2/2012. (XI. 5.) MÜK szabályzat

az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és az ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól

Veszélyhelyzeti normák

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) 111. § (2) bekezdés e) pontjában, 112. § (1) bekezdés n) pontjában, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának II.2.a) pontjában írt felhatalmazás alapján az alábbi szabályzatot alkotja:

1. §[1] A Magyar Ügyvédi Kamara abból a célból, hogy az ügyvédjelölt a munkaviszonya alatt megfelelő szakmai gyakorlatot szerezhessen, és így jól felkészült ügyvédek nyerjenek felvételt a kamarába, a gyakorlatszerzés olyan ellenőrzött formáját működteti, amely egyidejűleg ad segítséget a magas színvonalú gyakorlati ismeretekhez történő hozzáféréshez, és garanciákat az ismeretek tényleges elsajátításának érdemi megítélésére.

2. § (1) A jelen szabályzat alkalmazása körében

a) ügyvédjelölt: az, aki

aa)[2] a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idő letöltése céljából ügyvédjelölti tevékenységet folytat, és a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő munkaviszonya (a továbbiakban: ügyvédjelölti munkaviszony) áll fenn, és

ab)[3] a területi kamara ügyvédjelölti nyilvántartásába felvételre került;

b) ügyvédjelölti joggyakorlat: az ügyvédjelölt felkészülési ideje, amely idő alatt a szakmai gyakorlatot megszerzi;

c) az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd: az az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéd, aki az adott ügyvédjelölti munkaviszonyban az ügyvédjelölt szakmai fejlődését biztosítja. Feladata, hogy az ügyvédjelöltet a tapasztalatok elsajátításában segítse, az ügyvédjelölttel szemben támasztott követelményeket érvényesítse, figyelemmel kísérje az ügyvédjelölt előrehaladását, közreműködjön az ügyvédjelölt alkalmasságának megítélésében.

(2) Az ügyvédjelölti joggyakorlat célja az, hogy a munka végzése során, a jogalkalmazás szempontjából meghatározó jogi ismeretek elmélyítése mellett az ügyvédjelölt ismerje meg az ügyvédi gyakorlatot, sajátítsa el az ügyvédi hivatás szakmai szabályait, munkamódszerét, alakítsa ki magában az ügyvédtől megkívánt munkához szükséges képességeket. A joggyakorlat ideje alatt el kell érni, hogy az ügyvédjelölt képes legyen alkalmazni az ügyvédi ügyvitel szabályait, szerezzen ismereteket az ügyvédi munkához nélkülözhetetlen munkaszervezési módszerekről, sajátítsa el az ügyvédségre vonatkozó jogszabályokat, ismerje meg az ügyvédi hivatás normáit, behatóan ismerje meg az anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat és azok gyakorlatát.

3. § (1) Az ügyvédjelöltképzés időtartama a joggyakorlathoz kapcsolódóan három év.

(2) Az ügyvédjelölt joggyakorlati idejének számítására a jogi szakvizsgáról szóló rendelet az irányadó.

(3) A területi kamara a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlat, illetőleg az abba beszámítható működés teljesítését igazoló tanúsítványt abban az esetben adja ki, ha az ügyvédjelölt a joggyakorlati idő alatt az ügyvédjelölti jogviszonyból eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(4) Nem számítható be a szakvizsgára bocsátásához szükséges joggyakorlati időbe az ügyvédjelölti működés azon időarányos része, amely alatt az ügyvédjelölt

a) joggyakorlati ideje megszakadt,

b) a jelen szabályzatban írt képzési kötelezettségének nem tett eleget.

(5)[4] A szakvizsgára bocsátandó jelölt a joggyakorlat, illetve az abba beszámítható működés teljesítését igazoló tanúsítvány tartalmát a területi kamara elnökéhez címzett beadványban kifogásolhatja.

4. § (1) Az ügyvédjelölt képzésének alapja az egyéni tanulás.

(2) A jogi szakvizsgára való felkészülés és a gyakorlati ismeretek elmélyítése érdekében a területi kamara szervezett képzést (tanulókörök) biztosít az ügyvédjelöltek részére, amelyen a részvétel kötelező.

(3) A területi kamara a kamarához tartozó terület sajátosságainak megfelelően határozhatja meg a képzés rendjét.

5. § (1) Az egyéni tanulás folyamatosságának és eredményességének ellenőrzése céljából az ügyvédjelölt a kijelölt anyagrészekből a területi kamara elnöke vagy az általa erre felkért ügyvéd, vagy bizottság előtt beszámol.

(2) A beszámolók anyaga:

a) az Alaptörvénynek, illetve az Alkotmánybíróságnak a bíróságokról szóló rendelkezései, határozatai; a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a minősített adatokról, valamint a sajtóról szóló jogszabályok; a büntetőeljárási jog; a büntető anyagi jog; a büntetés-végrehajtási jog; a polgári peres és nemperes eljárások, a végrehajtás főbb szabályai; a polgári jog; a gazdasági jog; a társasági jog; a közigazgatási jog; a munkajog szabályai az ügyvédi működés tükrében;

b) az ügyvédi működéshez kapcsolódó sajátos hivatásbeli szabályok.

(3) A beszámolót a beszámoltató ügyvéd (bizottság) értékeli, a jogszabályok gyakorlatának ismerete és a szakszerű kifejezésmód alapján. A minősítés lehet kitűnő, jeles, jó, közepes, megfelelt és elégtelen. A beszámoló eredményét be kell vezetni az ügyvédjelölt személyi anyagába.

(4) Ha az ügyvédjelölt a kijelölt anyagot nem sajátította el kellő alapossággal, meg kell ismételnie a beszámolót.

(5) A területi kamara a kamarához tartozó terület sajátosságainak megfelelően határozhatja meg a beszámoltatás rendjét.

6. § (1)[5]

(2) A szakvizsga letételéhez a munkáltató vizsgánként, a vizsga napját is beszámítva legalább négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A beszámolóra történő felkészüléshez szabadidő biztosítható.

7. § Az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd feladata, hogy az ügyvédjelöltet a tapasztalatok elsajátításában segítse, az ügyvédjelölttel szemben támasztott követelményeket érvényesítse, figyelemmel kísérje az ügyvédjelölt előrehaladását.

8. § (1) Az ügyvédjelölt képzésével kapcsolatos rendelkezések megtartásáért a területi kamara elnöke, az egyéni tanulás biztosításáért és az ügyvédjelölti joggyakorlat teljesítéséért az az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd felel, ahol az ügyvédjelölt a joggyakorlatát tölti.

(2)[6] Az ügyvédjelöltek joggyakorlatának kamarai ellenőrzése kiterjed az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd és a jelölt tevékenységére egyaránt. Az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvédnek az ügyvédjelölt képzésével összefüggő tevékenységének kamarai ellenőrzése az ügyvédek szakmai irányítása keretébe tartozik.

9. § E szabályzat a Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a szabályzat hatálybalépését követő oktatási évben kezdődő képzésekre kell alkalmazni.

10. § Ezt a szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése 2012. november 5. napján fogadta el.

11. §[7] A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet)

a) idejére a 3. § (4) bekezdés b) pontja nem alkalmazható,

b) idejét az ügyvédjelölti képzés időtartama szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az ügyvédjelölt a képzési kötelezettségének a veszélyhelyzet időtartama alatt is eleget tett volna.

Dr. Bánáti János s. k.,

elnök