137/B/1991. AB határozat
a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15. §-a, a vállalkozói nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdése, az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 69. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15. §-a, a vállalkozói nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdése, az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 69. § (1) bekezdésének a 13. sz. mellékletre utaló szövegrésze és a 13. sz. melléklet 6. pontja megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet 1. § (2) bekezdésének c) pontja alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
I. A külföldi részvétellel működő társaságok adókedvezménye
1. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: KB-tv.) 1991. december 31-éig hatályban volt 15. §-ának rendelkezése szerint a külföldi részvétellel működő társaság jogosult mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdálkodó szervezetet megilletnek.
A külföldi részvétellel működő társaságot illető kedvezményeket a vállalkozói nyereségadóról szóló, 1991. december 31-ig hatályban volt 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VÁNYA-tv.) 14. § (1) bekezdése, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: ÁFA-tv.) 69. § (1) bekezdésére figyelemmel az ÁFA-tv. 13. mellékletének 6. pontja határozta meg.
1992. január 1-jétől e rendelkezések helyébe (hasonló tartalommal) a KB-tv. 14. § (2) bekezdésének, illetve a társasági adóról szóló, 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban TA-tv.) 12. §-ának rendelkezései léptek. Így a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság jogosult az e társaságokra külön meghatározott, valamint az egyéb feltételek fennállása esetén mindazokra a kedvezményekre, amelyek más belföldi társaságot megilletnek. Az adókedvezmény a számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - adóvisszatartás formájában vehető igénybe.
2. Az indítványozók kérelmükben a KB-tv. 15. §-a, a VÁNYA-tv. 14. § (1) bekezdése, és az ÁFA-tv. 13. melléklet 6. pontja, illetve 69. §-ának a 13. mellékletre utaló szövegrésze alkotmányellenességének utólagos megállapítását, és megsemmisítését kérték.
Álláspontjuk szerint e rendelkezések - azzal, hogy különbséget tesznek a különböző tulajdonok között aszerint, hogy azokban részes-e külföldi személy vagy sem - sértik az Alkotmány 9. §-ában biztosított gazdasági verseny szabadságát, a 70/A. §-ában írt diszkrimináció tilalmát, valamint a 70/B. §-ában deklarált azon jogot, hogy mindenkinek egyenlő munkáért egyenlő bér jár.
3. A felülvizsgálni kért rendelkezések közül 1992. január l-jétől már csak az ÁFA-tv.-ben szereplő rendelkezések vannak hatályban. Tekintettel azonban arra, hogy
a) a felülvizsgálni kért rendelkezések szerinti adókedvezmények a TA-tv. 12. § (6) bekezdésében írt időpontokig változatlanul igénybe vehetők, illetve
b) a felülvizsgálni kért, de időközben hatályon kívül helyezett rendelkezések helyébe hasonló tartalmú - így az indítványokban megjelölt szempontok szerint vizsgálható - szabályozás lépett,
3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági felülvizsgálatot az indítványokban megjelölt körben - tárgyi összefüggése miatt azonban kiterjesztve a KB-tv. 14. § (2) bekezdése, a TA-tv. 12. §-a vizsgálatára is - folytatta le.
4. Az Alkotmány 9. §-a értelmében Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül; a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
Az Alkotmány 70/A. §-a tiltja a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek bármilyen - így különösen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti - hátrányos megkülönböztetését.
Az Alkotmány 70/B. §-a deklarálja mindenki munkához való jogát, és azt, hogy munkáját és foglalkozását mindenki szabadon választhassa meg. Biztosítja, hogy mindenkinek egyenlő munkáért bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez legyen joga és olyan jövedelmet kapjon, amely megfelel elvégzett munkája mennyiségének és minőségének.
5. A vállalkozások jövedelmezőségének egyik elsődleges meghatározója a fizetendő adó mértéke. A gazdasági élet befolyásolásának jelentős eszköze ezért az adórendszer kialakítása. Az adózásra vonatkozó jogszabályok természetes velejárója, hogy normatív eszközökkel terelik a gazdasági tevékenységet folytatókat az elérni kívánt cél felé. Ebben a körben - az adó mértékét illetően - az ún. nemzeti elbánás elve érvényesül, amely azt jelenti, hogy a külföldi részvétellel működő vállalkozók is ugyanannyi adót fizetnek, illetve jogosultak mindazokra az adókedvezményekre, mint a belföldi gazdálkodó szervezetek.
A nemzetközi gyakorlatban is általános jelenség, hogy a külföldi részvétellel működő társaságok külön, erőteljes adókedvezményekben is részesülnek. Magyarországon a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, a működő külföldi tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése különösen indokolttá teszi az ilyen kedvezmények biztosítását, mivel a külföldiek magyarországi tőkebefektetése a piacgazdaság megteremtése [Alkotmány Preambuluma és 9. § (1) bek.], mint alkotmányos cél megvalósításának egyik fontos eszköze. Adókedvezmények meghatározása egyébként sem feltétlenül jelenti az Alkotmány 9. §-ában, vagy 70/A. §-ában írt elvek sérelmét. Az egyenlő elbánás nem jelent feltétlenül minden jogalanyra nézve egyforma tartalmú szabályozást. A külföldi befektetők számára biztosított egyes kedvezmények nem jelentik a belföldi vállalkozók működési feltételeinek megvonását, vagy csorbítását, mivel a különbségtétel a piacgazdaság kialakítása alkotmányos céljával önmagában véve is alkotmányjogilag indokolt.
6. Az adott esetben azonban másról van szó. A külföldi befektetőket megillető kedvezmények a jogosultakat ugyanis nem véglegesen, hanem csak átmenetileg: meghatározott időre - 5, illetve 10 évre [KB-tv. 15. § (2) bek. ab) és b) pontok] - illetik meg. A kedvezmények ezen túlmenően degresszívek: az első öt évben hatvanszázalékos, a második öt évben pedig negyvenszázalékos [KB-tv. 15. § (2) bek. ab) pont], illetve ugyenezen törvényhely b) pontja szerint százszázalékos és hatvanszázalékos mértékűek. A kedvezmények tehát kifejezetten a vállalkozás megindításával függnek össze. Ilyen kedvezményeket belföldi tőkével induló vállalkozások is élveznek pl. kedvezményes hitelkonstrukciók igénybevételi lehetőségén keresztül is. A KB-tv. által intézményesített kedvezmények tehát - túlmenően azon, hogy a külföldi tőke beáramlása a piacgazdaság megteremtésével összefüggő alkotmányos cél, és ezen keresztül a külföldi befektető kedvezményezése az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint alkotmányjogilag már pusztán ezért is aggálytalan - nem a befektető külföldi voltával, hanem a vállalkozás induló voltával függnek össze. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy eltérő konstrukcióban belföldi induló vállalkozásokat is megillet adókedvezmény.
A KB-tv. szerinti kedvezmények továbbá szigorú feltételekhez, így az alapító vagyon meghatározott nagyságához, és az abban fennálló külföldi részesedés meghatározott mértékéhez kötődnek, így a külföldi beruházót távolról sem automatikusan illetik meg.
Végül pedig az alkotmánybíróság utal arra, hogy az egyébként is átmeneti és degresszív adókedvezmények igénybevételének lehetősége a TA-tv. 12. § (9)-(10) bekezdés értelmében 1994. január 1-jével végleg megszűnik.
Annak mérlegelése és eldöntése, hogy milyen feltételek mellett kap egy induló vállalkozás, és milyen mértékű átmeneti kedvezményt, a gazdaságpolitika mikénti alakításáért felelős törvényhozó és végrehajtó hatalommérlegelési körébe tartozik.
Ugyanezen mérlegelési körbe tartozó kérdés az is, hogy a gazdaságpolitika milyen kedvezményekkel támogatja a kizárólag belföldi, ezen belül a belföldi induló vállalkozásokat. E kedvezmények túlterjednek az adókedvezmények körén [28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet az Egzisztencia Hitelről és Részletfizetési Kedvezményről]. A kifejezetten belföldi induló vállalkozások számára biztosított adókedvezményt tartalmaz, pl. a VÁNYA tv. 13/A. § (2) bekezdése, amely a belföldi magánszemély induló vállalkozásának biztosít 1991, 1992, 1993-ban adóvisszatartás formájában igénybe vehető adókedvezményt.
Kedvezmények, így adókedvezmények tehát mind a külföldi részvétellel működő, mind a kizárólag belföldiek részvételével működő vállalkozásokat megilletnek. A kedvezmények mibenlétének és mértékének eltérése az adott esetben mindössze arra utal, hogy a gazdaságpolitikai mérlegelés során a jogalkotó a külföldi, illetve a belföldi jellegből adódó sajátosságokra volt figyelemmel.
7. Az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Téves az indítványozó azon hivatkozása, mely szerint a KB-tv.-be és a többi vizsgált jogszabályba foglalt kedvezmények ezen alkotmányos elvet sértenék. A 70/B. § értelme ugyanis nem az, hogy bármely munkáltatónál alkalmazott minden munkavállalónak azonos munkáért azonos bért kell kapnia, hiszen ez esetben a csődeljárás, felszámolás alatt álló, vagy veszteséges vállalatnak alkotmányos kötelessége lenne ugyanolyan bért fizetni alkalmazottainak, mint a nyereséges, sikeres vállalkozás. Ha az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elve azt jelentené, hogy az alkalmazottnak alkotmányos joga van a vállalkozás gazdasági helyzetére, piaci pozíciójára tekintet nélkül azonos természetű munkáért azonos bérre, ez a gazdasági verseny szabadságának alkotmányos tételét sértené, eredményét tekintve pedig a piacgazdaságot tenné működésképtelenné. A különböző vállalkozások által fizetett eltérő bér a gazdasági versenynek ugyanis egyik fontos tényezője.
Az Alkotmány 70/B. §-a ezért helyes értelme szerint az általános diszkriminációtilalmat megfogalmazó 70/A. §-nak a munka világára vonatkoztatott konkretizálása.
II. A külföldi részvétellel működő társaság kiemelése az anyagi érdekeltségi rendszerre vonatkozó szabályozás hatálya alól.
A VÁNYA-tv. 10. §-ának b) pontja az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R1.) szabályai alapján számított összeget adóalapot növelő tételként határozta meg. Az R1. 1. § (2) bekezdés c) pontja kivette e rendelkezések hatálya alól a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha abban a külföldi részesedés aránya meghaladta a 20%-ot, vagy az 5 millió Ft-ot.
Az indítványozók a belföldi és külföldi részvétellel működő társaságok közötti ilyen különbségtétel alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint a felülvizsgálni kért rendelkezés az Alkotmány 9. §, 70/A. § és 70/B. § rendelkezéseibe ütközik.
Az R1. szabályait az adóköteles bérnövekmény megállapításáról szóló 178/1991. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) hatályon kívül helyezte, a hatályos rendelkezésekben az indítványozók által sérelmezett különbségtétel [figyelemmel a TA-tv. 2. § (1) bekezdésében és az R2. 1. §-ában foglaltakra] nem érvényesül.
III. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a rendelkező rész szerint határozott. Eljárása az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontján, 30. § (1) bekezdésén és 40. §-a rendelkezésén alapul.
Budapest, 1992. november 2.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró