62002CJ0372_SUM[1]

A Bíróság (első tanács) 2004. november 11-i ítélete. Roberto Adanez-Vega kontra Bundesanstalt für Arbeit. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundessozialgericht - Németország. 1408/71/EGK rendelet - Az alkalmazandó jog meghatározása - Munkanélküli-ellátások - A biztosítási illetve szolgálati idők összesítésének feltételei - Másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát figyelmen kívül hagyó nemzeti intézkedés. C-372/02. sz. ügy.

C-372/02. sz. ügy

Roberto Adanez-Vega

kontra

Bundesanstalt für Arbeit

(a Bundessozialgericht [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"1408/71/EGK rendelet - Az alkalmazandó jog meghatározása - Munkanélküli-ellátások - A biztosítási, illetve szolgálati idők összesítésének feltételei - Más tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát figyelmen kívül hagyó nemzeti intézkedés"

Az ítélet összefoglalása

1. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Alkalmazandó jog - Másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálatát követően a lakóhelye szerinti tagállamban munkanélküli munkavállaló - A lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya

(1408/71 tanácsi rendelet, 13. cikk, (2) bekezdés, f) pont)

2. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Munkanélküliség - Különös utaló szabályok - Utolsó munkaviszonyának idején az illetékes államon kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező munkanélküli - A "munkaviszony" fogalma

(1408/71 tanácsi rendelet, 71. cikk, (1) bekezdés)

3. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Munkanélküliség - Az ellátások nyújtását biztosítási vagy szolgálati idő megszerzésétől függővé tevő jogszabályok - A biztosítási, illetve szolgálati idők összesítése - Másik tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási, illetve szolgálati időről kiállított igazolás - A többi tagállam társadalombiztosítási intézményei tekintetében fennálló bizonyító erő - Korlátok

(EK 10. cikk; 574/72 tanácsi rendelet, 80. cikk)

4. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Munkanélküliség - Különös utaló szabályok - Utolsó munkaviszonyának idején az illetékes államon kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező munkanélküli - A "lakóhely" fogalma

(1408/71 tanácsi rendelet, 71. cikk, (1) bekezdés)

5. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Munkanélküliség - Különös utaló szabályok - Az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b pontjának ii) alpontja - Terjedelem - Az általános utaló szabályok alkalmazásának mellőzése - Feltétel - A nemzeti bíróságra háruló felülvizsgálat

(1408/71 tanácsi rendelet, 71. cikk, (1) bekezdés, b) pont, ii) alpont)

6. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Közösségi szabályozás - Személyi hatály - Az 1408/71 rendelet értelmében vett munkavállaló - Fogalom - Sorkatonai szolgálatát teljesítő személy - Bennfoglaltság - Feltétel

(1408/71 tanácsi rendelet, 1. cikk, a) pont)

7. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Munkanélküliség - Az ellátások nyújtását biztosítási vagy szolgálati idő megszerzésétől függővé tevő jogszabályok - A biztosítási idők összesítése - Másik tagállam jogszabályainak megfelelően megszerzett biztosítási, illetve szolgálati idők figyelembevétele - Szolgálati idők - Fogalom

(1408/71 tanácsi rendelet, 67. cikk, (1) bekezdés)

8. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Munkanélküliség - Az ellátások nyújtását biztosítási vagy szolgálati idő megszerzésétől függővé tevő jogszabályok - A biztosítási idők összesítése - Másik tagállam jogszabályainak megfelelően megszerzett biztosítási, illetve szolgálati idők figyelembevétele - Feltételek - Utoljára azon tagállamban megszerzett biztosítási idők, amelyben az ellátásokat igénylik - A nemzeti bíróságra háruló felülvizsgálat

(1408/71 tanácsi rendelet, 67. cikk, (3) bekezdés)

9. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Egyenlő bánásmód - Az 1408/71 rendelet különös rendelkezései által szabályozott munkanélküli ellátásokra való alkalmazhatatlanság

(1408/71 tanácsi rendelet, 3. cikk és 67. cikk)

1. A 2195/91 rendelettel módosított, a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontját akként kell értelmezni, hogy arra a személyre, aki valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, és ott munkanélkülivé válik, miután más tagállamban kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített, a lakóhelye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

(vö. 26., 41. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A 2195/91 rendelettel módosított, a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése - azaz a munkanélküli ellátások területén a legutolsó munkaviszonyának időtartama alatt az illetékes államon kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező munkavállalóra alkalmazandó jogot meghatározó rendelkezés - értelmében vett "munkaviszony" fogalmát, a társadalombiztosításról szóló nemzeti jogszabályokban előírt meghatározás segítségével kell értelmezni. Így ennek a rendelkezésnek az értelmében "munkaviszony" az, amit annak a tagállamnak a társadalombiztosításról szóló jogszabályai, ahol a munkaviszony fennáll, munkaviszonynak minősítenek.

(vö. 33. pont)

3. Ameddig az 574/72 rendelet 80. cikkének alkalmazásával valamely tagállam hatáskörrel rendelkező intézménye által, ezen állam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási illetve szolgálati időről kiállított igazolást nem vonnak vissza, vagy nem érvénytelenítenek, a biztosítási, illetve szolgálati idők összesítésekor más tagállam hatáskörrel rendelkező intézményének azt figyelembe kell vennie. Mindenesetre az EK 10. cikkében előírt jóhiszemű együttműködés elve a társadalombiztosítási szerveket arra kötelezi, hogy a releváns tényeket helyesen ítéljék meg, különösen az alkalmazandó jogszabály megállapítására vagy a biztosítási, illetve szolgálati idők összesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása során, és így garantálják az általuk kiállított igazolásokban szereplő megjegyzések helyességét. Kötelességük tehát felülvizsgálni az igazolás megalapozottságát, és szükség szerint az igazolást visszavonni, amennyiben az igazolás alapjául szolgáló tények pontossága és így az igazolásban szereplő megjegyzések kétségesek.

(vö. 34., 36. pont)

4. A 2195/91 rendelettel módosított, a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése - azaz a munkanélküli ellátások területén az utolsó munkaviszonya időtartama alatt az illetékes államon kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező munkavállalóra alkalmazandó jogot meghatározó rendelkezés - értelmében véve a munkavállaló lakóhelye az a hely, ahol az alapvető érdekek központja van. E körben az érdekelt családi helyzetét, új lakóhelyválasztása okait és a végzett munka természetét kell figyelembe venni.

(vö. 37. pont)

5. A 2195/91 rendelettel módosított, a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontját - azaz a munkanélküli ellátások területén az utolsó munkaviszonya időtartama alatt az illetékes államon kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező nem határ menti ingázó teljes munkanélküli munkavállalóra alkalmazandó jogot meghatározó rendelkezést - akként kell értelmezni, hogy az a munkanélküli ellátásokra alkalmazandó jog meghatározására vonatkozó különös rendelkezésnek minősül, így ha alkalmazásának feltételei teljesülnek, akkor e rendelkezés jelöli ki az alkalmazandó jogot, és nem az említett rendelet II. címének általános utaló szabályai. A kérdést előterjesztő bíróság feladata megvizsgálni, hogy az említett rendelkezés alkalmazásának feltételei teljesülnek-e, vagy sem.

(vö. 41. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

6. A 2195/91 rendelettel módosított és a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendeletben használt "munkavállaló" fogalmába minden olyan személy beletartozik, aki az említett rendelet 1. cikkének a) pontjában említett valamely általános vagy különös társadalombiztosítási rendszer ágaiba tartozó egy vagy több kockázattal szemben akár kötelezően, akár önkéntesen biztosított, mégpedig munkaviszony fennállásától függetlenül.

Következésképpen, a módosított 1408/71 rendelet alkalmazása szempontjából munkavállalónak kell minősíteni azt a személyt, aki sorkatonai szolgálatát tölti, amennyiben a rendelet 1. cikkének a) pontja szerint a társadalombiztosítási rendszerben biztosított.

(vö. 46-47., 54. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

7. Tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartama a 2195/91 rendelettel módosított és a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése értelmében ezen állam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett szolgálati időnek akkor minősül, ha az említett jogszabály ilyennek minősíti vagy ismeri el, vagy szolgálati idővel egyenértékűként ismeri el. Hasonló esetben más tagállam hatáskörrel rendelkező intézményének - amely tagállam jogszabályai a munkanélküli ellátásban való részesülést biztosítási vagy szolgálati idő megszerzésétől teszik függővé - a biztosítási illetve szolgálati idők összesítésekor azt figyelembe kell vennie.

(vö. 47., 54. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

8. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a 2195/91 rendelettel módosított és a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 67. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételnek eleget tettek-e, amely szerint valamely tagállamban biztosítási vagy szolgálati időt szerzett személy ezekre az időszakokra csak akkor hivatkozhat valamely másik tagállamban munkanélküli ellátásban való részesülés végett, ha ez utóbbi állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően ott szerzett utoljára biztosítási időt.

Ebben a tekintetben a biztosítási idő akkor tekinthető "utoljára" valamely tagállamban megszerzettnek, ha a biztosítási időszak vége óta az ellátás kérelmezéséig eltelt időtől függetlenül, ezen idő alatt más tagállamban biztosítási idő megszerzésére nem került sor.

(vö. 52-53. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

9. A 2195/91 rendelettel módosított és a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 3. cikkével - amely e rendelet hatályában az egyenlő bánásmód elvéről rendelkezik - nem ellentétes az, hogy az illetékes intézmény munkavállaló munkanélküli ellátásra való jogosultságának vizsgálata során a más tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát a szerzett biztosítási idő számításakor figyelmen kívül hagyja - jóllehet azon jogszabályok, amelyek alapján az ellátást igénylik azt előírják -, amennyiben ez a megoldás az említett rendelet 67. cikke alkalmazásának az eredménye, amely munkavállaló munkanélküli ellátásokra való jogosultságának kérdéséről rendelkező különös szabály.

(vö. 57-58. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2004. november 11. (*)

"1408/71/EGK rendelet - Az alkalmazandó jog meghatározása - Munkanélküli-ellátások - A biztosítási illetve szolgálati idők összesítésének feltételei - Másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát figyelmen kívül hagyó nemzeti intézkedés"

A C-372/02. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundessozialgericht (Németország) a Bírósághoz 2002. október 16-án érkezett 2002. augusztus 15-i határozatával terjesztett elő az előtte

Roberto Adanez-Vega

és

a Bundesanstalt für Arbeit

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök (előadó), A. Rosas és S. von Bahr bírák,

főtanácsnok: F. G. Jacobs,

hivatalvezető: R. Grass,

figyelembe véve a következők által benyújtott észrevételeket:

- R. Adanez-Vega képviseletében J. López Lerma,

- a német kormány képviseletében M. Lumma, meghatalmazotti minőségben,

- a portugál kormány képviseletében L. I. Fernandes és S. da Nóbrega Pizarro, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében H. Michard és H. Kreppel, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. március 25-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem - az 1991. június 25-i 2195/91/EGK tanácsi rendelettel (HL L 206., 2. o.,) módosított, 1983. június 2-i 2001/83/EGK tanácsi rendelettel (HL L 230., 6. o.) naprakésszé tett - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1408/71 rendelet) 3. cikkének, 13. cikke (2) bekezdésének, 67. cikkének és 71. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 Az előzetes döntéshozatal szükségessége az R. Adanez-Vega és a Bundesanstalt für Arbeit (szövetségi munkaügyi hivatal, a továbbiakban: Bundesanstalt) között folyamatban lévő eljárásban merült fel, melynek tárgya a munkanélküli-járadék vagy munkanélküli-segély R. Adanez-Vega részére történő nyújtásának megtagadása.

A jogi háttér

A közösségi szabályozás

Fogalommeghatározások

3 Az 1408/71 rendelet 1. cikkének s) pontja szerint "a »szolgálati idő« és »önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszak« az az időszak, amelyet azok a jogszabályok, amelyek szerint az adott időt megszerezték, szolgálati időként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakként határoznak meg, vagy annak ismernek el, valamint más hasonló időszak, amelyet az említett jogszabályok a szolgálati idővel vagy az önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakkal egyenértékűnek tekintenek".

Kollíziós szabályok

4 Az 1408/71 rendelet 13. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) [...] a rendelet hatálya alá tartozó személyre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. E jogszabályokat e cím rendelkezései szerint kell meghatározni."

(2) A 14-17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel:

a) egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy, ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található [helyes fordítás: valamely tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha valamely másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye valamely másik tagállam területén található];

[...]

e) egy tagállam [helyes fordítása: valamely tagállam] fegyveres erőibe szolgálatra vagy polgári szolgálatra behívott vagy újból behívott személyek e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak [...];[nem hivatalos fordítás]"

"f) ha valaki anélkül kerül ki valamely tagállam jogszabályainak hatálya alól, hogy egyben akár az előbbi pontokban írt szabályok alapján, akár a 14-17. cikkben írt kivételek vagy különös szabályok alapján valamely másik tagállam jogszabályainak hatálya alá kerülne, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, melynek területén a lakóhelye van, egyedül e jogszabályok rendelkezései alapján." [nem hivatalos fordítás]

5 Az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja rögzíti, hogy az a teljes munkanélküli munkavállaló, aki nem határ menti ingázó és "[...] legutolsó munkaviszonyának időtartama alatt az illetékes tagállamon kívüli tagállamban rendelkezett lakóhellyel [...] és a lakóhelye szerinti tagállamban a foglalkoztatási szolgálat rendelkezésére áll, vagy aki e tagállamba visszatér, ezen állam jogszabályainak megfelelően részesül ellátásban [...]; ezeket az ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja saját költségén [...]".

Érdemi szabályok

6 Az 1408/71 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik: "E rendelet különös rendelkezéseire is figyelemmel az e rendelet hatálya alá tartozó olyan személyeket, akik egy tagállam [helyes fordítása: valamely tagállam] területén lakóhellyel rendelkeznek, bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan kötelezettségek terhelik és ugyanolyan előnyök illetik, mint az adott tagállam állampolgárait."

7 A munkanélküli-ellátásokról az 1408/71 rendelet "A biztosítási idő vagy szolgálati idő összesítése" című 67. cikkének (1) és (3) bekezdése ekként rendelkezik:

"(1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését a biztosítási idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben figyelembe veszi más tagállamok jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett biztosítási vagy szolgálati időt, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve azonban, hogy a szolgálati időt, ha e jogszabályok szerint szerezték volna, biztosítási időnek kellett volna tekinteni."

[...]

"(3) A 71. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában említett esetek kivételével az (1) és (2) bekezdések rendelkezései azzal a feltétellel alkalmazandók, hogy az érintett személy utoljára:

- az (1) bekezdés esetén biztosítási időt,

- a (2) bekezdés esetén szolgálati időt

szerzett azon tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően, amelyek szerint az ellátást igényli." [Helyes fordítás: A 71. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában említett esetek kivételével az (1) és (2) bekezdések rendelkezései azzal a feltétellel alkalmazandók, hogy az érintett személy utoljára azon tagállam jogszabályainak rendelkezései alapján szerzett az (1) bekezdés esetén biztosítási időt, a (2) bekezdés esetén szolgálati időt, amelyek szerint az ellátást igényli..]

A nemzeti szabályozás

8 Az Arbeitsförderungsgesetz (a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény) 1996-ban hatályos szövege 100. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az jogosult munkanélküli-járadékra, aki megfelel többek között a szolgálati időre vonatkozó feltételeknek. Az Arbeitsförderungsgesetz 104. §-a szerint a szolgálati időre vonatkozó feltételeknek az felel meg, aki 3 éves referencia-időszak alatt 360 napig biztosítási kötelezettséget megalapozó foglalkoztatási jogviszonyban állt. A referencia-időszak közvetlenül megelőzi a munkanélküliség első olyan napját, amikor a munkanélküli-járadékra jogosító többi feltétel teljesül.

9 Az Arbeitsförderungsgesetz 134. §-a szerint munkanélküli-segélyt kisegítő jelleggel annak a munkanélkülinek kell juttatni, aki rászorul, és az Arbeitsförderungsgesetz 100. §-ában írt egyéb feltételeknek megfelel, azzal, hogy 360 nap szolgálati idő helyett csupán egy rövidebb, 1 éves referencia-időszakon belül kell 150 nap biztosítási kötelezettséget megalapozó foglalkoztatási jogviszonyt igazolnia.

10 Az Arbeitsförderungsgesetz 107. §-a szerint a sorkatonai szolgálat időtartama a biztosítási kötelezettséget megalapozó foglalkoztatási jogviszony időtartamával egy tekintet alá esik.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

11 R. Adanez-Vega spanyol állampolgár, aki születése, 1974 óta megszakítás nélkül Németországban rendelkezik bejelentett állandó lakóhellyel.

12 1991. szeptember 1-től 1992. december 4-ig Spanyolországban képzésen vett részt, mely társadalombiztosítási jogviszonyt (és így többek között munkanélküliségi biztosítási jogviszonyt) keletkeztetett. Ezután 1994. augusztus 3-tól 31-ig és 1994. november 3-tól 1995. április 20-ig Németországban állt társadalombiztosítási jogviszonyt (és így többek között munkanélküliségi biztosítási jogviszonyt) keletkeztető munkaviszonyban. R. Adanez-Vega 1995. április 21-én Spanyolországba utazott, ahol 1995. május 18-tól 1996. február 15-ig kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített. Sorkatonai szolgálatát követően visszatért Németországba.

13 Németországba történt visszatérése után R. Adanez-Vega 1996. április 25-én munkanélküliként jelentkezett a Bundesanstaltnál, amelytől munkanélküli-ellátást kérelmezett. 1996. május 30-án sikerült munkát találnia.

14 A Bundesanstalt 1996. május 31-i határozatával megtagadta a munkanélküli ellátás nyújtását az 1996. április 25-től május 29-ig terjedő időszakra azzal az indokkal, hogy a kérelmező nem rendelkezik az Arbeitsförderungsgesetz 104. és 134. §-ában előírt, munkanélküli-ellátásra (munkanélküli-járadékra vagy munkanélküli-segélyre) jogosító szolgálati idővel. A Bundesanstalt szerint ugyanis a Spanyolországban teljesített sorkatonai szolgálat időtartamát nem lehet figyelembe venni, és ezért R. Adanez-Vega esetében sem az Arbeitsförderungsgesetz 104. §-ában előírt 3 éves referencia-időszak alatti 360 napos jogviszony, sem az ugyanezen törvény 134. §-ában előírt 1 éves referencia-időszak alatti 150 napos jogviszony követelménye nem teljesül.

15 E határozat ellen R. Adanez-Vega jogorvoslattal élt, amit a Bundesanstalt 1996. július 16-i határozatával elutasított. E határozatot R. Adanez-Vega keresettel támadta meg, amelynek a Sozialgericht Hannover (Németország) 1998. február 26-i ítéletével helyt adott. A Bundesanstalt fellebbezését a Landessozialgericht Niedersachsen (Németország) 2001. október 23-i ítéletével elutasította. Ezután a Bundesanstalt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bundessozialgerichthez.

16 Ezen előzmények után a Bundessozialgericht az eljárást felfüggesztette, és a következő előzetes kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Az a személy, aki több, mint két hónappal kötelező sorkatonai szolgálatának Spanyolországban történt teljesítése után munkanélküli-ellátást kérelmez a német munkanélküliségi biztosítási rendszertől,

a) az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján a spanyol jogszabályok hatálya alá tartozik?

b) az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontja alapján a német jogszabályok hatálya alá tartozik?

2) Az első kérdés a) pontjára adandó igenlő válasz esetén:

a) A Spanyolországban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat az 1408/71 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése szerinti »másik tagállamban [...] legutolsó munkaviszonynak« minősül-e?

b) A második kérdés a) pontjára adandó igenlő válasz esetén:

Az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja tartalmaz-e olyan szabályt, miszerint a másik tagállamban fennállt utolsó munkaviszonyt a munkanélküli-ellátások szempontjából a rendelet 67. cikkében írt feltételek vizsgálatának szükségessége nélkül a lakóhely államában fennálltnak kell tekinteni?

c) A második kérdés b) pontjára adandó nemleges válasz esetén:

Milyen feltételekkel minősülhet a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítésének időtartama, mely a (spanyol) nemzeti jog szerint a munkanélküliségi biztosítás rendszerében sem biztosítási időnek, sem azzal egyenértékű időnek nem minősül, az 1408/71 rendelet 67. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában valamely másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett szolgálati időnek?

3) Az első kérdés b) pontjára adandó igenlő válasz esetén:

a) Ha valamely személy Németországban egy évnél régebben szerzett szolgálati időt, majd kilenc hónapig kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített Spanyolországban, akkor az 1408/71 rendelet 67. cikkének (3) bekezdése szerint »utoljára« a német jogszabályok szerint szerzett biztosítási időt?

b) A harmadik kérdés a) pontjára adandó igenlő válasz esetén:

Milyen feltételekkel minősülhet a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítésének időtartama, mely a (spanyol) nemzeti jog szerint a munkanélküliségi biztosítás rendszerében sem biztosítási időnek, sem azzal egyenértékű időnek nem minősül, az 1408/71 rendelet 67. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett szolgálati időnek? [Ez a kérdés a második kérdés c) pontjának felel meg.]

c) Ha a felperes esetében az 1408/71 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható [harmadik kérdés a) és b) pontja]:

i) A Spanyolországban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat az 1408/71 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése szerinti »másik tagállamban [...] legutolsó munkaviszonynak« minősül-e? [Ez a kérdés a második kérdés a) pontjának felel meg.]

ii. A harmadik kérdés c) pontjának i) alpontjára adandó igenlő válasz esetén:

Az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja tartalmaz-e olyan szabályozást, miszerint a másik tagállamban fennállt utolsó munkaviszonyt a munkanélküli-ellátások szempontjából a rendelet 67. cikkében írt feltételek vizsgálatának szükségessége nélkül a lakóhely államában [fennálltnak] kell tekinteni? [Ez a kérdés a második kérdés b) pontjának felel meg.]

4) Ha a felperesnek a német munkanélküliségi biztosítási rendszer juttatásaira való jogosultságához sem az 1408/71 rendelet 67. cikke, sem a 71. cikke alapján nem vehető figyelembe a spanyol kötelező sorkatonai szolgálat időtartama, akkor az 1408/71 rendelet 3. cikkében írt egyenlő bánásmód elvéből vagy a közösségi jog más általános szabályából levezethető-e ilyen jogosultság?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről: az alkalmazandó jog megállapítása (1408/71 rendelet 13. és 71. cikke)

17 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az 1408/71 rendelet 13. és 71. cikke szerint arra a személyre, aki valamely tagállamban lakik, és ott munkanélkülivé válik, miután valamely másik tagállamban kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített, a lakóhely államának a jogát vagy annak az államnak a jogát kell alkalmazni, ahol a sorkatonai szolgálatot teljesítette.

18 Először is fel kell idézni, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az 1408/71 rendeletnek az alkalmazandó jogot meghatározó szabályai zárt kollíziós szabályrendszert alkotnak, amelynek hatásai elvonják a nemzeti jogalkotótól azt a lehetőséget, hogy e tárgyban a nemzeti jogszabályok hatályát és alkalmazási feltételeit, az azok hatálya alá eső személyi kört és területet maga határozza meg (lásd ebben az értelemben a 302/84. sz. Ten Holder-ügyben 1986. június 12-én hozott ítélet [EBHT 1986., 1821. o.] 21. pontját és a 60/85. sz. Luijten-ügyben 1986. július 10-én hozott ítélet [EBHT 1986., 2365. o.] 14. pontját).

19 Így az 1408/71 rendelet II. címe az "alkalmazandó jogszabályok" meghatározásának szabályait tartalmazza. Egyes területeken kivételek is léteznek ezen általános utaló szabályok alól. (lásd ebben az értelemben az 58/87. sz. Rebmann-ügyben 1988. június 29-én hozott ítélet, [EBHT 1988., 3467. o., 13. pontját). Az 1408/71 rendelet rendszeréből következően a különös utaló szabályok alkalmazása legalább az alkalmazandó jog előzetes, a rendelet II. címe szerinti meghatározását feltételezi.

20 Először tehát az 1408/71 rendelet II. címének általános utaló szabályai alapján meg kell határozni az alkalmazandó jogot. Ezután vizsgálható, hogy a rendelet különös utaló szabályai előírják-e valamely más jog alkalmazását, vagy sem.

Az általános utaló szabályok (az 1408/71 rendelet 13. cikke)

21 Emlékeztetni kell arra, hogy az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján a valamely tagállam fegyveres erőibe szolgálatra behívott személyek e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

22 Ez az alapügyben azt jelenti, hogy R. Adanez-Vega a spanyolországi sorkatonai szolgálatának teljesítése során a spanyol jogszabályok hatálya alá tartozott. Szolgálata befejeztével azonban a spanyol jogszabályok hatálya alól kikerült.

23 Az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontja szerint, ha valaki anélkül kerül ki valamely tagállam jogszabályainak hatálya alól, hogy egyben akár a 13. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjának rendelkezései alapján, akár a 14-17. cikk alapján valamely másik tagállam jogszabályainak hatálya alá kerülne, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, melynek területén a lakóhelye van.

24 A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontja úgy a minden kereső foglalkozásukkal véglegesen felhagyó, mint a tevékenységüket csupán szüneteltető személyekre is alkalmazandó (a C-275/96. sz. Kuusijärvi-ügyben 1988. június 11-én hozott ítélet [EBHT 1988., I-3419. o.] 39. és 40. pontja).

25 Így tehát az 1408/71 rendelet II. címében írt általános illetékességi szabályok értelmében a munkanélkülire főszabályként a lakóhelye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

26 Az alapügyet illetően ebből az következik, hogy az a személy, aki R. Adanez-Vegához hasonlóan valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, és kötelező sorkatonai szolgálatának valamely másik tagállamban történt teljesítése után munkanélkülivé válik, az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontja alapján a lakóhelye szerinti tagállam jogának hatálya alá tartozik. Így az 1408/71 rendelet II. címében írt általános utaló szabályok értelmében a német jogszabályok alkalmazásával kell meghatározni, hogy R. Adanez-Vega a munkanélküli-ellátásra jogosultság feltételeit teljesíti-e, vagy sem.

27 Azt is meg kell azonban vizsgálni, hogy az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, mely a munkanélküli-ellátások területén az alkalmazandó jog meghatározásának különös szabályait tartalmazza, nem módosítja-e az iménti következtetést.

28 Noha az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja e rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontjához hasonlóan szintén a lakóhely állama jogának alkalmazásához vezet, mégis az alapügy szempontjából különös jelentőséggel bír, mert ugyanezen rendelet 67. cikke (3) bekezdésének a biztosítási vagy szolgálati idők összeadása tekintetében történő értelmezéséhez releváns.

A különös utaló szabályok (az 1408/71 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése)

29 Az 1408/71 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése azon munkanélküli munkavállalók esetére vonatkozik, akik utolsó munkaviszonyuk időtartama alatt az akkor illetékes tagállamon kívüli tagállamban rendelkeztek lakóhellyel.

30 Az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében az a teljes munkanélküli munkavállaló, aki nem határ menti ingázó, és a lakóhelye szerinti tagállamban a foglalkoztatási szolgálat rendelkezésére áll, vagy aki e tagállamba visszatér, ezen állam jogszabályainak megfelelően részesül ellátásban, mintha utoljára ott állt volna munkaviszonyban.

31 A lakóhely állama jogának az 1408/71 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó jogkénti meghatározása azt feltételezi, hogy utolsó munkaviszonyának idején az érdekelt lakóhelye az akkori illetékes tagállamtól eltérő tagállamban volt.

32 Az alapügy tényállása szempontjából tehát vizsgálni kell, hogy

- a Spanyolországban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat az 1408/71 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése értelmében "munkaviszonynak" tekinthető-e;

- R. Adanez-Vega ténylegesen rendelkezett-e ezen idő alatt Németországban "lakóhellyel", és

- a Spanyol Királyság a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítésének ideje alatt "illetékes tagállam" volt-e e cikk értelmében.

33 Az első feltételt illetően emlékeztetni kell arra, hogy a "munkaviszony" fogalmát az 1408/71 rendelet nem határozza meg. Mivel azonban a rendelet nem a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek harmonizálását célzó közösségi intézkedés, hanem e rendszerek koordinálására irányuló jogi aktus, megjelenési formájából, céljából és értelméből adódóan a 71. cikk (1) bekezdésében említett "munkaviszony" fogalmát a társadalombiztosításról szóló nemzeti jogszabályokban írt meghatározás felhasználásával kell értelmezni. Így az 1408/71 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése értelmében "munkaviszony" az, amit annak a tagállamnak a társadalombiztosításról szóló jogszabályai munkaviszonynak minősítenek, ahol az fennáll.

34 Ebben az összefüggésben, ha e nemzeti jogszabályok a "munkaviszonyt" olyan tevékenységként határozzák meg, mely biztosítási, illetve szolgálati időt keletkeztet, akkor ezen állam hatáskörrel rendelkező intézménye által az 1408/71 rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 80. cikkének alkalmazásával az ezen állam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási illetve szolgálati időről kiállított igazolás adhat kiindulópontot annak eldöntéséhez, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat "munkaviszonynak" minősül-e, vagy sem.

35 Márpedig az alapeljárás iratai azt tartalmazzák, hogy a spanyol társadalombiztosítási intézmény az 574/72 rendelet 80. cikkének alkalmazásával olyan igazolást adott ki, amely szerint R. Adanez-Vega Spanyolországban kizárólag 1991. december 1-től 1992. december 4-ig szerzett biztosítási, illetve szolgálati időt, azaz a kötelező sorkatonai szolgálat időtartama alatt nem. Ez azt a látszatot keltheti, hogy ez utóbbi időtartamot a spanyol jogszabályok nem tekintik "munkaviszonynak".

36 A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis a valamely tagállami intézmény által kiállított igazolás visszavonásáig vagy érvénytelenné nyilvánításáig a másik tagállam hatáskörrel rendelkező intézményének azt figyelembe kell vennie. Azonban az EK 10. cikkben írt jóhiszemű együttműködés elve a társadalombiztosítási intézményeket arra kötelezi, hogy a releváns tényeket helyesen ítéljék meg, különösen az alkalmazandó jog megállapítására vagy az időszakok összesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása során, és így garantálják az igazolásokban szereplő adatok helyességét. Kötelességük tehát felülvizsgálni az igazolás megalapozottságát, és szükség szerint az igazolást visszavonni, amennyiben az igazolás alapjául szolgáló tények pontossága és így az igazolásban szereplő adatok kétségesek (lásd különösen a C-202/97. sz. FTS-ügyben 2000. február 10-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-883. o.] 56. pontját és a C-178/97. sz., Banks és társai ügyben 2000. március 30-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-2005. o.] 43. pontját).

37 Ami az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének második alkalmazási feltételét illeti, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint "lakóhely" az a hely, ahol az alapvető érdekek központja van. E körben fontos a munkavállaló családi helyzetének, új lakóhelyválasztása okainak és a munka jellegének figyelembevétele (lásd különösen a 76/76. sz. Di Paolo-ügyben 1977. február 17-én hozott ítélet [EBHT 1977., 315. o.] 17. és 20. pontját).

38 Ami végül az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének harmadik alkalmazási feltételét illeti, a jelen ítélet 22. pontjából következik, hogy a sorkatonai szolgálat időtartama alatt a rendelet 13. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján a spanyol jog volt az alkalmazandó jog.

39 Az alapügyben a kérdést előterjesztő bíróság feladata megítélni, hogy R. Andanez-Vega az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontja alkalmazásának feltételeit teljesíti-e, vagy sem.

40 Ha R. Andanez-Vega az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontja alkalmazásának feltételeit teljesíti, akkor a rá nézve alkalmazandó jog e rendelkezés szerint is a lakóhelye szerinti tagállam joga, azaz a német jog.

41 Mindezek alapján az első kérdésre adandó válasz az, hogy az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontját akként kell értelmezni, hogy arra a személyre, aki valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, és ott munkanélkülivé válik, miután valamely másik tagállamban kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített, a lakóhelye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

Az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontját akként kell értelmezni, hogy az a munkanélküli-ellátásokra alkalmazandó jog meghatározására vonatkozó különös szabályokat tartalmazza, így ha alkalmazásának feltételei teljesülnek, akkor e rendelkezés jelöli ki az alkalmazandó jogot.

A kérdést előterjesztő bíróság feladata megítélni, hogy az alapügyben az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontja alkalmazásának feltételei teljesülnek-e, vagy sem.

Ha az alapügyben az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontja alkalmazásának feltételei teljesülnek, akkor arra a személyre, aki valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, és ott munkanélkülivé válik, miután valamely másik tagállamban kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített, a lakóhelye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

42 Az első kérdésre adott válaszra figyelemmel a második kérdés okafogyottá vált.

A harmadik kérdésről: az illetékes intézmény kötelezettsége a valamely másik tagállam joga szerint szerzett biztosítási idő és szolgálati idő figyelembevételére (az 1408/71 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése)

43 A kérdést előterjesztő bíróság a harmadik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az illetékes intézmény az 1408/71 rendelet 67. cikke értelmében köteles-e a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság vizsgálata során a szerzett biztosítási idő kiszámításánál a valamely másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát figyelembe venni.

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság elsőként azt kérdezi, hogy milyen feltételekkel minősül a valamely másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartama az 1408/71 rendelet 67. cikke értelmében "[e] másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett [szolgálati időnek]".

Másodsorban azt kívánja megtudni, hogy a rendelet 67. cikkének (3) bekezdésében írt feltétel, miszerint "az érintett személy [...] biztosítási időt [...] utoljára azon tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően szerzett, amelyek szerint az ellátást igényli", ellentétes-e a szolgálati idők összesítésének kötelezettségével akkor, ha az érintett személy e tagállam joga szerint utoljára egy évnél régebben szerzett biztosítási időt, majd ezután kilenc hónapos kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített valamely másik tagállamban.

44 Először is fel kell idézni, hogy az 1408/71 rendelet 67. és 71. cikkének szövegéből és rendszerbeli összefüggéséből következően a 67. cikkben írt összesítési szabály alkalmazása független az alkalmazandó jog megállapítása 71. cikkben írt szabályainak alkalmazásától (lásd a 388/87. sz., Warmerdam-Steggerda ügyben 1989. május 12-én hozott ítélet [EBHT 1989., 1203. o.] 18. pontját). Ez azt jelenti, hogy a 67. cikk összesítési szabályai akkor is alkalmazhatók, ha a munkanélküli-ellátások területén az alkalmazandó jogot a 71. cikk szabályai határozzák meg. Ezt a lehetőséget a rendelet 67. cikkének (3) bekezdése említi is.

Az 1408/71 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése szerinti "valamely másik tagállamok jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett [szolgálati idő]" minősítéséről

45 E vonatkozásban, az 1408/71 rendelet 1. cikkének s) pontjából kitűnően valamely időszak "szolgálati időkénti" minősítése azokon a nemzeti jogszabályokon múlik, amelyek szerint az adott időt megszerezték.

46 Valamint a "munkavállaló" 1408/71 rendeletben használt fogalmába mindenki beletartozik, aki a 1408/71 rendelet 1. cikkének a) pontjában említett valamely általános vagy különös társadalombiztosítási rendszerek ágaiba tartozó egy vagy több kockázattal szemben akár kötelezően, akár önkéntesen biztosított, mégpedig munkaviszony fennállásától függetlenül (a C-85/96. sz. Martínez Sala ügyben 1998. május 12-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-2691. o.] 36. pontja és a Kuusijärvi-ítélet [hivatkozás fent] 21. pontja).

47 Az alapügyben az R. Adanez-Vega által Spanyolországban teljesített sorkatonai szolgálat tehát akkor tekinthető az 1408/71 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése értelmében "[e] tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett [szolgálati időnek]", ha egyfelől a spanyol jogszabályok ilyennek minősítik vagy ismerik el, vagy szolgálati idővel egyenértékűként ismerik el, és másfelől R. Adanez-Vega a sorkatonai szolgálatának ideje alatt a rendelet 1. cikkének a) pontja szerint biztosított volt. E feltételek teljesülésének vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

48 Ebben az összefüggésben az 574/72 rendelet 80. cikkéből kitűnően az érintett személynek ahhoz, hogy az 1408/71 rendelet 67. cikkének rendelkezéseire hivatkozhasson, igazolást kell benyújtania az illetékes intézményhez az általa valamely másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett biztosítási vagy szolgálati időről. Azonban jelen ítélet 36. pontjából következően az illetékes spanyol intézmény által kiadott ilyen igazolás sem az illetékes német intézmény számára, sem a német bíróságok előtt nem minősül megdönthetetlen bizonyítéknak (lásd ebben az értelemben a C-102/91. sz. Knoch-ügyben 1992. július 8-án hozott ítélet [EBHT 1992., I-4341. o.] 54. pontját is).

Az 1408/71 rendelet 67. cikkének (3) bekezdésében írt feltételről, miszerint "az érintett személy [...] biztosítási időt [...] utoljára azon tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően szerzett, amelyek szerint az ellátást igényli"

49 Először is helyes emlékeztetni arra, hogy az alapügyben az 1408/71 rendelet 67. cikkének (3) bekezdésében írt feltétel nem alkalmazható, ha R. Adanez-Vega a 71. cikk (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjának hatálya alá tartozik.

50 Az 1408/71 rendelet 67. cikkének (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy az illetékes intézmény a szerzett biztosítási idő kiszámításánál akkor köteles figyelembe venni a valamely másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett biztosítási vagy szolgálati időt, ha "az érintett személy [...] biztosítási időt [...] utoljára azon tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően szerzett, amelyek szerint az ellátást igényli", kivéve a rendelet 71. cikke (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjában és b) pontja ii. alpontjában írt munkanélküliek esetét, mert ezek utolsó munkaviszonyuk idején az akkor illetékes államon kívül rendelkeztek lakóhellyel.

51 Az ítélkezési gyakorlatból kitűnően annak a feltételnek, miszerint "az érintett személy [...] biztosítási időt [...] utoljára azon tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően szerzett, amelyek szerint az ellátást igényli" az a célja, hogy abban a tagállamban ösztönözzön munkakeresésre, ahol a munkanélküliségi biztosítási járulékot befizették, és amely állam a munkanélküli-ellátások terhét viseli (lásd ebben az értelemben a C-62/91. sz. Gray-ügyben 1992. április 8-án hozott ítélet [EBHT 1992., I-2737. o.] 12. pontját).

52 Következésképpen, amint azt a főtanácsnok indítványának 79. és 80. pontjában kifejti, a biztosítási idő akkor tekinthető "utoljára" valamely tagállamban megszerzettnek, ha a biztosítási időszak vége óta az ellátás kérelmezéséig eltelt időtől függetlenül, ezen idő alatt valamely másik tagállamban biztosítási idő megszerzésére nem került sor.

53 Az alapügyben a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy R. Adanez-Vega szerzett-e biztosítási időt Németországban, és nem szerzett-e biztosítási időt az azt követő közbeeső időben valamely másik tagállamban.

54 Az eddig kifejtettekre figyelemmel a harmadik kérdésre adandó válasz egyrészt az, hogy a valamely másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartama az 1408/71 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése értelmében akkor minősül "[e] másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett [szolgálati időnek]", ha egyfelől e másik tagállam jogszabályai ilyennek minősítik vagy ismerik el, vagy szolgálati idővel egyenértékűként ismerik el, és másfelől az érintett személy a sorkatonai szolgálatának ideje alatt a rendelet 1. cikkének a) pontja szerint biztosított volt.

Másrészt az 1408/71 rendelet 67. cikkének (3) bekezdésében írt azon feltétel, miszerint "az érintett személy [...] biztosítási időt [...] utoljára azon tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően szerzett, amelyek szerint az ellátást igényli", csak akkor ellentétes a szolgálati idők összesítésének kötelezettségével, ha a biztosítási időnek valamely másik tagállamban való megszerzésére az azon tagállami jog szerint szerzett biztosítási időt követően került sor, mely jog alapján az ellátást igénylik.

A negyedik kérdésről: az egyenlő bánásmód elve (az 1408/71 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése)

55 A kérdést előterjesztő bíróság a negyedik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az alapügyhöz hasonló körülmények között az 1408/71 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével ellentétes-e, hogy az illetékes intézmény a munkanélküli-ellátásra való jogosultság vizsgálata során a valamely másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát a szerzett biztosítási idő számításakor figyelmen kívül hagyja.

56 E tekintetben meg kell állapítani, hogy az 1408/71 rendelet 3. cikke csak "[e] rendelet különös rendelkezéseire is figyelemmel" alkalmazható.

57 A főtanácsnoki indítvány 94. és 97. pontjában megjelölt okokból az 1408/71 rendelet 3. cikke az alapügyben nem alkalmazható, mert a rendelet különös szabályai, azaz a 67. cikk rendelkezései rendezik a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság kérdését.

58 Az eddig kifejtettekre figyelemmel a negyedik kérdésre adandó válasz az, hogy olyan körülmények között, mint az alapügyben, az 1408/71 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes, hogy az illetékes intézmény a munkanélküli-ellátásra való jogosultság vizsgálata során a valamely másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát a szerzett biztosítási idő számításakor figyelmen kívül hagyja.

A költségekről

59 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) Az 1991. június 25-i 2195/91/EGK tanácsi rendelettel módosított 1983. június 2-i 2001/83/EGK tanácsi rendelettel naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontját akként kell értelmezni, hogy arra a személyre, aki valamely tagállamban lakik, és ott munkanélkülivé válik, miután valamely másik tagállamban kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített, a lakóhelye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

A módosított 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontját akként kell értelmezni, hogy az a munkanélküli-ellátásokra alkalmazandó jog meghatározására vonatkozó különös szabályokat tartalmazza, így ha alkalmazásának feltételei teljesülnek, akkor e rendelkezés írja elő az alkalmazandó jogot.

A kérdést előterjesztő bíróság feladata meghatározni, hogy az alapügyben az 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontja alkalmazásának feltételei teljesülnek-e, vagy sem.

Ha az alapügyben a módosított 1408/71 rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontja alkalmazásának feltételei teljesülnek, akkor arra a személyre, aki valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, és ott munkanélkülivé válik, miután valamely másik tagállamban kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített, a lakóhelye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

2) A valamely másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartama akkor minősül a 2195/91 rendelettel módosított és a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése értelmében "[e] másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett [szolgálati időnek]", ha egyfelől e másik tagállam jogszabályai ilyennek minősítik vagy ismerik el, vagy szolgálati idővel egyenértékűként ismerik el, és másfelől az érintett személy a sorkatonai szolgálatának ideje alatt a rendelet 1. cikkének a) pontja szerint biztosított volt.

A módosított 1408/71 rendelet 67. cikkének (3) bekezdésében előírt azon feltétel, miszerint "az érintett személy [...] biztosítási időt [...] utoljára azon tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően szerzett, amelyek szerint az ellátást igényli", csak akkor ellentétes a szolgálati idők összesítésének kötelezettségével, ha a biztosítási időnek valamely másik tagállamban való megszerzésére az azon tagállami jog szerint szerzett biztosítási időt követően került sor, mely jog alapján az ellátást igénylik.

3) Az alapügyhöz hasonló körülmények között a 2195/91 rendelettel módosított és a 2001/83 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes, hogy az illetékes intézmény a munkanélküli-ellátásra való jogosultság vizsgálata során a valamely másik tagállamban teljesített kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát a szerzett biztosítási idő számításakor figyelmen kívül hagyja.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.