2134/2006. (VII. 27.) Korm. határozat

a Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű vezetésének rendjéről

A Kormány a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 50. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egységes irányítás és vezetés követelményének érvényre juttatása érdekében - figyelemmel a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szabályaira - a következő határozatot hozza:

1. A honvédelmi miniszter irányítja és vezeti a Magyar Honvédséget.

A Magyar Honvédség irányítását a Hvt. 51-52. §-ában és 97. §-ában meghatározott hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök útján, katonai szervezeteinek vezetését a Honvéd Vezérkar főnök útján a Hvt.-ben, jelen határozatban, a jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott feladat- és hatáskörök szerint látja el.

A honvédelmi miniszter hatáskörének gyakorlása során az Országgyűlés és a Kormány döntéseiben számára megállapított feladatok ellátása, valamint a Magyar Honvédség irányítása és vezetése érdekében a Hvt.-ben rögzített feladatain túl, gyakorolja a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében külön rendeletben meghatározott feladatokat és - a kabinetfőnök közreműködésével - irányítja a szakállamtitkárok és a Honvéd Vezérkar főnök tevékenységét.

2. Az államtitkár -jogszabályban meghatározottak kivételével - a miniszter teljes jogkörű helyettese, továbbá gyakorolja a HM Szervezeti és Működési Szabályzata által ráruházott jogokat.

3. A kabinetfőnök - a Hvt. 100. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - koordinálja a minisztérium szerveinek tevékenységét, delegált miniszteri jogkörben irányítja a hatáskörébe utalt, a honvédelmi miniszternek alárendelt szervezeteket.[1]

A kabinetfőnök a HM Szervezeti és Működési Szabályzatában részére meghatározott területen gyakorolja a szakirányítási tevékenységet.

A kabinetfőnök koordinálja a miniszteri döntések előkészítését, valamennyi felterjesztést és döntési javaslatot a kabinetfőnök útján kell a miniszter elé terjeszteni.

4. A jogi szakállamtitkár szakirányítja a jogi, tárca szintű ellenőrzési, valamint a hatósági tevékenységet.[2]

A jogi szakállamtitkár útján kell jóváhagyásra felterjeszteni a jogszabályok, a kormány-előterjesztések, a miniszteri utasítások tervezeteit, a Magyar Honvédség középszintű vezető szerveinek a Honvéd Vezérkar főnöke által előkészített alapító okiratait, szervezeti és működési szabályzatainak tervezeteit, továbbá a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek alapító okiratait.

5. A védelempolitikai szakállamtitkár szakirányítja a védelempolitikai, biztonságpolitikai, fegyverzet-ellenőrzési, válságkezelési, békeműveleti és nukleáris/proliferációs ügyekkel, valamint a két- és többoldalú nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos tevékenységet.

6. A védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár szakirányítja a tárca védelmi tervezési, költségvetési, gazdálkodási, vagyon- és lakásfelügyeleti, infrastrukturális, a termelői és fogyasztói logisztikai, hadfelszerelési-fejlesztési, haditechnikai, kutatás-fejlesztési, katonai szabványosítási, katonai minőségügyi, beszerzési, biztonsági beruházási tevékenységek tervezésével, szervezésével kapcsolatos tevékenységét.[3]

7. A szakállamtitkárok és a kabinetfőnök - a vezetői megbízások kivételével - gyakorolják a munkáltatói jogkört az alárendeltségükbe tartozó minisztériumi szervek, szervezetek köztisztviselő állománya felett, hivatali felettesei az alárendeltségükbe tartozó szervezetek személyi állományának.

A szakállamtitkárok és a kabinetfőnök szakmai felettesei a Magyar Honvédség szakterületükhöz tartozó állományának, a szakirányítási feladataikat főosztályvezető útján vagy közvetlenül, jogszabályban vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben rögzítettek szerint látják el.

A Honvéd Vezérkar főnök által előkészített miniszteri döntési javaslatokat a szakirányítási területeik vonatkozásában kötelesek megvizsgáltatni és észrevételeiket a felterjesztéshez csatolni.

8. A Honvéd Vezérkar főnök vezeti a Honvéd Vezérkart és a Magyar Honvédség hadrendjébe tartozó katonai szervezeteket, szolgálati elöljárója (hivatali felettese) azok személyi állományának. Felelős az alárendelt szervezetek -jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a belső rendelkezések előírásai szerinti, a szakirányítás keretein belül történő - vezetéséért, gyakorolja a részére jogszabályban meghatározott munkáltatói jogokat.

A Honvéd Vezérkar főnök a miniszter legfőbb katonai tanácsadója, a szakállamtitkárokkal azonos egyeztetési jogok illetik meg.

A Honvéd Vezérkar főnök feladatait

a)[4]

b) helyettese közreműködésével látja el. A Honvéd Vezérkar főnököt helyettese teljes hatáskörrel helyettesíti. A Honvéd Vezérkar főnök helyettese szolgálati elöljárója a Honvéd Vezérkar főnöknek alárendelt szervek és szervezetek személyi állományának.[5]

9. A Honvédelmi Minisztérium a Hvt. 99. § alapján a Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű vezetésének szerve. A Honvédelmi Minisztérium a Magyar Köztársaság kettős alaprendeltetést megvalósító központi államigazgatási szerve, amely a honvédelmi ágazat közigazgatási feladatai mellett felelős a Magyar Honvédség irányításáért és katonai vezetéséért is.

10. A Magyar Honvédség középszintű irányító-vezető szerve az MH Összhaderőnemi Parancsnokság.[6]

11. A Magyar Honvédségnél a hivatali és szakmai felettesi, valamint szolgálati és szakmai elöljárói rendszer érvényesül. A nem szolgálati viszonyban álló vezető a bármely/állománycsoportba tartozó alárendelteknek hivatali vagy szakmai felettese, a szolgálati viszonyban álló vezető pedig a szolgálati viszonyban álló alárendelteknek szolgálati vagy szakmai elöljárója, az egyéb jogviszonyban álló alárendelteknek hivatali vagy szakmai felettese. A hivatali felettesnek alárendeltjei felé utasítási, a szolgálati elöljárónak parancsadási jogköre van.

12. A HM szervek vezetői - a feladatkörükbe utalt kérdésekben - a Magyar Honvédség szakmai felettesei vagy elöljárói, akik ez irányú feladataikat a szakirányítás keretében végzik.

13. A szakirányítás során a szakmai felettes (szakmai elöljáró) jogszabályban vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott jogok és kötelezettségek keretében, a Magyar Honvédség alaprendeltetés szerinti működésének biztosítása érdekében, az irányítás rendszerében az irányított szervezetek szaktevékenységére meghatározó befolyást gyakorol.

A szakmai felettes vagy elöljáró az egyszemélyi felelős vezetés rendjére tekintettel közvetlen utasítási (parancsadási) joggal - mint hivatali felettes vagy szolgálati elöljáró - kizárólag saját hivatali vagy szolgálati alárendeltjei vonatkozásában rendelkezik.

14. Szakterületén a szakmai felettes vagy elöljáró:

a) belső rendelkezéseket ad ki a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei végrehajtására;

b) intézkedik a szakmai tevékenység végrehajtásával kapcsolatban, a közvetlenül alárendelt szervezetek, illetőleg a Magyar Honvédség szaktevékenységet ellátó szerveire vonatkozóan;

c) feladatkörébe tartozó információkat ad és kér;

d) szakterületének körébe tartozó jogszabályokat és döntéseket készít elő;

e) véleményezési jogot gyakorol;

f) ellenőrzi az alárendelt szakmai szervezetek tevékenységét, illetőleg - a miniszter nevében és megbízásából - az alárendelt katonai szervezetek parancsnokainak és más szolgálati elöljáróinak szakmai tevékenységét;

g) a szakterületéhez tartozó, általa irányított tevékenység egységes gyakorlatának kialakítása érdekében dönt a végrehajtás során felmerült vitás kérdésekben, illetőleg állásfoglalás kiadásával biztosítja a szakmai feladatok egyöntetű végrehajtását.

15. Jelen határozat 2006. augusztus 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg

- a Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű vezetésének rendjéről szóló 2008/2005. (I. 25.) Korm. határozat, és

- a honvédelmet érintő egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 2037/2005. (III. 10.) Korm. határozat azt módosító 1-3. pontja

hatályát veszti.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök