30 ) összhangban létrehozott, a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó 2000. évi felmérés;
b) a mezőgazdasági foglalkoztatottság vonatkozásában, az 577/98/EK tanácsi rendelettel ( 31 ) összhangban a mezőgazdaság, vadászat és halászat terén végzett 2001. évi munkaerő-felmérés;
c) a vásárlóerő-paritásban kifejezett egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vonatkozásában a nemzeti adatok alapján számított, 1999-2001-es hároméves átlag.
IV. RÉSZ
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
80. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) A 2419/2001/EK rendelet hatályát veszti. A 2005. január 1. előtt kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is az említett rendeletet kell alkalmazni.
Azokban az esetekben, amikor a 2419/2001/EK rendelet 32. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével, 33. cikkének második albekezdésével, 34. cikkének (2) bekezdésével, 35. cikke (3) bekezdésének utolsó mondatával, 38. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével, 38. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével és 40. cikkének (1) és (6) bekezdésével összhangban levonásként alkalmazandó támogatáscsökkentések nem vonhatók le teljes mértékben e rendelet alkalmazásának kezdőidőpontja előtt, a fennmaradó egyenleg az e rendelet hatálya alá eső bármely támogatási rendszerben történő kifizetésekből levonható, feltéve hogy a szóban forgó rendelkezésekben meghatározott levonások határideje még nem járt le.
Amennyiben egy tagállam az egységes támogatási rendszert 2005 után vezeti be, abban az esetben, ha az 59. cikk (2) bekezdésével és az 59. cikk (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban történő támogatáscsökkentésként alkalmazandó levonások nem teljesen vonhatók le az egységes támogatási rendszer alkalmazása előtt, a fennmaradó mérleget az e rendelet hatálya alá eső bármely támogatási rendszer keretében történő kifizetésekből le lehet vonni, feltéve, hogy az említett rendelkezésekben a levonásra előírt határidő még nem járt le.
(2) A 2419/2001/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni és a III. mellékletben található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.
81. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet a 2005. január 1-jétől kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatási kérelmekre kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
KÖZÖSSÉGI MÓDSZER A KENDERFAJTÁK Δ9-TETRAHIDROKANNABINOL-TARTALMÁNAK MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSÁRA
1. Hatály és alkalmazási terület
Ez a módszer a kender (Cannabis sativa L.) fajtáiban jelen lévő Δ9-tetrahidrokannabinol (a továbbiakban: THC) -tartalom meghatározására irányul. A módszer az alábbiakban bemutatott "A" vagy "B" eljárás alkalmazásból áll.
A módszer a Δ9-THC megfelelő oldószerrel való kivonást követő gázkromatográfiás (GC) mennyiségi meghatározásán alapul.
1.1. "A" eljárás
Az "A" eljárást az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt, a termelés ellenőrzésének során kell alkalmazni.
1.2. "B" eljárás
A "B" eljárást az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében és e rendelet 33. cikkének (4) bekezdésében említett esetekben kell alkalmazni.
2. Mintavétel
2.1. Minták
a) "A" eljárás: a kender adott fajtájának lábon álló állományában a kiválasztott növények mindegyikéről egy 30 cm-es darabot kell szedni, amely legalább egy termős virágzatot tartalmaz. A mintavételt a virágzás kezdetét követő 20. naptól a virágzás végét követő 10. napig terjedő időszakban kell elvégezni, nappal, szisztematikus útvonal alapján - hogy a minta reprezentativitása a parcella tekintetében biztosított legyen -, de a növényállomány széleit kihagyva.
A tagállamok engedélyezhetik a mintavételt a virágzás kezdetétől a virágzás kezdetét követő 20. napig, feltéve hogy minden egyes termesztett fajta esetében egyéb reprezentatív mintát is vesznek a fenti szabályokkal összhangban a virágzás kezdetét követő 20. naptól a virágzás végét követő 10. napig terjedő időszakban.
b) "B" eljárás: a kender adott fajtájának lábon álló állományában a kiválasztott növények felső egyharmadát kell megszedni. A mintavételt a virágzás végét követő 10 nap során kell végrehajtani, nappal, szisztematikus útvonal alapján - hogy a minta reprezentativitása a parcella tekintetében biztosított legyen -, de a növényállomány széleit kihagyva. Kétlaki fajták esetében csak a nőivarú egyedet kell a megszedni.
2.2. Mintanagyság
"A" eljárás: a mintának parcellánként 50 növényből kell állnia.
"B" eljárás: a mintának parcellánként 200 növényből kell állnia.
Minden egyes mintát szövet vagy papírzsákba kell helyezni anélkül, hogy összepréselődnének, és laboratóriumi elemzésre kell elküldeni.
A tagállam, ha szükséges, rendelkezhet egy második, ellenminta megszedéséről, amelyet vagy a mezőgazdasági termelőnél vagy az analízisért felelős szervnél kell tartani.
2.3. A minta szárítása és tárolása
A minták szárítását a lehető leghamarabb, de 48 órán belül minden esetben meg kell kezdeni, bármely, 70 °C alatti hőmérsékletet alkalmazó módszerrel. A mintákat állandó tömegig és körülbelül 8-13 %-os nedvességtartalomig kell szárítani.
A szárítást követően a mintákat 25 °C alatti hőmérsékletű sötét helyen kell tárolni, ügyelve, hogy ne préselődjenek össze.
3. A THC-tartalom meghatározása
3.1. A minta előkészítése
A 2 mm-nél nagyobb szárdarabokat és magokat el kell távolítani a szárított mintákból.
A szárított mintát meg kell őrölni, hogy közepes finomságú por legyen (amely 1 mm lyukátmérőjű szitán áthalad).
Ez a por 10 hétig tartható el 25 °C alatti hőmérsékleten, sötét és száraz helyen.
3.2. Reagensek és extraháló oldat
Reagensek
- Δ9-tetrahidrokannabinol, kromatográfiás célra megfelelő tisztaságú,
- szkvalén, kromatográfiás célra megfelelő tisztaságú, belső etalonként.
Extraháló oldat
- 35 mg szkvalén 100 ml hexánban oldva.
3.3. A Δ9-THC extrahálása
A porított vizsgálati mintából ki kell mérni 100 mg-ot, centrifugacsőbe kell helyezni, és hozzá kell adni a belső etalont tartalmazó extraháló oldatból 5 ml-t.
Ultrahangfürdőbe kell helyezni, és 20 percig otthagyni. Öt percig 3 000 ford./perc fordulaton történő centrifugálást követően el kell távolítani a felülúszó THC-oldatot. Az oldatot injektálni kell a kromatográfba, és el kell végezni a mennyiségi analízist.
3.4. Gázkromatográfia
a) Berendezés
- gázkromatográf lángionizációs detektorral és split/splitless injektor,
- a kannabinoidok megfelelő elválasztását lehetővé tevő oszlop, például egy 25 m hosszú és 0,22 mm átmérőjű 5 %-os apoláris fenil-metil-sziloxán fázissal impregnált üveg kapilláris oszlop.
b) Kalibrálási tartományok
Legalább három pont az "A" eljárás és öt pont a "B" eljárás esetében, beleértve a 0,04 és 0,50 mg/ml-os Δ9-THC pontokat az extraháló oldatban.
c) Kísérleti feltételek
Az alábbi feltételek példaként szolgálhatnak az a) pontban említett kolonna tekintetében:
- kemencehőmérséklet 260 °C
- injektorhőmérséklet 300 °C
- detektorhőmérséklet 300 °C.
d) Injektált mennyiség: 1 μl.
4. Eredmények
Az eredményeket az állandó tömegre szárított analitikai minta 100 grammjában lévő Δ9-THC grammjában kell megadni, két tizedes jegy pontossággal. Az eredményekre 0,03 g/100 g mértékű tűréshatár vonatkozik
- "A" eljárás: mintánként egy meghatározás.
- Azonban, amennyiben a kapott eredmény az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében megállapított határérték felett van, analitikai mintánként egy második meghatározást kell végezni, és a meghatározások átlagát kell az eredménynek tekinteni.
- "B" eljárás: az eredmény a vizsgálati mintánkként végzett két meghatározás átlaga.
III. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
| A 2419/2001/EK rendelet cikkei | E rendelet cikkei |
| 1 | – |
| 2 | 2 |
| 3 | 5 |
| a 4. cikk (1) bekezdése | a 6. cikk (1) bekezdése |
| a 4. cikk (2) bekezdése | a 14. cikk (4) bekezdése |
| 5 | 8 |
| 6 | – |
| 7 | – |
| 8 | 15 |
| 9 | – |
| 10 | 16 |
| 11 | 18 |
| 12 | 19 |
| 13 | 21 |
| 14 | 22 |
| 15 | a 23. cikk (1) bekezdése |
| 16 | 24 |
| a 17. cikk (1) bekezdése | a 25. cikk (1) bekezdése |
| a 17. cikk (2) bekezdése | a 25. cikk (2) bekezdése |
| a 17. cikk (3) bekezdése | a 23. cikk (2) bekezdése |
| 18 | 26 |
| 19 | 27 |
| 2 | 28 |
| 21 | 29 |
| 22 | 30 |
| 23 | 32 |
| 24 | 34 |
| 25 | 35 |
| 26 | 36 |
| 27 | 37 |
| 28 | 38 |
| 29 | 39 |
| 30 | 49 |
| a 31. cikk (1) bekezdése | az 50. cikk (1) bekezdése |
| a 31. cikk (2) bekezdése | az 50. cikk (3) bekezdése |
| a 31. cikk (3) bekezdése | az 50. cikk (6) bekezdése |
| a 31. cikk (4) bekezdése | az 50. cikk (7) bekezdése |
| 32 | 51 |
| 33 | 53 |
| 34 | 55 |
| 35 | 56 |
| 36 | 57 |
| 37 | 58 |
| 38 | 59 |
| 39 | – |
| 40 | 60 |
| 41 | 61 |
| 42 | 62 |
| 43 | 63 |
| 44 | 68 |
| 45 | 69 |
| 46 | 70 |
| 47 | 71 |
| 48 | 72 |
| 49 | 73 |
| 50 | 74 |
| 51 | 75 |
| 52 | 76 |
| 53 | – |
| 54 | – |
( 1 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A 21/2004/EK rendelettel (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.) módosított rendelet.
( 2 ) HL L 327., 2001.12.12., 11. o. A legutóbb a 118/2004/EK rendelettel (HL L 17., 2004.1.24., 7. o.) módosított rendelet.
( 3 ) HL L 204., 2000.8.11., 1. o. A legutóbb a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozási feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány - II. melléklet: A csatlakozási okmány 20. cikkében hivatkozott lista - 6. Mezőgazdaság - B. Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok - I. Állat-egészségügyi jogszabályok által (HL L 236., 2003.9.23., 381. o.) módosított rendelet.
( 4 ) HL L 156., 2003.6.25., 9. o
( 5 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.
( 6 ) HL L 148., 2008.6.6., 1. o.
( 7 ) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.
( 8 ) HL L 345., 2004.11.20., 1. o.
( 9 ) HL L 215., 1992.7.30., 85. o.
( 10 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.
( 11 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
( 12 ) HL L 204., 2000.8.11., 1. o.
( 13 ) HL L 355., 1992.12.5., 32. o.
( 14 ) HL L 5., 2004.1.9., 8. o.
( 15 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.
( 16 ) HL L 160., 1999.6.26., 1. o.
( 17 ) HL L 215., 1992.7.30., 85. o.
( 18 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.
( 19 ) HL L 112., 1994.5.3., 2. o.
( 20 ) HL L 210., 1998.7.28., 32. o.
( 21 ) HL L 193., 2002.7.20., 74. o.
( 22 ) HL L 345., 2004.11.20., 1. o.
( 23 ) HL L 124., 1971.6.8., 1. o.
( 24 ) HL L 177., 1972.8.4., 1. o.
( 25 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o. A legutóbb az 1783/2003/EK rendelettel (HL L 270., 2003.10.21., 70. o.) módosított rendelet.
( 26 ) HL L 74., 2002.3.15., 1. o. A legutóbb a 963/2003/EK rendelettel (HL L 138., 2003.6.5., 32. o.) módosított rendelet.
( 27 ) HL L 171., 2006.6.23., 9. o.
( 28 ) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
( 29 ) HL L 95., 2007.4.5., 1. o.
( 30 ) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.
( 31 ) HL L 77., 1998.3.14., 3. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32004R0796 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32004R0796&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02004R0796-20090516 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02004R0796-20090516&locale=hu