A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40473/2020/10. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:16. §, 3:110. §] Bírók: Gráner Zsófia, Lupóczné dr. Krammer Edit, Pusztai Anita

A Fővárosi Ítélőtábla a Pleszkáts Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe., ügyintéző: dr. Pleszkáts Tibor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Nagy István ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. október 13-án kelt 2.G.40.226/2020/11. számú ítélete ellen a felperes 12. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes taggyűlésének 2/2019. (XII.6.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 84.000 (nyolcvannégyezer) forint illetékből és 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Tényállás

[1] A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes tagjai a felperes és H. Gy. voltak, az őket megillető azonos mértékű szavazati jog alapján 350-350 szavazattal. A felperes 2019. november 4-én taggyűlés összehívását kezdeményezte, a taggyűlést H. Gy. ügyvezető 2019. november 12-én 2019. december 2-ára, a megismételt taggyűlést 2019. december 6-ára hívta össze. A meghívóban a társaság felperesen kívüli másik tagjaként Herjeczki Máté Márton volt feltüntetve.

[2] 2019. november 12-én H. Gy. és H. M. M. között üzletrész átruházási szerződés jött létre, amelyben H. Gy. az alperesben fennálló üzletrészét a fiának, H. M. M.-nak ajándékozta. A társasági szerződés 13.6. pontjában foglaltak ellenére nem kérték az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához szükséges taggyűlési beleegyezést.

[3] Ugyanezen a napon az alperes társasági szerződésén is átvezették a változásokat és a tagváltozás cégnyilvántartási bejelentésére is sor került. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2019. november 12-i hatállyal az alperes cégjegyzékéből H. Gy. tagot törölte és H. M. M. tagot jegyezte be. Ennek közzétételére a Cégközlönyben 2019. november 22-én került sor.

[4] A 2019. december 2-ra kitűzött taggyűlésen csak a felperes jelent meg, H. Gy. hóakadály miatt kérte a taggyűlés pótnapon történő megtartását. A 2019. december 6-án megtartott megismételt taggyűlésen a meghívóban 1. napirendi pontként megjelölt ügyvezető visszahívása tárgyában a taggyűlés meghozta az 1/2019. (XII.6.) számú határozatát, amely szerint az ügyvezető visszahívására nem kerül sor, mivel nincs többségi szavazat. Az ügyvezető visszahívására vonatkozó határozati javaslat mellett a felperes részéről 350 "igen", H. M. M. tag részéről 350 "nem" szavazat érkezett.

[5] Az elsőfokú bíróság által fentiek szerint megállapított tényállást a Fővárosi Ítélőtábla kiegészíti az alábbiakkal.

[6] A 2019. december 6-án megtartott megismételt taggyűlésen a felperes képviselője jelezte, hogy álláspontja szerint H. M. M. nem tag, a társaságnak továbbra is H. Gy. a tagja, a közhiteles nyilvántartás adatait nem ismeri el. Az ügyvezető visszahívása tárgyában történt szavazást megelőzően azt is jelezte, hogy álláspontja szerint H. M. M. azért sem szavazhat, mert H. Gy. hozzátartozójaként a szavazásból kizárt. A szavazás lebonyolítását követően pedig kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy mivel H. M. M.-t szavazati jog nem illette meg, ezért az ügyvezetőt visszahívottnak, a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni.

[7] A társasági szerződés 13.6. pontja rögzíti, hogy az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a taggyűlés (a társaság) beleegyezése szükséges. A beleegyezés akkor tagadható meg, ha az üzletrész átruházása a társaság jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti, azonban a beleegyezés abban az esetben nem tagadható meg, ha bármely jogcímen (ideértve az öröklést is) vér szerinti leszármazó vagy házastárs részére történik az átruházás.

[8] A társasági szerződés 15.5. pontja a határozathozatal módjára vonatkozó rendelkezések körében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:19. § (2) bekezdésének rendelkezéseivel azonos módon rögzíti, hogy a határozat meghozatalakor a d) pont szerint nem szavazhat az, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a társaságnak nem tagja vagy nem alapítója, továbbá az f) pont szerint az, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

[9] A felperes törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperessel szemben H. M. M. új tagként történt bejegyzése miatt a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál és a H. Gy. és H. M. M. közötti ajándékozási szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt pert indított. A Fővárosi Törvényszék a 33.G.40.463/2020/12. számú ítéletével megállapította, hogy H. M. M. és H. Gy. között 2019. november 12. napján létrejött, a HB Stúdió Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság üzletrészének átruházására irányuló szerződés hatálytalan. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a 14.Gf.40.424/2020/9-I. számú ítéletével helybenhagyta.

A kereseti kérelem és az ellenkérelem

[10] A felperes keresetében az alperes 2/2019. (XII.6.) számú taggyűlési határozatának hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalának elrendelését kérte. Keresetét a Ptk. 3:37. § (1) bekezdése alapján terjesztette elő arra hivatkozással, hogy a taggyűlési határozat sérti a Ptk. 3:19. §-át. Előadta, hogy H. Gy. tag az üzletrészét a taggyűlés jóváhagyása nélkül nem ruházhatta át H. M. M.-ra, így a taggyűlésre H. Gy. tagot kellett volna meghívni, aki helyett H.M. M. kapott meghívást. Arra az esetre, amennyiben a társaság tagjának H. M. M.-t kellene tekinteni, arra hivatkozott, hogy a szavazásban nem vehetett volna részt a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mert az ügyvezető visszahívása tárgyában érdekelt, aki az édesapjaként közeli hozzátartozója.

[11] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását, harmadlagosan pedig a jogszabálysértés csekély voltára tekintettel pusztán a jogszabálysértés tényének megállapítását kérte. A per megszüntetését a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja és 176. § (1) bekezdés c) pontja alapján kérte arra hivatkozással, hogy nincs olyan taggyűlési határozat, amelynek érvényességét a bíróság felülvizsgálhatja, mivel az ügyvezető visszahívása tárgyú napirendi pont keretében a taggyűlés határozatot az ügyvezető visszahívásáról nem hozott, azt nem szavazta meg. A leadott szavazatok aránya 350 igen és 350 nem szavazat volt. A kereset elutasítását a Ptk. 3:36. §-ára alapítottan arra tekintettel kérte, hogy nem jogosult a felperes a perindításra, mert szavazatával hozzájárult a határozat meghozatalához, a leadott szavazatával és H. M. M. szavazati joga tekintetében a tiltakozás hiányával azt legitimálta. Arra hivatkozott, hogy H. M. M. a szavazásból nem volt kizárt, mivel személyében nem érinti az ügyvezetői tisztségről való szavazás. Harmadlagos ellenkérelme körében arra hivatkozott, hogy a határozat hatályon kívül helyezése a cég működését veszélyeztetné, mert ügyvezető nélkül maradna.