BH 2007.3.97 Az érvénytelen jogviszony felszámolásakor a jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazása nem lehetséges [Mt. 10. §; Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pont].

A felperes keresetében a közszolgálati jogviszonyának az alperes 2002. január 3-ai intézkedésével történt megszüntetése jogellenességének jogkövetkezményei alkalmazását kérte (elmaradt illetmény, végkielégítés, felmentési időre járó átlagilletmény, a jogellenesség szankciója). Kérte annak kimondását is, hogy a jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg.

A munkaügyi bíróság ítéletével hatálytalanította az alperes 2002. január 3-án kelt, a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatát, és megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya 2001. augusztus 30-án megszűnt, mivel a jogszabály szerint kötelező esküt nem tette le. A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet nem fellebbezett részében nem érintette, ezt meghaladóan hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes jognyilatkozata jogellenessége folytán a Ktv. 60. §-a szerint marasztalta az alperest. A másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - ismét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A munkaügyi bíróság az újabb megismételt eljárásban hozott ítéletével megállapította az alperesi jognyilatkozat jogellenessége folytán a felperes közszolgálati jogviszonyának az ítélet jogerőre emelkedésekor megszűnését, és az alperest kötelezte a jogellenesség jogkövetkezményeként 455 333 forint megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet és az alperes viszontkeresetét elutasította.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes jognyilatkozatát már a korábbi ítéletével hatálytalanította, ez a döntése - fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett. Úgy ítélte meg, hogy a felperes a munkáltató hibájából nem tudta a törvényben előírt esküt letenni, ezért a jogviszonynak az eskütétel hiánya miatt 2001. augusztus 30-án történt megszűnésre vonatkozó alperesi viszontkereset alaptalan. Mindezek alapján a Ktv. 60. §-a alapján kötelezte az alperest a jogellenesség jogkövetkezményei, a 2001-2002. évekre járó 13. havi illetmény, valamint ruházati költségtérítés megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, a fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság megállapítása szerint a munkaügyi bíróság korábbi ítéletével az alperes jogviszonyt megszüntető jognyilatkozatát hatálytalanítva kimondta azt is, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya 2001. augusztus 30-án megszűnt. Ezért a felek között ezt követően fennállt jogviszony érvénytelen volt, amelyet az alperes a jogerős ítéletig nem szüntetett meg, a perbeli munkáltatói intézkedés a jogellenessége miatt erre nem volt alkalmas. A másodfokú bíróság álláspontja szerint, minthogy az eskütétel elmaradása a munkáltató hibája volt, az Mt. 10. § (1) bekezdése alapján a felperes ebből eredő kárát, amely "az elmaradt jövedelem formájában jelentkezik", köteles megtéríteni, továbbá a jogellenesség jogkövetkezményei (felmentési illetmény, végkielégítés, Ktv. 60. § bekezdése szerinti jogkövetkezmény) is terhelik. Ez utóbbi marasztalást azzal indokolta, hogy »nem az Mt. 10. §-a szerint érvénytelen jogviszony megszüntetéséről volt szó, hanem az "érvénytelen" jogviszony jogellenes megszüntetéséről«.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és a felperes keresetét elutasító ítélet hozatala iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 229. § (1) bekezdésében, 215. §-ában, a Ktv. 60. § (1) bekezdésében és a Ktv.-t módosító 2001. évi XXXVI. törvény 102. § (8) bekezdésében előírtakat. Érvelése szerint a munkaügyi bíróság korábbi ítélete a jogviszony 2001. augusztus 30-ai megszűnésével összefüggésben a munkáltatói intézkedésnek nem a jogellenességét, hanem szükségtelenségét állapította meg, és emiatt hatálytalanította azt, ezért a Pp. 229. § (1) bekezdésébe ütközik a hivatkozott munkáltatói határozat jogellenessé nyilvánítása. A felperes közszolgálati jogviszonya az eskütétel hiánya miatt a törvénynél fogva szűnt meg, és mivel nem kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, az alperes marasztalása jogellenes.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem alapos.