12/2011. (VIII. 19.) ORFK utasítás

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről

A Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről szóló 11/2011. (V. 6.) BM utasítás (a továbbiakban: BM utasítás) 73. pontja alapján kiadom az alábbi utasítást:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK),

b) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Készenléti Rendőrségre, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szervek),[1]

c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: helyi szervek)

[az a)-c) pontokban felsoroltak a továbbiakban együtt: rendőri szervek].

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) békeidőszak: a rendőri szervek olyan állapota, amikor felkészülnek a készenlét fokozására előírt feladataik végrehajtására, melynek célja megteremteni a rendőri szervek vezetésének és irányításának folyamatos biztosítását, valamint azokat a feltételeket, amelyek alapján képessé válnak az állam- és a közbiztonság, a lakosság életének és anyagi javainak fokozott védelmére, a készenlét fokozásával összefüggő feladatok végrehajtására;

b) fokozott készenlét: a rendőri szervek olyan állapota, amikor a békeidőszaki tevékenység ellátása mellett végrehajtják a megelőző készenléti fokozatra előírt szabályokat és felkészülnek a teljes készenléti fokozatra előírt feladatok végrehajtására;

c) készenlét: a rendőri szervek olyan állapota, mely biztosítja békeidőszakban, valamint a minősített időszakokban jelentkező rendkívüli feladatok szervezett megkezdését, majd a személyi és anyagi-technikai feltételek megteremtése után a folyamatos végrehajtást;

d) készenlét fokozása: olyan rendszabályok bevezetését, végrehajtását jelenti, melyek eredményeként a rendőri szervek felkészültsége egyre jobban megközelíti, illetve eléri az általánostól eltérő, a minősített időszaki feladatok végrehajtásához szükséges szintet;

e) megelőző készenlét: a rendőri szervek olyan állapota, amikor a békeidőszaki tevékenysége ellátása mellett külön szabályok kerülnek bevezetésre a készenlét fokozása érdekében, melynek célja az élet és az anyagi javak fokozottabb védelme, a közbiztonság fenntartása, valamint azon feltételek megteremtése, amelyek szükségesek a fokozott vagy a teljes készenlét eléréséhez;

f) minősített időszak az Alkotmányban meghatározott:

fa) rendkívüli állapot,

fb) szükségállapot,

fc) veszélyhelyzet,

fd) megelőző védelmi helyzet,

fe) külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése;

g) RobotZsaru Neo Harcérték modul (a továbbiakban: RZs Harcérték modul): a rendőri szervek személyi állománya naprakész berendelhetőségi létszámadatait tartalmazó nyilvántartás;

h) teljes készenlét: a rendőri szervek készenlétének legmagasabb fokozata, mely során biztosítják az állam, a lakosság életének és az anyagi javaknak a komplex védelmét, a közbiztonság fenntartását, illetve befejezik mindazon feltételek megteremtését, amelyek biztosítják a minősített időszak esetén jelentkező rendkívüli feladatok azonnali megkezdését.

3. A rendőri szervek minősített időszaki feladatainak ellátását, a készenlétbe helyezéséhez szükséges feladatok tervezését, szervezését és végrehajtását, valamint a személyi állomány értesítését az utasításban meghatározott előírások alapján kell végrehajtani.

4. A rendőri szervek készenlétbe helyezése - a minősített időszaki feladatok végrehajtására történő felkészülés érdekében - a veszélyeztetettséggel arányosan történik. A készenlétbe helyezés feltételeit a rendőri szervek békeidőszaki tevékenységük során teremtik meg.

5. A rendőri szervek készenlétbe helyezésére a következő készenléti fokozatokat kell alkalmazni:

a) megelőző készenlét;

b) fokozott készenlét;

c) teljes készenlét.

6. A rendőri szervek a békeidőszaki rendeltetésüknek, szervezeti felépítésüknek és rendszeresített létszámuknak megfelelően hajtják végre honvédelmi feladataikat.

7. A rendőri szervek rendkívüli állapotban, megelőző védelmi helyzet idején, váratlan támadás esetén, illetve szükségállapotban feladataik ellátását TELJES KÉSZENLÉT-ben, az utasításban meghatározott intézkedések végrehajtásával biztosítják.

8. Az országot ért váratlan légitámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén, a Magyarországon működtetett műsorszóró rádió- és televízió-állomások adásában, a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. közleményének átvételével elrendelt légiriadó a rendőri szervek vonatkozásában a TELJES KÉSZENLÉT elrendelését jelenti.

9. A 8. pontban meghatározott esetben a rendőri szervek végrehajtják a személyi állományuk megóvása érdekében végrehajtandó feladataikat.

10. A rendőri szervek készenlétbe helyezésére, kitelepítésére készenléti fokozat elrendelése nélkül, illetve az utasítás egyes rendelkezéseinek bevezetésére a belügyminiszter külön utasítást adhat.

11. A készenlétbe helyezési tervekben előírt szabályok bevezetését és a kitelepülést - ha annak késedelmes elrendeléséből különösen jelentős hátrány származhat - az ORFK vezetője és a területi szervek vezetői is elrendelhetik. Az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket az ügyeleti szolgálatok útján haladéktalanul jelenteni kell a felettes szerv vezetőjének.

12. A rendőri szervek készenlétének fokozása történhet rendszabályok bevezetésével és/vagy készenléti fokozat elrendelésével, a fokozatok sorrendjében vagy az egyes fokozatok elhagyásával. Amennyiben valamelyik fokozatot nem előzte meg egy vagy több közbeeső fokozat, úgy a közbeeső fokozat rendszabályait is végre kell hajtani.

13. A rendőri szervek személyi állományából értesíteni kell mindazon személyeket, akikre beosztásuk alapján - az 59-61. pontokban meghatározott esetekben - a feladatok végrehajtására szükség van. Az értesítésre kötelezetteket erről az értesítési tervek ismertetésével egy időben tájékoztatni kell.

14. Az értesítést úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a rendőri szervek készenlétbe helyezési terveiben meghatározott, továbbá a váratlan, speciális helyzetekből adódó feladatainak végrehajtását, valamint a személyi állomány szolgálati, illetve munkahelyére a meghatározott normaidőn belül történő beérkezését.

15. Az utasítás 1. számú melléklete alapján a személyi állomány tekintetében külön nyilatkozatban kell rögzíteni a munkaidőn túli kötelezettség tudomásulvételét, valamint a hozzájárulást az értesítéshez szükséges személyi adatok (név, lakcím, vezetékes és mobiltelefonszám, e-mail cím) nyilvántartásához, amelyeket csak az értesítési feladat végrehajtásához lehet felhasználni.

16. Az utasításban meghatározott feladatok végrehajtásáért az érintett szervek vezetői a felelősek.

II. Fejezet

A KÉSZENLÉT FOKOZÁSA, A MINŐSÍTETT IDŐSZAKI MŰKÖDÉS SZABÁLYAI

17. A rendőri szervek a minősített időszakban kötelezettségeiket, feladataikat készenlétük fokozásával teljesítik, illetve a részükre kiutalt szolgáltatások igénybevételével biztosítják.

18. A rendőri szervek a készenlét fokozása során az alábbi honvédelmi feladatokat hajtják végre:

a) részt vesznek a Magyar Honvédség mozgósításának a közigazgatás részéről történő biztosításában;

b) az ország fegyveres védelmi terve alapján a Magyar Honvédséggel együttműködve részt vesznek az államhatár megerősített őrizetében, a határvédelem biztosításában;

c) részt vesznek a honvédelem, az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos objektumok őrzésében;

d) átveszik a fegyveres biztonsági őrségek irányítását;

e) biztosítják a lakosság és a védelmi igazgatás vezető szervei kitelepítését, őrzik a visszamaradó anyagi javakat;

f) a kárt, illetve rombolást szenvedett területeken fenntartják a közrendet, közbiztonságot, részt vesznek a kialakult káresetek következményeinek felszámolásában;

g) részt vesznek terrorista és külső fegyveres csoportok felderítésében, megsemmisítésében;

h) közreműködnek a Magyar Honvédség és a szövetséges haderők műveleteinek biztosításában;

i) rész vesznek a veszélyeztetett területekről honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállításában, biztonságba helyezésében.

19. A rendőri szervek minősített időszakokban a békeidőszaki működési helyükről kitelepítésre kerülhetnek. Külön elrendelés esetén tartalék vezetési pontot kell beüzemelni és működtetni az alábbiak szerint:

a) a rendőri szervek vezetői jelölik ki saját szervezetük tartalék vezetési pontját (elsődlegesen rendőri objektum) és az oda beosztásra tervezett állományt;

b) az ORFK tartalék vezetési pontjának kijelöléséről az ORFK rendészeti főigazgatója gondoskodik.

20. Minősített időszaki feladatok vonatkozásában tárgyalást a rendőri szervek vezetői a központi államigazgatási szervekkel az ORFK rendészeti főigazgatója útján folytathatnak.

21. A készenléti fokozatokra előírt szabályok bevezetésének időpontja az elrendeléssel kezdődik, a feladatokat meghatározott időnormán belül kell végrehajtani.

22. A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT elrendelése esetére előírt szabályok bevezetésének, végrehajtásának normaideje 4 nap.

23. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelése esetére előírt szabályok bevezetésének, végrehajtásának normaideje 5 nap. Ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelésére MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-ből kerül sor, akkor a normaidő 1 nap.

24. A TELJES KÉSZENLÉT elrendelése esetére előírt szabályok bevezetésének, végrehajtásának normaideje 8 nap. Ha a TELJES KÉSZENLÉT elrendelésére a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-ből kerül sor, akkor a normaidő 4 nap, ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT-ből, akkor a normaidő 3 nap.

25. Az általános időnormákon belül egy-egy szabály bevezetésének, illetve végrehajtásának részidejét az 1. pont a)-b) alpontjaiban felsorolt rendőri szervek vezetői szabályozhatják.

Békeidőszak feladatai

26. A békeidőszak során biztosítani kell:

a) a rendőri szervek készenléte fokozásának feltételeit;

b) a készenlétbe helyezési tervek kidolgozását, naprakészen tartását, a feladatok ismeretét és begyakorlását, az értesítés végrehajtásának feltételrendszerét;

c) a honvédelmi felkészülés rendszerében a rendőri szervekre háruló, meghatározott feladatok ellátására való felkészülést;

d) a magasabb készenléti fokozatban történő továbbműködéshez szükséges szervezeti, személyi feltételeket;

e) a pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai, biztonságtechnikai eszközök és anyagok szükséges mennyiségben való beszerzését, készletezését, és használható állapotban tartását;

f) az államhatár őrizetével, határforgalom ellenőrzésével, a határrend fenntartásával összefüggő korlátozó intézkedések bevezetését;

g) a nemzetközi mentőerők, segélyszállítmányok államhatáron történő soron kívüli be- vagy kiléptetését;

h) a tömeges méretű migráció hatékony kezelésének feltételeit.

Megelőző készenlét

27. A megelőző készenlét feladatainak végrehajtása során a BM utasítás 13. pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell a határrendészeti feladatot ellátó szervezeti egységek esetében:

a) megerősített határrendészeti szolgálati mód és a határterületen korlátozó intézkedések bevezetését és fenntartását;

b) a határvédelemmel összefüggésben szükségessé váló erő-eszköz átcsoportosítás végrehajtásának feltételeit.

28. A megelőző készenlét elrendelését követően:

a) az ORFK Főügyelete értesíti az alárendelt ügyeleti szolgálatokat a bevezetett készenléti fokozatról és szabályokról;

b) munkaidőn kívül és munkaszüneti napokon történő elrendelés esetén az ügyeleti szolgálatok végrehajtják a vezetők, a védelmi igazgatási szakterületen dolgozók, valamint a védelmi feladatok végrehajtásához kijelölt személyek értesítését;

c) a rendőri szervek vezetői tisztázzák a készenlétbe helyezési terveikben rögzített feladatokat, végrehajtják az alárendelt személyi állomány eligazítását.

29. A megelőző készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek a BM utasítás 15. pontjában meghatározottakon túl:

a) a határrendészeti feladatot ellátó szervezeti egységek megszervezik és megkezdik a megerősített szolgálatra történő áttérést, a határforgalom ellenőrzés szigorítását, intézkednek a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére;

b) pontosítják a kijelölt, honvédelmi érdekből fokozott védelmet igénylő objektumok őrzésére vonatkozó terveket;

c) megszervezik az államhatár közeli területek fokozott figyelését és az információgyűjtést, különös tekintettel az ellenséges felderítő tevékenységre, csapatmozgásokra, gyakorlatokra és idegen személyek határközeli megjelenésére;

d) felkészülnek a szomszédos ország területén szolgálatot teljesítő személyi állomány visszavonására;

e) fokozottan ellenőrzik az elrendelt feladatok végrehajtását.

30. A rendőri szervek a megelőző készenlét logisztikai (pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai stb.) biztosítása érdekében:

a) intézkednek az anyagi-technikai eszközök javítási és karbantartási munkálatainak mielőbbi befejezésére;

b) végrehajtják az újonnan beszerzett termékek átvételét, tárolását, valamint a raktárakban készletezett anyagok, felszerelések, eszközök elosztását, kiadását;

c) megszervezik a számítástechnikai eszközökön lévő adatok mentését, és fokozzák a minősített adatok védelmével kapcsolatos előírások betartásával összefüggő ellenőrzési feladatokat;

d) végrehajtják a polgári jogi szerződésekkel lekötött szolgáltatások, objektumok és technikai eszközök soron kívüli ellenőrzését, átvételét;

e) az illetékes hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve végrehajtják a nemzetgazdaságból igényelt és lebiztosított technikai eszközök soron kívüli ellenőrzését, átvételét;

f) bevezetik a meghatározott hírforgalmi korlátozó rendszabályokat, és intézkednek a híradás folyamatos biztosítására;

g) a rendőri alapellátást végző orvosi rendelőkben állandó elsősegélynyújtó ügyeletet működtetnek.

31. A rendőri szervek ügyeleti szolgálatai - a napi jelentési kötelezettségen túl - 6, 14 és 19 órai zárással az elöljáró ügyeleti szolgálatok felé az alábbiak szerint teljesítik jelentési kötelezettségeiket:

a) a helyi szervek a zárást követő 10 percen belül;

b) a területi szervek a zárást követő 30 percen belül;

c) az ORFK Főügyelete a zárást követő 1 órán belül.

32. A rendőri szervek vezetői a megelőző készenlét feladatainak végrehajtását követően a készenlét további fokozása érdekében végrehajtják a személyi állomány felkészítését, gyakoroltatását.

Fokozott készenlét

33. A fokozott készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek a BM utasítás 20-21. pontjaiban szereplő feladatokon túl az alábbi rendelkezések betartására kötelesek:

a) a hivatásos személyi állomány - amennyiben a szolgálati feladat ellátását nem akadályozza - gyakorló (bevetési) ruházatban látja el feladatát;

b) a rendőri szervek megerősített szolgálati módban őrzik az államhatárt, amelynek során intézkednek:

ba) a járőrszolgálatok megerősítésére, járőrcsoportok szolgálatba állítására;

bb) az ellenséges fegyveres csoportok felderítésének megszervezésére, felszámolásuk végrehajtására;

bc) a honvédelmi érdekből fontos objektumok, a határterületen kijelölt műtárgyak őrzésének megkezdésére.

34. A rendőri szervek a fokozott készenlét logisztikai (pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai stb.) biztosítása érdekében:

a) átveszik a polgári jogi szerződésekkel lekötött szolgáltatásokat, objektumokat és technikai eszközöket;

b) az illetékes hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve, jegyzőkönyv alapján átveszik a nemzetgazdaságból lebiztosított objektumokat;

c) ahol ez a meglévő személyi állománnyal biztosítható, állandó jelleggel orvosi ügyeletet működtetnek.

35. A rendőri szervek vezetői a fokozott készenlét feladatainak végrehajtását követően a készenlét további fokozása érdekében végrehajtják a személyi állomány felkészítését, gyakoroltatását.

Teljes készenlét

36. A teljes készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek végrehajtják a BM utasítás 22-25. pontjaiban meghatározottakat.

37. A rendőri szervek a teljes készenlét logisztikai (pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai stb.) biztosítása érdekében:

a) átveszik a nemzetgazdaságból lebiztosított objektumokat, technikai eszközöket, szolgáltatásokat és az üzemeltetésükhöz honvédelmi munkakötelezettség alapján biztosított személyi állományt;

b) az átvett objektumokban beszüntetik az eredeti békeidőszaki tevékenységet;

c) bevezetik a tervezett hírforgalmi rendszabályokat és korlátozásokat.

III. Fejezet

A MAGASABB KÉSZENLÉTBE HELYEZÉS VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN KIDOLGOZANDÓ TERVEK

38. A rendőri szervek a készenlétbe helyezési és a minősített időszakokban meghatározott feladatok hatékony, gyors és szakszerű végrehajtásához a felkészülés során a feladatok végrehajtására az alábbi terveket készítik el:

a) a területi szervek Összesített Készenlétbe Helyezési Tervet (a továbbiakban: ÖKHT);

b) Készenlétbe Helyezési Tervet (a továbbiakban: KHT):

ba) az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek, elemek;

bb) a területi szervek vezetőinek közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek, elemek;

c) az a)-b) alpontokban felsorolt szervek közvetlen irányítása alá tartozó valamennyi szervezeti elem Készenlétbe Helyezési Tervkivonatot (a továbbiakban: Tervkivonat).

39. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egészére vonatkozóan az ÖKHT-t az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Védelmi Igazgatási Osztály (a továbbiakban: ORFK VIO) készíti el.[2]

40. A 38. pontban meghatározott terveket a közvetlen felettes szerv vezetője hagyja jóvá, az a) alpontban és a b) alpont ba) alpontjában szereplő szervek terveinek jóváhagyásához az ORFK VIO vezetőjének ellenjegyzése szükséges.[3]

IV. Fejezet

A KÉSZENLÉT FOKOZÁSA FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS ÉS ELLENŐRZÉS FŐBB SZABÁLYAI

41. A készenlét fokozását biztosító rendszabályok bevezetését a megelőző, a fokozott, a teljes készenlét elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A rendszabályok végrehajtásának kezdési időpontja a készenlét elrendelésétől kezdődik.

42. Az időnormán belül az egyes rendszabályok bevezetéséhez, illetve végrehajtásához szükséges részidőket az egyes feladatok végrehajtási sorrendje és egymásra utaltsága függvényében kell meghatározni a KHT-kban.

43. A rendőri szerveknek a minősített időszakra való felkészülése békeállapotban a rájuk háruló és a minősített időszakban várhatóan jelentkező feladatok megtervezésével, az állomány kiképzésével, továbbképzésével, begyakoroltatásával, a működtetéshez szükséges logisztikai feltételek biztosításával történik.

44. A készenlétbe helyezés fokozása, valamint a minősített időszakokban meghatározott feladatok ellátása érdekében a logisztikai és a szolgáltatási feltételek igénybevételét a rendőri szervek békeidőszakban végrehajtják.

45. A rendőri szervek vezetői a minősített időszaki felkészüléshez és működéshez szükséges forrásokat az éves költségvetésük terhére biztosítják.

46. A rendőri szervek a minősített időszaki működéshez szükséges terveket, kimutatásokat, nyilvántartásokat, kijelölő határozatokat és valamennyi dokumentumot naprakészen vezetik.

47. A rendőri szervek személyi állománya minősített időszaki feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.

48. A területi szervek vezetői intézkednek az alárendelt rendőri szervek minősített időszaki felkészítésére, évente ellenőrzik és értékelik a minősített időszaki felkészülés helyzetét, melyről évente január 15-ig (első alkalommal 2012. január 15-ig) jelentést tesznek az országos rendőrfőkapitánynak.

49. A magasabb készenlétbe helyezés elrendelésére és a minősített időszaki felkészülés helyzetének ellenőrzésére jogosult:

a) a belügyminiszter;

b) a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára;

c) a Belügyminisztérium miniszteri kabinetfőnöke;

d) az országos rendőrfőkapitány;

e) az ORFK főigazgatói;

f) az irányítása alatt álló szervezeti egységek, elemek vonatkozásában a területi szerv vezetője;

g) az a)-c) alpontokban meghatározott személyek által írásos megbízó levéllel ellátott személyek;

h) a d)-f) alpontokban meghatározott személyek által írásos megbízással (nyílt paranccsal) ellátott személyek.

50. Az országos rendőrfőkapitány a minősített időszaki felkészülés helyzetéről évente január 31-ig (első alkalommal 2012. január 31-ig) tájékoztatja a Belügyminisztérium miniszteri kabinetfőnökét.

51. A rendőri szervek vezetői a tervezett ellenőrzéseikről - amennyiben az kiterjed a minősített időszaki felkészültségre -az ellenőrzés megkezdése előtt 15 munkanappal az ORFK rendészeti főigazgatóját tájékoztatják.

52. A rendőri szervek a minősített időszaki feladataik ellátására való felkészülés érdekében békeidőszaki alapfeladataik ellátása mellett:

a) felkészítik az ügyeleti szolgálatokat és a személyi állományt az értesítési (riasztási), illetve a készenlétbe helyezési feladatok gyors, pontos végrehajtására;

b) megtervezik a készenlét fokozásával és a minősített időszaki továbbműködéssel összefüggő feladatokat;

c) felkészülnek az állam, a lakosság életének és anyagi javainak fokozottabb védelme, valamint a közbiztonság fenntartása érdekében a honvédelmi felkészítés feladatainak, továbbá a rendkívüli intézkedéseknek a végrehajtására;

d) kiemelt figyelmet fordítanak a személyi állomány kiképzésére, továbbképzésére, a minősített időszaki feladataik begyakoroltatására és ellenőrzésére;

e) biztosítják a minősített időszaki működéshez szükséges személyi és anyagi-technikai feltételeket.

53. A készenlét fokozása és a minősített időszaki működés biztosítása érdekében a rendőri szervek békeidőszakban elkészítik a feladatok végrehajtását biztosító terveket, azokat naprakész állapotban tartják, továbbá felkészülnek az adott készenléti fokozat elrendelése esetén a meghatározott feladatok végrehajtására, valamint intézkednek a kijelölt személyi állományuk tartózkodási helyének, elérhetőségének pontosítására.

54. A rendőri szervek minősített időszaki vezetésének szervezetét és feladatait a szervre vonatkozó szervezeti és működési szabályzatok, ügyrendek tartalmazzák.

55. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok készenlétbe helyezését érintő gyakorlataikat a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok gyakorlataival összhangban, együttesen hajtják végre.

V. Fejezet

A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ÉRTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

56. Az értesítés elrendelése esetén a beérkezés normaideje 6 óra, amely az elrendelő utasítás kiadásának időpontjától kezdődik. A beérkezés normaidejét a rendőri szerv vezetője - a feladat indokoltságának és jellegének függvényében -csökkentheti.

57. Az értesítési feladat elrendelhető:

a) minősített időszak esetén, egyrészt a készenlét fokozása érdekében, másrészt egyes rendkívüli intézkedések részeként;

b) egyéb esetben, pl. elemi csapás vagy súlyos baleset, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély, valamint a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető események megelőzése, illetve elhárítása érdekében nyílt szövegű utasítással és a bekövetkezett esemény megjelölésével;

c) békeidőszakban, értesítési feladatok gyakorlása és ellenőrzése céljából.

58. A személyi állomány értesítése lehet:

a) részleges, ha a rendőri szerv bevonulásra kötelezett személyi állományának meghatározott részét érinti;

b) teljes, ha a rendőri szerv bevonulásra kötelezett személyi állományának egészére kiterjed.

59. A rendőri szervek személyi állományának részleges, vagy teljes értesítését elrendelheti:

a) a belügyminiszter;

b) a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára;

c) amennyiben a központi utasítás kiadásához szükséges idő miatti késedelem különösen jelentős hátrányt (életveszélyt, anyagi kárt) okozna, természeti, ipari és civilizációs katasztrófa, tömegszerencsétlenség esetén az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megvédése, az anyagi értékek megóvása (megőrzése) céljából, váratlanul jelentkező szolgálati feladatok erő-eszköz szükségletének biztosítására személyi állománya vonatkozásában:

ca) az országos rendőrfőkapitány;

cb) az ORFK főigazgatói;

cc) az irányítása alatt álló szervezeti egységek, elemek vonatkozásában a területi szerv vezetője;

d) az a)-b) alpontokban meghatározott személyek által írásos megbízó levéllel ellátott személyek;

e) a c) alpontban meghatározott személyek által írásos megbízással (nyílt paranccsal) ellátott személyek.

60. Egyéb, speciális feladatok végrehajtására a helyi szervek vezetői részleges értesítést rendelhetnek el az irányításuk alatt álló személyi állomány vonatkozásában.

61. Az utasítás alapján elrendelt értesítés során jelentkező feladatok végrehajtása céljából - amennyiben az ORFK gazdasági főigazgatója által kiadandó utasítás késedelme jelentős hátrányt (pl. életveszély, anyagi kár) okozna, az érintett szervezeti elem vezetőjének előzetes tájékoztatása mellett - a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője jogosult az általa irányított rendőri szerv ellátásáért felelős szervezeti elem személyi állományának berendelésére.

62. Az 59. pont c) és e) alpontjaiban, valamint a 60. pontban meghatározott esetekben az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket - amint lehetővé válik - az értesítést elrendelő vezetőnek jelentenie kell az ügyeleti szolgálatok útján a felettes szerv vezetőjének, illetve az elöljáró parancsnoknak, valamint tájékoztatni kell az illetékes megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottság elnökét.

63. Az értesítés az elrendelésre jogosultak által történhet:

a) személyesen;

b) hírközlő eszközökön keresztül; vagy

c) az ügyeleti szolgálatok útján szóban, vagy írásban.

64. Az értesítés személyesen történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálat, illetve az ügyelettel vagy szolgálatirányító parancsnokkal nem rendelkező rendőri szerv vezetője vagy megbízottja:[4]

a) ellenőrzi az elrendelő személyazonosságát, jogosultságát a feladat elrendelésére;

b) feljegyzi, hogy kitől, milyen feladatot kapott, illetve annak időpontját (nap, óra, perc), valamint az elrendelőnél lévő megbízólevél (nyílt parancs) számát;

c) jelenti a rendőri szerv vezetőjének, valamint a felettes szerv ügyeleti szolgálatának a feladat vételét (ki, mit rendelt el), az elrendelés időpontját, az elrendelt feladat végrehajtásának megkezdését, majd megkezdi az értesítési tervben foglalt feladatok végrehajtását;

d) indokolt esetben kezdeményezi az ügyeleti szolgálat megerősítését;

e) az értesítés befejezéséről tájékoztatja az elrendelő szerv vezetőjét vagy ügyeletét, illetve azoknál a megyei rendőr-főkapitányságoknál, ahol Tevékenység-irányítási Központ (a továbbiakban: TIK) működik, a TIK-et.

65. Légiriadó elrendelése esetén a rendőri szervek végrehajtják a teljes személyi állomány értesítését, berendelését. A légiriadó elrendelésének, feloldásának szabályait az utasítás 2. számú melléklete tartalmazza.

66. Hírközlő eszközön történő elrendelés esetén az ügyeleti szolgálat, illetve az értesítésre kijelölt vezető az értesítési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának megkezdése előtt visszahívással ellenőrzi a közlemény leadásának jogosságát és hitelességét.

67. Azon rendőri szerveknél, ahol állandó ügyeleti szolgálat működik, az értesítésre vonatkozó utasítás vételét követően (a további intézkedések előtt) az elrendelés jogosultságának ellenőrzése után az ügyeleti szolgálat, illetve ahol ügyeleti szolgálat nem működik, a rendőri szerv vezetője vagy helyettese intézkedik az értesítés végrehajtására.

68. A bevonulásra kötelezett személyi állomány értesítése az értesítési terv alapján és az alábbi szöveg közlésével történik:

"SZOLGÁLATI (MUNKA-) HELYÉRE VONULJON BE!"

69. Az értesítési feladat 57. pont c) alpontja szerinti elrendelése esetén a személyi állomány értesítése az alábbi szöveg közlésével történik:

"GYAKORLÁS, SZOLGÁLATI (MUNKA-) HELYÉRE VONULJON BE!"

70. A személyi állomány kötelessége az értesítés vétele után:

a) közvetlen vezetője visszahívásával meggyőződni a feladat elrendelésének hitelességéről, amennyiben a kiértesítő személy beazonosítása indokolt;

b) az értesítési tervben meghatározott, rá vonatkozó értesítési feladatokat végrehajtani, ezt követően a számára meghatározott szolgálati (munka-) helyére a legrövidebb időn belül bevonulni;

c) vezetőjénél jelentkezni és a továbbiakban annak utasítása szerint eljárni.

71. A rendőri szervek egyenruha ellátásra jogosult személyi állománya a meghatározott szolgálati (munka-) helyre történő bevonulást követően készenlétbe helyezi a rendszeresített személyi felszerelését (gyakorló öltözet, fegyver, védőfelszerelés stb.), és magához veszi a riadócsomagját.

72. Amennyiben a berendelt személy az értesítésben meghatározott feladat végrehajtásában akadályoztatva van, arról haladéktalanul jelentést tesz a közvetlen vezetőjének, valamint a rendőri szerv ügyeletének, illetve azoknál a megyei rendőr-főkapitányságoknál, ahol TIK működik, a megyei rendőr-főkapitányságon a TIK-nek, a rendőrkapitányságon a szolgálatirányító parancsnoknak.[5]

73. A 68. és 69. pontok szerinti szöveg közlését követően a bevonulással kapcsolatos kiegészítő közlések adhatóak, melyek a gyülekezési és tartalék bevonulási helyekre, valamint a bevonulás módjára vonatkozhatnak.

74. Az értesítésre, illetve az értesítés által megkezdett feladatok végrehajtására vonatkozó intézkedés visszavonására az elrendelő személy vagy annak szolgálati elöljárója jogosult.

75. Az utasításban meghatározottak alapján elrendelt értesítés során mentesülnek a szolgálati (munka-) helyre történő bevonulás alól:

a) a terhes nők a terhességük orvosi megállapításának idejétől;

b) azok az egyedülálló szülők, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, továbbá azok a dolgozók, akiknek gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van, és annak felügyeletéről, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak. Abban az esetben, ha mindkét szülő belügyminisztériumi szervnél vagy más fegyveres szervnél foglalkoztatott, és 18 éven aluli gyermekük vagy gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van, és felügyeletéről más módon gondoskodni nem tudnak, az érintett szervek vezetői egyeztetést követően a szolgálati érdek figyelembevételével rendelkeznek, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra. Megállapodás hiányában az érintett rendőri szerv vezetője az ORFK rendészeti főigazgatójánál kezdeményezi a szükséges egyeztetések végrehajtását;

c) a betegállományban lévők;

d) a rendelkezési állományban lévők annál a szervnél, ahol rendelkezési állományban vannak;

e) a kirendeltek, kiküldetésen lévők és a határozott időre áthelyezettek az eredeti munkavégzési helyükön;

f) a felmentési idejüket töltők;

g) a személyi állomány szolgálati vagy hivatali beosztásából felfüggesztett tagja.

76. A gyakorlatok és ellenőrzések alkalmával a 75. pontban felsoroltakon túl mentesülnek a szolgálati (munka-) helyre történő bevonulás alól:

a) a szolgálati okból távollévők;

b) a szabadságon lévők.

77. Az utasításban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében önálló értesítési tervet készítenek a személyi állományuk értesítésének végrehajtására:

a) az ORFK főigazgatóságai, igazgatóságai, főosztályai, önálló osztályai és az ezekkel azonos jogállású szervezeti egységek, elemek;

b) a területi szervek;

c) a helyi szervek.

78. Az értesítési terv és annak mellékletét képező névjegyzék egy példányát az állandó ügyeleti szolgálattal rendelkező rendőri szerveknél az ügyeleten, azoknál a megyei rendőr-főkapitányságoknál, ahol TIK működik, a rendőr-főkapitányságon a TIK-en, illetve a rendőrkapitányságon a szolgálatirányító parancsnoknál kell elhelyezni. Az állandó ügyeleti szolgálattal nem rendelkező rendőri szerveknél - kivéve a TIK-kel rendelkező megyei rendőrfőkapitányságok rendőrkapitányságain - a vezetőnél, a helyettesénél és az állandó ügyeleti szolgálattal rendelkező felettes rendőri szervügyeleténél kell elhelyezni.[6]

79. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak az értesítési tervben és annak mellékletét képező névjegyzékben bekövetkezett változás esetén a soron kívüli pontosításról, frissítésről.

80. A rendőri szervek értesítésének végrehajtása során az ORFK Főügyelet értesíti az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységeket és elemeket, valamint a területi szervek ügyeleti szolgálatait.[7]

81. A rendőri szerv ellátásáért felelős szervezeti elem személyi állományának értesítése az illetékes rendőri szerv ügyeleti szolgálata útján történik.

82. A rendőri szerv ellátásáért felelős szervezeti elem vezetője a 78. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében az értesítési tervének egy példányát megküldi az ellátási körébe tartozó valamennyi rendőri szerv ügyelete, illetve azoknál a megyei rendőr-főkapitányságoknál, ahol TIK működik, a TIK részére.[8]

83. A 77. pontban meghatározott értesítési terv tartalmazza:

a) az értesítési terv személyi hatályát;

b) a meghatározott időnormákat;

c) az elrendelésre jogosultak körét;

d) az elrendelés jogosságának ellenőrzési módját;

e) az értesítés elrendelését követően végrehajtandó részletes feladatrendszert;

f) az értesítés módjait, kidolgozva a közforgalmi telekommunikációs eszközök használhatatlanná válása esetére is, továbbá a végrehajtásukhoz szükséges adatokat;

g) az értesítések alkalmával bevonulásra kötelezett személyi állomány névjegyzékét;

h) a feladatok végrehajtásához szükséges személyek

ha) értesítésére,

hb) szolgálati (munka-) helyre tömegközlekedési eszközök igénybevételével, illetve azok kiesése esetén történő beérkezésére,

hc) beérkezése regisztrálásával kapcsolatos feladatokra, valamint

hd) munkavégzésére és munkarendjére vonatkozó szabályokat;

i) a tartalék bevonulási hely(ek) adatait;

j) a felettes rendőri, illetve együttműködő szervek jelentési, kapcsolattartási rendjét.

84. Az értesítési terv mellékletét képező névjegyzék tartalmára vonatkozó előírásokat az utasítás 3. számú melléklete tartalmazza.

85. A rendőri szervek vezetői kijelölik az értesítési tervben szereplő adatok folyamatos naprakészen tartása érdekében felelős személyt/személyeket.

86. A rendőri szervek az utasításban meghatározott értesítési feladatok végrehajtása érdekében a RZs Harcérték modulját folyamatosan vezetik és naprakészen tartják.

87. A rendőri szervek a 86. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében a személyi állományuk naprakész berendelhetőségre vonatkozó jelentési kötelezettségüket munkanapokon 10.00 óráig teljesítik a RZs Harcérték modul jelentő rendszerben az alábbiak szerint:

a) munkanapokon a következő munkanapra vonatkozóan,

b) munkaszüneti napot megelőző munkanapon a következő munkanapig bezárólag.

88. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak arról, hogy a naprakész berendelhetőségi létszámadatokat tartalmazó névjegyzék az ügyeleti szolgálat részére állandóan, az informatikai eszközök esetleges meghibásodása esetén is hozzáférhető legyen.

89. A TIK-kel rendelkező megyei rendőr-főkapitányságok és az ezek irányítása alá tartozó rendőrkapitányságok kivételével azon rendőri szerveknél, ahol nincs állandó ügyeleti szolgálat, a rendőri szerv vezetőjének rendelkeznie kell a berendelhetőségi létszámadatokat tartalmazó névjegyzékkel, és gondoskodnia kell annak az értesítést végrehajtó rendőri szerv ügyeletén történő elhelyezéséről.[9]

90. A rendőri szervek vezetői, valamint az ügyeleti szolgálatok állandóan kötelesek készen állni - a távközlési, informatikai berendezések üzemen kívül kerülése esetén is - a saját, az alárendelt, illetve az értesítésre utalt rendőri szervek személyi állományának értesítésére.

VI. Fejezet

AZ ÉRTESÍTÉS GYAKORLÁSÁNAK ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

91. A rendőri szerveknél az értesítés gyakoroltatását és ellenőrzését - a jóváhagyott terveknek megfelelően - az ellenőrzöttek számára váratlanul és a hivatali munkaidőt legalább négy órával megelőzően vagy legalább négy órával később kell elrendelni és levezetni.

92. A rendőri szervek vezetői az irányításuk alá tartozó szerv(ek) személyi állománya tekintetében kötelesek az értesítést 2 évente ellenőrizni, melyre az elöljáró szerv vezetőjének jóváhagyásával levezetési tervet kell készíteni. A Rendőrségi Igazgatási Központban elhelyezett szervek értesítési gyakorlatát az ORFK VIO vezetője koordinálja.[10]

93. Értesítési feladat abban az esetben számolható el a 92. pontban meghatározott kötelezettségként, amennyiben az értesítés során berendelt személyi állomány létszáma a rendőri szerv teljes személyi állományának 50%-át meghaladja.

94. A rendőri szervek részére tervezett értesítési feladatok végrehajtására és ellenőrzésére azt megelőzően levezetési tervet kell készíteni az alábbi tartalommal:

a) az értesítésre kerülő rendőri szerv megnevezése;

b) az elrendelés helye, ideje;

c) az ellenőrző csoport összetétele;

d) az elrendelésre kerülő feladat;

e) a végrehajtáshoz szükséges technikai eszközök felsorolása;

f) az értesítési feladathoz kapcsolt egyéb (rendészeti, bűnügyi stb.) feladat leírása;

g) a végrehajtás tervezett költségkihatása.

95. Az értesítés gyakoroltatására és ellenőrzésére valamennyi rendőri szervnél jogosultak a 59. pontban felsorolt személyek.

96. Az ellenőrzést elrendelő rendőri szerv vezetője a tervezett értesítési gyakorlat végrehajtásának helyéről és idejéről, annak esedékessége előtt 15 nappal - amennyiben a fenti határidőn belüli tájékoztatást objektív okok akadályozzák, soron kívül - tájékoztatja az ORFK VIO vezetőjét.[11]

97. A végrehajtott értesítés értékelése "Megfelelő", illetve "Nem megfelelő" minősítésű lehet. "Megfelelő", ha az ellenőrzött rendőri szerv értesített állományának legalább kétharmada megfelelt az ellenőrzés követelményeinek. Egyéb esetben az eredmény "Nem megfelelő". "Nem megfelelő" minősítés esetén a hiányosságok megszüntetése után, de legkésőbb három hónapon belül újabb értesítési gyakorlatot kell elrendelni.

98. A rendőri szerv vezetője a készenlétbe helyezési és értesítési gyakorlatról készített jelentést a végrehajtást követő 8 napon belül felterjeszti az ORFK rendészeti főigazgatója részére, amely tartalmazza:

a) a vezetői és a személyi állomány intézkedő képességét és gyakorlottságát;

b) a tervek és egyéb okmányok naprakészségét, kezelhetőségét és összehangoltságát;

c) az ügyeleti szolgálatok felkészültségét, a szolgálati okmányok naprakészségét, az értesítési rendszer működőképességét;

d) az ellenőrzésben érintett személyi állomány létszámát;

e) az értesítési feladat begyakorlottságát és végrehajtásának színvonalát (munkafegyelem, öltözet, felszerelés, munkaképesség elérése stb.);

f) a technikai eszközök állapotát, alkalmazhatóságát;

g) a gyakorlat végrehajtásának költségét.

99. A Rendőrségi Igazgatási Központban elhelyezett szerveinek értesítési gyakorlatáról készült jelentéseket a végrehajtást követő 15 napon belül az ORFK rendészeti főigazgatója felterjeszti a Belügyminisztérium kabinetfőnöke részére.

VII. Fejezet

AZ ÉRTESÍTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYÉB SZABÁLYAI

100. A személyi állomány értesítése következtében felmerült indokolt költségeinek (pl. saját gépjármű használata) megtérítésére a rendőri szerv vezetője intézkedik.

101. A rendőri szervek értesítésének végrehajtása során az ORFK Főügyelet értesíti a főigazgatóságok, az igazgatóságok, a szolgálatok, az ORFK Titkársági Főosztály, a Költségvetési Ellenőrzési Iroda, valamint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet és az ORFK Hivatala értesítési feladataira kijelölt három-három munkatársát, továbbá a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteit, azoknál a megyei rendőr-főkapitányságoknál, ahol TIK működik, a TIK-et.[12]

102. Más rendőri szerv illetékességi területén (nem a szolgálati hely szerint illetékes) lakó vagy ott tartózkodó személyi állomány esetében - amennyiben más módon nem hajtható végre - a területileg illetékes rendőri szerv felkérés alapján intézkedik a kiértesítésére.

103. A rendőri szervek vezetői az értesítési feladatok végrehajtására, a helyi körülmények figyelembevételével tartalék bevonulási helyet jelölnek ki. Amennyiben tartalék bevonulási helyként nem saját objektum kerül tervezésre, kijelölésre, a rendőri szervek vezetői előzetesen egyeztetnek az ORFK VIO és a kijelölendő intézmény vezetőjével.[13]

104. A személyi állomány azon tagjai, akiknek a bevonulása a szolgálati hely, tartalék bevonulási hely, illetve a gyülekezési hely (amennyiben kijelölésre került) megközelíthetetlensége miatt nem oldható meg, azoknak a legközelebbi rendőri szervhez kell bevonulni, és ezt a szolgálati (munka-)helyükre az adott rendőri szerv ügyeletén, azoknál a megyei rendőr-főkapitányságoknál, ahol TIK működik, a rendőr-főkapitányságon a TIK-en, a rendőrkapitányságon a szolgálatirányító parancsnokon keresztül kötelesek jelenteni. A továbbiakban a kapott utasítások szerint kell eljárniuk.[14]

105. A rendőri szervek vezetői a bevonulási normaidő elteltét követően a berendelés okának és egyéb körülményeinek ismeretében intézkednek:

a) az értesített, de normaidőn túl bevonult személyek felelősségének vizsgálatára;

b) az értesített, de be nem vonult személyek felelősségének vizsgálatára és

c) a nem elérhető személyek felelősségének vizsgálatára.

VIII. Fejezet

VÉDELMI TISZTEK

106. Az 52-53. pontban meghatározott feladatokat

a) a Budapesti Rendőr-főkapitányság vonatkozásában két fő;

b) a Készenléti Rendőrségnél, a megyei rendőr-főkapitányságokon, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon egy-egy fő kinevezett védelmi kiemelt főreferens (a továbbiakban: kinevezett védelmi tiszt) látja el.[15]

107. A rendőri szervek vezetői az irányításuk alá tartozó személyi állományból a védelemigazgatási feladatok irányítása, felügyelete és ellenőrzése érdekében írásban egy-egy személyt (a továbbiakban: megbízott védelmi tiszt) jelölnek ki:

a) az ORFK főigazgatóságain és igazgatóságain;

b) az ORFK Humánigazgatási Szolgálatánál;

c) az ORFK Ellenőrzési Szolgálatánál;

d) az ORFK Hivatalánál;

e)[16]

f) a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél;

g) a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága Állami Futárszolgálatánál; valamint

h) a rendőrkapitányságokon és a határrendészeti kirendeltségeken.

108. A kinevezett védelmi tisztek munkaköri leírásának tartalmát az utasítás 4. számú melléklete, a megbízott védelmi tisztek megbízási parancsa mellékletét képező feladatrendszert az utasítás 5. számú melléklete szerinti minta alapján kell meghatározni.

109. A megbízott védelmi tiszt eredeti beosztásának ellátása melletti megbízásként látja el feladatait és a 107. pont a)-g) alpontjaiban meghatározott szervezeti egységeknél és elemeknél a mindenkori illetményalap 25%-ának, a 107. pont h) alpontjában meghatározott szervezeti egységeknél a mindenkori illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díjazásra jogosult.

110. A Készenléti Rendőrség, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság vezetői szervezési hatáskörükben meghatározzák a kinevezett védelmi tiszt(ek) szervezeti elhelyezkedését, amely során figyelembe kell venni a 16. pontban foglaltakat, illetve a szakirányítást végző ORFK VIO-nak az ORFK szervezetében történő elhelyezkedését.[17]

111. A kinevezett és megbízott védelmi tisztek (a továbbiakban együtt: védelmi tisztek) a feladataik ellátását akadályozó távollétük esetén történő helyettesítésükről az érintett rendőri szervek vezetői gondoskodnak.

112. A védelmi tiszteknek az alábbi együttes követelményeknek kell megfelelniük:

a) a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonságpolitikai vagy védelmi igazgatási szakán szerzett felsőfokú végzettség, vagy más felsőfokú végzettség és a felsőfokú rendőrszervező (tiszti) szakképzésén szerzett diploma vagy Rendőrtiszti Főiskolán szerzett végzettség;

b) legalább öt év szolgálati idő teljesítése hivatásos katonai, rendőri, határőri vagy védelmi igazgatási területen;

c) az utasítás szerinti berendelhetőség biztosítottsága;

d) jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés megléte.

113. A védelmi tisztek szakirányú képesítési követelményeknek való megfelelésével kapcsolatban, a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető a kinevezésük, illetve a megbízásuk előtt köteles egyeztetni az ORFK rendészeti főigazgatójával.

114. A 113. pontban meghatározott egyeztetési kötelezettség teljesítése érdekében a tervezett kinevezést, megbízást megelőző harminc nappal a jelölt személy által készített szakmai önéletrajzot a vezetői indoklással együtt meg kell küldeni az ORFK rendészeti főigazgatója részére. A jelölt személy kinevezésére, megbízására csak az egyeztetést követően kerülhet sor.

115. A védelmi tisztek folyamatos felkészítéséről az ORFK VIO vezetője éves továbbképzés keretén belül gondoskodik.[18]

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

116. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak arról, hogy a személyi állomány a készenlét fokozásával, az értesítéssel és berendeléssel összefüggő feladatokat az utasítás hatálybalépését követő 6 hónapon belül részletesen megismerje és begyakorolja.

117. A rendőri szervek vezetői az utasításban foglalt feladatok rendszeres oktatásáról éves munkaterv alapján gondoskodnak.

118. Az 57. pont a) és b) alpontjaiban, az 59. pont c) és e) alpontjaiban, valamint a 60. pontban szereplő esetekben az igénybe vett személyi állomány élelmezésének, tisztálkodásának és pihentetésének megszervezéséről a feladat végrehajtásában érintett rendőri szervek vezetői gondoskodnak.

119. A tervkészítésre kötelezett rendőri szervek vezetői az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül intézkednek az értesítéssel és a magasabb készenlétbe helyezéssel kapcsolatos terveik felülvizsgálatára és új tervek készítésére, melyeket a közvetlen felettes szerv vezetője hagy jóvá. A tervek végrehajthatóságáért és naprakészen tartásáért a rendőri szervek vezetői a felelősek. A rendőri szervek vezetői az új tervek jóváhagyását követően 8 napon belül a régi tervek saját hatáskörben történő irattári kezelésére intézkednek.

120. Békeidőszakban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétének fokozására, a minősített időszakra meghatározott feladatokra történő felkészülés koordinálásának, tervezésének és szervezésének központi irányítását, valamint az előzőekben meghatározott feladatok ellenőrzését az ORFK VIO végzi.[19]

121. A rendőrség összesített ütemterve alapján, az ORFK éves munkaterve részeként az ORFK VIO vezetője tervezi a minősített időszaki felkészülés helyzetének ellenőrzését.[20]

122. A 77. pont a) alpontjában felsorolt szervezeti egységek és elemek vezetői az értesítési terveiket az elsődlegesen kiértesítendő három személy adataival együtt az ORFK VIO vezetője részére az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül megküldik, és szükség esetén gondoskodnak. a kiértesítendő személyek adatainak pontosításáról.[21]

123. Az értesítési gyakorlat elrendelésére jogosult rendőri vezető kijelöli a gyakorlatok ellenőrzésére jogosult személyeket, és intézkedik nyílt paranccsal (megbízólevéllel) történő ellátásukra.

124. A rendőri szervek a saját hatáskörben tervezett készenlétbe helyezési és értesítési gyakorlatokat, ellenőrzéseket a tervezett végrehajtást megelőző évben - heti részletességgel - ütemterv keretében tervezik, a költségeket az éves költségvetésükben szerepeltetik, valamint az ütemterv egy példányát a tárgyévet megelőző év november 30-ig az ORFK rendészeti főigazgatója részére megküldik. A rendőri szervek ellenőrzési ütemterve alapján az ORFK VIO elkészíti a rendőrség összesített ütemtervét, melynek egy példányát az ORFK vezetője december 15-ig tájékoztatás céljából megküld a Belügyminisztérium kabinetfőnökének.[22]

125. A megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságok (a továbbiakban: VÉB) vezető állományának értesítését a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok és a helyi rendőri szervek ügyeleti szolgálatai - a VÉB által kijelölt két vezető értesítésével, az elérhetőségüket is tartalmazó névjegyzék alapján - végzik.

126. Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a rendőrség személyi állományának értesítéséről szóló 44/2007. (XII. 12.) ORFK utasítás és a Magyar Köztársaság Rendőrsége készenléte fokozásáról és minősített időszaki működtetéséről szóló 45/2007. (XII. 12.) ORFK utasítás hatályát veszti.

Dr. Hatala József s. k.,

r. altábornagy

1. számú melléklet a 12/2011. (VIII. 19.) ORFK utasításhoz

2. számú melléklet a 12/2011. (VIII. 19.) ORFK utasításhoz

A légiriadó elrendelésének, feloldásának szabályai

1. Légiriadó elrendelése és feloldása történhet

a) a Magyar Rádió (a továbbiakban: MR), a Magyar Televízió (a továbbiakban: MTV) és a Duna Televízió (a továbbiakban: Duna TV) közszolgálati műsorszolgáltatásában,

b) a polgári védelem riasztási rendszere helyi riasztó eszközein (szirénák, hangszórók stb.), valamint

c) az országban működő - az a) pontban nem említett - külön jogszabályban kijelölt országos, körzeti és helyi rádió-és televízióműsor-szolgáltatásban az MR közleményének átvételével.

2. A légiriasztásra vonatkozó, a Honvédelmi Minisztérium ügyeletes tábornokától érkező jelzés vételét követően az MR, az MTV, valamint a Duna TV stúdiójából a légiriadó elrendelése, illetve feloldása - öt másodperces megszakításokkal, háromszor megismételve - a következő szöveg leadásával történik:

a) Magyarország egész területére:

"ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

FIGYELEM! FIGYELEM!

AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE LÉGIRIADÓ!

AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE LÉGIRIADÓ!"

vagy

"ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

FIGYELEM! FIGYELEM!

LÉGIRIADÓ ELMÚLT!

LÉGIRIADÓ ELMÚLT!"

b) A veszélyeztetett területre:

"ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

FIGYELEM! FIGYELEM!

DUNÁNTÚL! DUNÁNTÚL!

vagy

DUNA-TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!

DUNA-TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!

LÉGIRIADÓ!

LÉGIRIADÓ!"

illetve

"ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

FIGYELEM! FIGYELEM!

DUNÁNTÚL! DUNÁNTÚL!

vagy

DUNA-TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!

DUNA-TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!

LÉGIRIADÓ ELMÚLT!

LÉGIRIADÓ ELMÚLT!"

3. A légiriasztás jele a polgári védelem riasztási rendszerén: háromszor egymás után megismételt, 30 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú (280 Hz és 400 Hz közötti) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünetekkel. A légiriadó feloldása: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú (400 Hz) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.

3. számú melléklet a 12/2011. (VIII. 19.) ORFK utasításhoz

MINTA!

Az értesítési terv mellékletét képező névjegyzék tartalma:

a) név;

b) rendfokozat;

c) beosztás;

d) szolgálati hely (szerv);

e) állandó lakcím (tartózkodási hely);

f) állandó lakcím (tartózkodási hely) távbeszélő hívószáma (vonalas és mobil);

g) értesítés módja;

h) értesítési körzet (gépjárműves értesítés esetén);

i) születési hely (amennyiben a személy azonosításához feltétlenül szükséges);

j) születési idő (amennyiben a személy azonosításához feltétlenül szükséges);

k) felmentés jogcíme.

A rendőri szerv összesített névjegyzékét a szervezeti elemek névjegyzékei összessége alkotja. A szervezeti elemek névjegyzékeit a közvetlen vezető aláírásával kell elhelyezni az összesített névjegyzékben.

4. számú melléklet a 12/2011. (VIII. 19.) ORFK utasításhoz

5. számú melléklet a 12/2011. (VIII. 19.) ORFK utasításhoz