A Magyar Ügyvédi Kamara közleménye (IK 2007/10.)

Alapszabályának közzétételéről

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127. § alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:

I.

A Magyar Ügyvédi Kamara létrejöttével kapcsolatos rendelkezések

I. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara a Magyarországon bejegyzett ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő országos szervezete, mely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.

I. 2. A Magyar Ügyvédi Kamarát köztestületként az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) hozta létre 1998. július 1. napjával.

I. 3. A Magyar Ügyvédi Kamara az 1874. évi XXXIV. törvénycikk, az 1937. évi IV. törvénycikk alapján, majd az 1958. évi 12. törvényerejű rendelet, illetőleg végül a többszörösen módosított 1983. évi 4. törvényerejű rendelet alapján létrehozott országos ügyvédi önkormányzati szervek - legutóbbi elnevezés szerint: Országos Ügyvédi Kamara- teljeskörű jogutódja.

I. 4. A fentieknek megfelelően a Magyar Ügyvédi Kamara eredeti alapítási éve: 1874.

I. 5. A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 7.[1]

I. 6. A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi ügyvédi kamarák (a továbbiakban: területi kamarák).

I. 7. A Magyar Ügyvédi Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

II.

A Magyar Ügyvédi Kamara feladatai

II. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek önszabályozásával, szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos feladatokat látja el.

II. 2. Ennek során országos hatáskörrel

a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, biztosítja az ügyvédség alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését,

b) képviseli az ügyvédség érdekeit,

c) szervezi a szakmai továbbképzésüket,

d) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, így különösen a jogalkotás és a jogalkalmazás területén,

e) másodfokon dönt mindazon ügyekben, melyeket törvény, vagy annak alapján jelen Alapszabály a hatáskörébe utal,

f) országos nyilvántartást vezet az Ügyvédi törvény 12. § (2) bekezdés d) pontjában írt névjegyzékek alapján,

g) elfogadja az Alapszabályát, szabályzatot és iránymutatásokat alkot,

h) ügyvédi levéltárat működtet és tart fenn,

i) szervezi az ügyvédség nemzetközi kapcsolatait, képviseli az ügyvédséget az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsában, és egyéb nemzetközi ügyvédi szervezetekben,

j) ellátja a törvényben, és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait.

II. 3. A Magyar Ügyvédi Kamara a feladatai ellátásához szükséges költségeket a területi ügyvédi kamarák hozzájárulásaiból fedezi.

III.

A Magyar Ügyvédi Kamara szervei

A Magyar Ügyvédi Kamara szervei

a) a teljes ülés,

b) az elnökség,

c) a fegyelmi bizottság,

d) az összeférhetetlenségi bizottság,

e) a választási bizottság,

f) az ellenőrző bizottság,

g) törvényelőkészítő és elvi bizottság,

h) a teljes ülés által választott egyéb bizottságok.

IV.

A teljes ülés

IV. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a teljes ülés, amely 100 tagból áll.

IV. 2. A teljes ülés tagjai

a) a területi kamarák elnökei,

b) a területi kamarák által küldött egy-egy tag,

c) a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által választott tagok.

A teljes ülés hatásköre

IV. 3. A teljes ülés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi feladatok:

a) az elnök, az elnökség, az egyéb tisztségviselők, a bizottságok és tagjaik megválasztása és beszámoltatása,

b) a költségvetés és a költségvetési beszámoló elfogadása,

c) véleménynyilvánítás és javaslattétel az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,

d) az Alapszabály elfogadása,

e) szabályzatok és iránymutatások kiadása,

f) szükség esetén az elnök, az elnökség, a bizottságok és tagjaik visszahívása,

g) a területi kamarák taglétszámai arányában megválasztható teljes ülési tagok számának megállapítása,

h) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesei és titkárai választható számának meghatározása.

A teljes ülés összehívása

IV. 4. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a teljes ülést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a teljes ülést harminc napon belül össze kell hívni.

IV. 5. A teljes ülés tagjai részére a meghívót legkésőbb a teljes ülés megtartását megelőzően tizenöt nappal írásban ki kell küldeni. írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést is.

IV. 5. 1. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

a) a teljes ülés időpontját, helyét,

b) a megtárgyalandó napirendi pontokat,

c) figyelmeztetést a teljes ülés határozatképességének szabályaira,

d) határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt teljes ülés időpontjának és helyének meghatározását.

IV. 5. 2. A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott teljes ülés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

IV. 5. 3. A teljes ülés összehívásáról szóló értesítést az elnök vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes a főtitkárral (titkárral) együtt írja alá.

A teljes ülés határozatképessége

IV. 6. A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

IV. 7. A teljes ülés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott teljes ülés - a megjelentek számára tekintet nélkül -határozatképes (megismételt teljes ülés) .

A teljes ülés menete

IV. 8. A teljes ülésen az elnök vagy a helyettesítésére általa kijelölt elnökhelyettes elnököl.

IV. 9. A teljes ülés megnyitása után a teljes ülés bármely tagja tehet indítványt új napirend felvételére. Az új napirend tárgyában a jelenlévő tagok legalább 30%-ának javaslatára csak a következő teljes ülésen lehet határozatot hozni.

IV. 10. A teljes ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a főtitkár készíti el és azt az elnök hitelesíti.

IV. 11. A teljes ülés bármely tagja kérheti, hogy különvéleményét - amennyiben azt öt napon belül írásban is előterjeszti - a teljes ülés jegyzőkönyvéhez csatolják.

Határozathozatal a teljes ülésen

IV. 12. A teljes ülés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell.

IV. 13. A teljes ülés a határozatait - a választásokat kivéve - nyílt szavazással hozza. A teljes ülés elrendelheti azonban bármely kérdésben a titkos szavazást.

A teljes ülési határozatok nyilvántartása, közlése

IV. 14. A teljes ülés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve (pl. 1/2006. Tü. hat.) kell nyilvántartani. A nyilvántartásba vételről a főtitkár gondoskodik.

IV. 15. A teljes ülés határozatainak közlése, kihirdetése az alábbi módon történik:

IV. 15. 1. A teljes ülés határozatainak egy hitelesített kiadmányát az érintettekkel írásban közölni kell, a közlésről a főtitkár gondoskodik.

IV. 15. 2. Abban a körben, ahol a teljes ülés véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az ügyvédséget érintő legfontosabb kérdésekben, illetőleg az ügyvédi tevékenység megfelelő gyakorlása érdekében szabályzatot és iránymutatást ad ki, a határozatok kihirdetése az ügyvédi kamarák részére való megküldéssel történik.

IV. 15. 3. Az Alapszabályt, szabályzatokat, iránymutatásokat az elfogadástól számított tizenöt napon belül - az Igazságügyi Közlönyben történő közzététel érdekében -meg kell küldeni az igazságügyi és rendészeti miniszternek.

IV. 15. 4. Ezek mellett a teljes ülés a határozatainak kihirdetéséről egyéb módon is gondoskodhat.

Jogorvoslat a teljes ülés határozata ellen

IV. 16. A teljes ülés határozata ellen a teljes ülés tagja - jogszabály, Alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályai szerint jár el.

Szabályzat és iránymutatás

IV.17. A teljes ülés szabályzatot ad (adhat) ki[2]

a) az ügyvédi hivatás magatartási szabályairól (etikai szabályzat),

b) az ügyvédi névhasználatról,

c) a kamarai felvétel eljárási szabályairól,

d) az ügyvéd irodájának gondnoka jogköréről és eljárásáról,

e) a felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről,

f) a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,

g) az összeférhetetlenségi eljárás szabályairól,

h) az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságának szabályairól,

i) a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról,

j) a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről,

k) az ügyvédi iratkezelésről,

l) a letét- és pénzkezelés szabályairól,

m) az európai közösségi jogászok magyarországi tevékenységéről és nyilvántartásáról,

n) iratnak az elektronikus okirati formába alakítása technikai feltételeiről, az ilyen tevékenységet végző ügyvédek, ügyvédi irodák nyilvántartásáról, az eredeti papíralapú okiratok őrzésének részletes szabályairól,

o) az ügyvédi levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatása szabályairól,

p) a pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával összefüggő feladatok teljesítéséről,

q) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól,

r) a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról,

s) a fegyelmi és a kamara hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban felmerülő költségekről,

t) az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről,

u) az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és az ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól,

v) az ügyvédi továbbképzésről,

w) minden egyéb, a magyar ügyvédséget érintő fontos kérdésben.

IV. 18. A teljes ülés az ügyvédi működésre vonatkozóan iránymutatást adhat ki.

IV. 19. A teljes ülés határozatai (beleértve az Alapszabályt, a szabályzatot és az iránymutatást is) a Magyar Ügyvédi Kamarára, a területi kamarákra, az ügyvédekre, alkalmazott ügyvédekre, az európai közösségi jogászokra, alkalmazott európai közösségi jogászokra, a külföldi jogi tanácsadókra és ügyvédjelöltekre kötelezőek.

IV/A.[3]

Határozathozatal a teljes ülésen kívül

IV/A.1.

A Teljes Ülésen kívüli határozathozatal esetén az Alapszabály IV.12.-IV.16. pontjaiban foglalt rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

IV/A.2.

A Teljes Ülés tagjai Teljes Ülés összehívása nélkül elektronikus úton szavaznak a IV/A.3. pontjában meghatározott esetben.

IV/A.3.

Elektronikus szavazásra olyan, a Teljes Ülés által megtárgyalt és elfogadott szabályzat esetében kerülhet sor, amelynek módosítása a törvényességi felügyeletet gyakorló igazságügyért felelős minisztérium felhívására történt.

IV/A.4.

A módosított szabályzattervezetet és a szavazásra történő felhívást elektronikus úton kell megküldeni a Teljes Ülés tagjainak. A szavazási felhívásnak tartalmaznia kell az elektronikus szavazás módját, a szavazásra nyitva álló időt, annak kezdő és befejező időpontját, ha az egyes módosításokról külön-külön kell szavazni, az erre vonatkozó részletes tájékoztatást, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a szavazás csak "igen" vagy "nem" szavazattal történhet.

IV/A.5.

A szavazatok megküldésére nyitva álló idő a szabályzattervezet megküldésétől számított három napnál nem lehet rövidebb, és nyolc napnál nem lehet hosszabb.

IV/A.6.

A Teljes Ülés tagjainak elektronikus úton leadott szavazata csak minősített elektronikus aláírással érvényes.

IV/A.7.

Az elektronikus úton lebonyolított szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele szavazott.

IV/A.8.

Az elektronikus úton lebonyolított szavazás akkor eredményes, ha az érvényes szavazáson a leadott szavazatok legalább 2/3-a az "igen" vagy legalább 2/3-a a "nem" választ tartalmazza.

IV/A.9.

Érvénytelen a szavazat, amennyiben azt nem a szavazásra megszabott határidőben adták fel, a szavazatot feltételhez kötötték, vagy a választ nem az "igen" vagy "nem" szóval adták meg.

IV/A.10.

Az elektronikus úton történő szavazás esetén a megismételt szavazásra is a IV/A.7. és IV/A.8. pontokban foglaltak irányadóak.

IV/A.11.

Az elektronikusan beérkezett szavazatokat elektronikus úton rögzíteni (menteni) kell.

A beérkezett szavazatokat a határidő lejártát követő első munkanapon papír alapon rögzíteni kell oly módon, hogy a kinyomtatott szavazatot tartalmazó iraton a szavazat elektronikus leadásának időpontja, a feladó és a szavazat megállapítható legyen.

IV/A.12.

A szavazat beérkezését elektronikus úton haladéktalanul - nem automatikus visszaigazoló e-maillel - vissza kell igazolni a szavazónak, amely visszaigazolást elektronikus úton és papír alapon rögzíteni kell.

IV/A.13.

A beérkezett szavazatok alapján meg kell állapítani a beérkezett szavazatok számát, ennek alapján azt, hogy a szavazás érvényes vagy érvénytelen volt.

Amennyiben a szavazás érvényes volt, meg kell állapítani az érvényes - ezen belül az "igen" és "nem" - szavazatok számát, mindezek alapján a szavazás eredményét, illetve azt, ha a szavazás eredménytelen volt.

IV/A.14.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a határidő lejártát követő három munkanapon belül elektronikus úton közli a Teljes Ülés tagjaival az előző pontban írt megállapításokat is tartalmazó Teljes Ülésen kívül hozott határozatot.

IV/A.15.

Az elektronikus szavazás eredménye miatt előterjeszthető jogorvoslatra a IV.16. pont rendelkezései irányadóak. A fellebbezési határidő a IV/A.14. pontban írt közlést követő napon kezdődik.

IV/A.16.

Az elektronikusan leadott és mentett szavazatok a szavazást követő Teljes Ülés befejezését követően törölhetőek. A Teljes Ülésen kívüli határozathozatal során leadott szavazatok papír alapú változatát egy évig kell megőrizni.

IV/A.17.

A Teljes Ülésen kívüli határozathozatallal kapcsolatos feladatok a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét terhelik, a technikai lebonyolításért a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára felelős.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az elektronikus szavazást követő első elnökségi ülésen és az első Teljes Ülésen az elektronikus szavazásról beszámol.

V.

Az elnökség

V. 1. Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból, titkár(ok) ból, a fegyelmi főmegbízottból, fegyelmi megbízott(ak) ból, továbbá a teljes ülés által választott tagokból áll. A tagok száma huszonöt fő, ha a teljes ülés másképpen nem állapítja meg.

Az elnökség hatásköre

V. 2. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége

a) összehívja és előkészíti a teljes ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, gondoskodik a teljes ülés határozatainak végrehajtásáról,

b) előterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a teljes ülésnek,

c) másodfokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

d) másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

e) másodfokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,

f) másodfokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának árjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre az Ügyvédi törvény a Magyar Ügyvédi Kamara másodfokú hatáskörét meghatározza,

g) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,

h) dönt a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

j) a területi kamara elnökségének jogszabályt, Alapszabályt vagy szabályzatot sértő határozatát hatályon kívül helyezi,

k) elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni panaszokat,

l) elbírálja a területi kamara elnöke által az előzetes vizsgálat megtagadására, megszüntetésére vonatkozóan hozott határozat elleni fellebbezést, illetőleg azt a fellebbezést, amelyet azért nyújtottak be, mert a területi kamara elnöke az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben írásbeli figyelmeztetést alkalmazott,

m) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,

n) ügyvédi kitüntető címet és kitüntető jelvényt adományoz,

o) meghatározza a kamarai választások időszakát,

p) kijelöli a területi kamara elnökének, elnökhelyettesének, főtitkárának, titkárának, elnökségi tagjának, fegyelmi bizottsági elnökének és tagjának, fegyelmi megbízottjának fegyelmi ügyében - ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is - az eljáró kamarát,

q) dönt a székhelyváltozásról,

r) a szabályzatok és iránymutatások keretei között kötelező érvényű elnökségi állásfoglalást ad ki olyan általános ügyvédpolitikai, szakmai kérdésben, amely szabályzat vagy iránymutatás kiadását nem igényli,

s) hatósági ügyben dönt az ügyintézési határidő meghosszabbításáról,

t) meghatározza ügyrendjét,

u) kijelöli az elnök helyettesítésére jogosult elnökhelyettest az elnök tartós akadályoztatása (VII. 8. pont) esetén,

v) elvégzi a teljes ülés által meghatározott egyéb feladatokat.

V. 2. 1. Az V. 2. m)-p), s) pontban megjelölt hatásköreit a Magyar Ügyvédi Kamara elnökére ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

V. 2. 2. Az átruházott hatáskörben tett elnöki intézkedésekről az intézkedést követő ülésen az elnökséget tájékoztatni kell. Ha az elnökség az intézkedéssel nem ért egyet, azt hatályon kívül helyezheti, vagy megváltoztathatja.

Az elnökség összehívása

V. 3. Az Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségét az elnök szükség szerint, de legalább három havonta hívja össze.

V. 3. 1. Az elnökség tagjai részére a meghívót legkésőbb az elnökségi ülés megtartását megelőzően öt nappal írásban ki kell küldeni.

V. 3. 2. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést is.

Az elnökségi ülés lefolytatása, határozathozatal

V. 4. Az ülésen az elnök vagy a helyettesítésre általa kijelölt elnökhelyettes elnököl.

V. 5. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjai több mint 50%-a jelen van. Az Elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges.

V. 5. 1. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülést legkésőbb a határozatképtelen ülés napjától számított harminc napon belül meg kell tartani.

V. 5. 2. Az Elnökség ülésein a határozatképességet jelenléti ív alapján kell megállapítani.

V. 6. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet a magyar ügyvédek hivatalos lapjának szerkesztője, az állandó bizottságok elnökei, illetve az elnök által - esetenként - meghívott más személy.

V. 7. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendeket, az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a főtitkár vagy a titkár vezeti és az elnökkel együtt írják alá.

V. 8. Az Elnökség határozatait a főtitkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket a főtitkár értesíti.

V. 9. Amennyiben a teljes ülés elnökségi póttagokat választott és az Elnökség valamely tagjának tagsági viszonya megszűnik, a teljes ülési választáson a legtöbb szavazatot kapott póttag az Elnökség tagjává válik.

V. 10. Az elnök rendelkezhet az elnökségi ülés videokonferencia-, telefonkonferencia-technológia vagy más távközléstechnikai eszköz alkalmazásával történő megtartásáról, ha rendelkezésre állnak az ehhez szükséges technikai eszközök. Ebben az esetben a személyesen jelen nem lévő tag személyazonosságát minden kétséget kizáró módon meg kell állapítani. A videokonferencia-, telefonkonferencia vagy más távközléstechnikai eszköz alkalmazásával tartott elnökségi ülésen történteket, az elhangzott nyilatkozatokat az V. 8. pontban írtak szerinti rögzítésén kívül elektronikus (kép-, hangfelvétel, vagy más technikai) úton is rögzíteni kell.

V. 11. Az elnökség ügyrendjét az Alapszabály rendelkezéseinek keretei között az elnökség maga határozza meg.

Jogorvoslat az elnökség határozatai ellen

V. 12. Az elnökség határozata ellen a területi kamara - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.

VI.

Bizottságok

VI. 1. Az Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése állandó és eseti bizottságokat hozhat létre.

Állandó bizottságok

VI. 2. A Magyar Ügyvédi Kamara állandó bizottságai:

a) a fegyelmi bizottság,

b) az összeférhetetlenségi bizottság,

c) a választási bizottság,

d) az ellenőrző bizottság,

e) törvényelőkészítő és elvi bizottság.

f) szakmai bizottság[4]

VI. 3. A VI. 2. pontban meghatározott bizottságokon kívül a teljes ülés állandó bizottságként Gazdasági-Szociális Bizottságot, Oktatási illetőleg Etikai Bizottságot is alakíthat. Arról, hogy ezen bizottságok megalakításra kerüljenek-e, a kamarai tisztségviselők választását előkészítő, a jelölő bizottság megválasztásáról határozó teljes ülés dönt.

Ideiglenes bizottságok

VI. 4. A teljes ülés az elnökség javaslatára meghatározott feladat ellátására, ülésének előkészítésére, adott ügy meghatározott ideig történő intézésére ideiglenes, vagy bármely kérdés megvizsgálására vizsgáló bizottságot alakíthat.

VI. 5. Az Elnökség - tagjainak sorából - bármely kérdés megvizsgálására, vagy bármely ügy előkészítésére eseti bizottságot hozhat létre. Az Elnökség által létrehozott eseti bizottságok vezetői az elnök kérésére eljárásuk bármely szakaszában kötelesek tevékenységükről az elnököt tájékoztatni.

VI. 6. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői feladataik megoldására tanácsadó bizottságokat hozhatnak létre. A tanácsadó bizottságok vezetői maguk a tisztségviselők. A tanácsadó bizottságok létrehozásáról az Elnökséget tájékoztatni kell. A tanácsadó bizottságok önálló döntési jogkörrel nem ruházhatók fel. Ezen bizottságok tagjai minden olyan iratba betekinthetnek, illetve minden olyan felvilágosítást megkérhetnek, amely irat megtekintésére vagy felvilágosítás megkérésére az őket létrehozó tisztségviselőnek joga van.

VI. 7. Az ideiglenes, vizsgáló, eseti, illetve tanácsadó bizottság (a továbbiakban együtt: ideiglenes bizottság) működésének szabályaira az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

A bizottságokra vonatkozó közös szabályok

VI. 8. A bizottság létszámát a teljes ülés határozza meg akként, hogy abban páratlan számú, de legalább három tag legyen.

VI. 9. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket - a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel - bizottsági ülésen gyakorolják.

VI. 9. 1. Valamennyi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

VI. 9. 2. Az ülést annak megkezdése előtt legalább nyolc nappal - a napirend, a hely és az időpont megjelölésével -írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belülre is összehívható. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést is.

VI. 9. 2. 1. A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze.

VI. 9. 2. 2. Az ülésre az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni.

VI. 9. 2. 3. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra összehívni.

VI. 9. 2. 4. Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezéstől számított öt napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.

VI. 9. 3. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata.

VI. 9. 4. A bizottsági ülés levezető elnöke a bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság korelnök tagja. Ha a bizottság elnöke vagy korelnök tagja nincs jelen valamely bizottsági ülésen, a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választják meg az ülés levezető elnökét.

VI. 9. 5. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább három tagja jelen van.

VI. 9. 6. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének a szavazata dönt.

VI. 9. 7. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

VI. 9. 7. 1. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,

b) a résztvevők nevét,

c) a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,

d) a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.

VI. 9. 7. 2. A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.

VI. 9. 7. 3. Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

VI. 9. 7. 4. A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az összes bizottsági tagnak - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e - meg kell küldeni az ülést követő tíz napon belül.

VI. 10. Ha azt az ügy sürgőssége indokolja, a bizottság bizottsági ülés megtartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban, a tervezet kézhezvételtől számított három napon belül adják meg. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül a bizottság elnöke írásban tájékoztatja. Ha bármelyik bizottsági tag kéri, az bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni. írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést, határozattervezetet és szavazatot is.

VI. 11. Bizottság elnöke elrendelheti a bizottsági ülés videokonferencia-, telefonkonferencia-technológia vagy más távközléstechnikai eszköz alkalmazásával történő megtartását. Ebben az esetben az ülés lefolytatására és az ülésen történtek rögzítésére az V. 10. pontban írtakat kell megfelelően alkalmazni.

VI. 12. A bizottság tagjai az ügyvédi tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A bizottságok tagjait ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

VI. 13. A bizottságok a teljes ülésnek beszámolnak, az elnökséget tájékoztatják a működésükről.

VI. 14. A bizottságok működésük rendjét az Alapszabályban írt rendelkezések keretei között maguk határozzák meg.

Az egyes bizottságokra vonatkozó külön szabályok

VI. 15. A fegyelmi bizottság ellátja a Magyar Ügyvédi Kamara másodfokú fegyelmi jogkörével járó fegyelmi hatósági teendőket.

VI. 15. 1. A fegyelmi bizottság elnökből, elnökhelyettesből, valamint tagokból (póttagokból) áll. A tagok számát a teljes ülés határozza meg.

VI. 15. 2. A fegyelmi bizottság alakuló ülésén az általa meghatározott számú fegyelmi tanácsot hoz létre.

VI. 15. 3. A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki.

VI. 15. 4. A fegyelmi bizottság hatáskörének részletszabályait, valamint eljárását a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.

VI. 16. Az összeférhetetlenségi bizottság lefolytatja a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat, s ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének.

VI. 16. 1. Az összeférhetetlenségi bizottság elnökből, valamint tagokból (póttagokból) áll. A tagok számát a teljes ülés határozza meg.

VI. 16. 2. Az egyes összeférhetetlenségi ügyekben eljáró tanácsot az összeférhetetlenségi bizottság elnöke jelöli ki.

VI. 16. 3. Az összeférhetetlenségi bizottság eljárását az Összeférhetetlenségi Szabályzat tartalmazza.

VI. 17. A választási bizottság ellátja az ügyvédi tisztségviselők általános és időközi választásával kapcsolatosan a Választási Szabályzatban számára előírt feladatokat.

VI. 17. 1. A választási bizottság elnökből, valamint tagokból (póttagokból) áll. A tagok számát a teljes ülés határozza meg.

VI. 17. 2. A választási bizottság eljárását a Választási Szabályzat tartalmazza.

VI. 18. Az ellenőrző bizottság a Magyar Ügyvédi Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi.

VI. 18. 1. Az Ellenőrző Bizottság elnökből és tagokból áll. A tagok számát a teljes ülés határozza meg.

VI. 18. 2. Az ellenőrző bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni a teljes ülésnek a bizottság által végzett vizsgálatról.

VI. 19. A törvényelőkészítő és elvi bizottság a Magyar Ügyvédi Kamara tanácsadói és szakértői szerve. A bizottság a teljes ülés, az elnökség és az elnök felkérésére

a) véleményt nyilvánít a jogalkotással és a jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben,

b) közreműködik az ügyvédséget érintő jogszabályok, szabályzatok és iránymutatások előkészítésében.

VI. 19. 1. A törvényelkészítő és elvi bizottság elnökből és tagokból áll. A tagok számát a teljes ülés határozza meg.

VI. 19. 2. A Bizottság kiemelten fontos kérdésekben felkérés nélkül is nyilváníthat véleményt.

VI. 19. 3. A Bizottság a véleménye kialakításához a jog-tudomány és a jogalkalmazás területén dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberektől szakvéleményt kérhet.

VI.20. A Szakmai Bizottság feladata, hogy az ügyvédi munka során visszatérően előforduló, válaszokat igénylő helyzetekben követendő eljárásra általában irányadó, de normatívának nem minősülő, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége által elfogadásra kerülő szakmai álláspont megfogalmazásához tervezeteket készítsen.[5]

VI.21. A Szakmai Bizottság elnökből és tagokból áll.[6]

VI.22. A Szakmai Bizottság összetételéről, tisztségviselőiről a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének előterjesztése alapján a Teljes Ülés határoz.[7]

VI.23. A Szakmai Bizottság eljárási rendjéről maga határoz.[8]

VII.

A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői

VII. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői

a) az elnök,

b) az elnökhelyettesek,

c) a főtitkár,

d) a titkár(ok),

e) az állandó bizottságok elnökei,

f) a fegyelmi főmegbízott,

g) a fegyelmi megbízott(ak) .

VII. 2. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőit a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése négy évre választja meg, megbízatásuk a következő választásig szól. A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással.

VII. 3. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

VII. 4. A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, főtitkárának vagy fegyelmi főmegbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a teljes ülés a megbízatás megszűnésétől számított három hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

VII. 5. A tisztségviselő megbízatása megszűnik

a) a tisztségviselő halálával,

b) lemondásával,

c) visszahívásával,

d) kamarai tagságának megszűnésével, valamint

e) a megbízatás idejének lejártával.

VII. 6. A tisztségviselő visszahívását a teljes ülés tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

VII. 7. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

a) képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát,

b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, biztosítja a működés feltételeit, és gondoskodik e szervek határozatainak végrehajtásáról, tevékenységéről beszámol az elnökségnek,

c) koordinálja a Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek és tisztségviselőinek munkáját, megállapítja a tisztségviselők közötti munkamegosztás rendjét,

d) fegyelmi és összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

e) biztosítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintéző szervezetének működését, irányítja azt, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

f) elnököl a teljes ülésen,

g) összehívja és vezeti a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének üléseit, elrendelheti az elnökségi ülés videokonferencia-, telefonkonferencia-technológia vagy más távközléstechnikai eszköz alkalmazásával történő tartását,

h) eljár az elnökség által átruházott jogkörben, i) kijelöli a helyettesítésére jogosult (VII. 8. pont) elnökhelyettest,

j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal, illetőleg intézkedik minden olyan ügyben, amelyet az Ügyvédi törvény illetőleg a jelen Alapszabály nem sorol más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe.

VII. 7. 1. Az elnököt ügykörében megilleti az utasítás adási jog. Az elnök nem adhat olyan utasítást, amely bármely szerv vagy tisztségviselő törvényben vagy szabályzatban megállapított önálló jogkörét elvonja, vagy ezen jogkörét korlátozza.

VII. 7. 2. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint.

Az elnökhelyettesek

VII. 8. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökét az erre kijelölt elnökhelyettes helyettesíti. A helyettesítésre kijelölés az elnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége, egyéb esetben az elnök hatáskörébe tartozik.

VII. 8. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesei a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által meghatározott ügykör megosztás szerint közvetlenül felügyelik a Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységének reájuk bízott területét.

VII. 8. 2. Valamennyi elnökhelyettes köteles évente legalább egyszer az elnök által reábízott terület irányítása körében végzett tevékenységéről az elnökség számára beszámolni.

Főtitkár, titkár(ok)

VII. 9. Az elnök által átruházott jogkör keretei között a főtitkár irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara hivatali szervezetét, közreműködik az elnökségi ülések előkészítésében, intézi az elnökség hatáskörébe tartózó igazgatási ügyeket, az elnökség részére előterjesztéseket készít.

VII. 10. A főtitkár a feladatait a titkárral (titkárokkal) együttesen az elnök által megállapított munkamegosztásban végzi.

Fegyelmi főmegbízott, fegyelmi megbízott(ak):

VII. 11. A fegyelmi főmegbízott és a fegyelmi megbízott(ak) a fegyelmi eljárás során - a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek megtartásával - a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából jár(nak) el, képviseli(k) az Ügyvédi Kamara álláspontját.

VII. 12. A fegyelmi főmegbízott és a fegyelmi megbízott(ak) közötti munkamegosztást az elnök állapítja meg.

VIII.

A Magyar Ügyvédi Kamara képviselete, aláírási jog

VIII. 1. A Magyar Ügyvédi Kamarát az elnök önállóan, az elnökhelyettesek és a főtitkár, illetőleg az elnök által kijelölt titkár másodmagukkal, együttesen képviselik.

VIII. 2. A Magyar Ügyvédi Kamara nevében az elnök önállóan is, az elnökhelyettesek és a főtitkár, illetőleg a titkár másodmagukkal, együttesen írnak alá.

VIII. 3. A bankszámlák feletti rendelkezésre bármelyik aláírásra jogosult (VIII. 1. pont) másodmagával, együttesen jogosult oly módon, hogy az egyik aláíró minden esetben az elnök vagy a főtitkár.

IX.

A Magyar Ügyvédi Kamara kitüntető címei és jelvényei

IX. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége

a) "Örökös tiszteletbeli elnök" kitüntető címet adományozhat a Magyar Ügyvédi Kamara azon volt elnökének, aki legalább két cikluson keresztül betöltötte ezt a tisztséget, és maradandóan hozzájárult az ügyvédség és a Magyar Ügyvédi Kamara társadalmi presztízsének megerősítéséhez,

b) "Kiváló Ügyvédi Munkáért" kitüntető jelvényt adományozhat a kiemelkedő szakmai munkát végző ügyvédnek,

c) "Az ügyvédségért - Pro Collegio Advocatorum" kitüntető címet adományozhat a Magyar Ügyvédi Kamara azon személynek, aki példamutató ügyvédi közéleti tevékenységével juttatta kifejezésre az ügyvédség melletti elkötelezettségét,

d) évente egy alkalommal a Jog Szolgálatában életműdíjat adományozza azon 65. életévét betöltött, az ügyvédi, ügyészi, bírói hivatás keretében, továbbá egyéb jogterületen - különösen a tudomány és az oktatás területén -hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytató személynek, aki elméleti és/vagy gyakorlati tevékenységével kiemelkedő eredménnyel szolgálta hivatását.[9]

IX. 2. A kitüntető címek és jelvények leírását, adományozásuk és átadásuk rendjét, valamint viselésük szabályait a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége állapítja meg.

X.

Záró rendelkezések

X. 1. Az Ügyvédi törvény 38. § alapján befolyó pénzbírság összege azt a kamarát illeti meg, amely a fegyelmi eljárást lefolytatta. A jogerősen megállapított másodfokú eljárási költségek a Magyar Ügyvédi Kamarát illetik meg.

X. 2. Azokban az esetekben, amikor az Alapszabály rendelkezése írásban közöltnek tekinti az elektronikus levélben, illetve a faxon való közlést is, a közlés napjaként azt a napot kell tekinteni, amikor

a) az elektronikus levél a címzett számítógépén a visszaigazolás szerint hozzáférhetővé vált,

b) a faxüzenetet a gépi visszaigazolás szerint a címzettnek elküldték.

Az írásbeli nyilatkozatot nem lehet közöltnek tekinteni, ha a címzett bizonyítja, hogy azt részére nem küldték meg.

X. 3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Ügyvédi törvény szabályai az irányadók.

X. 4. Az Alapszabály elfogadására 1999. március hó 1. napján, módosítására 2006. október 16. napján került sor. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztálya 2007. január 8-án kelt IRM/IKSZFO/2007/ÜGYV/403 számú átiratában tett észrevételek alapján a Teljes ülés 2007. május 7-én tartott ülésén a módosított Alapszabály egységes szövegét kijavította. A módosítás és a kijavítás következtében az Alapszabályjelenlegi szövege az eredeti Alapszabály helyébe lép.

X. 5. A jelen Alapszabály szövege az Igazságügyi Közlönyben történő közzététellel lép hatályba. Rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni.