BH 2014.8.239 A 2006. július 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett ügydöntő bírósági határozattal kapcsolatban sem a törvényes vád 2006. évi LI. törvénnyel bevezetett eljárásjogi fogalmát alkotó elemek hiányára, sem az indokolási kötelezettségnek a büntetőjogi főkérdések tekintetében felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező megsértésére felülvizsgálat nem alapozható, az erre hivatkozó felülvizsgálati indítványt mint a törvényben kizártat el kell utasítani [Be. 416. § (1) bek. c) pont, 421. § (2) bek., 423. § (2) bek., 605. § (2) bek.].

Pertörténet:

Ráckevei Járásbíróság B.260/1999/7., Kúria Bfv.1240/2013. (*BH 2014.8.239*)

***********

[1] A városi bíróság a 2002. május 7. napján kihirdetett és 2002. május 30. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. tv. 253. § (1) bek. és (2) bek.]. Ezért őt egy évi - végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és harmincezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be - a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt, amelyben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását, másodlagosan az ítélet megváltoztatását és enyhébb büntetés kiszabását kérte.

[3] Álláspontja szerint a bíróság törvényes vád hiányában járt el, és indokolási kötelezettségének is oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt határozata a felülbírálatra alkalmatlan, mindemellett az ítélet rendelkező része ellentétes az indokolással.

[4] Hivatkozott anyagi jogi szabálysértésekre is [Be. 416. § (1) bek. a) és b) pontja].

[5] A terhelt védője írásbeli észrevételében a felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-ának (1) bekezdés b) és c) pontjában írt okokból tartotta fenn. Elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését, másodsorban a törvénynek megfelelő határozat hozatalát indítványozta.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta, és a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

[7] A Kúria a megtámadott határozatot az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 423. § (4) bekezdése szerint eljárva a felülvizsgálati indítványban megjelölt ok alapján bírálta felül; emellett tekintettel volt az ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt és a felülvizsgálati indítványban nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre.

[8] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I.b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel kerül sor.

[9] A Be. 373. § (1) bekezdés I.c) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el.

[10] A felhívott törvényhely (1) bekezdés III.a) és b) pontja alapján szintén hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

[11] A Be. 605. §-ának (2) bekezdése alapján a büntetőeljárási törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a törvény másként szabályozza.

[12] A felülvizsgálattal érintett jogerős ügydöntő határozat meghozatalára a 2006. július 1-jei törvénymódosítást megelőzően, 2002. május 30-án került sor.

[13] Az 1998. évi XIX. törvény 2. § (2) bekezdése a módosító rendelkezés folytán 2006. július 1. napján határozta meg a törvényes vád fogalmát.

[14] Ebből következően a törvényes vád fogalmának következményei kizárólag a 2006. július 1-je után benyújtott vádiratok esetében alkalmazhatóak. A fenti feltétel hiányában ez okból felülvizsgálatnak nincs helye (BH 2007.38.).

[15] Mindez érvényes az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozóan is.

[16] A 2006. július 1. napja előtt jogerősen befejezett büntetőügyekben nincs helye felülvizsgálatnak a 2006. évi LI. törvénnyel módosított Be. 373. § (1) bekezdés III.a) és b) pontjában megjelölt okok alapján [EBH 2006.1498.].

[17] A Be. 2006. július 1-je előtt hatályban volt rendelkezései szerint az indokolási kötelezettség megsértése csupán relatív eljárási szabálysértés volt, amely nem képezett felülvizsgálati okot. Így a megtámadott határozat felülvizsgálatára ez okból sincs törvényes lehetőség.

[18] A védő írásbeli észrevételében kifejtette, hogy amikor a szankció végrehajtása az eljárási törvény módosítását követő időre áthúzódik, alappal lehet hivatkozni mind a törvényes vád hiányára, mind az indokolási kötelezettség megsértésére, ami a felülvizsgálatot megalapozza.

[19] A Kúria nem osztotta a védőnek ezt az álláspontját.

[20] A Be. 423. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez alól kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott esetekben van kivétel.

[21] Jelen ügyben a felülvizsgálati indítvány nem hivatkozott az Alkotmánybíróság határozatára, ezért az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor, azaz a 2002. május 30. napján hatályban volt jogszabályok alapján kell az indítvány felől a Kúriának döntenie.

[22] A Kúria nem észlelt a bírósági eljárásban az indítványozó által nem hivatkozott egyéb - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt és a felülvizsgálatra okot adó - eljárási szabálysértést sem.

[23] A bírósági iratokból kitűnően az eljárásban a terheltnek meghatalmazott védője volt.

[24] A bíróság a védőt a 2002. május 7. napjára kitűzött nyilvános tárgyalásra - holott értesítése is elegendő lett volna, mivel az ügyben a védelem nem volt kötelező - szóban idézte.

[25] A tárgyalás alapján készített úgynevezett rövidített jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a védő a tárgyaláson nem volt jelen, a bíróság ugyanakkor ügydöntő határozatot hozott.

[26] Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés azonban nem valósult meg, figyelemmel arra, hogy a védő részvétele a tárgyaláson nem volt kötelező, az ítéletet pedig a bíróság a védő részére kézbesítette.

[27] Törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány anyagi jogi szabálysértésre történő hivatkozása.

[28] A Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, illetve a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.