A Pécsi Törvényszék Mf.21217/2015/4. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 56. §, 57. §, 78. §, 85. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Kovács János, Májerné dr. Bükkösdi Diana, Tolnai Ildikó

A Pécsi Törvényszék a (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: név ügyvéd, cím.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: név ügyvéd, cím) által képviselt alperes neve. alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indított perében a 2015. október 9-én meghozott 2.M.586/2014/23. számú ítélet ellen az alperes által 24., a felperes részéről 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 138.684,- (százharmincnyolcezer-hatszáznyolcvannégy) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 8000,- (nyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2014. november 10-én kelt azonnali hatályú felmondásának jogellenessége folytán, a felperes munkaviszonyát az alperesnél 2014. november 11-ei hatállyal helyreállította. Kötelezte az alperest 1.326.304,- forint elmaradt munkabér, 468.598,- forint elmaradt munkabér-különbözet, 62.499,- forint cafetéria béren kívüli juttatás és 60.000,- forint önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, valamint ezek után számított késedelmi kamat megfizetésére. A keresetet az ezen felüli részében elutasította.

Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte.

A felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet indokolásának módosítására irányult, annak megállapítását kérte, hogy az alperes az azonnali hatályú felmondás jogát határidőn túl gyakorolta.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az alperes fellebbezése kapcsán az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A felperes fellebbezése alapos, az alperes fellebbezése nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a releváns tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti mérlegelésével túlnyomó részében megállapította, azt a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi releváns tényekkel egészíti ki:

Az alperes 2014. augusztus 15-én sajtóközleményt tett közzé, amely szerint a felperes 2014. július 29-i keltezésű hivatalos dokumentumokkal igazoltan megpróbálta ellehetetleníteni az alperest, mint közszolgáltatót, veszélyeztetve ezzel (helység) közösségi közlekedését és a buszsofőrök munkáját is.

Az alperes 2014. augusztus 26-án írásban tájékoztatta az üzemi tanács tagjait és a (1. név) Elnökségét arról, hogy a felperes közreműködésével működő testület 2014. július 29. napján egyhangúan milyen tartalmú határozatot hozott, és azzal a felperes az alperes gazdasági érdekeit mennyiben veszélyeztette - a szorgalmazott döntés teljesülése esetén költségei 450-550 millió forinttal növekednének, illetve működését teljesen lehetetlenné tenné.

2014. november 5-én az alperes képviselője szóban is ismertette a felperessel a fegyelmi eljárást megindító tájékoztatás tartalmát, és jegyzőkönyvbe foglalta felperes azzal kapcsolatos álláspontját.