BH 2014.11.336 Ha a közös tulajdon birtoklásának, használatának, hasznosításának módját illetően a tulajdonostársak között nincs szótöbbséges határozat, bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat a vita eldöntése végett. Abban az esetben, ha a gazdaságos és célszerű birtoklási és használati mód kialakulásához bizonyos munkálatokra van szükség, a követendő megoldási mód, hogy a közös tulajdon birtoklásának és használatának szabályozása körében a bíróság kötelezze a feleket az ilyen munkálatok elvégzésére. Elrendelhetők az ilyen munkálatok azért, hogy ezáltal az ingatlan a megosztott használatra alkalmassá váljon [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 143. § (3) bek.].

[1] A felperes, a perben nem álló házastársa, valamint az alperes osztatlan közös tulajdona a perbeli ingatlan, amelynek használatát a tulajdonostársak a 2008. június 17. napján aláírt megállapodásuknak megfelelően megosztották.

[2] Az ingatlanon fogyasztott víz mennyiségét a felperes használatában lévő ingatlanrészen elhelyezett bekötési vízmérő méri, a vízművekkel a felperes áll szerződéses viszonyban. Az alperes a saját vízfogyasztását az általa használt ingatlanrészen felszerelt - nem hitelesített - mellékvízmérővel méri, a leolvasott adatot közli a felperessel és az ekként kiszámított díjösszeget átadja a felperesnek.

[3] A felperes keresetében - a vízdíjhátralék megfizetésére irányuló kereseti kérelme mellett - hitelesített mellékvízmérő felszerelésére kérte az alperes kötelezését.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Döntését a mellékvízmérő felszerelése vonatkozásában azzal indokolta, hogy a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint az ingatlanon belül mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra akkor van lehetőség, ha az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köt, azonban a szerződést a bíróság ítéletével nem pótolhatja.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

[6] A mellékvízmérő felszerelésével kapcsolatban rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a felperes nem igazolt jogellenes vagy rosszhiszemű magatartást, amely indokolná az alperes kötelezését a mellékvízmérő felszerelésére és az ezzel kapcsolatos költségek viselésére. Annyiban pontosította az elsőfokú bíróság indokait, hogy a 2013. március 1. napjától hatályos 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet sem szolgáltat alapot az ikervízmérő felszerelésére irányuló kereset előterjesztésére, illetőleg teljesítésére.

[7] A jogerős ítélet ellen - az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[8] A Kúria a mellékvízmérő létesítésével kapcsolatban a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak miatt megalapozottnak tartotta:

[9] A rendelkezésre álló iratokból kitűnik, hogy a perbeli ingatlan tulajdonostársai a 2008. június 17. napján aláírt megállapodással (az ahhoz mellékelt "Rajz"-on ábrázoltak szerint) megosztották az osztatlan közös tulajdonukban álló ingatlan használatát, azonban a megállapodás a lakások vízfogyasztásának elkülönített, hiteles mérésére nem terjedt ki, és ez a mai napig sem megoldott: a vízfogyasztás mérése és a mért vízfogyasztás megosztása a peres felek között állandó vita forrása.

[10] A jelen per eldöntésére irányadó 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 143. § (3) bekezdésében foglaltak szerint: ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.

[11] Előfordul, hogy a megosztott használat gazdaságos és célszerű kialakításához bizonyos munkálatokra van szükség. Erre tekintettel a kialakult bírói gyakorlat akként értelmezi és alkalmazza a Ptk. előbb idézett rendelkezését, hogy a bíróság az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan elkülönített használata, a további súrlódások kiküszöbölése és a jogviták elkerülés érdekében - erre irányuló kereseti kérelem esetén - kötelezheti a tulajdonostársakat az elkülönüléshez elengedhetetlen, kisebb jelentőségű és csekélyebb költségkihatású munkálatok elvégzésére. (Az "együttdöntő" joggyakorlás tipikus példája a tulajdonostársak kötelezése az ingatlan "belső" használati határvonalán kerítés állítására, kapu áthelyezésére stb.)

[12] Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan használatának elkülönítését célozza, ezért a régi Ptk. 143. § (3) bekezdésének körébe tartozik a lakrészek vízfogyasztásának önálló mérésére vonatkozó igény is. Az előbb kifejtettek értelmében a bíróság kötelezheti a tulajdonostársat (vagy a tulajdonostársakat) az elkülönített vízfogyasztás hitelesített mérésének kialakításához szükséges munkálatok elvégzésére, amelynek jogi alapját a Ptk. 143. § (3) bekezdése teremti meg.

[13] Az adott esetben azonban nem álltak rendelkezésre teljes körűen az adatok ahhoz, hogy a Kúria megalapozott döntést hozhasson abban a kérdésében: miként oldható meg a perbeli esetben a peres felek használatában álló lakrészek vízfogyasztásának hiteles és elkülönített mérése. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem szerezhetők be a tényállás megállapításához szükséges adatok, a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a mellékvízmérő létesítésére vonatkozóan a jogerős ítéletet, valamint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

[14] Egyebek mellett előírta, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban az elsőfokú bíróság vegye számba: a perbeli ingatlan adottságaira, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 62. §-ában, 76. §-ában valamint 84. §-ában foglaltakra figyelemmel milyen lehetséges módokon oldható meg a peres felek vízfogyasztásának elkülönített hiteles mérése.

[15] Amennyiben a költségek viseléséről is a bíróságnak kell döntenie, a tulajdoni hányadok arányán túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkálatok mennyiben és milyen okból állnak az egyik vagy másik tulajdonostárs, illetőleg mindkettő érdekében (BH 1994.246.).

(Kúria Pfv. I. 20.015/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Dr. Kocsisné dr. László Ildikó pártfogó ügyvéd által képviselt G. Gy. felperesnek a személyesen eljárt V. T. alperes ellen mellékvízmérő felszerelése és vízdíjhátralék megfizetése iránt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságnál 11.P.XXIII.22.216/2012. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 52.Pf.634.662/2013/5. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a vízdíjhátralék megfizetésére vonatkozóan hivatalból elutasítja,

a mellékvízmérő létesítése tárgyában a jogerős ítéletet, valamint a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 11.P.XXIII.22.216/2012/20. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítja.