BH 2020.6.192 A belterületi ingatlanokra kiszabott telekadóhoz képest a külterületi ingatlanokra vonatkozóan magasabb adómértéket megállapító szabályozás diszkriminatív jellegét önmagában a bel- és külterületi ingatlanok fajlagos értékének összehasonlítása nem alapozza meg. E tekintetben azt is értékelni kell, hogy a hasonló helyzetben lévő - homogén csoportba tartozó - adózókat (ipari-gazdasági övezetben működő vállalkozásokat) a közteher egyenlően terheli-e, továbbá azon legitim, észszerű indokok vizsgálata sem mellőzhető, hogy az önkormányzatoknak a szabályozás megalkotásakor a helyi sajátosságokra, a telkek rendeltetésére (hasznosíthatóságára) és saját gazdálkodási követelményeikre is figyelemmel kell lenniük [1990. évi C. tv. (Htv.) 7. §, 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 8. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó előtt folyó per I. rendű felperesének kizárólagos tulajdonát képezi az Újszentiván külterület, ... helyrajzi számú, "kivett építési terület" megnevezésű, 1 ha 8234 m2 területű ingatlan. A II. rendű felperes kizárólagos tulajdonában áll az Újszentiván külterület ... helyrajzi számú, "kivett építési terület" megnevezésű, 1 ha 8967 m2 területű ingatlan. Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2004. (V. 13.) Kt. Ö. rendelete szerint az érintett ingatlanok Gip2 jelű, ipari gazdasági övezetbe soroltak. Az ingatlanok területén napelempark és a hozzá tartozó betonházas kapcsolóállomás, transzformátorház, valamint oszlopra szerelt térfigyelő kamerák találhatóak.

[2] Az Újszentiváni Polgármesteri Hivatal jegyzője mint elsőfokú hatóság a 2019. január 30. napján kelt I/257-1/2019. ügyiratszámú - a 257-4/2019. ügyiratszámú határozatával módosított - határozatával az I. rendű felperest a 051/13 helyrajzi számú telek után 2019. évtől évi 4 376 160 Ft telekadó megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú hatóság a 2019. március 19. napján kelt I/707-2/2019. ügyiratszámú határozatával a II. rendű felperest a ... helyrajzi számú telek után 2019. évtől évi 4 552 080 Ft telekadó megfizetésére kötelezte.

[3] A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2019. március 29. napján kelt CS/B01/3808-2/2019. ügyiratszámú (I. rendű felperes) és a 2019. április 24. napján kelt CS/B01/4846-2/2019. ügyiratszámú (II. rendű felperes) határozataival az elsőfokú hatóság határozatait helybenhagyta.

[4] A felperesek a határozatok ellen keresettel éltek, amelyben kérték az alperes határozatainak megváltoztatását, a telekadó-fizetési kötelezettség mértékének leszállítását 30 Ft/m2-rel számolva 547 020 Ft-ra és 569 010 Ft-ra. Álláspontjuk szerint a 2019. január 1. napjától hatályos 240 Ft/m2 telekadó mértéke egyrészről konfiskáló jellegű. Másrészről az önkormányzat a helyi sajátosságokat nem vette figyelembe, ugyanis külterületi telkek esetében dupla akkora a telekadó mértéke, mint a belterületi telkek esetében. A felperesek szerint a napelempark nem minősül műtárgynak, így annak forgalmi értékét nem lehet figyelembe venni a telek forgalmi értékénél. Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokokkal egyezően kérte a kereset elutasítását.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[5] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 107.K.27.315/2019/44. számú végzésében indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását az Ör. 6. § (2) bekezdésének "A II. körzetben: 240 Ft/m2" szövegrész jogszabály-ellenességének megállapítása céljából.

[6] Az indítványozó bíróság elöljáróban kifejtette, hogy nem a telekadó konfiskáló jellegére hivatkozással kezdeményezi a normakontroll-eljárást tekintettel arra, hogy az érintett ingatlanok forgalmi értéke a földterület és a napelempark forgalmi értékéből tevődik össze, ekként mindkét ingatlan forgalmi értéke több mint száztízmillió forint. A telekadó mértéke az ingatlanok forgalmi értékéhez képest közel 4%-ot tesz ki, amely mérték nem minősül vagyont elvonónak.

[7] Az indítványozó bíróság az általa kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét aggálytalannak értékelte és az abban foglaltak alapján megállapította, hogy az azonos rendeltetésű ingatlanok közül a belterületi ingatlanok forgalmi értéke a magasabb, mert általában belterületen az infrastrukturális környezet magasabb fokú. Jelen esetben álláspontja szerint az önkormányzati jogalkotó a külterületi ingatlanokra úgy alkalmazott dupla akkora mértékű telekadót a belterületi ingatlanokhoz képest, hogy a külterületi ingatlanok fajlagos értéke több mint négyszer kevesebb a belterületi ingatlanok fajlagos értékéhez képest. Az indítványozó álláspontja szerint az ilyen szabályozás diszkriminatív. A differenciált mértékű (körzetek szerinti) telekadó akkor lett volna indokolt, ha a belterületen és a külterületen fekvő telkek átlagos forgalmi értéke között jelentős eltérés lenne kimutatható. Hivatkozott e körben a Kúria Köf.5021/2017/4. számú határozatára és a Köf.5021/2018/4. számú határozatára.

[8] Összességében az indítványozó bíróság álláspontja szerint az Ör. 6. § (2) bekezdésének "A II. körzetben: 240 Ft/m2" szövegrésze Alaptörvény- és jogszabályellenes, sérti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. § g) pontját, valamint az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésébe, XXX. cikk (1) bekezdésébe, 32. cikk (3) bekezdésébe és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8. § t) pontja alapján az Ebktv. 1. §-ába ütközik.

[9] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett Önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[10] Az Önkormányzat védiratában előadta, hogy Újszentiván helyzete és fekvése speciális, nagyon kevés külterülettel rendelkezik. Jelezte, hogy egyetlen olyan nagyvállalkozás sem működik a községben, amely nem Gip2 besorolású (ipari-gazdasági) külterületen lenne. Az ipari terület közel fekszik Szegedhez, kiépített út vezet hozzá és villamosenergiával ellátott. A beépíthetőségük mértéke (40%) magasnak mondható. Az Önkormányzat megjegyezte, hogy a bíróság által aggálytalannak tartott szakvéleményt továbbra is vitatja és aggályosnak tartja tekintettel arra, hogy az újszentiváni területen fekvő telkeket összehasonlító adatok híján nem a Tisza-Maros térségben elhelyezkedő szomszédos (Deszk, Tiszasziget) telkek forgalmi adataival hasonlították össze, hanem a Homokhátságon található, mindenféle szempontból különböző fekvésű területek adataival. Az Önkormányzat ismertette, hogy a belterületi telekárak és a külterületi GiP2 telekárak között igen jelentős eltérés van a külterület javára, köszönhetően ez utóbbi területek ipari jellegének és az egyéb sajátosságainak. Az Önkormányzat kiemelte, hogy tekintettel arra, hogy az adózók csoportjába kivétel nélkül ugyanazon a területen lévő vállalkozások vannak, így a homogén csoportba tartozók azonos kezelésre tarthatnak igényt. Az azonos jogalkotói elbánás megvalósul, az Ör. szabályozása megfelel a Htv. 7. § g) pontjának.