31991L0674[1]

A Tanácsirányelve (1991. december 19.) a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról 91/674/EGK

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. december 19.)

a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról

91/674/EGK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 54. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködésben ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja összehangolást követel meg azon biztosítékok szükséges mértékéről, amelyeket a tagállamok a tagok és mások érdekeinek védelmében a Szerződés 58. cikke második bekezdésének értelmében társaságoktól és cégektől megkövetelnek avégett, hogy az ilyen biztosítékok az egész Közösségben egyenértékűekké váljanak;

mivel a legutóbb a 90/605/EGK irányelvvel ( 4 ) módosított, a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolóiról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelvet ( 5 ) a biztosítótársaságokra (a továbbiakban: "biztosítóintézetek") nem kell alkalmazni a további összehangolásig; mivel a biztosítóintézetek Közösségben betöltött igen fontos szerepére tekintettel ez az összehangolás a 78/660/EGK irányelv végrehajtása után tovább nem halasztható;

mivel a legutóbb a 90/605/EGK irányelvvel módosított, a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) a biztosítóintézetek mentességeiről csak ezen irányelv végrehajtására meghatározott határidő leteltéig rendelkezik; mivel ezért ennek az irányelvnek tartalmaznia kell kifejezetten a biztosítóintézetek összevont (konszolidált) beszámolóira vonatkozó rendelkezéseket is;

mivel az ilyen összehangolásra sürgető szükség van, mert a biztosítóintézetek határokon átnyúlóan működnek; mivel a hitelezők, adósok, tagok, kötvénytulajdonosok és tanácsadóik és a nyilvánosság számára az ilyen vállalkozások éves beszámolóinak és összevont (konszolidált) beszámolóinak jobb összehasonlíthatósága kulcsfontosságú;

mivel a tagállamokban különféle jogi formájú biztosítóintézetek versenyeznek egymással; mivel közvetlen biztosítási tevékenységet folytató vállalkozások rendszerint viszontbiztosítással is foglalkoznak, és ezért versenyben állnak a szakosodott viszontbiztosítókkal; mivel ezért helyénvaló, hogy az összehangolás ne korlátozódjék a 78/660/EGK irányelv hatálya alá tartozó jogi formákra, hanem olyan hatályról rendelkezzen, amely megfelel a legutóbb a 90/618/EGK irányelvvel ( 7 ) módosított, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i 73/239/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) hatályának, valamint a legutóbb a 90/619/EGK irányelvvel ( 9 ) módosított, a közvetlen életbiztosításitevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1979. március 5-i 79/267/EGK irányelv ( 10 ) hatályának, de amely magában foglal bizonyos olyan vállalkozásokat is, amelyeket ezen irányelvek hatályából kizártak, valamint olyan társaságokat és cégeket, amelyek viszontbiztosítók;

mivel, bár a biztosítóintézetek sajátosságai alapján helyénvalónak tűnne egy külön, az ilyen vállalkozások éves beszámolóiról és összevont (konszolidált) beszámolóiról szóló irányelvre javaslatot tenni, ez nem szükségszerűen követeli meg a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvben foglalt szabályoktól eltérő szabályok létrehozását; mivel az ilyen eltérő szabályok sem helyénvalóak nem lennének, sem összhangban nem állnának a társasági jog összehangolása mögött meghúzódó elvekkel; mivel tekintettel a Közösség gazdaságában elfoglalt fontos helyükre, a biztosítóintézetek nem zárhatók ki a vállalkozásokra általában meghatározott szabályok keretéből; mivel emiatt kizárólag a biztosítóintézetekre kifejezetten jellemző tényezők lettek figyelembe véve, és ez az irányelv kizárólag a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvben megállapított rendelkezések alóli mentességekkel foglalkozik;

mivel nagy különbségek vannak a különféle tagállamokban a biztosítóintézetek mérlegeinek szerkezetében és tartalmában; mivel ezért ennek az irányelvnek ugyanazt a szerkezetet és ugyanazt a tételleírást kell meghatároznia minden közösségi biztosítóintézet mérlegére vonatkozóan;

mivel az éves beszámolók és összevont (konszolidált) beszámolók összehasonlíthatósága érdekében számos alapvető kérdést kell tisztázni bizonyos tranzakcióknak a mérlegben történő kimutatása tekintetében;

mivel a jobb összehasonlíthatóság érdekében szükséges a különféle mérlegtételek tartalmának pontos meghatározása is;

mivel hasznos lehet a biztosító és a viszontbiztosító kötelezettségvállalásait megkülönböztetni a viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékokból való részesedésének eszközként történő kimutatásával az eszközök között;

mivel az eredménykimutatás szerkezetét is meg kell határozni és abban bizonyos tételeket meg kell határozni;

mivel a biztosítási ágazat különleges jellegére tekintettel hasznos lehet, ha a nem realizált nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban mutatják ki;

mivel a mérleg és az eredménykimutatás adatainak összehasonlíthatósága alapvetően azoktól az értékektől is függ, amelyeken a mérlegben az eszközöket és a forrásokat kimutatják; mivelvalamely biztosítóintézet pénzügyi helyzetének megfelelő megértéséhez be kell mutatni a befektetések folyó értékét, valamint a beszerzési vagy az előállítási költség elvén alapuló értékét; mivel azonban a befektetések folyó értékének kötelező kimutatása, legalábbis a kiegészítő mellékletben, kizárólag az összehasonlíthatóság és az átláthatóság céljait szolgálja, és nem célja, hogy a biztosítóintézetek adózási szempontból történő kezelésében változásokhoz vezessen;

mivel az életbiztosítási tartalékok számításánál fel lehet használni a piacon szokásosan alkalmazott, vagy a biztosításfelügyeleti hatóságok által elfogadott biztosításmatematikai módszereket; mivel az ilyen módszereket bármely biztosításmatematikus vagy szakértő alkalmazhatja a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően, megfelelő módon figyelembe véve azokat a biztosításmatematikai elveket, amelyeket a közvetlen életbiztosítási tevékenység prudenciális és pénzügyi felügyeletére vonatkozó alapvető szabályok jelenlegi és jövőbeni összehangolása keretében elismernek;

mivel a függő kárigények tartalékának számításánál egyrészt bármiféle implicit diszkontálást vagy levonást tilalmazni kell, és másrészről, meg kell határozni a prudens és az átlátható működés érdekében az explicit diszkontálás vagy levonás alkalmazásának pontos feltételeit;

mivel a biztosítóintézetek különleges jellegére tekintettel bizonyos változtatások szükségesek az éves beszámolókhoz és összevont (konszolidált) beszámolókhoz csatolt kiegészítő mellékletekben;

mivel összhangban azzal a szándékkal, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozzon minden, a 73/239/EGK és a 79/267/EGK irányelv hatálya alá tartozó biztosítóintézet és bizonyos egyéb vállalkozások is, ez az irányelv nem rendelkezik olyan mentességekről, mint például a 78/660/EGK irányelvben foglalt kis és közepes biztosítóintézetekre vonatkozó mentességek, ugyanakkor az irányelv nem vonatkozik a 73/239/EGK és a 79/267/EGK irányelvek hatálya alól kizárt kölcsönös biztosítópénztárakra;

mivel ugyanezen oknál fogva, a 83/349/EGK irányelv hatályának meghatározása lehetővé tette a tagállamok számára, hogy csoportok anyavállalkozásait mentesítsék a kötelező összevonás alól, amennyiben az összevonni kívánt vállalkozások együttesen nem haladnak meg egy bizonyos méretet, de ez nem terjed ki a biztosítóintézetekre;

mivel különleges jellegénél fogva, külön rendelkezésekre van szükség a Lloyd's néven ismert biztosítóintézetre;

mivel ezen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni az azon anyavállalat által készített összevont (konszolidált) beszámolóra is, amely egy pénzügyi holdingtársaság, amennyiben annak leányvállalatai kizárólag vagy főleg biztosítóintézetek;

mivel az ezen irányelvvel, különös tekintettel annak alkalmazásával kapcsolatban felmerülő problémák vizsgálata megköveteli a tagállamok képviselőinek és a Bizottságnak egy kapcsolattartó bizottságban történő együttműködését; mivel az ilyen bizottságok számának növekedését elkerülendő, kívánatos, hogy az ilyen együttműködés a 78/660/EGK irányelv 52. cikkében meghatározott bizottságban történjen; mivel ugyanakkor, amennyiben biztosítóintézeteket érintő problémákat vizsgál, a bizottságot ennek megfelelően kell összeállítani;

mivel tekintettel az ügy bonyolultságára, az ezen irányelv hatálya alá tartozó biztosítóintézeteknek megfelelő időt kell biztosítani az irányelv rendelkezéseinek végrehajtására; mivel ezt az időtartamot ki kell terjeszteni, hogy lehetővé tegye a szükséges kiigazítások végrehajtását egyrészt a Lloyd's néven ismert biztosítóintézetet illetően, másrészt pedig azon vállalkozásokat illetően, amelyek az irányelv hatálybalépésekor befektetéseiket bekerülési költségen mutatják ki;

mivel rendelkezni kell az irányelv bizonyos rendelkezéseinek felülvizsgálatáról alkalmazásának ötéves tapasztalata után, a nagyobb átláthatóság és az összehangolás céljainak fényében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. SZAKASZ

Előzetes rendelkezések és hatály

1. cikk

(1) A 78/660/EGK irányelv 2., 3. cikke, 4. cikke (1) és (3)-(6) bekezdése, 6., 7., 13., 14. cikke, 15. cikke (3) és (4) bekezdése, 16-21., 29-35., 37-41. cikke, 42. cikke, 42a-42f. cikke, 43. cikke (1) bekezdése 1-7b. és 9-14. pontja, 45. cikke (1) bekezdése, 46. cikke (1) és (2) bekezdése, 46a. cikke, 48-50. cikke, 50a., 50b., 50c. cikke, 51. cikke (1) bekezdése, 51a. cikke, 56-59. cikke, 60a. cikke, 61. és 61a. cikke alkalmazandó az ezen irányelv 2. cikkében felsorolt vállalkozásokra, kivéve, ha ez az irányelv másképp rendelkezik. Ezen irányelv 46., 47., 48., 51. és 53. cikke a 78/660/EGK irányelv 7a. szakaszával összhangban értékelt eszközökre és forrásokra nem vonatkozik.

(2) A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvben a 78/660/EGK irányelv 9., 10. és 10a. cikkére (mérleg), vagy a 22-26. cikkére (eredménykimutatás) való hivatkozásokat az ezen irányelv 6. cikkére (mérleg) vagy a 34. cikkére (eredménykimutatás) való megfelelő hivatkozásként kell értelmezni.

(3) A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvben a 78/660/EGK irányelv 30-42. cikkére történő hivatkozásokat ezekre a cikkekre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, figyelembe véve ezen irányelv 45-62. cikkét.

(4) Ahol a 78/660/EGK irányelv említett rendelkezései olyan mérlegtételekre vonatkoznak, amelyekre ez az irányelv nem határoz meg egyenértékű tételt, azokat ezen irányelv 6. cikkében fog-lalt tételekre történő hivatkozásnak kell tekinteni, ahol a megfelelő eszköz- és forrástételeket felsorolja.

2. cikk

(1) Az ezen irányelvben előírt összehangoló intézkedések a Szerződés 58. cikkének második bekezdése szerinti társaságokra és cégekre vonatkoznak, amelyek:

a) a 73/239/EGK irányelv 1. cikke szerinti vállalkozások, kivéve azokat a kölcsönös biztosító pénztárakat, amelyek nem tartoznak azon irányelv hatálya alá annak 3. cikke szerint, de beleértve az irányelv 4. cikkének a), b), c) és e) pontjaiban említett szervezeteket, kivéve amennyiben tevékenységük nem teljes egészében, vagy nem nagyrészt biztosítási tevékenység folytatásából áll;

b) a 79/267/EGK irányelv 1. cikke szerinti vállalkozások, kivéve azon irányelv 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében, illetve 3. cikkében említett testületeket és kölcsönös biztosító pénztárakat; vagy

c) viszontbiztosítást folytató vállalkozások.

Ebben az irányelvben ezen vállalkozásokra a továbbiakban a biztosítóintézetek kifejezés használatos.

(2) A 79/267/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti csoportos nyugdíjalapnak azokat a pénzeszközeit, amelyeket valamely biztosítóintézet saját nevében, de harmadik felek javára kezel, ki kell mutatni a mérlegben, amennyiben a vállalkozás jogcímet szerez az érintett eszközökre. Az ilyen eszközök és források teljes összegét vagy külön kell kimutatni, vagy a kiegészítő mellékletben a különféle eszköz- és forrástételek szerinti bontásban. A tagállamok ugyanakkor lehetővé tehetik az ilyen pénzeszközök mérlegen kívüli tételként történő kimutatását, feltéve hogy léteznek olyan külön szabályok, melyek révén az ilyen pénzeszközök kizárhatók a biztosítóintézet felszámolása (vagy hasonló eljárás) esetén a felosztásra rendelkezésre álló eszközök köréből.

Harmadik felek nevében és részére megszerzett eszközöket a mérlegben nem lehet kimutatni.

3. cikk

Ennek az irányelvnek az életbiztosításra vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók azokra a biztosítóintézetekre is, amelyek kizárólag egészségbiztosítással foglalkoznak, és amelyek ezt kizárólag vagy főleg az életbiztosítás biztosítástechnikai elvei szerint végzik.

A tagállamok az első bekezdést alkalmazhatják a közös vállalkozások által az életbiztosítás biztosítástechnikai elvei szerint végzett egészségbiztosításra is, amennyiben az ilyen tevékenység jelentős.

4. cikk

(1) Ez az irányelv a kockázatvállalók "Lloyd's" néven ismert szövetségére is vonatkozik. Ezen irányelv alkalmazásában mind a Lloyd's-ot, mind a Lloyd's partnerirodáit (Loyds' syndicates) biztosítóintézetnek kell tekinteni.

(2) A 65. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Lloyd's a 83/349/EGK irányelv által előírt összevont (konszolidált) éves beszámoló helyett összesített beszámolót készít. Az összesített beszámolót valamennyi iroda beszámolójának összesítésével kell elkészíteni.

2. SZAKASZ

A mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozó általános rendelkezések

5. cikk

A tételeknek a 78/660/EGK irányelv 4. cikke (3) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott feltételek szerinti összevonását a biztosítóintézetek esetében korlátozni kell:

- a mérlegnél az arab számokkal jelzett tételekre, kivéve a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó tételeket, valamint

- az eredménykimutatást illetően az egy vagy több kisbetűvel jelölt tételekre, kivéve az I. 1. és 4., valamint a II. 1., 5. és 6. tételt.

Az összevonás csak a tagállamok által meghatározott szabályok szerint engedélyezhető.

3. SZAKASZ

A mérleg tagolása

6. cikk

A tagállamok a mérleghez a következő tagolást írják elő:

Eszközök

A. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

külön kimutatva az esedékes jegyzett tőkét (kivéve, ha a nemzeti jogszabályok megkövetelik, hogy az esedékes jegyzett tőkét a források között szerepeltessék, amely esetben az esedékes jegyzett, de még be nem fizetett tőkét eszközként vagy az A. vagy az E. IV. tétel alatt kell kimutatni).

B. Immateriális javak

a 78/660/EGK irányelv 9. cikke Eszközök B. és C. I csoportjának leírása szerint, külön kiemelve:

- alapítási költségek a nemzeti jogszabályok meghatározása szerint, és amilyen mértékben a nemzeti jogszabályok megengedik azok eszközként való kimutatását (amenynyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő azok kimutatását a kiegészítő mellékletben),

- üzleti jó hírnév, az ellenérték fejében szerzett része erejéig (amennyiben a nemzeti jogszabályok nem írják elő annak feltüntetését a kiegészítő mellékletben).

C. Befektetések

I. Földterület és épületek:

külön kimutatva a biztosítóintézet által saját tevékenységei folytatására használt földterületeket és épületeket (kivéve, ha a nemzeti jogszabály kimutatásukat a kiegészítő mellékletben követeli meg).

II. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban és egyéb részesedések:

1. Részesedések kapcsolt vállalkozásokban.

2. Kapcsolt vállalkozások által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és ezeknek nyújtott kölcsönök.

3. Egyéb részesedés.

4. Olyan vállalkozások által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve olyan vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök, amelyekhez a biztosítóintézet részesedés révén kötődik.

III. Egyéb pénzügyi befektetések:

1. Részvények és más, változó hozamú értékpapírok, valamint befektetési alapok jegyei.

2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb, fix kamatozású értékpapírok.

3. Részesedések befektetési alapokban.

4. Jelzáloggal fedezett kölcsönök.

5. Egyéb kölcsönök.

6. Hitelintézeteknél elhelyezett betétek.

7. Egyéb.

IV. Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések.

D. Életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések

E. Követelések

(Az olyan összegeket, amelyekkel a következők tartoznak:

- kapcsolt vállalkozások, valamint

- olyan vállalkozások, amelyekhez a biztosítóintézet részesedés révén kötődik,

külön kell kimutatni, mint az I., II. és III. tételek altételeit.)

I. Közvetlen biztosítási műveletekből származó követelések

1. kötvénytulajdonosokkal szemben;

2. közvetítőkkel szemben.

II. Viszontbiztosítási műveletekből származó követelések.

III. Egyéb követelések.

IV. Jegyzett, de még be nem fizetett jegyzett tőke

(kivéve, ha a nemzeti jogszabály megköveteli, hogy az esedékes jegyzett, de még be nem fizetett jegyzett tőkét eszközként az A. tétel alatt mutassák ki).

F. Egyéb eszközök

I. Tárgyi eszközök és készletek, ahogy a 78/660/EGK irányelv 9. cikkének C. II. és D. I. tételében felsorolásra kerültek, kivéve a földterületet és az épületeket, az építés alatt álló épületeket, valamint a földterületre és épületekre fizetett letéteket.

II. Bankbetétek és készpénzkészlet.

III. Saját részvények (jelezve névértéküket, vagy névérték hiányában elszámolási értéküket), olyan mértékben, ahogyan a nemzeti jogszabály ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.

IV. =Egyéb.

G. Aktív időbeli elhatárolások

I. Elhatárolt kamat és bérleti díj.

II. Halasztott szerzési költségek (megkülönböztetve a nem életbiztosításból és az életbiztosításból származókat).

III. Egyéb aktív időbeli elhatárolások.

H. Az üzleti év vesztesége

(kivéve, ha a nemzeti jogszabály előírása szerint ezt forrásként az A. VI. tétel alatt kell kimutatni).

Források

A. Saját tőke

I. Jegyzett tőke vagy ezzel egyenértékű pénzeszközök

(kivéve, ha a nemzeti jogszabály azt írja elő, hogy az esedékes jegyzett tőkét ez alatt a tétel alatt mutassák ki. Ebben az esetben külön kell kimutatni a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét).

II. Névértéken felüli befizetés (ázsió).

III. Értékelési tartalék.

IV. Tartalék.

V. Eredménytartalék.

VI. Az üzleti év eredménye.

(kivéve, ha a nemzeti jogszabály előírása szerint azt eszközként a H. vagy forrásként az I. tétel alatt kell kimutatni).

B. Hátrasorolt kötelezettségek

C. Biztosítástechnikai tartalékok

D. Biztosítástechnikai tartalékok olyan életbiztosítási kötvényekre, ahol a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonos viseli:

E. Egyéb céltartalékok

1. Céltartalékok nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre.

2. Céltartalékok adózásra.

3. Egyéb céltartalékok.

F. Viszontbiztosítóktól kapott letétek

G. Kötelezettségek

(Azoknak a kötelezettségeknek az összegét, amelyek

- kapcsolt vállalkozásokkal; valamint

- olyan vállalatokkal szemben állnak fenn, amelyekhez a biztosítóintézet részesedés révén kötődik,

külön kell kimutatni altételként.)

I. Közvetlen biztosítási ügyletekből származó kötelezettségek.

II. Viszontbiztosítási ügyletekből származó kötelezettségek.

III. Kötvénykölcsönök, külön kimutatva az átváltható kölcsönöket.

IV. Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek.

V. Egyéb kötelezettségek, ideértve az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeket.

H. Passzív időbeli elhatárolások

I. A pénzügyi év nyeresége

(kivéve, ha a nemzeti jogszabály előírása szerint azt forrásként az A. VI. tétel alatt kell kimutatni).

7. cikk

A 78/660/EGK irányelv 14. cikke nem vonatkozik a biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokra.

4. SZAKASZ

Egyes mérlegtételekre vonatkozó különleges rendelkezések

8. cikk

A 78/660/EGK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése csak az ezen irányelv 6. cikkében szereplő meghatározásnak megfelelő B. és C. I. és II. eszköztételekre vonatkozik. Az e tételekben bekövetkező bármilyen változást a pénzügyi év kezdetén érvényes mérleg szerinti értékhez viszonyítva kell kimutatni.

9. cikk

Eszközök: C. III. 2. tétel

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb, fix kamatozású értékpapírok

(1) Ez a tétel tartalmazza a hitelintézetek, más vállalkozások vagy köztestületek által kibocsátott forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és más, fix kamatozású értékpapírokat, amennyiben nem a C. II. 2. vagy 4. tétel alá tartoznak.

(2) Azokat az értékpapírokat, amelyeknek a kamatlába meghatározott tényezőkkel összhangban, például a bankközi piac vagy az európiac kamatlábaival összhangban változik, ugyancsak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve egyéb fix kamatozású értékpapírnak kell tekinteni.

10. cikk

Eszközök: C. III. 3. tétel

Részesedések befektetési alapokban

Ez a tétel tartalmazza a vállalkozás birtokában lévő részvényeket olyan közös befektetésekben, amelyeket több társaság vagy nyugdíjalap hoz létre, és amelynek a kezelését e társaságok vagy nyugdíjalapok egyikére bízták.

11. cikk

Eszközök: C. III. 4. és 5. tétel

Jelzáloggal fedezett kölcsönök és egyéb kölcsönök

A kötvénytulajdonosoknak nyújtott azon kölcsönöket, amelyeknél a fő biztosíték maga a kötvény, az "Egyéb kölcsönök" alatt kell kimutatni, és összegüket közölni kell a kiegészítő mellékletben. A jelzáloggal fedezett kölcsönöket ilyenként kell kimutatni még akkor is, ha biztosítási kötvénnyel is biztosították azokat. Abban az esetben, ha a kötvényekkel nem biztosított "Egyéb kölcsönök" összege jelentős, azokat a megfelelő bontásban a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

12. cikk

Eszközök: C III. 6. tétel

Hitelintézeteknél elhelyezett betétek

Ez a tétel azokat az összegeket tartalmazza, amelyeknek a felvétele időbeli korlátozás alá esik. Az ilyen korlátozás alá nem eső betéteket az F II. tétel alatt kell kimutatni még akkor is, ha kamatozóak.

13. cikk

Eszközök: C. III 7. tétel

Egyéb

Ez a tétel tartalmazza mindazokat a befektetéseket, amelyek nem tartoznak a C. III. 1-6. tétel alá. Amennyiben az ilyen befektetések összege jelentős, azokat a kiegészítő mellékletben közzé kell tenni.

14. cikk

Eszközök: C IV. tétel

Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések

A viszontbiztosítást elfogadó vállalkozás mérlegében ez a tétel tartalmazza a viszontbiztosított vállalkozással szembeni követelések összegét az általa biztosítékként visszatartott, vagy nála, vagy harmadik feleknél letétként elhelyezett összegek erejéig.

Ezek az összegek nem vonhatók össze a viszontbiztosított vállalkozásnak a viszontbiztosító felé fennálló más tartozásainak összegével, és nem vonható le belőlük a viszontbiztosítónak a viszontbiztosított vállalkozással szemben fennálló tartozásainak összege.

Viszontbiztosított vállalkozásnál vagy harmadik feleknél letétként elhelyezett olyan értékpapírokat, amelyek a viszontbiztosítást elfogadó vállalkozás tulajdonában maradnak, ez utóbbi beszámolójában befektetésként kell kimutatni a megfelelő tétel alatt.

15. cikk

Eszközök: D. tétel

Életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések

Az életbiztosítás tekintetében ez a tétel egyrészről tartalmazza azokat a befektetéseket, amelyek értéke meghatározza a valamely befektetési alaphoz kapcsolódó kötvények értékét vagy megtérülését, valamint másrészről a valamely indexre történő hivatkozással meghatározott kötelezettségek fedezetéül szolgáló befektetéseket. Ez a tétel tartalmazza azokat a befektetéseket is, amelyeket valamely tontina tagjai nevében tartanak a közöttük való szétosztás céljából.

16. cikk

Eszközök: F. IV. tétel

Egyéb

Ez a tétel tartalmazza azokat az eszközöket, amelyek nem tartoznak az F. I., II. és III. tételek alá. Ahol az ilyen eszközök jelentősek, azokat a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

17. cikk

Eszközök: G. I. tétel

Elhatárolt kamat és bérleti díj

Ez a tétel tartalmazza a mérlegkészítés napjáig megszolgált, de esedékessé még nem vált kamatokat és bérleti díjakat.

18. cikk

Eszközök: G. II. tétel

Halasztott szerzési költségek

(1) A 78/660/EGK irányelv 18. cikkének megfelelően, halasztott szerzési költségként kell kimutatni a tárgyévben felmerült egyszeri szerzési költségek tárgyévet követő évet, illetve éveket terhelő részét, amennyiben az ilyen halasztást a tagállamok nem tiltják.

(2) A tagállamok azonban engedélyezhetik a szerzési költségek levonását a meg nem szolgált díjból a nem életbiztosítási üzletágban, és biztosításmatematikai módszerekkel történő levonásukat a matematikai tartalékokból az életbiztosítási üzletágban. Amennyiben ezt a módszert alkalmazzák, a tartalékokból levont összegeket a kiegészítő mellékletben jelezni kell.

19. cikk

Források: A. I. tétel

Jegyzett tőke vagy ezzel egyenértékű pénzeszközök

Ez a tétel tartalmaz minden olyan összeget, függetlenül tényleges megnevezésétől, amely a biztosítóintézet jogi struktúrájával összhangban az érintett tagállam nemzeti jogszabályai alapján részvényesek vagy más személyek által jegyzett részvénytőkének minősül.

20. cikk

Források: A. IV. tétel

Tartalékok

Ez a tétel tartalmazza a 78/660/EGK irányelv 9. cikkében az A. IV. forrástétel alatt felsorolt mindenféle típusú tartalékot az abban foglalt meghatározásoknak megfelelően. A tagállamok más típusú tartalékokat is megkövetelhetnek, ha ez szükséges az olyan biztosítóintézetek esetében, amelyek jogi formája kívül esik a 78/660/EGK irányelv hatályán.

A tartalékokat külön-külön kell kimutatni az A. IV. forrástétel altételeiként az érintett biztosítóintézetek mérlegeiben, kivéve az értékelési tartalékot, amelyet forrásként az A. III. alatt kell kimutatni.

21. cikk

Források: B. tétel

Hátrasorolt kötelezettségek

Azokban az esetekben, amikor szerződéses megállapodás született arról, hogy felszámolás vagy csőd esetén bizonyos kötelezettségeket, függetlenül attól, hogy azokat igazolások testesítik-e meg, csak minden más hitelező követeléseinek kielégítése után fizetnek vissza, az érintett kötelezettségeket ez alatt a tétel alatt kell kimutatni.

22. cikk

Amennyiben valamely tagállam lehetővé teszi, hogy a vállalkozások mérlege tartalmazza az olyan pénzösszegeket is, amelyek allokációját kötvénytulajdonosok vagy részvényesek számára még nem határozták meg a pénzügyi év végéig, az ilyen összegeket forrásként a Ba. tétel (Jövőben felosztandó pénzeszközök) alatt kell kimutatni. E tétel változásait az eredménykimutatás II. 12a. tételéből (Jövőben felosztandó pénzeszközök változásai) kell származtatni.

23. cikk

Források: C. tétel

Biztosítástechnikai tartalékok

A 78/660/EGK irányelv 20. cikke alkalmazandó a biztosítástechnikai tartalékokra ezen irányelv 24-30. cikkeiben foglalt eltérésekkel.

24. cikk

Források: C. 1. b), 2. b), 3. b), 4. b), valamint 6. b) és D. b) tételek

Viszontbiztosításra jutó összegek

(1) A viszontbiztosításra jutó összegek tartalmazzák azokat a tényleges vagy becsült összegeket, amelyeket a szerződéses viszontbiztosítási megállapodások alapján a biztosítástechnikai tartalékok bruttó összegéből levonnak.

(2) A meg nem szolgált díjak tartalékát illetően, a viszontbiztosításra jutó összegeket az 57. cikkben említett, vagy a viszontbiztosítási kötvény feltételei szerinti módszereknek megfelelően kell kiszámítani.

(3) A tagállamok megkövetelhetik, vagy lehetővé tehetik, hogy a viszontbiztosításra jutó összegeket eszközként mutassák ki. Ahol ezt a gyakorlatot folytatják, az ilyen összegeket eszközként a Da. (Viszontbiztosítók részesedése a biztosítástechnikai tartalékokból) tétel alatt kell kimutatni a következő bontásban:

1. Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. Életbiztosítási tartalékok

3. Függő károk tartaléka

4. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék (kivéve, ha ezt a 2. tétel alatt mutatják ki)

5. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

6. Olyan életbiztosítási kötvények után képzett biztosítástechnikai tartalékok, ahol a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonosok viselik

Függetlenül az 5. cikkben foglaltaktól, ezeket a tételeket nem lehet összevonni.

25. cikk

Források: C. 1. tétel

Meg nem szolgált díjak tartaléka

A meg nem szolgált díjak tartaléka tartalmazza azt az összeget, amely a könyv szerinti értéken szereplő bruttó díjbevételnek azt a részét képviseli, amelyet a következő pénzügyi évre vagy a rákövetkező pénzügyi évekre kell elhatárolni. Életbiztosítás esetén a tagállamok a további összehangolásig megkövetelhetik, vagy lehetővé tehetik, hogy a meg nem szolgált díjak tartalékát a C. 2. tételben mutassák be.

Amennyiben a 26. cikknek megfelelően a C. 1. tétel magában foglalja a még le nem járt kockázatokra képzett tartalék összegét is, a tétel megnevezése "Meg nem szolgált díjak és le nem járt kockázatok tartaléka". Amennyiben a le nem járt kockázatok összege jelentős, azt külön be kell mutatni vagy a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben.

26. cikk

Források: C. 6. tétel

Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ez a tétel tartalmazza egyebek között a le nem járt kockázatok tartalékát, azaz a meg nem szolgált díjak utáni tartalékon kívül a biztosítóintézet által a pénzügyi év végén túlnyúlóan viselendő kockázatok tekintetében félretett összegeket annak érdekében, hogy az érvényben lévő biztosítási szerződésekkel kapcsolatban fennálló összes kárra és ráfordításra a vonatkozó meg nem szolgált díjak és bármilyen, az ilyen szerződések alapján járó díjak összegét meghaladóan tartalékok álljanak rendelkezésre. Azonban, ha a nemzeti jogszabály úgy rendelkezik, a le nem járt kockázatok tartaléka hozzáadható a meg nem szolgált díjak tartalékához a 25. cikkben foglalt meghatározás szerint, és azt a C. 1 alatti tételben összevontan lehet kimutatni.

Amennyiben a le nem járt kockázatok összege jelentős, azt külön, vagy a mérlegben, vagy a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

Amennyiben a 3. cikk második bekezdése szerinti lehetőséggel nem élnek, ennek a tételnek tartalmaznia kell a lejárati idő szerint rendezett tartalékokat is.

27. cikk

Források: C. 2. tétel

Életbiztosítási tartalékok

Az életbiztosítási tartalékok tartalmazzák a biztosítóintézetnek a már bejelentett díjvisszatérítéseket is tartalmazó kötelezettségeinek biztosításmatematikailag becsült értékét a jövőbeni díjbevételek biztosításmatematikai értékének levonása után.

28. cikk

Források: C. 3. tétel

Függő károk tartaléka

A függő károk tartaléka a pénzügyi év végéig felmerült bejelentett vagy be nem jelentett eseményekből származó összes kár rendezése kapcsán a biztosítóintézetnél felmerülő végleges költségek becsült összege az ilyen károk tekintetében már megfizetett összegek levonásával.

29. cikk

Források: C. 4. tétel

Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék

Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék tartalmazza mindazokat az összegeket, amelyeket kötvénytulajdonosoknak vagy szerződések kedvezményezettjeinek szánnak díjvisszatérítés gyanánt a 39. cikkben meghatározottak szerint, amennyiben az ilyen összegeket nem írták jóvá a kötvénytulajdonosok vagy szerződések kedvezményezettjei számára, vagy nem szerepeltették a Ba. tételben (Jövőben felosztandó pénzeszközök), vagy a C. 2. tételben, amint arról a 22. cikk első bekezdése rendelkezik.

30. cikk

Források: C. 5. tétel

Káringadozási tartalék

(1) A káringadozási tartalék tartalmaz minden olyan összeget, amelyet jogszabályi vagy közigazgatási előírásoknak megfelelően tettek félre annak érdekében, hogy kiegyenlítsék az elkövetkezendő évek kárhányadaiban bekövetkező ingadozásokat, vagy hogy különleges kockázatokra tartalékoljanak.

(2) Amennyiben ilyen jogszabályi vagy közigazgatási előírások hiányában a 20. cikk szerinti tartalékokat ugyanezzel a céllal hozták létre, ezt a kiegészítő mellékletben közölni kell.

31. cikk

Források: D. tétel

Biztosítástechnikai tartalékok olyan életbiztosítási kötvényekre, ahol a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonos viseli

Ez a tétel az életbiztosítási kötvényekhez kötődő olyan befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségekre fedezetül képzett biztosítástechnikai tartalékokat tartalmazza, mely kötvények értékét vagy hozamát valamely indexre vagy olyan befektetésekre történő hivatkozással határozzák meg, amelyek kockázatát a kötvénytulajdonos viseli.

A haláleseti kockázatra, a működési költségekre és egyéb kockázatokra fedezetül szolgáló minden további biztosítástechnikai tartalékot (mint például a lejáratkor fizetendő juttatásokat vagy a garantált visszavásárlási értéket) a C. 2. tétel alatt kell kimutatni.

A D. tétel tartalmazza azokat a biztosítástechnikai tartalékokat is, amelyek a tontina szervezőjének a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit jelentik.

32. cikk

Források: F. tétel

Viszontbiztosítóktól kapott letétek

A viszontbiztosításba adó közvetlen biztosító mérlegében ez a tétel a más biztosítóintézetek által viszontbiztosítási szerződések alapján letétbe helyezett vagy tőlük visszatartott összegeket tartalmazza. Ezek az összegek nem vonhatók össze a kérdéses más vállalkozások egyéb tartozásaival vagy követeléseivel.

Amennyiben a viszontbiztosításba adó közvetlen biztosító letétként értékpapírokat kapott, amelyeket tulajdonába adtak, ez a tétel tartalmazza az ilyen közvetlen biztosító letét miatti tartozásának összegét.

5. SZAKASZ

Az eredménykimutatás szerkezete

33. cikk

(1) A tagállamok kötelesek az eredménykimutatásra a 34. cikkben meghatározott szerkezetet előírni.

(2) A nem életbiztosítási biztosító biztosítástechnikai számláját a közvetlen biztosításoknak a 73/239/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékcsoportjaira, valamint a viszontbiztosító ennek megfelelő termékcsoportjaira kell alkalmazni.

(3) Az életbiztosító biztosítástechnikai számláját a közvetlen biztosításnak a 79/267/EGK irányelv hatálya alá tartozó, valamint a viszontbiztosító vállalkozás ennek megfelelő termékcsoportjaira kell alkalmazni.

(4) A tagállamok előírhatják, vagy engedélyezhetik a kizárólag viszontbiztosítással foglalkozó vállalkozások számára, hogy a nem életbiztosító biztosítástechnikai számláját alkalmazzák minden üzleti tevékenységükre. Ez vonatkozik a közvetlen nem életbiztosítással, illetve viszontbiztosítással foglalkozó vállalkozásokra is.

34. cikk

Eredménykimutatás

I. Biztosítástechnikai számla - nem életbiztosítási üzletág

II. Biztosítástechnikai számla - életbiztosítási üzletág

III. Nem biztosítástechnikai számla

6. SZAKASZ

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó különös rendelkezések

35. cikk

Nem életbiztosítási ág biztosítástechnikai számlája: I. 1. a) tétel

Életbiztosítási ág biztosítástechnikai számlája: II. 1. a) tétel

Bruttó díjbevétel

A bruttó díjbevétel magában foglalja a biztosítási szerződések alapján a pénzügyi évben járó valamennyi összeget, függetlenül attól, hogy az ilyen összegek részben vagy egészben egy későbbi pénzügyi évhez kapcsolódnak-e, és egyebek között a következőket tartalmazza:

i. a díjelőírás, amennyiben a díjszámítás csak az év végén végezhető el;

- egyszeri díjak az évjáradékkal együtt,

- életbiztosításnál a díj-visszatérítési rendelkezésekből eredő egyszeri díjak, amennyiben azokat díjaknak kell tekinteni a szerződések alapján, és amennyiben a nemzeti jogszabály megköveteli, vagy lehetővé teszi, hogy ezeket a díjak között mutassák ki;

iii. a további díjbevételek féléves, negyedéves vagy havi fizetések esetén, és a kötvénytulajdonosok további befizetései a biztosítóintézet által viselt ráfordítások után;

iv. együttbiztosítás esetén a vállalkozás részesedése az összes díjbevételből;

v. viszontbiztosítási díj engedményező és visszaengedményező biztosítóintézettől, ideértve az állomány-visszavonást;

a következők levonása után:

- az engedményező és visszaengedményező biztosítóintézet részére történő állományátruházás; valamint

- törlések.

A fenti összegek nem tartalmazhatják a díjakra kivetett adók és illetékek összegét.

36. cikk

Nem életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: I. 1. b) tétel

Életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: II. 1. b) tétel

Viszontbiztosítónak átadott díjak

A viszontbiztosítónak átadott díjak tartalmazzák a biztosítóintézet által megkötött viszontbiztosítási szerződések alapján megfizetett vagy fizetendő összes díjat. Ehhez kell hozzáadni a viszontbiztosítási szerződések megkötésekor vagy módosításakor fizetendő meg nem szolgált díjjóváírásokat; a meg nem szolgált díjak visszatérítendő összegét le kell vonni.

37. cikk

A nem életbiztosítási biztosítástechnikai számla: I. 1. c) és d) tételek

Életbiztosítási biztosítástechnikai számla: II. 1. c) tétel

Meg nem szolgált díjak tartalékának változása viszontbiztosítás nélkül

A további összehangolásig a tagállamok életbiztosítás esetén megkövetelhetik, vagy engedélyezhetik, hogy a meg nem szolgált díjak változását az életbiztosítási tartalékok változásánál vegyék számításba.

38. cikk

Nem életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: I. 4. tétel

Életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: II. 5. tétel

Felmerült, viszontbiztosítás nélküli kárigények

(1) A felmerült kárigények tartalmazzák az összes, a pénzügyi év során megtörtént kifizetést, valamint a károk tartalékait, de levonva ebből az előző pénzügyi évre vonatkozó károk tartalékait.

Ezek az összegek tartalmazzák az életjáradékokat, a visszavásárlásokat, a közvetlen biztosítónak és viszontbiztosítónak, illetve tőlük járó, a kártartalékok képzéséből és felhasználásából származó összegeket, valamint a külső és belső kárrendezési költségeket, valamint a felmerült, de be nem jelentett károkra elszámolt összegeket, amint azt a 60. cikk (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) bekezdésének a) pontja említi.

A 60. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti jogátruházás és kármentés alapján megtérülő összegeket le kell vonni.

(2) Amennyiben

- a korábbi években felmerült függő károkra év elején képzett tartalék, valamint

- az év során a korábbi években felmerült károkra teljesített kifizetések és az év végén az ilyen károkra képzett fennmaradó tartalék közötti különbség jelentős,

azt ki kell mutatni a kiegészítő mellékletben kategóriákra és összegekre bontva.

39. cikk

Nem életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: I. 6. tétel

Életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: II. 7. tétel

Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény és díjvisszatérítés viszontbiztosítás nélkül

A biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény tartalmaz minden, a pénzügyi évre vonatkozó összeget, amelyet kötvénytulajdonosoknak és más biztosított feleknek megfizettek vagy fizetendőek, vagy javukra biztosítottak, ideértve a biztosítástechnikai tartalékok növelésére vagy a jövőbeni díjak csökkentésére felhasznált összegeket addig a mértékig, amíg az ilyen összegek a vállalkozás egészéből vagy egy részéből származó többlet vagy nyereség allokálását jelentik a korábbi években tartalékolt és már nem szükséges összegek levonása után.

A díjvisszatérítések az ilyen összegeket addig a mértékig tartalmazzák, ameddig az egyes szerződések tapasztalataiból származó díjbevételek részleges visszatérítését jelentik.

Ahol jelentős, a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredményt, illetve a díjvisszatérítésekre felszámolt összegeket külön-külön a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

40. cikk

Nem életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: I. 7. a) tétel

Életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: II. 8. a) tétel

Szerzési költségek

A szerzési költségek tartalmazzák a biztosítási szerződések megkötéséből származó költségeket. Ide tartoznak a közvetlen költségek, például a szerzési jutalékok vagy a biztosítási okirat elkészítésének költségei, vagy a biztosítási szerződésnek a portfólióba való bevonásának költségei, valamint a közvetett költségek, például a reklámköltségek vagy az ajánlatokfeldolgozásával és a kötvények kibocsátásával kapcsolatban felmerülő igazgatási költségek.

A tagállamok megkövetelhetik, hogy a kötvénymegújításra fizetett jutalékokat az I. 7. c) vagy a II. 8. c) tétel alatt mutassák ki.

41. cikk

Nem életbiztosítási biztosítástechnikai számla: I. 7. c) tétel

Életbiztosítási biztosítástechnikai számla: II. 8. c) tétel

Igazgatási költségek

Az igazgatási költségek tartalmazzák a díjak beszedéséből, a portfólió kezeléséből, a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény és a díjvisszatérítések kezeléséből és a befelé, illetve kifelé irányuló viszontbiztosításból adódó költségeket. Különösen a munkaerővel kapcsolatos költségeket és az irodai bútorzat és felszerelés értékcsökkenését kell itt kimutatni, amennyiben ezt nem a szerzési költségek, a felmerült kárigények vagy a befektetésekhez kapcsolódó költségek alatt kell kimutatni.

42. cikk

Életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: II. 2. és 9. tételek

Nem biztosítástechnikai számla: III. 3. és 5. tételek

Befektetésekből származó bevételek és ráfordítások

(1) A nem életbiztosításhoz kapcsolódó összes befektetési bevételt és ráfordítást a nem biztosítástechnikai számlában kell kimutatni.

(2) A kizárólag életbiztosítással foglalkozó vállalkozások esetében a befektetésből származó bevételeket és ráfordításokat az életbiztosítási biztosítástechnikai számlában kell kimutatni.

(3) Az életbiztosítással és nem életbiztosítással egyaránt foglalkozó vállalkozás esetében a befektetésekből származó bevételeket és a hozzájuk kapcsolódó ráfordításokat az életbiztosítási biztosítástechnikai számlában kell kimutatni addig a mértékig, ameddig azok közvetlenül kötődnek az életbiztosítási üzletág folytatásához.

(4) A tagállamok megkövetelhetik, vagy engedélyezhetik, hogy a befektetésekből származó bevételeket, illetve a hozzájuk kapcsolódó ráfordításokat a befektetések eredete vagy felhasználása szerint mutassák ki, ha szükséges, a nem életbiztosítási biztosítástechnikai számlában további tételek felvételével, hasonlóan az életbiztosítási biztosítástechnikai számla ennek megfelelő tételeihez.

43. cikk

Nem életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: I. 2. tétel

Életbiztosítási ág biztosítástechnikai számla: II. 2. tétel

Nem biztosítástechnikai számla: III. 4. és 6. tételek

Felosztott befektetési eredmény

(1) Ahol a befektetési eredmény egy részét a nem életbiztosítási biztosítástechnikai számlára vezetik át, a nem biztosítástechnikai számláról történő átvezetés összegét le kell vonni a III. 6. tételből és hozzá kell adni a I. 2. tételhez.

(2) Ahol az életbiztosítási biztosítástechnikai számlában kimutatott befektetési eredmény egy részét a nem biztosítástechnikai számlára vezetik át, az átvezetett összeget le kell vonni a II. 12. tételből és hozzá kell adni a III. 4. tételhez.

(3) A tagállamok meghatározhatják a felosztott eredménynek az eredménykimutatás egyik részéből másik részébe történő átvezetésének eljárásait, illetve az átvezetések összegét. Az ilyen átvezetések indokait, illetve az átvezetés alapját közölni kell a kiegészítő mellékletben bármelyik esetben; ahol helyénvaló, a vonatkozó rendelet szövegére történő hivatkozás elegendő.

44. cikk

Életbiztosítási biztosítástechnikai számla: II. (3) és (10) tételek

Befektetések nem realizált eredménye és vesztesége

(1) Az életbiztosítási üzletágban a tagállamok engedélyezhetik, hogy az eredménykimutatás II. 3., illetve 10. tételeiben részben vagy egészben mutassák ki:

- a befektetések folyó értéken vagy a 78/660/EGK irányelv 33. cikkének (1) bekezdésében említett valamelyik módszerrel történő értékelése, valamint

- a bekerülési költségen történő értékelése közötti különbséget.

A tagállamok minden esetben kötelesek megkövetelni, hogy az első bekezdésben említett összegeket a fent említett tételekben mutassák ki, ha azok a D. mérlegfőcsoport alatt eszközként kimutatott befektetésekhez kapcsolódnak.

(2) Azok a tagállamok, amelyek megkövetelik, vagy lehetővé teszik a C. mérlegfőcsoport alatt eszközként kimutatott befektetések folyó értéken történő értékelését nem életbiztosítás tekintetében, megengedhetik, hogy az eredménykimutatás III. 3. a), illetve III. 5. a) tételében részben vagy egészben mutassák ki a befektetések folyó értéken, illetve bekerülési költségen történő értékelése közötti különbséget.

7. SZAKASZ

Értékelési szabályok

45. cikk

A 78/660/EGK irányelv 32. cikke, amelynek alapján az éves beszámolóban kimutatott tételek értékelését vagy a beszerzési vagy az előállítási költség elvére kell alapozni, alkalmazandó az ezen irányelv 46-49. cikkének hatálya alá tartozó befektetésekre is.

46. cikk

(1) A tagállamok megkövetelhetik, vagy lehetővé tehetik, hogy eszközként a C. mérlegfőcsoport alatt kimutatott befektetéseket folyó értékük alapján értékeljék a 48. és 49. cikk szerint számítva.

(2) A D. mérlegfőcsoport alatt eszközként kimutatott befektetéseket folyó értéken kell kimutatni.

(3) Amikor a befektetéseket bekerülési költségen mutatják ki, folyó értéküket a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

Azonban azok a tagállamok, amelyekben az ezen irányelvről szóló értesítés napján a befektetéseket bekerülési költségen mutatják ki, lehetővé tehetik a vállalkozásoknak, hogy kezdetben a kiegészítő mellékletben közöljék a C. I. mérlegcsoport alatt eszközként kimutatott befektetések folyó értékét a 70. cikk (1) bekezdésében említett időponttól számított nem több mint öt évig, valamint az egyéb befektetéseik folyó értékét ugyanettől az időponttól számított nem több mint három évig.

(4) Ahol a befektetéseket folyó értéken mutatják ki, bekerülési költségüket a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

(5) Ugyanazt az értékelési módszert kell alkalmazni minden olyan befektetésre, amelyet arab számmal jelzett tételben, vagy a C. I. mérlegcsoport alatt eszközként mutatnak ki. A tagállamok ettől a követelménytől eltérést engedélyezhetnek.

(6) Az egyes befektetési tételekre alkalmazott értékelési módszer(eke)t a kiegészítő mellékletben kell közölni az így meghatározott összegekkel együtt.

46a. cikk

(1) Amennyiben az eszközök és a források értékelése a 78/660/EGK irányelv 7a. szakaszával összhangban történik, e cikk (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A D. mérlegfőcsoport alatt eszközként kimutatott befektetéseket valós értéken kell kimutatni.

(3) Amennyiben a befektetéseket a beszerzési áron mutatják ki, valós értéküket a kiegészítő mellékletben közölni kell.

(4) Amennyiben a befektetéseket valós értéken mutatják ki, beszerzési árukat a kiegészítő mellékletben közölni kell.

(5) Ugyanazt az értékelési módszert kell alkalmazni minden olyan befektetésre, amelyet arab számmal jelzett tételben, vagy a C.I. mérlegcsoport alatt eszközként mutatnak ki. A tagállamok engedélyezhetik az eltérést ettől a követelménytől.

(6) Az egyes befektetési tételekre alkalmazott módszer(eke)t a kiegészítő mellékletben kell közölni, az így meghatározott összegekkel együtt.

47. cikk

Ahol a befektetéseket folyó értéken értékelik, a 78/660/EGK irányelv 33. cikkének (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni, kivéve az ezen irányelv 37. és 44. cikkében foglalt, ettől eltérő rendelkezéseket.

48. cikk

(1) A földterületeken és épületeken kívüli befektetések esetében a folyó érték a piaci értéket jelenti, kivéve az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(2) Ahol a befektetéseket valamely hivatalos tőzsdén hivatalosan jegyzik, a piaci érték a mérlegkészítés napján jegyzett árfolyamot jelenti, illetve amennyiben a mérlegkészítés napja nem tőzsdei kereskedési nap, az ezen időpont előtti legutolsó tőzsdei kereskedési napon jegyzett árfolyamot.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említetteken kívüli piaca van a befektetéseknek, a piaci érték azt az átlagos árfolyamot jelenti, amelyen az ilyen befektetésekkel a mérlegkészítés napján, illetve amikor a mérlegkészítés napja nem kereskedési nap, ezt a napot megelőző legutolsó kereskedési napon kereskedtek.

(4) Amennyiben a mérlegkészítés időpontjában a (2) vagy (3) bekezdésben említett befektetéseket már értékesítették vagy rövid időn belül értékesíteni kívánják, a piaci értéket a tényleges vagy becsült realizálási költségekkel csökkenteni kell.

(5) Kivéve, ha a 78/660/EGK irányelv 59. cikkében foglaltak szerinti részesedésértékelést alkalmazzák, minden egyéb befektetést olyan alapon kell értékelni, ami a megfontoltság elve alapján tekintetbe veszi a várható realizálható értéket.

(6) Az értékelési módszert minden esetben pontosan ismertetni kell, és az adott módszer elfogadásának indokait közölni kell a kiegészítő mellékletben.

49. cikk

(1) Földterületek és épületek esetében a folyó érték az értékelés napján érvényes piaci értéket jelenti, ahol releváns, csökkentve a (4), illetve az (5) bekezdésben elrendelt módon.

(2) A piaci érték azt az árat jelenti, amely mellett az ingatlan egy eladni kívánó eladó, és egy tisztességes feltételek mellett vásárolni kívánó fél közötti magánjogi szerződésben az értékelés napján értékesíthető lenne, feltételezve, hogy az ingatlan megfelelően szerepel a piacon, hogy a piaci feltételek lehetővé teszik a szabályos eladást, és hogy az ingatlan jellegére tekintettel szokásos időtartam áll rendelkezésre az értékesítés megtárgyalására.

(3) A piaci értéket az egyes ingatlantételek külön-külön történő értékelésével kell meghatározni, és ezt az általánosan elfogadott, vagy a biztosításfelügyeleti hatóságok által elismert módszerekkel legalább minden öt évben el kell végezni. A 78/660/EGK irányelv 35. cikke (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti előző értékelés óta bármely ingatlantétel értéke csökkent, a megfelelő értékhelyesbítést el kell végezni. Az így meghatározott alacsonyabb értéket a rákövetkező mérlegekben nem lehet növelni, kivéve ha az ilyen növelés a (2) és (3) bekezdés szerint a piaci érték újbóli meghatározásából ered.

(5) Amennyiben a mérlegkészítés időpontjában a földterületet és az épületet már értékesítették vagy rövid időn belül értékesíteni kívánják, a (2), illetve a (4) bekezdés szerint meghatározott értéket a tényleges vagy becsült realizálási költségekkel csökkenteni kell.

(6) Ahol nem lehetséges a földterület és épület tételek piaci értékét meghatározni, a beszerzési vagy előállítási költség elve alapján meghatározott értéket kell folyó értéknek tekinteni.

(7) A kiegészítő mellékletben közölni kell azt a módszert, amellyel a földterület és az épület folyó értékét meghatározták, valamint ezek bontását az értékelés pénzügyi éve szerint.

50. cikk

Amennyiben a 78/660/EGK irányelv 33. cikkét alkalmazzák biztosítóintézetekre, ezt a következőképpen kell tenni:

a) az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni az F. I. mérlegcsoport alatt kimutatott eszközökre az ezen irányelv 6. cikkében meghatározottak szerint;

b) az (1) bekezdés c) pontját kell alkalmazni a C I., II., III. és IV. mérlegcsoportok, valamint az F. I. mérlegcsoport (készletek kivételével), valamint a III. mérlegcsoport alatt kimutatott eszközökre az ezen irányelv 6. cikkében meghatározottak szerint.

51. cikk

A 78/660/EGK irányelv 35. cikkét kell alkalmazni a biztosítóintézetekre a következő rendelkezésekben foglalt eltérésekkel:

a) alkalmazni kell a B. és C. mérlegfőcsoportok alatt kimutatott eszközökre, valamint az F. I. mérlegcsoport alatt kimutatott állóeszközökre az ezen irányelv 6. cikkében meghatározottak szerint;

b) az (1) bekezdés c) pontjának aa) alpontját kell alkalmazni a C. II., III., illetve IV. mérlegcsoportok, valamint F. III. mérlegcsoport alatt kimutatott eszközökre az ezen irányelv 6. cikkében meghatározottak szerint.

A tagállamok megkövetelhetik, hogy a befektetésként kimutatott forgatható értékpapírok tekintetében értékhelyesbítést végezzenek el, hogy a mérlegkészítés napján a nekik tulajdonítható alacsonyabb értéken szerepeljenek.

52. cikk

A 78/660/EGK irányelv 38. cikkét kell alkalmazni az F. I. mérlegcsoport alatt kimutatott eszközökre az ezen irányelv 6. cikkében meghatározottak szerint.

53. cikk

A 78/660/EGK irányelv 39. cikkét kell alkalmazni az E. I., II. és III. mérlegcsoport, valamint az F. II. mérlegcsoport alatt kimutatott eszközökre az ezen irányelv 6. cikkében meghatározottak szerint.

54. cikk

A nem életbiztosításban az esetleges halasztott szerzési költségek összegét a meg nem szolgált díjakra alkalmazott módszerrel kompatibilis módszerrel kell megállapítani.

Az életbiztosításban az esetleges halasztott szerzési költségek összegét az 59. cikkben említett biztosításmatematikai számításnál lehet figyelembe venni.

55. cikk

(1)

a) Az eszközként a C. II. és III. mérlegcsoportok alatt kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és egyéb, fix kamatozású értékpapírokat, amennyiben nem piaci értéken értékelték, a mérlegben bekerülési költségen kell szerepeltetni. A tagállamok azonban megkövetelhetik, vagy lehetővé tehetik, hogy az ilyen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a mérlegben a lejáratkor visszafizetendő összegben mutassák be.

b) Amennyiben az a) pontban említett értékpapírok vételára meghaladja a lejáratkor fizetendő összeget, a különbözet összegét az eredménykimutatásban kell elszámolni. A tagállamok azonban előírhatják, vagy lehetővé tehetik, hogy a különbözet összegét részletekben írják le, oly módon, hogy ez az összeg teljes mértékben leírásra kerüljön akkor, amikor az értékpapírokat visszafizetik. A különbözetet azonban a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben külön ki kell mutatni.

c) Amennyiben az a) pontban említett értékpapírok vételára alacsonyabb, mint a lejáratkor visszafizetendő összeg, a tagállamok előírhatják, vagy lehetővé tehetik, hogy a különbözet összegét részletekben a visszafizetésig fennálló időszakban bevételként számolják el. Az ilyen különbözetet azonban a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni.

(2) Amennyiben a nem piaci értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat vagy más fix kamatozású értékpapírokat lejárat előtt értékesítik és az ebből befolyó összeget más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy fix kamatozású értékpapírok vásárlására fordítják, a tagállamok lehetővé tehetik, hogy az értékesítésből befolyt összeg és a könyv szerinti érték közötti különbözetet egyenletesen, az eredeti befektetés lejáratáig fennmaradó időszakra osszák szét.

56. cikk

Biztosítástechnikai tartalékok

A biztosítástechnikai tartalékok összegének mindig elegendőnek kell lennie arra, hogy a vállalkozás teljesíthesse bármilyen, ésszerűen előrelátható, biztosítási szerződésből eredő kötelezettségét.

57. cikk

A meg nem szolgált díjak tartaléka

(1) A meg nem szolgált díjak tartalékát elvben külön-külön minden egyes biztosítási szerződésre ki kell számítani. A tagállamok azonban lehetővé tehetik statisztikai módszerek, és különösen az arányosítási, illetve az átalánymódszerek alkalmazását ott, ahol várhatóan ezek hozzávetőleg ugyanazt az összeget eredményezik, mint az egyedi számítások.

(2) Azoknál a biztosítási termékcsoportoknál, ahol a káralakulás és a díj időbeli korrelációjának feltételezése nem helyénvaló, olyan számítási módszereket kell alkalmazni, amelyek figyelembe veszik a kockázat változásának időben eltérő voltát.

58. cikk

A le nem járt kockázatok tartaléka

A 26. cikkben említett, le nem járt kockázatok tartalékát a pénzügyi év vége után várhatóan felmerülő károk és igazgatási költségek alapján kell kiszámítani az adott időpont előtt megkötött szerződésekre, amennyiben azok becsült értéke meghaladja a meg nem szolgált díjak tartalékát és az ilyen szerződések alapján járó díjakat.

59. cikk

Életbiztosítási tartalékok

(1) Az életbiztosítási tartalékokat elvben külön-külön minden egyes életbiztosítási szerződésre ki kell számítani. A tagállamok azonban lehetővé tehetik olyan statisztikai vagy biztosításmatematikai módszerek alkalmazását, amelyek várhatóan körülbelül ugyanazt az eredményt hozzák, mint az egyedi számítások. A kiegészítő mellékletben összegzést kell adni a főbb feltételezésekről.

(2) A számítást évente egy biztosításmatematikusnak vagy a terület más szakértőjének kell elvégeznie elismert biztosításmatematikai módszerek alapján.

60. cikk

Függőkár-tartalékok

(1) Nem életbiztosítás

a) Alapelvként a tartalékot külön-külön minden esetre ki kell számítani a még várhatóan felmerülő költségek alapján. Statisztikai módszerek is alkalmazhatók, amennyiben a kockázat jellegét figyelembe vevő megfelelő tartalékot eredményeznek; a tagállamok azonban előzetes jóváhagyáshoz köthetik az ilyen módszerek alkalmazását.

b) Ez a tartalék tartalmazza a felmerült, de a mérlegkészítés időpontjáig be nem jelentett károk tartalékát is; ennek összegét a múltbéli tapasztalatokra, nevezetesen a mérlegkészítés időpontja után bejelentett károk számára és nagyságára tekintettel kell meghatározni.

c) A kárrendezési költségeket a tartalék számításánál figyelembe kell venni, függetlenül azok eredetétől.

d) A kötvénytulajdonosok harmadik felekre vonatkozó jogainak megszerzéséből (jogátruházás) vagy a biztosított vagyon jogi tulajdonlásának megszerzéséből (kármentés) várhatóan megtérülő összegeket le kell vonni a függőkár-tartalékokból; ezeket a megfontoltság elve alapján kell becsülni. Ahol az ilyen összegek jelentősek, azokat a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

e) A d) ponttól eltérően, a tagállamok előírhatják, vagy lehetővé tehetik, hogy a várhatóan megtérülő összegeket eszközként szerepeltessék.

f) Amennyiben valamely kárigényből származó juttatásokat évjáradék formájában kell megfizetni, az e célból tartalékolandó összeget elismert biztosításmatematikai módszerekkel kell kiszámítani.

g) Az implicit diszkontálás vagy levonás, akár abból származik, hogy egy függő kár tartalékára jelenértéket határoznak meg, amelyet várhatóan egy későbbi időpontban egy nagyobb összeg felhasználásával, akár más módon rendeznek, tilalom alá esik.

A tagállamok lehetővé tehetik az explicit diszkontálást vagy levonásokat, hogy figyelembe vegyék a befektetésekből származó bevételt. Az ilyen diszkontálás vagy levonás nem engedélyezhető, kivéve ha:

i. a kárrendezés várható átlagos időpontja legalább a mérleg fordulónapja után négy évvel van;

ii. a diszkontálást vagy levonást elismert, a megfontoltság elvén alapuló módon végzik el; az illetékes hatóságot előre értesíteni kell a módszerben bekövetkező bármiféle változásról;

iii. amikor a kárrendezés összköltségét kiszámítják, a vállalkozásnak figyelembe kell vennie minden olyan tényezőt, amely megnövelheti ezt a költséget;

iv. a vállalkozásnak elegendő adat áll rendelkezésére, hogy megbízható modellt állíthasson fel a kárrendezési arányokra;

v. a jelenérték-számításhoz alkalmazott kamatláb nem haladja meg az időszak alatti károknak az ilyen károk kifizetéséhez szükséges tartalékának fedezetét képező, befektetett eszközökből származó, megfontoltan becsült befektetési hozamot. Azonban ez nem haladhatja meg az alábbiak egyikét sem:

- az ilyen eszközökből származó befektetési bevételt az előző öt évben,

- az ilyen eszközökből származó befektetési bevételt az előző mérlegfordulónapot megelőző év során.

Amikor diszkontálnak, vagy levonásokat végeznek el, a vállalkozásoknak a kiegészítő mellékletben közölniük kell a tartalékok teljes összegét diszkontálás vagy levonás előtt, a diszkontált kárkategóriákat, illetve azokat, amelyekből levontak, és minden kárkategóriára közölni kell az alkalmazott módszert, különösen az előző albekezdés iii. és v. pontjában említett becslésekre alkalmazott kamatlábakat, valamint a kárrendezésig terjedő időszak becslésére alkalmazott feltételeket.

(2) Életbiztosítás

a) A függőkár-tartalékok összegének meg kell egyeznie a kedvezményezetteknek járó összegek és a kárrendezés költségeinek összegével. Tartalmaznia kell a felmerült, de még be nem jelentett károkra képzett tartalékokat is.

b) A tagállamok megkövetelhetik a fenti a) pontban említett összegek kimutatását a C. 2. forrástétel alatt.

61. cikk

(1) További összehangolásig a tagállamok előírhatják, vagy lehetővé tehetik a következő módszerek alkalmazását ott, ahol a kérdéses biztosítási termékcsoport vagy típus jellege miatt a díjkövetelésekre, a kifizetendő károkra vagy mind a kettőre vonatkozó információ a kockázatvállalás éveire nem elegendő az éves beszámoló készítésének időpontjában a pontos becslések készítéséhez.

1. módszer

A díjbevételnek a megfizetett károkon és költségeken túli többlete a kockázatvállalási évben kezdődő szerződések tekintetében biztosítástechnikai tartalékot képez, amit be kell vonni a mérlegben a C. 3. forrástétel alatt kimutatott függő károk biztosítástechnikai tartalékába. A tartalék számítható a díjbevétel meghatározott százalékának alapján is, amennyiben az ilyen módszer helyénvaló a biztosított kockázat típusára. Ha szükséges azonban, ennek a biztosítástechnikai tartaléknak az összegét meg kell növelni, hogy elegendő legyen a jelenlegi és jövőbeni kötelezettségek teljesítésére. Az ilyen módszerrel létrehozott biztosítástechnikai tartalék helyébe lép azonban a szokásos módon becsült függő károk tartaléka, amint elegendő információ gyűlik össze, ami nem lehet azonban később, mint a kockázatvállalás évét követő harmadik év vége.

2. módszer

A biztosítástechnikai számlán vagy bizonyos azon belüli tételekben kimutatott adatoknak ahhoz az évhez kell kapcsolódniuk, amely egészen vagy részben megelőzi a pénzügyi évet. Ez az időtartam azonban 12 hónapnál hosszabb nem lehet. Az éves beszámolóban kimutatott biztosítástechnikai tartalékok összegét, ha szükséges, növelni kell, hogy elegendő legyen a jelenlegi és jövőbeni kötelezettségek teljesítésére.

(2) Ha az (1) bekezdésben leírt módszerek valamelyikét elfogadják, akkor azt következetesen kell alkalmazni az egymást követő évek során mindaddig, ameddig a körülmények nem indokolják a változtatást. A módszerek bármelyikének alkalmazását közölni kell a kiegészítő mellékletben, és azt meg kell indokolni; amennyiben a módszert megváltoztatják, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a változtatásnak az eszközökre, forrásokra, pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását. Ahol az 1. módszert alkalmazzák, a kiegészítő mellékletben meg kell adni azt az időtartamot, amely eltelik, mielőtt a függő károk tartalékát a szokásos alapon határozzák meg. Ahol a 2. módszert alkalmazzák, a kiegészítő mellékletben közölni kell azt az időtartamot, amennyivel a korábbi év, amelyhez az adatok kapcsolódnak, megelőzi a pénzügyi évet, valamint az érintett tranzakciók nagyságát.

(3) E cikk alkalmazásában "kockázatvállalási év" azt a pénzügyi évet jelenti, amelyben a kérdéses biztosítási termékcsoportra vagy típusra vonatkozó biztosítási szerződések kezdődnek.

62. cikk

További összehangolásig azok a tagállamok, amelyek előírják a káringadozási tartalék létrehozását, kötelesek meghatározni a rájuk vonatkozó értékelési szabályokat.

8. SZAKASZ

A kiegészítő melléklet tartalma

63. cikk

A 78/660/EGK irányelv 43. cikke (1) bekezdésének 8) pontjában meghatározott információ helyett a biztosítóintézetek a következő adatokat kötelesek közölni:

I. Nem életbiztosítás tekintetében a kiegészítő mellékletben közölni kell:

1. a bruttó díjbevételt;

2. a bruttó megszolgált díjat;

3. a bruttó kárráfordításokat;

4. a bruttó működési költségeket;

5. a viszontbiztosítási egyenleget.

Ezeket az összegeket közvetlen biztosítási és viszontbiztosítási elfogadások szerinti bontásban kell megadni, ha a viszontbiztosítási elfogadások az előírt bruttó díjbevétel 10 %-át elérik, vagy meghaladják, majd a közvetlen biztosítást a következő termékcsoportokra bontva kell megadni:

- baleset és egészség,

- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,

- gépjármű, egyéb termékcsoportok,

- tengeri, légi közlekedési és fuvarozási,

- tűz- és egyéb vagyoni kár,

- felelősségbiztosítás,

- hitel és kezességvállalás,

- jogvédelem,

- segítségnyújtás,

- egyéb.

Amennyiben a közvetlen biztosításban a kérdéses csoportra jutó bruttó állománydíj összege nem haladja meg a 10 millió ECU-t, nem szükséges a közvetlen biztosításon belüli termékcsoport szerinti bontást megadni. Azonban a vállalkozások mindenképpen kötelesek közölni a vállalkozásukban a három legnagyobb termékcsoportra vonatkozó összegeket.

II. Az életbiztosításra vonatkozóan a kiegészítő mellékletben közölni kell:

1. A bruttó díjbevételt, közvetlen biztosítási és viszontbiztosítási elfogadások szerinti bontásban, amennyiben a viszontbiztosítási elfogadások összege eléri, vagy meghaladja a bruttó díjbevétel 10 %-át, majd a közvetlen biztosításon belül jelezni kell:

i. az egyéni szerződések díjait;

ii. csoportos szerződések díjait;

i. időszaki díjakat;

ii. egyszeri díjakat;

i. a nem díj-visszatérítéses szerződések díjait;

ii. a díj-visszatérítéses szerződések díjait;

iii. azoknak a szerződéseknek a díjait, ahol a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonosok viselik.

Az a), b) vagy c) pontokhoz kapcsolódó adatok közlése nem kötelező, amennyiben ez nem haladja meg a közvetlen biztosításban a bruttó díjbevétel 10 %-át.

2. A viszontbiztosítási egyenleget.

III. A 33. cikk (4) bekezdése szerinti esetben a bruttó díjbevételt életbiztosítás és nem életbiztosítás szerinti bontásban.

IV. Minden esetben, a biztosítóintézet által megkötött szerződésekből származó összes bruttó közvetlen biztosítási díjat

- a székhely szerinti tagállamában,

- a többi tagállamban, valamint

- más országokban,

kivéve, hogy a fentiekre vonatkozó adat közlése nem kötelező, ha az nem haladja meg az összes bruttó díjbevétel 5 %-át.

64. cikk

A kiegészítő mellékletben a biztosítóintézeteknek közölniük kell a közvetlen biztosítási üzletág jutalékainak teljes összegét, amit az adott pénzügyi évben szerepeltetnek az elszámolásokban. Ez a követelmény vonatkozik mindenféle típusú jutalékra, különösen a szerzési, megújítási, beszedési és portfóliókezelési jutalékokra.

9. SZAKASZ

A összevont (konszolidált) beszámolókra vonatkozó rendelkezések

65. cikk

(1) A biztosítóintézetek a 83/349/EGK irányelv szerint kötelesek összevont (konszolidált) beszámolókat, illetve összevont (konszolidált) éves üzleti jelentéseket elkészíteni az e részben foglalt eltérésekkel.

(2) Amennyiben valamely tagállam nem folyamodhat a 83/349/EGK irányelv 5. cikkéhez, az (1) bekezdés alkalmazandó azokra az anyavállalatokra is, amelyeknek kizárólagos vagy fő célja, hogy leányvállalatokban nyereségszerzés céljából részesedést szerezzenek, amennyiben az ilyen leányvállalatok kizárólag vagy főleg biztosítóintézetek.

66. cikk

A 83/349/EGK irányelv a következő rendelkezésektől függően alkalmazandó:

1. A 4., 6. és 40. cikk nem alkalmazható.

2. A 9. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdésében említett információ, nevezetesen:

- az állóeszközök összege, valamint

- a nettó árbevétel

helyett az ezen irányelv 35. cikkében adott meghatározás szerinti bruttó díjbevétel adatait kell feltüntetni.

3. Valamely tagállam alkalmazhatja a 83/349/EGK irányelv 12. cikkét is két vagy több olyan biztosítóintézetre, amelyek az ugyanazon irányelv 1. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében meghatározottak szerint nem állnak egymással kapcsolatban, de közösen irányítják azokat, ugyanakkor nem szerződés, alapszabályuk, illetve alapító okiratuk rendelkezései szerint. A közös irányítás jelenthet fontos és tartós viszontbiztosítási kapcsolatot is.

4. A tagállamok engedélyezhetik a 83/349/EGK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének c) pontjától való eltérést is, amenynyiben az ügyletet rendes piaci feltételek mellett kötötték meg és a kötvénytulajdonos részére jogokat hozott létre. Minden ilyen eltérést közölni kell, és amennyiben annak jelentős hatása van a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeire, forrásaira, pénzügyi helyzetére, illetve eredményére, ezt a tényt a konszolidált beszámoló kiegészítő mellékletében közölni kell.

5. A 83/349/EGK irányelv 27. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, feltéve hogy a konszolidációba bevont vállalkozás mérlegkészítésének időpontja nem előzi meg több mint hat hónappal a konszolidált mérleg készítésének időpontját.

6. A 83/349/EGK irányelv 29. cikke nem alkalmazható azokra a forrástételekre, amelyeknek a konszolidációba bevont vállalkozások általi értékelése a kifejezetten biztosítóintézetekre vonatkozó rendelkezések alkalmazására épül, és nem alkalmazható azokra az eszköztételekre, amelyek értékének változása érint, vagy létrehoz kötvénytulajdonosi jogokat. Ahol ezt a mentességet alkalmazzák, ezt a tényt a konszolidált beszámoló kiegészítő mellékletében közölni kell.

67. cikk

Kizárólag az összevont (konszolidált) beszámolókban, a tagállamok előírhatják, vagy engedélyezhetik, hogy minden befektetésből származó bevételt és ráfordítást a nem biztosítástechnikai számlán mutassanak ki, még akkor is, ha az ilyen bevételek és ráfordítások az életbiztosítási üzletághoz kapcsolódnak.

Továbbá, a tagállamok ilyen esetekben előírhatják, vagy engedélyezhetik, hogy a befektetési eredmény egy részét az életbiztosítási biztosítástechnikai számlára allokálják.

10. SZAKASZ

Közzététel

68. cikk

(1) A biztosítóintézetek megfelelően jóváhagyott éves beszámolóit, az üzleti jelentéssel és a beszámolók könyvvizsgálatáért felelős személyek jelentéseivel, a 68/151/EGK irányelv ( 11 ) 3. cikkének megfelelően, az egyes tagállamok jogszabályaiban meghatározott módon kell nyilvánosságra hozni.

A tagállamok jogszabályai azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az éves üzleti jelentéseket nem kell az első albekezdésben meghatározott módon nyilvánosságra hozni. Ebben az esetben azokat a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a vállalkozás érintett tagállamban lévő központi irodájában. Kérésre lehetővé kell tenni, hogy bármilyen ilyen beszámoló egészének vagy egy részének a másolatát be lehessen szerezni. Az ilyen másolat ára nem haladhatja meg annak igazgatási költségét.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozik a megfelelően jóváhagyott összevont (konszolidált) beszámolókra, az összevont (konszolidált) üzleti jelentésre és a beszámolók könyvvizsgálatáért felelős személyek jelentéseire is.

(3) Amennyiben az a biztosítóintézet, amely éves beszámolót vagy összevont (konszolidált) beszámolót készített, nem a 78/660/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt társasági formák valamelyikeként alakult meg, és nemzeti joga szabályai szerint nem köteles ezen cikk (1) és (2) bekezdésében említett dokumentumokat nyilvánosságra hozni a 68/151/EGK irányelv 3. cikkében előírtak szerint, akkor is köteles azokat legalább központi irodájában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani. Kérésre lehetővé kell tenni az ilyen dokumentumok másolatainak megszerzését. Az ilyen másolatok ára nem haladhatja meg azok igazgatási költségét.

(4) A tagállamok kötelesek rendelkezni az e cikkben foglalt közzétételi szabályok be nem tartásának megfelelő szankcióiról.

11. SZAKASZ

Záró rendelkezések

69. cikk

A 78/660/EGK irányelv 52. cikke szerint létrehozott kapcsolattartó bizottság, amennyiben a megfelelő módon áll fel, a következő funkciókkal is rendelkezik:

a) a Szerződés 169. és 170. cikkének sérelme nélkül elősegíti ezen irányelv harmonizált alkalmazását rendszeres ülések révén, melyeken különösen az alkalmazással kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémákkal foglalkozik;

b) tanácsot ad a Bizottságnak, ha szükséges, ezen irányelv kiegészítéséről vagy módosításáról.

70. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1994. január 1. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések első alkalommal az 1995. január 1-jével, vagy az 1995. naptári évben kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó éves beszámolókra, illetve az összevont (konszolidált) beszámolókra legyenek alkalmazandók.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb előírásait, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

71. cikk

Öt évvel a 70. cikk (2) bekezdésében említett időpontot követően a Tanács a Bizottság javaslata alapján eljárva megvizsgálja, és ha szükséges, felülvizsgálja ennek az irányelvnek mindazon rendelkezéseit, amelyek választási lehetőségről rendelkeznek a tagállamok számára az irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok, és különösen a nagyobb átláthatóság, valamint az irányelvben említett rendelkezések harmonizálása céljából.

72. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL C 131., 1987.4.18., 1. o.

( 2 ) HL C 96., 1989.4.17., 93. o. és HL C 326., 1991.12.16.

( 3 ) HL C 319., 1987.11.30., 13. o.

( 4 ) HL L 317., 1990.11.16., 60. o.

( 5 ) HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

( 6 ) HL L 193., 1983.7.18., 1. o.

( 7 ) HL L 330., 1990.11.29., 44. o.

( 8 ) HL L 228., 1973.8.16., 3. o.

( 9 ) HL L 330., 1990.11.29., 50. o.

( 10 ) HL L 63., 1979.3.13., 1. o.

( 11 ) HL L 65., 1968.3.14., 8. o.