BH 1993.2.117 Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe nem tartozó ügyekben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem lehet népszavazást kiírni [1990. évi LXV. tv. 46. §, 47. §, 93. § (4) bek., 1991. évi XXIV. tv. 3. §, 17/1991. (XII. 17.) ö. r. 6. § (1) bek.].

A felperes köztársasági megbízott keresetében az alperes önkormányzat 1991. december 28. napján megtartott képviselő-testületi ülésén hozott 507/1991. (XII. 28.) Ök. sz. határozatának II. és III. részei hatályon kívül helyezését kérte, törvénysértésre hivatkozással. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletében keresetét elutasította.

A bíróságok döntésükben arra hivatkoztak, hogy az alperesi határozat keresettel nem támadott I. részében - a fővárosi és a fővárosi kerület önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. §-a (1) és (3) bekezdésének megfelelően - a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezéséről van szó. Nevezetesen arról, hogy a jelenlegi P-S. önkormányzatából kiválva S. település a főváros határán belül közigazgatásilag önálló, új kerületi önkormányzatként működjön. A keresettel támadott II. és III. részben feltett kérdések az I. résszel szorosan összefüggnek. A bíróságok álláspontja szerint nem arra irányultak, hogy az Ftv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint a perbeli két új kerületrészt (jelen esetben a két határos lakótelepet), a másik kerületrészhez csatolják. Ennek a kezdeményezésnek ugyanis az lenne a feltétele, hogy a két, már önálló kerületi önkormányzat ezt kezdeményezze. A határozat II. és III. része szervesen kapcsolódva az I. fejezethez, az Ftv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti területi tagozódás megváltoztatásának térbeli meghatározására, a kiválni szándékozó településrész közigazgatási határa javasolt kijelölésének előkészítésére irányult. Az 1950. évi egyesítést követően, az azóta megváltozott körülmények (új lakótelepek építése, azok infrastrukturális kapcsolata stb.) miatt a kerületi tagozódás megváltoztatását kezdeményező településrésznek joga van javaslatot tenni az új önkormányzati közigazgatási határvonalra is.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás részben alapos.

Az alperes a határozat I. részében a népszavazást a "P. Sz. S. Egyesület" vezető testületének kezdeményezésére kötelezően írta ki a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 47. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg az Ftv. 3. §-ának (3) bekezdése alapján. A kezdeményezés úgy szült, hogy az alperes írjon ki helyi népszavazást S.-nek a S-P. önkormányzatából történő kiválása és a fővároson belül önálló önkormányzattá alakulása tárgyában. Az alperes tehát a határozat I. részében a népszavazás kiírásának mindkét konjunktív feltételét teljesítette, azaz az arra jogosult kezdeményezése alapján olyan kérdésben írt ki népszavazást, amelyben ez lehetséges, sőt jelen esetben kötelező.

A határozat keresettel támadott II. és III. részében foglalt népszavazás kiírására a képviselő-testület egynegyed részének kezdeményezésére [Ötv. 47. § (1) bek. a) p. alapján] került sor. A kiírás tartalma szerint arra irányult, hogy S. és P. elválása esetén a két kerületrész határvonala - kellő számú igenlő szavazat esetén - ne az egyesítés előtti legyen, hanem P. önkormányzati területéhez tartozzon az egyesítés után emelt két lakótelep (a kiírásban megjelölt utcák által határolt területrészek).

Egyetért a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyésznek azzal az álláspontjával, hogy az alperes határozatának keresettel támadott II. és III. része és az ennek hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasító bírósági ítéletek törvénysértőek, de nem elsődlegesen a törvényességi óvásban felsorolt okoktól.