31979L0488[1]

A Bizottság 79/488/EGK irányelve (1979. április 18.) a gépjárművek kiálló részeire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 74/483/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

A Bizottság 79/488/EGK irányelve

(1979. április 18.)

a gépjárművek kiálló részeire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 74/483/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(79/488/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a Tanács 78/547/EGK irányelvével [1] módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 11., 12. és 13. cikkére,

tekintettel a gépjárművek kiálló részeire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. szeptember 17-i 74/483/EGK tanácsi irányelvre [3],

mivel a szerzett tapasztalatokat és a technikai fejlődés jelenlegi szintjét figyelembe véve lehetőség van a követelmények szigorítására és azoknak a tényleges vizsgálati feltételekhez történő megfelelőbb hozzáigazítására;

mivel csomagtartókat, síléctartókat, rádióvevő és -adó antennákat már külön-külön is, illetve a járművekre szerelve is értékesítenek; mivel a 70/256/EGK irányelv 9a. cikkének értelmében az ilyen rendszerekre, mint önálló műszaki egységekre vonatkozó EGK-típusjóváhagyás bevezetése megkönnyíti a szabad kereskedelmüket, amennyiben lehetőség van arra, hogy ezeket a járműre szerelés előtt ellenőrizzék;

mivel ezen irányelv rendelkezései összhangban vannak a gépjárművek kereskedelme műszaki akadályainak megszüntetéséről szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 74/483/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2., 3. és 4. cikk helyébe a következők lépnek:

"2. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg a kiálló részekkel kapcsolatos okokból az EGK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását egy járműre vagy különálló műszaki egységnek tekintett csomagtartóra, síléctartóra, rádióvevő vagy -adó antennára, ha

- a jármű a kiálló részeket illetően eleget tesz az I. és II. mellékletek rendelkezéseinek,

- a 70/156/EGK irányelv 9a. cikke értelmében különálló műszaki egységnek tekintett csomagtartó, síléctartó, rádióvevő vagy -adó antenna megfelel az I. melléklet rendelkezéseinek.

3. cikk

(1) A tagállamok nem tagadhatják vagy tilthatják meg egy jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a kiálló részekkel kapcsolatos okokból, feltéve hogy annak kiálló részei megfelelnek az I. és II. melléklet rendelkezéseinek.

(2) Egyetlen tagállam sem tilthatja meg a kiálló részekkel kapcsolatos okokból a 70/156/EGK irányelv 9a. cikkének értelmében különálló műszaki egységnek tekintett valamely csomagtartó, síléctartó, rádióvevő vagy -adó antenna forgalmazását, ha az megfelel annak a típusnak, amelyre a 2. cikk értelmében típusjóváhagyást adtak ki.

4. cikk

A típusjóváhagyást kiadó tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy értesüljön minden, az I. melléklet 2.2. pontjában említett alkatrésszel vagy jellemzővel kapcsolatos változásról. A tagállamok illetékes hatóságai döntenek arról, hogy a módosított típuson új vizsgálatokat kell-e végezni és új jelentést kell-e készíteni. A módosítás nem engedélyezhető, ha az ilyen vizsgálat során az derül ki, hogy ezen irányelv követelményei nem teljesülnek."

2. A 74/483/EGK irányelv I, II. és III. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok 1980. január 1-je után a járművek kiálló részeivel kapcsolatos okokból:

- nem tagadhatják meg valamely járműtípusra vonatkozóan az EGK-típusjóváhagyás megadását, vagy a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében előírt bizonyítvány másolatának kiadását, vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását, vagy

- nem tagadhatják meg az EGK-típusjóváhagyás megadását a 70/156/EGK irányelv 9a. cikke értelmében önálló műszaki egységnek tekintett csomagtartókra, síléctartókra, rádióvevő és -adó antennákra, vagy

- nem tilthatják meg a járművek forgalomba helyezését,

amennyiben egy bizonyos járműtípus vagy bizonyos járművek kiálló részei vagy a fentebb említett önálló műszaki egységek eleget tesznek a legutóbb ezzel az irányelvvel módosított 74/483/EGK irányelv rendelkezéseinek.

(2) A tagállamok 1981. október 1-jétől:

- nem adhatják ki a 80/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében előírt bizonyítvány másolatát egy olyan járműtípushoz, amelynek kiálló részei nem tesznek eleget a legutóbb ezzel az irányelvvel módosított 74/483/EGK irányelv rendelkezéseinek,

- megtagadhatják egy járműtípus nemzeti típusjóváhagyását, ha annak kiálló részei nem tesznek eleget a legutóbb ezzel az irányelvvel módosított 74/483/EGK irányelv rendelkezéseinek.

(3) A tagállamok 1983. október 1-jétől megtilthatják bármely jármű forgalomba helyezését, ha annak kiálló részei nem tesznek eleget a legutóbb ezzel az irányelvvel módosított 74/483/EGK irányelv rendelkezéseinek.

(4) A tagállamok 1990. január 1-je előtt hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

3. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1979. április 18-án.

a Bizottság részéről

Étienne Davignon

a Bizottság tagja

[1] HL L 168., 1978.6.26., 39. o.

[2] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

[3] HL L 266., 1974.10.2., 4. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 74/483/EGK irányelv mellékleteinek módosításai

I. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, ÁLTALÁNOS ÉS RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK, GYÁRTÁSI MEGFELELŐSÉG

Az 1.1. pont helyébe a következő lép:

"1.1. E melléklet rendelkezései nem vonatkoznak a külső visszapillantó tükrökre és a vonószerkezet gömbfejére."

Az 1.2. pont az alábbi mondattal egészül ki: "Ez mind az álló, mind pedig a mozgó járműre érvényes."

A 2.3. pont helyébe a következő lép:

"2.3. "külső felület": a jármű külső oldala, beleértve a motorháztetőt, a csomagtartó fedelét, az ajtókat, a sárhányókat, a tetőt, a világító- és fényjelző- berendezéseket, valamint a látható megerősítő elemeket."

A 2.4. pont helyébe a következő lép:

"2.4. "padlóvonal" az alábbi módon megadott vonalat jelenti:

egymást követő helyzetekben a terhelt jármű köré egy tetszőleges magasságú, függőleges tengellyel rendelkező, 30 fokos félkúpszögű kúpot kell elhelyezni oly módon, hogy az a jármű külső felületét mindig a lehető legalacsonyabban levő pontban érintse. A padlóvonal az érintési pontokat összekötő vonal. A padlóvonal meghatározásakor a kocsiemelői pontokat, a kipufogócsövet és a kerekeket nem kell figyelembe venni. A kerékkivágásokat úgy kell számításba venni, mintha a felületük kitöltött volna és a környező külső felület megszakítás nélkül folytatódna. A padlóvonal meghatározásakor a lökhárítókat a jármű mindkét végén figyelembe kell venni. A jármű felépítésétől függően előfordulhat, hogy a padlóvonal a lökhárítók keresztmetszetének legkülső pontján, vagy a lökhárító alatt, a felépítmény falán halad keresztül. Ahol egyszerre két, vagy több érintési pont van, a padlóvonal meghatározásához a legalacsonyabb érintési pontot kell figyelembe venni;"

A 2.5. pont helyébe a következő lép:

"2.5. "Lekerekítési sugár" annak a körívnek a sugara, amely a lehető legjobban hasonlít a vizsgált alkatrész lekerekített alakjához;"

A 2.5. pont után a következő új 2.6., 2.7., 2.8. és 2.9. pontot kell beilleszteni:

"2.6. "Terhelt jármű": a műszakilag megengedhető legnagyobb tömegig megterhelt jármű. A hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus felfüggesztésű vagy terhelésfüggő automatikus magasságszabályozóval ellátott járműveket a gyártó cég által megadott legkedvezőtlenebb, normál üzemi feltételek mellett kell vizsgálni.

2.7. "Legkülső él" a jármű oldalfalai tekintetében az a sík, amely a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamosan illeszkedik a jármű legkülső oldalsó élére; az első és hátsó vég viszonylatában pedig a járműnek azt a függőleges keresztirányú síkját, amely illeszkedik a jármű első és hátsó legkülső élére, figyelmen kívül hagyva a következők kiálló részeit:

2.7.1. a talajjal való érintkezési pont közelében a gumiabroncsok, és a guminyomásmérő csatlakozók;

2.7.2. a kerekekre felszerelhető csúszáscsökkentő;

2.7.3. visszapillantó tükrök;

2.7.4. irányjelző lámpák, méretjelző lámpák, első és hátsó helyzetjelző lámpák és várakozást jelző lámpák;

2.7.5. az első és a hátsó végek vonatkozásában a lökhárítókon levő szerelvények, a vontató kapcsolószerkezete és a kipufogócsövek;

2.8. "A kinyúlás mértéke": a jármű falára szerelt alkatrész esetében a II. melléklet 2. pontja szerinti eljárással meghatározott méret.

2.9. "A fal névleges vonala": az a két ponton áthaladó vonal, amelyen a II. melléklet 2.2. pontjában leírt mérési eljárás során alkalmazott gömb középpontja van a vizsgálandó alkatrésszel való első és utolsó érintkezéskor."

A 3. pont helyébe a következő lép:

"3. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. EGK-típusjóváhagyási kérelem valamely járműtípus kiálló részei tekintetében.

3.1.1. Az EGK-típusjóváhagyási kérelmet az adott járműtípus külső kinyúló részeire vonatkozóan a jármű gyártójának vagy a gyártó felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

3.1.2. A kérelemhez a következő dokumentumokat kell három példányban csatolni:

3.1.2.1. a jármű első és hátsó részének, valamint oldalainak a fényképei, melyek készítésénél a felvétel szöge a jármű függőleges hosszirányú középsíkjához képest 30° és 45° között van;

3.1.2.2. a lökhárítók rajza;

3.1.2.3. adott esetben, a kiálló részek rajza és, ha szükséges, a külső felület 6.9.1. pontban említett részeiről készült rajzok is.

3.1.3. A típusjóváhagyásért felelős műszaki szolgálatnak egy, a jóváhagyandó járműtípust reprezentáló járművet kell átadni. A műszaki szolgálat kérésére az egyes alkatrészeket vagy a felhasznált anyagok mintáit hasonlóképpen át kell adni.

3.2. EGK-típusjóváhagyási kérelem a csomagtartók, síléctartók, rádióvevő és -adó antennák, mint különálló műszaki egységek tekintetében.

3.2.1. A csomagtartókra, síléctartókra, rádióvevő és -adó antennákra, mint különálló műszaki egységekre vonatkozó típus-jóváhagyási kérelmet a 70/156/EGK irányelv 9a. cikke értelmében a jármű gyártójának vagy a fentebb említett különálló műszaki egységek gyártójának vagy ezek meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

3.2.2. A fenti 3.2.1. pontban említett bármely berendezés minden egyes típusa esetében a kérelemhez a következőket kell csatolni:

3.2.2.1. a különálló műszaki egység műszaki jellemzőinek leírása három példányban, az egyes különálló műszaki egységgel együtt szállítandó összeszerelési utasításokkal együtt;

3.2.2.2. a különálló műszaki egység adott típusának mintadarabja. Az illetékes hatóság egy második mintadarabot is kérhet, ha ezt szükségesnek tartja. A mintadarabokon jól olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a 70/156/EGK irányelv 9a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jelölést. A csomagtartók és a síléctartók tekintetében gondoskodni kell az EGK-típusjóváhagyási szám későbbi kötelező feltüntetéséről. A típusjóváhagyás száma előtt annak az országnak a nemzetközi azonosító betűjele áll, amely a jóváhagyást kiadta [1]."

A 4.6 pont helyébe a következő lép:

"4.6.1. Ha a 3.1. pont szerinti kérelemre a jóváhagyást megadták, akkor a típusbizonyítványhoz csatolni kell a III. mellékletben megadott minta szerinti adatközlő lapot.

4.6.2. Ha a 3.2. pont szerinti kérelemre a jóváhagyást megadták, akkor a IV. mellékletben megadott mintának megfelelő tanúsítványt kell kiadni.

4.6.3. Ha egy a 3.1. pont szerinti kérelemben utalás történik a IV. mellékletben bemutatott adatközlő lapra, akkor a jármű vizsgálatát a külső kinyúló részeknek megfelelően kell leszűkíteni. Ilyen esetekben a jármű típusbizonyítványához csatolni kell a különálló műszaki egység típusbizonyítványának másolatát."

Az 5.1.3. pont helyébe a következő lép:

"5.1.3. olyan elhelyezkedésűek, hogy nyugalmi, valamint üzemi állapotban egy 100 mm-es átmérőjű gömbbel nem érinthetők."

Az 5.4. pont helyébe a következő lép:

"5.4. A jármű külső felületén nem lehetnek olyan kiálló részek, amelyeknek a lekerekítési sugara kisebb, mint 2,5 mm. Ez a követelmény nem vonatkozik a külső felület olyan részeire, amelyek kinyúlása kisebb, mint 5 mm, az ilyen részek kifelé irányuló éleinek azonban lekerekítetteknek kell lenniük, kivéve ahol az ilyen részek kinyúlása kisebb, mint 1,5 mm."

Az 5.5. pont a következő mondatokkal egészül ki: "A keménységmérést az alkatrész járműre felszerelt állapotában kell elvégezni. Ha a keménységmérést a Shore-A eljárás szerint nem lehet elvégezni, akkor az értékeléshez összehasonlító méréseket kell végezni."

Az 5.5. pont után az új 5.6. pontot kell beilleszteni:

"5.6. A fenti 5.1.-5.5. pont előírásai a következő 6. pont egyedi előírásaival együtt alkalmazandók, kivéve, ha ezek az egyedi előírások kifejezetten más rendelkezéseket tartalmaznak."

A 6.1.1. pont a következő mondatokkal egészül ki: "A 10 dN erő kifejtéséhez 50 mm-nél nem nagyobb átmérőjű lapos fenékrészű dugattyút kell használni. Ha ez nem lehetséges, akkor más, ezzel egyenértékű mérési módszert kell alkalmazni. A díszítőelemek visszahúzása, leszerelése vagy behajtása után a fennmaradó kinyúlások mérete nem haladhatja meg a 10 mm-t. Ezeknek a kinyúlásoknak minden esetben meg kell felelniük az 5.2. pont rendelkezéseinek. Ha a díszítőelemnek foglalatrésze is van, akkor ezt a díszítőelem részének és nem a tartófelülethez tartozónak kell tekinteni."

A 6.1.3. pontot el kell hagyni.

A 6.2.1. pont a következőképpen egészül ki: "Abban az esetben, ha a fényszóró egy kiegészítő átlátszó felület mögé van szerelve, akkor a kinyúló részt a legkülső átlátszó felülettől kell mérni. A kinyúlásokat a II. melléklet 3. pontban leírt módszer szerint kell meghatározni."

A 6.2.2. pont után a következő új 6.2.3. pontot kell beilleszteni:

"6.2.3. A fenti 6.2.1. pont előírásai nem vonatkoznak azokra a fényszórókra, amelyek be vannak süllyesztve a felépítménybe, vagy amelyeken a felépítmény túlnyúlik, feltéve hogy ez utóbbi eleget tesz a 6.9.1. pont követelményeinek."

A 6.3.1 pont helyébe a következő lép:

"6.3.1. Az 5.4. pont követelményei nem vonatkoznak a rögzített vagy mozgó részek közti nyílásokra, beleértve azokat a nyílásokat is, amelyek levegőbeeresztő vagy -kieresztő rácsok vagy hűtőrácsok részét képezik, feltéve hogy az egymást követő részek közti távolság nem haladja meg a 40 mm-t, és feltéve hogy a rács és a nyí1ások valamilyen funkcionális célt szolgálnak. 40 és 25 mm közti nyílások esetében a lekerekítési sugár legalább 1 mm. Ha viszont a két egymást követő elem közti távolság egyenlő, vagy kisebb, mint 25 mm, akkor az elemek külső felületének lekerekítési sugara nem lehet kisebb, mint 0,5 mm. A rács és a nyílások két egymást követő eleme közti távolságot a II. melléklet 4. pontjában leírt módszer szerint kell meghatározni."

A 6.4.1.pont helyébe a következő lép:

"6.4.1. Az ablaktörlő alkatrészeknek olyannak kell lenniük, hogy a törlőkart védőburok vegye körül, amelynek lekerekítési sugara megfelel a fenti 5.4. pont követelményeinek és végfelülete legalább 150 mm2. Lekerekített burkolatok esetén ezeknek legalább 150 mm2 kinyúló felülettel kell rendelkezniük a legjobban kinyúló ponttól legalább 6,5 mm távolságban mérve. E követelményeknek a hátsó ablaktörlőknek és a fényszórótörlőknek is meg kell felelniük."

A 6.4.2. pont helyébe a következő lép:

"6.4.2. Az 5.4. pont nem vonatkozik a törlőlapátokra és törlőkarokra. Azonban ezeket az elemeket is úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek éles széleik, kiálló vagy vágó részeik."

A 6.5.1. pont helyébe a következő lép:

"6.5.1. A lökhárítók végeinek a külső felületek irányába kell visszahajolniuk, hogy a fennakadás veszélye a lehető legkisebb legyen. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a lökhárító be van süllyesztve vagy a felépítmény része, vagy a lökhárító vége úgy van begörbítve, hogy egy 100 mm átmérőjű gömb nem érintheti, továbbá a lökhárító vége és a közrefogott felépítmény közti távolság nem haladja meg a 20 mm-t."

A 6.5.2. pont után egy új 6.5.3 pontot kell beilleszteni:

"6.5.3. A 6.5.2. pont követelménye nem vonatkozik a lökhárítónak azokra a részeire, vagy a rajta lévő azon részekre vagy lökhárítóbetétekre, amelyek kinyúlása 5 mm-nél kisebb, különös tekintettel a csatlakozások borításaira és a fényszórómosók fúvókáira; de a külső éleknek ebben az esetben is lekerekítetteknek kell lenniük, kivéve ahol az ilyen részek kinyúlása 1,5 mm-nél kisebb."

A 6.6. pont helyébe a következő lép:

"6.6. Ajtók, csomagtérfedelek, motorháztetők fogantyúi, csuklópántjai és nyomógombjai; tüzelőanyagtöltő-nyílások sapkái és fedelei

6.6.1. Az ajtók és a csomagtérfedelek fogantyúinak kinyúlása legfeljebb 40 mm, minden más esetben legfeljebb 30 mm lehet.

6.6.2. Ha az oldalsó ajtókon lévő fogantyúk elforgatható kivitelűek, akkor a következő követelményeknek kell megfelelniük:

6.6.2.1. Az ajtó síkjával párhuzamosan elforduló fogantyúk esetén a fogantyú nyitott végének hátrafelé kell irányulnia. A fogantyú végének az ajtó síkja felé kell görbülnie, és azt védőházban vagy besüllyesztve kell elhelyezni.

6.6.2.2. A fogantyúkat, melyek tetszőleges irányban kifelé, de nem az ajtó síkjával párhuzamosan forognak, zárt állásban védőházban vagy besüllyesztve kell elhelyezni. A nyitott végének hátrafelé vagy lefelé kell irányulnia.

Azok a fogantyúk is elfogadhatók, amelyek nem tesznek eleget ez utóbbi feltételeknek, amennyiben

- független visszahúzó szerkezettel rendelkeznek,

- a visszahúzó szerkezet meghibásodása esetén sem nyúlnak ki 15 mm-nél nagyobb mértékben,

- nyitott állásban megfelelnek az 5.4. pont előírásainak, és

- a legnagyobb mértékben kinyúló ponttól legfeljebb 6,5 mm távolságban mért végfelületük 150 mm2-nél nem kisebb."

A 6.7. pont helyébe a következő lép:

"6.7. Kerekek, kerékanyák, kerékagysapkák és dísztárcsák."

A 6.7.2. pont helyébe a következő lép:

"6.7.2. A kerekeknek, kerékanyáknak, kerékagysapkáknak és dísztárcsáknak nem lehet semmiféle olyan hegyes vagy éles kinyúlásuk, amely túlnyúlik a kerékabroncs külső síkján. Szárnyas anyák nem alkalmazhatók."

A 6.8.1. pont a következő új mondattal egészül ki: "Egy védetlen élt akkor lehet megfelelően visszahajlítottnak tekinteni, ha vagy kb. 180°-ban vissza van hajtva, vagy pedig a felépítmény irányában annyira vissza van hajlítva, hogy egy 100 mm-es átmérőjű gömb nem érintheti."

A 6.9.1. pont utolsó sora a következőképpen módosul: "II. mellékletben..." helyett "II. melléklet 1. pontjában..."

A 6.11. pont helyébe a következő lép:

"6.11 Kocsiemelő-támaszok és kipufogócsövek

6.11.1. A kocsiemelő-támaszok és a kipufogócső a függőleges irányban közvetlenül felettük lévő padlóvonal merőleges vetületén nem nyúlhatnak túl 10 mm-nél nagyobb mértékben. Kivételt képeznek ez alól a követelmény alól azok a padlóvonal merőleges vetületén 10 mm-nél nagyobb mértékben kinyúló kipufogócsövek, amelyeknek élei le vannak kerekítve, és a lekerekítés sugara legalább 2,5 mm."

A 6.11. pont után a következő új 6.12-6.18. pontokat kell beilleszteni:

"6.12. Levegőbeeresztő és -kieresztő nyílások

6.12.1 A levegőbeeresztő és -kieresztő nyílásoknak minden üzemi állapotban meg kell felelniük az 5.2., 5.3. és 5.4. pont követelményeinek.

6.13. Tetők

6.13.1. A tolótetőket csak zárt állapotban kell vizsgálni.

6.13.2. A hátrahajtható tetejű gépjárműveket nyitott és zárt tetővel egyaránt vizsgálni kell.

6.13.2.1. A hátrahajtható tető nyitott helyzetében a zárt tetőnek megfelelő képzeletbeli vonalon belül a gépjármű belső terét nem kell vizsgálni.

6.13.2.2. Ha a hátrahajtható tetőhöz a jármű alapkivitelében - csukott helyzetben - levehető védőhuzat tartozik, akkor a járművet a huzat felhelyezett állapotában kell vizsgálni.

6.14. Ablakok

6.14.1. A jármű külső felületéből kifelé hajtható ablakoknak az összes használati helyzetükben eleget kell tenniük a következő előírásoknak:

6.14.1.1. a kiálló élek nem irányulhatnak előre;

6.14.1.2. az ablak semmilyen része sem nyúlhat túl a jármű legkülső szélén.

6.15. A rendszámtábla felerősítő szerelvényei

6.15.1. A rendszámtábla felerősítéséhez a gyártó cég által szállított szerelvényeknek meg kell felelniük a melléklet 5.4. pontja követelményeinek, ha a járműgyártó ajánlásai szerint felszerelve azokat egy 100 mm-es átmérőjű gömb érintheti.

6.16. Csomagtartók és síléctartók

6.16.1. A csomagtartókat és a síléctartókat úgy kell a járműre felszerelni, hogy legalább egy irányban alakzárás jöjjön létre, és hogy olyan vízszintes, hosszirányú és keresztirányú erők legyenek átvihetők, amelyek legalább akkorák, mint a gyártó által a tartóra megadott függőleges irányú terhelhetőség. A gyártó előírásainak megfelelően felerősített csomagtartók és síléctartók vizsgálatakor a vizsgálati terhelés nem irányulhat egyetlen pontra.

6.16.2. Azoknak a felületeknek, amelyeket a tartó felszerelése után egy 165 mm-es átmérőjű gömb érinthet, nem lehetnek olyan részeik, amelyek lekerekítési sugara 2,5 mm-nél kisebb, kivéve ha a 6.3. pont rendelkezései alkalmazhatók.

6.16.3. Az olyan rögzítő elemek, mint például a szerszám használata nélkül meghúzható és oldható csavarok a 6.16.2. pont szerinti felületeken 40 mm-nél nagyobb mértékben nem nyúlhatnak túl; a túlnyúlást a II. melléklet 2. pontjában megadott módszer szerint kell meghatározni, de a 2.2 pont szerinti módszer alkalmazása esetén egy 165 mm-es átmérőjű gömb alkalmazásával.

6.17. Rádióvevő és -adó antennák

6.17.1. A rádióvevő és -adó antennákat úgy kell a járműre felszerelni, hogy a szabad végüknek, ha ez a gyártó által megadott lehetséges használati helyzetekben az úttest szintjéhez képest 2 méternél alacsonyabban van, egy olyan zónában kell lenniük, amelyet a járműnek a 2.7. pont szerint meghatározott legkülső széleihez képest 10 cm-rel beljebb levő, függőleges helyzetű síkok határolnak be.

6.17.2. Továbbá az antennákat úgy kell a járműre felszerelni, valamint a szabad végüket szükség esetén korlátozni, hogy az antennák semmilyen része ne nyúljon túl a járműnek a 2.7.pont szerint meghatározott legkülső szélein.

6.17.3. Az antennarúd lekerekítési sugara 2,5 mm-nél kisebb is lehet. Az antenna szabad végét azonban egy eltávolíthatatlan sapkával kell ellátni, amelynek a lekerekítési sugara nem lehet 2,5 mm-nél kisebb.

6.17.4. Az antenna befogadó része, a II. melléklet 2. pontjában megadott eljárással meghatározva, nem nyúlhat ki 30 mm-nél nagyobb mértékben. A befogadó részbe beépített erősítővel ellátott antennák esetében azonban 40 mm-es kinyúlás is megengedhető.

6.18. Szerelési útmutató

6.18.1. A csomagtartókat, síléctartókat, rádióvevő és -adó antennákat - ha ezek önálló műszaki egységként típusjóváhagyást kaptak - csak úgy lehet forgalomba hozni, árusítani vagy megvásárolni, hogy szerelési útmutatót mellékelnek hozzájuk. Az útmutatónak elegendő felvilágosítást kell nyújtania ahhoz, hogy az engedélyezett alkatrészeket az idevágó 5. és 6. pont előírásainak megfelelően fel lehessen szerelni a járműre. A teleszkópantennák használati helyzetét külön meg kell adni."

II. MELLÉKLET

:

A cím új fogalmazása a következő:

"ELJÁRÁSOK A KIÁLLÓ RÉSZEK ÉS A NYÍLÁSOK MÉRETEINEK MEGHATÁROZÁSÁRA"

Az 1. pont helyébe a következő lép:

"1. ELJÁRÁS A SZERKEZET FALAZATÁBAN LEVŐ KORCOLT KÖTÉSEK KINYÚLÁSAI MAGASSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA"

A jelenlegi 1., 2., 3. és 4. pont számozása 1.1., 1.2., 1.3., és 1.4. pontra változik.

Az 1. pont utáni rész az új 2., 3. és 4. ponttal egészül ki:

"2. MÓDSZER A KÜLSŐ FELÜLETRE SZERELT ELEMEK KINYÚLÁSA MÉRETÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA.

2.1 Egy olyan elem méretét, amely egy domború felületre van felszerelve, meg lehet határozni közvetlen méréssel, vagy pedig az illető elem beépített állapotára vonatkozó, megfelelő metszeti rajz felhasználásával.

2.2. Ha egy nem domború felületre felszerelt elem kinyúló részének a méretét egyszerű méréssel nem lehet meghatározni, akkor ez egy 100 mm-es átmérőjű gömb segítségével állapítható meg úgy, hogy a gömb középpontja a felület névleges vonalához képest legfeljebb milyen mértékben kerül távolabb, ha a gömböt folytonos érintkezés mellett a szóban forgó részen végiggörgetjük. A 3. ábra egy példával szemlélteti ezt az eljárást.

3. MÓDSZER FÉNYSZÓRÓKERETEK ÉS FÉNYSZÓRÓPEREMEK KINYÚLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA

3.1. A fényszórókeretnek a fényszóró külső felületéhez viszonyított vízszintes irányú kinyúlását egy 100 mm-es átmérőjű gömb érintési pontjától a 4. ábrán bemutatott módon kell megmérni.

4. MÓDSZER EGY NYÍLÁS MÉRETÉNEK, VAGY EGY RÁCS EGYMÁST KÖVETŐ ELEMEI KÖZÖTTI TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSÁRA

4.1. Egy nyílás méreteit vagy egy rács két szomszédos része közti távolságot annak a két síknak a távolsága adja meg, amelyek áthaladnak a gömb érintési pontjain, és merőlegesek az érintési pontokon áthaladó egyenesre. Az 5. és 6. ábra példával szemlélteti ezt az eljárást."

A második ábra után a szöveg a következő 1-3. ábrával egészül ki:

+++++ TIFF +++++

III. MELLÉKLET:

A cím helyébe a következő lép:

"III. MELLÉKLET

MINTA"

+++++ TIFF +++++

A III. melléklet utáni rész az új IV. mellékletettel egészül ki:

IV. MELLÉKLET

MINTA

(Legnagyobb méret: A4 - 210 x 297 mm)

+++++ TIFF +++++

[1] B = Belgium, D = Németország, DK = Dánia, F = Franciaország, GB = Nagy-Britannia, I = Olaszország, IRL = Írország, L = Luxemburg, NL = Hollandia

--------------------------------------------------