3033/2014. (III. 3.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/A. § (2) bekezdése, 63/I. § (2) és (4) bekezdése, 63/J. § (1) bekezdése, 63/L. § (5) és (6) bekezdése, valamint 99/B. § (9) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Pedagógusok Szakszervezetének (a továbbiakban: indítványozó) képviseletében alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

[2] 1. Az indítványozó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (a továbbiakban: Nkt.) a - 2013. július 5-én kihirdetett, az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) 36. §-ával megállapított - 63/A. § (2) bekezdése, 63/I. § (2) és (4) bekezdése, 63/J. § (1) bekezdése, 63/L. § (5) és (6) bekezdése, valamint 99/B. § (9) bekezdése ellen 2013. szeptember 16-án terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz 2013. szeptember 18-án érkezett be. A panaszos az alkotmányjogi panaszt 2013. november 6-án kiegészítette. A panaszbeadvány az Nkt. támadott rendelkezéseit az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdésével, a IX. cikk (1) bekezdésével és a B) cikk (1) bekezdésével tartotta ellentétesnek.

[3] 2. Az Alkotmányjogi panaszban támadott jogszabályok arról rendelkeznek, hogy minden pedagógus, akit állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, tagjává válik a Nemzeti Pedagógus Karnak (a továbbiakban: Kar), amely önkormányzattal rendelkező köztestületként működik. Az itt betöltött tagság nem zár ki más kamarai jogviszonyt. A Kar tagjának be kell tartania a Kar működésére vonatkozó, az Nkt.-ban, az Alapszabályban és az Etikai Kódexben rögzített szabályokat. Az Alapszabályban illetve az Etikai Kódexben foglalt rendelkezések megszegése etikai vétség, amelynek gyanúja esetén a Kar tagja ellen a Kar eljárást folytat le, kivéve, ha a Területi Etikai Bizottság megállapítja, hogy az erről szóló bejelentés megalapozatlan. A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a meghatározott indokok alapján kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként hoztak a tudomására, nem hozhat nyilvánosságra, és az Nkt.-ban meghatározott célok elérésén kívül tevékenységében nem használhatja fel. A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. 2013. szeptember 1-jével az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusok a Kar tagjaivá válnak. A munkáltatónak 2013. november 30-ig értesítést kell küldenie az Előkészítő Bizottságnak a pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottairól.

[4] 3. Az indítványozó szakszervezet az alkotmányjogi panaszban kifejtette, hogy érdek-képviseleti jogait csorbítják a kötelező köztestületi, kari tagság létrehozását elrendelő törvényi szabályok, "lerontják" érdekérvényesítő tevékenységét, és csökkentik annak lehetőségét, hogy fellépjen tagjai élet- és munkakörülményeinek védelmében, valamint a Kar keretei között folyó etikai eljárásban.

[5] Az indítványozó túl széleskörűnek tartja az etikai eljárás alá vonás lehetőségét, és nem látja biztosítottnak saját szakszervezeti részvételét az eljárásban. Álláspontja szerint a Kar jogosítványainak megfogalmazása alkalmas arra, hogy sértse az indítványozó szakszervezet részvételi lehetőségeit az egyeztetési eljárásokban. Ezen kívül a Kar tagjaival szemben támasztott követelmények ellentétesek az indítványozó szakszervezet tájékozódáshoz való jogával, ráadásul meglátása szerint azt sem rögzíti az Nkt., hogy a kari tagság nem ellentétes a szakszervezeti tagsággal. A támadott rendelkezések, homályos megfogalmazásuk miatt (pl. "a közszolgálat érdekei") a normavilágosság követelményét is sértik, és tág lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Kar felléphessen azzal a pedagógussal szemben, aki szakszervezeti tagságából eredően érdekvédelmet kér a szakszervezettől, vagy annak segítséget nyújt. Rámutatott arra is, hogy a Kar nem kezelhet minősített adatot, mert vezetői nem jogosultak az adatok minősítésére a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. §-a alapján. Az alkotmányjogi panasz szerint támadott rendelkezések a Kar tagjainak információ-továbbítási jogát korlátozzák, ez pedig félelmet kelthet azokban, akik szakszervezeti tagok is, hiszen amikor ilyen minőségükben járnak el, mérlegelniük kell, hogy nem sértik-e meg a kari tagsági kötelezettségüket. Az indítványozó véleménye szerint nincs olyan védendő érték a Kar esetében, amely megalapozná az információkhoz való hozzájutás, és az azok továbbításához való jog ilyen korlátozását. Kifogásolta az indítványozó azt is, hogy nem volt lehetősége az Alapszabály és az Etikai Kódex elkészítésében részt venni.

[6] A Kar az Nkt. 63/B. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjai, valamint (2) bekezdése alapján véleményezési jogot gyakorol az ágazatot érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során, feladat- és hatáskörét érintő kérdésben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetőjéhez fordulhat, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, véleményezhet, kezdeményezheti jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy egyéb döntés megváltoztatását vagy visszavonását, feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek, továbbá szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait. Az indítványozó szerint sértheti a Kar érdekeit, ha annak tagja szakszervezeti tagként is él ezekkel a jogaival.

[7] Az indítványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság egyes korábbi döntéseire is a kötelező kamarai tagság témakörében. Idézte, hogy "[...] a törvény közjogi közfeladat ellátására, közérdekű tevékenység folytatására alkotmányosan indokolt módon hozhat létre köztestületet, szakmai kamarát és írhatja elő a kötelező köztestületi tagságot. A köztestületként létrehozott szervezet nem az egyesülési szabadság alapján alapított szervezet, a kötelező szakmai kamarai tagság pedig nem sérti az egyesülési szabadságról folyó önkéntes csatlakozás jogát." [22/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 127, 129.] Hivatkozott ugyanakkor arra is, hogy: "A köztestületek mint intézmény alkotmányosságából még nem következik, hogy az e törvényi keretekbe illő bármely szabályozás is alkotmányos. Esetről esetre döntendő el, hogy a Ptk.-ban a köztestület fogalmi ismérveként előírt "közfeladat" valóban fennáll-e, vagy hogy az ott csupán a törvényhozó lehetőségeként szereplő kizárólagos feladatellátás, továbbá a kényszertagság valóban az alkotmányosság kerete között maradt-e. [...] A szabadságjogot legérzékenyebben korlátozó törvényi rendelkezés ugyanis, a kényszertagság [...]. A jogkorlátozás szükségességét és arányosságát csakis az adott köztestület céljához, s ezen belül különösen a törvényhozó által megjelölt "közfeladat"-hoz mérhetjük. Így válik a vizsgálat részévé, hogy valóban olyan közfeladatról van-e szó, amely szükségessé teszi ezt az állami kényszerekkel terhes szervezési módot; [...]." [38/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 249, 252-253.]

[8] E szempontok alapján, figyelemmel az Nkt. - részben már idézett - 63/B. § (1) bekezdés b)-e) pontjaira, amelyek a Kar érdek-képviseleti feladatait szabályozzák, az indítványozó álláspontja az, hogy a közfeladat ellátása nem teszi alkotmányosan szükségessé a Kar, mint köztestület kötelező tagságát. Ezen álláspontja alátámasztásaként arra hivatkozik, hogy a kari tagsággal automatikusan együtt járó etikai eljárás-indítás lehetősége felesleges, mivel a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás szabályait, a pedagógusokkal szemben támasztható követelményeket az Nkt. és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet XV. fejezete részletesen meghatározza és ellenőrizhetővé teszi. Az oktatásra vonatkozó jogszabályi feltételek megvalósulásának garantálásához, a nevelés és oktatás rendjének érvényesítéséhez ezért nincs elengedhetetlenül szükség a kari kötelező tagságra, amelynek megszűnése egyébként a Kar működését és feladatainak ellátását nem érintené.

[9] Az indítványozó szerint a Kar törvényi szabályozása sérti az érdek-képviseletek, szakszervezetek alapításához való jogot is, illetve ellehetetleníti más érdek-képviseletek működését, mert minden más egyesülés és civil szervezet alapítását "feleslegessé teszi". Ezt az indítványozó azzal indokolta, hogy a Kar véleményezési joga azokra a kérdésekre terjed ki, amelyekkel hagyományosan a munkavállalói érdek-képviseletek foglalkoztak - ahogyan ezt az Nkt. 63/B. § (2) bekezdése is megfogalmazza. Idézi az indítványozó az Alkotmánybíróság korábbi határozatának vonatkozó megállapítását is, amely szerint: "A kamarák számára előírt közfeladat alkotmányosságához a fenti pozitív ismérvek nem elegendőek; az is szükséges, hogy ez ne sértse sem általában az egyesülési jogot, sem - különösen - az érdekképviseletek (szakszervezetek) alapításához való jogot. Ezt a követelményt nem elégíti ki, ha a kamara a párhuzamos egyesületek és más szervezetek alapítását jogilag nem zárja ki, hanem a jogi szabályozásnak biztosítania kell, hogy az ilyen szervezeteket a kamara ténylegesen ne lehetetlenítse el. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a gazdasági kamarák nem zárják ki, sőt feltételezik, hogy rajtuk kívül az egyesülési szabadság alapján létrehozott szűkebb ágazati és szakmai szervezetek, másrészt érdekképviseletek működnek. A Gkt. ezt mind negatív, mind pozitív oldalról biztosítja. Egyrészt tiltja, hogy a gazdasági kamarák "általános és együttes" érdekképviseleti sajátosságukat feladva ágazati, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseletet lássanak el. Ezzel a kamarákat kizárja a szakszervezeti és réteg-egyesületekkel való konkurenciából is." [38/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 249, 255.] Az indítványozó szerint ez a kritérium jelen esetben azért nem teljesül, mert a Kar jogosítványai minden kérdésre kiterjednek (beleértve a hagyományosan a munkavállalói szakszervezetek érdek-képviseleti tevékenységének körébe tartozó kérdéseket is), így a véleményt kérő vagy elfogadó szervre, vezetőre, illetve a Kormányra vagy a miniszterre van bízva, hogy melyik véleményre - a Karéra, vagy a szakszervezetére - alapozva hozza meg a döntését, ezzel adott esetben eljelentéktelenítve a szakszervezet véleményét.

[10] 4. Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében szereplő "független, demokratikus jogállam" klauzulából következő kellő felkészülési idő követelményére hivatkozott; amely alapján a jogalkotónak úgy kell meghatároznia a jogszabály hatálybalépésének időpontját, hogy kellő idő maradjon a jogszabály szövegének megismerésére, a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, valamint a jogszabállyal érintett szervek és személyek számára annak eldöntésére, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez. E kritériumokat az indítványozó szerint sérti az, hogy a támadott rendelkezések hatálybalépésének napjával - 2013. szeptember 1-jével - minden közalkalmazott pedagógus a törvény erejénél fogva a Kar tagjává vált. Ez a pedagógusokra lehetetlen követelményeket ír elő, hiszen ebben az időpontban a Kar még nem létezett, amint ez az Nkt. 99/B. §-ából is kiderül. Az indítványozó szerint "[e]z lényegében visszamenőleges szabályozásnak is tekinthető, hiszen a rendszerben lévő pedagógusokra utólag hárulnak olyan többletterhek, amelyek ismerete mellett nem biztos, hogy közalkalmazottként végezné[k a munkájukat]."

[11] 5. Az indítványozó 2013. november 6-án - az Alkotmánybíróság főtitkárának hiánypótlásra történő felhívását követően - panaszbeadványát kiegészítette. Az alkotmányjogi panasz kiegészítésében megerősítette azon álláspontját, amely szerint a Kar kötelező tagsága miatt, valamint azért, mert "az állam a saját maga által létrehozott szervezettel egyeztet", sérül az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdésében biztosított joga, valamint a támadott rendelkezésekben szabályozott etikai eljárás miatt az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánításai szabadsága.

[12] Hivatkozott az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdésére is, amely szerint "[a] törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak." Majd kifejtette, hogy ne vitatja a Kar széleskörű véleményezési és javaslattételi jogát az oktatással összefüggő témakörben, azonban a saját és az állam által létrehozott, kötelező tagsággal rendelkező Kar, mint köztestület helyzetét alapvetően eltérőnek tartja. Idézte a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 19. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy: "Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen." Hivatkozott a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 13. § (1)-(3) bekezdéseire is: "(1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter e megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek (a továbbiakban: stratégiai partner). (2) Stratégiai partnerség alakítható ki különösen [...] e) érdek-képviseleti szervezetekkel [...]. (3) Az együttműködés feltételeit és kereteit a stratégiai partner és a miniszter között határozott idejű, de legkésőbb a miniszterelnök megbízatásának megszűnéséig tartó megállapodásban kell rögzíteni." E törvényi rendelkezések alapján - amint azt az indítványozó kifejtette - a Kart be kell vonni az egyeztetési eljárásba, míg az indítványozó szakszervezetet nem, mivel nincs partnerségi megállapodása. Az indítványozó szakszervezet - a Karral szemben - jellegénél fogva az állammal, annak képviselőjével nem lehet összekapcsolódva, ezért az állam döntésétől függ, mikor, milyen információkhoz juthat hozzá, illetve milyen kérdésekben fejtheti ki az álláspontját állami szervek előtt. Az indítványozónak "az érdekegyeztetésből való [...] háttérbe szorítása azt jelenti, hogy a közszférában foglalkoztatott pedagógusok valóságos és tényleges érdekei nem jelennek meg, míg a közszférán kívül foglalkoztatott pedagógusok teljes érdekvédelem nélkül maradnak."

[13] Az indítványozó arra is felhívta a figyelmet, hogy tagjainak - akik a törvény erejénél fogva a Kar tagjaivá is váltak - kétféle szerepe összeütközésbe kerülhet egymással, az államnak ezért, az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdése alapján, egyértelműen el kellett volna határolnia a különböző szervezetek feladatait.

[14] Az Nkt. 63/B. § (2) bekezdéséből kiderül, hogy a Kar a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdésekben is állást foglalhat, ráadásul véleményének beszerzése kötelező, míg az indítványozó véleményének a beszerzése a jogalkotó döntésén múlik. A Kormány - az indítványozó szerint - ezzel a megoldással megkerülte a valódi ágazati érdekegyeztetés működtetését. A Kar létrehozásáról szóló döntés előkészítésébe az indítványozó szakszervezetet nem vonták be, a kialakult megoldás pedig alapvetően sérti az indítványozó érdekeit, mert a saját és a Kar tagsága fedi egymást, a két szervezet érdekeinek összeütközése esetén pedig az indítványozó érdekei háttérbe fognak szorulni, mivel a pedagógusok a Karral állnak függőségi kapcsolatban. Az indítványozó szerint nem érvényesülhetnek a szakszervezeti vezető védelmére vonatkozó törvényi előírások sem, ezért ha a Kar tagja, mint szakszervezeti vezető lép fel, a támadott rendelkezésekben szabályozott etikai vétséget követhet el.

[15] Végezetül az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdése kapcsán kifejtette, hogy jelen ügyben a támadott törvényhelyek hatályosulása folytán közvetlenül következett be jogsérelem, amelyet tovább fokoz az, hogy az Nkt.-ben említett Alapszabály és Etikai Kódex tartalma még nem ismert, annak előkészítésébe az indítványozót nem is vonták be; továbbá az, hogy az Nkt. 99/B. § (1)-(2) bekezdései alapján az oktatásért felelős miniszter által "minden kontroll nélkül" kijelölt háromtagú Előkészítő Bizottság készítheti elő a Kar Területi Küldöttgyűlése tagjainak megválasztását, az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülését és a Kar tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását.

[16] 6. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére, 50. § (1) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1) és (2) bekezdéseire - tanácsban eljárva dönt. A panaszt akkor lehet befogadni, ha az megfelel a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, különösen az Abtv. 26-27. és 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek. Ezeken kívül az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt kritériumoknak.

[17] 7. Jelen esetben a panasz nem felel meg ezeknek a követelményeknek, az alábbiak miatt.

[18] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdése, a IX. cikk (1) bekezdése és a B) cikk (1) bekezdése kapcsán - hivatkozva az I. cikk (4) bekezdésére is - azt sérelmezte, hogy az Nkt.-ban létrehozott Kar, amelynek mint köztestületnek a törvény erejénél fogva tagjává válik minden állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógus (így az indítványozó szakszervezet tagjai is), működésénél és szabályozásánál fogva "leronthatja" az indítványozó érdekérvényesítő tevékenységét, részvételi lehetőségeit a jogalkotóval történő egyeztetési eljárásokban, "feleslegessé tesz" minden más egyesülést és civil szervezetet magán kívül, és kiüresítheti a valódi ágazati érdekegyeztetést. Ezen kívül kifogásolta azt is, hogy az Nkt. támadott szabályai túl széleskörűen teszik lehetővé a Kar tagjainak etikai eljárás alá vonását (miközben az Nkt.-ban említett Etikai Kódex és Alapszabály még nem készült el), korlátozva ezzel a Kar tagjainak, a pedagógusoknak az információ-továbbítási jogát - félelmet keltve azon pedagógusokban, akik az indítványozó szakszervezetnek is tagjai - valamint az indítványozó szakszervezetnek a tájékozódáshoz való jogát. Hivatkozott az indítványozó arra is, hogy a támadott törvényhelyek megfogalmazása homályos, az idézett alkotmánybírósági határozatok alapján a Kar kötelező tagsága alkotmányosan nem szükséges, nem volt elegendő a felkészülési idő (mert a Kar még nem is létezett, amikor a pedagógusok a törvény erejénél fogva már a tagjaivá váltak), valamint nincs elegendő garancia a szakszervezeti vezető védelmére vonatkozó törvényi előírások érvényesülésére, ha a Kar tagja ilyen minőségében kívánna fellépni.

[19] 8. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapította. "Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. A kivételes panasz esetében, mivel az közvetlenül a norma ellen irányul, különös jelentősége van az érintettség vizsgálatának, hiszen a panaszos alapjogában való személyes, közvetlen és aktuális sérelme különbözteti meg a kivételes panaszt az utólagos normakontroll korábbi, bárki által kezdeményezhető változatától." [3105/2012. (VII. 26.) AB végzés, ABH 2012, 1151, 1152.] Az Alkotmánybíróság korábbi végzésében arra is rámutatott már, hogy: "A személyes érintettség az érintett saját alapjogában való sérelmét jelenti. Ám az indítványozó nem csak akkor személyesen érintett, ha ő a norma címzettje. Ha a norma címzettje harmadik személy (orvos, OEP), a személyes érintettség követelménye akkor teljesül, ha az indítványozó alapjogi pozíciója és a norma között szoros kapcsolat áll fenn. [.] Az aktuális érintettség követelménye azt jelenti, hogy az érintettségnek az alkotmányjogi panasz benyújtásakor fenn kellett állnia. Azt, hogy az indítványozó aktuális sérelme fennáll-e, csak a konkrét esetben lehet eldönteni." (3110/2013. (VI. 4.) AB végzés, Indokolás [29], [31])

[20] Az indítványozó által felvetett sérelmek a fenti, érintettségre vonatkozó kritériumoknak nem felelnek meg, mivel az alkotmányjogi panasz részben nem aktuális, hanem hipotetikus jövőbeli, még be nem következett, potenciális sérelmeket fogalmaz meg, amelyekre a Kar puszta létrehozásából következtet (így az indítványozó szakszervezet érdekérvényesítő tevékenységének és a jogalkotóval történő véleményezési és egyeztetési lehetőségeinek - amelyet a Jat. és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény idézett rendelkezései lehetőségként, nem pedig kötelezettségként fogalmaznak meg - eljelen-téktelenedése), részben pedig olyan hátrányokra hivatkozik, amelyek nem személyesen az indítványozó szakszervezetet magát érintik, hanem bizonyos feltételek fennállása esetén a pedagógusokat, mint a szakszervezet és a Kar tagjait érinthetik (ilyen az etikai eljárás túl széles körben való lehetővé tétele és homályos megfogalmazása, a Kar tagjainak információ-továbbítási joga, a felkészülési idő kifogásolt hiánya, valamint a szakszervezeti vezetők védelmére vonatkozó törvényi előírásokkal összefüggésben felvetett aggályok).

[21] 9. Az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésében írott feltételnek. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt - az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)-(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)-(2) bekezdései alapján eljárva -, az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2014. február 18.

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1383/2013.