AVI 2013.7.78 Az eladó kötelezettsége nem csupán a nyugta kiállítására, hanem a vevő részére történő átadására is kiterjed [2003. évi XCII. tv. 45., 46. §]

A Fővámhivatal járőrei 2008. június 17-én próbavásárlást végeztek a felperes üzemeltetésében lévő M., D. út 23. szám alatt található üzemanyagtöltő állomáson. Ekkor 3,3 liter 95 oktánszámú benzint vásároltak 1000 forint értékben. A felperes alkalmazottja nyugtát vagy számlát próbavásárláskor nem állított ki. Az ellenőrzés során a felperes alkalmazottja észrevételt tett, amelyet az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben rögzítettek.

Az elsőfokú hatóság - megismételt eljárás keretében - határozatával 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest, arra alapozottan, hogy a felperes számla, nyugtaadási kötelezettségének, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. § (1) bekezdés e) pontja, a 45. §-ba, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 159. § (1) bekezdésébe és 166. § (1) bekezdésébe ütközően nem tett eleget.

A határozat elleni fellebbezést követően az alperes 2008. október 8. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú hatóság járőrei a próbavásárlás körülményeit és megállapításait jegyzőkönyvben rögzítették, mely tartalmazza azt a tényt, hogy a vásárlásra vonatkozó nyugtát kinyomtatták, de azt a próbavásárlást végző személyek részére nem adták át. A törvény által kibocsátani rendelt számviteli bizonylatokat nem elegendő kiállítani, a felperes a nyugta adási kötelezettségének akkor tett volna eleget maradéktalanul, ha kiállított nyugtát át is adja a vásárló részére. Ennek hiánya a mulasztási bírság kiszabását megalapozza.

Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, hivatkozva arra, hogy a határozat jogszabálysértő, mert nem értékelte a felperes által előadottakat, különös tekintettel arra a tényre, hogy az üzemanyagtöltő állomáson jól látható helyen szerepel az a felirat, miszerint a nyugta átvétele az üzletben történhet meg.

A felperes alkalmazottja a nyugta üzletből történő kihozatalát a vásárlást végző személy részére felajánlotta, aki ezzel a szolgáltatással nem kívánt élni. Ezen túlmenően nem értékelték azt a tényt, hogy a számítógépes pénztárgép össze van kötve a kútfejekkel, azaz mindaddig nem lehet a következő tankolást megkezdeni, amíg a nyugta kibocsátására nem kerül sor.

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában idézte az Art. 45. §-át és 46. § (1) bekezdését, egyben kiemelte, hogy a termékértékesítésről a bizonylatot nem elég kiállítani, hanem úgy kell kibocsátani, hogy az a vevő által birtokba vehető legyen. A vásárló és/vagy szolgáltatást igénybe vevő maga dönthesse el, hogy az ellenérték kifizetésével egyidejűleg átveszi-e vagy sem a bizonylatot. A felperes a próbavásárlás időpontjában akkor járt volna el helyesen, - amennyiben a kútfejeknél biztosítva van az ellenérték készpénzben történő kifizetése - ennek átadásával egyidejűleg a vevő számára már álljon rendelkezésre a nyugta. Az ellenőrzés során készült jegyzőkönyv megismerése után a felperes alkalmazottai, az abban leírtakra nem tettek észrevételt, a felperes nevében kiszolgálást végző személy tanúként tett nyilatkozata a közokiratban foglaltakat nem cáfolja meg. Az alperes helyesen állapította meg, hogy az Áfa. tv. 166. § (1) bekezdése szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségét a felperes a próbavásárlás során megsértette, így a mulasztási bírság jogalapja fennáll.

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének helyt adást. Álláspontja szerint, a jogerős ítélet sérti az Art. 45. §-át és 46. § (1) bekezdését, továbbá a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosítására, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdését. A felperes a nyugtaadási kötelezettségének a kútfejekkel összekötött pénztárgéppel tesz eleget, mely tényt az ellenőrzést végzőknek tudniuk kellett volna. A nyugtaadási kötelezettség megtartását csak az üzlethelyiségbe bemenve lett volna lehetőségük ellenőrizni. Az ellenőrök magatartása nem fogadható el, hiszen az irányadó jogszabály ismeretében anélkül távoztak el a helyszínről, hogy a nyugtaadási kötelezettség megtartásáról meggyőződtek volna.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.