BH 2005.1.27 Az alperes akkor nem ad okot a perre, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy a felek közötti vita perindítás nélkül elintézhetővé váljék, a követelés elismerése ennek megállapításához nem elegendő - A tagok - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők - Ha a társaság a perindításkor felszámolás alatt áll, a pert csak a taggal szemben lehet lefolytatni [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 90. § (1) bek., 101. § (2) és (3) bek.; 1952. évi III. törvény (Pp.) 80. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletében tényállást nem állapított meg, ezt a mulasztást a másodfokú bíróság a felek előadása és a csatolt okiratok alapján a következőkben pótolja:

1999. december 15-én a felperes folyószámla hitelszerződést kötött a szekszárdi P. S. Kereskedelmi Betéti Társasággal. A szerződés szerint a felperes a P. S. Bt. pénzforgalmi számláján a szerződés megkötésétől kezdve 9 000 000 Ft összegű folyószámla hitelkeretet tart rendelkezésre szerződés megkötésétől számított 12 hónapon keresztül és teljesíti azokat a fizetési rendelkezéseket, amelyek teljesítéséhez a P. S. Bt. pénzforgalmi számláján fennálló követelése nem nyújt fedezetet, de az igénybevételre a folyószámla hitelkeret lehetőséget ad. A szerződés 7. pontjában kikötötték, hogy a hitel fedezeteként a kezes szerződésben foglalt feltételek szerint, készfizető kezességet vállal I. Gy. 1999. december 15-én I. Gy. a felperessel készfizető kezességi szerződést kötött. Az 1999. december 15-én a P. S. Bt.-vel megkötött 9 000 000 Ft összegű kölcsönszerződésből eredő tartozások megfizetéséért vállalt kezesi felelősséget.

2000. december 19-én a felperes a P. S. Betéti Társasággal újabb hitelszerződést kötött folyószámla hitelkeret igénybevételéhez. A hitel igénybevételi lehetőség megnyitása 2000. december 19-e, a hitelkeret lejártának időpontja 2001. december 19-e volt. A szerződés II.4. pontja a hitelkeret igénybevételének több feltételét jelölte meg, többek között az I. Gy.-val kötendő készfizető kezességi szerződést. A szerződés IV.12. pontja a hitel visszafizetésének biztosítékai között felsorolja az I. Gy.-val kötendő készfizető kezesi szerződést. A szerződés VI.28. pontja a készfizető kezességi szerződést a hitelszerződés elválaszthatatlan tartozékaként jelöli meg. A szerződést kezesi minősége feltüntetésével I. Gy. is aláírta.

2001. július 20-án a felek a hitelszerződést módosították, a hitelkeret összegét 9 000 000 Ft-ról 12 000 000 Ft-ra emelték. A módosító okirat mellékletét képezi az ugyanezen a napon kötött keretbiztosítéki jelzálogszerződés, és a betéti társaság teljes vagyonára megkötött vagyont terhelő jelzálogszerződés. Az okiratban kikötötték, hogy az eredeti hitelszerződés többi pontja változatlanul érvényben van.

2001. december 28-án a hitelszerződést ismét módosították, a hitelkeret lejártának új időpontja 2002. január 5-e lett.

2001. december 19-én a P. S. Bt. kérelemmel fordult a felpereshez a hitelkeret egy évvel való meghosszabbítása és jelzáloghitel folyósítása iránt. A felperest a folyószámlahitel megújítására nem látott módot, és a lejárattól számított 6 hónap türelmi időt adott a meglévő hitel visszafizetésére. A P. S. Bt. a tartozást nem fizette meg. A felperes 2002. szeptember 18-án "a kölcsönt azonnali hatállyal felmondta" és felszólította a P. S. Bt.-t és I. Gy.-t 10 036 825 Ft tőke és 168 747 Ft kamat, összesen 10 205 572 Ft 8 napon belüli megfizetésére.

A megyei bíróság a P. S. Bt. fizetésképtelenségét megállapította, és elrendelte felszámolását, a felszámolás kezdete 2003. július 28-a.

2003. július 30-án a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte a P. S. Bt. mint I. rendű, és I. Gy. készfizető kezes mint II. rendű kötelezett ellen. A fizetési meghagyással szemben a II. rendű kötelezett ellentmondással élt, arra hivatkozott, hogy a társasági törvény alapján mint beltag felelősségét elismeri, de készfizető kezesi szerződést nem írt alá.

Az ellenmondás nyomán perré alakult eljárásban a felperes a P. S. Bt.-t mint I. rendű alperest, és I. Gy.-t mint II. rendű alperest 120 036 825 Ft és ennek 2002. szeptember 9-étől a kifizetés napjáig járó évi 20% ügyleti kamata és 6% késedelmi kamata megfizetésére, 2000. december 19-étől 2002. szeptember 18-áig lejárt 168 747 Ft kamat és ennek 2002. szeptember 19-étől a kifizetés napjáig járó évi 6%-os késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a II. rendű alperessel a Ptk. 274. § (2) bekezdés b) pontja szerinti készfizető kezességet kötött, az írásbeli szerződéskötés tényét maga az okirat és a II. rendű alperes e minőségben tett aláírása igazolja. A II. rendű alperessel 2000. évre kötött különállóan is megszövegezett készfizető kezesi szerződés jelenleg nem található, meglétekor azt be fogja csatolni. Egyben kérte a II. rendű alperest a Gt. 101. § (1) bekezdése alapján mögöttes anyagi felelőssége alapján is a kereset szerint marasztalni.

A per tárgyalása során a felperes keresetét módosította, az I. rendű alperessel szembeni keresetétől elállt.

A II. rendű alperes az ellentmondásban írt álláspontját fenntartatva kérte, hogy a bíróság vele szemben, mint készfizető kezessel szemben a keresetet utasítsa el, a Gt. 101. §-ára alapított mögöttes anyagi felelősségét a hiteltartozásért nem vitatta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű alperessel szemben a pert megszüntette. A II. rendű alperessel szemben készfizető kezesként fennálló felelősségére alapított keresetet elutasította, egyben kötelezte a II. rendű alperest, hogy amennyiben a I. rendű alperesi társaság vagyona a felperesi követelést nem fedezi, fizessen meg a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 15 nap alatt a felperesnek a keresetben megjelölt összeget és járulékokat. Rámutatott arra, hogy a felperes bírói felhívást követően sem tudott a II. rendű alperessel kötött készfizető kezesi szerződést becsatolni. Az 1999. december 15-én kelt készfizető kezességi szerződést nem a perbeli, hanem az 1999. december 15-én kelt kölcsönszerződéshez kapcsolódik. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy a II. rendű alperes a hitelszerződést kezesként is aláírta, a készfizető kezesi szerződést nem pótolja [Ptk. 272. § (1) bekezdés]. Az elsőfokú bíróság a felperest a Pp. 80. § (1) bekezdése alapján a II. rendű alperes javára 200 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte, mert álláspontja szerint a II. rendű alperes a perre okot nem adott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg, és állapítsa meg, hogy a II. rendű alperes készfizető kezessége a teljes marasztalási összegre fennáll, a felperest a terhére rótt 200 000 Ft perköltség megfizetése alól mentesítse, és a II. rendű alperest 612 000 Ft illeték és 200 000 Ft képviseleti költség megfizetésére kötelezze. Álláspontja szerint a hitelszerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a II. rendű alperes 9 000 000 Ft erejéig készfizető kezességet vállalt. Ennek a felelősségvállalásnak az alapja az 1999. december 15-én kelt készfizető kezesi szerződés, ugyanis csak a 9 000 000 Ft feletti hitelre vonatkozóan kellett volna új készfizető kezességi szerződést kötni. Azt állította, hogy a 9 000 000 Ft hitelösszeg visszafizetése 1999-ben a lejáratkor nem történt meg, újabb hitel folyósítására pedig nem került sor. 2000-ben a felek ugyanarra a 9 000 000 Ft-os hiteltartozásra kötötték meg a hitelszerződést, mint amilyenre a II. rendű alperes 1999-ben készfizető kezesi szerződést írt alá. Ennek folytán a 2000. évi hitelszerződés mellékletét képezte az 1999. évi készfizető kezesi szerződés. A 2001. július 20-án kelt kölcsönszerződés módosításban a hitelkeret 9 000 000 Ft-ról 12 000 000 Ft-ra emelkedett, de a további 3 000 000 Ft-ra vonatkozóan a II. rendű alperes nem írt alá készfizető kezességi szerződést, a szerződés utolsó mondata szerint az eredeti szerződés többi pontja változatlanul érvényben van, így a felperes véleménye szerint a készfizető kezesség a megemelt hitelösszegre is kiterjed.