32010R0672[1]

A Bizottság 672/2010/EU rendelete ( 2010. július 27. ) egyes gépjárművek szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

A BIZOTTSÁG 672/2010/EU RENDELETE

(2010. július 27.)

egyes gépjárművek szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1) A 661/2009/EK rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) ("keretirányelv") alapján kidolgozott típus-jóváhagyási eljárás összefüggésében egy új, különálló rendelet.

(2) A 661/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi a gépjárművek üvegfelületeinek jég- és páramentesítő berendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. december 21-i 78/317/EGK tanácsi irányelvet (3). Az említett irányelvben megállapított követelményeket át kell emelni ebbe a rendeletbe, továbbá a tudományos és a műszaki ismeretek fejlődéséhez való igazításuk érdekében szükség szerint módosítani kell őket, különösen azért, hogy tekintetbe vegyék a hibrid és elektromos járművek sajátos jellemzőit.

(3) Ennek a rendeletnek az alkalmazási köre - amely összhangban van a 78/317/EGK irányelv alkalmazási körével - az M1 kategóriájú gépjárművekre korlátozódik.

(4) A 661/2009/EK rendelet alapvető rendelkezéseket határoz meg a gépjárművek szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéseik tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről. Ezért a típusjóváhagyással összefüggő sajátos eljárásokat, vizsgálatokat és követelményeket is meg kell állapítani.

(5) Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a "Műszaki Bizottság - Gépjárművek" elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott olyan M1 kategóriájú gépjárművekre vonatkozik, amelyek szélvédővel vannak felszerelve.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "járműtípus a szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések tekintetében": olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

a jégmentesítő és -párátlanító berendezések jellemzői,

a vezető 180°-os menetirányú látóterébe eső külső és belső formák és elrendezések, amelyek befolyásolhatják a kilátást,

a szélvédő alakja, mérete, vastagsága és jellemzői, valamint felszerelésének módja,

az ülőhelyek maximális száma;

2. "motor": folyékony vagy gázhalmazállapotú üzemanyaggal működő belsőégésű motor;

3. "jégmentesítő berendezés": a szélvédő külső felületén lévő dér- vagy jégréteg eltávolítására szolgáló berendezés;

4. "jégmentesített felület": a szélvédő azon területe, amelynek külső felülete száraz, vagy külső felületét teljesen vagy részben olvadt (nedves) dér borítja, amelyet a gépjármű ablaktörlő rendszere el tud távolítani;

5. "párátlanító berendezés": a szélvédő belső felületén lévő páralecsapódás eltávolítására szolgáló berendezés;

6. "páralecsapódás": az a kondenzátumréteg, amely a szélvédő üvegezett felületének belső oldalán jelenik meg;

7. "páramentesített felület": a szélvédő azon területe, amelynek belső felülete száraz, nincsenek rajta vízcseppek vagy -nyomok, miután korábban páralecsapódás borította;

8. "A. látótér": a 43. sz. ENSZ-EGB előírás (4) 18. mellékletének 2.2. szakaszában meghatározott A. vizsgálati terület;

9. "B. látótér": a 43. sz. ENSZ-EGB előírás 18. mellékletének 2.4. szakaszában meghatározott B. korlátozott vizsgálati terület a 2.4.1. szakaszban meghatározott terület kizárása nélkül;

10. "a törzs tervezési dőlésszöge": az R ponton, vagyis az ülés vonatkoztatási pontján áthaladó függőleges vonal és a törzsvonal között mért szög az üléstámla járműgyártó által megállapított tervezési helyzetének megfelelő helyzetben;

11. "R pont" vagy "az ülés vonatkoztatási pontja": a jármű gyártója által az egyes ülőhelyekhez a háromdimenziós referenciarendszerhez képest megadott tervezési pont;

12. "háromdimenziós referenciarendszer": olyan referenciarács, amely egy függőleges hosszirányú X-Z síkból, egy vízszintes X-Y síkból és egy függőleges keresztirányú Y-Z síkból áll a II. melléklet 2. függeléke szerint;

13. "elsődleges referenciajelek": a jármű felépítményén vagy alvázán lévő furatok, felületek, jelzések, illetve azonosító jelölések, amelyeknek a háromdimenziós referenciarendszerben értelmezett X, Y és Z koordinátáit a jármű gyártója adja meg;

14. "gépjármű főkapcsolója": az a készülék, amellyel a gépjármű fedélzeti elektronikai rendszerét kikapcsolt állapotból (amikor a gépjármű parkol, a vezető pedig nincs jelen) rendes üzemmódba kapcsolják.

3. cikk

Gépjárműnek a szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó rendelkezések

(1) A gyártó vagy képviselője benyújtja a típusjóváhagyó hatósághoz a gépjárműnek a szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések tekintetében történő EK-típusjóváhagyása iránti kérelmet.

(2) A kérelmet az I. melléklet 1. részében mintaként megadott adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

(3) Amennyiben a II. mellékletben foglalt vonatkozó követelmények teljesülnek, a jóváhagyó hatóság megadja az EK-típusjóváhagyást, és típus-jóváhagyási számot ad ki a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében megállapított számozási rendszer szerint.

A tagállamok ugyanazt a számot nem rendelhetik hozzá más járműtípushoz.

(4) A 3. bekezdés alkalmazásában a típusjóváhagyó hatóság az I. melléklet 2. részében megállapított mintának megfelelően kialakított EK-típusbizonyítványt ad ki.

4. cikk

A 78/317/EGK irányelv szerint kiadott jóváhagyások érvényessége és kiterjesztése

A nemzeti hatóságok engedélyezik a 661/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett időpont előtt típusjóváhagyásban részesült járművek értékesítését és forgalomba helyezését, és továbbra is kiterjesztik ezeknek a járműveknek a jóváhagyását a 78/317/EGK irányelv feltételei szerint.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 200., 2009.7.31., 1. o.

(2) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(3) HL L 81., 1978.3.28., 27. o.

(4) Még nem tették közzé. 2010 augusztusáig kerül közzétételre.

I. MELLÉKLET

Gépjárműveknek a szélvédő- jégmentesítő és -párátlanító berendezéseik tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó szakigazgatási dokumentumok

1. RÉSZ

Adatközlő lap

MINTA

... számú adatközlő lap gépjárműveknek a szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéseik tekintetében történő EK-típusjóváhagyására

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha az e mellékletben említett rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0. ÁLTALÁNOS

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): ...

0.2. Típus: ...

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): ...

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (1): ...

0.3.1. A jelölés elhelyezése: ...

0.4. Jármű-kategória (2): ...

0.5. Gyártó neve és címe: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve(i) és címe(i): ...

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen): ...

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1. Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok: ...

1.6. Motor helye és elrendezése: ...

1.8. Vezető helye: bal/jobb (3).

3. MOTOR (4)

3.1. A motor gyártója: ...

3.1.1. A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosítási módszerrel): ...

3.2. Belső égésű motor

3.2.1. Egyedi motoradatok

3.2.1.1. Működési elv: külső gyújtású motor/kompressziós gyújtású motor (3) Ciklus: négyütemű/kétütemű/forgódugattyús (3)

3.2.1.2. A hengerek száma és elrendezése: ...

3.2.1.3. Hengerűrtartalom (5): ...cm3

3.2.1.6. A motor rendes alapjárati fordulatszáma (6): ... min-1

3.2.1.8. Névleges teljesítmény (7): ... kW, ... min-1-en (a gyártó által megadott érték)

3.2.2. Tüzelőanyag

3.2.2.1. Könnyű haszongépjárművek: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz vagy biometán/etanol (E85)/biodízel/hidrogén (3) (8)

3.2.5. Elektromos rendszer

3.2.5.1. Névleges feszültség: ... V, pozitív/negatív földelés (3)

3.2.5.2. Generátor

3.2.5.2.1. Típus: ...

3.2.5.2.2. Névleges teljesítmény: ... VA

3.2.7. Hűtőrendszer: folyékony/levegő (3)

3.2.7.1. A motorhőmérséklet-szabályozó névleges beállítási értéke: ...

3.2.7.2. Folyadék

3.2.7.2.1. A folyadék fajtája: ...

3.2.7.2.2. Keringető szivattyú(k): igen/nem (3)

3.2.7.2.3. Jellemzők: ... vagy

3.2.7.2.3.1. Gyártmány(ok): ...

3.2.7.2.3.2. Típus(ok): ...

3.2.7.2.4. Áttételi arány(ok): ...

3.2.7.2.5. A ventilátor leírása és működési mechanizmusa: ...

3.2.7.3. Levegő

3.2.7.3.1. Ventilátor: igen/nem (3)

3.2.7.3.2. Jellemzők: ... vagy

3.2.7.3.2.1. Gyártmány(ok): ...

3.2.7.3.2.2. Típus(ok): ...

3.3. Villanymotor

3.3.1. Típus (tekercselés, gerjesztés): ...

3.3.1.1. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ...kW

3.3.1.2. Üzemi feszültség: ... V

3.3.2. Akkumulátor

3.3.2.1. Cellák száma: ...

3.3.2.2. Tömeg: ...kg

3.3.2.3. Kapacitás: ...Ah (amperóra)

3.3.2.4. Elhelyezés: ...

3.4. Motor vagy motorkombináció

3.4.1. Hibrid elektromos jármű: igen/nem (3)

3.4.2. Hibrid elektromos jármű kategóriája: járművön kívüli töltés/nem járművön kívüli töltés: (3)

3.4.3. Üzemmódkapcsoló: van/nincs (3)

3.4.3.1. Választható üzemmódok

3.4.3.1.1. Csak elektromos: igen/nem (3)

3.4.3.1.2. Csak tüzelőanyag-fogyasztó: igen/nem (3)

3.4.3.1.3. Hibrid mód: igen/nem (3) (ha igen, rövid leírás): ...

3.4.4. Az energiatároló eszköz leírása: (akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor)

3.4.4.1. Gyártmány(ok): ...

3.4.4.2. Típus(ok): ...

3.4.4.3. Azonosító szám: ...

3.4.4.4. Az elektrokémiai párosítás fajtája: ...

3.4.4.5. Energia: ... (akkumulátorra: feszültség és kapacitás Ah 2 órán át, kondenzátorra: J, ...)

3.4.4.6. Töltő: fedélzeti/külső/nincs (3)

3.6. A gyártó által megengedett hőmérsékletek

3.6.1. Hűtőrendszer

3.6.1.1. Folyadékhűtés, legnagyobb hőmérséklet a kilépésnél: ... K

3.6.1.2. Léghűtés

3.6.1.2.1. Vonatkoztatási pont: ...

3.6.1.2.2. Legnagyobb hőmérséklet a vonatkoztatási pontban: ... K

3.6.2. Legnagyobb hőmérséklet töltőlevegő-hűtőből történő kilépésnél: ...K

3.6.3. Legnagyobb kipufogási hőmérséklet a kipufogóvezetéknek a kipufogó-gyűjtőcső pereméhez vagy a turbófeltöltőhöz közeli pontban: ... K

9. FELÉPÍTMÉNY

9.1. A felépítmény típusa a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének C. részében meghatározott kódok szerint: ...

9.2. Felhasznált anyagok és az összeállítás módszere: ...

9.3. Ajtók, zárszerkezetek, csuklópántok

9.3.1. Ajtók elrendezése és az ajtók száma: ...

9.4. Látótér

9.4.1. Az elsődleges referenciajelek kellő részletességű megadása annak érdekében, hogy könnyen azonosíthatók legyenek, és ellenőrizhető legyen a referenciajelek helyzete a többihez képest és az R ponthoz viszonyítva: ...

9.4.2. Azoknak az alkatrészeknek az elhelyezését mutató rajz(ok) vagy fénykép(ek), amelyek a látótér 180o-os tartományába esnek: ...

9.5. Szélvédő és más ablakok

9.5.1. Szélvédő

9.5.1.1. Felhasznált anyagok: ...

9.5.1.2. A felszerelés módja: ...

9.5.1.3. Dőlésszög: ...

9.5.1.4. Típus-jóváhagyási szám(ok): ...

9.5.1.5. Szélvédőtartozékok és ezek összeszerelésének helyzete, az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírásával: ...

9.6. Szélvédőtörlő(k)

9.6.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): ...

9.7. Szélvédőmosó berendezés

9.7.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt), vagy ha önálló műszaki egységként jóváhagyott, akkor a típus-jóváhagyási szám: ...

9.8. Jég- és páramentesítő

9.8.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): ...

9.8.2. Legnagyobb elektromos fogyasztás: ... kW

9.10. Belső elrendezés

9.10.1. Az utasok belső védelme

9.10.1.1. A rögzített részek elhelyezését mutató tervrajzok vagy fényképek: ...

9.10.1.3. A belső berendezések fényképei, rajzai és/vagy perspektivikus részábrázolásuk, amely megmutatja az utastér belső részeit és a felhasznált anyagokat (kivéve a belső visszapillantó tükröket), a kezelőberendezéseket, a tetőt vagy tolótetőt, az ülések háttámláját, az üléseket és az ülések hátsó részét: ...

9.10.3. Ülések

9.10.3.1. Ülőhelyek száma (9): ...

9.10.3.1.1. Elhelyezése és elrendezése: ...

9.10.3.5. Az R pont koordinátái vagy rajza

9.10.3.5.1. Vezetőülés: ...

9.10.3.6. Tervezési torzószög

9.10.3.6.1. Vezetőülés: ...

Magyarázó megjegyzések

2. RÉSZ

EK-típusbizonyítvány

MINTA

Legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Értesítés járműtípus

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): ...

0.2. Típus: ...

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): ...

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (11): ...

0.3.1. A jelölés elhelyezése: ...

0.4. Jármű-kategória (12): ...

0.5. Gyártó neve és címe: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve(i) és címe(i): ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van ilyen) neve és címe: ...

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információk: lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ...

3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: ...

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: ...

5. Megjegyzések (amennyiben vannak): lásd a kiegészítést.

6. Hely: ...

7. Dátum: ...

8. Aláírás: ...

Mellékletek : Információs csomag.

Vizsgálati jegyzőkönyv

(1) Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban "?" jellel kell helyettesíteni. (pl. ABC??123??).

(2) A 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részében felsorolt fogalommeghatározásoknak megfelelően osztályozva.

(3) A nem kívánt rész törlendő.

(4) A benzinnel, gázolajjal, stb. vagy bármely más tüzelőanyag keverékével egyaránt működő járműveknél az adatokat meg kell ismételni. Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt említettekkel egyenértékű műszaki jellemzőket kell szolgáltatnia.

(5) Ezt az értéket ki kell számolni (π = 3,1416) és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.

(6) Meg kell adni a tűréshatárokat.

(7) A 80/1269/EGK irányelv (HL L 375., 1980.12.31., 46. o.) követelményeinek megfelelően meghatározva.

(8) A járművek akár benzinnel, akár gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működhetnek, de ha a benzinüzemű rendszer kizárólag vészhelyzetek esetére vagy indításhoz van beszerelve, és a benzintartály nem tartalmazhat 15 liternél több benzint, akkor a vizsgálat szempontjából a járművet úgy kell tekinteni, mintha gázüzemű lenne.

(9) A feltüntetendő ülőhelyszám mozgó járműre vonatkozik. Moduláris elrendezés esetében tartomány is megadható.

(10) A nem kívánt rész törlendő.

(11) Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban "?" jellel kell helyettesíteni. (pl. ABC??123??).

(12) A 2007/46/EK irányelv II. mellékletének A. szakaszában szereplő meghatározás szerint.

Kiegészítés

a(z) ... sz. EK-típusbizonyítványhoz

1. Kiegészítő információk:

1.1. A járműtípus rövid leírása szerkezetére, méreteire, beépítési vonalaira és szerkezeti anyagaira vonatkozóan: ...

1.2. A jég- és páramentesítő berendezések leírása: ...

1.3. Azon belső berendezések vagy szerelvények leírása, amelyek befolyásolhatják a vizsgálatok eredményét: ...

1.4. Az ülőhelyek maximális száma: ...

1.5. A szélvédő jellemzői: ... az összetevők vastagsága (mm): ...

1.6. Az elektromos berendezés névleges feszültsége (V): ...

2. Vezető helye: bal/jobb (1)

3. Motor: külső gyújtás/kompressziós gyújtás/elektromos/hibrid elektromos/ ... (1)

4. Milyen hőmérsékleten végezték el a jégmentesítési vizsgálatot: - 8 °C/- 18 °C (1)

5. Megjegyzések: ...

(1) A nem kívánt rész törlendő.

II. MELLÉKLET

Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezésekre vonatkozó követelmények

1. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

1.1. A szélvédő jégmentesítése

1.1.1. Minden járművet fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely a dérnek és a jégnek a szélvédő üvegfelületéről való eltávolítására szolgál. A jégmentesítő berendezésnek kellőképpen hatékonynak kell lennie, hogy hideg időben is megfelelő látási viszonyokat biztosítson a szélvédőn át.

1.1.2. A rendszer hatékonyságát úgy kell ellenőrizni, hogy beindítás után rendszeres időközönként meg kell határozni a jégmentesített szélvédőfelület nagyságát, miután a járművet egy ideig hűtőkamrában tartották.

1.1.3. Az 1.1.1. és az 1.1.2. bekezdés követelményeinek teljesülését a melléklet 2.1. bekezdése szerinti módszerrel kell ellenőrizni.

1.1.4. Az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

1.1.4.1. a vizsgálat megkezdése után 20 perccel a II. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott A. látótérnek 80 %-ban jégmentessé kell válnia;

1.1.4.2. a vizsgálat megkezdése után 25 perccel a szélvédőnek az utas oldalán nagyjából annyira kell jégmentessé válnia, mint ahogy azt az 1.1.4.1. bekezdés a vezető oldali részre meghatározza;

1.1.4.3. a vizsgálat megkezdése után 40 perccel a II. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott B. látótérnek 95 %-ban jégmentessé kell válnia.

1.2. A szélvédő páramentesítése

1.2.1. Minden járművet fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely eltávolítja a szélvédő belső felületén lecsapódott páraréteget.

1.2.2. A párátlanító berendezésnek kellőképpen hatékonynak kell lennie, hogy helyreállítsa a látási viszonyokat a bepárásodott szélvédőn keresztül. Hatékonyságát a melléklet 2.2. bekezdésében megadott eljárással kell ellenőrizni.

1.2.3. Az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

1.2.3.1. a II. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott A. látótérnek 10 perc alatt 90 %-ban páramentessé kell válnia;

1.2.3.2. a II. melléklet 3. függelékének megfelelően meghatározott B. látótérnek 10 perc alatt 80 %-ban páramentessé kell válnia.

2. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2.1. A szélvédő jégmentesítése

2.1.1. A vizsgálatot - 8 °C ± 2 °C, illetve - 18 °C ± 3 °C közül a gyártó által választott hőmérsékleten kell végrehajtani.

2.1.2. A vizsgálatot egy akkora hűtőkamrában kell végrehajtani, amelyben az egész jármű elfér, és amely fel van szerelve ahhoz, hogy a járművet a vizsgálat teljes ideje alatt a 2.1.1. bekezdésben megadott hőmérsékletek egyikén tartsák, a hideg levegő pedig keringjen. A vizsgálat - melynek során a járművet kiteszik a hideg hatásának - kezdete előtt legalább 24 órával le kell hűteni a hűtőkamrát az előírt vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre.

2.1.3. A vizsgálat megkezdése előtt a szélvédő belső és külső felületét alaposan zsírtalanítani kell metilalkohollal vagy ezzel egyenértékű zsírtalanító szerrel. A száradást követően legalább 3 %-os, de legfeljebb 10 %-os ammóniaoldatot kell rá felvinni. Az így kezelt felületet hagyni kell megszáradni, majd száraz pamutronggyal át kell törölni.

2.1.4. A járművet le kell állítani, és a vizsgálat megkezdése előtt legalább 10 órán át a vizsgálati hőmérsékleten kell tartani.

2.1.4.1. Ez az idő rövidebb is lehet, ha megállapítható, hogy a motor hűtőközegének és kenőanyagának hőmérséklete már stabilizálódott a vizsgálati értéken.

2.1.5. A 2.1.4. bekezdésben előírt idő elteltével a szélvédő teljes külső felületén egyenletes vastagságú, 0,044 gramm/cm2-es jégréteget kell létrehozni egy 3,5 ± 0,2 bar nyomással működő vízfecskendővel.

2.1.5.1. A fecskendő fúvókáját úgy kell beállítani, hogy a létrejövő sugár minél szétterjedtebb és maximális átfolyású legyen, a fecskendőt pedig a szélvédőtől 200-250 mm-re, az üveg felületére merőlegesen kell tartani, és úgy kell irányítani, hogy az üveg egyik oldalától a másikig egyenletes vastagságú jégréteg képződjön.

2.1.5.1.1. A 2.1.5. bekezdés követelményeinek kielégítéséhez egy olyan szórófejre lehet szükség, amelynek a fúvókája 1,7 mm-es átmérőjű, és amelynek az átbocsátása 0,395 liter/perc; a sugár 200 mm-es távolságból hozható létre, és a beszórt rész átmérője a szélvédő üvegen 300 mm legyen. Bármely más olyan eszköz is alkalmazható, amellyel ki lehet elégíteni az itt leírt követelményeket.

2.1.6. Miután a szélvédőn létrejött a jégréteg, a járművet még legalább 30 percig, de legfeljebb 40 percig a hűtőkamrában kell hagyni.

2.1.7. A 2.1.6. bekezdésben megadott idő eltelte után egy vagy két megfigyelőnek helyet kell foglalnia a járműben, majd a jármű főkapcsolóját bekapcsolt állapotba lehet fordítani, és valamelyik motort - szükség esetén külső segédeszköz igénybevételével - el lehet indítani. A jármű főkapcsolójának elfordításával a vizsgálat azonnal kezdetét veszi.

2.1.7.1. Ha a jármű motorral van felszerelve, a vizsgálati idő első öt percében a motort a gyártó által hideg időben való bemelegítésre ajánlott fordulatszámon lehet járatni.

2.1.7.2. A vizsgálat utolsó 35 percében (illetve a teljes vizsgálat során, ha nincs betervezve 5 perces bemelegítési idő):

2.1.7.2.1. amennyiben van motor felszerelve, a legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám 50 %-át nem meghaladó fordulatszámon kell működnie. Ha azonban bizonyos motorvezérlési stratégiák miatt ez nem bizonyul kivitelezhetőnek, például elektromos hibrid járművek esetében, reális forgatókönyvet kell kidolgozni a legrosszabb esetre. A forgatókönyvnek figyelembe kell vennie a motor fordulatszámát, rendes vezetési feltételek mellett a motorműködés szakaszos vagy teljes hiányát - 8 °C-on vagy - 18 °C-on, attól függően, hogy a gyártó melyiket választotta vizsgálati hőmérsékletnek. Ha a berendezés működő motor nélkül is teljesíteni tudja a jégmentesítésre vonatkozó követelményeket, akkor a motornak egyáltalán nem kell működnie.

2.1.7.3. A vizsgálat elején valamennyi akkumulátornak teljesen feltöltött állapotban kell lennie.

2.1.7.4. A vizsgálat alatt a jégmentesítő készülék kapocsfeszültsége legfeljebb 20 %-kal haladhatja meg a rendszer névleges feszültségét.

2.1.7.5. A vizsgálathoz használt kamrában a hőmérsékletet a szélvédő közepének magasságában kell mérni olyan helyen, ahol a vizsgált jármű által leadott hő nem befolyásolja lényegesen a hőmérsékletet.

2.1.7.6. A kamra hűtésére használt vízszintes levegőáram közvetlenül a vizsgálat előtt, a jármű középsíkjában, a szélvédő alja előtt 300 mm-re, a szélvédő középmagasságában mért sebességének a lehető legkisebbnek kell lennie, és semmiképpen nem haladhatja meg a 8 km/h-t.

2.1.7.7. Amennyiben fel vannak szerelve, a motorháztetőnek, a tetőnek, az ajtóknak, az ablakoknak és a szellőző nyílásoknak, kivéve a fűtő- és szellőztetőberendezés be- és kilépő nyílásait, zárva kell lenniük; a gyártó kívánságára egy vagy két ablakot függőlegesen összesen legfeljebb 25 mm-re ki lehet nyitni.

2.1.7.8. A jármű jégmentesítő berendezésének szabályzóját a jármű gyártója ajánlásának megfelelően be kell állítani a vizsgálati hőmérséklethez.

2.1.7.9. Az ablaktörlők a vizsgálat során használhatók, ha ez - a jármű belsejében bármely kezelőszerv használatát leszámítva - kézi segítség nélkül lehetséges.

2.1.8. A megfigyelőnek (megfigyelőknek) a vizsgálat megkezdése után ötperces időközönként meg kell jelölnie (jelölniük) a szélvédő belső oldalán a jégmentesített felület határait.

2.1.9. A vizsgálat befejeztével a 2.1.8. bekezdés szerint fel kell jegyeznie (jegyezniük) a szélvédő belső felületén megjelölt jégmentesített felület alakját, és meg kell jelölnie (jelölniük) azt az A., illetve a B. látótér azonosításához.

2.2. A szélvédő páramentesítése

2.2.1. A vizsgálat megkezdése előtt a szélvédő belső felületét alaposan zsírtalanítani kell metilalkohollal vagy bármely, ezzel egyenértékű zsírtalanító szerrel. A száradást követően legalább 3 %-os, de legfeljebb 10 %-os ammóniaoldatot kell rá felvinni. Az így kezelt felületet hagyni kell megszáradni, majd száraz pamutronggyal át kell törölni.

2.2.2. A vizsgálatot egy akkora hűtőkamrában kell végrehajtani, amelyben az egész jármű elfér, és amely alkalmas arra, hogy - 3 °C ± 1 °C értékű vizsgálati hőmérsékletet állítson elő és tartson a vizsgálat teljes tartama alatt.

2.2.2.1. A vizsgálathoz használt kamrában a hőmérsékletet a szélvédő közepének magasságában kell mérni olyan helyen, ahol a vizsgált jármű által leadott hő nem befolyásolja lényegesen a hőmérsékletet.

2.2.2.2. A kamra hűtésére használt vízszintes levegőáram közvetlenül a vizsgálat előtt, a jármű középsíkjában, a szélvédő alja előtt 300 mm-re, a szélvédő középmagasságában mért sebességének a lehető legkisebbnek kell lennie, és semmiképpen nem haladhatja meg a 8 km/h-t.

2.2.2.3. Amennyiben fel vannak szerelve, a motorháztetőnek, a tetőnek, az ajtóknak, az ablakoknak és a szellőzőnyílásoknak, kivéve a fűtő- és szellőztetőberendezés be- és kilépő nyílásait, zárva kell lenniük; a gyártó kívánságára a páramentesítési eljárás kezdetén egy vagy két ablakot függőlegesen összesen legfeljebb 25 mm-re ki lehet nyitni.

2.2.3. A páralecsapódást a II. melléklet 4. függelékében leírt gőzfejlesztővel kell létrehozni. A gőzfejlesztőnek elegendő vizet kell tartalmaznia ahhoz, hogy - 3 °C-os környezeti hőmérsékleten a gyártó által kijelölt mindegyik ülőhelyen legalább 70 g/óra ± 5 g/óra gőzt lehessen létrehozni.

2.2.4. A szélvédő belső felületét a 2.2.1. bekezdésben előírtak szerint meg kell tisztítani, miután a járművet a környezeti kamrába helyezték. A környezeti hőmérsékletet csökkenteni, és - 3 °C ± 1 °C-on stabilizálni kell. A járművet le kell állítani, és a vizsgálat megkezdése előtt legalább 10 órán át a vizsgálati hőmérsékleten kell tartani. Ez az idő rövidebb is lehet, ha megállapítható, hogy a motor hűtőközegének és kenőanyagának hőmérséklete már stabilizálódott a vizsgálati értéken.

2.2.5. A gőzfejlesztőt úgy kell elhelyezni, hogy kivezető nyílásai a jármű középsíkjában, a vezetőülés R pontja vagy vonatkoztatási pontja felett 580 mm ± 80 mm-re legyenek. Általában közvetlenül az első ülések háttámlája mögé kell helyezni, az üléseket a gyártó által meghatározott tervezési helyzetbe, az ülések háttámláját pedig a törzs tervezési dőlésszögének megfelelő szögbe kell állítani. Ha ez az elrendezés a jármű belső terének kialakítása miatt nem lehetséges, akkor a gőzfejlesztőt az üléstámlák előtt kell elhelyezni olyan helyzetben, amely a leginkább megfelel a fentiekben megadottaknak.

2.2.6. Miután a gőzfejlesztő már öt perce működik a járműben, egy vagy két megfigyelőnek gyorsan be kell szállnia a járműbe úgy, hogy az ajtókat összesen legfeljebb 8 másodpercre nyitja (nyitják) ki, és helyet kell foglalnia (foglalniuk) az első ülésen; a gőzfejlesztő teljesítményét ekkor megfigyelőnként 70 ± 5 g/h értékkel csökkenteni kell.

2.2.7. Egy perccel az után, hogy a megfigyelő(k) helyet foglalt(ak) a járműben, a jármű főkapcsolóját bekapcsolt állapotba lehet fordítani, és valamelyik motort - szükség esetén külső segédeszköz igénybevételével - el lehet indítani. A jármű főkapcsolójának elfordításával a vizsgálat azonnal kezdetét veszi.

2.2.7.1. Ha a jármű motorral van felszerelve, a legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám 50 %-át nem meghaladó fordulatszámon kell működnie. Ha azonban bizonyos motorvezérlési stratégiák miatt ez nem bizonyul kivitelezhetőnek, például elektromos hibrid járművek esetében, reális forgatókönyvet kell kidolgozni a legroszszabb esetre. A forgatókönyvnek figyelembe kell vennie a motor fordulatszámát, rendes vezetési feltételek mellett a motorműködés szakaszos vagy teljes hiányát - 1 °C-os környezeti hőmérsékleten. Ha a berendezés működő motor nélkül is teljesíteni tudja a páramentesítésre vonatkozó követelményeket, akkor a motornak egyáltalán nem kell működnie.

2.2.7.2. A jármű párátlanító berendezésének szabályzóját a jármű gyártója ajánlásának megfelelően kell beállítani a vizsgálati hőmérséklethez.

2.2.7.3. A vizsgálat elején valamennyi akkumulátornak teljesen feltöltött állapotban kell lennie.

2.2.7.4. A páramentesítő készülék kapocsfeszültsége legfeljebb 20 %-kal haladhatja meg a rendszer névleges feszültségét.

2.2.8. A vizsgálat befejezése után a páramentes felület határait rögzíteni kell, fel kell jegyezni, illetve meg kell jelölni az A., illetve a B. látótér azonosításához.

1. függelék

Eljárás az R pont, vagyis az ülés vonatkoztatási pontjának ellenőrzésére

Az R pontot, vagyis az ülés vonatkoztatási pontját a 17. sz. ENSZ-EGB előírás (1) 3. mellékletének rendelkezései szerint kell meghatározni.

(1) HL L 373., 2006.12.27., 1. o.

2. függelék

Eljárás az elsődleges referenciajelek meghatározására a háromdimenziós referenciarendszerben

A rajzokon szereplő elsődleges referenciajelek és a járműn való tényleges elhelyezkedésük közötti viszonyt a 125. sz. ENSZ-EGB előírás (1) 4. mellékletének rendelkezései szerint kell meghatározni.

(1) Még nem tették közzé. 2010 augusztusáig kerül közzétételre.

3. függelék

Eljárás a járművek szélvédője látóterének meghatározására

Az A. és a B. látóteret a 43. sz. ENSZ-EGB előírás 18. mellékletének rendelkezései szerint kell meghatározni.

4. függelék

A gőzfejlesztőre vonatkozó követelmények

1. JELLEMZŐK

1.1. A vizsgálathoz használt gőzfejlesztőnek a következő általános jellemzőkkel kell rendelkeznie:

1.1.1. A víztartály térfogata legalább 2,25 liter.

1.1.2. Forrásponton a hővesztesége legfeljebb 75 W, - 3 °C ± 1 °C környezeti hőmérsékleten.

1.1.3. A ventilátor teljesítménye 0,5 mbar statikus nyomáson 0,07-0,10 m3/perc.

1.1.4. A gőzfejlesztő tetején, körben hat, egymástól egyenlő távolságra lévő gőzkivezető nyílásnak kell lennie (lásd az 1. ábrát).

1.1.5. A gőzfejlesztőt - 3 °C ± 1 °C-os hőmérsékleten kell kalibrálni, mégpedig úgy, hogy a gőzhozam 70 ± 5 g/h lépésekben állítható legyen ennek az értéknek legfeljebb az n-szeresére, ahol n egyenlő a gyártó által tervezett ülőhelyek maximális számával.

1. ábra

A gőzfejlesztő vázlatos rajza

1.2. Az egyes részek méretei és anyagjellemzői az alábbiak:

1.2.1. Fúvóka

1.2.1.1. Méretek:

1.2.1.1.1. Hosszúság: 100 mm

1.2.1.1.2. Belső átmérő: 15 mm

1.2.1.2. Anyag:

1.2.1.2.1. Sárgaréz

1.2.2. Diszperziós kamra

1.2.2.1. Méretek:

1.2.2.1.1. Cső külső átmérője: 75 mm

1.2.2.1.2. Falvastagság: 0,38 mm

1.2.2.1.3. Hosszúság: 115 mm

1.2.2.1.4. A diszperziós kamra alja felett 25 mm-re, egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedő hat 0,63 cm-es átmérőjű nyílás.

1.2.2.2. Anyag:

1.2.2.2.1. Sárgaréz