A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21114/2010/6. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 549. §, 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5/B. § (1) bek.] Bírók: Bősinger Zsuzsanna, Csánitzné dr. Csiky Ilona, Kiss Mária

Pfv.VIII.21.114/2010/6.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felülvizsgálati eljárásban ........ osztályvezető ügyész ....... által képviselt.... felperesnek a.... jogtanácsos által képviselt...... alperes ellen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 31.P.22.105/2009. számon megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla 2010. március 26-án 6.Pf.21.805/2009/5. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes 10. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében részben, az alperes "..... többlakásos lakóépületek biztosítása ügyféltájékoztató és feltételek" elnevezésű általános szerződési feltételei H. fejezetének az újjáépítési értéken kötött biztosítási szerződéshez fűződő, avultsággal kapcsolatos kikötés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasító rendelkezése tekintetében hatályon kívül helyezi és ebben a részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy honlapján 15 napon belül, továbbá két országos napilapban egy-egy alkalommal 30 napon belül saját költségén tegye közzé az alábbi közleményt:

"Közlemény:"

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban 2010. november 11-én hozott Pfv.VIII.21.114/2010/6. számú jogerős ítéletével a....... 2010. március 26-án kihirdetett jogerős ítéletében meghatározott közleményben foglaltakon túl a Zrt-vel szerződő minden félre kiterjedő hatállyal megállapította a fogyasztói szerződések részévé váló..... többlakásos lakóépületek biztosítása, ügyféltájékoztató és feltételek elnevezésű általános szerződési feltételek H fejezetének az újjáépítési értéken kötött biztosítási szerződésekhez fűződő, az avultsággal kapcsolatos kikötések érvénytelenségét.

E kikötések azért érvénytelenek, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg azáltal, hogy az újjáépítési értéken kötött biztosítási szerződés alapján az épületben és ingóságban bekövetkezett kárra az épület, építmény építési költségét, ingóságok esetén az új állapotban való beszerzést csak akkor téríti meg, ha a biztosított vagyontárgy avultsága nem érte el a 75 %-ot. Ha a káridőponti avultság a 75 %-ot elérte, a kárkifizetés avult értéken történik. Ezáltal lehetővé teszi, hogy a biztosító a magasabb biztosítási összegre tekintettel megállapított biztosítási díjat felvegye, de az annak megfelelően meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen."

A Legfelsőbb Bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság külön felhívására 12.000,- (Tizenkettőezer) forint, a felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ezt meghaladó 24.000,- (Huszonnégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam, saját felülvizsgálati perköltségüket a felek maguk viselik.

I n d o k o l á s :

Az alperes biztosítási kínálatába tartozik többek között a...... elnevezésű vagyonbiztosítás. Ennek "...... többlakásos lakóépületek biztosítása, ügyféltéjékoztató és feltételek" elnevezésű általános szerződési feltételei H. fejezete értelmében teljes kár esetén az épület és ingókárok, amennyiben a káridőponti avultság nem érte el a 75 %-ot újjáépítési, illetve beszerzési értéken, ellenkező esetben avult értéken kerülnek megtérítésre. Az egyes kockázatokat ismertető C. fejezet egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy a biztosítás nem terjed ki az olyan károkra, amelyek gyártási, technológiai hibára (pl: hibás kivitelezés, tervezési hiányosság) vezethetők vissza. A káresemény bekövetkezésekor felmerülő teendőket részletező M. fejezet, tűz, robbanás, villámcsapás esetére előírja, hogy "a tűzoltóságtól hatósági bizonyítványt kell igényelni, melynek eredeti példányát a végleges kárrendezéshez a biztosítóhoz kell eljuttatni." Betöréses lopás, rablás, vandalizmus és rongálási károk esetére a nyomozást felfüggesztő határozat eredeti példányának a biztosítóhoz történő eljuttatását követeli meg a kár végleges lezárásához. A lakóépület és lakások védelméről rendelkező O. fejezet a betöréses lopás és rablás, valamint vandalizmus esetén a biztosító kárkifizetési kötelezettségének felső határát táblázatba rendezett, meghatározott összegekben jelöli meg, az egyes felső értékhatárokat ahhoz kötve, hogy a káresemény bekövetkezésekor meglévő tényleges betörésvédelmi rendszert milyen védelmi kategóriának megfelelően rögzítik a kárrendezés során. A biztosítási szerződés hatályáról szóló E fejezet pedig akként rendelkezik, hogy a szerződő (biztosított) felmondást tartalmazó nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító szerződést kezelő egységének jut a tudomására.

A felperes keresetében az említett kikötések érvénytelenségének a megállapítását ígérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes perbeli általános szerződési feltételei H fejezetének, M fejezetének, E fejezetének a támadott feltételei az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek.

Feljogosította a felperest, hogy a kikötések érvénytelenségének megállapítását az alperes költségére egy országos napilapban nyilvánosságra hozza.

Az ezt meghaladó keresetet elutasította.

Az új, illetve az avult értéken történő térítési kötelezettséggel kapcsolatos kikötést a Ptk. 209/B. §-a alapján találta tisztességtelennek, mivel az új értéken kötött biztosítási szerződés alapján a fogyasztó avult értéken számított biztosítási szolgáltatásra válhat csak jogosulttá. Tehát a biztosítási szolgáltatás nem alkalmas a vagyontárgy pótlására. A tervezési, építési hibák miatti károk kizárására vonatkozó kikötése érvénytelenségét nem állapította meg a Ptk. 536. § (1) bekezdése és 209/B. § (5) bekezdése alapján. Ugyanezen okból utasította el az M. fejezet és az O. fejezet támadott rendelkezései érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmeket.

A peres felek fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és mellőzte a H fejezet avultsággal kapcsolatos kikötése érvénytelenségének, továbbá annak megállapítását, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek. Egyebekben az elsőfokú ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az említett általános szerződési feltételek közül az elsőfokú ítéletben meghatározott további kikötések csupán annyiban érvénytelenek, amennyiben azok fogyasztói szerződés részévé váltak. Kötelezte az alperest, hogy honlapján 15 napon belül, további két országos napilapban egy-egy alkalommal 30 napon belül saját költségén tegye közzé az ítélet által megszövegezett közleményt.