BH 2009.1.29 A parlagfűvel fertőzött terület - a helyszíni eljáráson - főbb töréspontjának meghatározásával kell azonosítani - Az ingatlan nyilvántartási adatait és tulajdonosát (használóját) ennek alapján az ingatlanügyi hatóság közli [2000. évi XXXV. tv. 7. §].

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék K.20237/2007/8., Kúria Kfv.37395/2007/4. (*BH 2009.1.29*)

***********

A megyei bíróság ítéletének indokolásában megállapított tényállás szerint a felperes tulajdonát képezi I. külterületén egy szántó és egy gyümölcsös. Az ingatlanokon az alperes 2005. július 12. és 21. napján ellenőrzést tartott, melyen egy mezőgazdász is részt vett, aki az általa helyszínen tapasztaltakról mindkét esetben jegyzőkönyvet vett fel. A jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a perbeli területek parlagfűvel, illetve száras-leveles de még nem virágzó növénnyel fertőzöttek 30%-ot meg nem haladó mértékben, továbbá hogy a művelés nyoma nem látható. A megállapítások alapján az alperes elsőfokú szerve határozatával 20 000 Ft növényvédelmi bírságot szabott ki a felperessel szemben, majd közérdekű védekezést rendelt el, mindkét ingatlan vonatkozásában. A felperes a területén a gyommentesítést a közérdekű védekezés megtörténte előtt elvégezte, erről a hatóságot a megbízott vállalkozó kiszállása előtt értesítette, ezért az elsőfokú szerv őt csak a védekezést elrendelő hatóság és az illetékes földhivatal eljárásával költségként felmerült 12 469 Ft és 13 635 Ft megfizetésére kötelezte.

Az alperes 2006. június 8. napján kelt határozataival a költségeket megállapító határozatokat helybenhagyta, a 2005. december 29. napján kelt határozatával pedig a gyümölcsös ingatlan vonatkozásában elrendelt közérdekű védekezés elrendeléséről, valamint a bírságról rendelkező határozatokat is helybenhagyta.

A határozatok felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérte azok hatályon kívül helyezését arra hivatkozva, hogy védekezési költség nem merülhetett fel, mert a gyomirtást maga végezte el. A helyszíni ellenőrzésen tanú nem volt jelen, fényképfelvétel nem készült, így kétséges, hogy az ellenőrzés az ő területeit érintette volna. A megyei bíróság az alperesi határozatokat hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a helyszíni ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben tanú nem szerepel, a földmérési pontok alapján az ingatlan beazonosítására utólag a földhivatalban került sor, magából a jegyzőkönyvből egyértelműen nem állapítható meg, hogy az ellenőrzés ténylegesen a felperes ingatlanait érintette, ezért az alperesi határozatok jogszabálysértők voltak.