441/B/2005. AB határozat

Nagygeresd Község Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) számú rendeletének 3. §-a és a 4. § (2) bekezdése, valamint a Nagygeresd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) számú rendeletének módosításáról szóló 20/2003. (XII. 10.) számú rendelete 1. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Nagygeresd Község Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) számú rendeletének 3. §-a és a 4. § (2) bekezdése, valamint a Nagygeresd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) számú rendeletének módosításáról szóló 20/2003. (XII. 10.) számú rendelete 1. §-a alkotmányellenességének, valamint ezen jogszabályhelyeknek a Vas Megyei Bíróság K.20.127/2004. számú perében az alkalmazási tilalom megállapítására irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

A Vas Megyei Bíróság bírája, mint indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdésére tekintettel indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg Nagygeresd Község Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör. 1.) 3. §-a és a 4. § (2) bekezdése, valamint az Ör. 1 .-et módosító Nagygeresd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 8/1997. (XII. 10.) számú rendeletének módosításáról szóló 20/2003. (XII. 10.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) 1. §-ának alkotmányellenességét és azt, hogy ezen jogszabályhelyek a Vas Megyei Bíróság K.20.127/2004. számú perében nem alkalmazhatók.

Az indítványozó álláspontja szerint az Ör.1. 3. §-a és az Ör.2. 1. §-a hátrányos megkülönböztetést tartalmaz a nem nagygeresdi állandó lakos építménytulajdonosokkal szemben, az állandó nagygeresdi lakosokat mentesíti az építményadó-fizetési kötelezettség alól és ezzel az adófizetési kötelezettséget a nem állandó lakosok szűk körére korlátozza. Véleménye szerint ez a megkülönböztetés sérti az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség elvét.

Az indítványozó másfelől azt kifogásolja, hogy az Ör.1. 4. § (2) bekezdésében meghatározott adómérték, amely az építményadót 300 Ft/m2 összegben állapította meg, erősen eltúlzott, figyelembe véve Nagygeresd község földrajzi fekvését és az ott található ingatlanok forgalmi értékét. Ezért - úgy véli - a megállapított adóérték az Alkotmány 70/I. §-ába és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontjába ütközik.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."

"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."

2. Az Abtv. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"38. § (1) A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

(2) Kérelemben a bíró (1) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti az, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes."

3. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már

bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,

b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel - megállapítsa,

d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,

e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza."

"16. § Az adó évi mértékének felső határa:

a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2,

b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a."

4. Az Ör.1. indítvánnyal támadott rendelkezései:

"3. § Mentes az adó alól a Törvény 13. §-ában foglaltakon túl: a lakás és a vele azonos helyrajzi számú ingatlanon lévő nem lakás céljára szolgáló építmény, ha a lakást az adóalany állandó lakosként használja."

"4. § (2) Az adó mértéke: 300 Ft/m2."

5. Az Ör.2. indítvánnyal támadott rendelkezése:

"1. § A rendelet 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

»Mentes az adó alól a Törvény 13. §-ában foglaltakon túl:

- a magánszemély tulajdonában álló lakás és a vele azonos helyrajzi számú ingatlanon lévő nem lakás céljára szolgáló építmény, ha a lakást az adóalany állandó lakosként használja.«"

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az önkormányzat adómegállapítási jogát a Htv. 6. §-a, az adómegállapítási jogának korlátait pedig a Htv. 7. §-a tartalmazza. A Htv. 11. §-a határozza meg az építményadó vonatkozásában az adótárgyakat, a 12. § az adóalanyokat, a 13. § a törvényi mentességi eseteket. Az önkormányzat a Htv. keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be adót, ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének időpontját. A Htv. 6. § c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét, illetve a 6. § d) pontja pedig arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzat a Htv. második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse.

Nagygeresd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Htv. 13. §-ában meghatározott törvényi mentességeket egészítette ki a Htv. 6. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Ör.1. 3. §-ában, amikor mentesítette az adó alól a lakást és a vele azonos helyrajzi számú ingatlanon lévő nem lakás céljára szolgáló építményt, ha a lakást az adóalany állandó lakosként használja. A Képviselő-testület az Ör.2. megalkotásakor pedig az 1. §-ban az Ör.1. 3. §-ának mentességi szabályát pontosította.

Az Alkotmánybíróság számos döntésében - elvi jelleggel a 670/B/1997. AB határozatban - mutatott rá arra, hogy a helyi önkormányzat kizárólag törvény keretei között rendelkezik döntési szabadsággal a helyi adópolitika kialakításában. E döntés azt is hangsúlyozta: "a helyi adók körében az adómentességek és adókedvezmények megállapításának a joga a helyi önkormányzat adómegállapítási jogának egyik részjogosítványa. Az adómentességek, kedvezmények meghatározása során az önkormányzat a helyi sajátosságokat, gazdaságpolitikai, adópolitikai szempontokat, a lakosság szociális körülményeit mérlegelve, szabadon dönt arról, hogy az adóalanyok mely csoportját vonja az általánostól eltérő kedvezőbb megítélés alá, az adóalanyok mely csoportja számára nyújt adómentességet, adókedvezményeket" (ABH 1999, 600, 604.).

Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben kialakított álláspontja szerint nem alkotmánysértő, ha az önkormányzat mentesíti az építményadó alól azokat, akik az ingatlant állandó bejelentéssel ténylegesen használják (722/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 840, 841.). Ezért az Alkotmánybíróság az Ör.1. 3. §-a és az Ör.2. 1. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.

2. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 1. 4. § (2) bekezdésében meghatározott 300 Ft/m2 adómérték erősen eltúlzott, figyelembe véve Nagygeresd község földrajzi fekvését és az ott található ingatlanok forgalmi értékét, s ezért az az Alkotmány 70/I. §-a és a Htv. 6. § c) pontja rendelkezéseibe üközik.

"Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta a Htv. és az Alkotmány 70/I. §-ának viszonyát. E határozataiban megállapította, hogy a Htv. - az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak megfelelően - az önkormányzatok helyi adó megállapítási jogának kereteit szabályozza. A Htv.-ből a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettség közvetlenül nem származik. A helyi adó megállapítása az önkormányzat képviselő-testületének a joga. A képviselő-testületet a helyi adók megállapítása során - a törvény keretei között - széles körű döntési szabadság illeti meg. A képviselő-testület a Htv. 6. §-ának c) pontja alapján az adó mértékét úgy köteles megállapítani, hogy az igazodjon az adózók teherviselő képességéhez. Mindezeknek megfelelően a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezései önmagukban nem sértik az Alkotmány 70/I. §-ában megfogalmazott arányos közteherviselés elvét, mert adókötelezettség az adóalanyok számára csak az önkormányzat képviselő-testület által - a törvény előírásainak figyelembevételével - alkotott rendeletéből származik. Az, hogy valamely helyi adó megállapítása megfelel-e az Alkotmány 70/I. §-ában a közteherviselés arányosságával szemben támasztott követelményeknek a helyi adót megállapító önkormányzati rendeletek alapján vizsgálható." [67/1991. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1991, 352, 356.; 1827/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 531, 532.]" (14/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1309, 1313.)

A Htv. és az annak alapján megalkotható, helyi adókat megállapító önkormányzati rendeletek célja a helyi közszolgáltatások pénzügyi feltételeinek biztosítása, a helyi adó is a közterhekhez való hozzájárulás egy formája. A Htv. a helyi adóztatás kereteit határozza meg. A törvény keretei között az önkormányzat kötelessége, hogy rendeletben az állampolgárok vagyoni és jövedelmi viszonyainak megfelelő adókat vezessen be.

"Az Alkotmány 70/I. §-a az állampolgárok alapvető kötelezettségeként mondja ki, hogy mindenki köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Ez a rendelkezés a közterhekhez való hozzájárulás mértéke tekintetében egyedül azt a követelményt támasztja, hogy annak meg kell felelnie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyainak, vagyis azzal arányban kell állnia. A hoz zájárulás módját és mértékét a helyi adók esetében a Htv. és a helyi képviselő-testületeknek a helyi adók megállapításáról szóló rendeletei határozzák meg. A Htv. az adóalanyok teherviselő képességének védelmében szabályozza a helyi adók megállapításának kereteit, korlátozva ezzel az önkormányzatok adómegállapítási jogát. 6. § c) pontjában kimondja, hogy az önkormányzat a helyi adó mértékét - a törvény keretei között - a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapítja meg. A törvény maga állapít meg adómentességeket és adókedvezményeket, és felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy további kedvezményeket, mentességeket állapítson meg rendeletében." [49/1993. (VII. 6.) AB határozat, ABH 1993, 493, 496.)

A képviselő-testület az Ör.1. 4. § (2) bekezdésében a Htv. 16. § a) pontjában meghatározott keretek között, a törvényi felső határként meghatározott 900 Ft/m2 évi mértéknél lényegesen alacsonyabb összegben, 300 Ft/m2 összegben - a Htv. szerint megállapítható adómaximum egyharmadában - állapította meg az adóköteles adótárgy után fizetendő adó évi mértékét. Az Ör. 1. az adó mértéke tekintetében a Htv. 6. § c) pontjában foglaltak szerint ugyan nem differenciált, de emiatt az adó mértékét az Alkotmánybíróság nem minősítette aránytalannak. Az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlata alapján a vagyoni típusú adó mértékét azokban az esetekben minősítette alkotmányellenesnek a Htv. 6. § c) pontjában foglaltak mérlegelésének hiánya miatt, amikor az önkormányzat az adó mértékét a Htv.-ben meghatározott törvényi adómaximumban határozta meg [1531/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 707, 710.; 22/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 620, 622-623.; 507/B/2000. AB határozat, ABH 2002, 1500, 1506.]. Nem megalapozott az indítványban megfogalmazott azon álláspont, mely szerint az Ör.1. építményadó mértékére vonatkozó rendelkezései nincsenek tekintettel az adóalanyok teherviselő képességére, ezért sértik az Alkotmány 70/I. §-ában, valamint a Htv. 6. § c) pontjában foglaltakat. A Htv. keretei között a mérték megállapítása a jogalkotó képviselő-testület szabad mérlegelése, aminek célszerűségét az Alkotmánybíróság nem vizsgálja. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör.1. 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasította.

Budapest, 2005. december 12.

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró