BH 2008.9.257 A vásárlástól számított 3 munkanapon belül érvényesített csereigény esetén a forgalmazó nem vizsgálhatja a tartós fogyasztási cikk meghibásodásának eredetét [1997. évi CLV. tv. 6. §, 48. §, 151/2003. (IX. 22.) Korm. r. 7. §].

Pertörténet:

Győri Törvényszék K.27461/2006/6., Kúria Kfv.37206/2007/5. (*BH 2008.9.257*)

***********

B. I. előfizető 2006. január 7. napján vásárolt egy Sony Ericson K700 típusú mobiltelefon-készüléket a felperestől.

A telefont január 9. napján visszavitte a felperes üzletébe, hogy csereigényét érvényesítse.

A felperes a csereigény kivizsgálása céljából a telefont szakszervizbe küldte.

Ezt követően január 19. napján értesítette B. I.-t arról, hogy átveheti az új készüléket. A köztes időre a vásárló cserekészüléket kapott használatra.

A fogyasztó felhívása ellenére a felperes nem volt hajlandó a készülék azonnali cseréjére.

Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság a panaszos, B. I. bejelentésére hivatalból folytatott eljárást a felperessel szemben.

Az elsőfokú hatóság határozatában a felperest 500 000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében ezen alperesi határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a fogyasztó minőségi kifogását megfelelően intézte. Véleménye szerint az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó, kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 7. §-a nem jelenti azt, hogy a forgalmazó ne lenne jogosult megvizsgálni, hogy a jótállási igény - függetlenül a választott igény típusától - egyébként megalapozott-e, tehát pl. a hiba gyári eredetű-e, vagy az a vásárlást követően keletkezett.

Mivel a forgalmazó köteles bizonyítani, ha a hiba - állítása szerint - az átadás után keletkezett, ezért ezen bizonyításhoz számos esetben szakszervizre van szükség. Erre figyelemmel a felperes a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igényekről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendeletnek (a továbbiakban: R.) megfelelően eljárva a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet vesz fel, a készüléket elismervény ellenében bevizsgálásra átveszi, sőt - az R. előírásait meghaladva - a szerviz idejére a cserekészüléket is biztosítja; majd az R. 4. §-a szerinti határidőn belül a szakszerviz véleménye alapján kicseréli a meghibásodott készüléket, amennyiben a jótállási igény megalapozott.

A felperes álláspontja szerint jogszabályon alapuló kötelező jótállás esetén sem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a hiba gyártási eredetű-e, vagy az a teljesítés után keletkezett.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és azt elutasította.

Ítéletének indokolásában a Kormányrendelet 7. §-ára és a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a Ptk. ezen rendelkezése egyértelműen a jogosult szavatossági igények közüli választási lehetőségét biztosítja.

A Kormányrendelet 7. §-a kógens rendelkezést fogalmaz meg, mely szerint kötelező a fogyasztási cikk kicserélése a vásárlástól, illetve az üzembe helyezéstől számított 3 munkanapon belül, amennyiben a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A megyei bíróság álláspontja szerint e kötelező rendelkezéstől - az R.-ben megfogalmazott fogyasztói szerződés alapján érvényesített jótállási, szavatossági igényekre figyelemmel - eltérni nem lehet. Ezt az eltérési tilalmat rögzíti a Kormányrendelet 1. § (2) bekezdése, miszerint semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

A Kormányrendelet preambulumában a Ptk. 248. §-ára történő utalás sem ellentétes a rendelkezéssel, hiszen a Ptk. 248. § (2) bekezdése rögzíti azt, hogy a jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

A Ptk. 248. § (2) bekezdésében a jogszabályra történő utalás pedig a Kormányrendeletre történő utalást is jelent.

Ezen jogszabályi rendelkezéseket - a megyei bíróság megállapítása szerint - az alperes eljárása során helyesen értelmezte, és jogszerű döntést hozott. A fogyasztó 3 napon belüli csereigény-érvényesítése esetén a felperesi társaság a Kormányrendelet 7. §-a szerint köteles eljárni; nincs lehetősége arra, hogy ettől eltérően a fogyasztói szerződés szerinti jótállási, szavatossági igényekről intézkedjen.

A szavatossági igények közül kizárólag a jogosult választhat, aki jelen esetben a készülék cseréjét kérte. Ez esetben kizárólag azt vizsgálhatta volna a felperes, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza-e; erről egyébként - a bejelentett hiba alapján - a kirendeltségén (irodájában) egyszerű eljárás keretében meggyőződhetett volna.

A megyei bíróság megítélése szerint a felperesi társaságnak a hivatkozott jogszabályban írt kötelezettségétől eltérő eljárása a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 6. § e) pontjában írt fogyasztók minőségi kifogásainak a jogszabályok megsértésével történő intézésének minősül, emiatt az Fgytv. 48. § (1) bekezdése szerinti fogyasztóvédelmi bírság megalapozott volt.

A felperes kereset-kiegészítése körében a megyei bíróság vizsgálta a felperesnek az eltúlzott bírságösszegre történő hivatkozását is. E körben megállapította, hogy a bírság összegének meghatározása mérlegelési jogkörbe tartozó kérdés, mely mérlegelési szempontokat a megyei bíróság álláspontja szerint az eljárt fogyasztóvédelmi hatóságok az Fgytv. 48. § (1) és (2) bekezdésében írtaknak megfelelően alkalmazták.