2000. évi XXXV. törvény

a növényvédelemről[1]

Az Országgyűlés

- a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának és elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi együttműködés szükségessége, valamint a károsítók elleni integrált növényvédelem megvalósítása,

- az ember egészségének megóvása érdekében a környezet és a természet védelmének általános szabályaival összhangban, továbbá

- a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében

a következő törvényt alkotja:

ELSŐ FEJEZET

A törvény célja

1. §[2] A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.

A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, aki (amely)

a) termőföld, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, a termőföld hasznosítására kötelezett, továbbá olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható (a továbbiakban: földhasználó),

b) növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál (a továbbiakban: termelő),

c) engedélyköteles terméket importál, gyárt, formál, kiszerel, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál, vagy ezekkel összefüggésben szaktanácsot ad,

d) növényt, növényi terméket az ország területére behoz, illetőleg onnan kiszállít vagy az ország területén - a leszállás nélküli légi forgalom kivételével - átszállít,

e) növényvédelmi gépet, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezést (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hoz, illetve üzemeltet.

(2) A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok gyártásával kapcsolatban a veszélyes anyagokra és a veszélyes készítményekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A vadon élő, illetve védett növény- és állatfajokra, a természeti és a védett természeti területekre a törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A törvény rendelkezéseit a veszélyes hulladékokról szóló külön jogszabály előírásaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1.[3] Növény: az élő növény és a növény élő részei, beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat. Növény-egészségügyi vonatkozásban növénynek minősül az élő növény és annak meghatározott élő részei, így

a) a termés botanikai értelemben, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,

b) a zöldség, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,

c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs,

d) a vágott virág,

e) a leveles ág,

f) a leveleit megtartó kivágott fa,

g) a levél, levélzet,

h) a növényi szövettenyészet,

i) az élő pollen,

j) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány,

k) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, a Tanács 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: a Tanács 2000/29/EK irányelve) 18. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint határozhat meg, valamint a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével.

2.[4] Növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett növényi eredetű termék, az 1. pontban meghatározott növények kivételével.

3.[5] Károsító vagy károsító szervezet: a növényeket vagy növényi termékeket károsító növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus.

4. Zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.

5. Vizsgálatköteles nem zárlati károsító: olyan károsító, amely az importőr ország területén vizsgálatköteles vagy gazdasági jelentőségénél fogva jogszabály ide sorolja.

6. Vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elősegítheti, emiatt növényegészségügyi intézkedés lehet szükséges.

7. Növényegészségügyi bizonyítvány: az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak.

8. Járvány, illetve gradáció: olyan gazdaságilag veszélyes mértékű károsítófelszaporodás, amikor a növényállomány vagy növényi termék megóvása a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé.

9. Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növényegészségügyi intézkedés.

10.[6] Védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a Tanács 2000/29/EK irányelve 18. cikkében foglalt eljárás szerint elismerést kapott, figyelemmel arra, hogy

a) az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek, vagy

b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsító szervezetek bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítok nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén.

11. Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy a 4-5. pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés.

12. Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növényegészségügyi intézkedés.

13. Kötelező védekezés: növényegészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés.

14. Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége.

15.[7] Növényvédőszer-hatóanyag: olyan anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely általános vagy különleges hatást fejt ki

a) károsító szervezetek ellen, vagy

b) növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre.

16.[8] Régi növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely forgalomban volt a külön jogszabályban meghatározott időpontig.

17.[9] Új növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely nem minősül régi növényvédőszerhatóanyagnak.

18.[10] Növényvédő szer: egy vagy több növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó készítmény, felhasználásra kerülő formában, amely

a) védi a növényeket és növényi termékeket a károsító szervezetektől, vagy megakadályozza a károsító szervezetek tevékenységét,

b) nem tápanyagként (például növekedés-szabályozóként) befolyásolja a növények életfolyamatait,

c) tartósítja a növényi termékeket, kivéve a tartósító-szerekre vonatkozó külön előírások hatálya alá tartozó készítményeket,

d) irtja a nemkívánatos növényeket, vagy

e) elpusztítja a növények egyes részeit, befolyásolja vagy megelőzi a növények nemkívánatos növekedését.

19.[11] Növényvédelmi hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítók elleni védekezés megalapozásához szükséges műszerek és eszközök, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, valamint kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmények, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termékek, amelyek nem minősülnek növényvédő szernek, illetve növényvédő szer hatóanyagnak.

20. Adalékanyag: a növényvédő szerek előállításához használt, azok fizikai tulajdonságait befolyásoló anyagok.

21. Segédanyag: a növényvédő szerek kijuttatását, hatékonyságát befolyásoló anyagok.

22.[12] Növényvédőszer-maradék: növényben, növényi eredetű termékben, állati eredetű élelmiszerben, illetve mindezek felületén vagy a környezet különböző elemeiben megjelenő, növényvédő szer alkalmazására visszavezethető anyag fajlagos mennyisége, amely a metabolitok, bomlás- és reakciótermékek mennyiségét is magában foglalja.

23. Megengedett növényvédőszer maradék: a növényvédő szer maradékának az a mg/termék kg-ban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel a növény, növényi termék fogyasztható, illetve forgalomba hozható.

24. Termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyagszolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű, vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja.

25. Termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak.

26. Növénykondicionáló szer: a növényi anyagcserét befolyásoló, nem tápanyagjellegű anyagok.

27. Termésnövelő anyagból származó, megengedett toxikus vegyi anyag tartalom: a nitrit, nitrát, toxikus nehézfém vegyületek és egyéb toxikus vegyi anyag tartalom mg/kg száraz anyagban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel az adott termék forgalomba hozható.

28.[13] Engedélyköteles termék: a növényvédő szer, a növényvédőszer-hatóanyag, az adalékanyag, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, a termesztőközeg, a növénykondícionáló szer, továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött.

29. Engedély: a 28. pontban felsorolt termékek forgalomba hozatalára és felhasználására kiadott hatósági határozat.

30. Engedélyes: az, aki engedélyköteles termékre forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik.

31. Jogellenesen forgalmazott termék: forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék, az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagolóanyag, eszközutánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó áru.

32.[14] Munka-egészségügyi várakozási idő: a kijuttatott növényvédő szer teljes beszáradásától kezdődő az az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető.

33. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: az, az általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztes terményt és aljnövényzetet is) betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között.

34.[15] Integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges.

35.[16] "EK-műtrágya"-ként megjelölt műtrágya: a tagállamok között külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágya.

36.[17] Környezet: víz, levegő, föld, a növény- és állatvilág vadon élő fajai, és azok közti bármilyen kölcsönös kapcsolat, valamint élő szervezetekkel való bármilyen kapcsolatuk.

MÁSODIK FEJEZET

NÖVÉNYVÉDELEM

Növényvédelmi tevékenység

4. § (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy

a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék:

1. megelőző intézkedésekkel,

2. a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával,

3. a károsítók elleni hatékony védekezéssel;

b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel.

(2) Tilos olyan növényt, növényi terméket forgalomba hozni, amely a jogszabályban megállapított, megengedett határértéknél magasabb növényvédő szermaradékot vagy termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyagot tartalmaz.

(3)[18] Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően szabad forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha a növényvédelmi szerv által végzett vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben az importáló ország növényegészségügyi előírásai azt lehetővé teszik.

(4)[19] A növényvédelmi szerv az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit megengedett határértéket meghaladó tartalom esetén - a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevével és lakcímével vagy székhelyével együtt - külön jogszabály rendelkezései szerint közzéteszi.

5. § (1) A földhasználó és a termelő köteles

a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni,

b)[20] a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul a növényvédelmi szervnek bejelenteni,

c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen is védekezni, ha azok a szomszédos földhasználók, illetve termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát, vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növényvédelem alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét,

d) a külön jogszabály szerinti növényegészségügyi hatósági nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni,

e) a növényvédelmi tevékenységéről jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, és azt az ellenőrzésre jogosult felszólítására bemutatni.

(2) A földhasználó, illetve a termelő köteles tűrni

a) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését,

b) a növényvédelmi hatóság ellenőrző tevékenységét és abban közreműködni az ellenőrzés tárgyainak, bizonylatainak bemutatásával, valamint köteles az elrendelt intézkedést végrehajtani.

(3)[21] A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Állami védekezés

6. § (1) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha

a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték,

b) a zárlati károsító kiirtására végzett termelői védekezés - a termelőn kívülálló ok miatt - nem volt kielégítő hatású,

c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni.

(2)[22] Az állami védekezés elrendelésére a növényvédelmi szerv jogosult.

(3) Az állami védekezést elrendelő határozatban rendelkezni kell a fertőzés megszüntetésének módjáról és határidejéről is.

(4)[23] Az állami védekezést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.

(5) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell gondoskodni.

Közérdekű védekezés

7. § (1)[24] Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat (a továbbiakban: védekezésre kötelező határozat) ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést a növényvédelmi szerv rendeli el. A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.

(2)[25] Ha az önkormányzat nem tesz eleget a belterületi földek esetében az 5. §-ban előírt földhasználói kötelezettségének, a növényvédelmi szerv elrendeli a közérdekű védekezést.

(3)[26] A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év február 28. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: vállalkozó) bízhat meg.

(4)[27] A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit. A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a földhasználót, illetve a termelőt, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó, illetve a termelő nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a növényegészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), illetve a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik. Amennyiben a kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.

(5)[28] A közérdekű védekezés költségei magukba foglalják a vállalkozó - szerződés alapján megfizetett - díját, valamint a védekezés elrendelésével és a végrehajtásával kapcsolatban a növényvédelmi szervnél, valamint az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget.

(6)[29]

(7)[30] A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat közszemlére tétel útján is közölhető, ha a földhasználó, illetve a termelő lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye (telephelye) ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.

(8)[31] A parlagfű elleni közérdekű védekezésre az e §-ban foglaltakat a 7/A. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

7/A. §[32] (1)[33] Az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a növényvédelmi szerv elrendeli a parlagfű elleni közérdekű védekezést.

(2)[34] A parlagfű elleni hatékony védekezés végrehajtása érdekében a parlagfűvel veszélyeztetett külterületeket a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv megfigyelő rendszerben azonosítja és az adatokat megküldi az ingatlanügyi hatóságnak, továbbá tájékoztató jelleggel elektronikus formában közzé teszi. Veszélyeztetettnek azon területek minősülnek, amelyeken távérzékelés útján a korábbi vagy a tárgyévi fertőzöttség kimutatható.

(3)[35] Helyszíni ellenőrzést - az 5. § (3) bekezdésében foglaltak betartásának ellenőrzése érdekében - az ingatlanügyi hatóság hivatalból a veszélyeztetett területeken, bejelentés alapján más területeken végez. A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető. Az ellenőrzéshez - lehetőség szerint - hatósági tanút kell alkalmazni.

(4)[36] A helyszíni ellenőrzés során - amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének - a fertőzött területet főbb töréspontjainak meghatározásával be kell azonosítani. Az ingatlanügyi hatóság az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználó kilétét és a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak. Amennyiben az ingatlanügyi hatóság más allergén gyomnövény jelenlétét észleli, arról szintén tájékoztatja a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságot.

(5)[37] Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltakon kívül a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság észleli az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegését, megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges adatok beszerzése érdekében.

(6)[38] Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezést abban az esetben rendelik el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az ag-ronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfüvei való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

(7)[39] A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatban a (4) bekezdés szerinti töréspontokkal, valamint a helyrajzi számmal meg kell határozni azt a területet, amelyre a hatósági védekezés kiterjed. A határozat jogorvoslati eljárásra tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A határozatot közszemlére tétel útján kell közölni, amelynek során a határozatot az ingatlan fekvése szerinti település polgármesteri hivatalánál is közzé kell tenni. A határozatot meg kell küldeni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek.

(8) A helyszíni ellenőrzés, valamint a közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést, illetve a közérdekű védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.

(9) A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtása költségeinek megelőlegezését a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani.

Növényegészségügyi vizsgálatok

8. § (1) A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növényegészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak a származási vagy a feladó állam hivatalos növényegészségügyi szervének növényegészségügyi bizonyítványával, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel szabad szállítani.

(2)[40] Külön jogszabályban meghatározott esetekben a növényeket, növényi termékeket növényútlevéllel kell szállítani. Belföldi növényegészségügyi bizonyítvánnyal kell szállítani egyik megyéből a másik megyébe

a) gyűjtőhelyre a külön jogszabályban meghatározott esetekben, kiviteli céllal a célország előírásai szerint növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldeményeket,

b) hajóküldeményként történő feladáshoz a szemes terményeket.

(3) Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy a növény, növényi termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során a növényegészségügyi követelményeket, illetve a különleges eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket az 5. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyilvántartásba vett termelők betartották.

9. §[41] A növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenőrzését a növényvédelmi szerv látja el.

10. § (1) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók körének meghatározásáról, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni kötelező intézkedésekről külön jogszabály rendelkezik.

(2)[42] A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növényegészségügyi bizonyítvánnyal. A növényvédelmi szerv a jogszabályban fel nem sorolt egyéb károsítóval erős mértékben fertőzött szaporítóanyag behozatalánál a szállítmányra korlátozást rendelhet el, illetve azt visszautasíthatja.

Az Európai Bizottság szakértői[43]

10/A. §[44] Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint a növényvédelmi szerv tevékenységét ellenőrizni, és ennek keretében létesítménybe, helyiségbe belépni, szállító járművön tartózkodni, növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni, továbbá növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni.

HARMADIK FEJEZET

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ENGEDÉLYEZÉSE

Engedélyezési kötelezettség

11. § (1)[45] Növényvédő szert Magyarországon csak a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: engedélyező hatóság) engedélye alapján és a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet az engedélyező hatósághoz külön jogszabály szerint kell benyújtani Kérelmező lehet az, aki,illetve akinek (amelynek) képviselője az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a növényvédő szer elbírálásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és mintákat.

(3)[46] Az engedélyező hatóság egyes adatok benyújtásától eltekinthet, ha az elbíráláshoz a megfelelő adatok rendelkezésére állnak. Korábbi engedélyezési eljáráshoz benyújtott adatokat csak az engedélyes írásbeli hozzájárulásával lehet felhasználni.

(4)[47] A géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy ilyen szervezetekből álló növényvédő szer engedélyezése esetén figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglalt előírásokat is.

(5)[48] A Magyarországon nem engedélyezett, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában a közösségi előírások szerint engedéllyel rendelkező növényvédő szer Magyarországon gyártható, tárolható vagy szállítható más tagállamban való felhasználás céljából.

(6)[49] Ha a növényvédő szer forgalomba hozatala és felhasználása az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában a közösségi előírások alapján került engedélyezésre, a növényvédő szer engedélyezése külön jogszabály szerint kezdeményezhető.

(7)[50] A növényvédőszer-hatóanyag engedélyezésében vagy az engedély megújításában az engedélyező hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint vesz részt.

(8)[51] A növényvédő szernek és a növényvédőszer-hatóanyagnak nem minősülő egyéb engedélyköteles termék forgalmazását és felhasználását az engedélyező hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezi.

Forgalomba hozatali és felhasználási engedély

12. § (1)[52] Az engedélyező hatóság az új megengedett növényvédő-szermaradék határérték megállapítása esetén az Európai Bizottság által meghatározottak alapján adja ki az engedélyt. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédő szerről az engedélyező hatóság okiratot állít ki.

(2)[53] Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, illetve a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit.

(3) Olyan vetőmagot, növényi anyagot és termesztő közeget, amely nem engedélyezett növényvédő szert tartalmaz, vagy amelyen nem engedélyezett növényvédő szer tapadt meg, kizárólag külön jogszabály előírásai szerint lehet forgalomba hozni.

(4)[54] Magyarországon azok a növényvédő szerek kerülhetnek forgalomba, amelyek hatóanyagai szerepelnek a külön jogszabályban foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, figyelembe véve a hatóanyagok felülvizsgálatára vonatkozó közösségi rendeletekben, illetve a 15. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(5)[55] A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hatóanyagait külön jogszabály tartalmazza.

13. §[56]

14. § (1)[57] Az engedélyező hatóság a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén - akkor engedélyezi, ha[58]

a) az engedély iránti kérelem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel;

b)[59] a növényvédő szer hatóanyaga megfelel a 12. § (4) -(5) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése előírásainak;

c) a növényvédő szer vizsgálata alapján megállapítható, hogy a növényvédő szer a tudományos és technikai ismeretek jelenlegi szintje szerint előírásszerű és szakszerű felhasználáskor vagy ilyen alkalmazás nyomán egyidejűleg

1. kellően hatékony,

2. nem károsítja a védendő növényeket és növényi termékeket,

3. nem okoznak elkerülhető fájdalmat vagy szenvedést olyan gerinceseken, amelyek elleni védekezésre szánják a készítményeket,

4. nem okoznak káros hatást az ember és az állat egészségére, a környezetre és a természetre;

d) megbízhatóan meghatározhatók

1. a növényvédő szerben a hatóanyagok, valamint a növényvédő szerben lévő, az egészség és a környezet szempontjából jelentős egyéb anyagok koncentrációja és anyagi minősége,

2. a növényvédő szerek előírás szerinti és szakszerű alkalmazása következtében keletkező, az ember és az állat egészsége, valamint a környezet és a természet szempontjából fontos szermaradékok,

e) a növényvédő szer megfelelően tárolható;

f)[60]

g)[61] a növényekben mérhető növényvédő szermaradék nem haladja meg a maximálisan megengedett növényvédő szermaradék értéket.

h)[62] a kérelmező - külön jogszabály szerint - igazolja, hogy az engedélyezni kért termék, vagy annak bármely jellemzője, így elnevezése harmadik személy szellemi tulajdonjogát nem sérti.

(2)[63] Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás keretében a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével dönt

a) a növényvédő szerek alkalmazásának feltételeiről,

b) az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének érdekében szükséges alkalmazási előírásokról.

(3)[64] Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról a kérelem elbírálásához szükséges adatok, mellékletek, termék- és analitikailag tiszta hatóanyag minták hiánytalan benyújtását követő 18 hónapon belül dönt.

(4)[65] Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról mikroorganizmusok esetében 12 hónapon belül dönt.

(5)[66] Az engedélyező hatóság a kérelmezőtől az engedélyezési eljárás során további adatok, mellékletek, kísérleti és analitikailag tiszta hatóanyag minták benyújtását kérheti, amennyiben ezek az engedélyezés feltételeinek elbírálásához szükségesek. Ezek teljesítéséig az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárást felfüggeszti.

(6)[67] Az engedélyező hatóság - ha az az 1. §-ban meghatározott védelmi célok érdekében szükséges - elrendelheti, hogy az engedélyezés idején a növényvédő szerek alkalmazásáról meghatározott ismereteket kell nyerni, gyűjteni és értékelni. Az eredményeket az engedélyező hatóságnak meghatározott időn belül meg kell küldeni, felhívásra a megfelelő dokumentumokat és mintákat be kell mutatni.

(7)[68] Az engedélyező hatóság az engedélyestől a már engedélyezett növényvédő szer esetében adatokat, mellékleteket és mintákat kérhet be, amennyiben új ismeretek az engedély felülvizsgálatát teszik szükségessé.

(8)[69] A kérelmező, illetve az engedélyes az engedélyező hatóságnak köteles azonnal bejelenteni

a) a termékben bekövetkezett, a kérelem benyújtásával összefüggésben közölt adatokban és a benyújtott dokumentációban foglaltaktól eltérő változást, és

b) a növényvédő szereknek az ember és az állat egészségére, valamint a környezetre és a természetre gyakorolt veszélyes hatásáról szerzett újabb ismereteket. A bejelentéshez mellékelni kell azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyekből a változások vagy az új ismeretek következnek.

15. § (1) Az engedély legfeljebb a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.

(2)[70] Az engedélyező hatóság legfeljebb 3 évre engedélyezheti olyan növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását, amelynek hatóanyaga új, és nem szerepel a külön jogszabályban foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, de felülvizsgálat alapján a hatóanyag és növényvédő szer dossziéi megfelelnek az engedélyezési követelményeknek. Amennyiben a hatóanyagnak a külön jogszabályban való felvételére nem született döntés, az engedély meghosszabbítható.

(3)[71] Az engedély ismételt megadását legkésőbb az érvényességi ideje lejáratát 18 hónappal megelőzően lehet kérni az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében. Az engedélyt ismételten meg lehet adni, illetve meg lehet hosszabbítani, ha a növényvédő szer megfelel a 14. § (1) bekezdésének c) -g) pontjában előírt feltételeknek.

(4)[72] Az engedélyező hatóság az engedélyt a kérelem alapján az ismételt engedély megadására vonatkozó határozat időpontjáig meghosszabbíthatja, ha az ismételt engedély megadásáról az engedély lejártát megelőző 18 hónapon belül nem döntöttek.

(5) Az engedélyesnek az engedély érvényességi időtartama alatt évenként

a)[73] analitikailag tiszta hatóanyagmintát kell benyújtania a növényvédelmi szervnek, valamint

b)[74] a külön jogszabályban meghatározott mértékű fenntartási díjat kell fizetnie. A fenntartási díjat a növényvédelmi szerv számlájára kell befizetni.

15/A. §[75] (1) Az engedélyező hatóság a külön jogszabály rendelkezései szerint engedélyezi növényvédő szerek párhuzamos behozatalát.

(2)[76] Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról 60 napon belül dönt.

Az engedély módosítása és visszavonása[77]

16. § (1)[78] Az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik.

(2)[79] Az engedélyező hatóság a növényvédő szer engedélyét visszavonja, ha

a) az engedélyes a visszavonást kéri,

b) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a növényvédő szer az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is,

c) külön jogszabály a hatóanyag felhasználását megtiltotta vagy

d) az engedélyes az előírt analitikailag tiszta hatóanyagmintát, illetve a külön jogszabályban előírt más mintát nem nyújtotta be.

e)[80] az engedélyes a közösségi eljárásban engedélyezett hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer felülvizsgálata során nem teljesíti a külön jogszabályban előírt feltételeket, vagy

f)[81] amennyiben a 14. § (1) bekezdésben írt feltételek bármely okból nem teljesülnek.

(3)[82]

(4)[83]

(5)[84] Ha szakhatóság közreműködése esetén a közreműködő szakhatóság az engedély érvényességének időtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (2)-(3) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni.

Lejárt vagy visszavont engedélyű növényvédő szerek kezelése

17. § (1)[85] Az engedélyező hatóság a kártalanítási igény kizárásával a növényvédő szer visszaadást elrendeli, amennyiben a visszavonó határozat a szer készleteinek további felhasználását megtiltja. Az engedélyesnek, az importőrnek, illetve képviselőjüknek, vagy általuk megbízott megfelelő jogosultsággal és felkészültséggel rendelkező félnek a növényvédő szert az országból történő kivitelre vagy országon belüli ártalmatlanításra köteles visszavenni.

(2) Az (1)-(2) bekezdés szerinti növényvédő szerek veszélyes hulladéknak minősülnek, kezelésükre a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

18. §[86] A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni az engedélyezett növényvédő szerek jogszabályban előírt adatait, az engedély lejártának időpontját, az engedély visszavonását, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket.

Kísérleti célú felhasználás

19. §[87] A növényvédő szereket kísérleti célra a növényvédelmi szerv engedélyével, a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel szabad felhasználni.

Eseti felhasználási engedély

20. §[88] (1)[89] A növényvédelmi szerv kérelemre valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezheti.

(2) Az engedélyező hatóság a magyarországi engedéllyel nem rendelkező növényvédő szerek felhasználását legfeljebb 120 napra engedélyezheti a külön jogszabályban foglaltak szerint.

21. §[90] A 20. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatják

a) azok a földhasználók és termelők, akik mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá

b) azok a szervezetek, amelyek tevékenysége ezt indokolja.

Adatvédelem és titoktartás

22. §[91] (1) Az engedélyezéshez a kérelmező által benyújtott saját adatok más fél előnyére kizárólag a (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi idő lejártával vagy az adat tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával használhatók fel.

(2) Új hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtott adatok védelmi ideje 10 év, a pótlólag benyújtott új adatok védelmi ideje pedig a kérelemmel egyidejűleg benyújtott adatokra fennmaradó idő, de legalább 5 év.

(3) A Magyarországon 2004. május 1. előtt engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagokhoz benyújtott adatok védelmi ideje az engedély megadásától számított 10 év, a pótlólag benyújtott adatok védelmi ideje pedig az eredeti védelmi időből fennmaradó idő, de legalább 5 év.

(4) Ha adott engedélyezésre kért növényvédő szer hatóanyagának gyártási eljárása eltér a külön jogszabály mellékletében meghatározott hatóanyag gyártási eljárásától, akkor az engedélyező hatóság az Európai Bizottságot erről értesíti.

(5) Az engedély iránti kérelemben a kérelmező által meghatározott adatokat üzleti, illetve üzemi titokként kell kezelni, kivéve a (6) bekezdés szerinti nyilvános adatokat.

(6) Nyilvános adatként kell kezelni:

a) az engedély birtokosának nevét és címét,

b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalmát,

c) a külön jogszabály szerint veszélyesnek minősített komponensek nevét,

d) a kémiai, fizikai, toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok, a hatékonysági kísérletek, valamint az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalását és a vizsgálati módszereket,

e) a biztonsági előírásokat, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályokat, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatokat.

(7) A kérelmező és az engedélyes köteles legkésőbb 15 napon belül az engedélyező hatóság tudomására hozni, ha engedélyezték bármely olyan adat vagy dokumentáció közzétételét, amely korábban az (5) bekezdés szerint titoktartási kötelezettség alá tartozott.

Osztályozás, csomagolás, jelölés

23. §[92] (1) A növényvédő szereket a külön jogszabályban meghatározott

a) fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba,

b) környezeti veszélyességi kategóriákba,

c) forgalmi kategóriába

kell besorolni.

(2) Növényvédő szer csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban, a termékkel közvetlenül érintkező felületen eltávolíthatatlan módon elhelyezett magyar nyelvű, jogszabályban meghatározott méretű és tartalmú címkével hozható forgalomba. A növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni az engedélyben meghatározott adatokat.

(3) A növényvédő szer csomagolására, valamint a növényvédő szerrel szennyezett vagy attól megtisztított csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok határozzák meg.

23/A. §[93] (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 56. § (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arányt többfajta csomagolóeszköz egyidejű kezelési kötelezettsége esetén a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező csomagolóeszközre külön is alkalmazni kell.

(2) A Hgt. 56. § (8) bekezdésének a) és b) pontja szerinti hasznosítási arány az energetikai hasznosítással teljesített.

Jelentési kötelezettség

24. § (1)[94] A növényvédő szer gyártójának vagy képviselőjének, importőrének évenként március 1-jéig, az előző naptári évre a magyarországi növényvédőszer-forgalomról jelentést kell készítenie a növényvédelmi szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.

(2)[95] A növényvédelmi szerv az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő egyes termésnövelő anyagokra is.

(3)[96] A növényvédelmi szerv nyilvántartásba veszi az adatokat és azokat az adatszolgáltatóval történt megállapodás alapján hozhatja nyilvánosságra.

A fogyasztói befolyásolás tilalma

25. §[97] (1) Növényvédő szert reklámozni csak az engedély tartalmával összhangban és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően szabad.

(2)[98] Növényvédő szert tilos a veszélytelenségére való utalással reklámozni.

(3)[99] A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni, illetve a vizsgálati eredményeket ismertetni csak a növényvédelmi szerv előzetes engedélye alapján lehet.

NEGYEDIK FEJEZET

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK FELHASZNÁLÁSA

Általános előírások

26. § A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. A növényvédő szerek nem alkalmazhatók, ha a felhasználónak számolnia kell azzal, hogy a növényvédő szer a felhasználás adott körülményei között káros hatást gyakorolhat az ember és az állat egészségére, a környező növénykultúrákra, vagy veszélyeztetheti a környezetet és a természetet.

27. § (1) A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából, külön jogszabály előírásai szerint I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolni.

(2) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket csak a külön jogszabályban előírt végzettséggel (képesítéssel) lehet forgalmazni, árusítani, vásárolni és felhasználni.

(3) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlása és felhasználása - a szolgáltatás kivételével - nem szakképesítéshez kötött.

(4) A növényvédő szerek forgalmazásáról külön jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni.

Különleges alkalmazási előírások

28. § (1)[100] A növényvédő szereket csak az engedélyben foglaltak szerint lehet használni, kivéve, ha a növényvédelmi szerv eseti felhasználási engedélyt adott.

(2) Lakott területen, üdülőterületen, ideértve az áthaladó vasúti pályatestet is, házikertben és kiskertben (a zárt termesztőberendezés, raktár, terménytároló kivételével) csak az engedélyük szerint II. vagy III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szereket lehet felhasználni.

(3) Lakóterület, illetve állattartással hasznosított építmények környezetében való növényvédő szer felhasználására jogszabály további korlátozásokat rendelhet el.

(4) A növényvédő szerekkel folytatott valamennyi tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az elszóródás és a hulladékképződés elkerülhető legyen.

(5) A jogellenesen forgalmazott növényvédő szert és annak csomagolóanyagát - külön jogszabályban meghatározott minősítési eljárás befejeződéséig - a legveszélyesebb osztályú veszélyes hulladékként kell kezelni.

29. §[101] (1)[102] A forgalomba hozott növényvédő szereket és felhasználásukat a növényvédelmi szerv rendszeresen ellenőrzi a tekintetben, hogy megfelelnek-e a külön jogszabályban foglaltaknak, és különösen az engedélyezés előírásainak, valamint a címkén található információnak.

(2)[103] A növényvédelmi szerv az előző év vizsgálati eredményeiről és a meghozott intézkedésekről az Európai Bizottságot és a tagállamokat minden év augusztus 1-je előtt tájékoztatja.

30. §[104] Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta előtti kényszerbetakarítást a termelő köteles a növényvédelmi szervnek bejelenteni. A kényszerbetakarításból származó termést más termésektől elkülönítetten kell tárolni, és további intézkedésig tilos felhasználni, illetve forgalomba hozni.

A növényvédő szer felhasználás képzettségi feltételei

31. § (1) A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeket saját célra - a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlását és felhasználását kivéve - az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakirányú képzettséggel rendelkezik.

(3) Növényvédő szerrel szolgáltatást az végezhet, aki

a) az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer felhasználása esetén, külön jogszabályban felsorolt felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel,

b) a II. és a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer felhasználása esetén külön jogszabályban felsorolt középfokú növényvédelmi szakképesítéssel,

c) rendszeresen részt vesz a külön jogszabályban meghatározott továbbképzésen, és ennek alapján a 27. § (2) bekezdésében meghatározott növényvédő szerek vásárlására jogosító érvényes engedéllyel,

d) a növényvédő szer tárolásához szükséges külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és engedélyekkel,

e) növényvédelmi tevékenységre vonatkozó, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel

rendelkezik.

(4) Növényvédő szerrel végzett szolgáltatásnak minősül a más számára végzett védekezési munka, valamint a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadás. A kizárólag szaktanácsadásra irányuló tevékenységhez nem szükséges a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítése.

(5) A növényvédő szerek légi kijuttatásához szükséges szakképzettség feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(6)[105] A Szakhatóság közreműködése esetén a növényvédelmi tevékenységre vonatkozó vállalkozási engedély az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok kezdeményezésére visszavonható.

Forgalmazás engedélyeztetése

32. § (1)[106] Növényvédő szert nagykereskedelemben csak az forgalmazhat, aki felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkezik, vagy ilyen személyt alkalmaz. Növényvédő szer nagykereskedelmi forgalmazását a növényvédelmi szerv engedélyezi.

(2)[107] Növényvédő szert kiskereskedelemben csak az forgalmazhat, aki rendelkezik a külön jogszabályban felsorolt növényvédelmi szakképesítéssel, vagy ilyen személyt alkalmaz. Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazását a növényvédelmi szerv engedélyezi.

(3) A forgalmazói engedély felfüggeszthető, korlátozható, módosítható vagy visszavonható, ha az engedélyezés eredeti feltételei megváltoztak, illetve az engedélyes az előírt feltételeknek nem tesz maradéktalanul eleget.

Árusítás, szállítás, tárolás

33. § (1) Tilos növényvédő szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben árusítani, tárolni és szállítani.

(2) A növényvédő szereket - a szobanövények kezelésére közvetlenül felhasználható készkiszerelésű növényvédő szerek kivételével - nem lehet automatából, önkiszolgáló rendszerben, továbbá piaci, vásári kirakodóhelyen, csomagküldő szolgálaton keresztül és házaló kereskedelemben, valamint mozgóárudában árusítani.

(3) A növényvédő szerek szállítási csomagolásának és telephelyen kívüli szállításának szabályait a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések (ADR/RID stb.) állapítják meg.

(4) A növényvédő szerek tárolásának és szállításának további szabályait külön jogszabály határozza meg.

ÖTÖDIK FEJEZET

NÖVÉNYVÉDELMI GÉPEK ÉS SZÓRÓBERENDEZÉSEK

34. § (1)[108] A növényvédelmi gépeket és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezéseket - kivéve a kisgépeket, továbbá a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépeket - cseppképzés- és szórástechnikai szempontból forgalomba hozatal előtt típusminősítés alá kell vetni. Nem kell minősíteni azokat a növényvédelmi gépeket, amelyek nemzetközi érvényű minőségtanúsítási okirattal rendelkeznek. Az előállító, illetve a forgalmazó vállalat köteles a növényvédelmi szervnek nyilatkozni, hogy a növényvédelmi gépek a külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali követelményeknek megfelelnek.

(2) A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) az előállító, forgalmazó vállalat vagy az importőr nevét és címét,

b) a géptípus és az alkalmazási terület megnevezését.

(3) A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell:

a) a használati útmutatót,

b) az eszköztípus leírását,

c) az elbíráláshoz szükséges egyéb bizonylatokat.

(4) A növényvédelmi gép szórástechnikai alkalmazhatóságával kapcsolatban kiegészítő adatszolgáltatást, valamint a növényvédelmi gép vizsgálatát lehet elrendelni.

(5) Jogszabályban meghatározott esetekben a használatban lévő növényvédő gépeket - cseppképzés és szórástechnikai alkalmasság szempontjából - időszakonként felül kell vizsgálni.

(6)[109] A géptípus olyan változtatása esetén, ami a növényvédő szerek kijuttatását befolyásolja, a (3) bekezdés szerinti dokumentációt újra be kell nyújtani a növényvédelmi szervnek.

35. § (1)[110] A növényvédelmi szerv a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében tartja nyilván azokat a géptípusokat, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján - kijuttatási szempontból - forgalomba hozatali engedélyt adott ki.

(2) A Növényvédelmi Gépek Jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

36. §[111] Ha a vizsgálat azt eredményezi, hogy egy növényvédelmi gép a 34. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek nem felel meg, akkor a növényvédelmi szerv törli a bejegyzést a Növényvédelmi Gépek Jegyzékéből.

HATODIK FEJEZET

TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK, TERMESZTŐKÖZEGEK, NÖVÉNYKONDÍCIONÁLÓ SZEREK

Forgalomba hozatal és felhasználás[112]

37. §[113] (1) A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok)- az "EK-műtrágya"-ként megjelölt műtrágyák kivételével - csak akkor hozhatók forgalomba, ha

a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a termőföldre vagy a termesztett növényre, és azok az előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a termőföldre, az ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre,

b)[114] az engedélyező hatóság által kiadott engedéllyel rendelkeznek.

(2)[115] Állati hulladékokból készített komposzt mezőgazdasági területen csak akkor használható fel, ha a talajvédelmi hatóság azt engedélyezi.

Forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezés

38. § (1)[116] A termésnövelő anyagokra a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek megfelel. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termésnövelő anyag elbírálásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott adatokat és vizsgálati eredményeket.

(2)[117] Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek nem felel meg, az engedélyező hatóság a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését.

(3)[118] Az engedély megadásáról a dokumentációk hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni.

(4)[119]

(5)[120] Az engedélyező hatóság a termésnövelő anyag engedélyében meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, így különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, valamint a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit.

(6)[121] Ha a dokumentációk és a minták vizsgálatából megállapítást nyer, hogy a termék nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, az engedélyező hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja.

(7)[122]

39. §[123] A kérelmező köteles a termék jellemzőiben bekövetkezett, engedélytől eltérő módosításokat, változásokat 8 napon belül bejelenteni az engedélyező hatóságnak.

40. § (1) Az engedély a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.

(2)[124] Az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik.

(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedélyes ezt kérelmezi,

b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik és ennek az engedélyes az adatszolgáltatásban nem tesz eleget,

c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is.

(4)[125] Az engedélyező hatóság a visszavonás helyett az engedély szüneteltetését is elrendelheti meghatározott időszakra. Az engedély érvényessége szünetelésének időtartama alatt a termésnövelő anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani.

(5)[126] Ha szakhatóság közreműködése esetén az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóság az engedély érvényességének időtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (3)-(4) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni.

A termékállandóság vizsgálata

41. § (1)[127] Az engedélyező hatóság az engedélyezés után is vizsgálhatja a terméknek a 37. § szerinti követelményeknek való megfelelősségét.

(2)[128] Ha az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek, akkor az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonhatja. Visszavonás esetén az engedélyes köteles a felhasználóknál és a kereskedelemben felhalmozott készleteket a visszavonó határozat rendelkezései szerint kezelni.

(3) A termésnövelő anyagok jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

Kísérleti célú felhasználás

42. § (1) A termésnövelő anyagok akkor használhatók fel kísérleti célra, ha várhatóan nincsenek káros hatással a növénykultúrára, a termőföldre, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyeztetik a környezetet és a természetet.

(2)[129] Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével csak kérelemre, az engedélyező hatóság által megadott külön engedély alapján lehet kísérletet végezni.

Az "EK-műtrágya"-ként megjelölt műtrágya behozatala[130]

42/A. §[131] Az "EK-műtrágya"-ként megjelölt műtrágyákat az áru beérkezésekor a szükséges megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében be kell jelenteni a növényvédelmi szervnek.

HETEDIK FEJEZET

A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET VÉDELME

43. § (1) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell.

(2) A földhasználó, illetve a termelő felhívására a vadra, védett állatra veszélyes növényvédő szer használatakor a védelemben, a riasztásban az érintett területen vadgazdálkodásra jogosult, valamint a természeti és a védett természeti terület tulajdonosa, kezelője, használója köteles közreműködni.

44. § (1) Vizek és vízfolyások környezetében, az engedély szerint vízben vagy vízfolyásban nem alkalmazható, vizi szervezetekre veszélyes növényvédő szert csak a külön jogszabályban előírt, a parttól mért biztonsági távolságok megtartásával szabad kijuttatni, illetve a permetlevet előkészíteni.

(2) Tilos növényvédő szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken. E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre.

(3)[132] Vízművek, víznyerőhelyek belső védőterületén növényvédő szerrel való minden tevékenység tilos. Ezek külső védőterületein, valamint a külön jogszabályban meghatározott hidrogeológiai védőterületeken növényvédő szert felhasználni csak a vízügyi hatóság, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt szerv előzetes hozzájárulásával szabad.

45. § (1) Tilos a - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - háziméhek által látogatott gazdasági növények méhekre veszélyes növényvédő szerrel való kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban. A tilalom a gazdasági növény virágzási idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.

(2) Ha a gazdasági növényt a virágzás tartama alatt, zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati, illetve a termést veszélyeztető egyéb károsítótól csak háziméhekre veszélyes növényvédő szerrel lehet megvédeni, akkor a növényvédő szer engedélyében meghatározott méhkímélő technológiát kell alkalmazni.

(3) A termelő köteles a védekezés helye szerint illetékes jegyzőnek, legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző munkanap 9 óráig írásban bejelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét, megkezdésének időpontját, befejezésének várható időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését, ha a gazdasági növény virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt a károsító elleni védekezés nem végezhető el a háziméhekre veszélytelen növényvédő szerrel, illetve méhkímélő technológiával.

(4) A védekezés helyétől 5 km-es körzeten belülre (a továbbiakban: veszélyességi körzet) kizárólag az alkalmazott növényvédő szer engedélyének előírása szerint, annak hiányában a vegyszerrel kezelt gazdasági növény teljes elvirágzása után szabad méheket szállítani.

(5)[133] A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észleléstől, de legkésőbb a vegyszeres kezelés végétől számított három napon belül köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki a bejelentésről értesíti a növényvédelmi szervet és az állat-egészségügyi hatóságot.

NYOLCADIK FEJEZET

AZ EMBER EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME

46. § (1) A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználására vonatkozó, a 12. § (2) bekezdésében és a 38. § (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatást kell adni a felhasználók részére.

(2) A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát.

(3) A növényvédő szerekkel és a termésnövelő anyagokkal folytatott tevékenység során egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésért, valamint a környezet védelméért a munkáltató, a növényvédelmi szolgáltatást végző, illetve a saját részre végzett munka esetén a felhasználó a felelős.

KILENCEDIK FEJEZET

KÁRTALANÍTÁS

47. § (1)[134] Zárlati intézkedés elrendelésével az árutermelők növényállományában bekövetkezett részleges vagy teljes megsemmisítés esetén a dologi tulajdonban keletkezett károk enyhítésére, - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a termelő az államtól részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról a növényvédelmi szerv határozatban dönt.

(2) Nem jár kártalanítás:

a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is),

b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének haladéktalanul nem tett eleget,

c) ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő körültekintéssel tudomást szerezhetett volna,

d) ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn,

e) a növényegészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalmazott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is),

f) ha a járványügyi intézkedésre egyéb, a földhasználónak, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor.

g)[135] ha a járványügyi intézkedésre a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított növényállományban, vagy annak termésében kerül sor,

h)[136] a zárlati intézkedés ideje alatt a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen és annak szomszédságában fellépő ugyanazon károsító által okozott kárért,

i)[137] a Magyarországon honos vagy megtelepedett károsítók által okozott károk esetében.

(3) Nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének bejelentését elmulasztotta.

(4) A kártalanítás pénzügyi fedezetét a központi költségvetésben kell biztosítani.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kizárólag az e törvény alapján elrendelt zárlati intézkedés esetében lehet alkalmazni.

TIZEDIK FEJEZET

A NÖVÉNYVÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEZETE, HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK

48. §[138]

49. §[139] A növényvédelem irányítása a miniszter feladata, e feladatkörében

a) meghatározza a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának céljaival összhangban a növényvédelem feladatait,

b) meghatározza a növényvédelmi szakképesítések vizsgáztatási követelményeit,

c) meghatározza a kötelező szakmai továbbképzés rendszerét és tematikáját,

d) közreműködik a növényvédelmi közép- és felsőfokú oktatás, valamint a posztgraduális képzés alaptantervi követelményeinek meghatározásában, továbbá felügyeli ezek érvényesülését,

e) a növényi károsítók előfordulásának, járványos fellépésének leküzdésével kapcsolatos feladatokat lát el (beleértve a növények, növényi termékek nemzetközi forgalmazásával összefüggő ellenőrzést is),

f) kezdeményezheti a károsítók okozta rendkívüli helyzetben a veszélyeztetett területen a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közreműködését.

50. §[140] A növényvédelmi szerv

a)[141] javaslatot tesz a védett zóna kijelölésére;

b) kezdeményezheti a károsítók okozta rendkívüli helyzetben a veszélyeztetett területen a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közreműködését;

c) eljár a károsítók behurcolásával, terjedésével, járványos fellépésével, kártételük megakadályozásával kapcsolatos ügyekben;

d) ellátja a zárlati, a vizsgálatköteles nem zárlati és az egyéb növényi károsítók előfordulásának, járványos fellépésének leküzdésével kapcsolatos feladatokat, beleértve a növények, növényi termékek nemzetközi forgalmazásával összefüggő szakmai szabályozást és ellenőrzést is;

e) közreműködik a növényvédelmi közép- és felsőfokú oktatás, valamint a posztgraduális képzés alaptantervi követelményeinek meghatározásában.

51. §[142] A növényvédelmi szerv - az 1. §-ban meghatározott célok végrehajtása érdekében - jogosult a következő intézkedések megtételére:[143]

a)[144] a földhasználót és a termelőt kötelezheti a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére;

b)[145] a földhasználót és a termelőt kötelezheti a fertőzés tárgyainak (talaj, termesztőközegek, növény, növényi termék, épület, építmény, helyiség, eszköz, szállító jármű) károsítóktól való mentesítésére fertőtlenítés vagy megsemmisítés útján, és ennek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja, vagy betilthatja;

c) előírhatja, vagy betilthatja meghatározott növények szaporításához vagy termesztéséhez meghatározott termesztőközegek felhasználását;

d) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületek zárlat alá helyezéséről határozatot hozhat;

e) betilthatja vagy korlátozhatja a növényegészségügyi szempontból nem megfelelő vetőmagok, szaporítóanyagok vagy nemesítési alapanyagok használatát;

f) növényegészségügyi szempontok alapján betilthatja vagy korlátozhatja bizonyos fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését;

g) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja vagy korlátozhatja, meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni rezisztencia-vizsgálat eredményétől függően olyan növényi részek forgalomba hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak;

h)[146] a földhasználót és a termelőt kötelezheti a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való mentesítésre, illetve mentesen tartásra;

i) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja, korlátozhatja engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti meghatározott károsítókat és fertőzést eshetőlegesen közvetítő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását;

j) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti zárlati károsítók, vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való munkát;

k) elrendelheti, hogy azokat a földterületeket, épületeket, építményeket helyiségeket vagy tartályokat, amelyek növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgálnak, fertőtlenítsék, mentesítsék vagy tisztítsák meg, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja, vagy betilthatja;

l) szabályozza a növényvédelmi, növényegészségügyi eljárások vizsgálati és diagnosztikai módszereit;

m) előírja a nemzetközi szabályozási rendszerek bevezetését;

n) szabályozza a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növényegészségügyi követelményeit és azok ellenőrzési rendszerét.

52. §[147] A növényvédelmi szerv[148]

a)[149] engedélyezi a határon feltartóztatott szállítmányok növényegészségügyi beléptetését, és meghatározza belföldiesítésük szakmai feltételeit;

b)[150] jogszabályban meghatározott esetekben növényegészségügyi szempontból engedélyezi a növények, növényi termékek behozatalát;

c) a magyar növényegészségügyi import szabályozásokról kérelemre hatósági nyilatkozatot állít ki;

d) a szakigazgatási intézkedései megalapozásához hatósági laboratóriumokat működtet, növényvédelmi, növényegészségügyi felülvizsgálatokat végez;

e)[151] engedélyezi a belföldön nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék behozatalát;

f)[152] együttműködik a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával.

53. §[153] (1)[154]

(2)[155]

(3) A növényvédelmi szerv[156]

a)[157]

b)[158] hatósági laboratóriumokat működtet, növényvédelmi, növényegészségügyi felülvizsgálatokat végez;

c) ellenőrzi a termelők növényvédelmi tevékenységét, meghatározott károsítók ellen külterületen, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben belterületen védekezési kötelezettséget, illetve közérdekű védekezést rendel el;

d)[159]

e) indokolt esetben - díjfizetés és költségtérítés ellenében - megszervezi a gyakorlott növényvédelmi és egyéb szakemberek közcélú munkavégzésének igénybevételét;

f) talajban, termelőnél, kereskedelmi forgalomban mintát vesz és vizsgálja a növények, növényi termékek növényvédő szer- és egyéb toxikus anyag tartalmát;

g) ellátja az ellenőrzésköteles növény, növényi termék forgalom, vetőmag, szaporító- és ültetvényanyag előállítás és -forgalmazás növényegészségügyi vizsgálatát, termőhelyi szemlét, szállítóeszköz- és raktárellenőrzést végez;

h) növényegészségügyi szempontból nyilvántartja az arra kötelezett termelőket, és ellenőrzi a nyilvántartási feltételek megtartását;

i) engedélyköteles termékekkel engedélyezési vizsgálatokat végez;

j) ellenőrzi az engedélyköteles termékek minőségét a tárolás, forgalmazás, szállítás, értékesítés, vásárlás és felhasználás szabályszerűségét, valamint a nyilvántartási kötelezettségek betartását;

k)[160] vizsgálja a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek minőségét, dönt a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek felhasználhatóságáról, vagy kezdeményezi a hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerinti minősítését;

l)[161]

m) kiadja az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, illetve felhasználására jogosító engedélyt, továbbá szervezi és részt vesz a növényvédelmi szakemberképzésben, véleményezi az iskolarendszeren kívüli oktatási pályázatok tematikáját;

n) jogszabályban meghatározott esetben növényvédelmi bírságot ró ki;

o)[162]

(4)[163] A növényvédelmi szerv

a) a helyi piacokon a termelőnél ellenőrzi a növények, növényi termékek forgalomba hozatalához szükséges külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi igazolás meglétét, ennek hiányában az árusítást betiltja;

b) a háziméhekre veszélyes, bejelentésköteles növényvédelmi tevékenység termelői bejelentése esetén a védekezés helyétől 5 km-es körzeten belül (veszélyességi körzet), a helyben szokásos módon haladéktalanul értesíti a méhesek tulajdonosait (kezelőit) a méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazásának helyéről, időpontjáról, a felhasználásra kerülő növényvédő szerről, és egyben felszólítást ad ki a méhek veszélyességi körön kívüli vagy más alkalmas módon való biztonságba helyezésére;

c) tájékoztatja a méhészeket a letelepedési tilalomra vonatkozó határozatáról.

54. §[164] (1)[165]

(2) A növényvédelmi szerv[166]

a) ellenőrzi a földhasználók, illetve a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatás-technikai, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a szerek tárolására, a növényvédő szer vásárlási engedély érvényességére, valamint a nyilvántartásokra vonatkozó szabályok betartását;

b) ellenőrzi a gyártónál, a kiszerelőnél, a forgalmazónál és a növényvédelmi szolgáltatónál az engedélyköteles termékek minőségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási és nyilvántartási előírásainak megtartását, továbbá a jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét;

c) ellenőrzi az export, import és tranzit forgalomban a vizsgálatköteles áruk növényegészségügyi előírásoknak való megfelelősségét, valamint a vetőmag, a szaporító- és ültetvényanyag előállítás és az egyéb szemleköteles növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- forgalmazóhelyeit;

d) ellenőrzi a környezetben, a termelési folyamatban és a kereskedelemben az engedélyköteles termékekből származó szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, és megteszi a szükséges intézkedéseket;

e) intézkedik a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókon kívüli egyéb, a gazdasági növényekre ártalmas szervezetek okozta különleges veszély vagy erős mértékű fertőzöttség esetén;

f) végzi a zárlati, és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók felderítését, azok fellépése esetén fertőtlenítést vagy megsemmisítést rendel el, és ellenőrzi annak végrehajtását;

g) felügyeli a növényvédő gépek időszaki kijuttatástechnikai alkalmasság vizsgálatát;

h) figyelemmel kíséri a gazdaságilag jelentős károsítók előfordulását, terjedését, felszaporodását az ellenük alkalmazott termelői védekezések területi alakulását, eredményességét, és védekezésre szólítja fel azokat, akik növényvédelmi mulasztásuk miatt a környező termelők termelési biztonságát vagy a közegészségügyet veszélyeztetik;

i) termelési, betakarítási, raktározási, szállítási, behozatali, kiviteli, forgalomba hozatali, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve korlátozást és zárlatot rendelhet el;

j)[167] növényt, növényi terméket és ezek előállítását, raktározását, forgalmazását, valamint szállítóeszközöket, engedélyköteles termékek szállítását, raktározását, forgalmazását, felhasználását, illetőleg helyiségek, berendezések, növényvédelmi gépek, felszerelések forgalmazását, használatát ellenőrizheti, feltételhez kötheti, felfüggesztheti, megtilthatja és a növényeket, növényi termékeket és csomagolóanyagokat megsemmisíttetheti;

k) térítésmentes hatósági mintákat vehet;

l) növényvédelemmel kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinthet;

m) engedélyköteles termékkel vagy zárlati károsítóval fenyegető veszély elhárítása érdekében ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe beléphet akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, és szállító eszközöket ellenőrizhet.

55. §[168]

A talajvédelmi szerv feladat- és hatásköre, valamint jogköre[169]

56. § (1)[170]

(2) A talajvédelmi szerv a termésnövelő anyagok vonatkozásában[171]

a) ellenőrzi a termésnövelő anyagok minőségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási, nyilvántartási előírásainak megtartását, és jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét;

b) ellenőrzi a termelési folyamatban, a kereskedelemben a termésnövelő anyagokból származó szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, továbbá a környezetben, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket;

c) az a)-b) pontokban foglalt ellenőrzési tevékenysége során mintát vehet.

(3)[172] A talajvédelmi szerv jogosult a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinteni.

57. §[173]

58. §[174]

TIZENEGYEDIK FEJEZET

DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, KÖLTSÉGEK VISELÉSE ÉS NÖVÉNYVÉDELMI BÍRSÁG[175]

Díjfizetési kötelezettség

59. § (1) A hatósági vizsgálatok, ellenőrzések, engedélyezések díját és a növényvédő szer engedély fenntartási díjat külön jogszabály határozza meg. A díjak késedelmes megfizetése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelő összegű kamatot kell fizetni.

(2)[176]

Költségek viselése[177]

59/A. § (1) Amennyiben hivatalból végzett

a) növényegészségügyi ellenőrzés, illetve vizsgálat alapján a növényvédelmi hatóság növényben, növényi vagy egyéb termékben zárlati károsító vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító jelenlétét mutatja ki,

b) ellenőrzés, illetve vizsgálat növényben, növényi termékben vagy azok felületén nem megengedett vagy határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot mutat ki, az ellenőrzés, illetve a vizsgálat költségét az köteles viselni, akinél az ellenőrzést lefolytatták.

(2)[178] Az EK-műtrágya hivatalból végzett vizsgálatának költségei - a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2003/2003/EK rendelet) 29. cikkének megfelelően - az EK-műtrágya gyártóját, Magyarországon való forgalomba hozataláért felelős személyt, importőrét, csomagolóját vagy a műtrágya jellemzőit megváltoztató forgalmazóját terhelik.

(3)[179] Az ellenőrzéssel, illetve a vizsgálattal felmerülő költség mértékének megállapításánál alkalmazni kell a kérelemre végzett ellenőrzések és vizsgálatok díjait tartalmazó külön jogszabály rendelkezéseit.

Növényvédelmi bírság

60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki

a) a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi;

b) növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember és az állat egészségét vagy a környezetet, illetve a tájkép szempontjából jelentős értékű növényállományokat veszélyezteti;

c)[180] az 5. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében előírt védekezési kötelezettségét elmulasztja;

d)[181] engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon előállít, forgalmaz, hirdet, haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;

e) engedélyköteles terméket az előírt képesítési feltételek nélkül, érvényes forgalmazási, értékesítési engedély nélkül, jogszabályellenesen belföldön forgalmaz;

f) olyan engedélyköteles terméket állít elő, amely nem felel meg a csomagoláson feltüntetett jelölésnek, vagy az előállító, forgalmazó nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelöli;

g) az analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget;

h) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi.

i)[182] a 2003/2003/EK rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait megsérti.

j)[183] forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező, vagy időszakos felülvizsgálaton részt nem vett növényvédelmi gépet forgalmaz, üzemeltet vagy használ.

(2) Növényvédelmi bírságot lehet kiszabni azzal szemben, aki

a) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

b) a vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza,

c) a növényvédelmi hatóságok szakigazgatási tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza,

d) a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növényegészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, szolgáltatási és kereskedelmi előírásokat, korlátozásokat megszegi vagy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételre jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget,

e) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki,

f) a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja,

g) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a 24. § szerinti jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget,

h)[184]

(3)[185] A bírságot a növényvédelmi szerv jogosult kiszabni.

(4)[186]

(5)[187] A bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek a növényvédelmi hatóság tudomására jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől három év eltelt.

61. § (1)[188] A bírságot a növényvédelmi szerv határozatban állapítja meg.

(2)[189] A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint. A bírság összegét a növényvédelmi szerv, illetve a 60. § (1) bekezdés b)-c) pontjai, valamint a 60. § (2) bekezdés b)-c) pontjai esetében a települési önkormányzat számlájára kell befizetni. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani, amelyről az állami adóhatóság gondoskodik.

(3) A növényvédelmi bírság megfizetése nem mentesít az egyéb szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségre vonás alól.

(4)[190] A kiszabott bírság a 60. § (1) bekezdés b)-c) pontjai, valamint a 60. § (2) bekezdés b)-c) pontjai esetében a települési önkormányzat saját bevétele.

62. § (1)[191] A növényvédelmi szerv térítés nélkül elkobozhatja azokat a növényeket, növényi termékeket, növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat, termesztőközegeket, növénykondicionáló szereket, segédanyagokat, amelyek nem felelnek meg a gyártásra, forgalomba hozatalra, illetve felhasználásra vonatkozó rendelkezéseknek. A növényvédelmi szervnek az elkobzással, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeit a gyártó, a forgalmazó, az engedélyre kötelezett vagy a jogosulatlan felhasználó köteles megtéríteni.

(2) A veszélyes hulladékká minősített, elkobzott anyagok ártalmatlanításának költségeit azok forgalmazójának kell viselnie.

TIZENKETTEDIK FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Európai Unió jogának való megfelelés[192]

63. §[193] E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja, illetve végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról,

b) a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról,

c) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító, a Tanács 2002/89/EK irányelve (2002. november 28.),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról.

e)[194] a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról.

Hatálybalépés

64. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, a 7. §, a 31. § (3) bekezdésének e) pontja 34-36. §-ok, a 48. § (2) bekezdése, az 52. § f) pontja az 53. § (3) bekezdésének o) pontja, valamint az 57. § b) pontja kivételével. A 7. §-ban, valamint az 57. § b) pontjában foglaltakat 2001. január 1. napjától, a 34-36. §-okban foglaltakat 2003. január 1. napjától a 31. § (3) bekezdésének e) pontjában, a 48. § (2) bekezdésében, az 52. § f) pontjában, valamint az 53. § (3) bekezdésének o) pontjában foglaltakat a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(2)[195] Az engedélyköteles termékek esetében a törvény rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indult eljárásokra lehet alkalmazni.

(3)[196]

Felhatalmazás

65. § (1)[197] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)[198] a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból való igénylésének részletes szabályait,

b) a növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályait,

c) a növényvédelmi bírság tételes mértékét

d)[199] a növényvédelmi szerv vagy szervek kijelölését

rendeletben állapítsa meg.

(2)[200] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a növényegészségügy, a növények, növényi termékek export, import és tranzit forgalmának vizsgálatára, a zárlati károsítók, valamint a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók behurcolásának, szétterjedésének, meghonosodásának megakadályozására, az állami védekezésre, a növényegészségügyi tevékenységgel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá a növényegészségügyi bizonyítványra és a növényútlevélre vonatkozó részletes szabályokat,

b) a növényvédelemre, a járványelhárításra, a termelők növényvédelmi tevékenységére és a közérdekű védekezésre, a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának személyi, tárgyi és reklámozási feltételeire, nyilvántartására, a növényvédő szerek földi vagy légi kijuttatására, valamint a növényvédelmi képesítésre, a növényvédelmi vizsgálatokra, a növényvédelmi intézkedésekre és a növényvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályokat,

c) az engedélyköteles termékek engedélyezésével kapcsolatos hatásköröket.

(3)[201] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédő szer hatóanyagokra, a növényvédő szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédő szerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint a növényvédő szer engedély fenntartási díjára és az engedélyezési eljárás díjának megosztására,

b) a termésnövelő anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá

c) az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának feltételeit.

(4)[202] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére vonatkozó részletes szakmai szabályokat.

(5)[203] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a növényben, növényi termékben megengedhető növényvédő szermaradék, illetőleg termésnövelő anyagból származó megengedett toxikus vegyi anyag tartalom értéket.

(6)[204] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a környezetvédelemért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat rendeletben szabályozza.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés alelnöke