A Debreceni Ítélőtábla Gf.30113/2016/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 326. §, 327. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §, 2010. évi LXXXVII. törvény (NFA tv.) 1. §, 32. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. §, 7. §, 14. §, 16. §, 17. §, 18. §, 22. §, 23. §, 26. §, 43/C. § (1) bek., (4) bek., 43/D. § (6) bek., (7) bek., 43/A. § (1) bek.] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.II.30.113/2016/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla dr. Kodela Viktor ügyvéd ügyintézése mellett a Kodela Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - dr. ... igazgató által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű (cím), II.rendű alperes neve II. rendű (cím), III.rendű alperes neve III. rendű (cím) alperesek ellen földhaszonbérleti pályázat és szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 6.G.40.188/2014/16. sorszámú ítélete ellen a felperes 18. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja: megállapítja, hogy az I. rendű alperes által 2013. szeptember 12-én XX-000/2013. azonosító számon kiírt pályázati felhívásra a II. és a III. rendű alperes által a K. L. Társulás polgári jogi társaság keretében együttesen benyújtott pályázat, a pályázatok elbírálása és az I. rendű alperes által a II. rendű alperessel 2014. szeptember 15-én, a III. rendű alperessel 2014. augusztus 19-én kötött haszonbérleti szerződés érvénytelen; az alperesek kötelesek a felperesnek 15 napon belül egyetemlegesen megfizetni 8 100 (nyolcezer-egyszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 74 100 (hetvennégyezer- egyszáz) forint perköltséget; az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyja.

Az alperesek kötelesek a felperesnek 15 napon belül egyetemlegesen megfizetni 4 050 (négyezer-ötven) forint általános forgalmi adót tartalmazó 67 050 (hatvanhétezer-ötven) forint fellebbezési költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az I. rendű alperes 2013. szeptember 12-én XX-000/2013. azonosító számon pályázatot írt ki 68,3926 ha h.-i, Natura 2000, országos jelentőségű természetvédelmi terület haszonbérbeadására. A pályázati kiírás 11. pontja tartalmazta a pályázat érvényességének a feltételeit, aszerint tartalmaznia kellett a vállalt szolgáltatásokat és kötelezettségeket, illetve a csatolandó nyilatkozatokat. A pályázó gazdálkodási tervének a formai és tartalmi követelményeit a 8. melléklet tartalmazta.

Az I. rendű alperes bíráló bizottsága 3 pályázatot értékelt, a pályázók által elért pontokat az értékelési jegyzőkönyvben rögzítette. A pályázati nyertes a II. és a III. rendű alperes által létrehozott K. L. Társulás Polgárjogi Társaság a tagok pontszámainak átlaga alapján 158,5, ebből a gazdálkodási tervre 80 pontot, a felperes 155, ebből a tervre 55 pontot kapott. Az I. rendű alperes erről 2014. január 6-án írásban értesítette a felperest.

A felperes a 2014. december 17-én előterjesztett keresetében a kiírt pályázatot és a pályázat eredményeként az alperesek által kötött szerződést támadta. A kereseti kérelme elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2. § és 7. § szerinti jogsértés miatt a 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megelőző állapot helyreállítására irányult. Másodlagosan a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 199. §-a, 200. § (2) bekezdés első fordulata, harmadlagosan a Ptk. 200. § (2) bekezdésének második mondata alapján a semmisség megállapítását kérte. Megsértett jogszabályként jelölte meg a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfa törvény) 1. § (3), a 13. § (2)-(3) bekezdéseit, a 18. §-át, a Ptk. 4. § (1) és (4), az 5. § (1)-(2) bekezdéseit, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 6. § (1) bekezdését, 19. §-át, 20. §-át, és a 43/C - D. §-ait.

Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az I. rendű alperes védekezése szerint a döntését 2014. január 6-án közzétette, az elsődleges kereset elkésett. Jogsértő magatartást nem tanúsított. A Hr. 6. § (1) bekezdés és a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról kiadott 12/2012. (VI. 8.) VM utasítás (a továbbiakban: VM utasítás) szerint járt el, a pályázati kiírása, az eljárása annak felelt meg.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította.

Az indokolása szerint az elsődleges keresetet érdemben nem vizsgálta. A Tpvt. 88. § (1)-(2) bekezdése felhívásával a pályázati eredmény közzétételekor kezdődött 6 hónapos perindítási határidő elmulasztását állapította meg. Az a körülmény, hogy a felperes a sajtóból értesült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzéséről, az elévülés nyugvását a Ptk. 326. § (2) bekezdése alapján nem vezett, a perindításban nem akadályozta.

Az elsőfokú bíróság a másodlagos kereset kapcsán rámutatott arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján akkor érvénytelen a szerződés, ha a törvény kötelező érvényesülést kívánó szabályaival ellentétes, és annak következményeként a semmisséget maga a jogszabály mondja ki. Ilyen rendelkezést a Hr. nem tartalmaz, és a Hr. rendelkezéseinek a megsértéséhez más jogszabály sem fűzi a semmisség következményét. A bírói gyakorlat szerint a pályáztatási szabályok megsértése abban az esetben eredményezi az eredményeként kötött szerződés érvénytelenségét, ha a jogszabály az előírt értékesítési mód megsértéséhez a semmisség jogkövetkezményét fűzi (Kúria Pfv.VI. 20.011/2010/9.). A pályáztatási szabályok megsértése, ha a szerződés nem ütközik jogszabályba, nem eredményezi a szerződés semmisségét (BH 2001.384., EBH2004.1117.). Az Nfa törvény felperes által hivatkozott rendelkezései nem tartalmaznak olyan szabályt, hogy az azokkal ellentétes szerződés jogkövetkezménye a semmisség lenne. Ugyancsak nem eredményezi a szerződés semmisségét a Ptk. 4. § (1) és (4), az 5. § (1)-(2) bekezdésének a megsértése sem.

A harmadlagos kereseti kérelem kapcsán az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes kizárólag a saját érdeksérelmére hivatkozott, olyan körülményre nem, amely szerint a szerződés a társadalom általános értékítéletébe, a tisztesség követelményébe ütközne. A pályázatok értékelése pedig nem jelenti a jóerkölcs sérelmét. Az értékelési jegyzőkönyv megfelelt a Hr. rendelkezéseinek. A bizottságnak gazdálkodási terv pályázati kiírás 8. mellékletében foglalt formai és tartalmi követelményeknek való megfelelését értékelhette. Annak a felperes által kifogásolt pontozása szakértői bizonyítást igénylő kérdés, ilyen indítványa a felperesnek nem volt.