17/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat

az ügyvédek által készített vagy letétbe vett végrendeletek és haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok központi nyilvántartására vonatkozó szabályokról[1]

Veszélyhelyzeti normák

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 36. pontjában és a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya IV.20. pont 36. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, és az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot alkotja kiindulva abból, hogy

a közjegyző a hagyatéki eljárás során az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a közjegyzői nyilvántartást (a közjegyzők által vezetett Végrendeletek Országos Nyilvántartását),

amely nyilvántartás a megváltozott szabályozás folytán már a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásba felvett végintézkedések adatait a végintézkedő külön hozzájárulása esetén kötelezően tartalmazza.

1. Tájékoztatási kötelezettség

1.1. Végintézkedést tartalmazó okirat (a továbbiakban: végintézkedés) készítésére vonatkozó megbízás elfogadásakor az ügyvédi tevékenység gyakorlója (a továbbiakban: ügyvéd) a megbízási szerződésben a végintézkedő ügyfelét (a továbbiakban: Ügyfél) írásban tájékoztatja annak a lehetőségéről, hogy

a) írásbeli hozzájárulást adjon ahhoz, hogy végintézkedése a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárába, azon belül az elkülönülten vezetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásba (a továbbiakban: KVNY) letéti elhelyezésre (a továbbiakban: végintézkedés KVNY-be történő letéti elhelyezése) kerüljön, és ez esetben az ügyvéd intézkedjen a végintézkedés letétbe helyezéséről,

b) a KVNY-be történő letétbe helyezés történhet úgy is, hogy a végintézkedés, illetve a végintézkedés letétbe elhelyezésének ténye - erre vonatkozó külön írásbeli hozzájárulása alapján - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett, a Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról szóló 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet (a továbbiakban: VONYr.) szerinti Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (a továbbiakban: VONY) bejegyzésre kerüljön, így a végintézkedés a közjegyzők által közvetlenül hozzáférhető és a hagyatéki eljárás során kötelezően lehívandó.

1.2. Az ügyvéd tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy az 1.1. pont b) pont szerinti hozzájárulásnak ki kell terjednie az Ügyfél családi és utónevének, születési családi és utónevének, születési helyének és idejének, valamint anyja születési családi és utónevének VONY-ba történő bejegyzésére is.

1.3. Az ügyvéd tájékoztatja az Ügyfelet arról is, hogy a végintézkedés KVNY-be történő letétbe helyezése, valamint a végintézkedés, illetve a végintézkedés KVNY-be történő letétbe helyezése tényének VONY-ba történő bejegyzése

a) írásbeli hozzájárulással később is kérhető, ha az Ügyfél ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott kiegészítő nyilatkozatban (a továbbiakban: Kiegészítő Nyilatkozat) egyidejűleg kijelenti, hogy korábbi végintézkedését a Kiegészítő Nyilatkozat kelte napján is fenntartja, és

b) nem korlátozza az Ügyfél végintézkedési szabadságát új végintézkedés tételére, a bejegyzett végintézkedés módosítására, visszavonására, megsemmisítésére, valamint a letét megszüntetésére vonatkozóan.[2]

1.4. Az ügyvéd tájékoztatja az Ügyfelet arról is, hogy a végintézkedés KVNY-be történő bejegyzéséhez, valamint a végintézkedés, illetve a végintézkedés KVNY-be történő helyezése tényének VONY-ba történő bejegyzéshez adott írásbeli hozzájárulása teljesítéséhez szükséges az is, hogy az azokban megadott, valamint a végintézkedésben szereplő személyes adatait közjegyzői és bírósági megkeresésre a megkeresés teljesítéséhez szükséges és elégséges mértékben továbbítsák.[3]

1.5. Az Ügyfél részére az 1.1-1.4. pontok szerint adandó tájékoztatásról, és annak alapján a KVNY-be történő letétbe helyezésre, illetve a VONY-ba történő bejegyzésre vonatkozó hozzájárulás megadásáról szóló nyilatkozati mintát a Magyar Ügyvédi Kamara a honlapján közzéteszi. Az ügyvéd ezen mintától a jelen szabályzat és a vonatkozó jogszabályok megtartása mellett eltérhet. Vélelmezni kell a tájékoztatás szabályszerűségét, ha azt az ügyvéd a minta szerint teszi meg.

2. Hozzájárulás esetén követendő ügyvédi eljárás

2.1. Ha az Ügyfél a megbízási szerződésben vagy külön okiratban írásbeli hozzájárulást adott a az ügyvéd által készített végintézkedés, vagy a az ügyvéd által készített végintézkedés módosítását, illetve visszavonását tartalmazó okirat KVNY-be történő letétbe helyezésére, továbbá akkor is, ha az Ügyfél külön írásbeli hozzájárulást adott ahhoz, hogy a az ügyvéd által készített végintézkedés, illetve a az ügyvéd által készített végintézkedés letétbe elhelyezésének ténye a VONY-ba bejegyzésre kerüljön, az ügyvéd[4]

a) a az ügyvéd által készített végintézkedés, vagy a az ügyvéd által készített végintézkedés módosítását, illetve visszavonását tartalmazó okirat egy eredeti példányát lezárt borítékban elhelyezi, a lezárás és a jelen pont szerinti hozzájárulás megadásának megtörténtét a borítékon az Ügyfél aláírásával, az ügyvéd aláírásával és bélyegzője lenyomatával igazolja, továbbá feltünteti a borítékon az okirat keltezését, illetve egy saját maga által generált ügyszámot,[5]

b) a lezárt borítékhoz mellékeli az 1. melléklet szerinti kamarai nyilvántartó lapot (továbbiakban: Nyilvántartó Lap), és

c) a lezárt borítékot a Nyilvántartó Lappal együtt az írásbeli hozzájárulás keltezésétől számított három munkanapon belül személyesen átadja vagy tértivevényes levélben megküldi a Magyar Ügyvédi Kamarának.

2.2. Ha az írásbeli hozzájárulás továbbítására a keltezésétől számított három munkanapon belül nem kerül sor, a Kérelemhez mellékelni kell az Ügyfél 1.3. a) pont szerinti Kiegészítő Nyilatkozatát is. Kiegészítő Nyilatkozat hiányában a bejelentés időpontjaként a hozzájárulás keltezésétől számított harmadik munkanap kerül a KVNY-ben és a Nyilvántartó Lapon feltüntetésre.

2.3. Az végintézkedés, annak módosítása, illetve visszavonása KVNY-be történő felvételéért a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége által meghatározott mértékű díjat (a továbbiakban: Regisztrációs Díj) kell fizetni.[6]

2.3/A. A Regisztrációs Díjat pénztári befizetés esetén legkésőbb a végintézkedés, annak módosítása, illetve visszavonása benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. A Regisztrációs Díj megfizetését banki átutalás vagy postai átutalási megbízás esetén a végintézkedés, annak módosítása, illetve visszavonása benyújtásával egyidejűleg igazolni kell.[7]

2.4. Házastársak egy okiratba foglalt közös végrendeletének benyújtása esetén

a) mindkét fél tekintetében külön-külön kell a 2.1-2.2. pontok szerinti követelményeknek teljesülni,

b) a letétbe helyezésre, a nyilvántartásba való bejegyzésre mindkét házastársnál külön-külön kerül sor, és

c) a Regisztrációs Díjat mindkét házastársnak külön-külön meg kell fizetnie.

2.5. Az ügyvéd a Nyilvántartó Lapot a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján elérhető, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által rendszeresített elektronikus formanyomtatványon is előterjesztheti. A Nyilvántartó Lap elektronikus előterjesztése esetén a 2.1. pont a) alpontja szerinti lezárt borítékon a Magyar Ügyvédi Kamara által generált érkeztetési azonosítót is fel kell tüntetni.[8]

2.6. A Nyilvántartó Lapon szereplő adatok valódiságáért és pontosságáért az ügyvéd felel.[9]

3. A Magyar Ügyvédi Kamara eljárása

3.1. A Magyar Ügyvédi Kamara a kizárólag KVNY-be való letétbe helyezésre átadott vagy megküldött végintézkedést, vagy annak módosítását, illetve visszavonását tartalmazó okiratot a Nyilvántartó Lap adataival együtt - a 2.2. figyelembevételével - nyilvántartásba veszi, a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárába, azon belül a KVNY-be letétbe veszi, letéti ügyszámmal látja el. A Magyar Ügyvédi Kamara az okirat nyilvántartásba vételéről és letétbe vételéről, valamint annak letéti ügyszámáról három munkanapon belül írásban értesíti az ügyvédet, amelyről az ügyvéd írásban haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.

3.2. A Magyar Ügyvédi Kamara a végintézkedés, illetve a végintézkedés letétbe elhelyezése tényének VONY-ba történő bejegyzéséhez adott külön hozzájárulás esetén elektronikus úton küldi meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére a végintézkedés következő adatait a VONY-ba történő bejegyzés érdekében:[10]

a) a végintézkedő

aa) családi neve és utóneve,

ab) születési családi neve és utóneve(i),

ac) születési helye és ideje,

ad) anyja születési családi neve és utóneve(i);

b) az okirat

ba) kelte,

bb) ügyszáma;

c) a letét 3.1. szerinti

ca) időpontja,

cb) ügyszáma;

d) a végintézkedés fellelhetőségének helye (Magyar Ügyvédi Kamara Irattára, KVNY);

e) a végrendelkező VONY-ba történő bejegyzéshez adott hozzájárulásának a ténye.

3.3. A 3.1. és 3.2. pont szerinti letétbe, illetve nyilvántartásba vétel tényéről a Magyar Ügyvédi Kamara kizárólag

a) a tárgyi írásbeli hozzájárulást benyújtó ügyvéd,

b) az Ügyfél,

c) az Ügyfél jogi képviselője,

d) a hivatalból eljáró közjegyző, valamint

e) a bíróság

részére szolgáltathat adatot, illetve adhat felvilágosítást.

3.4. A Magyar Ügyvédi Kamara a lezárt borítékban elhelyezett okiratot csak a hivatalból eljáró közjegyző vagy a bíróság megkeresésére küldi meg. A Magyar Ügyvédi Kamara köteles a borítékot annak tartalmával együtt a felhasználásig megőrizni és annak sértetlenségét biztosítani.

3.5. A végintézkedő ügyfél jogosult tájékoztatást kérni személyi adatai kezeléséről, azok változása vagy helytelen rögzítése esetén kérheti helyesbítésüket.

3/A. A letét megszüntetése, és a végintézkedés letétből való visszakérése[11]

3/A.1. Az Ügyfél a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által rendszeresített formanyomtatvány (továbbiakban: Formanyomtatvány) használatával személyesen vagy jogi képviselő útján eljárva rendelkezhet a végintézkedés letétbe helyezésének a megszüntetéséről.

3/A.2. Személyes eljárás esetén az Ügyfél a Formanyomtatványt - választása szerint - személyes átadás útján vagy ügyfélkapun keresztül terjeszti elő a Magyar Ügyvédi Kamaránál. Személyes átadás esetén a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik az Ügyfél azonosításáról személyazonosításra szolgáló igazolványának a megtekintésével.

3/A.3. Jogi képviselő a Formanyomtatványt postai úton vagy cégkapun keresztül, az ügyvédi meghatalmazás egyidejű csatolása mellett terjesztheti elő.

3/A.4. Több Ügyfél áltat tett végintézkedés letétbe helyezésének a megszüntetéséről az Ügyfelek közösen rendelkezhetnek. Ha az e pont szerinti végintézkedést tevő Ügyfelek valamelyike meghal, a végintézkedés saját példánya letétbe helyezésének a megszüntetéséről a túlélő Ügyfél rendelkezhet.[12]

3/A.5. A Magyar Ügyvédi Kamara a 3/A.1. és 3/A.2. pontoknak megfelelő beadvány előterjesztését és a Regisztrációs Díjjal megegyező mértékű eljárási díj megfizetését követő 15 napon belül a végintézkedést kiadja az Ügyfél, illetve jogi képviselője részére, majd ennek a tényét és az időpontját a KVNY-be bejegyzi.

3/A.6. Ha a végintézkedés letétbe helyezésének a tényét a VONY-ba is bejegyezték, a letét 3/A.5. pont szerinti kiadásáról a Magyar Ügyvédi Kamara elektronikus úton értesíti a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát. Az értesítésben fel kell tüntetni

a) a végintézkedő családi és utónevét,

b) a letétbe helyezés 3.1. pont szerinti időpontját és ügyszámát, valamint

c) a letét kiadásának időpontját.

4. Záró rendelkezések

4.1. Ez a szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján való közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

4.2. E szabályzat rendelkezéseit az 1. pont szerinti tájékoztatási kötelezettség tekintetében a hatálybalépése napját követően készített, valamint KVNY-be történő letétbe helyezésre, illetve VONY-ba történő bejegyzésre átvett végintézkedések esetében kell alkalmazni.

4.3. A Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik a KVNY folyamatos vezetéséről.

4.4. Az ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara felhívására a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 124. §-a szerinti, azon ügyvéd által készített vagy letétben kezelt, és a VONY-ba bejegyzett végintézkedést, amely nincs a Magyar Ügyvédi Kamara irattárában letétbe helyezve, a felhívás kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül a 2. pontnak megfelelően letétbe helyezés céljából benyújtja a KVNY-be, azzal, hogy a letétbe helyezésért ebben az esetben Regisztrációs Díjat nem kell fizetni.[13]

4.5. Ha a 4.4. pont szerinti felhívás azért nem kézbesíthető, mert az, akihez a felhívást intézni kellene már nem vagy nem ügyvédként folytat ügyvédi tevékenységet, vagy az ügyvéd a 4.4. pont szerinti határidőben nem nyújtja be a 4.4. pont szerinti végintézkedést, úgy kell tekinteni, hogy a végintézkedést az ügyvéd már nem kezeli letétként. Ez a pont nem akadálya annak, hogy a végintézkedést az általános szabályok szerint utóbb a KVNY-ben letétbe helyezzék.[14]

Budapest, 2018. november 27.

Dr. Bánáti János

elnök

Dr. Fekete Tamás

főtitkár

1. melléklet a 17/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzathoz