968/B/2004. AB határozat

Nagygeresd Község Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) rendeletének alkotmányellenességéről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság Nagygeresd Község Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) rendelete, az azt módosító 10/1999. (XII. 08.) rendelete, és a 11/2001. (XII. 14.) rendelete teljes egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság Nagygeresd Község Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) rendelete 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

3. Az Alkotmánybíróság Nagygeresd Község Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) rendelete 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

Indokolás

I.

Az indítványozó beadványának első részében Nagygeresd Község Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) rendelete (a továbbiakban: Ör.1.), az azt módosító 10/1999. (XII. 08) rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) és a 11/2001. (XII. 14.) rendelete (a továbbiakban: Ör.3.) egészének megsemmisítését kérte az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, 8. § (1) bekezdésére, 44/A. § (1) bekezdés d) pontjára és (2) bekezdésére utalva. Ezt követően már az Ör.1. egyes rendelkezéseit jelölte meg, azok alkotmányellenességét állította és indokolta. Az indítvány szerint az Ör.1. 3. §-a kinyilvánítja, hogy mentes az építményadó alól a lakás és a vele azonos helyrajzi számú ingatlanon lévő nem lakás céljára szolgáló építmény, ha a lakást az adóalany állandó lakásként használja. Az Ör.1.-et módosító 20/2003. (XII. 10.) rendelettel a magánszemély tulajdonára pontosították a támadott rendelkezést, ezzel a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára használt építmény adókötelessé vált. Az indítványozó véleménye szerint ez a rendelkezés ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével, s azt a közterhekhez való hozzájárulás nézőpontjából is diszkriminatívnak tekintette, mivel alkotmányos indok nélküli az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok - az állandó és nem állandó lakosok - között tesz különbségtételt. Az önkormányzat fokozatosan emelte az adó mértékét: a 300 Ft/m2-ről előbb 500 Ft/m2-re, majd 800 Ft/m2-re. Az indítványozó úgy vélte, hogy az adó mértékének a megállapítása nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, az érintettek teherbíró képességét, a közterheket lényegében az érintettek kis körére hárítja, ami ellentétes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontjával, az Alkotmány 70/1. §-ában foglaltakkal.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:

a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételei' vei önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,

d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,

(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

"70/1. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."

2. A Htv. rendelkezései:

"6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:

a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,

b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel - megállapítsa,

d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,

e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza."

"16. § Az adó évi mértékének felső határa:

a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2,

b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a."

3. Az Ör.1. indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:

"3. § Mentes az adó alól a Törvény 13. §-ában foglatakon túl: a magánszemély tulajdonában álló lakás és a vele azonos helyrajzi számú ingatlanon lévő nem lakás céljára szolgáló építmény, ha a lakást az adóalany állandó lakosként használja.

4. § (1) Az adó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

(2) Az adó mértéke: 600 Ft/m2."

III.

Az indítvány nem magalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a 441/B/2005. AB határozatában (ABH 2005, 1549-1554. - a továbbiakban: ABh.) már vizsgálta az Ör.1.-et. A vizsgálat bírói kezdeményezés alapján történt, az akkor elbírált indítvány az Ör. 1. 3. §-a és 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességét állította. Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a jelen indítvány "ítélt dolognak" tekintendő-e. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. Tü. határozat (ABH 2003, 2065., á továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja alapján ugyanis az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a rendelkezésére és ugyanarra az alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását ("ítélt dolog") .

A két indítvány összehasonlítása annak megállapítására vezet, hogy az indítványok között vannak alapvető azonosságok, de vannak különbözőségek is. Az indítványok azonos jogszabályt - az Ör.1.-t - támadták, azon belül az Ör. 3. §-át és a 4. § (2) bekezdését, azonosan hivatkoztak az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének sérelmére - a hátrányos megkülönböztetés tilalmára-, és az adó mértéke tekintetében a Htv. 6. § c) pontjába, valamint az Alkotmány 70/I. §-ába való ütközésre.

Az indítványok között azonban különbségek is megállapíthatóak: amíg az elbírált indítvány az Ör. 1. egyes rendelkezéseinek az alkotmányellenességét állította, addig a jelen indítvány az Ör.1., az Ör.2. és az Ör.3. egészének alkotmányellenességét véli. Eltérés az is, hogy a már érdemben elbírált indítványnál a bírósági eljárás idején az építményadó mértéke 300 Ft/m2 volt, a jelen indítvány elbírálásakor az építményadó mértéke pedig 600 Ft/m2. Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítvány érdemben még el nem bírált részeinek az alkotmányosságát vizsgálta.

2. Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal összefüggésben a következőkre mutat rá. A települési önkormányzatok adómegállapítási jogát az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontja, a Htv. 6. §-a, adómegállapításának korlátait pedig a Htv, 7. §-a tartalmazza. A Htv. 11. §-a határozza meg az építményadó vonatkozásában az adótárgyakat, a 12. §-a az adóalanyokat, a 13. §-a a törvényi mentességeket. Az önkormányzat a Htv. keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be helyi adót, s ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, továbbá meghatározhatja a helyi adó bevezetésének időpontját. A Htv. 6. § c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét, illetve a Htv. 6. § d) pontja arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzat a Htv. második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetve a kedvezményeket további kedvezményekkel bővítse.

3. Az indítványozó az Ör. 1. és az azt módosító Ör.2. és Ör.3. alkotmányellenességének megállapítását és azok teljes egészében történő megsemmisítését kérte. Az indítvány az Alkotmány több rendelkezését jelölte meg: a 2. § (1) bekezdését, a 8. § (1) bekezdését, a 44/A. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdését, anélkül, hogy a támadott rendeletek egészére nézve érdemi alkotmányos összefüggésre rámutatott volna. Ezzel szemben az Alkotmánynak - az indítványozó által is megjelölt - 44/A. § (1) bekezdés d) pontja az önkormányzatok egyik alapjogaként határozza meg azt a jogot, hogy az önkormányzat törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét. A törvényi kereteket pedig a Htv. jelöli ki.

Az indítvány a támadott rendeletek egészére vonatkozó okot az alkotmányellenesség megállapítására nem jelöl meg, nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653-654.; 32/2000. (X. 20.) AB határozat, 2000, 215, 220.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.] Az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.

4. Az indítványozó úgy véli, hogy az építményadó mértéke nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, az érintettek teherbíró képességét, a közterhek viselését lényegében az érintettek kis körére hárítja, ami - véleménye szerint - ellentétes a Htv. 6. § c) pontjával, az Alkotmány 70/I. §-ában foglaltakkal.

Az Ör.1. 4. § (2) bekezdése az építményadó mértékét 1998. január 1. napjától 300 Ft/m2-ben állapította meg. Ezt a mértéket az Ör.2. 1. §-a 2000. január 1. napjával 500 Ft/m2-re, majd az Ör.3. 1. §-a 2002. január 1. napjától 600 Ft/m2-re emelte. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ez a hatályos adómérték, az indítvány tévesen írja azt, hogy 800 Ft/m2 az építményadó mértéke.

Az ABh. az építményadó 300 Ft/m2 mértékének alkotmányosságáról foglalt állást, elutasítva a megsemmisítésére irányuló indítványt. Jelen indítvány alapján az építményadó 600 Ft/m2 mértékének a vizsgálata az eljárás tárgya. A Htv. a helyi adók felső határát állapítja meg, ezek a törvényi keretek azok, amelyek között az önkormányzat az egyes helyi adók mértékét meghatározhatja. Az önkormányzat ezen döntéséhez az építményadó tekintetében a Htv. 6. § c) pontja ad törvényi kereteket és mérlegelési szempontokat. Törvényi keret az, hogy az e törvényben meghatározott felső határokat, egyes esetekben az ezt meghaladó adómaximumot kell figyelembe vennie az önkormányzatnak. A Htv. fenti rendelkezése az adó mértékének a mérlegelésénél figyelembe veendő szempontokat is ad: az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani.

Az Ör.1. 4. § (1) bekezdése szerint az adó alapjául az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete szolgál. Ebben az esetben a Htv. 16. §-a szerint az adó évi mértékének felső határa: 900 Ft/m2, ami a Htv. 6. § c) pontjában meghatározottan növelhető (adómaximum) . Az Ör. 1. által megállapított adómérték (600 Ft/m2) tehát nem éri el a törvényben megállapított felső határt (még kevésbé az adómaximumot), ezért annak alkotmányellenesége az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem állapítható meg.

Az indítványt ennek megfelelően az Alkotmánybíróság ebben a részében is elutasította.

5. Az indítványozó azt is sérelmezte és alkotmányellenesnek tartotta, hogy az Ör.1. 3. §-a alkotmányos indok nélkül az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok (lakástulajdonosok) között tesz különbséget azon az alapon, hogy azok állandó vagy ideiglenes lakosok-e, pontosabban: a lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezők és nem rendelkezők között, ilyen módon a közterhek viselését a külföldiekre hárítja. Az indítványt ebben a részében az ABh. - azonos tartalommal - már érdemben elbírálta, s az alkotmányellenesség megállapítására irányuló bírói kezdeményezést elutasította. (ABH 2005, 1552.) Jelen indítvány ebben a részében tehát "ítélt dolog", ezért az indítvány ezen része tekintetében az eljárást az Alkotmánybíróság az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette.

Budapest, 2007. február 26.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,