Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

39/1993. (VI. 25.) AB határozat

Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1992. (I. 28.) rendelet törvényességének utólagos vizsgálatára irányuló indítváyn tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1992. (I. 28.) rendelet 2. § e) pontja, valamint a 7. § (1) bekezdésének a) pontja törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az önkormányzati rendelet megsemmisített rendelkezései a közzététel napján vesztik hatályukat.

INDOKOLÁS

I.

Budapest főváros köztársasági megbízottja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (1) bekezdése alapján felhívta Budapest Főváros IV. Kerületi Önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1992. (I. 28.) rendeletében (a továbbiakban: Ör.) a törvényességi ellenőrzés során feltárt törvénysértéseket szüntesse meg. A képviselő-testület a köztársasági megbízott felhívásában foglaltakkal részben egyetértett, s a 17/1992. (X. 6.) rendeletével módosította az Ör.-t. Mivel a módosítás nem érintette az Ör. 2. § e) pontját, valamint a 7. § (1) bekezdés a) pontját, a köztársasági megbízott - az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján - az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az Ör. 2. § e) pontja úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kiírni a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén, amelynek kezdeményezője lehet a IV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint a Fővárosi Közgyűlés. Indítványozó jogi álláspontja szerint az Ör.-nek ez a rendelkezése ellentétes a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 6. §-ával, mely szerint a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezésére a Kormány is jogosult, s a helyi népszavazást az érintett kerületi képviselő-testület ebben az esetben is köteles kiírni.

Az Ör. 7. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi népszavazást a polgármesternél, írásban kezdeményezheti a képviselők több mint fele. Indítványozó szerint ez a szabályozás ellentétes az Ötv. 47. § (1) bekezdés a) pontjával, melynek értelmében a helyi népszavazást a települési képviselők legalább egynegyede kezdeményezheti. Az Ötv. nem ad felhatalmazást a képviselő-testületnek arra, hogy rendeletében e rendelkezéstől eltérő szabályt állapítson meg, s a népszavazás kezdeményezésére jogosult képviselőknek - a törvény által megkívánt - számát megnövelje.

II.

Az Alkotmánybíróság eljárása során azt vizsgálta, hogy a kerületi képviselő-testület rendelkezett-e hatáskörrel az Ör. 2. § e) pontjában, valamint 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogszabályi rendelkezések megalkotására. A képviselő-testület rendeletalkotási jogkörét az Ötv. 16. § (1) bekezdése szabályozza, mely szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat önkormányzati rendeletet.

A helyi népszavazás törvényi szabályozását az Ötv. IV. fejezete tartalmazza. Az Ötv. e vonatkozásban csak egyes alapvető garanciális szabályokat, illetőleg keretszabályokat fogalmaz meg. 50. §-ában széles körű felhatalmazást ad a képviselő-testületnek arra, hogy rendeletében - az Ötv. keretei között - a helyi népszavazásra vonatkozó szabályokat állapítson meg. Az 50. § úgy rendelkezik, hogy a "képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét." Az Ötv. e rendelkezése arra hatalmazza fel a képviselő-testületet, hogy a helyi népszavazás és népi kezdeményezés olyan feltételeit és eljárási szabályait állapítsa meg rendeletében, amelyeket a törvény nem szabályoz. Megilleti a szabályozás joga az önkormányzatot az Ötv. által szabályozott kérdésekben is, e körben azonban csak akkor, ha a törvény erre kifejezetten felhatalmazza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.

1. A főváros kerületi tagozódásával, a kerületi tagozódás megváltoztatásával kapcsolatos szabályokat az Ftv. 2-7. §-ai határozzák meg. A törvény e rendelkezései kogens módon szabályozzák a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezésére jogosult szervek körét, s e kérdésben a helyi népszavazás elrendelésének kötelezettségét. Az Ftv. 3. § (1) bekezdése alapján bármelyik területileg közvetlenül érintett kerület önkormányzatának képviselő-testülete, illetőleg a főváros közgyűlése jogosult a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezésére, a 6. § szerint ez a kezdeményezési jogosultság megilleti a Kormányt is.

Az Ftv. 3. § (3)-(4) bekezdése, valamint 6. §-a alapján a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett fővárosi önkormányzatok képviselő-testületei kötelesek a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást kitűzni. Az Ftv. nem ad felhatalmazást a kerületi önkormányzatok képviselő-testületei számára, hogy a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében a helyi népszavazás elrendelésével kapcsolatosan a törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapítsanak meg. Abban az esetben, ha a kerületi tagozódás megváltoztatását a törvény alapján jogosultsággal rendelkező szerv kezdeményezte, a változtatással érintett kerület önkormányzatának képviselő-testülete a törvény idézett rendelkezéseinek megfelelően köteles e kérdésben a helyi népszavazást kitűzni. A népszavazás elrendelésének kötelezettsége ebben az esetben közvetlenül a törvényből származik, a kerületi önkormányzat képviselő-testülete e tárgyban szabályozási jogosultsággal nem rendelkezik.

Az Ör. 2. § e) pontja úgy szól, hogy a kerületi képviselő-testület akkor köteles kiírni a helyi népszavazást a kerületi tagozódás megváltoztatása tárgyában, ha azt a IV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete vagy a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezte. E rendelkezés - az Ftv. szabályaihoz képest - két vonatkozásban is szűkebben határozza meg a kerületi tagozódás tárgyában tartandó helyi népszavazás kötelező elrendelésének eseteit. Az Ftv. 3. § (3) bekezdése, illetőleg 6. §-a alapján ugyanis az érintett kerületi képviselő-testület akkor is köteles elrendelni a népszavazást, ha a kerületi tagozódás megváltoztatását más, területileg érintett kerület képviselő-testület vagy a Kormány kezdeményezte.

Az újpesti önkormányzat képviselő-testülete tehát törvénysértést követett el akkor, amikor az Ör. 2. § e) pontjában törvényi felhatalmazás nélkül az Ftv. 3. §-ában és 6. §-ában foglaltaktól eltérő szabályokat állapított meg.

2. Az Ötv. 47. § (1) bekezdése szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosultak körét, kimondja, hogy

"a helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede;

b) a képviselő-testület bizottsága;

c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete;

d) az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál."

Az Ötv. e szabálya csak d) pontjában, a választópolgárok kezdeményezési jogosultságának kérdésében ad felhatalmazást a képviselő-testületnek rendeleti szabályozásra. Az a)-c) pontban foglalt rendelkezések kogens szabályok, azoktól eltérő szabályt önkormányzati rendeletben megállapítani nem lehet. Az újpesti önkormányzat képviselő-testülete törvénysértő módon rendelkezett akkor, amikor az Ör. 7. § (1) bekezdés a) pontjában - törvényi felhatalmazás nélkül - az Ötv. 47. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően, annál magasabb számban állapította meg a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult települési képviselők körét.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Budapest Főváros IV. Kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör. 2. § e) pontja, valamint a 7. § (1) bekezdés a) pontjának megalkotása során túllépte a helyi népszavazás szabályozására az Ötv. 50. §-ában adott törvényi felhatalmazás kereteit, ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék