300/B/2003. AB határozat

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 148. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 148. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló l959. évi IV. törvény 148. § (2) és (3) bekezdésének az Alkotmány 13. §-a (1) bekezdésével való ellentétének megállapítására és e rendelkezések megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 148. §-ának utólagos normakontrollját kérte. Álláspontja szerint a Ptk.-nak ez a szabálya ellentétes az Alkotmány 9. § és 13. §-ával. A Ptk. támadott rendelkezései - nézete szerint - lehetőséget teremtenek arra, hogy "valakitől akarata ellenére elvegyék a tulajdonát és eladják azt (elárverezzék azt). Nem súlyos közérdekből és nem a tulajdonos vétkes magatartása (bűncselekmény vagyonelkobzás jellegű mellékbüntetése) okán, hanem csak egy ellenvéleményű magánszemély kezdeményezésére."

II.

1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány alábbi rendelkezései alapján hozta meg jelen határozatát:

"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."

"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."

2. A Ptk.-nak az indítványozó által támadott szabályai:

"148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az indítvány a Ptk.-nak a közös tulajdon megszüntetéséről szóló szabályait ellentétesnek tekinti az Alkotmány 9. §-ával.

Az Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdése szerint a magyar gazdaság olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Az Alkotmánynak ezzel a szabályával a Ptk. közös tulajdon megszüntetéséről szóló rendelkezései nem állnak alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatban.

Az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdése a vállalkozáshoz való jogot és a verseny szabadságát mondja ki. A közös tulajdon megszüntetésének szabályozása az Alkotmánynak ezzel a rendelkezésével sincs az alkotmányjogi elbírálására alapot adó kapcsolatban.

2. Az indítványozó a Ptk. 148. §-ának (1)-(4) bekezdését ellentétben állónak tartja az Alkotmány 13. §-ával.

Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta meg, hogy a Ptk. 148. § (1) és (4) bekezdése ellentétes-e az Alkotmány 13. §-ával.

Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése a tulajdonhoz való jogot mondja ki, a (2) bekezdése pedig a tulajdon kisajátításának feltételeit határozza meg.

A Ptk. 148. §-ának (1) bekezdése azt írja elő, hogy ha több személynek áll fenn egy dolgon közös tulajdona és a közös tulajdon megszüntetésére kerül sor, akkor a megszüntetésnek a természetben történő megosztás az elsődleges módja. A 148. § (4) bekezdése pedig arra az esetre tartalmaz előírást, ha a felek nem tudnak a közös tulajdon megszüntetéséről megegyezni, és ezért a bíróságnak kell a megszüntetés módját meghatároznia. A Ptk.-nak ez a rendelkezése kimondja, hogy a bíróság nem írhatja elő a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen az érdekelt felek tiltakoznak.

A Ptk.-nak ezek a rendelkezései nem állnak alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 13. §-ának sem (1), sem (2) bekezdésével.

3. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a Ptk. 148. § (2) és (3) bekezdése sérti-e az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdését.

A Ptk. 148. §-ának (2) és (3) bekezdése a közös tulajdonnak bírósági határozattal történő megszüntetéséről szól és megszabja azt, hogy a bíróság milyen megoldást választhat olyan esetekben, amelyekben a tulajdon tárgya természetben nem osztható meg. Ezekben az esetekben a bírósági határozat következtében egy vagy több, vagy valamennyi tulajdonostárs tulajdonjoga megszűnik és a megszüntetett tulajdoni hányadnak megfelelő mértékű ellenérték fizetésére kerül sor.

A közös tulajdon megszüntetésének a Ptk. 148. §-a (2) és (3) bekezdésében megállapított az a módja, amely a tulajdonostárs tulajdonjogának megszűnését eredményezi, nem azonos az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, köz érdekében történő kisajátítással. Az Alkotmány a tulajdonjogot mint az egyéni cselekvési szabadság anyagi alapját védi, de elismeri, hogy a köz érdekében kivételesen - teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett - megtörténhet a tulajdonjog elvonása, a kisajátítás [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 380-381.]. A közös tulajdonnál ezzel szemben egymással azonos jogokkal rendelkező tulajdonostársaknak alkotmányjogilag egyformán, a közös tulajdon természete szerint védett tulajdonjogáról van szó. A közös tulajdonnal járó érdekütközések miatt egyik tulajdonostárs sem kötelezhető arra, hogy kötve maradjon a tulajdonközösséghez, ezért a jog biztosítja a tulajdonostársaknak a szabadulás lehetőségét (374/B/1996. AB határozat, ABH 1996, 620, 622.).

A tulajdonostársak a közös tulajdon megszüntetésének számukra legkedvezőbb módjáról megállapodhatnak. A Ptk. 148. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott meg szüntetésre csak akkor kerül sor, ha a felek nem egyeztek meg a megszüntetésről és annak módjáról, és a bíróság a közös tulajdon tárgyának természetben történő megosztását az adott tárgy sajátossága miatt nem rendelheti el.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ptk. 148. §-ának (2) és (3) bekezdése nem ellentétes az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdésével.

A fentieknek megfelelően az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

4. Az Alkotmánybíróság a 829/E/1993. AB határozatában már megállapította, hogy a Ptk. 148. §-ának (2) és (3) bekezdése nem ellentétes az Alkotmány 13. §-a (1) bekezdésével (ABH 1996, 427, 429-430.).

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabály felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetve alkotmányos elvére - ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani ("ítélt dolog").

Ezért a Ptk. 148. §-a (2) és (3) bekezdésének az Alkotmány 13. §-a (1) bekezdésével való ellentétének megállapítására és e rendelkezések megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.

Budapest, 2005. május 23.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró