62006CJ0229_SUM[1]

A Bíróság (hetedik tanács) 2007. április 19-i ítélete. Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft mbH kontra Hauptzollamt Kiel. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Finanzgericht Hamburg - Németország. Közös vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra -Nem csíraképes hántolt tökmag. C-229/06. sz. ügy.

C-229/06. sz. ügy

Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft mbH

kontra

Hauptzollamt Kiel

(a Finanzgericht Hamburg [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - Nem csíraképes hántolt tökmag"

A Bíróság ítélete (hetedik tanács), 2007. április 19. .

Az ítélet összefoglalása

Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Sütőipari felhasználású, már nem csíraképes hántolt tökmag

A 789/2003 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 1212 99 80 vámtarifaalszáma alá tartozik a sütőipari felhasználású, már nem csíraképes hántolt tökmag, mivel nem vetési célra, hanem emberi fogyasztásra szolgál.

(vö. 30., 32. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)

2007. április 19.(*)

"Közös vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - Nem csíraképes hántolt tökmag"

A C-229/06. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Hamburg (Németország) a Bírósághoz 2006. május 22-én érkezett, 2006. április 26-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft mbH

éa

a Hauptzollamt Kiel

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),

tagjai: J. Klučka tanácselnök, A. Ó Caoimh és P. Lindh (előadó) bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft mbH képviseletében P. Klose Rechtsanwalt,

- a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster és P. van Ginneken, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J. Hottiaux, meghatalmazotti minőségben, segítője: B. Wägenbaur Rechtsanwalt,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2003. szeptember 11-i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 14. kötet, 896. o.; helyesbítés: HL L 218., 2006.8.9., 24. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; helyesbítés: HL L 17., 2007.1.24., 24. o.) I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 1209 91 90 és 1212 99 80 vámtarifaalszámának az értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft mbH (a továbbiakban: Sunshine) és a Hauptzollamt Kiel között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya a sütőipari felhasználású, már nem csíraképes hántolt tökmag KN alá történő besorolása.

Jogi háttér

3 A 2658/87/EGK tanácsi rendelettel bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és a Brüsszelben 1983. június 14-én megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, amely utóbbit a Közösség részéről az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait, és hat számjegyű vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN-albontást.

4 A KN második részében található a "[n]övényi termékek" címet viselő II. áruosztály, amely számos árucsoportot tartalmaz, amelyek közül a 12. árucsoport címe "[o]lajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány".

5 A "[m]ag, gyümölcs és spóra vetési célra" megnevezésű 1209 vámtarifaszám alatt található a "[z]öldségmag" megnevezésű 1209 91 vámtarifaalszám, amely tartalmazza a "[m]ás" megnevezésű 1209 91 90 vámtarifaalszámot.

6 A "[...] másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék [...]" megnevezésű 1212 vámtarifaszám alatt található a "[m]ás" megnevezésű 1212 99 vámtarifaalszám, amely maga is tartalmazza a "[m]ás" megnevezésű 1212 99 80 vámtarifaalszámot.

7 A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok, amelyek az első rész I. szakaszának A. címe alatt találhatók, többek között így rendelkeznek:

"Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[...]"

8 A KN magyarázó megjegyzései, amelyet az Európai Közösségek Bizottsága a 2658/87 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján tett közzé, a tényállás idején hatályos változatban (HL 2002. C 256., 1. o.) a következő magyarázattal szolgálnak:

"[...] 1209 Mag, gyümölcs és spóra vetési célra

[...]

1209 91 90 Más

Ez alá az alszám alá tartozik a tök magja, ha zöldségként termesztik és vetési, étkezési (pl. salátának), élelmiszeripari (pl. sütőipari termékekhez) vagy gyógyászati célra használják.

[...]

1212 [...] másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék [...],

[...]

1212 99 80 Más

[...] felsorolt termékeken kívül ezen alszám alá tartozik még

[...]

A tökmag (1207 vagy 1209 vtsz.) nem tartozik ide [...]"

Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

9 A Sunshine élelmiszerkereskedelemmel foglalkozik. Többek között sütőipari kenyéradalékként való felhasználásra Kínából hoz be már nem csíraképes hántolt tökmagot.

10 A Sunshine 2004. március 4-én a möllni (Németország) vámhivatalnál vámáru-nyilatkozatot tett, és a KN 1209 91 90 vámtarifaalszámát megjelölve, amelyre az előírt szerződéses vámtétel 3%, kérte egy hántolttökmag-szállítmány szabad forgalomba bocsátását. Az említett vámhivatal elfogadta a nyilatkozatot és 2004. március 10-i határozatában 825, 95 euró összegű vámot állapított meg, amelyet végül 782, 09 euróra csökkentett.

11 Miután a tudomást szerzett arról, hogy a Gerechtshof te Amsterdam (Hollandia) 2004. május 23-i ítéletében úgy határozott, hogy az emberi fogyasztásra szolgáló hántolt tökmagot a KN 1212 99 80 vámtarifaalszám kell besorolni, és ezért az vámmentes, a Sunshine a möllni vámhivatal határozata alapján megfizetett vám visszafizetését kérte.

12 A Hauptzollamt Kiel 2005. február 16-i határozatában elutasította a visszaigénylést, egyúttal megerősítette, hogy az árut az 1209 91 90 vámtarifaalszám alá kell besorolni. Miután az e határozat ellen benyújtott fellebbezését elutasították, a Sunshine a Finanzgericht Hamburghoz fordult.

13 E bíróság előtt a Sunshine - mivel úgy vélte, hogy az árut a KN 1212 99 80 vámtarifaalszám alá kell besorolni - kérte a vám visszafizetését, és ennek alátámasztására a Gerechtshof te Amsterdam 2004. május 23-i ítéletére, valamint a holland vámhatóság 2005. február 24-i kötelező érvényű tarifális felvilágosítására hivatkozott, amely szerint a hántolt tökmagot e vámtarifaalszám kell besorolni.

14 A Finanzgericht Hamburg az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban kifejti, hogy 2005. július 21-i ítéletében a KN magyarázó megjegyzései alapján megállapította, hogy a nem vetési célú, hanem sütőipari felhasználású hántolt tökmagot a KN 1209 91 90 vámtarifaalszám alá kell besorolni. A kérdést előterjesztő bíróság mégis úgy látja, hogy a holland bíróság és vámhatóság által elfogadott vámtarifaszám védhető annyiban, amennyiben a KN 1209 vámtarifaszám szövege alapján úgy tűnik, hogy az a vetési célú magra, gyümölcsre és spórára vonatkozik, és e szöveg nem ellentétes a vámtarifaalszámok szövegével. A kérdést előterjesztő bíróság tehát arra vár választ, hogy a KN-nek az 1209 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései nem ellentétesek-e az ugyanezen vámtarifaszám megnevezésével, és nem kell-e figyelmen kívül hagyni e megjegyzéseket. Ezen a helyen arra emlékeztet, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a KN magyarázó megjegyzései, amelyeket a Bizottság fogadott el, még ha fontos eligazítást nyújtanak is az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezése során, mégsem rendelkeznek kötelező hatállyal (a C-143/96. sz., Knubben Speditions ügyben 1997. december 9-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-7039. o.] 14. pontja).

15 E körülmények között a Finanzgericht Hamburg az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"A kerti tökből származó, sütőipari felhasználású, már nem csíraképes hántolt tökmag a [KN] 1209 9190 vagy a [KN] 1212 99 80 vámtarifaalszám alá tartozik?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Bírósághoz benyújtott észrevételek

16 A Sunshine előadja, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az áruk besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN vámtarifaszám szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni. A Sunshine a C-309/98. sz., Holz Geenen ügyben 2000. március 28-án hozott ítélet (EBHT 2000., I-1975. o.) 14. pontjára hivatkozik, amelyben a Bíróság megállapította, hogy a KN magyarázó megjegyzései eligazítást nyújtanak a KN értelmezése során, anélkül hogy alkalmazásuk kötelező lenne.

17 A Sunshine arra is emlékeztet, hogy a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a termék rendeltetése a besorolás objektív szempontja lehet, amennyiben az adott termékhez szorosan kötődik (a C-459/93. sz., Thyssen Haniel Logistic ügyben 1995. június 1-jén hozott ítélet [EBHT 1995., I-1381. o.] 13. pontja), és az ilyen szoros kötődés a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján értékelhető (a fent hivatkozott Holz Geenen ügyben hozott ítélet 15. pontja).

18 A Sunshine megítélése szerint az 1209 vámtarifaszám a vetőmagra vonatkozik, és a vámtarifaalszámok alá csak a vetőmagként felhasznált áruk tartoznak. Márpedig az alapügyben érintett magok már nem csíraképesek. Egyedül a KN magyarázó megjegyzései írják elő, hogy az étkezési vagy gyógyászati felhasználásra szolgáló tökmag az 1209 91 90 vámtarifaalszám alá tartozik. Ellentmondás van tehát a KN és a KN magyarázó megjegyzéseinek szövege között.

19 Másfelől a Sunshine megítélése szerint a KN magyarázó megjegyzéseinek vizsgálatából kitűnik, hogy az egyes tökmagoknak a különböző vámtarifaalszámok alá történő besorolási szempontja e tökmagok rendeltetése, amennyiben szorosan az áruhoz tartozik.

20 A Sunshine szerint tehát kizárólag az 1212 99 80 vámtarifaalszám alá történő besorolás jöhet szóba. Szerinte ugyanis az alapügyben érintett áru - a KN magyarázó megjegyzéseinek ellenére - az 1212 vámtarifaszám szerinti "másutt nem említett [...] más növényi termék".

21 A holland kormány szintén úgy véli, hogy az alapügyben érintett árut a KN 1212 99 80 vámtarifaalszám alá kell besorolni. Ezek a magok ugyanis már nem csíraképesek, és csak étkezési célra használhatók fel. Véleménye szerint tehát e magok az 1212 vámtarifaszám szerinti emberi fogyasztásra felhasznált gyümölcsmagok.

22 E kormány szerint a KN magyarázó megjegyzéseiből következik, hogy az 1209 91 90 vámtarifaalszám alá tartozó magoknak még akkor is alkalmasnak kell lenniük a vetésre, ha étkezési célra is használhatók. Márpedig az alapügyben érintett áru esetében hiányzik ez a tulajdonság. Ugyanez az oka annak is, hogy a vetésre alkalmas tökmag a KN magyarázó megjegyzései szerint ki van zárva az 1212 99 80 vámtarifaalszám hatálya alól.

23 A Bizottság a Sunshine-hoz és a holland kormányhoz hasonlóan úgy ítéli meg, hogy az alapügyben érintett árut a KN 1212 99 80 vámtarifaalszám alá kell besorolni. A két vonatkozó vámtarifaalszám szűkszavú szövege miatt utalni kell a vámtarifaszámokra is.

24 A Bizottság szerint az 1209 vámtarifaszám kizárólag magokra, azaz olyan növényi részekre vonatkozik, amelyek új növény kifejlődését teszik lehetővé. Ezen túlmenően e magnak alkalmasnak kell lennie a vetésre. Márpedig a jelen esetben érintett tökmag már nem csíraképes. Szerinte az 1212 vámtarifaszám gyűjtőkategória. Így az alapügyben érintett tökmag, miután nem lehet más vámtarifaszám alá besorolni, ez utóbbi vámtarifaszám alá tartozik.

25 A Bizottság úgy érvel, hogy a KN 1209 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseket a KN angol nyelvű változatából kiindulva állapították meg, amely arra enged következtetni, hogy a magok nem kizárólag vetési célúak lehetnek, hanem pusztán a vetési célú magokkal egyező felépítésűnek kell lenniük. Ellenben a többi nyelvi változat pontosítja, hogy a magoknak alkalmasnak kell lenniük a vetésre. A nyelvi változatok közötti jelentős eltérések miatt a Bizottság javasolja a KN magyarázó megjegyzések figyelmen kívül hagyását.

A Bíróság válasza

26 Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd különösen a C-42/99. sz., Eru Portuguesa ügyben 2000. szeptember 26-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-7691. o.] 13. pontját, a C-495/03. sz., Intermodal Transports ügyben 2005. szeptember 15-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-8151. o.] 47. pontját, a C-445/04. sz., Possehl Erzkontor ügyben 2005. december 8-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-10721. o.] 19. pontját és a C-500/04. sz. Proxxon-ügyben 2006. február 16-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-1545. o.] 21. pontját).

27 Továbbá a Bíróság már kimondta, hogy a KN és a HR magyarázó megjegyzései fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezése során, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal. E megjegyzések szövegének ezért összhangban kell állnia a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatják azok hatályát (a fent hivatkozott Intermodal Transports ügyben hozott ítélet 48. pontja, a Possehl Erzkontor ügyben hozott ítélet 20. pontja és a Proxxon-ügyben hozott ítélet 22. pontja).

28 Végül emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a termék rendeltetése a tarifális besorolás szempontjából objektív kritériumnak minősülhet, amennyiben a termékhez szorosan kötődik, és az ilyen szoros kötődés a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján értékelhető (lásd különösen a C-201/99. sz., Deutsche Nichimen ügyben 2001. április 5-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-2701. o.] 20. pontját; a C-130/02. sz. Krings-ügyben 2004. március 4-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-2121. o.] 30. pontját, a C-467/03. sz. Ikegami-ügyben 2005. március 17-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-2389. o.] 23. pontját és a fent hivatkozott Proxxon-ügyben hozott ítélet pontja 31. pontját).

29 A jelen esetben meg kell jegyezni, hogy miután az 1209 91 90 és az 1212 99 80 vámtarifaalszám szövege csak a "más" kifejezést tartalmazza, utalni kell a vámtarifaszámokra is, azaz az 1209 és az 1212 vámtarifaszámra.

30 Amint a Bizottság megjegyzi, az 1209 vámtarifaszám szövegéből - "[m]ag, gyümölcs és spóra vetési célra" - kitűnik, hogy ez a vámtarifaszám csak azokra a növényi részekre vonatkozik, amelyek csíraképesek, és új növénynek adhatnak életet. Viszont az 1212 vámtarifaszám, amely többek között a "[...] másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi terméket [...]" foglalja magában, olyan gyűjtőkategória, amely azokra a növénymagokra vonatkozik, amelyek nem vetési célra, hanem emberi fogyasztásra szolgálnak.

31 Ezért a KN azon magyarázó megjegyzéseit, amelyek kizárják az 1212 99 80 vámtarifaalszám alól a tökmagot, és kifejezetten az 1209 vámtarifaszám alá rendelik, csak akként lehet érteni, hogy e vámtarifaalszám alól a vetési célú tökmagot zárják ki, és nem az olyan hántolt és már nem csíraképes magokat, mint amelyek az alapügyben is szerepelnek. Másfelől figyelmen kívül kell hagyni az említett magyarázó megjegyzéseket, amelyek az 1209 91 90 vámtarifaalszám alá rendelik az emberi fogyasztásra és élelmiszeripari felhasználásra szolgáló tökmagot.

32 E megfontolások alapján azt a választ kell adni a feltett kérdésre, hogy a KN 1212 99 80 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy e vámtarifaalszám alá tartozik a sütőipari felhasználású, már nem csíraképes hántolt tökmag.

A költségekről

33 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2003. szeptember 11-i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 1212 99 80 vámtarifaalszámát akként kell értelmezni, hogy e vámtarifaalszám alá tartozik a sütőipari felhasználású, már nem csíraképes hántolt tökmag.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.