585/B/2003. AB határozat

Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásról szóló 23/2003. (VII. 16.) számú rendelete 26. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásról szóló 23/2003. (VII. 16.) számú rendelete 26. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/1997. (XI. 1.) számú rendelete 19. § (4) bekezdése és 19/A. § (5) bekezdése értelmezésére, továbbá a Fővárosi Bíróság előtt 22. K. 31. 822/2003. számon folyamatban lévő ügyben való alkalmazás tilalmának kimondására irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásról szóló 18/1997. (XI. 1.) sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) 19. § (4) és 19/A. § (5) bekezdésének az értelmezését kérte, mert álláspontja szerint azok alkotmányos értelmezése nem teszi lehetővé azt, hogy a polgármesteri hivatal a rendszeres szociális segély iránti kérelmét elutasíthassa. Kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Ör.1. 19. § (4) bekezdését visszamenő hatállyal semmisítse meg, továbbá annak megállapítását, hogy e rendelkezések a Fővárosi Bíróság előtt 22. K. 31. 822/2003. számon folyamatban lévő ügyben nem alkalmazhatók. Az indítványhoz mellékelte a polgármesteri hivatal szociális osztálya 4/27836/5/2002. számú határozatát, és fellebbezése kapcsán hozott 7997/3/2003. számú képviselő-testületi határozatot. A becsatolt iratokból a következők állapíthatók meg. Az indítványozó korábban szociális segélyben részesült, ezt megszüntették, mert az indítványozó nem működött együtt a munkaügyi kirendeltséggel. Az indítványozó új kérelmet terjesztett elő szociális segély megállapítása iránt, amit elutasított a szociális osztály, majd a fellebbezést a képviselő-testület. A becsatolt iratok szerint a munkaügyi kirendeltség az indítványozó részére 2002. június 5-ére megjelenési kötelezettséget írt elő, aki a felszólításnak nem tett eleget, távolmaradását nem igazolta. A szociális osztály határozata a kérelmet a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc.tv.) 37/A. § (2) bekezdésére, az Ör.1. 19. §-ára hivatkozással utasította el. A fellebbezést a képviselő-testület határozatának indokolása szerint a Szoc.tv. 37/B. § (1) bekezdés b) és bb) pontjaira és (2) bekezdésére, továbbá az Ör. 1. 19/A. § (5) bekezdésére hivatkozással utasította el. Az Alkotmánybíróság az indítványt annak tartalma szerint bírálja el. Az iratokból pedig egyértelműen az állapítható meg, hogy az indítványozó az Ör. 1. 19/A. § (5) bekezdését támadja, mivel a képviselő-testület erre hivatkozással utasította el a szociális segély újbóli megállapítása iránt benyújtott kérelmét.

Az indítványozó véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, 7. § (1) bekezdésével, 8. § (1), (2) és (4) bekezdésével, 17. §-ával, 44/A. § (2) bekezdésével, 54. § (1) bekezdésével, 70/A. § (1) bekezdésével, 70/D. § (1) bekezdésével, 70/E. § (1) bekezdésével.

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a képviselő-testület az Ör.1.-et hatályon kívül helyezte a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 23/2003. (VII. 16.) számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.2.). Az Alkotmánybíróság a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyébe lépő új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak az indítványozó által támadott rendelkezését (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992,456, 457.). Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.2. 26. § (5) bekezdése azonos szöveggel tartalmazza az Ör.1. 19/A. § (5) bekezdésének a rendelkezését, ezért gyakorlatának megfelelően a vizsgálatot az Ör.2. 26. § (5) bekezdése tekintetében folytatta le.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.

1. Az Alkotmány rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

(3)

(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható."

"17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik."

"42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez."

"70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak."

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:

"8. § (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését."

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

3. A Szoc.tv. rendelkezései:

"37/B. § (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak

a) a személynek, aki

aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt személy esetében a 80%-át, a 37/A. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy esetében pedig a

70%-át,

ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

ac) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták;

b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki

ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt,

bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,

bc) katonai szolgálatot teljesít,

bd) az Flt. szerint a munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,

bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet - ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei [37/A. § (2) bek. b) pont] egyébként fennállnak."

4. Az Ör.1. rendelkezései:

"19/A. § (5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély - a törvényi feltételek fennállása esetén - a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható."

5. Az Ör.2. rendelkezései:

"26. § (5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély - a törvényi feltételek fennállása esetén - a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. A helyi önkormányzatok a feladatkörükben rendeletet alkothatnak a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására. Az Ötv. 8. § (4) bekezdése szerint a települési önkormányzat - többek között - köteles gondoskodni az egészségügyi és szociális alapellátásról. A helyi önkormányzatok szociális ellátással kapcsolatos feladatait részletezi a Szoc.tv. és felhatalmazást is ad a települési önkormányzatoknak rendelet alkotására a törvény végrehajtásaként. Az Ör.1. és az Ör.2. a bevezetőjében meghivatkozza a felhatalmazást adó Szoc.tv.-t, amelynek végrehajtására alkotta meg a képviselő-testület a rendeletet.

Az Ör.2. támadott rendelkezése szerint az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély megszüntetésétől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható. Az indítványozó részére korábban megállapított segély folyósítását megszüntették és az indítványozó a segély ismételt megállapítását kérte. Ezt a kérelmét utasították el a támadott rendelkezésre hivatkozással. Ez a rendelkezés azonban utal arra is, hogy a segélyt a törvényi feltételek fennállása esetén lehet megállapítani. A másodfokú határozat az önkormányzati rendelet szabályán túl külön is idézi a vonatkozó törvényi feltételeket, a Szoc.tv. 37/B. § (1) és (2) bekezdését. Az indítványozó kérelme szempontjából ennek lényege az, hogy nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak, aki a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt a munkaügyi kirendeltséggel. A munkaügyi kirendeltség pedig arról tájékoztatta a szociális osztályt, hogy az indítványozó nem működött együtt a munkaügyi kirendeltséggel. Az Ör. támadott rendelkezése utal erre a törvényi szabályra, a kérelem elutasításának ez a törvényi rendelkezés és nem az önkormányzati rendelet rendelkezése az alapja. Az Ör. 26. § (5) bekezdése tehát nem ellentétes törvénnyel, hanem éppen azt vonja be a rendelkezés alkalmazásába, következésképpen nem ellentétes sem az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, sem 44/A. § (2) bekezdésével.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.

2. Az indítványozó az Ör.1. 19. § (4) bekezdése, 19/A. § (5) bekezdése értelmezését és annak kimondását is kérte, hogy azok nem alkalmazhatók a Fővárosi Bíróság előtt 22. K. 31. 822/2003. számon folyamatban lévő ügyben. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a állapítja meg, és annak alapján nincs az Alkotmánybíróságnak hatásköre önkormányzati rendelet szabályának értelmezésére és arra, hogy annak alkalmazását megtiltsa a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben. Az Alkotmánybíróság ilyen tilalmat alkotmányjogi panasz nyomán az Abtv. 48. §-a alapján mondhat ki az ott írt feltételek esetén. Az indítvány azonban nem alkotmányjogi panasz. Ezért hatáskör hiányában az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében visszautasította az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontja alapján.

Budapest, 2005. június 20.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró