BH 2005.9.324 A felelősségbiztosítási szerződés alapján biztosítási eseménynek a biztosított szerződésen kívüli károkozása minősül - A biztosító csak akkor mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha a biztosított a károsulttal kötött szerződés teljesítése közben okoz kárt - A szerződés teljesítése során harmadik személynek okozott kárért a felelősségbiztosítási szerződés alapján helyt kell állnia [Ptk. 559. § (1)-(2) bek., Ptk. 318. §, 339. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 4 519 858 forintot, és ennek a 2002. augusztus 19-étől a kifizetés napjáig járó, az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatát, valamint 471 200 forint perköltséget.

A határozat indokolásában megállapított tényállás szerint a T. és ZS. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felperes jogelődje, a T. és ZS. Bt. az M. 2000 Részvénytársasággal 2001. június 19-én gépbérleti szerződést kötött, amelynek értelmében a felperes jogelődje kezelő személyzettel együtt határozatlan időre bérbe adta a tulajdonát képező autódarukat. A felperes alkalmazottja 2002. augusztus 19-én a 307. KATO típusú daruval az ugyancsak az M. Rt. által bérbevett, a P. Kft. tulajdonát képező zsaluzókocsi átszerelését, átépítését végezte. Az emelés során a daru felborult és a gém a zsaluzókocsira zuhant. A P. Kft. károsultnak 5 022 064 forint kárigénye merült fel.

A felperes keresetében arra hivatkozva, hogy a P. Kft. kárát megtérítette, a jogelődje és az alperes között 1996. június 25-én létrejött felelősségbiztosítási szerződés alapján kérte az alperes kötelezését 4 519 858 forint biztosítási összeg és járulékai megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a károkozás nem minősül szerződésen kívül okozottnak, mert a károsult P. Kft. ugyanarra a hídépítési munkára szerződött, mint a károkozó felperes.

Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes keresete - figyelemmel a Ptk. 559. §-ának (1) bekezdésében és 348. § (1) bekezdésében foglaltakra - alapos. Álláspontja szerint a bekövetkezett káresemény szerződésen kívüli károkozásnak minősül, s a felperest terheli az alkalmazottja által harmadik személynek okozott kárért való helytállás. Mivel a felperes a P. Kft. részére megtérítette a kárt, a Ptk. 559. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperes fizetési kötelezettsége a felperessel szemben fennáll.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 100 000 forint másodfokú perköltséget. A határozat indokolása szerint a kereset jogalapja körében helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a bekövetkezett káresemény szerződésen kívüli károkozásnak minősül. Az, hogy mind a felperes, mind a károsult szerződéses kapcsolatban állt az M. 2000 Rt.-vel, nem alapozza meg a felperes és a károsult szerződéses kapcsolatát. A felek között létrejött felelősségbiztosítási szerződés általános szabályzatának IV. pontjában foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság az összegszerűség vonatkozásában is helytállónak találta az elsőfokú bíróság döntését.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, a felperes keresetének az elutasítását, s a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Úgy nyilatkozott, hogy felülvizsgálati kérelmét a Pp. 270. §-a (2) bekezdésének b) és ba) pontjában foglaltakra alapítja. Felülvizsgálati kérelme indokolásául arra hivatkozott, hogy a perben eljárt bíróságok a szerződésen kívüliséget sommásan - szerinte törvénysértően - értelmezték akkor, amikor arra a megállapításra jutottak: a felperes károkozása szerződésen kívülinek minősül. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok vizsgálata csak arra szorítkozott, a károkozó és a károsult között volt-e közvetlen szerződéses jogviszony. Úgy vélte, hogy az ügy ennél bonyolultabb. Véleménye szerint az a tény, hogy a felperes mint bérbeadó ellenszolgáltatásért, bérleti díjért vállalta a daruzási tevékenységet, bizonyos kockázatvállalással járt. A szerződés teljesítése során szerződésszegéssel - nevezetesen: hibás teljesítéssel - okozott kárt az ugyanahhoz a hídépítési munkához a M. 2000 Rt. által bérbevett zsaluzókocsiban.

Az alperes álláspontja az: a szerződésen kívüli károkozás tényét mint biztosítási eseményt nem a károsult, hanem a biztosított oldaláról kell vizsgálni, és ennek megítélésében döntő tényező, hogy a felperes milyen minőségben okozta a kárt. Miután a felperes szerződés teljesítése közben okozta a kárt, a biztosítási esemény nem következett be, mert a felperes által kötött biztosítási szerződés ilyen károkra nem nyújt fedezetet. Hangsúlyozta az alperes: nem képzelhető el, hogy egy nagyobb építkezésen több résztvevő gazdaságilag összefüggő szerződéses láncolatot alkotva, az egymásnak okozott károkra biztosítási fedezetet kapjon, olyan felelősségbiztosítási szerződés alapján, amely csak szerződésen kívül okozott károkra nyújt fedezetet. Tekintettel arra, hogy a perbelihez hasonló esetekre nincs kialakult bírói gyakorlat, ugyanakkor az eljárt bíróságok a biztosítási eseményt tévesen értelmezték, az alperes kérte az elvi jelentőségű határozat meghozatalát.

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek nem állnak fenn.

Az Alkotmánybíróság a 42/2004. (XI. 9.) AB határozatával, annak kihirdetése napjával megsemmisítette a Pp. 270. §-a (2) bekezdés "és" szövegrészét, valamint az ezt követő a), b), ba) és bb) pontjait. A megsemmisítés folytán, a hatályban maradt szövegrész alapján felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő.