BH 2020.4.96 A becsületsértés vétségét követi el, aki a sértettről annak munkahelyén munkakörének ellátásáról mások előtt azt a kijelentést teszi, miszerint "kegyetlen, embertelen, mindig buta". E kifejezések használata a sértettről azt a gyalázkodó értékítéletet fejezi ki, hogy belőle alapvető emberi értékek hiányoznak, s mert mindig buta, a mindenkit megillető társadalmi megbecsülésre sem tarthat igényt [Btk. 227. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság a 2018. február 19-én meghozott ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében [Btk. 227. § (1) bek.], és ezért megrovásban részesítette, valamint kötelezte 10 000 forint eljárási illeték megfizetésére.

[2] A terhelt fellebbezése alapján eljárva a törvényszék a 2018. október 12-én kelt végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmény jogszabályi alapjának megjelölését a Btk. 227. § (1) bekezdés a) pontjára pontosította.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő.

[4] A terhelt 2016. szeptember 28. napján 14.45 órakor megjelent az Sz.-i B. Víziközmű Társulatnál az Sz., Gy. út 21. szám alatt, ahol H.-né G. G. magánvádló számviteli ügyintézőként dolgozik. A terhelt azért jelent meg a fenti helyen, hogy a magánvádló korábbi ügyintézését kritizálja, és ennek során a magánvádlónak a következőket mondta: lakosságellenes, kegyetlen, embertelen, mindig buta, alkalmatlan, még a nyolc általánost sem végezte el, és azonnal adja be a felmondását. A fenti beszélgetést többen - legalább két személy - hallották.

[5] A magánvádló a terhelttel szemben joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt a Be. 648. §-ára hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.

[7] Indokai szerint a bíróság eljárása során megszegte a Be. 39. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezést, mert indítványozási és észrevételezési jogát nem biztosította. Álláspontja szerint a feljelentés két részből áll. A feljelentés első részében írtak szerint a terhelt a magánvádlót már korábban is zaklatta, Sz.-en mindenkivel konfliktusba keveredik, zaklatásainak célpontjai állami szervezetek, minisztériumok vagy éppen ügyintézők.

[8] A bíróság ezen állításokat egyáltalán nem vizsgálta; azt sem engedte meg, hogy a terhelt az arra vonatkozó észrevételeit előterjessze, és bizonyítást sem folytatott le rá. Azon sértő megállapítását pedig, miszerint a terhelt nem szavahihető, semmivel nem támasztotta alá.

[9] A terhelt utalt rá, hogy a magánvádló annak a társulatnak az ügyintézője, ahol a terhelt él, így tevékenysége a személyét is érinti. Emellett a terhelt a terület érdekvédelmi szervezetének a vezetője. Valójában nem zaklatta a magánvádlót, hanem kizárólag érdekvédelmi tevékenységet végzett. Az elsőfokú bíróság azonban ezzel nem foglalkozott, hanem bizonyítás nélkül elfogadta a magánvádló ide vonatkozó állításait.

[10] A feljelentés második része szerint a terhelt olyan ügyintézést kritizált, aminek nem az érintettje. Indokolatlanul jelent meg a helyszínen, és tette meg a neki felrótt kijelentéseket. Jegyzőkönyvet akart felvetetni, azonban nem tudta megjelölni, hogy pontosan miről. A magánvádló ezt azért tagadta meg, mert a terhelt nem tagja a társulatnak.

[11] Ezzel szemben - az indítvány szerint - a magánvádló két nappal korábban elesett emberektől tagadta meg a segítséget pusztán azért, mert a terhelttel szóba álltak, és őt "negatív alaknak" állította be. A terhelt ezért ment be az irodába, és azokat a dokumentumokat kérte el, amelyekre hivatkozással a magánvádló "démonizálhatja" őt. Nem azt mondta, hogy a magánvádló a nyolc általános iskolát sem végezte el, hanem azt, hogy úgy viselkedik, mint aki nem végezte el azt sem. Ez pedig viselkedésének véleményezése, nem pedig a személyéről való valótlan állítás.

[12] A bíróság nem vette figyelembe a vádbeli látogatását kiváltó okokat annak ellenére, hogy a 2016. szeptember 26-án előzményként történteket a Facebookról kinyomtatott okirati bizonyíték és tanúk vallomása is igazolja, azonban őket a bíróság - indítványa ellenére - nem hallgatta ki. Ugyancsak nem kérte ki a bíróság a cselekmény napján a 112-es segélyhívó számra tett bejelentésének felvételét, az eseményekről készült blogbeszámolót pedig annak ellenére nem értékelte, hogy az az ügyiratok között szerepel.

[13] Az indítvány szerint az első fokon eljárt bíróval szemben a Be. 14. § (1) bekezdés e) pontjában írt kizárási ok állt fenn, mivel az "ellenoldal" újságjában 2017. évben 5 hónapon keresztül, pénzért publikált, elvéve ezzel a tisztességes tárgyaláshoz való jogát. Az újság az Sz.-i Önkormányzat lapja, a víziközmű-társulatot pedig az önkormányzat üzemeltette, és a város alpolgármestere vezette.

[14] Végül a terhelt kifogásolta az elsőfokú ítélet azon állítását is, miszerint az ügyben beismerő vallomást tett. Ilyenre nem került sor, a terhelt a bűncselekmény elkövetését az eljárás során soha nem ismerte el, mert azt nem követte el.

[15] H.-né G. G. magánvádló a terhelt felülvizsgálati indítványára tett írásbeli észrevételében a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt.

[16] Indokai szerint a terhelt az indítvány első részében a vád tárgyává tett cselekmény büntetőjogi megítélésével össze nem függő körülményekkel foglalkozik; azokra nézve az elsőfokú bíróság helyesen nem vett fel bizonyítást. Figyelembe vette viszont a vád tárgyává tett cselekményre vonatkozó, a terhelt által sem vitatottan saját maga által írt blogbejegyzést, ami önmagában teljes egészében alátámasztotta a feljelentésben foglaltakat.

[17] A magánvádló álláspontja szerint értelmezhetetlen az a terhelti állítás, miszerint az első fokon eljárt bíró korábban az "ellenoldal" lapjában publikált. Az ügyben a magánvádló az "ellenoldal"; a víziközmű-társulatot pedig nem az önkormányzat üzemelteti, hanem a beruházásban résztvevők által alapított, alapszabály alapján, választott vezetőséggel működő önálló jogi személy, amely ugyan együttműködik az önkormányzattal, de az önkormányzat nem a tulajdonosa annak.

[18] A magánvádló szerint az elsőfokú bíróság a terhelt álláspontjának kifejtésére, valamint indokolt bizonyítási indítványainak előterjesztésére kellő teret biztosított.

[19] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[20] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[21] A terhelt indítványa törvényes okaként a Be. 648. §-ára hivatkozott. Az említett törvényhely azonban csak összefoglalóan tartalmazza, miszerint felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt, eljárási szabálysértés miatt, avagy az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján van helye.

[22] Ezen belül azonban a felülvizsgálat konkrét okait a Be. 649. §-a határozza meg. Eszerint felülvizsgálatnak anyagi jogi okból az említett törvényhely (1), eljárásjogi okból a (2), az Alkotmánybíróság határozata alapján a (3), nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján pedig a (4)-(5) bekezdésében foglaltak alapján van helye.