T/4890. számú törvényjavaslat indokolással - A közhasznú szervezetekről
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonérdekelt öntevékeny szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi összetartó erejük és szerepük növelése, közhasznú működésük és gazdálkodásuk áttekinthetőbbé tétele, a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elősegítése, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából a következő törvényt alkotja.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét, továbbá a nyilvántartásukra vonatkozó szabályokat. A közhasznú szervezetek típusai
2. §
(1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett
a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetet,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.
(2) Közhasznú szervezetté minősíthető az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a rá egyébként irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vételével egyidejűleg kéri.
A közhasznú szervezetek felügyelete
3. §
A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerinti illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú társaságok kivételével - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
II. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI, VALAMINT A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKET MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK
A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
4. §
A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznú nyilvántartásba vétel).
5. §
(1) A közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) közhasznú tevékenységet folytat és - ha tagsággal rendelkezik- nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt cél szerinti tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoktól támogatást nem kap;
(2) A közhasznú szervezet létesítő okiratának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő, e törvényben előírt további követelményeknek is meg kell felelnie (8. §).
6. §
Kiemelkedően közhasznú az a szervezet, amely az 5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel és
a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, ide értve az emberi és állampolgári jogok védelmét is, továbbá
b) a létesítő okiratában foglaltak szerint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait sajtó útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények
7. §
(1) A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint
a) a közhasznú szervezetet
1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség;
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény;
3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény;
4. illetékkedvezmény;
5. vámkedvezmény;
6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény
illeti meg.
(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására.
(3) Az a közhasznú szervezet, amelynek lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szembeni tartozása áll fenn, ennek kiegyenlítéséig a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.
(4) A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintő kedvezmények és mentességek igénybevételére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételt követő naptári év első napjától kerülhet sor.
III. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ SZERVEZET MŰKÖDÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI RENDJE
A közhasznú működéssel kapcsolatos szabályok
8. §
(1) A közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell:
a) a legfőbb szerv és - ha azzal nem azonos - az ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv)
1. ülésezésének gyakoriságára, amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet,
2. ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára,
3. üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet működését ellenőrző szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, az erre, valamint
d) a közhasznú szervezet által pályázat útján nyújtandó cél szerinti juttatásokra
vonatkozó szabályokat.
(2) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges: személye) megállapítható,
b) a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, valamint
c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem kell alkalmazni olyan közhasznú szervezet esetében, amelynek éves bevétele az 1 millió forintot, mérlegfőösszege pedig a 10 millió forintot nem haladja meg, és vállalkozási tevékenységből bevétele nincs.
9. §
(1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) vagy élettársa (a továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
10. §
(1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely a köztartozását nem egyenlítette ki.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
11. §
(1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 5 millió forintot, elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
(2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
12. §
(1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a közhasznú szervezet vagyonának olyan jelentős csökkenése várható, amely a szervezet cél szerinti tevékenységének további ellátását veszélyezteti;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
c) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.
(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult vezető szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A közcélú adománygyűjtés szabályai
13. §
A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adományok gyűjtése nem járhat a lehetséges vagy tényleges adományozók, illetőleg más személy zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság megsértésével.
14. §
Adománygyűjtés a közhasznú szervezet nevében vagy javára csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
15. §
A közhasznú szervezet részére adott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
A gazdálkodás általános szabályai
16. §
(1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására kell fordítania.
(2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
17. §
(1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
18. §
(1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
a) vállalkozásának fejlesztéséhez hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
19. §
A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie.
A nyilvántartási szabályok
20. §
(1) A közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A közhasznú szervezet bevételei:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
d) a tagdíj;
e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(3) A közhasznú szervezet költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(4) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a rá egyébként irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A beszámolási szabályok
21. §
(1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a szervezet által igénybe vett kedvezményekre vonatkozó kimutatást;
e) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
f) a cél szerinti tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
IV. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
A közhasznú nyilvántartásba vételre, az átsorolásra, és a közhasznú nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárás szabályai
22. §
(1) A közhasznú nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani.
(2) A közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatban történő nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhető meg.
(3) A közhasznú nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a határozatát az ügyészségnek is megküldi.
23. §
Az ügyészség a közhasznú nyilvántartásba vételre illetékes bíróságtól keresettel kérheti a közhasznú jogállás törlését, illetve az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolást, ha a közhasznú szervezet működése az e törvényben, a létesítő okiratában vagy az annak alapján készített belső szabályzatában foglalt rendelkezéseknek nem felel meg.
A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartása
24. §
(1) A közhasznú nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal.
(2) A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás (1) bekezdésben említett adatai nyilvánosak.
25. §
Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
26. §
E törvény alkalmazásában:
a) cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeni, vagy nem pénzbeni szolgáltatás;
b) cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja;
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő tevékenységek:
1. egészségmegőrzés, gyógyító, rehabilitációs tevékenység;
2. szociális tevékenység;
3. tudományos tevékenység, kutatás;
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés;
5. kulturális tevékenység;
6. kulturális örökség megóvása;
7. műemlékvédelem;
8. természetvédelem;
9. környezetvédelem;
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet;
11. hátrányos szociális helyzetű csoportok üdültetése;
12. emberi jogok védelme;
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
14. sport;
15. közrend- és közlekedésbiztonság védelme;
16. fogyasztóvédelem;
17. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység
18. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység.
d) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői választáson jelölt állítása;
e) felelős személy: a szervezet létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a szervezet legfőbb testületének határozata vagy szerződés alapján a szervezet képviseletére vagy bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult;
f) legfőbb szerv: az alapítvány és a közalapítvány kezelő szerve (szervezete); a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfőbb szerve, valamint a közhasznú társaság taggyűlése;
g) létesítő okirat: a társadalmi szervezet alapszabálya, az alapítvány és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság társasági szerződése, illetőleg alapító okirata;
h) nem pénzbeni támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;
i) pályázat: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;
j) támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli támogatás;
k) befektetési tevékenység: a közhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;
l) vállalkozási tevékenység: a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendjéről (TEÁOR) szóló KSH közlemény szerint meghatározott olyan tevékenység, amely közvetlenül árbevétel, nyereség vagy üzleti haszon elérésére irányul, vagy azt eredményezi, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást;
m) vezető tisztségviselő: az alapítvány és a közalapítvány kezelője, illetőleg kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetője, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló egyszemélyi felelős vezető.
27. §
(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba; a törvény hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett az a szervezet, amely a 26. §-ban meghatározottak szerinti közhasznú tevékenység folytatására jött létre, 1999. december 31. napjáig abban az esetben is közhasznú szervezetnek minősül, ha közhasznú nyilvántartásba vételére ezen időpontig nem került sor.
(2) Az a szervezet (2. § (1) bek.), amelynek közhasznú nyilvántartásba vételére az 1998. május 31-ig benyújtott kérelme alapján került sor, 1998. január 1-től jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintő kedvezmények és mentességek igénybevételére.
(3) Az a szervezet, amelyet az államháztartás alrendszereiből származó vagyon felhasználásával alapítottak vagy a létesítő okirata szerint rendszeres költségvetési támogatásban részesül, a (2) bekezdésben megjelölt időpontig köteles a közhasznú nyilvántartásba vételét kérni. Ennek elmulasztása esetén a támogatásának folyósítását fel kell függeszteni és a szervezet - rá irányadó szabályok szerinti - megszüntetése is kérhető.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közhasznú szervezetek nyilvántartási és adminisztrációs terheit csökkentő szabályokat,
b) a közhasznú szervezetekkel a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások végzésére irányuló szerződések létrehozására vonatkozó sajátos szabályait
megállapítsa.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Magyarországon az elmúlt évtizedben örvendetesen megnőtt a civil szervezetek száma és szerepe.
50000 körül van a nyilvántartott társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok száma.
Ezen szervezetek jogi szabályozása különböző jogszabályokban történt.
Hosszú ideje megfogalmazódott az igény mind a civil szférában, mind a kormányzatban az iránt, hogy külön törvény szabályozza a közhasznú szervezeteket.
A törvény megalkotásával eleget kívánunk tenni annak a jogos igénynek, hogy a civil szervezetek közhasznú tevékenységüket világos, rendezett viszonyok között végezhessék. A piacgazdaságra történő áttérés, valamint az állami szerepvállalás szükségszerű csökkenésének időszakában különösen fontos, hogy létrejöjjön és működjön az állami és a piaci szektor között az úgynevezett non-profit szektor.
A non-profit szektor szabályozása Európa országaiban eltérően alakult, nincs egységes szabályozási modell. Eltérő az is, hogy egy vagy több jogszabály vonatkozik a szektorra, illetve keretjellegű vagy részletes szabályokat tartalmaznak a törvények.
Arra vonatkozóan, hogy mely szervezetek minősülnek közhasznúnak három szabályozási modell alakult ki.
Az első modell esetében nincs megkötve, hogy milyen típusú szervezetek minősíthetőek közhasznúvá, azaz bármely jogi formájú szervezetre vonatkozhat a közhasznúság szabályozása, ha a szervezet célja közhasznúnak minősíthető és a szervezet vállalja a közhasznúsággal járó kötelezettségeket. (Nagy-Britannia, Németország)
A másik megoldás esetében csak meghatározott jogi formájú szervezetek minősülnek közhasznúnak, de ezek mindegyikére vonatkoznak a szabályok, a kedvezmények.
A harmadik modell a meghatározott jogi formájú szervezetek közül csak a közhasznúság megadott kritériumaival rendelkező szervezetekre terjesztik ki a szabályozást.
Az állami- és a magánszféra határán működő szervezetek esetében mindenütt fontos kritérium a profitfelosztás tilalma, valamint a politikai szerepvállalás korlátozása. Eltérőek a megoldások a vállalkozási tevékenység végzését, illetve a politikainak minősülő tevékenység meghatározását tekintve. A legtöbb országban a non-profit szervezetek végezhetnek piaci tevékenységet, ám ez közhasznúság esetén szigorú beszámolási kötelezettséggel jár együtt. A direkt politikai szerepvállalás tilalma általában a politikai pártok és a választási kampányt folytató szervezetek támogatását zárja ki.
A non-profit szektor felügyeletét többnyire a bíróságok, az ügyészségek és az adóhatóságok látják el. Vannak olyan országok is, ahol valamely közigazgatási szervezet vagy a kifejezetten erre a célra létrehozott hatóság látja el a közhasznú szervezetek felügyeletét.
A kedvezmények jellege és mértéke is eltérő. A közhasznú szervezetek alaptevékenysége és vállalkozási tevékenysége többnyire adómentességet vagy legalábbis adókedvezményeket élvez. Általánosan elfogadott gyakorlat a közhasznú szervezetek alaptevékenységéhez tartozó, bevétel ellenében végzett szolgáltatások adómentessége. A vállalkozási tevékenység kedvezményeinek feltétele gyakran az, hogy a bevételek meghatározott százalékát egy adott időszakon belül a közhasznú célok megvalósítására kell fordítani. A nemzetközi gyakorlatban a helyi adók, az illetékek vonatkozásában is kedvezményeket élveznek a non-profit szervezetek.
A Javaslat az európai országok joggyakorlatára figyelemmel határozza meg a közhasznú minősítés alapfeltételeként a közvetlen politikai tevékenység folytatásának tilalmát, valamint a gazdálkodás eredményének közhasznú célra történő felhasználásának kötelezettségét.
A törvényességi felügyelet az ügyészség feladata, a pénzügyi felügyelet az adóhatóság, a költségvetési támogatások vonatkozásában az ellenőrzést az
Állami Számvevőszék, illetve szerződés alapján a támogatást nyújtó fél gyakorolja.
A Javaslat felsorolja, hogy mely szervezeti típusok minősíthetők közhasznúnak és meghatározza a közhasznúság kritériumait.
Magyarországon politikai párt, biztosító egyesület, továbbá munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet nem minősíthető közhasznú szervezetté. A társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság és az arra feljogosított köztestület közhasznú szervezetté minősíthető.
A Javaslat a közhasznúságnak két fokozatát különbözteti meg. A kiemelkedően közhasznúvá minősítés feltételei szorosan összefüggnek azzal a törekvéssel, hogy minimalizálódjon az eddig Magyarországon túlsúlyos állami szerepvállalás és növekedjen a polgárok és civil szerveződéseik szerepe a közfeladatok, a közhasznú tevékenység ellátásában. További törekvés az emberi jogok védelmével foglalkozó szervezetek kiemelkedő közhasznúságának elismerése. Mind az állami szervek és települési önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatait végző szervezetek, mind az emberi jogokat védő szervezetek akkor kerülhetnek a magasabb közhasznúsági kategóriába, ha vállalják, hogy a szervezet tevékenységének legfontosabb adatait évente nyilvánosságra hozzák a sajtón keresztül.
A non-profit szervezetek számára biztosított kedvezmények szabályozása során fontos alapelvnek tekintjük, hogy a szervezetek megtartsák mindazokat a kedvezményeket, melyekre jogosultak voltak e törvény hatályba lépése előtt.
A közhasznúság elnyerése olyan többlet kritériumokat feltételez, melyek indokolják a többlet kedvezmények garantálását. A kedvezmények a nemzetközi gyakorlathoz igazodóan adó-, illeték- és vámkedvezmények, melyeknek konkrét jogi szabályozása a vonatkozó pénzügyi jogszabályokban történik.
Nem kíván a Javaslat a non-profit szervezetek belső működésébe beavatkozni, csak azokat a feltételeket kívánja meghatározni, melyek a törvényes működést garantálják.
A közhasznú szervezetek szabályos működésének ellenőrizhetőségét teremti meg a nyilvánosság kritériuma, amely nem sérti a szféra érdekeit sem. Itt nem csak a kiemelkedő közhasznúsági kategóriához tartozó nyilvánossági kritériumról van szó, hanem arról is, hogy a közhasznú szervezet közhasznúsági jelentése nyilvános, bárki megtekintheti. Ezzel biztosított az adományozók számára is, hogy megismerjék a támogatandó szervezet működését. Úgy véljük, hogy ez tovább növeli a bizalmat a civil szervezetek iránt.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A szakasz számba veszi a közhasznú szervezetekkel kapcsolatos szabályozási tárgyakat: a közhasznú szervezetek típusainak meghatározását, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú működés és gazdálkodás rendjét, továbbá a közhasznú szervezetek nyilvántartásba vételének eljárási szabályait.
a 2. §-hoz
A Javaslat meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a törvény hatálya alá tartozó szervezetek körét. Ezek a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság és - ha a létrehozásáról szóló törvény így rendelkezik - a köztestület. A szakasz lényeges eljárási szabályt tartalmaz: a közhasznú nyilvántartásba vétel történhet a szervezet nyilvántartásba vételét követően, továbbá a szervezet nyilvántartásba vételével egy időben. A szervezet nyilvántartásba vételét követő közhasznú nyilvántartásba vétel esete magába foglalja a törvény hatályba lépésekor már nyilvántartásba vett, továbbá a törvény hatályba lépését követően nyilvántartásba vett szervezet közhasznú nyilvántartásba vételi eljárását.
a 3. §-hoz
A szakasz rögzíti, hogy a közhasznú szervezetek feletti felügyelet ellátására nem jön létre elkülönült felügyeleti szerv; a közhasznú szervezet felügyeletét a szervezet felügyeletet végző szerv látja el.
a 4. §-hoz
A Javaslat a közhasznú jogállás két fokozatát határozza meg: a szervezetek közhasznúak, vagy kiemelkedően közhasznúak lehetnek. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet a közhasznú nyilvántartásba vétel során nyeri el közhasznú jogállását.
az 5. §-hoz
A közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának rendelkezést kell tartalmaznia
- a közhasznú szolgáltatások nyitott elérhetőségéről,
- a vállalkozási tevékenység közhasznú jellegéről,
- a gazdálkodás eredményének felosztási tilalmáról, illetve
- a politikai tevékenységtől való függetlenségről.
a 6. §-hoz
A kiemelkedően közhasznú szervezet e feltételeken túl olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a sajtó útján is nyilvánosságra kell hoznia.
a 7. §-hoz
A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények konkrét mértékét és feltételeit az irányadó jogszabályok (így elsősorban a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény) határozzák meg. E szakasz csupán a kedvezmények rendszerét mutatja be. A köztartozások a közhasznú jogállást nem érintik, de amíg a közhasznú szervezet nem rendezi lejárt adó-, illeték-, társadalombiztosítási járulék, továbbá elkülönített állami pénzalappal szembeni tartozását, a kedvezmények igénybevételére nem jogosult. A közhasznú szervezet az adókötelezettséget érintő kedvezmények és mentességek igénybevételére - fő szabályként - a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételt követő naptári év első napjától válik jogosulttá. Az adókötelezettséget érintő kedvezmények és mentességek igénybevételére vonatkozó átmeneti szabályokat a záró rendelkezések tartalmazzák.
a 8. §-hoz
A Javaslat - a közhasznú szervezet működési rendje tárgykörében - e helyen szabályozza a létesítő okirat (és ennek felhatalmazása alapján) a belső szabályzat - 5. §-on túlmutató - kötelező tartalmát.
A létesítő okiratnak rendelkezést kell tartalmaznia a vezető szerv működésére, a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, az ellenőrző szerv létrehozására (ha létrehozása jogszabály alapján kötelező), és a szervezet pályázat útján nyújtandó cél szerinti juttatásaira vonatkozóan. A szabályozás célja, hogy a közhasznú szervezet működését átláthatóbbá tegye, a működést a szervezetre vonatkozó státusz szabályokhoz képest pontosabban meghatározott eljárási és szervezeti rendbe terelje, elősegítse a döntéshozatal nyomon követhetőségét, biztosítsa a nyilvánosság közhasznú szervezet által vállalt és a törvény által előírt szintjét.
A szabályozás jellemzője, hogy a Javaslat nem tartalmaz a működésre vonatkozó tartalmi szabályokat, hanem a közhasznú szervezet feladatául szabja a döntéshozatal feltételrendszerének meghatározását.
a 9. §-hoz
A vezető szerv határozathozatalára, továbbá a felügyelő szerv összetételére és a könyvvizsgáló személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, annak közeli hozzátartozója, vagy élettársa, aki a határozat alapján közvetlenül válik kötelezetté, vagy jogosulttá (kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül), avagy közvetetten lesz haszonélvezője a döntésnek ( a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt). A felügyelő szerv tagjaira és a könyvvizsgáló személyére vonatkozó összeférhetetlenség esetében az összeférhetetlenség alanyi hatálya szintén kiterjed a közeli hozzátartozóra és élettársra.
A felügyelő szervi tagság és a könyvvizsgálói megbízatás összeférhetetlen az adott közhasznú szervezet vezető szervének elnöki megbízatásával, vagy a vezető szervi tagsággal. A cél szerinti juttatásban részesülés szintén összeférhetetlenségre okot adó tény. A közhasznú szervezettel (megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló) munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet a felügyelő szerv tagja, vagy a könyvvizsgáló. A törvényalkotó célja e szabállyal az volt, hogy ne tölthessen be ellenőrző vagy könyvvizsgálói funkciót az a személy, akitől - a szervezettel fennálló jogviszonya folytán - nem várható el az elfogulatlan és a befolyástól mentes működés. Természetesen ez az összeférhetetlenség nem vonatkozik arra az esetre, amikor jogszabály alapján a munkavállalót a közhasznú szervezet felügyelő bizottsági tagságára éppen munkaviszonya minősíti.
a 10. §-hoz
A Javaslat a tisztségviselőket illetően nem csupán a közhasznú szervezeteken belüli, hanem a szervezetek közötti összeférhetetlenségi szabályokat is megállapítja.
A közhasznú szervezetek közötti összeférhetetlenségi szabályok kettős természetűek; az (1) bekezdés tiltást állapít meg az olyan vezető tisztségviselő további (más közhasznú szervezetnél történő) működésére, aki köztartozása kiegyenlítése nélkül megszűnő szervezetnél töltött be hasonló tisztséget. A (2) bekezdés a közhasznú szervezetek (összeférhetetlenséget megállapító szerveinek) értékelésére bízza az összeférhetetlenség kimondását abban az esetben, ha valaki több közhasznú szervezetnél tölt be vezető tisztséget, a vezető tisztségviselő kötelezettsége a tájékoztatási kötelezettségre korlátozódik.
a 11. §-hoz
A Javaslat a belső ellenőrzés működési gyakorlat garanciális hatását kívánja előmozdítani a felügyelő szerv kötelező létrehozásának - eddigi szabályoknál szigorúbb - rendelkezéseivel.
a 12. §-hoz
A szakasz a felügyelő szerv - ellenőrzési funkciójának gyakorlásához szükséges - jogosítványait rögzíti. A törvény megállapítja a jogszabályoktól, a létesítő okirattól és belső szabályzatoktól eltérő működés olyan általános eseteit, amikor a felügyelő szervnek kötelessége a vezető szerv tájékoztatása és ülése összehívásának kezdeményezése. A Javaslat célja az, hogy amennyiben - akár a vagyon jelentős csökkenésével, akár a szervezet érdekeit (ideértve a szervezet cél szerinti juttatásait igénybevevők széles körének érdekeit is) sértő esemény felmerültével, akár a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó ténnyel - meghiúsul, vagy veszélybe kerül az e törvény által előírt és a létesítő okiratban deklarált közhasznú működés célrendszere, az maga után vonja a felügyelő szerv, a vezető szerv, végső soron a törvényességi felügyeletet ellátó szerv intézkedését.
A szervezet cél szerinti tevékenysége további ellátásának veszélybe kerülését nem csupán a létesítő okiratban megjelölt célkitűzések teljes ellehetetlenülése jelenti, hanem magába foglalja bármilyen részcélkitűzéssel kapcsolatos cél szerinti juttatás megszűnését, vagy bármilyen - a célkitűzések elérését közvetlenül szolgáló - tevékenység felszámolását is. A szervezet érdekeit súlyosan veszélyeztető eseménynek (mulasztásnak) kell tekinteni minden - az e Javaslat meghatározta - közhasznú működés garanciális elveit sértő, vagy a közhasznú jogállás kritériumainak ellentmondó döntést, annak elmaradását. A szervezet érdekeit súlyosan sértő eseménynek kell tekinteni az olyan vállalkozási, befektetési, hitelezési döntést is, amelyek megtérülési esélye meghaladja a gazdálkodási tevékenység szokásos kockázatának mértékét.
a 13-15. §-hoz
Az adománygyűjtésből származó bevételek a közhasznú szervezetek bevételeinek jelentős részét teszik ki. Az adománygyűjtés szabályai megállapításának célja, hogy tisztázottá tegye az adománygyűjtő személy viszonyát mind az adományozókhoz, mind a közhasznú szervezetekhez.
a 16. §-hoz
A Javaslat a közhasznú szervezetek vállalkozási tevékenységét nem korlátozza, a vállalkozási tevékenység korlátozottsága nem képezi részét a közhasznú jogállás kritériumrendszerének. A közhasznú szervezet gazdálkodása során elért eredményét azonban nem oszthatja fel, köteles azt cél szerinti tevékenységének, közhasznú céljai megvalósításának finanszírozására fordítania. A Javaslat a gazdálkodás eredménye felhasználhatóságának pontos meghatározását adja, tehát az eredmény nem fordítható olyan tevékenység finanszírozására sem, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését csak közvetetten szolgálja; így sem a vállalkozási tevékenység bővítésére, sem a cél szerinti tevékenységek keretén kívül eső pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatások teljesítésére.
A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől támogatásban csak írásbeli szerződés alapján részesülhet. A támogatásról szóló szerződésnek - hasonlóan a kiemelkedően közhasznú szervezetek és az állami, vagy helyi önkormányzati szervek között a közfeladat ellátására irányuló szerződésekhez - tartalmaznia kell a feladat ellátásának feltételeit és módját.
Lényeges nyilvánossági garanciát tartalmaz a szakasz, amelynek mind az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezeteknek, mind maguknak a közhasznú szervezeteknek meg kell felelniük.
A cél szerinti juttatás a közhasznú szervezet cél szerinti tevékenységének közvetlen kifejeződése, ezért a törvény annak nyilvánosságán túl a cél szerinti juttatás és a közhasznú szervezet felelős személye, támogatója közötti összeférhetetlenségi szabályt is felállít.
a 17. §-hoz
A cél szerinti juttatás nem feltétlenül pályázat útján jut el a kedvezményezetthez. Amennyiben azonban a létesítő okirat akár a cél szerinti juttatással megvalósított cél szerinti tevékenységek szerint, akár más szempontok alapján meghatározza a pályázati úton történő juttatást, akkor a közhasznú szervezet köteles ennek megfelelően eljárni.
a 18. §-hoz
A közhasznú szervezet gazdálkodását a szokásos gazdálkodási kockázatnál alacsonyabb mértékű kockázatvállalásnak kell jellemeznie.
A közhasznú szervezet vállalkozási tevékenysége nem korlátozott, de - a közhasznú társaság kivételével - hitelekből vállalkozási tevékenységét nem fejlesztheti.
Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatásokkal végzett feladatellátás biztosítása érdekében a kapott támogatás nem szolgálhat hitel fedezetéül. Ez nem zárja ki az államháztartás alrendszereinek a közhasznú szervezetek hiteleiért való kezességvállalását, vagy a közhasznú szervezeteknek - a közhasznú tevékenység ellátásának veszélyeztetése nélküli -hitelfelvételét.
a 19. §-hoz
A Javaslat nem állapít meg kógens szabályokat a közhasznú szervezetek befektetési viszonyaira. Nem írja elő, hogy a közhasznú szervezetek miben tartsák szabad pénzeszközeiket, nem állítja fel a befektetési kockázatok taxatív rendszerét. A Javaslat csupán az e szabályozási tárgyakra irányuló belső szabályokat (befektetési szabályzat) megalkotását írja elő.
A gazdálkodás eredményének felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások értelemszerűen irányadóak a befektetési eredményre is, tehát a közhasznú szervezet a befektetésből származó eredményt nem oszthatja fel, köteles azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani.
a 20. §-hoz
A közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására kell fordítania. A vállalkozási tevékenység, valamint a közhasznú tevékenység egyenlege és elkülönült bemutatása a közhasznú működés elsődleges bizonyítéka. Tekintettel az adózási szabályok sajátosságaira, indokolt a közhasznú szervezet bevételeinek és költségeinek a javaslat szerinti struktúrában történő bemutatása. A közhasznú szervezet nyilvántartásai adattartalmának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az adóhatósági ellenőrizhetőségen túl lehetővé tegye a közhasznú működés elveinek számonkérhetőségét a törvényességi felügyeletet ellátó szerv részéről is.
a 21. §-hoz
A közhasznúsági jelentés a közhasznú szervezetek speciális éves beszámolója. A közhasznúsági jelentést nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét. A közhasznúsági jelentés e módon nem sérti a közhasznú szervezetek autonómiáját.
a 22. §-hoz
A Javaslat nem hoz létre a közhasznú nyilvántartásba vételre, az átsorolásra és a közhasznú nyilvántartásából való törlésre külön szervet, a fentiekre irányuló kérelmet a közhasznúvá minősíthető szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bírósághoz kell benyújtani. Az eljárás kérelemre indul, a javaslat szerint nem lehet közhasznú szervezeteket hivatalból közhasznúvá minősíteni. A Javaslat értelmében nincsenek a törvény erejénél fogva közhasznúnak minősülő szervezetek sem.
A közhasznú nyilvántartást végző bíróság kötve van a közhasznúvá minősíthető szervezet kérelméhez, csak a kérelemben megjelölt közhasznúsági fokozatnak megfelelő feltételek vizsgálhatóak, ugyanakkor a kérelemben csak egyetlen közhasznúsági fokozat jelölhető meg.
a 23. §-hoz
A közhasznú szervezet közhasznú nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet a közhasznú szervezet, a törlésre irányuló keresetet az Ügyészség nyújthat be.
a 24. §-hoz
A Javaslat a közhasznú szervezetek nyilvántartásának (vezetésére) kezelésére nem hoz létre elkülönült szervet, a szervezet (alap) nyilvántartási adatai egészülhetnek ki a közhasznúsági adatokkal. A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartásának az e Javaslatban meghatározott teljes adattartalma nyilvános.
a 25. §-hoz
A Javaslat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően felhatalmazást ad a közhasznú szervezetek e Javaslat alapján kezelt adatainak statisztikai célú felhasználására.
a 26. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a Javaslat használta fogalmak meghatározását tartalmazzák.
A közhasznú tevékenységek kimerítő felsorolása rögzíti, hogy a felsorolt tevékenységek akkor minősülnek közhasznúnak, ha a társadalom és az egyén közös érdekét egyszerre szolgálják. Nem tekinthető közhasznúnak az a tevékenység, amely kizárólag az egyén, vagy az egyének szűkebb köre érdekeinek kielégítésére szolgál, hiába felel meg egyébként a felsorolás valamely tételének. A törvényalkotó célja a tevékenységi absztrakciók kiterjesztő értelmezése, az egyes kategóriák tartalmává teszi a köztudat szerint általában oda sorolt fogalmakat.
A törvényalkotó a közvetlen pártpolitikai tevékenységnek tekinti bármilyen párt, vagy annak országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő jelöltje érdekében folytatott akár választási vagy egyéb kampányt, pártok választási, vagy egyéb pénzbeli és nem pénzbeli támogatását, bármilyen - akár a közhasznú szervezet közhasznú tevékenységi körébe tartozó ügyben párttal való közös közéleti fellépést. a 27. §-hoz
A Javaslat hatályba lépésének fő szabálya 1998. január 1. a közhasznú nyilvántartásba vételi eljárás adminisztrációs terveinek csökkentése érdekében minden olyan szervezet, amelyet a közhasznú tevékenységek felsorolásának megfelelő tevékenységet folytató szervezetként 1997. december 31-ig nyilvántartásba vettek, 1999. december 31-ig akkor közhasznúnak fog minősülni, ha a közhasznú nyilvántartásba vételére ezen időpontig nem került sor. Ha a szervezet közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét 1999. december 31-ig nem kérelmezte, akkor 2000. január 1-jétől közhasznú jogállása megszűnik.