T/6625. számú törvényjavaslat indokolással - a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról

2015. évi CCII. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról

1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

1. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési hatóság a határozatában, illetve a bíróság a végzésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az eljárás alá vont személy a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint arra is, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezhet."

2. §

A Szabs. tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően - a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta."

3. §

A Szabs. tv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen a fiatalkorú körülményeire és a cselekménye tárgyi súlyára figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

(2) A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet, amit hónapokban kell meghatározni.

(3) A szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel azzal a fiatalkorúval szemben,

a) akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon belül szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,

b) aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a szabálysértési elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

(4) Ha a fiatalkorút többször marasztalták próbaidőre felfüggesztett szabálysértési elzárásra, és a szabálysértési elzárások próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.

(5) A felfüggesztett szabálysértési elzárást foganatosítani kell, ha

a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabálysértési elzárás végrehajtását a (3) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki.

(6) A végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetés foganatosítását az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azt kiszabó bíróság, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértés miatt eljáró bíróság rendeli el.

(7) A fiatalkorúval szemben kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárást a próbaidő leteltének napját követően a 21. § (2) bekezdés szempontjából nem kell figyelembe venni.

(8) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve a szabálysértési elzárás büntetés foganatosításáról értesíteni kell a fiatalkorú védelembe vétele esetén az ügyében eljárt gyámhatóságot, és - ha a fiatalkorú megelőző pártfogás alatt áll - a gyámhatóság útján a megelőző pártfogót.

(9) A próbaidő eredményes leteltével a végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetést kitöltöttnek kell tekinteni, kivéve, ha az (5) bekezdés alapján az elzárás foganatosítása szükséges."

4. §

A Szabs. tv. 28. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárásban hozott, jogerős határozatának megküldésével értesíti a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, amely ez alapján határoz a szabálysértési költség viselésének tárgyában."

5. §

(1) A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a szándékosság és a gondatlanság,

b) a kísérlet,

c) a társtettes és a közvetett tettes,

d) a felbujtó és a bűnsegéd,

e) a hozzátartozó,

f) a csoportos elkövetés,

g) a nagy nyilvánosság fogalmára,

h) a büntethetőséget kizáró okokra,

i) a magánindítványra, valamint

j) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § Lopás, Btk. 371. § Rongálás, Btk. 372. § Sikkasztás, Btk. 373. § Csalás, Btk. 376. § Hűtlen kezelés, Btk. 378. § Jogtalan elsajátítás és a Btk. 379. § Orgazdaság tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra

a Btk. által - az a)-d), h) és i) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró részben, valamint a j) pont esetén a különös részi tényállásokban - meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell."

(2) A Szabs. tv. 29. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"e) nyilvános rendezvény a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett látogatható."

6. §

A Szabs. tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt - ha e törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.

(2) Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása ellen panasznak,

b) a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.

(3) Jogorvoslati kérelem benyújtására - ha e törvény kivételt nem tesz - az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint.

(4) A jogorvoslati határidő - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap.

(5) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az elkésett vagy az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet a szabálysértési hatóság, az ügyész vagy a bíróság elutasítja. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, valamint az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasító határozat vagy végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye; az ilyen jogorvoslati kérelem elbírálását a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság mellőzi, és erről a kérelem előterjesztőjét öt napon belül értesíti."

7. §

A Szabs. tv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de nyolc napon belül tárgyalás tartása kérhető. A bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen fellebbezésnek nincs helye."

8. §

A Szabs. tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet - a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel -haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz."

9. §

A Szabs. tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § (1) Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el.

(2) Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt.

(3) Az eljárás alá vont személy a meghatalmazást az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselőtől az eljárás során bármikor megvonhatja.

(4) Az eljárás alá vont személy képviselőjének jogaira az 52. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A képviselő az eljárás során az általa képviselt eljárás alá vont személlyel ellenőrzés nélkül kapcsolatot tarthat."

10. §

A Szabs. tv. 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt."

11. §

A Szabs. tv. a következő 43/A. alcímmel egészül ki:

"43/A. Megkeresések

56/A. § (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása érdekében, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(2) A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó és civil szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása érdekében, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.

(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.

(5) Ha a megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.

(6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető."

12. §

A Szabs. tv. 57. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy az eljárás alá vont személy eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg."

13. §

A Szabs. tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tényállás tanú vallomásával is bizonyítható. Tanúként az hallgatható meg, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet."

14. §

A Szabs. tv. 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kiskorút a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni, idézés esetén azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a megjelenéséről gondoskodjék."

15. §

A Szabs. tv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a kirendelő hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, a szakvéleményt kiegészíteni. Ha a szakvélemény hiányossága így sem pótolható, illetve ellentmondásai nem oldhatók fel, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető; e döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak."

16. §

A Szabs. tv. 67. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követő nyolc napon belül, a 125-126. §-ban foglalt bírósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követően azonnal előterjesztett kérelmére másik szakfordítót rendelhet ki. A másik szakfordító kirendelése tárgyában hozott határozat, illetve végzés ellen - annak tartalmától függetlenül - nincs helye jogorvoslatnak."

17. §

A Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság, illetve a szabálysértési hatóság elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő, egyedi azonosításra alkalmas tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható. Az így elrendelt körözést legkésőbb az ügy érdemi lezárásakor vissza kell vonni."

18. §

A Szabs. tv. a következő 57/B. alcímmel egészül ki:

"57/B. A felismerésre bemutatás

70/B. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság felismerésre bemutatást tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.

(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, meg kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud.

(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú - így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű -személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.

(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.

(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.

(6) A felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

(7) A felismerésre bemutatás lefolytatását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, továbbá -amennyiben erre lehetőség van - a jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvevővel is rögzíthető."

19. §

A Szabs. tv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az elkövetőnek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás vagy a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megadott határnapon nem jelenik meg."

20. §

A Szabs. tv. 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely e törvény alapján általa lefoglalható, a szabálysértési vagy előkészítő eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak történő átadásáig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti."

21. §

(1) A Szabs. tv. 77. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság az e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen"

(2) A Szabs. tv. 77. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen)

"i) az e törvény rendelkezései szerint az előkészítő eljárást lefolytató szerv, szabálysértési hatóság illetve a bíróság által megkeresett szervet vagy személyt, ha a megkeresés teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti."

22. §

A Szabs. tv. 80. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, ha a feljelentésből vagy az előkészítő eljárás során beszerzett adatokból megállapítható, hogy)

"g) a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,

h) a feljelentéssel vagy a szabálysértési eljárás lefolytatásának feltételeként meghatározott nyilatkozattal szemben támasztott valamely törvényi követelmény nem teljesül."

23. §

A Szabs. tv. 83. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki: (A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha)

"k) a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,

l) megállapítható, hogy e törvény rendelkezései szerint a feljelentés elutasításának lett volna helye."

24. §

A Szabs. tv. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak."

25. §

A Szabs. tv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tanú, a szakértő meghallgatásának, illetve a szemlének a helyéről és időpontjáról az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesíteni kell. A szemle helyéről és időpontjáról szóló értesítés kivételesen mellőzhető, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az a szemle eredményességét veszélyeztetné."

26. §

A Szabs. tv. 89. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy részére a határozatot és a bíróság végzését hirdetményi úton is lehet kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az ügy számát és tárgyát, az eljárás alá vont személy nevét és utolsó ismert lakcímét, a kifüggesztés napját, továbbá, hogy a címzett az iratot melyik szabálysértési hatóságnál vagy bíróságnál veheti át."

27. §

A Szabs. tv. 92. § (3) bekezdése helyébe a következők rendelkezés lép:

"(3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri, hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos."

28. §

(1) A Szabs. tv. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz."

(2) A Szabs. tv. 97. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a kijavítás a határozat rendelkező részét érinti - ha e törvény a kijavított határozat ellen jogorvoslatot enged -, a szabálysértési hatóság határozata ellen a kijavítással érintett rész vonatkozásában panasznak, a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.

(5) A határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon túl nincs helye a hivatalból történő kiegészítésnek. Akinek kiegészítésre okot adó mulasztás törvényben meghatározott jogát vagy jogos érdekét sérti, a jogsérelemről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül kérheti a határozat kiegészítését. A jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl a határozat kiegészítésének nincs helye.

(6) A kiegészítést elrendelő határozat vagy végzés elleni jogorvoslatra a kiegészített határozat vagy végzés elleni jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni."

29. §

A Szabs. tv. 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a szabálysértési hatóság a panaszt alaposnak találja, annak három napon belül helyt ad és a sérelmezett határozatát visszavonja vagy módosítja, továbbá a sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megteszi. Döntéséről a panaszt tevőt, továbbá a határozat visszavonása vagy módosítása esetén azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot közölte. A változatlan tartalommal ismételten benyújtott panasz alapján visszavonásnak, illetve módosításnak nincs helye."

30. §

(1) A Szabs. tv. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a tárgyalásra idézi

a) az eljárás alá vont személyt, ha

aa) a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy

ab) a bíróság az eljárás alá vont személy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja, vagy

b) az eljárás alá vont személy képviselőjét, ha a bíróság megítélése szerint az a) pont ab) alpontja szerinti esetben a tárgyalás ilyen módon is megtartható."

(2) A Szabs. tv. 110. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bíróság az eljárás alá vont személyt értesíti."

(3) A Szabs. tv. 110. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A (3) bekezdés b) pontja szerint idézett képviselő jelenlétének hiánya csak abban az esetben akadálya a tárgyalás megtartásának, ha a tárgyaláson az eljárás alá vont személy sem jelenik meg, így a kifogás tárgyában megalapozott döntés nem hozható."

31. §

(1) A Szabs. tv. 127. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bíróság szabálysértési elzárásra történő átváltoztató döntése ellen perújításnak van helye, ha az jogszabályt sért."

(2) A Szabs. tv. 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eset kivételével nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt."

32. §

A Szabs. tv. 128. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő)

"d) az ügyész, a 127. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben."

33. §

(1) A Szabs. tv. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíróság a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, a perújítást elrendeli, egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja."

(2) A Szabs. tv. 130. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bíróság tárgyalást tart, ha az a tényállás tisztázása érdekében szükséges, vagy azt az elkövető kéri. Az elkövető a perújításról való tudomásszerzést követő nyolc napon belül kérheti a tárgyalás tartását."

34. §

A Szabs. tv. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíróság a perújítás elrendelését követően az ügyben tárgyalást tűz, az eljárásra a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket a perújítás jellegéből folyó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni."

35. §

A Szabs. tv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítási kérelem alapos, az alapügyben hozott végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találj a, azt végzéssel elutasítja."

36. §

A Szabs. tv. 133/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható."

37. §

A Szabs. tv. 133/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A visszafizetést az eljárást megszüntető rendelkezést meghozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról döntést hozó helyszíni bírságot kiszabó szerv, továbbá a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyező bíróság rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak."

38. §

(1) A Szabs. tv. 139. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben elrendelt szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik."

(2) A Szabs. tv. 139. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az elkövető a felhívásban megjelölt határnapon a szabálysértési elzárás büntetés, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási intézetben nem jelent meg és az elővezetése sem vezetett eredményre, a szabálysértési hatóság az elkövető kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítása céljából körözését rendeli el. A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak."

39. §

(1) A Szabs. tv. 141. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

(2) Az általános szabálysértési hatóság által kiszabott helyszíni bírság, valamint pénzbírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik."

(2) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtásáról a szabálysértési jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv gondoskodik.

(2b) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben a helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik

a) az elkövető lakóhelye,

b) tartózkodási helye,

c) a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint

d) a felderítés helye

szerint illetékes."

(3) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2d)-(2g) bekezdéssel egészül ki:

"(2d) Ha a pénzbírság vagy a helyszíni bírság végrehajtására az általános szabálysértési hatóság rendelkezik feladat- és hatáskörrel, azok befizetésének ellenőrzésére az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében az általános szabálysértési hatóság elektronikus hozzáférést biztosít a beszedési számláinak kivonatához az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve részére.

(2f) Az általános szabálysértési hatóság az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a 157. § (3a) bekezdése szerinti adatkörből rendelkezésére álló adatokat továbbítja. Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a (2g) bekezdés szerinti feladatok ellátását követően ezeket az adatokat törli.

(2g) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésre álló adatokat, és az összevetés eredményeképpen elvégzi a 153. § (3) bekezdés h) pontja szerinti feladatokat."

40. §

A Szabs. tv. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"142. § (1) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság - gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével - közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a pénzbírság, helyszíni bírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A határidőben történő személyes jelentkezés elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot - a 141. § (17) bekezdés kivételével - szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.

(2) A pénzbírságot vagy helyszíni bírságot nem lehet közérdekű munkával megváltani, ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő.

(3) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásában az állami foglalkoztatási szerv működik közre. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Az állami foglalkoztatási szerv, illetve a kijelölt munkahely a 144. § (5), (7)-(11), (14), (16) és (18) bekezdésekben foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát - a nyilvántartása alapján - felajánlani, illetve az elkövetőt foglalkoztatni.

(4) A meg nem fizetett pénzbírság, vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka tartama eltérhet a közérdekű munka tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól, azonban a végrehajtás időpontjára és időtartamára a 144. § (12)-(13) és (15) bekezdése az irányadó.

(5) Az elkövető végrehajtás során tanúsított 144. § (17) bekezdésben foglalt mulasztása esetén az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak felel meg.

(7) A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén, a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bemutatni."

41. §

A Szabs. tv. 106. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. A közérdekű munka végrehajtása

144. § (1) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

(2) A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv gondoskodik.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munka végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik

a) az elkövető lakóhelye,

b) tartózkodási helye,

c) a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint

d) a felderítés helye

szerint illetékes.

(5) A közérdekű munka végrehajtásában az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv közreműködik.

(6) Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül az illetékes állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.

(7) A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése - az elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől - tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv - a foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével -foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.

(8) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely kijelölésekor figyelembe veszi

a) hogy a foglalkoztatót a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e, valamint

b) a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek munkaerőigényét.

(9) Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 284. § (1) bekezdése alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a foglalkoztató által igényelt létszám alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható munkába, a foglalkoztatót a (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem lehet kijelölni közérdekű munka végrehajtásának helyéül.

(10) Közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely hiányában a munkahely kijelölés ismételt megkísérlése érdekében harminc napon belül ismételt megjelenésre kell felszólítani az elkövetőt mindaddig, ameddig közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely kijelölésére nem kerül sor.

(11 ) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető a jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény alapján előreláthatóan képes elvégezni.

(12) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(13) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

(14) A kijelölt munkahely köteles

a) az elkövetőt közérdekű munkával foglalkoztatni,

b) a közérdekű munkavégzésről nyilvántartást vezetni és az elkövetővel kapcsolatban kért felvilágosítást a szabálysértési hatóságnak, illetve az állami foglalkoztatási szervnek megadni. A kijelölt munkahely az állami foglalkoztatási szervet arról is haladéktalanul értesíti, ha az elkövető büntetésének végrehajtására más munkahely kijelölése azért indokolt, mert a közérdekű munka lehetősége a közérdekű munka időtartamának kitöltése előtt megszűnt.

(15) A kijelölt munkahely - lehetőség szerint az elkövető munkavégzésre vonatkozó igényének figyelembevételével - meghatározza a közérdekű munka megkezdésének időpontját.

(16) A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget.

(17) Ha az elkövető

a) a foglalkoztathatósági szakvéleményt határidőben nem adta le,

b) munkakötelezettségének nem vagy részben, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési vagy ismételt megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint

c) esetében a 142. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény következik be,

a b) és c) pontok esetében a teljesített munkaórák megjelölésével az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül erről értesíti a végrehajtásért felelős szabálysértési hatóságot. Az a) és b) pont esetében az értesítést a szabálysértési hatóság - az ügyben keletkezett iratokkal együtt - szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás érdekében tizenöt napon belül megküldi a bíróságnak. A bíróság a fennmaradó közérdekű munkát a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság vagy a büntetésként kiszabott közérdekű munka szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására vonatkozó szabályok alkalmazásával szabálysértési elzárásra változtatja át.

(18) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzését ellenőrizheti.

(19) A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb két havi halasztást engedélyezhet, ha az elkövető egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A halasztás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat.

(20) A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtását indokolt esetben hivatalból vagy az elkövető kérelmére félbeszakíthatja, a döntése előtt meghallgathatja az elkövetőt. A félbeszakítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye. A félbeszakítás tartama évente a harminc napot nem haladhatja meg, amelynek tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat."

42. §

(1) A Szabs. tv. 144/A. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A foglalkoztatói nyilvántartás közérdekű munka végrehajtására jelentkező elkövető vonatkozásában tartalmazza)

"b) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,"

(vonatkozó adatokat.)

(2) A Szabs. tv. 144/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókra vonatkozó, foglalkoztatói nyilvántartásban rögzített adatokat a honlapján közzéteszi."

(3) A Szabs. tv. 144/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állami foglalkoztatási szerv a (2a) bekezdésben foglalt adatokat és a kijelölt foglalkoztató (2) bekezdés szerinti adatait a határozat, illetve végzés vagy a helyszíni bírság jogerőre emelkedésétől számított két évig kezeli."

(4) A Szabs. tv. 144/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni, az (5) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére a (2) bekezdésben foglalt adatokat. Az adatszolgáltatást a közérdekű munkalehetőség megteremtésével egyidejűleg kell teljesíteni."

43. §

(1) A Szabs. tv. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelmet a pénzbírságot kiszabó határozat, illetve végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni."

(2) A Szabs. tv. 147. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően előterjesztett, valamint az elkésett, a nem a jogosult által előterjesztett, vagy az egyazon ügyben ismételten előterjesztett méltányossági kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, továbbá a határidőn túl előterjesztett méltányossági kérelem esetében az igazolási kérelemről a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter dönt, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak."

44. §

(1) A Szabs. tv. 153. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza)

"l) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás előjegyzett kezdő és utolsó napját, tényleges kezdő és utolsó napját, az azonnali szabadítás elrendelésének az időpontját, az elzárás felfüggesztésének tényét és a próbaidő tartamát."

(2) A Szabs. tv. 153. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti)

"h) a 141. § (2d) bekezdés szerinti esetben a (2) bekezdés f) pontja és a (2) bekezdés o) pont od) alpontja szerinti adatokat az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve."

(3) A Szabs. tv. 153. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) bekezdés l) pontjában az elzárás felfüggesztésének tényére és a próbaidő tartamára vonatkozó adatot a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában -jogszabályban meghatározott módon és formában - a bíróság rögzíti."

45. §

(1) A Szabs. tv. 157. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"d) a szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy, az állami foglalkoztatási szerv, a büntetés-végrehajtási szerv, valamint a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a szabálysértési méltányossági eljárás során az e törvényben foglalt feladataik ellátása céljából,"

(2) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az erdészeti hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 243. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e."

(3) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 187. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e."

(4) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2d) Az állami adóhatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 177. §-ban meghatározott, a 191. §-ban meghatározott, vagy pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e."

(5) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a 141. § (2d) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörében közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés aa), ab), ad), ae) és ah) pontjában szereplő, az érintett személyre vonatkozó,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából

ba) a 153. § (2) bekezdés c) pontjából az eljárt szabálysértési hatóság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,

bb) a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság összegére vonatkozó,

bc) a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő,

bd) a 153. § (2) bekezdés o) pontjából az oa)-od) alpontban szereplő

adatokat."

46. §

A Szabs. tv. a következő 132/A. alcímmel egészül ki:

"132/A. Közérdekű üzem működésének megzavarása

177/A. § (1) Aki közérdekű üzem működését megzavarja, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közérdekű üzem:

a) a közmű,

b) a közösségi közlekedési üzem,

c) az elektronikus hírközlő hálózat,

d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,

e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot."

47. §

(1) A Szabs. tv. 183. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"a) a légfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a muzeális fegyver, a színházi fegyver, a festéklövő fegyver, illetve a hatástalanított lőfegyver, a flóberttöltény, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény gyártására, forgalmazására, javítására, megszerzésére, birtoklására, viselésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,"

(szabálysértést követ el.)

(2) A Szabs. tv. 183. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Aki a visszavont hatósági engedélyben meghatározott lőfegyveréhez tartozó, gondatlanságból hatósági engedély nélkül továbbtartott csekély mennyiségű lőszer szabályszerű elidegenítéséről vagy hatósági tárolásba vételéről a hatóság felhívása ellenére három munkanapon belül nem gondoskodik, szabálysértést követ el."

(3) A Szabs. tv. 183. §-a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer."

(4) A Szabs. tv. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."

48. §

A Szabs. tv. a következő 153/B. alcímmel egészül ki:

"153/B. Új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés

199/B. (1) Aki csekély mennyiséget meg nem haladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, szabálysértést követ el.

(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."

49. §

A Szabs. tv. 200/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki közterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül árusít, szabálysértést követ el."

50. §

A Szabs. tv. 243. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságról, helyszíni bírságról a szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy haladéktalanul értesíti az erdészeti hatóságot."

51. §

(1) A Szabs. tv. 247. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az a szülő vagy törvényes képviselő)

"c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága - kivéve a gyermekvédelmi gyámsága - alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt,"

(szabálysértést követ el.)

(2) A Szabs. tv. 247. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési felelősségre vonásnak egy nevelési évben, egy tanítási évben egyszer van helye."

52. §

A Szabs. tv. 253. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "253. § (1) E törvény

a) 67. §-a és 91. §-a a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 71. § (2) bekezdése és 73. § (10)-(12) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) 53. § (1), (3) és (4) bekezdése, 57. § (3) bekezdése, valamint 73. § (7) bekezdése a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

53. §

A Szabs. tv.

1. 6. § (3) bekezdésében az "amíg a kötelesség nem teljesül" szövegrész helyébe az "amíg a kötelesség jogszerűen teljesíthető lett volna" szöveg,

2. 6. § (5) bekezdésében a "személlyel szemben" szövegrész helyébe a "személy ellen" szöveg,

3. 10. § c) pontjában a "nevelő szülő" szövegrész helyébe a "nevelő szülő, gyám" szöveg,

4. 16. alcímének címében az "elzárás és a pénzbírság" szövegrész helyébe az "elzárás, a közérdekű munka, a pénzbírság és a helyszíni bírság" szöveg,

5. 24. § (2) bekezdésében az "elhalasztására, illetve a pénzbírság" szövegrész helyébe az "elhalasztására, a közérdekű munka esetében a halasztásra és félbeszakításra, illetve a pénzbírság" szöveg,

6. 24. § (3) bekezdésében az "elzárás, a meg nem fizetett" szövegrész helyébe az "elzárás, a közérdekű munka, a meg nem fizetett" szöveg,

7. 28. § (4) bekezdésében a "fenyítés kiszabása" szövegrész helyébe az "eljárás lefolytatása" szöveg,

8. 36. § (2) bekezdésében a "körben regionális vagy kisebbségi nyelvét" szövegrész helyébe a "körben nemzetiségi nyelvét" szöveg,

9. 56. § (3) bekezdésében a "személy lakóhelyének" szövegrész helyébe a "személy vagy tanú lakóhelyének, a "személy hollétéről" szövegrész helyébe pedig a "személy vagy tanú hollétéről" szöveg,

10. 66. § (2) bekezdésében a "felmentheti." szövegrész helyébe a "felmentheti, a felmentő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak." szöveg,

11. 71. § (2) bekezdésében a "megkezdésekor figyelmeztetni" szövegrész helyébe a "megkezdésekor tájékoztatni kell arról, hogy mely cselekmény miatt indult vele szemben szabálysértési eljárás, valamint figyelmeztetni" szöveg; az "A figyelmeztetést és" szövegrész helyébe az "A tájékoztatást, a figyelmeztetést és" szöveg,

12. 72. § (1) bekezdésében az "a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt" szövegrész helyébe az "a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a szakértő előtt" szöveg,

13. 72. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása esetében" szöveg,

14. 72. § (7) bekezdésében a "kötelezettet kérelmére" szövegrész helyébe a "kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére" szöveg,

15. 73. § (2) bekezdésében "legfeljebb hetvenkét óráig tart" szövegrész helyébe a "legfeljebb hetvenkét óráig tart, amelybe a szabálysértési őrizetet megelőző előállítás teljes ideje beleszámít" szöveg,

16. 73. § (7) bekezdésében az "a parancsnokát is" szövegrész helyébe az "az elöljáróját, továbbá a fiatalkorú szabálysértési őrizetbe vételéről a törvényes képviselőjét is" szöveg,

17. 73. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében a "szerv a szabálysértési" szövegrész helyébe a "szerv az őrizetbe vételkor a szabálysértési" szöveg,

18. 75. § (1) bekezdésben a "szabálysértési hatóság," szövegrész helyébe a "szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv," szöveg,

19. 77. § (1) bekezdés g) pontjában az "a tanút vagy" szövegrész helyébe az "a tanút, a kiskorú tanú törvényes képviselőjét, vagy" szöveg,

20. 77. § (1) bekezdés h) pontjában a "gondozóját" szövegrész helyébe a "törvényes képviselőjét" szöveg, továbbá a "gondozója" szövegrész helyébe a "törvényes képviselője" szöveg,

21. 82/A. § (3) bekezdésében a "költségekről." szövegrész helyébe a "költségekről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat vezető közvetítőjének elérhetőségéről." szöveg,

22. 82/E. § (3) bekezdésében a "részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat, de" szövegrész helyébe a "részt vehet, de" szöveg,

23. 82/K. § (2) bekezdésében a "során regionális vagy kisebbségi nyelvét" szövegrész helyébe a "során nemzetiségi nyelvét" szöveg,

24. 83. § (3) bekezdésében az "f és h)" szövegrész helyébe az "f), h) és k)" szöveg,

25. 86. § (1) bekezdésében az "a szerv" szövegrész helyébe az "a bíróság, szabálysértési hatóság" szöveg,

26. 87. § (1) bekezdésében az "akinek a meghallgatása indokolt" szövegrész helyébe az "akinek a meghallgatása indokolt vagy jelenléte kötelező" szöveg,

27. 89. § (6) bekezdésében a "hirdetmény kifüggesztésétől" szövegrész helyébe a "hirdetménynek az eljáró szabálysértési hatóságnál vagy a bíróságnál történt kifüggesztésétől" szöveg,

28. 92. § (1) bekezdés b) pontjában a "készkiadása" szövegrész helyébe a "készkiadása és díja" szöveg,

29. 98. § (1) bekezdésében a "határozatával, illetve intézkedésével szemben" szövegrész helyébe a "határozatával, intézkedésével szemben vagy az intézkedés elmulasztása miatt", az "akit az intézkedés érint" szövegrész helyébe pedig az "akit az intézkedés érint vagy érintett volna" szöveg,

30. 99/A. § (3) bekezdés a) pontjában a "27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy második fordulatába," szövegrész helyébe a "27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy a (2a) bekezdésébe," szöveg,

31. 104. § (1) bekezdésében a "valamint felhívja" szövegrész helyébe a "valamint szükség esetén felhívja" szöveg,

32. 115. § (1) bekezdésében az "először az eljárás alá vont személy, illetve a képviselője fejtheti ki" szövegrész helyébe az "először a szabálysértési hatóság jelenlévő képviselője, majd az eljárás alá vont személy jelenlévő képviselője, illetve az eljárás alá vont személy fejtheti ki" szöveg,

33. 117. § (8) bekezdésében az "a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésével" szövegrész helyébe az "a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésével" szöveg,

34. 118. § (4) bekezdésében a "bekezdés alapján" szövegrész helyébe a "bekezdésben foglalt esetben" szöveg,

35. 126/A. § (1) bekezdésében a "bekezdés e) és f), valamint h) és i) pontjában" szövegrész helyébe a "bekezdés e)-i) pontjában" szöveg,

36. 125. § (2) bekezdésében az "az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn," szövegrész helyébe az "az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, a 124. § (3) bekezdése szerinti ügyvéd a bíróságon nem jelent meg," szöveg,

37. 134. § (4) bekezdés c) pontjában az "eseti gondnokot" szövegrész helyébe a "eseti gyámot" szöveg,

38. 134. § (6a) bekezdésében az "a szabálysértési hatóság" szövegrész helyébe az "a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, vagy a bíróság" szöveg,

39. 138. § (1) bekezdésében a "közlés" szövegrész helyébe a "meghozatala" szöveg,

40. 140. § (1) bekezdésében a "szabálysértési elzárás végrehajtását legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja" szövegrész helyébe a "szabálysértési elzárás végrehajtását egy alkalommal legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja" szöveg,

41. 141. § (3) bekezdésében a "lakóhelye," szövegrész helyébe a "lakóhelye, tartózkodási helye," szöveg,

42. 141. § (5) bekezdésében az "A helyszíni bírságot kiszabó szerv" szövegrész helyébe az "A 39. § (2) bekezdés c)-i) pontjában meghatározott helyszíni bírságot kiszabó személy" szöveg,

43. 141. § (6) bekezdésében az "a szabálysértési hatóság a" szövegrész helyébe az "a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság a" szöveg,

44. 141. § (14) bekezdésében az "a pénzbírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak a még" szövegrész helyébe az "a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak vagy helyszíni bírságnak a még" szöveg,

45. 141. § (16) bekezdésében a "rendbírságot az" szövegrész helyébe a "rendbírságot, az elővezetési költséget az" szöveg,

46. 144/A. § (2) bekezdésében a "nyilvántartás tartalmazza" szövegrész helyébe a "nyilvántartás a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatók vonatkozásában tartalmazza" szöveg,

47. 153. § (2) bekezdés d) pontjában a "valamint beszámításokkal csökkentett mértékét," szövegrész helyébe a "valamint beszámításokkal csökkentett mértékét, illetve a szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése tényét" szöveg,

48. 153. § (3) bekezdés e) pontjában az "esetén a" szövegrész helyébe az "esetén -kivéve a (3 a) bekezdésben foglaltakat - a" szöveg,

49. 177. § (4) bekezdésében a "az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője," szövegrész helyébe az "a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője," szöveg,

50. 215/A. §-ban az "összefüggő bejelentési, megjelenési," szövegrész helyébe az "összefüggő megjelenési," szöveg

lép.

54. §

Hatályát veszti a Szabs. tv.

a) 13. § (2) és (3) bekezdése,

b) 92. § (1) bekezdés c) pontja,

c) 127. § (1) bekezdés f) pontja,

d) 132/A. §-a, valamint

e) 169. § (3) bekezdése.

2. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

55. §

(1) A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság, valamint - a végrehajtásra átvett eljárási költség tekintetében - a szabálysértési költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás törvényességét nem vizsgálhatja. Ha a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását kizárták, a pénzbírság adók módjára történő behajtásáról kell intézkedni."

(2) Az Szjst. 30. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az általános szabálysértési hatóság az elkövető részére a pénzbírság és eljárási költség megfizetésére harminc napos határidőt biztosít, egyúttal tájékoztatja az elkövetőt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha az elkövető a pénzbírságot nem fizeti meg, helyébe milyen tartamú közérdekű munka lép, valamint arra is, hogy a pénzbírság befizetésére nyitva álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél a pénzbírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében. Amennyiben az eljárás alá vont személy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a szabálysértési hatóság intézkedik a pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásáról vagy annak adók módjára történő behajtásáról; e körülményekre a tájékoztatásnak úgyszintén ki kell terjednie.

(5) Amennyiben az elkövető jelentkezik az állami foglalkoztatási szervnél, akkor az állami foglalkoztatási szerv soron kívül értesíti a végrehajtásért felelős általános szabálysértési hatóságot."

56. §

Az Szjst. 31. § (1) bekezdésében a "közúti közlekedési szabályok megsértése" szövegrész helyébe a "jogsértés" szöveg lép.

57. §

Hatályát veszti az Szjst.

a) 2. § (3) bekezdése, valamint

b) Melléklete.

3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

58. §

(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) "Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása" alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

"Az előzetes fogvatartás, a házi őrizet és a szabálysértési büntetések beszámítása"

(2) A Btk. "Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása" alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki:

"92/A. § (1) A szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás és közérdekű munka teljes időtartamát, valamint a pénzbüntetést be kell számítani - a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja szerint lefolytatott perújítási eljárást követően, a perújítással érintett cselekmény miatt - a büntetőeljárásban kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.

(2) A beszámításnál egy napi szabálysértési elzárás egy napi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, egy napi közérdekű munkának, valamint ötezer forint pénzbüntetésnek felel meg.

(3) A szabálysértési pénzbírság ötezer forintonként egy napi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, hat óra közérdekű munkának, illetve a pénzbüntetés azonos értékének felel meg.

(4) A szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka hat óránként egy napi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, ötezer forint pénzbüntetésnek, valamint a közérdekű munka azonos mértékének felel meg."

4. Záró rendelkezések

59. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 39. § (3) bekezdése, 44. § (2) bekezdése és a 45. § (5) bekezdése 2016. március 1-jén lép hatályba.

60. §

E törvény

a) 52. §-a, 53. § 11. pontja a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének, 6 cikkének és 11. cikkének,

b) 9. §-a, 12. §-a, 52. §-a, valamint az 53. § 16. pontja a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3-5. cikkének, 9. cikkének, 12. cikkének és 15. cikkének

való megfelelést szolgálja."

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében szükségessé vált a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.), valamint az ezzel összefüggő, a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.) módosítása. A törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest koncepcionális módosításokat nem javasol, azonban a jogalkalmazó szerveknek az új kódex hatálybalépése óta eltelt időszakban szerzett tapasztalatai, valamint az uniós jogi kötelezettségek teljesítése indokolják a módosítást.

A törvényjavaslat tartalmazza a fiatalkorúak tekintetében a szabálysértési elzárás végrehajtás felfüggesztésének új jogintézményét, amely tovább szélesíti a bíróságok jogalkalmazói mozgásterét a fiatalkorúak esetén.

A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szabályozási elveinek, valamint a közösségi normákban - a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben - megjelenő eljárási szabályoknak megfelelő alapjogi garanciákat biztosító keretet alkot, hasonlóan az egységes jogalkalmazást segítő, büntethetőséget kizáró okok rendszerének, valamint a kettős alakzatú cselekmények törvényi tényállása meghatározásának - a Btk.-ra való utalással - módosítására tett javaslathoz.

A Btk. szabályozásával párhuzamosan - kiegészítve a Btk.-ban foglalt bűncselekményt - a megfelelő büntetendőség kialakítása érdekében, az ilyen jellegű cselekmények elterjedésének megakadályozása, valamint a visszatartó erő biztosítása érdekében a szabálysértések körében is indokolt új törvényi tényállás bevezetésével meghatározni a közérdekű üzem működésének megzavarásával elkövetett szabálysértések körét.

A javaslat az átlátható szabályozás megteremtése érdekében az egységes joggyakorlat elősegítése céljából pontosítja, rendszerezi a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket, amely kiterjed a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülésére, valamint a végrehajtással kapcsolatban a munkakötelezettség teljesítése érdekében az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési és ismételt megjelenési kötelezettségre.

A nevesített közösségi joganyagból eredő jogharmonizáció megteremtése érdekében módosulnak a képviseleti jogra vonatkozó szabályok, valamint biztosított lesz a képviseleti jogokról történő lemondás lehetősége is.

Új jogintézményként kerül bevezetésre a megkeresés és felismerésre bemutatás, amelyek a büntetőeljárási szabályrendszer mintájára, megfelelő garanciák mellett jelennek meg.

A nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét a Szabs. tv.-ben indokolt megteremteni, tekintettel arra, hogy a különböző hatóságok külön törvényben meghatározott feladataik, jellemzően engedélyezési eljárásaik során közvetlenül hozzáférjenek az eljárásukhoz jogszabály által megkövetelt szabálysértési előéleti adatokhoz.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

az 1. §-hoz

A Szabs. tv. 13. § (1) bekezdése - a jelenleg hatályos rendelkezések mellett - azt is szabályozta, hogy a meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni, továbbá, hogy a meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Figyelemmel arra, hogy ezen szabályok végrehajtási jellegűek, a Szabs. tv. logikai felépítésének, rendszerének átláthatóbbá tétele érdekében a pénzbírság végrehajtására vonatkozó rendelkezések körében - a Szabs. tv. 142. §- kerültek szabályozásra.

Új szabályozási elem, hogy a tájékoztatás a bíróságok által hozott végzésnek is tartalmi eleme kell, hogy legyen, erre vonatkozóan bővül a hatályos szabályozás.

a 2. §-hoz

A Szabs. tv. a járművezetéstől eltiltás kezdetének időpontjaként a döntés jogerőre emelkedését határozza meg, azonban nem rendelkezik a járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítható időtartamokról. A módosítás rendelkezik arról, hogy szabálysértéssel összefüggésben a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően a vezetői engedély helyszíni elvételétől, vagy a hatóságnál történő leadása napjától eltelt idő az eltiltás idejébe beleszámít. Az új szabályozás a (2) bekezdésben kerül rögzítésre, az (1) bekezdés jogtechnikai jellegű módosítás.

a 3. §-hoz

A Szabs. tv. 18. alcíme külön rendelkezéseket tartalmaz a fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések elbírálására. Fiatalkorúakkal szemben - a Szabs. tv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén - valamennyi büntetés és intézkedés alkalmazható, köztük a szabálysértési elzárás büntetés is. Tekintettel arra, hogy fiatalkorú elkövetőkkel szemben ezen legszigorúbb büntetés kiszabására csak legvégső esetben, továbbá az arányosság követelményének figyelembe vételével kerülhet sor, a jogalkalmazói mozgástér bővítése miatt indokolt egy olyan új, a büntetőjogban alkalmazott jogintézményhez hasonló rendszer kialakítása, amely megteremti a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése lehetőségét.

Ezen új jogintézmény a cselekmény tárgyi súlyához, a fiatalkorú elkövető egyéni személyes körülményeihez igazodó büntetés-kiszabás lehetőségének erősítését szolgálja.

A felfüggesztés tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet. A próbaidő időtartamát hónapokban kell meghatározni. A Szabs. tv. meghatározza azon eseteket, amikor fiatalkorúval szemben a szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel: egyrészt azon elkövetővel szemben, akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon belül szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt elmarasztaltak, másrészt azzal szemben sem, aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a szabálysértési elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

Kiemelendő szabály, hogy ha a fiatalkorú a próbaidő eredményes leteltét követően ismételten szabálysértést követ el, annak elbírálása során a korábbi szabálysértés elkövetését nem lehet a büntetés kiszabásakor vagy az intézkedés alkalmazásakor figyelembe venni.

Tekintettel arra, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a alapján a gyámhatóság védelembe veheti a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértési tényállást megvalósító gyermeket és a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, szükséges azon kötelezettség megteremtése, hogy a fiatalkorú felfüggesztett szabálysértési elzárása esetén a gyámhatóság értesítésre kerüljön.

a 4. §-hoz

A Szabs. tv. szabálysértési költség viselésére vonatkozó 92. § (2) bekezdése alapján az eljárás alá vont személy akkor viseli a költséget, ha vele szemben joghátrányt alkalmaztak. Az anyagi kárral járó szabálysértések - közlekedési balesetek - eljárásai során felmerült szabálysértési költség viseléséről abban az esetben is a szabálysértési hatóságnak kell döntenie, ha az elkövető katona, így a szabálysértési felelőssége tekintetében a vele szemben lefolytatott fegyelmi eljárás keretében születik döntés.

A törvényjavaslat értelmében a fegyelmi eljárás keretében meghozott döntésről értesíteni kell a szabálysértési hatóságot annak érdekében, hogy az elkövetőt a felmerült szabálysértési költség megfizetésére kötelezhesse a szabálysértési hatóság.

az 5. §-hoz

A Szabs. tv. ezen szakasza a büntető anyagi jogi fogalmakat rendeli irányadónak tekinteni azon jogintézmények és fogalmak esetében, amelyek a büntetőeljárásban és a szabálysértési eljárásban egyaránt előfordulnak. E felsorolást a törvényjavaslat kiegészíti a magánindítvánnyal és egyes törvényi tényállásokkal.

A magánindítvány külön nevesítésére azért van szükség, mert a Btk. - szemben a régi Btk-val - ezt a jogintézményt már nem a büntethetőséget kizáró okok keretében, hanem a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai között nevesíti. Ugyan a Szabs. tv. a magánindítvány tekintetében nem kizárólag anyagi jogi, hanem eljárásjogi szabályokat is tartalmaz - ezáltal bizonyos tekintetben bővebb, mint a Btk. vonatkozó rendelkezései -, indokolt a magánindítványnak a Btk. szerinti alapvető szabályait irányadónak tekinteni azon kérdésekben, amelyekben a Szabs. tv. nem tartalmaz eltérő rendelkezéseket. Ilyennek tekinthető a Btk. azon deklaratív megállapítása, hogy alapvetően a sértett jogosult magánindítványt előterjeszteni, milyen szabály érvényesüljön akkor, ha a sértett a cselekvőképességében csak részlegesen korlátozott, milyen szabályokat kell alapul venni, ha a törvényes képviselő és a magánindítványra jogosult, cselekvőképességében korlátozott, részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen sértett között érdekellentét áll fenn, továbbá, hogy bármely elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.

A Szabs. tv. különös részében szabályozott tulajdon elleni szabálysértések egy része ún. kettős alakzatú, figyelemmel arra, hogy a szabálysértési értékhatárt meghaladó értékre elkövetett ilyen cselekmény bűncselekménynek minősül. A Szabs. tv. nem határozza meg a kettős alakzatú szabálysértések körébe vont cselekmények (lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, csalás, rongálás, hűtlen kezelés) törvényi tényállását, ezért indokolt annak rögzítése, hogy e tekintetben a Szabs. tv. a Btk. által meghatározott tényállásokat rendeli alkalmazni.

Figyelemmel arra, hogy a Szabs. tv.-ben szereplő szabálysértések közül a rendzavarás, valamint a feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel szabálysértések tényállási elemként tartalmazzák a nyilvános rendezvényen történő elkövetést, indokolt egységesen a Szabs. tv. 19. alcím szerinti Értelmező rendelkezések között szerepeltetni a nyilvános rendezvény fogalmát.

a 6. §-hoz

A Szabs. tv. 35. § -a kizárólag azon általános szabályról rendelkezik, amely azt mondja ki, hogy ha a Szabs. tv. kivételt nem tesz, a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság határozata és intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.

Ezt a szabályt egészítik ki azon rendelkezések, amelyek meghatározzák a jogorvoslat nemeit, azok határidejét, továbbá az előterjesztésre jogosultak körét. Indokolt a generális jogorvoslati szabályok rögzítése, tekintettel arra, hogy egy szabálysértési eljárás során foganatosított minden egyes eljárási cselekményre nem mondható ki teljeskörű jogorvoslati szabályozás, különös tekintettel arra, hogy a szabálysértési eljárásban a szabad bizonyítás elve érvényesül.

Főszabály szerint a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése ellen panasznak, továbbá a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati határidő a közléstől számított nyolc nap. Jogorvoslati kérelem benyújtására az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint. A Szabs. tv. mindhárom esetre megállapít eltérő rendelkezéseket.

a 7. §-hoz

Az ügyész fellépése esetén a benyújtott indítványról a bíróság dönt, amely döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, de törvényben meghatározott határidőben tárgyalás tartása kérhető.

A javaslat szerinti új rendelkezés, hogy a bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen fellebbezésnek helye nincs, ebben az esetben a további jogorvoslat kizárt.

Figyelemmel arra, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott ügydöntő végzésre vonatkozó szabályok szerint a bíróság ügydöntő határozatával szemben kizárja a további jogorvoslat lehetőségét, ugyanezen tilalmat az ügyész fellépése nyomán folytatott bírósági tárgyaláson meghatározott határozat esetében is indokolt a törvényben kimondani.

a 8. §-hoz

A Szabs. tv. nem rendelkezik a szabálysértési ügy áttételére irányuló hatósági intézkedés formájáról. Eltérő joggyakorlat alakult ki arra vonatkozóan, hogy a hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt az áttételt milyen formában kell elrendelni.

Erre tekintettel a törvényben szükséges annak rögzítése, hogy az eljáró szabálysértési hatóság az áttételről határozatban, a bíróság végzésben köteles rendelkezni, tekintettel arra, hogy az áttétel mint érdemi döntés kihat az eljárással érintett személyek - eljárás alá vont, sértett -eljárási jogaira.

a 9. §-hoz

A törvényjavaslat szerinti 53. § (1) bekezdés a hatályos szövegnek felel meg, az alapvető módosulást a (2)-(4) bekezdések teremtik meg.

A képviselethez való jog érvényesülésének alapvető garanciáját jelenti a képviselő személyének kizárólag a képviselttel szembeni érdekeltsége. Az érdekellentétek elkerülése - ezáltal az eljárás alá vont személy tisztességes eljáráshoz való jogának biztosítása - miatt ezért szükséges bevezetni olyan szabályozást, amely bizonyos személyeket kizár az eljárás alá vont személy érdekében és képviseletében történő eljárásból.

A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/48/EU Irányelv) 9. cikke előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák az ügyvédi segítség igénybevételének az irányelv szerint biztosítandó jogairól való lemondását. E jogokról történő lemondás nem sértheti a nemzeti jogszabályok szerinti kötelező védelem szabályozását. Erre figyelemmel a szabálysértési eljárásban is érvényesülő képviselethez való jog olyan irányú bővítésére van szükség, amely a büntetőeljárási törvényhez hasonlóan lehetővé teszi az eljárás alá vont személy számára, hogy a képviselő meghatalmazását visszavonja, megvonja. Ezzel az eljárás alá vont személy kifejezett magatartásával is lemondhat a képviselethez való jogáról.

A 2013/48/EU Irányelv hatálya a büntetőeljárás terheltjei mellett az olyan eljárás alá vont személyekre is kiterjed, akik ellen szabálysértési eljárás indult, ebben az esetben ugyanakkor az irányelvi előírásokat elegendő a bíróság előtti eljárásokban alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a 3. cikkben szereplő rendelkezések a képviselethez való jog garanciális szabályait rögzítik, indokolt valamennyi eljárás alá vont személy számára biztosítani a képviselővel történő, ellenőrzés nélküli kommunikációt.

a 10. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személy képviselője vonatkozásában kizárási okok megállapítására került sor, annak érdekében, hogy az eljárási résztvevők alapvető érdekei ne ütközzenek, indokolt ezen okokkal összhangban a sértett képviseletére is kizárási okokat megállapítani.

a 11. §-hoz

A szabálysértések felderítésének, bizonyításának eredményességét jelentős mértékben befolyásolja, hogy milyen bizonyítási eszközök állnak a hatóságok rendelkezésére. Indokolt megteremteni azt a jogszabályi környezetet, amelyben a szabálysértési hatóságok úgy kezelhetik az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, hogy közben érvényesül az érintett személyes adatai védelméhez fűződő joga. A megkeresésre vonatkozó részletes szabályozás a büntetőeljárásban érvényesülő szabályokhoz szorosan kötődik, ugyanakkor a megkereshető szervek köre lényegesen szűkebben lett kialakítva, tekintettel arra, hogy a szabálysértések társadalomra veszélyességének foka a bűncselekményekéhez képest alacsonyabb szintű.

A gyakorlatban tömegesen előfordul, hogy a jármű, amellyel a szabálysértést elkövették, jogi személy vagy egyéb társadalmi szervezet tulajdonában/üzemben tartásában van, így a jogi személy vagy egyéb társadalmi szervezet megkeresése szükséges a jármű vezetőjének megállapítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tanúkénti meghallgatását a megkeresés intézményével élve mellőzni lehet, az ilyen eljárások gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében indokolt a szabálysértési hatóságok által intézhető megkeresés intézményének korlátozott kiterjesztése a közlekedési szabálysértések elkövetése esetén is.

A szabályozás - figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti adatminimalizálás elvére - biztosítja, hogy kizárólag a legszűkebb, indokolt adatkör kezelésére kerüljön sor, továbbá kizárja a készletezésre történő adatkezelést, vagyis, hogy olyan adatok felvételére kerüljön sor, amelyeket csak később meghatározásra kerülő célból gyűjtenének.

A megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg, amelyet a megkeresett szervnek - amennyiben nem jelzi a teljesítés akadályát - teljesíteni kell. Amennyiben a teljesítés elmarad, a megkeresett szerv a megkeresést intéző szerv által a Szabs. tv. szerint rendbírsággal sújtható. Erre tekintettel szükséges az előkészítő eljárást lefolytató szerv részére is biztosítani a rendbírságolás jogát.

a 12. §-hoz

A 2013/48/EU Irányelv 12. cikke arra hívja fel a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a védelemhez való jog tiszteletben tartásáról, amikor az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog megsértésével tett vallomást vagy így szerzett bizonyítékot értékelnek. Erre az európai uniós kötelezettségre figyelemmel, szükséges kiegészíteni a Szabs. tv.-t egy olyan szabállyal, amely a bizonyítékok értékelése körében garantálja az eljárás alá vont személy védelemhez való jogának érvényesülését.

a 13. §-hoz

A szabálysértési eljárás eredményes lefolytatása érdekében a szabálysértési hatóság tanút hallgathat meg. Indokolt a törvényben pontosan megjelölni, hogy a szabálysértési eljárásban ki minősül tanúnak, mivel így teljesül a hatóság azon eljárási korlátja, hogy személyeket indokolatlanul idézzen meghallgatásra.

a 14. §-hoz

A tizennyolcadik életévet be nem töltött kiskorú idézése és értesítése is a törvényes képviselője útján kell történjen, így a hatályos normaszöveg pontosításra kerül, tekintettel arra, hogy a gondozónál a törvényes képviselet szélesebb személyi kört ölel fel. Az idézésnek tartalmaznia kell a törvényes képviselő részére azt a felhívást, hogy a kiskorú hatóság előtti megjelenéséről gondoskodjon.

a 15. §-hoz

A szabálysértési eljárás során az ismételt szakértő kirendelése bizonyítási kérdés, az eljáró hatóság döntésén múlik, tekintettel arra, hogy adott esetben a tényállás tisztázásához szükséges lehet. A Szabs. tv. az ismételt szakértő kirendelésére, annak sérelmezett megállapításaira vonatkozó jogorvoslat előterjesztésére lehetőséget ad, ezek az érdemi döntéssel szemben benyújtott jogorvoslatban megtámadhatóak.

a 16. §-hoz

A szabálysértési eljárás során ismételt szakfordító kirendelését a Szabs. tv. teszi lehetővé az eljárás alá vont személy érdekében, tekintettel arra, hogy erre akkor kerül sor, ha a kirendelt (korábbi) szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét. Erre tekintettel az eljárás alá vont személy érdekében az ismételt kirendelés tárgyában külön jogorvoslati lehetőséget nem indokolt biztosítani. Az esetleges sérelem az érdemi döntéssel szemben benyújtott jogorvoslatban megtámadható.

a 17. §-hoz

A Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az ismeretlen helyen lévő egyedi azonosításra alkalmas tárgy körözésének elrendelésére, a tárgykörözés visszavonásának időpontját azonban nem tartalmazza. Így a következetes joggyakorlat megteremtése érdekében szükséges annak szabályozása, hogy a körözés visszavonására legkésőbb mely időpontban kerüljön sor.

a 18. §-hoz

A Szabs. tv. 57. §-a alapján a szabálysértési eljárásban a szabad bizonyítás elve érvényesül, az egységes joggyakorlat és a legfontosabb garanciális szabályok megteremtése érdekében indokolt a Szabs. tv. X. fejezetében a bizonyítási eszközök körét a felismerésre bemutatással kiegészíteni. Az új rendelkezés a büntetőeljárásról szóló törvény mintájára szabályozza az eljárási cselekmény lebonyolításának módját és az eljárási cselekmény résztvevőinek jogait és kötelezettségeit.

a 19. §-hoz

A hatályos szabályozásban az elővezetés elrendelésének azon esetkörét, amely szerint a büntetésként kiszabott elzárás foganatosítása érdekében történő elővezetés elrendelhető, a Szabs. tv. 139. § (5) bekezdése rögzíti, azonban valamennyi elővezetésre okot adó esetkört indokolt egységesen és azonos törvényhelyen megjeleníteni. Ezen túlmenően a módosítás az eljárási pozíciót megjelenítő elnevezés (eljárás alá vont személy) helyett az elmarasztalást is kifejező "elkövető" kifejezést vezeti be.

a 20. §-hoz

A helyszínen eljáró és intézkedő szervek és személyek számára a lefoglalás elrendelése olyan adminisztratív kötelezettséget jelent, amely a helyszínen számos esetben jelentősen megnehezíti a lefoglalás elrendelését, mivel a határozat meghozatalának tárgyi és adminisztratív feltételei nem biztosíthatók (határozat kinyomtatása, iktatása, joghatályos közlése stb.). E gyakorlati probléma megoldására került bevezetésre az ideiglenes elvétel jogintézménye, amely a gyors intézkedési lehetőséget teremti meg az eljáró szerveknek. Az intézkedés ellen az általános szabályok szerint panaszjog biztosított.

a 21. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi az előkészítő eljárást folytató szervnek, hogy a törvényben meghatározott esetkörben megkereséssel éljen, szükséges a módosítás során ennek megjelenítése. Figyelemmel arra, hogy a jogalkalmazás során számos esetben vitatott volt, hogy az előkészítő eljárást folytató szerv a rendbírság-kiszabási jogot gyakorolhatja-e, ezért indokolt a jog kifejezett megjelenítése.

a 22-23. §-hoz

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a büntethetőséget kizáró okok között szabályozta a magánindítvány hiányát. A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdése a büntethetőséget kizáró okokra a Btk. rendelkezéseit írja elő alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a Btk. hatálybalépését követően a Btk. nem a büntethetőséget kizáró okként, hanem külön fejezetben, a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályaként szabályozza a magánindítvány hiányát, indokolt a Szabs. tv.-ben foglalt feljelentés elutasítási és az eljárás megszüntetési okok módosítása.

A Szabs. tv. 216/A. §-ában foglalt "az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása" szabálysértés speciális szabályt fogalmaz meg ezen szabálysértés elkövetése miatt tett feljelentés megtételére. A Szabs. tv. 216/A. § (3) bekezdése szerint a feljelentés megtételére kizárólag a ténymegállapító vizsgálat időtartama alatt, továbbá a ténymegállapító vizsgálat befejezését követő nyolc napon belül a ténymegállapító vizsgálatot folytató bizottság elnöke vagy tagja jogosult. A hivatkozott rendelkezésre tekintettel szükséges a feljelentés elutasítási és az eljárás megszüntetési okok között ezt is szerepeltetni.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet I. A szabálysértési eljárás illetéke pontja alapján a becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetékköteles. Amennyiben az eljárás megindításának ezen külön törvényben rögzített feltétele nem kerül teljesítésre, a feljelentés elutasításának, illetve megszüntetésének van helye.

a 24. §-hoz

Az igazolási kérelem előterjesztésének lehetősége az eljárás alá vont személy jogainak érvényesülését biztosítja, a kedvezően elbírált igazolási kérelmekkel szembeni jogorvoslati lehetőség veszélyeztetné az érintett eljárási jogainak megfelelő érvényesülését, továbbá számos esetben az eljárások elhúzódását eredményezné. Erre tekintettel indokolt a kedvezően elbírált igazolási kérelmekkel szembeni jogorvoslat lehetőségét kizárni.

a 25. §-hoz

A Szabs. tv. 87. § (4) bekezdése értelmében az eljárás alá vont személyt és a sértettet a szemle helyéről és időpontjáról értesíteni kell. A gyakorlatban előfordul, hogy a szemle eredményességét veszélyeztetheti az eljárás alá vont személy értesítése, aki a fellelhető bizonyítékokat elrejtheti, megsemmisítheti. Erre való tekintettel szükséges a Szabs. tv. 87. § (4) bekezdésének fentiek szerinti módosítása.

a 26. §-hoz

A törvényjavaslat kiszélesíti a hirdetményi kézbesítés szabályainak eddigi esetköreit, ezzel megteremtve az eljáró hatóságok számára, hogy eljárási kötelezettségeiknek akkor is eleget tudjanak tenni, ha az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az eljárás során ismeretlen helyre távozott. Ha az eljárás alá vont az eljárás érdemi befejezését követően értesül az ügy érdemi elbírálásáról, vagy esetlegesen a vele szemben megindított végrehajtási eljárásról, úgy az általános szabályok szerint jogosult perújítás kezdeményezésére.

a 27. §-hoz

A hatályos törvény kifejezetten nem rendelkezik a jelnyelvi tolmács igénybevételével felmerülő költség viseléséről, az csak a tolmácsra vonatkozó rendelkezésekből vezethető le, ezért indokolt az állam általi költségviselésre vonatkozó rendelkezés pontosítása.

a 28. §-hoz

A Szabs. tv.-ben meghatározott esetekben a szabálysértési hatóság határozatának vagy bíróság végzésének kijavítására vagy kiegészítésére van lehetőség. A jelenleg hatályos szabályozás azonban a határozat vagy a végzés kijavítását, illetve kiegészítését nem köti határidőhöz, ami számos esetben az eljárások elhúzódásához vezethet. Az eljárások indokolatlan elhúzódásának megakadályozása érdekében az új szabályozás a határozat (végzés) hivatalból történő kiegészítését a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül teszi lehetővé. A hatóság mulasztása folytán jogsérelmet szenvedő érintett a kiegészítést a jogsérelemről való tudomásszerzését követő három hónapon belül kezdeményezheti, a jogerőre emelkedéstől számított hat hónap elteltével azonban kiegészítésnek nincs helye.

a 29. §-hoz

Törvényi szinten indokolt szabályozni azt az esetkört, amikor az ügyészi felülbírálatra azért nincs szükség, mert a szabálysértési hatóság saját hatáskörében alaposnak találja a panaszt és intézkedik a sérelmezett helyzet helyreállítására.

Az új rendelkezés szerint, ha a szabálysértési hatóság a panaszt alaposnak találja, annak három napon belül ad helyt. A sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében lehetősége nyílik a sérelmes határozat visszavonására vagy módosítására. Döntéséről a panasztevőt, valamint azokat is értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot is közölte.

a 30. §-hoz

A Szabs. tv. 110. § (3) bekezdése értelmében a bíróság az eljárás alá vont személyt abban az esetben idézi, ha azt maga kérte, vagy ha a jelenlétét a bíróság egyéb okból szükségesnek tartja. Figyelemmel arra, hogy egyes esetekben, járulékos kérdésekben az eljárás alá vont személy érdekei képviselője útján is érvényesíthetők, illetve az eljárás alá vont személy jelenléte a képviselő megjelenése által is biztosítható, indokolt az olyan szabályozás törvénybe iktatása, amely a bíróság utólagos döntése alapján a tárgyalás megtartását a korábban idézett - de a tárgyaláson megfelelően képviselt - eljárás alá vont személy jelenlétének hiányában is lehetővé teszi. A módosítás eredményeképpen az eljárás alá vont és a képviselő távolmaradása csak abban az esetben eredményezi a tárgyalás elmaradását, ha a bíróság anélkül nem tud megalapozottan dönteni.

a 31. §-hoz

E rendelkezés a Szabs. tv. 127. §-át az egyértelműbb jogértelmezés érdekében pontosítja azzal, hogy a 127. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakat egy önálló bekezdésben rögzíti, ezzel párhuzamosan a törvényjavaslat az (1) bekezdés f) pontját hatályon kívül helyezi.

A Szabs. tv. perújításra nyitva álló 1 éves határidőre vonatkozó korlátozó rendelkezésének a pontosítása szükséges a szabálysértésként elbírált bűncselekmény miatti perújítási ok esetében. A büntetőeljárási törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a szabálysértés miatti perújítás hiányában ugyanazon cselekmény miatt a büntetőeljárás nem indulhat meg [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 6. § (5) bek.]. A perújítás megindításának 1 éves objektív határideje a bűncselekmények általános elévülési idejével nincs összhangban. Ezekre tekintettel indokolt lehetővé tenni, hogy a szabálysértésként elbírált bűncselekmény esetében a bűncselekmény elévülési idején belül, ám a perújítás megindításának 1 éves határidején túl is elrendelhető legyen a perújítás.

a 32. §-hoz

Az az ügyészség látja el a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének törvényességi ellenőrzését, ezért indokolt az elzárásra történt átváltoztatásra vonatkozó rendelkezés jogszabálysértő volta miatti perújítási kérelem előterjesztését az ügyészség jogkörébe utalni.

a 33. §-hoz

A perújítási kérelem alapossága számos esetben - így különösen a szabálysértési elzárásra átváltoztató végzésekkel kapcsolatban indított eljárásokban - az iratok alapján is eldönthető. A pergazdaságosság és az időszerűség követelményének megtartása mellett indokolt ezen esetekben a tényállás tisztázásához kötni, hogy a bíróság tárgyalást kíván-e tűzni. Emellett a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesíthetősége érdekében biztosítani kell, hogy amennyiben azt az elkövető kéri, a bíróság tárgyalást tartson.

a 34-35. §-hoz

A törvényjavaslat 33. §-a által bevezetni kívánt azon szabályozásra tekintettel, miszerint a bíróság a perújítási eljárásban csak akkor tart tárgyalást, ha azt szükségesnek ítéli, vagy az elkövető kéri, a perújítási eljárás további szabályainak ezzel összefüggő pontosítása is szükséges.

a 36. §-hoz

A Szabs. tv. értelmében szabálysértési perújítási eljárást kell indítani, ha a szabálysértési eljárás keretében bűncselekményt szabálysértésként bírált el a bíróság. A gyakorlatban számos esetben előfordul az, hogy az adott elkövetőt több tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetésekkel sújtanak, amelyeket ki is tölt, majd ezt követően - mivel az üzletszerű elkövetésre tekintettel a szabálysértések bűncselekménnyé minősülnek fel - az ügyészség perújítást kezdeményez, tekintettel arra, hogy a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény. Amennyiben a perújítási eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy az elkövetett cselekmény valóban nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, a perújítás megszüntetését követően büntetőeljárás lefolytatásának van helye.

Problémát jelent azonban, ha időközben a szabálysértési eljárás keretében kiszabott büntetés végrehajtása már megkezdődött vagy befejeződött. A Szabs. tv. értelmében a bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért az elkövetőnek kártalanítás jár akkor is, ha a perújítás és az eljárás megszüntetésének az oka, hogy a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, tehát egy súlyosabban minősülő cselekmény. A fentiekre tekintettel szükséges a Szabs. tv. 133/A. §-ában meghatározott kártalanítási főszabály kiegészítése azzal a kisegítő szabállyal, hogy nem jár kártalanítás abban az esetben, ha a perújítással érintett ügyben az eljárás megszüntetésének az oka, hogy a cselekmény bűncselekmény. Emellett a törvényjavaslat a büntetőeljárásban kiszabott büntetésbe történő beszámítás szabályairól is rendelkezik.

a 37. §-hoz

A Szabs. tv. korábban megteremtette annak törvényi lehetőségét, hogy ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen az elkövetővel szemben az eljárást megszüntették, vagy a vele szemben hozott határozatot visszavonták, illetve módosították, a pénzbírság, a helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget az elkövetőnek vissza kell téríteni. A visszafizetést az eljárást megszüntető rendelkezést meghozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról döntést hozó helyszíni bírságot kiszabó szerv rendeli el.

A visszafizetésről szóló rendelkezést nem indokolt jogorvoslati kérelemmel támadhatóvá tenni, tekintettel arra, hogy a befizetés igazolt ténye és a felelősség kérdésében hozott határozat mellett a rendelkezés nem kíván jogalkalmazói mérlegelést. Továbbá arra tekintettel sem indokolt a jogorvoslat lehetőségét biztosítani, hogy a visszafizetés a hatóság jogellenes eljárása következtében történik, az az elmarasztalt személy jogait és érdekeit védi. A visszafizetést elrendelők körének bővítése indokolt arra az esetre, ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során törvénysértést észlel és a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ugyanis gyakorlatban előforduló probléma, hogy az érintett a hatályon kívül helyezést megelőzően az összeget megfizeti.

a 38. §-hoz

A törvényjavaslat a Szabs. tv. 10. § c) pontjának módosításával rögzíti, hogy nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám. Amennyiben azonban a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévet még nem, a törvényes képviselőjével, vagy gyámjával szemben szabálysértési elzárás foganatosítható. Erre figyelemmel szükséges tájékoztatási kötelezettséget előírni a szabálysértési hatóságnak a gyámhatóság irányába a gyermek ellátása, gondozása, törvényes képviseletének biztosítása érdekében.

Jelen szabályozás szerint kizárólag a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás végrehajtásakor, a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben történő meg nem jelenés esetén van lehetőség körözés elrendelésére annak érdekében, hogy az elkövetőt a büntetésvégrehajtási intézetbe előállítsák. A gyakorlatban számos esetben fordul elő, hogy a végrehajtás folytatására azért nincs lehetőség, mert - azt követően, hogy az eljárás alá vont személy a felhívásban meghatározott határnapon nem jelenik meg - a szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés eredménytelen és az idő múlásával az elzárás végrehajthatatlanná válik. Indokolt ezért a szabálysértési jogban a körözés elrendelésének szélesebb körben - a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében - való alkalmazására vonatkozó törvényi feltételek megteremtése.

a 39. §-hoz

Jogalkalmazási problémát okozott a nem központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek helyszíni bírság bevételeinek elszámolása.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján az önkormányzat saját bevétele - többek között - törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj. A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) taxatíve felsorolja, hogy melyek azok az átengedett bevételek, amelyek a települési önkormányzatokat illetik meg. Ezen felsorolásban nem került rögzítésre a Szabs. tv. alapján kiszabott bírságok bevétele, ezért az nem az államháztartás önkormányzati alrendszer, hanem a központi alrendszer bevétele. A törvényjavaslat ezt egyértelműsíti.

Az egységes joggyakorlat megteremtése érdekében indokolt a kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtását foganatosító szerv megjelölésének pontosítása. Ennek keretében elkülönül egymástól a járási hivatalra vonatkozó szabályozás a rendőrségre valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (a továbbiakban: NAV) irányadó rendelkezésektől. A járási hivatalra vonatkozó illetékességi szabályok sorrendi kötöttséget határoznak meg, ezzel szemben a rendőrség és a NAV esetében a felsorolt illetékességi szabályok vagylagos felsorolást képeznek. A bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult további személyek által kiszabott bírság végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben nem indokolt a módosítás.

A kiszabott pénzbírság vonatkozásában a központi bírságkezelési rendszer kiterjesztésével a törvényjavaslat megteremti annak jogalapját, hogy a központi bírságkezelési informatikai rendszert kezelő Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) a járási hivatal által végrehajtott ügyek szűk körében a befizetések beazonosítását informatikai alkalmazás segítségével a járási hivatal illetékes kormányhivatala számlájának megtekintése útján hajthassa végre, mindezzel csökkentve a járási hivatalok adminisztratív terheit.

a 40. §-hoz

A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltására vonatkozó szabályozás koherenciájának megteremtése érdekében szükséges az érintett rendelkezések rendszerezett, átlátható összegzése és pontosítása. A törvényjavaslat a már meglévő szabályozást rendszerezi, új szabályozást nem tartalmaz, ugyanakkor rögzíti, hogy az állami foglalkoztatási szerv a végrehajtásban közreműködik. A korábbi szabályozás értelmében az állami foglalkoztatási szerv a végrehajtásról gondoskodik.

a 41. §-hoz

A közérdekű munka végrehajtása alcím átfogó módosítására az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében van szükség. A végrehajtási szabályok logikai sorrendben szabályozzák az egyes hatóságok feladatait, azok végrehajtásának határidejét, és a végrehajtásért felelős szervek illetékességi szabályai a pénzbírság végrehajtásánál alkalmazott szabályozással összhangban kerültek meghatározásra.

A javaslat az eddigi rendeleti szabályozáshoz képest törvényi szintre emeli a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának elhalasztására, valamint félbeszakítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

a 42. §-hoz

A nyilvántartás adataival kapcsolatos rendelkezések egyértelműsítése és teljes átláthatóságának megteremtése érdekében szükségesek a javasolt technikai módosítások. A nyilvántartási adatokra való hivatkozás az egységes joggyakorlat érdekében egyszerűsítésre került, az elvégzendő közérdekű munka mértékére vonatkozó adattartalomban a korábbi jogszabályi hivatkozás került hatályon kívül helyezésre, az állami foglalkoztatási szerv honlapján való közzététel adattartalma került egyértelműsítésre.

A módosítás szerint a foglalkoztatók adatszolgáltatásukkal egyidőben kötelesek a tényleges közérdekű munka lehetőségének megteremtésére, így bejelentés esetén legalább egy fő tényleges munkavégzését biztosítani kell.

a 43. §-hoz

A szabálysértési eljárásban benyújtott méltányossági kérelmek elbírálása során kialakult jogalkalmazói tapasztalatok miatt szükséges ezen jogintézményre vonatkozó több rendelkezés módosítása.

A törvényjavaslat 43 § (1) bekezdésére irányuló módosítása értelmében a méltányossági kérelem csak a törvényben meghatározott határidőben és meghatározott személyek számára terjeszthető elő, amely előterjesztés kizárólag egy alkalommal lehetséges. A javaslat rögzíti, hogy a kiszabott pénzbírság tekintetében benyújtott méltányossági kérelem nem a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőhöz igazodik, hanem az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedéséhez, tekintettel arra, hogy aránytalanul hosszú ideje van azon elkövetőnek méltányossági kérelmet benyújtani, aki a szabálysértési eljárás során a pénzbírság vonatkozásában részletfizetést, vagy halasztást kapott. Ez a gyakorlati tapasztalatok alapján visszaélésszerű joggyakorlatot eredményez.

A Szabs. tv. 147. § (7a) bekezdésének pontosítása az ezen feltételeknek nem megfelelően előterjesztett méltányossági kérelmek érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lehetőségét teremti meg. A határidőn túl benyújtott méltányossági kérelem esetében előterjesztett igazolási kérelem ügyében a döntés a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörében marad.

a 44. §-hoz

Arra figyelemmel, hogy a törvényjavaslat bevezeti a szabálysértési elzárás próbaidőre történő felfüggesztését, indokolt, hogy a felfüggesztett elzárás tényét, valamint a próbaidő tartamát a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza. Ennek megfelelően az adatközlést a döntést hozó bíróság végzi.

A törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak, hogy a kiszabott pénzbírság vonatkozásában a megfizetést követően a szabálysértési nyilvántartási rendszer adatai teljességének biztosítása érdekében a központi bírságkezelési rendszer kiterjesztésével a központi bírságkezelési informatikai rendszert kezelő ORFK az általa beazonosított befizetésekre vonatkozóan a járási hivatal által végrehajtott ügyekben adatrögzítést hajtson végre.

a 45. §-hoz

A Szabs. tv. 147. § (3) bekezdése a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, (4) bekezdése a köztársasági elnök hatáskörébe utalja a méltányossági kérelmek elbírálását. Figyelemmel arra, hogy e kérelmek elbírálása során a szabálysértési nyilvántartási rendszerben rögzített, az elkövető szabálysértési előéletére vonatkozó adatok kiemelt jelentőséggel bírhatnak, szükséges a méltányossági kérelem elbírálására jogosult hozzáférési jogosultságát rögzítő rendelkezés meghatározása.

Jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében szükséges, hogy az erdészeti hatóság tudomással bírjon arról, ha az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása elnevezésű szabálysértési tényállás első fordulata szerinti cselekmény miatt az elkövetőt szabálysértési bírsággal sújtották. Ebben az esetben ugyanis az erdészeti hatóság a gyűjtési naplót két évre visszavonja az elkövetőtől, vagy annak az érintett személy részére történő kiadását két évre megtiltja. Ahhoz, hogy az erdészeti hatóság tudomást szerezzen az ilyen szabálysértések elkövetőiről és bírságokról, meg kell teremteni számára azt a jogosultságot, hogy az érintett szabálysértéssel kapcsolatos nyilvántartási adatokat e feladatának ellátása céljából kezelhesse.

A törvényjavaslat megteremti annak jogalapját, hogy a hatóságok által kiadott engedélykérelmek elbírálása céljából az erdészeti hatóság (a gyűjtési napló visszavonása), a természetvédelmi hatóság (a polgári természetőr jogosultság megállapítása, a védett, fokozottan védett, közösségi jelentőségű, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő állatfaj egyedének, hibridjének tartásához, hasznosításához, bemutatásához szükséges engedély kiállítása) és az állami adóhatóság (szerencsejáték-engedélyek kiadása) a szabálysértési nyilvántartásban az ügyfelek szabálysértési előéletére vonatkozó esetleges adatokat közvetlenül ellenőrizni tudja.

A központi bírságkezelési rendszer bevezetésével összefüggően szükséges meghatározni azon adatköröket, amelyeket az ORFK a bírság-befizetések beazonosítása érdekében átvenni jogosult. Tekintettel arra, hogy ezen esetekben az alapvető feladat az, hogy a járási hivatalhoz beérkezett, ám ismeretlen bírság-befizetések azonosítására sor kerüljön, elengedhetetlen a személyazonosító adatok és a szabálysértést elkövetettek és helyszíni bírságoltak nyilvántartásában szereplő, a kiszabott pénzbírságokra és helyszíni bírságokra vonatkozó adatok megismerése. A személyes adatok kezelése célhoz kötöttségének elvére tekintettel ugyanakkor a törvényjavaslat alapján kizárólag azon adatkörök megismerésére kapna felhatalmazást az ORFK bírságkezelő központja, amelyek az érintett feladat ellátásához nélkülözhetetlenül szükségesek.

a 46. §-hoz

A Btk. 323. § (1) bekezdése értelmében a közérdekű üzem működésének megzavarását az követi el, aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja.

Az új szabálysértést az követi el, aki szándékosan vagy gondatlanságból a közérdekű üzem működését úgy zavarja meg, hogy azzal nem okoz jelentős mértékű üzemzavart és szándékos elkövetés esetén 50.000 Ft-nál kisebb kár keletkezik. A fentiek alapján az új szabálysértés -hasonlóan a tulajdon ellen szabálysértéshez és több más szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértéshez - úgynevezett kettős alakzatú, amely esetében a közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekménynek a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes esete szabálysértésként lenne szankcionálható.

A szabálysértés csak abban az esetben befejezett, amennyiben a közérdekű üzem működésében zavar keletkezik, a zavar mértéke azonban nem érheti el a jelentős mértéket, ugyanis ebben az esetben már a közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekmény valósul meg.

Az általános szabályok szerint mind a szándékos, mind a gondatlan bűnösség tényállásszerű. A szabálysértést csak abban az esetben lehet megállapítani, ha az elkövetőnek meghatározott gondossági kötelezettsége állt fenn, amelyet nem tanúsított, vagy neki felróható okból nem volt képes tanúsítani. Meghatározott gondossági kötelesség fakadhat valamely foglalkozási szabályból. Tipikusak lehetnek e szabálysértés esetében az építkezési, talaj-megmunkálási, mezőgazdasági, közlekedési foglalkozási szabályok. Az elkövető esetében nem lehet kimentési ok az ittasság, a gyógyszerszedés vagy a munkaképességét negatívan befolyásoló betegség sem. Aki megfelelő gondosságot tanúsít, még ha a közérdekű üzem működését meg is zavarja, nem lehet e szabálysértés elkövetője.

a 47. §-hoz

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt törvényi rendelkezés hatósági engedélyhez köti többek között a festéklövő fegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény gyártását, javítását és forgalmazását. E tevékenységek engedély nélkül történő végzése a korábbi szabályozás alapján ugyanakkor nem szankcionált, ezért a szóban forgó eszközfajtákat gyártó, javító, illetve forgalmazó személyekkel szembeni fellépés lehetőségét a Szabs. tv. 183. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt törvényi tényállás megfelelő kiegészítése útján szükséges megteremteni.

A Szabs. tv. 183. §-ában statuált szabálysértési tényállások által védeni kívánt igazgatási előírásokat elsősorban megállapító, Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja értelmében a rendőrség által kiadott hatósági engedély szükséges többek között a lőszer tartásához, míg a 3. § (3) bekezdése a jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzését írja elő.

Az Ftv. fent hivatkozott rendelkezéseiből, valamint a Szabs. tv. 2. § (1) bekezdésében foglalt előírásokból következik, hogy a Szabs. tv. 183. § (1a) bekezdés a) pontjában statuált - az ott meghatározott eszközök engedély nélküli tartását szankcionálni rendelő szabálysértést azon személyek is elkövetik, akik a korábban jogszerűen tartott lőfegyverüktől megválva, az ahhoz tartozó - bármekkora mennyiségű, illetőleg adott esetben a jogszabályi követelményeknek megfelelő módon továbbtárolt - lőszer egyidejű elidegenítése iránt akár gondatlanságból nem intézkednek, feltéve, hogy a korábban birtokolt lőfegyver elidegenítését követően nem marad a birtokukban további jogszerűen tartott, így az adott lőszerfajta jogszerű tartását is megalapozó lőfegyver.

Figyelemmel a csekély mennyiségű, az időközben elidegenített lőfegyverhez tartozó lőszer gondatlanságból történő engedély nélküli továbbtartásával megvalósuló jogsértés társadalomra veszélyességének elhanyagolható voltára, indokolt a kérdéses esetkört privilegizált szabálysértési alakzatként meghatározó új szabálysértési tényállás törvénybe iktatása. A saját cselekményének jogellenes voltát az engedély nélküli lőszertartást gondatlanságból elkövető személy tudata jellemzően nem fogja át, így a jogellenes állapot felszámolására csak az erről való tudomásszerzését követően nyílik módja. A szabálysértési felelősségre vonásra a jogalkotó kizárólag azt követően kíván lehetőséget adni, hogy az igazgatási előírások megsértésének megállapítására a hatóság részéről korábban már sor került.

A Szabs. tv. 183. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az (1a) bekezdés által statuált szabálysértési tényállásokat a rendőrségi hatáskörbe utalt szabálysértések körében pillanatnyilag annak ellenére nem nevesíti, hogy a szóban forgó szabálysértések más hatóság hatáskörében történő elbírálása nem indokolt. E szempontra figyelemmel gondoskodni kell a normaszöveg megfelelő korrekciójáról.

a 48. §-hoz

A Btk. az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének tényállása keretében büntetni rendeli a csekély mennyiséget - azaz 10 grammot - meghaladó mennyiségű új pszichoaktív anyag megszerzését, illetve tartását. Ez alapján a 10 gramm mennyiségnél kevesebb új pszichoaktív anyag birtoklása nem büntethető, annak ellenére, hogy az ilyen cselekmények elszaporodottsága számottevő. Erre tekintettel, figyelemmel e magatartások társadalomra veszélyességére, indokolt bevezetni az ilyen magatartások szabálysértési jog keretében történő tilalmát és szankcionálását.

a 49. §-hoz

A Szabs. tv. "Jogosulatlan közterületi értékesítés" szabálysértési tényállása háttérjogszabályként a kereskedelemről szóló törvény szerinti közterületi értékesítésre utalt, amelynek üzletszerűség fogalma részben eltér a büntetőjogi üzletszerűség fogalmától. Ez az eltérés jogalkalmazási problémákat okozott és eltérő gyakorlat alakult ki a szabálysértési hatóságok között, abban a tekintetben, hogy az egyszeri értékesítés is megvalósítja a szabálysértést, avagy annak többször kell megvalósulnia a szabálysértés megállapításához.

A jogalkalmazási problémák megszüntetése érdekében a módosítással a szabálysértési tényállás által védett jogtárgyat sértő cselekményt sui generis kriminális cselekményként rendeli büntetni a Szabs. tv.

A rossz minőségű, bizonytalan eredetű élelmiszerek, azonosíthatatlan, bevizsgálás nélkül forgalomba helyezett műszaki cikkek, termékek árusításának visszaszorítása, a fogyasztók védelme indokolja, hogy a jogalkalmazók kétség nélkül meg tudják állapítani a szabálysértés elkövetését. A közterületen forgalomba hozott élelmiszerek és megfelelő garanciális háttér nélkül árusított műszaki cikkek fokozott fogyasztói kockázatot is jelenthetnek a lakosság számára.

az 50. §-hoz

Jogszabályban meghatározott, hogy amennyiben az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása elnevezésű szabálysértési tényállás első fordulata szerinti cselekmény miatt az elkövetőt szabálysértési bírsággal sújtották, az erdészeti hatóság a gyűjtési naplót két évre visszavonja tőle, vagy annak az érintett személy részére történő kiadását két évre megtiltja. Ahhoz, hogy az erdészeti hatóság tudomást szerezzen az ilyen szabálysértésekről és bírságokról, meg kell teremteni számára az arra való jogosultságot, hogy az érintett szabálysértéssel kapcsolatos nyilvántartási adatokat e feladatának ellátása céljából kezelhesse. Ezzel párhuzamosan szükséges előírni a szabálysértési hatóságok, helyszíni bírságolásra jogosultak számára azt, hogy a kiszabott bírságokról értesítsék az erdészeti hatóságot.

az 51. §-hoz

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében a gyermekvédelmi gyám a feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el. A gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el, ugyanakkor nem él egy háztartásban a gyermekekkel, velük csupán előre egyeztetett találkozáson vesz részt. Tekintettel arra, hogy gyermekvédelmi gyám jogszabályban meghatározott feladatait látja el, ellene a szabálysértési eljárás megindítása sem indokolt, mivel a gyermek tényállásszerű cselekedeteiért őt nem terheli jogi felelősség. A gyámok ezen körének az esetleges mulasztásai a foglalkoztatási fegyelmi felelősség körében értékelendő.

A bíróságok jogalkalmazási gyakorlata értelmében egy nevelési / tanítási évben egyszer követhető el az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség megszegése szabálysértés. Tekintettel arra, hogy a Szabs. tv. 247. §-a kerettényállás, az igazolatlan mulasztás mértékét külön jogszabály határozza meg. A szakmai álláspontra is tekintettel - amely szerint az említett szabálysértést egy nevelési évben, illetve egy tanítási évben csak egy alkalommal lehet elkövetni - az eltérő jogalkalmazás megszüntetése érdekében szükséges a Szabs. tv. törvényjavaslat szerinti módosítása. A szülő vagy törvényes képviselő jelen törvény tényállás szerinti szabálysértési felelőssége a gyermekvédelmi rendszer egy lépcsőfokaként illeszkedik a jogrendszerbe. Ha az igazolatlan mulasztás a háttérjogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, a szabálysértési felelősségre vonást követően egyéb közigazgatási (gyermekjóléti, gyámhatósági intézkedések), valamint súlyos esetben büntetőjogi szankciói lehetnek a mulasztásoknak.

az 52. §-hoz

Az európai uniós jogharmonizációt végrehajtó módosítások miatt szükséges pontosítani a jogharmonizációval érintett szakaszok körét.

az 53. §-hoz

1. A határidőhöz kötött kötelességek esetén a törvényi tényállás része az az időtartam, amely eredménytelen eltelte után az elkövetési magatartás (mulasztás) befejezetté válik. A törvényi tényállás az egyszeri mulasztással megvalósult, a tényállás eredményt nem tartalmaz, vagyis a mulasztás miatt keletkezett jogellenes helyzet jogilag nem releváns következménye az elmulasztott magatartás tanúsítása.

Figyelemmel arra, hogy a mulasztás egy konkrétan meghatározott időponthoz kötődik, amely egyben az immateriális cselekmény befejezettségét jelenti, így az elévülés azon a napon kezdődik és 6 hónapot követően ipso iure beáll, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna a kötelességének. A szabálysértés elkövetése logikailag csak egyszer történhet meg, erre tekintettel a kötelesség teljesüléséig fennálló időszakban történt ismételt bírságolás törvénysértő. Az ún. tiszta mulasztásos cselekményekre vonatkozó elévülési szabályt ugyanezen jogintézmény büntetőjogi szabályával [Btk. 27. § c) pont] egységes elvi alapon indokolt szabályozni.

2. Az eljárás alá vont személlyel szemben foganatosított cselekmények megfogalmazása indokolatlanul leszűkíti az eljáró hatóságok mozgásterét az elévülést félbeszakító cselekmények tekintetében. Célszerűbb átvenni a büntetőjogi szabályozás szóhasználatát, amely az elkövető ellen foganatosított cselekményekhez fűz elévülést félbeszakító joghatást. E módosítás eredményeként kialakítható az egységes joggyakorlat abban a tekintetben, hogy a felelősségvonás, vagy a végrehajtás foganatosítása érdekében nem közvetlenül az eljárás alá vont személy ellen végzett eljárási cselekmények a félbeszakítást kiváltják.

3. A hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A Szabs. tv. 10. § c) pontja kizárja a szabálysértési elzárás büntetés alkalmazását a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, azonban nem zárja ki abban az esetben, ha a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket egyedül nevelő eljárás alá vont személy a gyermek gyámja (pl. nagyszülő). Indokolt a Ptk. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében, valamint a gyámnak biztosított azonos jogállás céljából a Szabs. tv. 10. § c) pontjának módosítása.

Indokolt a gyám vonatkozásában is kibővíteni a Szabs. tv. 10. § c) pontját, mivel gyakorlatilag a gyám rendelkezik a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek minden élethelyzetéről, így az ő elvonása - egyéb nevelő személy hiányában - veszélyeztetheti a gyermek mindennapjait.

4. A törvényjavaslat technikai módosítást tartalmaz tekintettel arra, hogy az alcím címének pontosítása szükséges a benne foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

5. Tekintettel arra, hogy a közérdekű munka teljesítésére adott halasztás, illetve a munkavégzés félbeszakítása nem jelenti a közérdekű munka elvégzésére vonatkozó kötelezettség megszűnését, törvényben indokolt meghatározni, hogy a halasztás, illetve a félbeszakítás nem számít bele a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejébe.

6. A technikai jellegű módosítás szükséges, tekintettel arra, hogy a közérdekű munka elévülésének félbeszakításáról is szükséges rendelkezni.

7. A jelenlegi megfogalmazás a fegyelmi hatóság által alkalmazható szankciók körét szűkíti, ugyanis mintegy kötelezővé teszi a fegyelmi fenyítés kiszabását. Erre tekintettel a rendelkezés pontosítása szükséges.

8. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény nem a "regionális vagy kisebbségi nyelv" meghatározást használja, hanem a nemzetiségi nyelv fogalmát. Az egységes fogalomhasználat érdekében szükséges a Szabs. tv. módosítása.

9. Figyelemmel arra, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok szerint a szabálysértési eljárás során tanúként meghallgatni kívánt személyek ismeretlen helyre történő távozása számos esetben az eljárások elhúzódását eredményezi, az ismeretlen helyen tartózkodó személyek felkutatását célzó hatósági intézkedések személyi hatályát az eljárás alá vont személyek mellett a tanúkénti pozícióban lévő személyekre is indokolt kiterjeszteni.

10. Mivel a szakértő felmentése nem jár jogsérelemmel az érintettekre nézve, az erről szóló hatósági rendelkezéssel szemben önálló jogorvoslati jogot nem indokolt biztosítani. Az újonnan kirendelt szakértő esetlegesen sérelmezett megállapításai az érdemi döntéssel szemben benyújtott jogorvoslatban megtámadhatóak.

11. A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/13/EU Irányelv) előírásainak megfelelően a szabálysértési eljárás alá vont személy esetében biztosítani kell az egyes, kifejezetten eljárási jogokat érintő hatósági tájékoztatás megfelelő garanciáit. A 2012/13/EU Irányelv 3. és a 6. cikke foglalkozik az eljárás alapját képező cselekményről való tájékoztatáshoz való jog biztosításával. Ezekre figyelemmel az eljárás alá vont személy meghallgatására vonatkozó előírások között szerepeltetni szükséges e tájékoztatási kötelezettséget.

12. A bizonyítási eljárás eredményességének biztosítása érdekében szükséges az eljárás alá vont személy és a tanú esetében megteremteni a szakértő előtt történő megjelenésre való elővezetésük lehetőségét.

13. E módosítás technikai pontosítás. A törvényjavaslat a Szabs. tv. 72. § (2) bekezdésének módosításával az elővezetés lehetőségét a büntetésként kiszabott elzárás esetén is lehetővé teszi. A Szabs. tv. 72. § (3) bekezdésében a módosuló (2) bekezdésre való hivatkozást is pontosítani szükséges.

14. A Szabs. tv. 72. § (7) bekezdése alapján lehetőség van eredménytelen elővezetés esetén a kötelezettet különös méltánylást érdemlő okból az elővezetési költség megfizetése alól mentesíteni. A gyakorlatban problémaként jelentkezik, hogy a kötelezett milyen határidőn belül terjeszthet elő erre vonatkozó kérelmet. A javaslat a Szabs. tv. 72. § (7) bekezdésének kiegészítését rendeli el a határidő megjelölésével.

15. A hatályos Szabs. tv. az előállítás idejének szabálysértési őrizetbe való beszámításáról rendelkezik, azonban az eljárás alá vont személy szabadságjogainak biztosítása érdekében szükséges ezen beszámítási szabály kimondása a szabálysértési őrizet maximális idejének meghatározásakor is.

16. A 2013/48/EU Irányelv 5. cikkében előírtaknak megfelelően biztosítani kell, hogy a fiatalkorú őrizetbe vett személy szülője vagy más alkalmas felnőtt a lehető leghamarabb értesüljön a szabadság elvonásáról. Módosítást tartalmaz továbbá a törvényjavaslat - a parancsnok helyett - az elöljáró értesítésével kapcsolatban is. Mivel a Szabs. tv. szerint katonát az elöljárója útján kell idézni, így a katona szabálysértési őrizetéről is az elöljárót kell értesíteni. Ezen szóhasználatot alkalmazza a Be. is az őrizetbe vett katona esetében.

17. Az eljárás alá vont személyt megillető jogairól való tájékoztatást szabálysértési őrizetbe vétel esetén az őrizetbe vétel időpontjában kell megadni.

18. Az elzárással sújtható szabálysértések esetében a bírósági eljárást megelőzően a rendőrség előkészítő eljárást folytat le a Szabs. tv. 117. §-a értelmében. Az előkészítő eljárás célja többek között a tényállás felderítése és a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása. Az előkészítő eljárásra a Szabs. tv. 117. § (2) bekezdése szerint a szabálysértési hatóság eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

Erre figyelemmel egyértelműsíteni szükséges, hogy - a bizonyítékok felkutatása és biztosítása keretében - a szabálysértési hatóság mellett az előkészítő eljárást lefolytató rendőrség is jogosult a tárgyi bizonyítási eszközök, valamint az elkobozható dolgok lefoglalására.

19. A törvényjavaslat a kiskorú tanú idézésének szabályai közé bevezetné, hogy a kiskorú kizárólag a törvényes képviselője útján idézhető és a törvényes képviselőt arra kell felhívni, hogy a kiskorú megjelenéséről gondoskodjék. Ennek megfelelően a kiskorú tanú távolmaradása esetén a törvényes képviselővel szemben is szükséges megteremteni a rendbírság kiszabásának lehetőségét.

20. A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy a kiskorút törvényes képviselője útján kell idézni, akinek kötelessége, hogy a megjelenésről gondoskodjon.

21. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvetítői eljárás eredménytelen befejezésének nagy számban az az oka, hogy a közvetítői eljárásban a felek valamelyike, vagy egyik fél sem jelent meg a megbeszélésen, illetve a megbeszélés megszervezése akadályba ütközött. Sok esetben a felek távolmaradásának egyik oka, hogy nem kapnak elegendő információt a közvetítői eljárásról, esetleg a kapott információk további kérdéseket vetnek fel bennük. A felek megfelelő és részletes tájékoztatása érdekében szükséges a pontosítás.

22. A közvetítői eljárások eljárási alapelveinek - gyorsaság és hatékonyság - maradéktalan érvényesülése érdekében szükséges a módosítás bevezetése. A képviselő az eljárásban részt vehet, jogi tanácsaival támogathatja az érintettet, aki saját belátása szerint felszólalhat az eljárás során. A képviseletre vonatkozó általános szabályok érvényesülése mellett nem indokolt a párhuzamos szabályozás fenntartása.

23. A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy a "nemzetiségi nyelv" fordulat felel meg a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti szóhasználatnak.

24. Ez a technikai módosítás szorosan kapcsolódik a törvényjavaslat által módosítani kívánt Szabs. tv. 83. § (1) bekezdéshez, amely egy új megszüntetési okot k) pontként vezet be. Indokolt, hogy az új megszüntetési okról az ügyészség is értesüljön.

25. A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás tekintettel arra, hogy az igazolási kérelem elbírálására nem adott szerv, hanem bíróság, illetve szabálysértési hatóság jogosult.

26. Az idézésre vonatkozó rendelkezések módosítása a koherencia megteremtése érdekében szükséges, mivel idézni azt is kell, akinek a jelenléte kötelező.

27. Hirdetményi úton történő kézbesítés során a hirdetmény kifüggesztése időben és térben eltérő lehet, így szükséges pontosan meghatározni, hogy mely hatóság általi kifüggesztéstől számított tizenöt napon belül kerül sor a kézbesítési vélelem beálltára.

28. A törvényjavaslat alapján az eljárás alá vont személy, illetve sértett képviselőjének készkiadása mellett a díjuk is szabálysértési költségnek minősül.

29. A Szabs. tv. felsorolja a szabálysértési hatóság azon határozatait és intézkedéseit, amelyek ellen lehetőség van panasszal élni. Sérelmes helyzet a szabálysértési hatóság intézkedésének elmulasztása esetén is bekövetkezhet, erre tekintettel szükséges biztosítani, hogy ezen mulasztás esetén is lehessen panasszal élni.

30. A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás tekintettel arra, hogy a 99/A § a 27. § (2) bekezdés második fordulatára utal, amely egy korábbimódosítás útján az akkor megállapított új (2a) bekezdésbe került, ezért szükséges az erre hivatkozó jogszabályhely koherenciájának megteremtése.

31. A Szabs. tv. 104. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés pontosítását szolgálja az, hogy a törvényjavaslat szerint a "feljelentő további adatok közlésére való felhívhatósága" lehetőségként kerül szabályozásra. A korábbi rendelkezés arra utal, hogy a feljelentő további adatok közlésére való felhívása kötelező a meghallgatásos eljárásban.

32. A szabálysértési hatóság képviselője a szabálysértési tárgyaláson részt vehet, azonban a jelenlegi szabályozás nem biztosítja a bizonyítási eljárás befejezését követően a tárgyaláson jelenlévő szabálysértési hatósági képviselőnek azt a jogot, hogy összefoglalja álláspontját az ügy lényegét érintő tényekről, jogi minősítésről, jogkövetkezményekről. Ezáltal a képviseleti tevékenység lényegében elveszíti jelentőségét. A törvényjavaslat ezt a lehetőséget teremti meg.

33. Az előkészítő eljárás során az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető hollétének megállapítása érdekében, az előkészítő eljárások eredményességének biztosítása céljából szükséges a körözések körének kibővítése a tulajdon elleni szabálysértéseken túl minden elzárással is sújtható szabálysértés esetére. A társadalomra veszélyesség azonos foka indokolja, hogy valamennyi elzárással sújtható szabálysértés körében is eredményesebben felkutatható legyen az elkövető.

34. A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy a hivatkozott bekezdésben foglalt esetre vonatkozik a rendelkezés, nem pedig a hivatkozott bekezdés alapján elrendelt intézkedésre.

35. A Szabs. tv. 39. § (2) bekezdés g) pontja szerint az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírság kiszabására jogosult. A Szabs. tv. 126/A. § (1) bekezdése értelmében az ott meghatározott, helyszíni bírság kiszabására jogosult személy szabálysértési elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságra előállíthatja. Figyelemmel arra, hogy az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője tulajdon elleni szabálysértés esetén helyszíni bírság kiszabására jogosult, indokolt a bíróság elé állítás lehetőségét számára is megteremteni.

36. A védelemhez való jog garanciális biztosítása különös jelentőséggel bír a szabadságelvonással érintett személyek esetében. A bíróság elé állítás során az eljárást soron kívül folytatja le a bíróság és az eljárás tárgya valamely elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése, ezért ahhoz, hogy az őrizetbe vett eljárás alá vont személy tisztességes eljáráshoz való joga ne sérüljön és a védelemhez való joga hatékonyan érvényesülhessen, indokolt a pontosítás.

37. A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy a gyámhatóság szükség esetén - a gyermekvédelmi szabályoknak megfelelően - nem eseti gondnokot, hanem eseti gyámot rendel ki.

38. A fiatalkorú személyek széles körű védelme érdekében a védelembe vétel kezdeményezésének lehetőségét a szabálysértési hatóságokon túl szükséges az előkészítő eljárást lefolytató szerv, valamint a bíróság részére is biztosítani.

39. A Be. 588. § (3) bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen azt meghozták, feltéve, hogy ellene a törvény a fellebbezést kizárja. A Be. és a Szabs. tv. szabályozásának különbözősége szakmai szempontok alapján nem indokolható.

40. Az eljárások elhúzódásának megakadályozása, a visszaélésszerű joggyakorlat kialakulásának megelőzése érdekében szükséges annak rögzítése, hogy a végrehajtás elhalasztásának egy alkalommal van helye.

41. A bíróság, valamint az egyes, helyszíni bírság kiszabására jogosult személyek által kiszabott pénzfizetési kötelezettségek esetében szükséges lehetővé tenni, hogy a végrehajtást az elkövető tartózkodási helye szerinti szerv is foganatosíthassa.

42. A helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó illetékességi szabályok rendszerezésére tekintettel az (5) bekezdéssel érintett személyi kör pontosítása szükséges.

43. A közérdekű munka végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtásért felelős szabálysértési hatóságnak kell ellátni, ezért szükséges a törvényjavaslat szerinti pontosítás.

44. Tekintettel arra, hogy a helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtására vonatkozó szabályozást azonos elvek mentén célszerű kialakítani, e rendelkezést is szükséges kiegészíteni a helyszíni bírsággal. Ennek eredményeként a helyszíni bírság meg nem fizetett részét is lehetséges lesz más személynek az elkövető javára megfizetni.

45. Az elővezetési költség a Szabs. tv. 92. §-a szerint nem minősül szabálysértési költségnek, így amennyiben annak - törvényben előírt határidőben - megfizetése elmarad, az adók módjára történő behajtás érdekében indokolt külön megjeleníteni.

46. A Szabs. tv. 144/A. § (2) és (2a) bekezdése a foglalkoztatói nyilvántartás adattartalmáról rendelkezik. Az e pontban foglalt technikai pontosítás célja a két bekezdés egymással való összhangjának megteremtése azzal, hogy a (2) bekezdés bevezető mondata is - a tartalmának megfelelően - meghatározná, hogy e bekezdés a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókra, a (2a) bekezdés pedig a közérdekű munkára jelentkező elkövetőkre vonatkozó adatokat tartalmazza.

47. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a szabálysértési jogba új jogintézményként vezetné be az elzárás büntetés felfüggesztését, a szabálysértési nyilvántartás - ezen belül a szabálysértést elkövetettek és helyszíni bírságoltak nyilvántartása - adatköreit ezzel az adatkörrel kiegészíteni szükséges.

48. E technikai módosítás szorosan kapcsolódik a törvényjavaslat szerinti 153. § (3a) bekezdéshez, amely az elzárás felfüggesztésével összefüggő adatok szabálysértési nyilvántartásban történő rögzítésének kötelezettségét a bíróság számára írja elő.

49. A közterület-felügyelők jelentős közterületi jelenlétet képviselnek egyes településeken, így jelentős számú jogsértés esetén tudnak fellépni. Indokolt a bírságolási jogkör biztosítása, tekintettel arra is, hogy a meghatározott tulajdon elleni szabálysértések elkövetése, tettenérése esetén a közterület-felügyelők részére biztosított helyszíni bírságolási joggal a hatósági intézkedések gyorsabbá és hatékonyabbá válhatnak.

50. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 55. § (1) bekezdése szerint "A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában." A megjelenési, adatszolgáltatási és feladatellátási kötelezettségekkel kapcsolatban ezt követően a Kat. részletesebb szabályokat tartalmaz, azonban a bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések már hatályukat vesztették. A Kat. végrehajtási rendeletei sem tartalmaznak előírásokat az érintett kérdéskörrel kapcsolatban, ezért jelen elkövetési magatartás hatályon kívül helyezése indokolt.

az 54. §-hoz

Hatályát vesztő rendelkezések.

A pénzbírság végrehajtására vonatkozó egyes eljárásjogi szabályok a logikai egység megteremtése érdekében a törvényjavaslat szerinti Szabs. tv. 144/A. §-ban, valamint a 142. §-ban kerülnek rögzítésre.

A Szabs. tv. 92. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza a c) pont szerinti szabályt, ezért szükségtelen ezen alpont hatályban tartása.

A Szabs. tv. 127. § technikai pontosítás miatt egy új bekezdéssel egészül ki, amely tartalma a korábbi f) pontban volt rögzítve, ezért szükséges az f) pont hatályon kívül helyezése. A perújítás kezdeményezési jogosultként az ügyész külön megfogalmazásra került, így szükségtelen a 132/A. § további hatályban tartása.

A Szabs. 169. § (3) bekezdés szerinti értelmező rendelkezés a törvényjavaslat szerinti 29. § (2) bekezdésben általános - értelmező - rendelkezésként kerül rögzítésre, így a hatályon kívül helyezése indokolt e törvényhelyen.

az 55. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy az Szjst. nem rendelkezik az eljárási költség végrehajtásáról, indokolt a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvételéről szóló rendelkezés olyan pontosítása, amely a végrehajtásra átvett eljárási költségre a szabálysértési költség végrehajtására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.

Az Szjst. nem rendelkezik arról, hogy a végrehajtásra átvett határozatokban kiszabott bírság befizetéséről, valamint a meg nem fizetés következményéről az elkövetőt tájékoztatni kell. E probléma kiküszöbölése érdekében indokolt, hogy a végrehajtási jogsegély ügyben végrehajtásra intézkedő szabálysértési hatóság tájékoztatást adjon a végrehajtásra átvett pénzbírság tekintetében a teljesítésére szolgáló közérdekű munka magyar szabályok szerinti időtartamáról, illetve a megjelenési kötelezettség elmulasztása esetén annak jogkövetkezményeiről.

A nyilvántartás vezetése érdekében szükséges az állami foglalkoztatási szervek részére is tájékoztatási kötelezettséget előírni, annak érdekében, hogy a járási hivatalok a közérdekű munkára történő jelentkezésről értesüljenek.

az 56. §-hoz

A hatályos Szjst. 31. § (1) bekezdése szerint, ha az azonos típusú közúti közlekedési szabályok megsértése esetén a külföldön kiszabott pénzbírság összege a Magyarországon kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét meghaladja, a végrehajtás a magyar jogszabályok szerint kiszabható legmagasabb összegre terjed ki.

Diszkriminatív a felső tételkeret magyar jog szerinti leszűkítésének csak a közúti közlekedési jogsértésekre történő alkalmazása. A gyakorlatban több esetben is előfordult, hogy a külföldi hatóságok nem közúti közlekedési szabálysértés elkövetése miatt félmillió forintot is meghaladó pénzbírság átadására intézkedtek magyar állampolgárral szemben, ezért indokolt a módosítás.

az 57. §-hoz

Az Európai Unió Tanácsának a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB kerethatározat 5. cikk (1) bekezdése felsorolja azokat a kibocsátó államban büntetendő cselekményeket, amelyek miatt hozott határozatokat az Európai Unió tagállamai kötelesek elismerni és végrehajtani. A kerethatározat ugyanakkor nem követel meg korlátozó rendelkezéseket a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására. Erre tekintettel indokolt a szabálysértési jogsegélyről szóló törvény mellékletének hatályon kívül helyezése, így megvalósulhat valamennyi szabálysértés miatt hozott pénzbírságot kiszabó határozat átadása.

az 58. §-hoz

A Szabs. tv. értelmében szabálysértési perújítási eljárást kell indítani, ha a szabálysértési eljárás keretében bűncselekményt szabálysértésként bírált el a bíróság. A gyakorlatban számos esetben előfordul az, hogy az adott elkövetőt több tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetésekkel sújtanak, amelyeket ki is tölt, majd ezt követően - az üzletszerű elkövetésre tekintettel a cselekmény felminősül - az ügyészség perújítást kezdeményez, mivel a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény. Amennyiben a perújítási eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy az elkövetett cselekmény valóban nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, a perújítást követően büntetőeljárás lefolytatásának van helye. Problémát jelent azonban, ha időközben a szabálysértési eljárás keretében kiszabott büntetés végrehajtása már megkezdődött vagy befejeződött. Ebben az esetben a Szabs. tv. szerint a bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért az elkövetőnek kártalanítás jár akkor is, ha a perújítás és az eljárás megszüntetésének az oka, hogy a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, tehát egy súlyosabban minősülő cselekmény. A törvényjavaslat ennek az anomáliának a megszüntetésére irányul. A javaslat értelmében szükséges a büntetőjogi szabályok módosítása azzal, hogy a büntetőeljárásban kiszabott büntetésbe be kell számítani - és milyen mértékben - a szabálysértési eljárás keretében végrehajtott büntetést. Emellett szükséges a szabálysértési jog szerinti kártalanítási szabályok módosítása is.

az 59. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés. A központi bírságkezelő rendszer teljeskörű működéséhez szükséges megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért indokolt az erre a rendszerre vonatkozó rendelkezések eltérő hatályba léptetése.

a 60. §-hoz

Az Európai Unió jogának való megfelelést rögzíti.