32005D0739[1]

2005/739/EK: A Bizottság határozata (2005. október 20.) a Koreai Köztársaságból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek importjára alkalmazandó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. október 20.)

a Koreai Köztársaságból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek importjára alkalmazandó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

(2005/739/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Eljárás megindítása

(1) 2004. november 20-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésében (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) (2) bejelentette a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábeleknek a Közösségbe irányuló importjára alkalmazandó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2) A dömpingellenes eljárást az európai drótkötélgyártók összekötő bizottsága (a továbbiakban: az EWRIS vagy a panaszos) által, a Közösség vas- vagy acélkötél- és -kábel-előállításának nagy részét, jelen esetben több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében 2004. október 11-én benyújtott panasz nyomán kezdeményezték. A panasz az említett termék dömpingjére és az ebből származó vagyoni kárra vonatkozó bizonyítékot tartalmazott, amit elegendőnek tekintettek az eljárás kezdeményezéséhez.

1.1. A más országokból származó vas- vagy acélkötél- és -kábelbehozatalra vonatkozó hatályos intézkedések és folyamatban lévő vizsgálatok

(3) A Tanács 1999 augusztusában az 1796/1999/EK rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Dél-Afrikából, Indiából, a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acélkötelek és -kábelek behozatalára. A fenti behozatalokra alkalmazott intézkedések értékvámból álltak, kivéve egy dél-afrikai, egy indiai, egy mexikói és egy ukrajnai exportáló gyártót, amelyek kötelezettségvállalásait az 1999/572/EK bizottsági határozat (4) fogadta el. A Bizottság az 1678/2003/EK rendelettel (5) visszavonta a fent említett ukrajnai exportáló gyártó által felajánlott kötelezettségvállalást, a Tanács pedig az 1674/2003/EK rendelettel (6) ismét kivetette a megfelelő dömpingellenes értékvámot ezen exportőrre.

(4) A Tanács az 1601/2001/EK rendelettel (7) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó, egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára. A fenti behozatalokra alkalmazott intézkedések értékvámból álltak, kivéve egy cseh köztársasági, egy oroszországi, egy thaiföldi és két törökországi exportáló gyártót, amelyek kötelezettségvállalásait a 230/2001/EK bizottsági rendelet (8), illetve a 2001/602/EK bizottsági határozat (9) fogadta el. A Bizottság a 2303/2002/EK (10) és az 1274/2003/EK (11) rendelettel visszavonta a török exportáló gyártó által felajánlott kötelezettségvállalást.

(5) Ezután a 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) 13. cikke értelmében végzett vizsgálat során megállapították, hogy az Ukrajnából és a Kínai Népköztársaságból származó, és sorrendben Moldován, illetve Marokkón keresztül történő behozatal esetében kijátszották az intézkedéseket. Következésképpen az Ukrajnából származó behozatalra kivetett dömpingellenes vámot kiterjesztették ugyanezen acélkötelek és -kábelek Moldovából szállított behozatalára (12). Ehhez hasonlóan a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra kivetett végleges dömpingellenes vámot - egy valódi marokkói gyártó által készített termékek kivételével - kiterjesztették ugyanezen acélkötelek és -kábelek Marokkóból szállított behozatalára (13).

(6) A Dél-Afrikából, Indiából, a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó vas- vagy acélkötelekre és -kábelekre vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét (14) követően, - az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében - 2004. május 17-én ezen intézkedések felülvizsgálatára vonatkozó kérelem érkezett a Bizottsághoz.

(7) A kérelmet a Közösség vas- vagy acélkötél- és -kábelgyártásának nagy részét, jelen esetben több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében az európai drótkötélgyártók összekötő bizottsága (a továbbiakban: az EWRIS vagy a kérelmező) nyújtotta be. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(8) Ezt követően a Dél-Afrikából, Indiából, a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acélkötelek és -kábelek behozatalával szembeni védelemről szóló alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében megszűnési felülvizsgálat indult. E felülvizsgálat jelenleg is folyamatban van.

(9) Ez a dokumentum azonban kizárólag a Koreából származó behozatalt, azaz a fenti, (1) és (2) preambulumbekezdésben említett vizsgálatot tárgyalja.

1.2. Az eljárás által érintett felek

(10) A Bizottság az eljárás kezdeményezéséről hivatalosan értesítette Korea exportáló gyártóit, az importőröket/kereskedőket és társulásaikat, a beszállítókat és az ismert érintett felhasználókat, az érintett exportáló országok képviselőit, valamint a panaszost és más ismert közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint arra, hogy a kezdeményezésről szóló értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(11) A panaszban felsorolt közösségi gyártók, koreai exportáló gyártók és közösségi importőrök nagy számára tekintettel a kezdeményezésről szóló értesítésben - az alaprendelet 17. cikkével összhangban - e felek vonatkozásában mintavételt irányoztak elő.

(12) Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, kiválasszon egy mintát, valamennyi közösségi gyártót, közösségi importőrt és exportáló gyártókat felkérték arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és - az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben meghatározottak szerint - adjon alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban 2003. július 1. és 2004. június 30. között végzett tevékenységeiről.

(13) Az exportáló gyártók által rendelkezésre bocsátott információk vizsgálata nyomán - a Közösségbe irányuló kivitelük mennyisége alapján - három vállalatot választottak ki mintavételre. A mintavételre kiválasztott három exportáló gyártó egyike azonban időközben elállt együttműködési szándékától, így helyét a következő legnagyobb kiviteli mennyiséget felmutató exportőr vette át a mintavételben. A végleges minta a következő vállalatokból állt:

- Kiswire Ltd,

- DSR Wire Corporation,

- Chung-Woo Rope Co., Ltd.

(14) A nem kapcsolódó importőrök tekintetében az érintett országból csak egyetlen, az érintett terméket ténylegesen importáló importőr válaszolt érdemben a mintavételi formanyomtatványra, és fejezte ki további együttműködési szándékát a bizottsági szolgálatokkal. Az így előállt helyzetre tekintettel a Bizottság úgy döntött, a nem kapcsolódó importőrök esetében nem mintavételt alkalmaz, hanem a fent említett importőrnek küld kérdőívet.

(15) A panaszt 21 közösségi gyártó nevében nyújtották be. A Bizottság a mintavételi formanyomtatvány kitöltését kérve együttműködésre kérte fel e 21 vállalatot és valamennyi más, ismert gyártót. 17 vállalat megfelelően, a határidő lejárta előtt kitöltötte a mintavételi formanyomtatványt, és hivatalosan beleegyezett a vizsgálat során történő további együttműködésbe. A formanyomtatvány egyes, a kárt jelző makromutatók - például a termelőkapacitás, a termelési mennyiség, a készletek, az eladási mennyiségek és értékek - kidolgozására, továbbá a foglalkoztatásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A vizsgálatban való további együttműködésre kész 17 gyártó közül a következő 5 vállalatot választották ki mintának:

- BTS Drahtseile GmbH (Németország),

- Cables y Alambres especiales, SA (Spanyolország),

- CASAR Drahtseilwerk Saar GmbH (Németország),

- Manuel Rodrigues de Oliveira Sa & Filhos, SA (Portugália),

- Trefileurope, SA (Franciaország).

(16) A Bizottság kérdőíveket küldött a mintavételre kiválasztott exportáló gyártóknak és közösségi gyártóknak, továbbá minden ismert érintett félnek. Válasz három, mintavételre kiválasztott koreai exportáló gyártótól, egy, az egyik koreai exportőrökhöz kapcsolódó közösségi importőrtől, a közösségi gazdasági ágazatban tevékenykedő öt, mintavételre kiválasztott gyártójától, az együttműködő nem kapcsolódó importőrtől, két nyersanyag-beszállítótól és tíz felhasználótól érkezett.

(17) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az okozott kár, illetve a közösségi érdek előzetes meghatározásához. A következő vállalatok telephelyein tettek ellenőrző látogatást:

a) a közösségi gazdasági ágazat gyártói:

- BTS Drahtseile GmbH, Gelsenkirchen (Németország),

- Cables y Alambres especiales, SA, Bilbao (Spanyolország),

- CASAR Drahtseilwerk Saar GmbH, Kirkel (Németország),

- Manuel Rodrigues de Oliveira Sa & Filhos, SA, Gemunde (Portugália),

- Trefileurope SA, Bourg en Bresse (Franciaország).

b) nem kapcsolódó importőr:

- Interkabel GmbH, Solms (Németország),

c) koreai exportáló gyártók:

- Kiswire Ltd., Szöul,

- DSR Wire Corporation, Suncheon,

- Chung-Woo Rope Co., Ltd., Busan.

1.3. Vizsgálati időszak

(18) A dömping és a kár vizsgálata a 2003. július 1. és 2004. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) vonatkozott. A kárelemzéssel kapcsolatos tendenciák vizsgálata a 2001. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2. Érintett termék és hasonló termék

2.1. Érintett termék

(19) Az érintett termék a Koreai Köztársaságból származó kötelek és kábelek, ideértve a vasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült, zárt sodrású köteleket, amelyek legnagyobb keresztmetszete meghaladja a 3 mm-t, akár ráerősített szerelvényekkel is rendelkezhetnek, (a továbbiakban: érintett termék), és amelyeket rendszerint a 7312 10 82, 7312 10 84, 7312 10 86, 7312 10 88 és 7312 10 99 KN-kód alá sorolnak be.

2.2. Hasonló termék

(20) A közösségi importőröket képviselő társaság (EWRIA) azzal érvelt, hogy az importált termékek alapvetően különböznek a közösségben gyártott és eladott termékektől, így azokat nem lehet összehasonlítani. Ugyanezt az érvet alaposan megvizsgálták a 230/2001/EK rendeletben, amelyben azt a következtetést vonták le, hogy a közösségi gazdasági ágazat által gyártott termékeket hasonló terméknek kell tekinteni. Mivel az EWRIA semmilyen új érvet nem hozott fel, a fent említett rendelet következtetéseit megerősítették.

(21) A vizsgálat feltárta, hogy az exportáló gyártók által exportált, illetve a közösségi gyártók által előállított és a közösségi piacon értékesített termékeknek ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságaik, továbbá végfelhasználásuk, tehát ezeket - az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében - hasonló termékeknek kell tekinteni. Ugyanez áll a koreai gyártók által előállított és a koreai piacon eladott termékekre.

3. Dömping

3.1. Rendes érték

3.1.1. Globális reprezentativitás

(22) Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először minden együttműködő exportáló gyártó esetében megvizsgálta, hogy az általa folytatott belföldi acélkötél- és -kábelértékesítés reprezentatív-e, vagyis az ilyen jellegű értékesítés teljes mennyisége kiteszi-e a gyártó teljes, Közösségbe irányuló exportértékesítésének legalább 5 %-át.

3.1.2. A terméktípusok összehasonlíthatósága

(23) A Bizottság ezt követően azonosította az egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek azon, belföldön értékesített típusait, amelyek azonosak, vagy közvetlenül összehasonlíthatóak a Közösségbe irányuló kivitel során értékesített típusokkal. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hazai piacon eladott, illetve az exportált terméktípusok közvetlenül összehasonlíthatóak, amennyiben hasonló a szálak száma, a drótok szálankénti száma, a szálban lévő drótok szerkezete, a drótkötél magja, a szakítószilárdság, a drót tulajdonságai, a kötél különleges tulajdonságai, a kötél borítása és az átmérő.

3.1.3. Terméktípus-specifikus reprezentativitás

(24) Az exportáló gyártó által a hazai piacon értékesített és a Közösségbe exportált egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek típusával közvetlenül összehasonlíthatónak ítélt típusok esetében meghatározták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a hazai eladások kellőképpen reprezentatívak-e. Egy adott vas- vagy acélkötél- és -kábeltípus hazai értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha e típus hazai összértékesítési volumene a vizsgálati időszak során elérte vagy meghaladta a Közösségbe exportált összehasonlítható vas- vagy acélkötél- és -kábeltípus összértékesítési volumenének 5 %-át. Megállapították, hogy a közösségbe exportált terméktípusok többségét reprezentatív mennyiségben értékesítették a hazai piacon.

3.1.4. A rendes kereskedelmi forgalom vizsgálata

(25) A Bizottság ezt követően megvizsgálta, vajon az egyes vállalatok hazai értékesítését - az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban - lehet-e a rendes kereskedelmi forgalom keretén belül megvalósultnak tekinteni.

(26) Ennek érdekében minden exportált terméktípus esetében meghatározták a vizsgálati időszak alatt a független fogyasztóknak történő veszteséges hazai eladások arányát.

a) Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a hazai piacon való értékesítési mennyiség több mint 80 %-a nem volt az egységár alatt, és amelyek súlyozott átlagos ára megegyezik a súlyozott átlagos előállítási költséggel, vagy meghaladja azt, a terméktípusonkénti rendes értéket a szóban forgó típus összes hazai eladási árának súlyozott átlagaként számítják ki.

b) Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a hazai piacon való értékesítési mennyiség legkevesebb 10, de legfeljebb 80 %-a nem volt az egységár alatt, a terméktípusonkénti rendes értéket a szóban forgó típus az egységárral egyenlő vagy azt meghaladó hazai eladási árának súlyozott átlagaként számítják.

c) Azon terméktípusok esetében, amelyeknél volumenenként kevesebb mint 10 %-ot adtak el a hazai piacon az egységárnál nem alacsonyabb áron, úgy ítélték meg, hogy az érintett terméktípus értékesítése nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt, így más módszert kellett alkalmazni a rendes érték meghatározására.

(27) Fentiekből következően megállapították, hogy az exportált terméktípusok többségét a hazai piacon zajló rendes kereskedelmi forgalom keretében étékesítették.

3.1.5. A tényleges hazai árakon alapuló rendes érték

(28) A vizsgálatnak alávetett vállalatok által a Közösségbe irányuló exportra eladott típusok esetében, amennyiben a 3.1.3. szakaszban és a 3.1.4. szakasz a) és b) pontjaiban meghatározott követelmények teljesültek, a megfelelő terméktípusok rendes értéke a koreai hazai piac független fogyasztói által fizetett vagy fizetendő tényleges áron alapult a vizsgálati időszakban, az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

3.1.6. A más koreai gyártók hazai árain alapuló rendes érték

(29) A 3.2.4. szakasz c) pontja alá tartozó terméktípusok, illetve azon terméktípusok esetében, amelyeket az exportáló gyártók nem reprezentatív mennyiségben értékesítettek a koreai hazai piacon - amint a fenti, 3.1.3. bekezdésben áll -, először azt mérlegelték, vajon a rendes érték meghatározásához e terméktípusok esetében alkalmazható-e más hazai gyártók eladási ára. Megállapították azonban, hogy a vas- vagy acélköteleknek és -kábeleknek számos különböző modelljét értékesítik, és a végső eladási árat sok tényező befolyásolja. Az eladott modellek közötti különbségek számos kiigazítást vontak volna maguk után, amelyeket becslésekre kellett volna alapozni. Így indokoltabbnak látták a rendes érték számtani képzését.

3.1.7. A számtanilag képzett értéken alapuló rendes érték

(30) A fentiek figyelembevételével a számtanilag képzett rendes értéket a (28) preambulumbekezdésben szereplő minden terméktípus esetében az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének alapján kapták meg.

(31) A számtanilag képzett rendes érték meghatározásánál a felmerülő értékesítési, általános és adminisztratív (SGA-)költségeket és a hasonló termék hazai értékesítésében érdekelt együttműködő exportáló gyártók - a vizsgálati időszakban a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósított - súlyozott átlagnyereségét hozzáadták saját vizsgálati időszakbeli átlagos előállítási költségükhöz, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésével összhangban. Ahol szükséges volt, az egyik vállalatnál tévesen megállapított előállítási költség egy részét, illetve az SGA-költségeket kijavították, mielőtt felhasználták volna a rendes kereskedelmi forgalom kérdésével kapcsolatban és a rendes érték számtani képzéséhez.

(32) E tekintetben minden érintett exportáló gyártó belevette a hasonló termék hazai piacon történő értékesítésének nem működési költségeit az SGA-költségekbe. Ezen exportőrök le is vontak olyan bevételi összegeket az értékesítési, általános és adminisztratív költségekből, amelyek nem kapcsolódtak a hasonló termék hazai piacon való eladásához.

(33) A vizsgálat azonban feltárta, hogy e bevételek, illetve költségek némelyikét nem lehet a hasonló termék hazai piacon történő eladásához kötni, ennélfogva nem lett volna szabad azt odasorolni a vonatkozó SGA-költségekhez, illetve levonni azokból. Következésképpen e nem működési bevételeket és költségeket kizárták a jelentésben szereplő SGA-költségekből.

3.2. Exportár

(34) Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független fogyasztóknak exportálták a Közösségben, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(35) Amikor az exporteladás kapcsolódó importőrön keresztül történt, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően számtani képzéssel határozták meg azon ár alapján, amelyen az importált termékek elsőként viszonteladásra kerülnek egy független vevő részére, megfelelően kiigazítva azt a behozatal, a viszonteladás és a nyereség között fellépő költségek szerint. E célra a kapcsolódó importőr saját SGA-költségeit használták fel. Más, megbízhatóbb információ hiányában 5 %-os haszonkulcsot találtak ésszerűnek. E haszonkulcsot ugyanezen termék behozatalára vonatkozó korábbi dömpingellenes vizsgálat során alkalmazták, amikor végleges megállapításokat tettek közzé az 1601/2001/EK tanácsi rendeletben (15). Nem állt rendelkezésre olyan információ, amely alapján ez a haszonkulcs ne tűnt volna megbízhatónak.

3.3. Összehasonlítás

(36) A rendes értéket és az exportárakat gyártelepi alapon hasonlították össze. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében kiigazítások formájában jogos támogatást állapítottak meg az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Megfelelő kiigazításokat foganatosítottak minden olyan esetben, ahol ez ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött tény által alátámasztottnak tűnt. Ezen az alapon a kedvezmények, a visszatérítések, a jutalékok, a belföldi szállítás, a csomagolási költségek, a hitelköltségek, a tengeri szállítás, a biztosítás, a rakodási és anyagmozgatási költségek, a bankköltségek és más tényezők különbségei miatt engedményeket tettek.

(37) Minden exportáló gyártó kért támogatást a rendes értékre a hazai piacon fellépő hitelköltségekkel kapcsolatban. A koreai exportáló gyártók azonban fedezetlen számlás rendszert alkalmaztak, és nem lehetett kapcsolatot találni az igényelt hitelköltségek és a szóban forgó hazai értékesítési tranzakciók között. Tehát az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésében előírtakkal ellentétben nem lehetett megállapítani, hogy ez a tényező hatással lett volna az árra és az árak összehasonlíthatóságára. Következésképpen e kérelmeket el kellett utasítani.

(38) Az exportáló gyártók kiigazítást is kértek a Közösségbe irányuló exportértékesítés során felmerülő hitelköltségek után. Bár ezt a kiigazítást jogosnak találták, a bejelentett összegeket alacsonynak tüntették fel, így azokat a helyszíni ellenőrzés során ki kellett igazítani.

(39) Az érintett exportáló gyártók az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésének b) pontjával összhangban kiigazítást kértek az importterhek és a közvetett adók különbségeinek tekintetében. Két érintett exportáló gyártó esetében megállapították, hogy a visszatérített behozatali vámok összege meghaladta a befizetett behozatali vámok összegét. Tehát nem valószínű, hogy az exportőrök csak azon behozott árucikkek után kaptak visszatérítést, amelyet később beépítettek az exportált árucikkekbe. Ezenfelül két exportáló gyártó akkor kapott visszatérítést, amikor a vas- és acélkötelek és -kábelek kivitele nem volt a nyersanyagokért fizetett behozatali vámhoz kötött, azaz visszatérítést kaptak, akár importált nyersanyagot használtak az exportált termék előállításához, akár nem. Így megállapították, hogy az alaprendelet 2. cikk (10) bekezdésének b) pontja értelmében behozatali vám visszatérítésére nem került sor. Az érintett exportáló gyártók egyetlen esetben sem tudták igazolni, hogy a hazai piacon értékesített hasonló termékekre kivetettek-e importterheket és közvetett adókat, és ha igen, mekkora mértékben. Így nem lehetett megállapítani, hogy ez érintette-e az árak összehasonlíthatóságát. Következésképp a fent említett rendelkezés egyetlen idézett feltétele sem teljesült, és minden kérelmet el kellett utasítani.

(40) Megállapították, hogy az egyik exportáló gyártó jutalékot fizetett a hozzá kapcsolódó importőrnek a közvetlenül az exportáló gyártó által végzett, a közösségi független fogyasztók irányába történő vas- és acélkötelek és -kábelek exporteladásához kötődő tevékenységért. Mivel a jutalék az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében befolyásolja az árat és az árak összehasonlíthatóságát, a figyelembe vett eladásokat ennek megfelelően igazították ki.

(41) Két exportáló gyártó kiigazítást kért mind a hazai, mind az exporteladásokra az olyan más tényezőknél fellépő eltérések miatt, mint a vállalatot terhelő ellenőrzési díjak és bizonyos eladások esetében a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében történő külső bérmunkába (rögzítések beépítése) adás költségei. Megfelelőbbnek találták, hogy e kérelemnek a fizikai jellemzőkből fakadó különbségek miatti kiigazítás formájában tegyenek eleget. A kiigazítás összege megfelel az exportáló gyártók által kifizetett tényleges ellenőrzési díjnak és a külső bérmunka költségeinek.

(42) Végül az egyik exportáló gyártó a kereskedelmi szint eltérései miatt kért kiigazítást az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének d) pontjával összhangban. Azonban az értékesítés a hazai piacon a nemzeti forgalmazók felé valósult meg. Ez a kereskedelmi szint pedig hasonló az exportár helyreállítása után a kapcsolódó importőr számára történő eladás kereskedelmi szintjéhez. Következésképpen nem hajtottak végre kiigazítást.

3.4. A vizsgálatnak alávetett vállalatok tekintetében megállapított dömpingkülönbözet

(43) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének értelmében minden exportáló gyártó esetében a rendes érték súlyozott átlagát a fenti meghatározás szerinti terméktípusok exportárainak súlyozott átlagával hasonlították össze.

(44) Fentiek alapján az együttműködő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet a CIF nettó közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következő:

- Kiswire Ltd. - 8,4 %,

- DSR Wire Corporation 0,7 %,

- Chung-Woo Rope Co., Ltd. - 6,1 %.

(45) A mintavételből kimaradt együttműködő exportőrökkel kapcsolatban megállapították, hogy eladásaik túlnyomó többsége esetében exportáraik általában összhangban voltak a mintavételnek alávetett exportálók exportáraival. Ezzel ellentétes értelmű információ hiányában megállapították, hogy a mintavétel eredménye minden más exportőr esetében is reprezentatív. Ezenfelül megállapították, hogy a többi együttműködő exportőr és a nem együttműködő exportőrök összesen a vizsgálati időszakban a közösségi fogyasztás mintegy 0,5 %-át tették ki. Fenti okokból megállapították, hogy e behozatalok - még ha meg is haladnák a minimális dömpingszintet - önmagukban nem okoznának kárt a közösségi gazdasági ágazatnak.

3.5. Következtetés

(46) Az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a dömpingellenes eljárást meg kell szüntetni, ha megállapítást nyer, hogy a dömpingkülönbözet 2 %-nál kevesebb.

(47) Következésképpen, és a fenti megállapítások ismeretében ezen eljárást meg kell szüntetni.

(48) A dömpingre vonatkozó fenti meghatározások ismeretében és az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban - miszerint amennyiben a dömpingkülönbözet minimális, az eljárást azonnal meg kell szüntetni - úgy ítélték meg, hogy a kárra, az okozati összefüggésre és a közösségi érdekre vonatkozóan nem szükséges következtetéseket levonni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Koreai Köztársaságból származó kötelek és kábelek behozatalára vonatkozo anti dömping eljárás ezennel megszűnik, ideértve a vasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült, zárt sodrású köteleket, amelyek legnagyobb keresztmetszete meghaladja a 3 mm-t, akár ráerősített szerelvényekkel is rendelkezhetnek, (a továbbiakban: érintett termék), és amelyeket rendszerint a 7312 10 82, 7312 10 84, 7312 10 86, 7312 10 88 és 7312 10 99 KN-kód alá sorolnak be.

2. cikk

A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. október 20-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 283., 2004.11.20., 6. o.

(3) HL L 217., 1999.8.17., 1. o.

(4) HL L 217., 1999.8.17., 63. o.

(5) HL L 238., 2003.9.25., 13. o.

(6) HL L 238., 2003.9.25., 1. o.

(7) HL L 211., 2001.8.4., 1. o.

(8) HL L 34., 2001.3.2., 4. o.

(9) HL L 211., 2001.8.4., 47. o.

(10) HL L 348., 2002.12.21., 80. o.

(11) HL L 180., 2003.7.18., 34. o.

(12) HL L 120., 2004.4.24., 1. o.

(13) HL L 328., 2004.10.30., 1. o.

(14) HL C 272., 2003.11.13., 2. o.

(15) HL L 211., 2001.8.4., 1. o. (25) preambulumbekezdés