BH 2016.4.80 Pótmagánvádló fellépése esetén az állam büntetőjogi igényének érvényesítésére hivatott ügyész erről lemondott, ezzel az állam büntetőjogi igénye megszűnt. Ezért az ügyészt ügyfélként nem illetik meg azok a jogosítványok, amelyek a közvádlói feladatok ellátásával járnak.

Ebből következően - jogszabályi feljogosítások hiányában és az eljárási törvényben meghatározott kivétellel [Be. 416. § (1) bek. e), g) pont] - az ügyész felülvizsgálat kezdeményezésére nem jogosult abból az okból sem, hogy a jogerős ügydöntő határozat egyébként felülvizsgálatra okot adó feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel született meg.

Ezen az sem változtat, hogy az eljárási törvény 2014. január 1-jével hatályba lépett módosítása a pótmagánvádlót a felülvizsgálat kezdeményezésének lehetőségéből a törvényben szabályozott bármely okból és irányban kizárja [Be. 416. § (1) bek., 417. §, 3/2010. BJE határozat].

[1] A járásbíróság a 2014. december 15-én kihirdetett és jogerős ítéletével felmentette a terheltet az ellene - a pótmagánvádló által - szemérem elleni erőszak bűntette [1978. évi IV. tv. 198. § (1) bek., (2) bek. b) pont] miatt emelt vád alól.

[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség 2015. március 13-án terjesztett elő a terhelt terhére szólóan - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

[3] Álláspontja szerint az eljárt bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjának a) alpontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályt vétett, mivel 3 tárgyalási napon egyesbíróként járt el.

[4] A pótmagánvádló vádindítványában felrótt - s egyébként a felmentés tárgyát is képező -, az 1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző bűncselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.

[5] A Be. 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint pedig a járásbíróság (a hatáskörébe tartozó ügyben) egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény 8 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel.

[6] Ezzel szemben az alapügyben a járásbíróság 2014. május 20-i, június 27-i és augusztus 29-i tárgyaláson egyesbíróként járt el, a következő - október 3-i (utolsó) - tárgyaláson pedig tanácsban eljárva a korábbi tárgyalások anyagát ismertette.

[7] A Be. 296. § (1) bekezdés c) pontja alapján viszont - a 287. § (3) és (4) bekezdése értelmében - akkor lehetséges ekként a megismétlés, ha a tanács összetételében nem történt változás.

[8] Jelen esetben azonban nem a bíróság összetétele változott, hanem az eljárt bíróság a megelőző 3 tárgyalási napon nem volt törvényesen megalakítva.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt - annak indokait kiegészítve - fenntartotta, s a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[10] Kifejtette, hogy az indítványban kifogásolt feltétlen eljárási szabálysértés miatt az ügyész pótmagánvádas eljárásban is jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására.

[11] A Be. 416. § (4) bekezdés d) pontja szerinti - 2014. január 1-jétől hatályos - szabályozása alapján nincs helye felülvizsgálatnak a terhelt terhére szólóan a magánvádas eljárásban, vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban azon okból, hogy felmentésére vagy vele szemben az eljárás megszüntetésre a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[12] E rendelkezésből arra lehet következtetni, hogy egyéb okból a magánvád vagy pótmagánvád alapján folyamatban volt büntetőeljárásokban is helye lehet felülvizsgálati indítvány benyújtásának.

[13] A Be. 417. § (1) bekezdés I. pontja alapján azonban erre csak az ügyésznek lehet jogosultsága.

[14] Ugyanakkor a Kúria a 2013. november 13-án meghozott 5/2013. BJE határozatában kimondta, hogy a magánvádló vagy pótmagánvádló által képviselt ügyekben a Be. 416. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti okból az ügyész nem jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására.

[15] A törvényi fenti ellentmondásos helyzet pedig ahhoz vezet, hogy ilyen ügyekben orvoslás nélkül maradnának a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések. Ez sérti az eljárásban részt vevő személyek alapjogait, mivel mindenkinek joga van a tisztességes és törvényes eljáráshoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.]. A megváltozott jogszabályi környezetben a jogegységi határozat nem akadálya pótmagánvád alapján jogerősen befejezett ügyben sem az ügyész által feltétlen eljárási szabálysértés címén előterjesztett felülvizsgálati indítványnak.

[16] Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.

[17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. A jogerős ügydöntő határozattal szemben - anyagi vagy eljárásjogi kifogás által - az anyagi jogerő bekövetkeztével lezárt büntetőjogi főkérdés ismételt eldöntésének lehetőségét biztosítja [Be. 6. § (3) bek. d) pont]. Igénybevétele ezt célozza. Ehhez mérten a törvény részletesen meghatározza alanyi, tárgyi és - bizonyos esetben - időbeli feltételét, kiváltképpen okát, jogosultját, valamint a Kúria felülbírálati és döntési jogkörét.

[18] Tárgyi feltétel, hogy felülvizsgálatnak kizárólag

[19] - a bíróság ügydöntő és jogerős határozata (ennek értelmében az ügydöntő rendelkezés) ellenében, és

[20] - felülvizsgálati okot képező jogsértés miatt

[21] van helye [Be. 416. § (1) és (3) bek., illetve (4)-(5) bek.].

[22] Alanyi feltétel, hogy felülvizsgálati indítvány kizárólag - az arra jogosult által, az őt megillető körben és irányban [Be. 417. § (1) bek.], -

[23] egy ízben [Be. 418. § (2) bek., 421. § (3) bek.] - kivéve a 416. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti esetet -

[24] terjeszthető elő.

[25] Időbeli feltétel pedig, hogy amennyiben az indítvány

[26] - a terhelt terhére szóló, akkor kizárólag a Be. 418. § (1) bekezdése szerinti határidőben,

[27] - a Be. 416. § (1) bekezdésének f) pontján alapuló, akkor kizárólag a Be. 416. § (2) bekezdése szerinti határidőben

[28] terjeszthető elő.

[29] E törvényi feltételek megléte esetén vizsgálandó, hogy a beadvány valóban a felülvizsgálat valamely törvényi okára, illetve az adott felülvizsgálati ok alá eső anyagi, avagy eljárási jogi szabályra vonatkozó-e, és nem ütközik-e a tényálláshoz kötöttség tilalmába [Be. 423. § (1) bek.].

[30] Mindezek után válik vizsgálhatóvá az indítvány alapossága.

[31] Ha azonban valamelyik előzetes feltétel hiányzik, akkor nincs törvényi lehetőség a megtámadott határozat, illetve a felülvizsgálat további törvényi feltéte­lei - s így az indítvány szerinti kifogások - vizsgálatára. Valamely előzetes feltétel hiánya esetében a további feltétel meglétének kérdése - értelemszerűen - közömbös.

[32] Jelen felülvizsgálati indítvány esetében hiányzik a felülvizsgálat alanyi feltétele.