BH 1989.3.102 A jövőben megalkotandó szerzői műre szóló szerződés teljesítésével és a szerződéstől való elállással összefüggő kérdések [Szjt. 1. § (1) bek., 3. §, 29. § (1)-(4) bek., Szjt. V 1. § (1) bek., 23. § (1) bek., Ptk. 277. § (2) bek, 285. §, 319. § (3) bek., 320. § (1) bek.].

A peres felek 1983. decemberében "Fejlesztési-vállalkozási keretszerződés" címen írásba foglalt megállapodásukban a szerződés célját a következőkben határozták meg: a vállalat (alperes) termelésirányítási és elszámolási rendszerének szervezésfejlesztési és számítástechnikai-alkalmazási korszerűsítése. A termelésirányítás (előkészítés, felügyelet-operatív irányítás, dokumentációs követelés, elszámolás és kiértékelés) gazdasági-információs folyamatainak informatikai módszerekkel és a gépi adatfeldolgozás racionális alkalmazásával elérhető, a vezetés döntési, koordinációs, ellenőrzési funkcióihoz kapcsolódó rekonstrukciója. E cél elérése érdekében a gazdasági munkaközösség az alperes részére információs rendszerterv kidolgozására és annak megvalósításához számítástechnikai, programozási célfeladatok elvégzésére vállalkozott.

A szerződés együttműködési kötelezettségről szóló 4. pontjában a felek arról rendelkeztek, hogy az egyes fázisokra - kölcsönös szerződéskötési kötelezettség mellett - részszerződéseket kötnek. A kötelezett által szolgáltatott dokumentáció tartalmi felülvizsgálatát pedig "közös zsűri" végzi. A szerződés teljesítésének határidejét 1984-ben határozták meg azzal, hogy a számítógépes feldolgozások beindításának határideje 1985. január. Az alperes e kötelezettségvállalásra tekintettel 550 000 Ft díj + 10 %-os forgalmi adó megfizetését vállalta oly módon, hogy a szerződéskötéskor a díj 30 %-át, a zsűri jegyzőkönyv felvételét követően a díj 40 %-át, míg a fennmaradó 30 %-ot a sikeres próbaüzemeltetés után benyújtott számla alapján 15 nap alatt fizeti meg.

A felperesek - az időközben megszűnt gazdasági munkaközösség tagjai - módosított kereseti kérelmükben az alperest 205 000 Ft díjtartozás és perköltség megfizetésére kérték kötelezni. Álláspontjuk szerint a szerződés teljesítése az alperesnek felróható okból meghiúsult, és az alperes köteles az addig nyújtott szolgáltatások után járó díjat megfizetni. A felperesek a díjigényüket az MC 80 típusú számítógépre 1984. augusztusában kidolgozott önköltségszámítási program, az 1985-ben átadott rendszertev és az MC 84 típusú számítógépre 1986-ban kidolgozott célprogramok után összesen 440 000 Ft-ban jelölték meg, melyből levonták az alperes által részben a szerződéskötéskor, illetve azt követően teljesített összesen 235 000 Ft díjat.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében előadta, hogy a felperesek az 1987. március 31-re módosított teljesítési határidő alatt sem szolgáltattak a szerződésben kitűzött cél elérésre alkalmas anyagot, ezért a szerződéstől elállt. A felperesek részére kifizetett 285 000 Ft díj visszatérítése iránt pedig viszontkeresetet terjesztett elő.

A felperesek a viszontkereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a viszontkereset alapján pedig a felpereseket kötelezte az alperes részére 285 000 Ft és 17 100 Ft perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a felperesek jövőben megalkotandó, szerzői jogi védelem alá tartozó mű (szoftver) megalkotására vállalkoztak. A perben beszerzett szakértői vélemény alapján pedig a bíróság megállapította: a felperesek kötelezettségeiket nem teljesítették, nem szolgáltattak szoftvert, ezért az alperes azok elfogadásáról sem nyilatkozhatott [Szjt. 29. §-ának (1) bekezdése]. A szerződés teljesítése hiányában a felperesek díjazásra nem tarthatnak igényt, a felvett díjelőleget pedig kötelesek visszafizetni.

Az elsőfokú ítélet megváltoztatására, a viszontkereset elutasítása és az alperes kereset szerinti marasztalása érdekében a felperesek fellebbeztek. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a felek szerződéses jogviszonyát a szerzői jogi törvény alapján bírálta el. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a "Keretszerződés" azon részét, amely a felek együttműködési kötelezettségéről rendelkezik. Álláspontjuk szerint az alperes ezzel kapcsolatos mulasztásai okozták a teljesítési határidő módosításait, tették lehetetlenné a szerződés maradéktalan teljesítését. A szerződés alapján nyújtott 7000 munkaóra teljesítményük és a szerződéses jogviszony fennállta alatt az alperesnek visszatérített 60 000 Ft tényéből következően a kereset elutasítását és a viszontkeresetnek való helyt adást ezért is sérelmesnek tartották.

Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés alapján megállapította: az elsőfokú ítélet felülvizsgálatra alkalmatlan. A tényállásnak az ügy helyes eldöntéséhez szükséges további felderítése nagyterjedelmű bizonyítás felvételét indokolja, s ez meghaladja a másodfokú eljárás kereteit. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Az Szjt végrehajtásáról kiadott - a 15/1983. (VII. 12.) MM számú rendelettel módosított 9/1969. (XII. 29.) MM számú rendelet (Szjt. V.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül, attól, hogy az Szjt megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A jogszabály példálózó jellegű felsorolása a védelem alá tartozó művek közé sorolja a számítógépi programalkotásokat és a hozzájuk tartozó dokumentációkat (amelyeket a továbbiakban együttesen szoftvernek nevez).

Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a felek szerződése jövőben megalkotandó mű, mégpedig szoftver elkészítésére irányult, és jogviszonyukra az Szjt rendelkezései az irányadók.

Az Szjt alkotói megbízásokról szóló 29. §-a rendelkezik a megrendelésre készült művek teljesítésének és elfogadásának kérdéseiről. A (2) és a (3) bekezdések szerint ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni. Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.